1. sz. melléklet A HÖK testületei ügyrendjéről

Átírás

1 1. sz. melléklet A HÖK testületei ügyrendjéről 1. A testületek ülése (1) A küldöttgyűlés, a tanács, a részönkormányzati elnökség rendes és rendkívüli ülést, a részönkormányzati választmány rendes, rendkívüli és alakuló ülést tart. (2) A küldöttgyűlés, a részönkormányzati választmány ülései a jelen ügyrendben foglalt kivételekkel nyilvánosak az SE HÖK tagjai számára, akik szavazati és tanácskozási jog nélkül vehetnek részt a nyilvános üléseken. (3) A testületek ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt azok a meghívottak, akik részére ezt az elnök vagy ügyrendi döntésével a testület biztosítja. (4) A testület zárt ülést tarthat választás, kinevezés, felmentés, választás, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy, kitüntetési ügy, vagyonával való rendelkezéssel kapcsolatos ügy és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, továbbá bármely egyéb esetben az (5) bekezdés szerint. (5) A zárt ülést az elnök vagy ügyrendi döntéssel a testület rendeli el. (6) A zárt ülésen a testület tagjai, továbbá az elnök általi meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. (7) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a testület külön-külön is meghallgathatja. (8) A zárt ülésen elhangzottakról a jelenlevők kívülállóknak a meghozott döntés kivételével semminemű felvilágosítást nem adhatnak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak. 2. Az ülés összehívása (1) A testület rendes ülése az alapszabály főszövegében meghatározott határidő megtartásával összehívott ülés. (2) Amennyiben az elnök megítélése szerint a testület döntésére előre nem látható, jelentős okból kifolyólag van szükség, rendkívüli ülés is összehívható. A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb az ülést megelőző 24 órával kell a tagoknak megküldeni. A rendkívüli ülésen döntés csak a napirendre az összes tag (tanács esetében az összes leadható szavazat) többségének szavazatával felvett kérdésekben hozható. (3) A meghívónak tartalmaznia kell a) az ülés időpontját, b) helyszínét, c) az ülés összehívásáig előterjesztett előterjesztések megnevezését és azok előterjesztőit,

2 d) utalást a napirend zárt ülés keretében való megvitatására. (6) A meghívót és az ülés összehívásáig előterjesztett előterjesztéseket a tagok részére legkésőbb az ülés előtti 4. munkanapon meg kell küldeni az testület hivatalos elektronikus levelezési listáján keresztül. 3. Az előterjesztések (1) A testület elé kerülő előterjesztések tartalmazhatnak döntési javaslatot (szabályzattervezet, határozati javaslat) vagy döntési javaslat és az elfogadás igénye nélküli tájékoztatást (tájékoztató). A szabályzattervezet és a határozati javaslat benyújtására a testület tagja jogosult. (2) Az SE HÖK bármely tagja kezdeményezheti, hogy egy ügyet a testület tárgyaljon. (3) Az előterjesztéseket az azt benyújtó előterjesztő készíti el és juttatja el az elnök által ezzel megbízott képviselőhöz. Az előterjesztés benyújtásakor meg kell nevezni az előterjesztés előadóját, amennyiben az különbözik az előterjesztőtől. (4) Az ülésen megtárgyalásra javasolt előterjesztéseket egy eredeti aláírt példányban vagy az SE HÖK nyilvántartásában szereplő elektronikus levelezési címről kell benyújtani. (6) A napirendre vett előterjesztést a testület hozzájárulásával az előterjesztő a határozathozatal kezdetéig visszavonhatja. 4. A határozati javaslat (1) A határozati javaslat tartalmi elemei: a) az előterjesztéshez tartozó, de önálló döntésként megjelenő javaslatok időrendi és logikai sorrendben megfogalmazva, külön római számmal sorszámozva, b) döntési alternatívák esetén a választási lehetőségek nagybetűvel történő jelzésével, c) szükség esetén a döntéshez szükséges pénzügyi fedezet megjelölése, d) a korábbi határozatok szövegszerű módosítására vagy visszavonására tett javaslat, továbbá szükség esetén e) felelős megnevezése, f) végrehajtás határideje. 5. A módosító indítvány (1) A benyújtott előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítvány (a továbbiakban: módosító indítvány) benyújtására a testület tagjai jogosultak, amennyiben a módosító indítvány nem változtatja meg jelentősen az eredeti előterjesztést. (2) A módosító indítványt a) írásban vagy elektronikusan kell benyújtani az ülés megkezdéséig az előterjesztések benyújtására szolgáló módon, vagy b) a jegyzőkönyvbe kell mondani az előterjesztés tárgyalása során. (3) Határozati javaslathoz módosító indítványt legkésőbb a szavazás megkezdéséig lehet benyújtani.

3 6. Az ülést levezető elnök jogai és kötelességei Melléklet (1) Az ülést az elnök vagy az általa felkért testületi tag vezeti. Az elnök a felkérést az ülés alatt is visszavonhatja. (2) A levezető elnök gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult a) figyelmeztetni a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgyalt témától, másokat sértő a megfogalmazása, vagy a jelen ügyrendben foglalt korlátokat túllépi, b) rendre utasítani azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, c) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót az ülés helyszínének elhagyására utasítani és rendelkezése teljesítéséig az ülést felfüggeszteni, d) több titkos szavazás együttes lebonyolításáról dönteni az 11. (2) bekezdés alapján, e) a napirend tárgyalásának felfüggesztéséről dönteni az 6. (11) bekezdése alapján. (3) A levezető elnöknek a (2) bekezdésben foglalt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) A levezető elnök a napirend tárgyalása során, illetőleg két napirendi pont tárgyalása között szükség szerint szünetet rendelhet el. (5) A (2) bekezdés c) pontja alapján a terem elhagyására első alkalommal utasított testületi tag kizárólag a határozathozatalok idejére visszatérhet az ülés helyszínére. A terem elhagyására többször utasított tag kizárólag a határozathozatalok idejére visszatérhet az ülés helyszínére a testület ügyrendi döntéssel megadott engedélye esetén. 7. Tárgyalási sorrend az üléseken (1) Az ülés az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik: a) határozatképesség megállapítása, b) döntés a napirendről, c) előterjesztések megtárgyalása, döntés, d) egyebek. 8. Határozatképesség (1) A határozati javaslat elfogadásához, amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat máshogy nem rendelkezik, a jelenlevő tagok több mint a felének támogató szavazata szükséges. (2) A részönkormányzati választmány ülésének határozatképtelensége esetén megismételt ülés hívható össze, amely akkor határozatképes, ha a választmány tagjainak legalább egyharmada jelen van. Az esetleges megismételt ülés összehívását a meghívónak tartalmaznia kell. 9. Az előterjesztések tárgyalása

4 (1) A napirendi pont tárgyalása során elsőként a levezető elnök ismerteti az előterjesztéshez írásban benyújtott módosító indítványokat. Ezt követően az előterjesztés előadója ismerteti az előterjesztést legfeljebb 5 perces időtartamban. (2) Ezt követően az elnök vagy az általa megnevezett személy legfeljebb 5 percben, ismertetik véleményét az előterjesztésről. (3) A vélemények ismertetése után a kérdések következnek. A napirendi ponttal kapcsolatban a tagok tehetnek fel kérdéseket tagonként legfeljebb 3 perc időtartamban, az előterjesztőnek vagy az elnöknek. A kérdezett a válaszadásra jelen lévő érintettet, szakértőt is kijelölheti, illetve felkérheti. (4) A kérdések és válaszok után a hozzászólások következnek. A napirendi pont vitája során a tag vagy más tanácskozási joggal jelen lévő hozzászólásra három alkalommal kaphat szót, hozzászólásainak együttes időtartama legfeljebb 6 perc lehet. Amennyiben valamely hozzászólás tagot vagy tanácskozási joggal jelen lévőt személyében érint, a hozzászólásra legfeljebb másfél percben válaszolhat, amely felszólalása nem számít külön hozzászólásnak. (5) Kérdés és hozzászólás esetén a levezető elnök adja meg a szót. (6) Ügyrendi döntéssel az (1)-(2) bekezdések szerinti időtartamok legfeljebb 20 percre, a (4)-(5) bekezdések szerinti időtartamok legfeljebb 8 percre növelhetőek. (7) Ha több hozzászólás nincs, vagy eltelt a napirendi pont tárgyalására előirányzott időkeret, a levezető elnök lezárhatja a vitát. A vita lezárása után a levezető elnök döntése szerint az előterjesztés előadója vagy az elnök legfeljebb 3 percben zárszó megtartására jogosult. (9) A jelen ügyrendben nem szabályozott eljárási kérdésekkel kapcsolatos ügyrendi javaslattételre legkésőbb a szavazás megkezdéséig az ügyrendi vita szabályai szerint a testületi tagok jogosultak. (10) Az előterjesztő előterjesztését, vagy azon belül egyes döntési javaslatait a szavazás megkezdéséig az általános szabályok szerinti módosító indítvánnyal módosíthatja. A szavazás megkezdése előtt az előterjesztés előadója nyilatkozhat arról, hogy az előterjesztő támogatja-e az előterjesztéséhez benyújtott módosító indítványokat, továbbá - amennyiben az előterjesztés több egymást kizáró javaslatot tartalmaz - arról, hogy azok közül az előterjesztő melyiket támogatja. (11) Szabályzattervezetről vagy az ahhoz benyújtott módosító indítványokról való szavazás előtt a levezető elnök a végleges tervezet elkészítése és tanulmányozása céljából legfeljebb egy órányi időtartamra az adott napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti. Ekkor az ülés a következő napirendi pont(ok) tárgyalásával folytatódik, majd ezt követi a felfüggesztett napirendi pont határozathozatala. (12) Szabályzattervezet több szakaszban is tárgyalható. Ekkor az adott szakasz a szabályzattervezet tárgyalásban érintett részéhez benyújtott módosító indítványokról való szavazással zárul. 10. Határozathozatal (1) A küldöttgyűlés, részönkormányzati választmány határozatot csak a választmány szabályszerűen összehívott, határozatképes ülésén, szabályszerűen előterjesztett határozati javaslat alapján hozhat. A határozatképességet kétség esetén minden szavazás előtt ellenőrizni kell. A tanács, a részönkormányzati

5 elnökség az előzőek mellett ülésen kívül úgy hozhat határozatot, ha a határozati javaslatot a szavazati tagok több mint fele, köztük az elnök támogatólag aláírta. (2) Minden napirendre vett előterjesztésről döntést kell hozni. Ügyrendi döntéssel a testület a határozathozatalt elnapolhatja a következő ülésig. (3) Nyílt szavazás esetén a határozati javaslatokat az előterjesztésben meghatározott sorrendben kell szavazásra feltenni, kivéve, ha a testület ügyrendi döntéssel más szavazási sorrendet határoz meg. (4) Amennyiben a határozati javaslathoz módosító indítványokat nyújtottak be, és az elnök nem állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a 5. (1) bekezdésben meghatározott feltételnek, akkor először azokat kell szavazásra feltenni. (5) Nem kell feltenni szavazásra az előterjesztő által a 9. (10) bekezdése alapján tett módosító indítványt, továbbá az ugyanezen bekezdés szerint az előterjesztő által támogatott módosító indítványt, kivéve, ha a jelenlévő tagok legalább egyötöde ezt kéri. (6) Az (5) bekezdés szerinti módosító indítvánnyal automatikusan korrigálni kell a határozati javaslat szövegét, kivéve, ha az elnök megállapítja, hogy az nem felel meg a 5. (1) bekezdésében meghatározott feltételnek. (7) Egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a testület elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. (8)Ezután a levezető elnök ismerteti az elfogadott és a (6) bekezdés szerinti módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot, és azt teszi fel szavazásra. Ha a határozati javaslat egymást kizáró változatokat tartalmaz, azokat az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani. Ha az egyiket a testület elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. (9) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. Ha a nyílt szavazás érvényessége felől kétség merül fel, a levezető elnök vagy a testület ügyrendi döntése alapján azt meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig kerülhet sor. (10) Indokolt esetben nyílt szavazás lebonyolítására is szavazatszámláló bizottság állítható fel. (1) Nyílt szavazás esetén a levezető elnök, vagy ügyrendi döntéssel a testület név szerinti szavazást is elrendelhet. 11. A titkos szavazás (1) Titkos szavazást kell tartani személyi kérdésekben, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott egyéb ügyekben. Titkos szavazást rendelhet el bármely kérdésben a levezető elnök vagy ügyrendi döntéssel a testület. A titkos szavazás elrendelését a részönkormányzati testület az összes jelenlévő tagjának támogató szavazatával ügyrendi döntéssel mellőzheti, amennyiben személyi kérdésben a jelöltek száma nem haladja meg a megválasztható személyek számát. (2) Titkos szavazás esetén amennyiben több titkos szavazást igénylő előterjesztés van napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók. (3) A titkos szavazás a helyszínen lebélyegzett szavazólapon történik. Titkos szavazás során igen

6 szavazatot leadni egy jelölt esetén a támogatott jelölt neve mellett az igen szó megjelölésével, több jelölt vagy döntési alternatíva esetén a szavazólapon feltüntetett döntés vagy támogatott jelölt neve melletti mezőben két egymást metsző vonallal tett jelzéssel lehet. Amennyiben egy jelölt van, nem szavazatot leadni a támogatott jelölt neve mellett az nem szó megjelölésével lehet. Érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot a fenti módon nem tölti ki, vagy az átvett szavazólapot nem dobja be az urnába. Érvénytelen a szavazat is, ha a szavazó szándékát a kitöltött szavazólapról nem lehet megállapítani (pl. több változatra igennel szavaz). Ettől indokolt esetben a testület ügyrendi döntésével eltérhet. (4) A titkos szavazást az felügyelő bizottság, továbbá részönkormányzati választmány, elnökség ülése esetén a részönkormányzati ellenőrző bizottság jelenlévő tagjai közül ügyrendi döntéssel választott 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottságban nem lehet tag, akinek a személyéről a titkos szavazás folyik. (5) Amennyiben a szavazatszámláló bizottság létszáma a (4) bekezdés szerint nem éri el a 3 főt, a testület ügyrendi döntéssel a testület tagjai közül további tagokat választ a szavazatszámláló bizottságba. (6) A szavazatszámláló bizottság kiadja a szavazólapokat, a szavazás befejezése után összeszámolja a szavazatokat. Megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét és napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a bizottság megállapításait, határozatait és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja aláírja. A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti levezető elnökkel, aki kihirdeti a határozatot. A szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell az ülésről készült jegyzőkönyvhöz. (7) Választás, kinevezés és kitüntetés adományozása vagy visszavonása esetén a szavazólapon a jelölteket határozati javaslati pontonként, illetve betűrendben kell feltüntetni. 12. Ügyrendi döntés és vita (1) A jelen ügyrendben meghatározott esetekben a testület ügyrendi döntéssel dönt. (2) Ügyrendi javaslatot a testület bármely tagja az ülés során bármikor tehet, melyet legfeljebb 1 percben indokolhat. Ezt követően a levezető elnök fejtheti ki véleményüket a javaslatról. (3) Ezt követően az ügyrendi javaslatról a testület nyílt szavazással határoz. 13. Egyebek tárgyalása (1) Az egyebek között előadott ügyekben vita nem nyitható, és határozat nem hozható. 14. Az ülés jegyzőkönyve (1) Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét, b) az elfogadott napirendet,

7 c) az ülésen jelenlévők nevét és tisztségét, d) a nyilvános ülésen tárgyalt előterjesztéseket, határozati javaslatokat, e) az ülésen hozott érdemi határozatokat, nyilvános ülés esetén a szavazati arány feltüntetésével, f) nyilvános ülés esetén a szavazati arány feltüntetésével, határozatszám nélkül a nem érdemi határozatokat, azaz ügyrendi döntést, a módosító indítványról, a döntési változatokról és a részszavazások során hozott döntést, továbbá g) nyilvános ülés esetén lehetőség szerint az egyes felszólalások lényeges elemeit tartalmi összefoglaló formájában vagy a küldöttgyűlés, a részönkormányzati választmány jegyzőkönyve esetén a felszólaló kérésére szó szerinti idézet formájában. (2) A jegyzőkönyv a levezető elnök által a testület jelenlévő tagjai vagy a Titkárság munkatársai közül felkért jegyzőkönyvvezető által készített emlékeztető alapján készül. Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyv elkészülte után a jegyzőkönyvet a a tagok közül felkért 2 hitelesítő az ülés végén annak minden oldalát aláírva hitelesíti. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a levezető elnök saját kezűleg aláírja. (3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülés jelenléti ívét. (4) A jegyzőkönyvet az ülés utáni 15. munkanapig meg kell küldeni a testület tagjainak a testület elektronikus levelezési listáján keresztül, továbbá a Titkárság részére, ahol azt 3 évig meg kell őrizni. (5) A testület érdemi határozatainak megjelölése tartalmazza sorrendben: a) a határozat sorszámát a határozathozatal évében, b) ettől / jellel elválasztva a határozathozatal évét, c) zárójelben a határozathozatal hónapját római számmal és napját arab számmal jelölve, d) a testület megnevezését és e) nem személyi kérdésben hozott határozat esetén a határozat tárgyát. (6) A határozathoz csatolni kell azon írásbeli előterjesztéseket, melyek a hozott határozatok érdemi részét képezik. (7) A hatályos határozatokat meg kell őrizni, és nyilván kell tartani. (8) A jegyzőkönyvek, a hozott határozatok és a hatályos szabályzatok nyilvánosságát a Titkárságon az SE HÖK tagjai számára az elnök köteles biztosítani. (9) A küldöttgyűlési képviselő, póttag megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet, vagy az adott napirendről szóló jegyzőkönyvrészletet soron kívül el kell készíteni, és meg kell küldeni a Titkárságnak, továbbá az SE HÖK elnökének. 15. A részönkormányzati választmány alakuló ülése (1) Az általános választmányi választások eredményének jogerőre emelkedését követő 7 munkanapon belül meg kell tartani a részönkormányzati választmány alakuló ülését. (2) Az alakuló ülésre jelen ügyrend rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az alakuló ülést az SE HÖK elnöke hívja össze minden választmányi tag értesítésével. (4) Az alakuló ülést az elnök megválasztásáig az SE HÖK elnöke vagy megbízottja vezeti.

8 (5) Az alakuló ülésen a titkos szavazások lebonyolítására több szavazatszámláló bizottság is választható. Arról, hogy melyik szavazatszámláló bizottság melyik szavazásokat bonyolítja le, a levezető elnök dönt. (6) Az alakuló ülés előterjesztéseire nem kell alkalmazni a jelen ügyrendben foglalt előírásokat. (7) Az alakuló ülés napirendjét a választmány fogadja el ügyrendi döntéssel. 16. Záró és értelmező rendelkezések (1) Ahol jelen ügyrend külön jelző nélkül elnököt említ, ott a küldöttgyűlés, a tanács esetében az SE HÖK elnökét, részönkormányzati elnökség, választmány esetén a részönkormányzati elnököt kell ezen érteni. (2) A testület tagja értesítésének minősül a testület hivatalos elektronikus levelezőlistáján történő értesítés és az SE HÖK által nyilvántartott elektronikus levelezési címen történő értesítés.