- Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

Átírás

1 ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Új Világ Közhasznú Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 5650 Mezőberény, Kereki utca Cél, közhasznú tevékenységek 3.1.Cél: Hátrányos helyzetű, elsősorban roma aktív korú fiatalok segítése, támogatása, hogy részt tudjon vállalni a feladatokból, hasznos állampolgárnak érezze magát, és részt vegyen a munkaerőpiacon. A munkába állás segítéseként feladatot vállalunk a foglalkoztatásban, és az ahhoz tartozó esetleges képzés megszervezésében is. Legfontosabb célunk, hogy elősegítsük a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosság felzárkóztatását, integrációját. E mellett speciális rehabilitációs tevékenységgel, lovas terápiával segítenénk az arra rászorulókat, valamint a roma kultúra megőrzése céljából kulturális programokon való részvételeket, programok szervezését és a roma nyelv oktatását is vállaljuk. Egyesület tevékenységei: - Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység - Kulturális tevékenység - Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. - Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése- ideértve a munkaerő-kölcsönzést is- és a kapcsolódó szolgáltatások. - Sporttevékenység szervezése, lebonyolítása hátrányos helyzetű csoportok számára Az Egyesület (általános) közhasznúsági fokozatú közhasznú szervezet. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

2 Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más is részesülhet. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít. Az egyesület működését szabályozó jogszabályok: 2011.évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1. A törvény hatályáról 3. Az egyesülési jogról, (1), (2), (3), (4), (5) bekezdése 8. (1), (2), (3) bekezdés az egyesület neve, logója és minden ezekhez kapcsolódó jog feletti rendelkezésről 9. (1), (2), (3), (4),(5), (6), (7), (8) bekezdései a civil szervezet végelszámolására vonatkozó törvényről 11. (1), (2) a,b pont, (3) a,b,c pont (4), (5), (6), (7) a civil szervezet működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést 13. (1) civil szervezet nyilvántartásáról 15. (1), (2), (3), (4) a nyilvántartáshoz való hozzáférésről 17. (1), (2), (3), (4) ; 18. (1), (2); 19. (1) a,b,c,ca, cb, cd, d,e, f,g, (2) a,b,c,d; 20. ; 21.. Az egyesület gazdálkodásról szóló törvény. 24. ; 25. (1),(2); 26. az adománygyűjtés szabályairól 27. (1), (2) civil szervezetek beszámolási rendjéről szóló tv. 28. (1),(2), (3), (4), (5), (6), (7); 30. (1), (2), (3), (4), (5), (6) a beszámolási szabályokról közhasznú jogállás megszerzéséről, közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok, közhasznú gazdálkodásra vonatkozó különös szabályok, a közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartásról

3 53. A civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai II. Az egyesület tagjai Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, alapításához legalább tizenkét tag szükséges. A tagfelvétel ügyében az elnökség dönt. Az egyesületnek tagja lehet, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadja. Az egyesület tagja: a.)részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, b.) választhat és választható az egyesület szerveibe, c.) jogosult az egyesület szolgáltatásainak igénybevételére, d.) köteles a közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni, e.)köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. Amennyiben a tagfelvételi kérelmet elnökség elutasítja, úgy a soron következő közgyűléshez nyújtható be fellebbezés, amelyről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Az egyesületi tagság megszűnik: Tag halálával (jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet megszűnésével), kilépéssel, törléssel. A kilépést írásban kell közölni az egyesület elnökségének bármely tagjával. Tag törlése az éves tagdíj befizetésének elmulasztása miatt, egyszeri 15 napos határidővel történő írásbeli fizetésre történő felszólítás eredménytelensége esetén elnökségi határozattal történik, amely ellen a soron következő közgyűléshez nyújthat be tagfellebbezést, amelyről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

4 A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. III. Az egyesület szervezete Közgyűlés, Elnökség 1. A közgyűlés Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. 1.1 A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább 3 tag az ok és a cél megjelölésével kívánja, és erről az elnökséget értesíti A közgyűlés hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) b.) c.) az alapszabály megállapítása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása, az elnökség megválasztása és évi beszámolójának elfogadása, d.) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, e.) f.) g.) h.) i.) k.) más társadalmi szervezetekkel szövetség létrehozása, illetve szövetséghez csatlakozás a tagdíj megállapítása, tag törlése tárgyában benyújtott fellebbezés ügyében döntés az elnökség által elutasított tagfelvételi kérelem ellen benyújtott fellebbezés elbírálása közhasznú beszámoló elfogadása a közhasznúsági jelentés elfogadása,

5 A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetét készítő személyek, ha nem tagjai az egyesületnek, úgy a közgyűlésen meghívottként részt vesznek. A tervezetek készítőihez a tagok kérdéseket intézhetnek. A tervezeteket a közgyűlés megvitatja, a kérdések, észrevételek rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben, majd ezt követően kerül sor a szavazásra. A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét, és a közhasznú jelentés tervezet elfogadása egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. (Ha az egyesület bármely tagja a fenti tárgyak bármelyikébe javasolja a titkos szavazást úgy először e kérdést kell szavazásra bocsátani.) 1.3. A közgyűlés működése: A közgyűlést az elnökség elnöke vezeti. A közgyűlés határozatait - ha az alapszabály másként nem rendelkezik a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg (de bármely tag indítványára a titkos szavazás kérdésében dönt előzetesen a közgyűlés) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a tagok és a jelenlévők számarányától függetlenül határozatképes, de erre a közgyűlési meghívóban kifejezetten fel kell hívni a tagok figyelmét. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges: a.) az alapszabály megállapítása és módosítása ügyében, b.) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása ügyében.

6 A szavazás módja nyílt szavazás, azonban bármely tag indítványára bármely kérdésben titkos szavazás rendelhető el. A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. 2. Az elnökség Az egyesület ügyintéző szerve a 3/három/ főből álló elnökség, amely elnökből, elnökhelyettesből és titkárból áll Az elnökség megválasztása: Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül a közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással. (de bármely tag indítványára a titkos szavazás kérdésében dönt előzetesen a közgyűlés) 2.2. Az elnökség feladata és hatásköre: Az egyesület ügyeinek intézését az elnökség látja el. Az elnökség gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 15. napon kell elküldeni a meghívókat a tagoknak és résztvevőknek. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Határozatképesség hiányában az elnök 30 napon belül új közgyűlést hív össze változatlan napirenddel, amely a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, minderre az első közgyűlési meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni. Az így megtartott közgyűlés napirendi pontjai megegyeznek az elhalasztottal. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a hatáskörébe tartozó kérdésben való döntést is a közgyűlés elé utalhatja. Az elnökség hatáskörébe tartozik a közhasznú beszámoló és közhasznú jelentés előkészítése Az elnökség működése Az Elnökség működésének rendjét az alapszabály keretei között maga határozza meg, az elnököt és a tisztségviselőket saját tagjai közül maga választja.

7 Az elnökség szükség szerint, de legalább évente 3 /három/ alkalommal ülésezik. A közgyűlés az elnökséget munkájáról bármikor beszámoltathatja. A közgyűlés bármikor indoklás nélkül jogosult az elnökség tagját, illetve tagjait visszahívni és helyettük új tagokat választani. Az elnökség tagjai közül nyílt szavazással elnököt választ. Az elnökség saját ügyrendje szerint működik. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze a napirend közlésével írásban. Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden tag jelen van. Az Elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Egyhangú döntés szükséges a banki jog gyakorlásáról szóló határozathoz. A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetét az elnökség készítteti elő szükség szerint a megfelelő szakemberek bevonásával és terjeszti be véleményezésre a Felügyelő Bizottsághoz. A tervezeteket az elnökség másolatban csatolja a meghívóhoz, vagy a közgyűlés időpontja előtt legkésőbb 15 nappal megküldi -ben a tagoknak, és azt kifejezetten közli a meghívóban, hogy a fenti dokumentumokat a tagok a közgyűlés előtt, mely időponttól, hol tekinthetik meg. A költségvetés tervezetet, a közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét, és a közhasznú jelentés tervezetét az elnök terjeszti a közgyűlés elé külön-külön napirendként. Az elnökség ülései nyilvánosak. A személyiségi jogok és adatok védelme érdekében kizárható a nyilvánosság. A nyilvánosság kizárásáról bármely elnökségi tag javaslatára az elnökségnek egyszerű szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatban kell döntenie. Az elnökségi ülés időpontját megelőzően 10 napon belül el kell küldeni a meghívókat az elnökségi tagoknak. 3. Az egyesület képviselete: A bankszámla feletti rendelkezés jogát az elnökség két tagja, az elnök és az elnökhelyettes külön gyakorolhatják. A képviseleti jogot az elnökség elnöke gyakorolja.

8 4. A Felügyelő Bizottság tagjainak száma 3 fő: elnök két tag 4.1.A felügyelő bizottság tagjai: Antóni Nándor tag Kótai Lajos tag Burai Csaba tag Megbízatásukat a közgyűlés 4 évre határozza meg A Felügyelő Bizottság tagjainak jogai: A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt az elnökség ülésein, betekinthetnek az iratokba, tájékoztatást kérhetnek a tisztségviselőktől, egyes kérdések megvizsgálására szakértőt vehetnek igénybe A Felügyelő Bizottság feladata: - ellenőrzi az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működését, - ellenőrzi a nyilvántartásokat és az ügyviteli szabályok betartását, - véleményt nyilvánít az éves költségvetési tervezetről. - véleményt nyilvánít az éves beszámoló és a közhasznú jelentés tervezetről - a Felügyelő Bizottság tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek és évente legalább egyszer a közgyűlésnek..a Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, az alábbiakra figyelemmel: A Felügyelő Bizottság tagjai elnököt választanak, aki képviseli a felügyelő bizottságot és összehívja üléseit.

9 A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet A felügyelő bizottság ülései A felügyelő bizottság ülését évenként legalább egy alkalommal kell összehívni. A felügyelő bizottság ülését szükség szerint - rendkívüli esetben, amennyiben az egyesület érdekében szükséges - is össze kell hívni. Az ülés előkészítése (napirend meghatározása, írásos előkészítő anyag elkészítése, megküldése...), összehívása a felügyelő bizottság elnökének a feladata. Az ülés időpontjáról, helyéről továbbá a tervezett napirendjéről a tagokat és az egyéb érdekelteket írásban, meghívó elküldésével kell értesíteni, oly módon, hogy a meghívók elküldése és az ülés tervezett időpontja között legalább 8 napos időköz legyen. A felügyelő bizottság tagjai az ülés összehívására javaslatot tehetnek a tárgyalni kívánt napirendi pontok megjelölésével. Legalább két tag azonos napirendi pontot érintő javaslata esetén az ülést az elnöknek össze kell hívnia.

10 . A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. Ha az ülés az eredeti időpontban nem határozatképes, úgy 8 napon belüli időpontra új ülést kell összehívni. A megismételt ülés helyének, időpontjának közlése az eredeti meghívóban történik. A megismételt ülésre (határozatképesség, határozathozatal...) az eredeti ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.. A felügyelő bizottság ülésén a tagok csak személyesen lehetnek jelen, meghatalmazottal nem képviseltethetik magukat. Az ülésen a határozathozatal, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik, minden tagot 1 szavazat illet meg. Bármelyik tag indítványozhatja a titkos szavazást, ebben az esetben először e tárgyban kell dönteni. A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak. A felügyelő bizottság elnöke az ülésekről jegyzőkönyvet vezet, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a jelenlévőket, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy, az adott ülésen jelenlévő tag hitelesíti. 5. Összeférhetetlenség 5.1..A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

11 b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 5.3.A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 6.Nyilvántartás, nyilvánosság, iratbetekintés A közhasznú szervezet a jelen szerződésben foglalt felhatalmazás alapján a következő belső szabályzatokat alkotja meg, az itt megállapított fő szabályok figyelembe vételével. 6.1.) A nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Ennek fő szabályai a következők: A közgyűlés és az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, napirendjét, a napirenden kívüli felszólalásokat, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A jegyzőkönyvből a határozat tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható, továbbá az esetlege különvélemények is rögzítésre kerülnek. A jegyzőkönyvet az elnök, és egy az ülésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. A határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a határozat számát, időpontját, tartalmát és hatályát. 6.2.) A vezető szerv döntéseinek illetve a döntést megelőzően a tervezeteknek - az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról. Ennek fő szabályai a következők:

12 A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetet, valamint más tervezeteket is legkésőbb a közgyűlést 15 nappal megelőzően a hírlevélben közzé kell tenni. A hírlevelet minden tagnak, valamint más érdekelteknek megküldi az Egyesület. Az ülések határozatait, a meghozataluktól számított 15 napon belül postai úton kell közölni az érintettekkel. Ezzel egyidejűleg a hírlevélben is közzé kell tenni a meghozott határozatok szövegét. A közzétételnél, 15 napnál rövidebb határidőt akkor köteles az egyesület teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. A hírlevélben meg kell jeleníteni a bejegyző végzés kézhezvételét követő 3 napon belül az alapszabályt, továbbá az elfogadásukat követő 15 napon belül az egyesület működésérre vonatkozó szabályzatokat. A hírlevélben kerülnek közzétételre a tervezett programok más az egyesület működésével kapcsolatos információk, a beszámoló a közhasznú jelentés és közhasznú beszámoló tervezet is. Az iratokba a 6.3. pont szerint történhet az iratbetekintés az egyesület székhelyén. 6.3.) A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről. Ennek fő szabályai a következők: A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. A betekintés iránti igényt az elnökségnek kell bejelenteni, az elnökség lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 /három/ napon belül lehetőséget biztosít az iratbetekintésre. Az iratokról saját költségére bárki másolatot készíthet, továbbá a 6.2. pontban foglaltak szerint is megismerheti a hírlevélben közzétett iratok tartalmát. 6.4.) Az egyesület működése, szolgáltatásai igénybevétele módját, beszámolói közlésének nyilvánosságát az egyesület honlapján történő közzététel útján biztosítja. A Egyesület éves beszámolója, és a közhasznúsági jelentés tervezete, továbbá a közgyűlési határozattal elfogadott beszámoló és közhasznú jelentés megismerhető a hírlevélből. Az iratokba betekintés lehetséges a 6.3.) pontban meghatározott feltételekkel, illetőleg az iratokból saját költségére bárki másolatot készíthet. Az Egyesület működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a szolgáltatás igénybevevőit értesíteni kell. Az értesítési határidők megegyeznek a közgyűlések összehívásának rendjével. A szolgáltatás igénybevételének módjának közlése postai úton, és egyidejűleg az egyesület hírlevelében történik.

13 7. A közhasznú jelentés A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezetek felügyelete A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. IV. Az egyesület gazdálkodása

14 Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért nem felelnek. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Pénzügyi források: - támogatások, adományok, - pályázatok A közcélú adománygyűjtés szabályai A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok, és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. V. Az egyesület megszűnése Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásáról a közgyűlés határoz. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvényben és a közhasznú szervezetekre vonatkozó törvénybe foglaltak az irányadók.

15 Mezőberény, február 18.. Elnök Előttünk, mint tanúk előtt: (név, lakcím) (név, lakcím)