Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése nélkülözhetetlen az állam szervezetének és muködésének megértéséhez. A Magyar Köztársaság Alkotmányával kapcsolatos fontosabb tudnivalók megalapozzák a tantárgyi ismeretek elsajátítását. A fejezetbol Ön megismeri: Τ az alkotmány fogalmát, Τ az alkotmányossági követelmények rendszerét, Τ a Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalmát nagy áttekintésben. A fejezet elsajátítása után Ön képes lesz: Τ meghatározni az alkotmány fogalmát, Τ meghatározni azt, hogy egy állam milyen feltételek mellett tekintheto alkotmányosnak, Τ elhatárolni a hatalomgyakorlás különbözo formáit, Τ kifejteni, hogyan érvényesül a népszuverenitás a Magyar Köztársaság Alkotmányában. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-1
dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek TARTALOM 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG... 1-1 1.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA...1-3 1.2. AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA...1-3 1.2.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet... 1-3 1.2.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve... 1-3 1.2.3. A jogállam, a törvények uralma... 1-4 1.2.4. Az egyenjogúság elve... 1-4 1.2.5. Az emberi jogok deklarálása... 1-4 1.3. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA...1-4 1.3.1. A magyar alkotmányfejlodés... 1-4 1.3.2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya... 1-5 1.3.3. A Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalma... 1-5 1.3.4. A népszuverenitás a Magyar Alkotmányban... 1-6 1.3.5. A közhatalom gyakorlásának formái... 1-6 1.3.5.1. A közvetlen demokrácia...1-6 1.3.5.2. A képviseleti demokrácia...1-7 1.4. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM...1-8 1.4.1. A felhasznált jogszabályok és irodalom... 1-8 1.4.2. Ellenorzo kérdések... 1-8 1-2 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt
Az alkotmány és alkotmányosság 1.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA Az alkotmány napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapveto jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának szervezetét és kereteit. Az ilyen értelmu alkotmány a polgári fejlodés eredménye. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait és az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapveto követelmény, hogy a jogokat ne csak megfogalmazza, hanem teremtse meg érvényesülésük biztosítékait is. Az alkotmány jogi megközelítésben norma, szabály, a legmagasabb szintu norma, mert magát az alkotmányozó törvényalkotót is köti. Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja a személyes szabadságjogokat, szabályozza az államszervezet felépítését és muködését. A történeti alkotmány a kialakult szokások és különbözo idokben elfogadott törvények összessége. A magyar alkotmány történeti alkotmány volt 1949 elott. Az írott vagy chartális alkotmány olyan törvény, amelyet a legfelsobb népképviseleti szerv vagy alkotmányozó nemzetgyulés fogad el, esetleg népszavazás erosít meg. Az elso polgári alkotmánynak a németalföldi forradalom során létrejött Utrechti Unió 1584-ben deklarált köztársasági alkotmányát tekintik. Angliában szokásjogi úton alakult ki az alkotmány, történeti alkotmányként, mivel az alkotmány fejlodés vívmányait nem foglalták egységes törvénybe, írott alkotmányba. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát 1787-ben alkották meg, ma is hatályban van, az államszervezet a hatalom megosztás elvén alapul. 1.2. AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik. 1.2.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet Az állami fohatalom forrása a nép, ez egyet jelent a közhatalomban való állampolgári részvétellel, a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményeinek muködésével. A népszuverenitás akkor valósul meg, ha a választójog szélesköru és a képviseleti szervekben különbözo irányzatok és érdekek kifejezodhetnek. 1.2.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve Az elv megvalósulása az önkényuralom kizárására irányul. A hatalmi ágak szétválasztása a kormányzás szervezetének és hatáskörének alkotmányban történo meghatározását jelenti. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-3
dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltatási hatalmi ágak egymással kölcsönös függésben, egyensúlyban vannak. 1.2.3. A jogállam, a törvények uralma A polgári demokratikus alkotmányok alapveto követelménye a törvényesség biztosítása és ennek érdekében alkotmányos intézmények létesítése (alkotmánybíráskodás, állampolgári jogok biztosa, közigazgatási bíráskodás). 1.2.4. Az egyenjogúság elve Az egyenjogúság a törvény elotti egyenloséget jelenti mindenki számára. A legújabb demokratikus alkotmányok az egyenjogúságon túl felvetik a szolidaritás elvét, az állami szociálpolitika szükségességét, a gazdaság forrásainak igazságos, társadalmi rendeltetésnek megfelelo felhasználását is. Az egyenloség és a szabadság, különösen a tulajdon szabadsága ellentétben állnak egymással, ezt pozitív diszkriminációval, az esély egyenloség biztosításával lehet feloldani. 1.2.5. Az emberi jogok deklarálása A polgári alkotmányosság fontos követelménye az emberi jogok kinyilatkoztatása és ezek érvényesítése a jogszabályok megalkotásában és alkalmazásában. 1.3. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1.3.1. A magyar alkotmányfejlodés A politikai beavatkozások a magyar alkotmányról több nemzedék történet-tudatában is hamis képet festettek. Az "ezeréves alkotmány" mítosza az alkotmány fogalmát a vérszerzodésig vetítette vissza. Ennek ellenkezojét jelentette az az állítás Rákosi Mátyás részérol, miszerint a magyar népnek 1949-ig nem volt alkotmánya. A magyar alkotmányfejlodés azt bizonyítja, hogy a magyar történeti alkotmány nagyon jelentos jogintézményeket foglalt magába. A II. András király által kiadott Aranybulla (1222) fundamentális alaptörvény volt, mint az angol Magna Charta (1215). Az Aranybulla a nemesség XIII. századra kialakult jogállását rögzítette. A magyar közjog az állami fohatalmat szimbolizáló Szent Koronának közjogi funkciókat tulajdonított, a szuverenitás teljességének a kifejezoje volt. A XIX. században a reform országgyulések és az 1848-as polgári forradalom a polgári társadalom kialakulásának komoly akadályait távolította el törvények egész sorának megalkotásával. A kapitalista fejlodés lendületét a kiegyezési törvénykezés indította el. 1-4 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt
Az alkotmány és alkotmányosság A II. világháborút követoen az 1946. évi I. törvény a köztársaság kikiáltásáról, alkotmányos alaptörvény volt, amely meghatározta az új magyar demokrácia kormányformáját. Az 1949. évi XX. törvény már a megváltozott hatalmi viszonyokat tükrözte, kimondta, hogy az államhatalom tartalma a proletárdiktatúra és célja a szocializmus felépítése. Az 1988-tól fokozatosan kialakuló pluralizmus, a fokozódó társadalmi aktivitás sürgetové tette az alkotmány néhány elemének szabályozását, majd az átfogó alkotmány-módosítást, az alkotmány teljes revízióját 1989-ben. 1.3.2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya az 1989. évi XXX. törvény, 1989. október 23-án lépett hatályba, formailag alkotmány módosító törvény, mert az 1949. évi XX. törvény szerkezetét követi. Tartalmában azonban új alkotmány, alaptörvény, amely deklarálja és meghatározza a parlamenti kormányformát, a politikai berendezkedést és államszervezetet, biztosítja a polgári és politikai jogokat, jogállamiságot. Az azóta eltelt idoszakban több alkotmánymódosítást fogadott el az Országgyulés, például 1990-ben megváltoztatta a kormány és miniszterek jogállását, a miniszterelnök választja ki a kormány tagjait, akiket a köztársasági elnök nevez ki, bevezette a konstruktív bizalmatlanság intézményét. Az 1990. évi országgyulési választások eredménye az addigi átalakulási folyamatot a piacgazdaság pályájára állította át, teljesen szakított a szocialista rendszerrel. Ez a fordulat az Alkotmányban is kifejezésre jutott. Az új alkotmány kidolgozása társadalmi igényként is megfogalmazódott. Az Alkotmányelokészíto Bizottság 1995. április 1-jén közzé tette az alkotmány szabályozási elvérol szóló határozatát, amelyrol a társadalom véleményét is kérte. Új alkotmány elfogadására végül eddig nem került sor. 1.3.3. A Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalma A Magyar Köztársaság Alkotmánya 15 fejezetre oszlik. Az I. fejezet tartalmazza az Általános rendelkezéseket, a XV. fejezet pedig a Zárórendelkezéseket. Az alkotmány külön fejezetben rendelkezik az Országgyulésrol a köztársasági elnökrol az Alkotmánybíróságról az országgyulési biztosokról (állampolgári jogok, nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok) az Állami Számvevo Székrol és a Magyar Nemzeti Bankról a kormányról a fegyveres erokrol és a rendorségrol a helyi önkormányzatokról a bírói szervezetrol, az ügyészségrol, az alapveto jogokról és kötelezettségekrol NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-5
dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek a választások alapelveirol a Magyar Köztársaság fovárosáról és nemzeti jelképeirol. 1.3.4. A népszuverenitás a Magyar Alkotmányban A népszuverenitás fogalmát a Magyar Köztársaság Alkotmánya a következoképpen fogalmazza meg: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviseloi útján, valamint közvetlenül gyakorolja." /2..(2) bek./ A népszuverenitás: a nép hatalmát jelenti és azt fejezi ki, hogy minden hatalom a néptol származik, tehát az állami keretben élo népnek joga és tényleges lehetosége, hogy szabadon döntsön alkotmányos berendezkedésérol, és ennek keretében meghatározza az államszervezet felépítésének, muködésének alapveto szabályait (a nép alkotmányozó hatalom), az államhatalom alanya is a nép, azaz a népszuverenitás az állami szuverenitás alapját képezi, a nép hatalmát választott képviseloi útján, közvetett formában, valamint közvetlenül gyakorolja, azaz részt vesz az állami döntések alakításában. A nép a fenti értelemben nem etnikai, szociológiai kategóriaként értendo, hanem azoknak az állampolgároknak az összességeként, akik rendelkeznek a politikai jogokkal (választójoggal, a közügyek vitelében való részvétel jogával, közhivatal viselésének jogával stb.), akik részt vesznek az államhatalom gyakorlásában. 1.3.5. A közhatalom gyakorlásának formái A közhatalom gyakorlásának történetileg két alapformája alakult ki: a közvetlen és a képviseleti demokrácia. 1.3.5.1.A közvetlen demokrácia A közvetlen demokrácia a történelmi múltban gyökerezik, a demokrácia osformája, az ókori görög város államok jellegzetes berendezkedése. A közvetlen demokrácia eszméje Rousseau munkásságában teljesedik ki. A közvetlen demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek vitelében. A közvetlen demokrácia legelterjedtebb formája a népszavazás (referendum vagy plebiszcitum). A referendum, a választók véleménynyilvánítása, döntése alkotmányos vagy törvényhozási kérdésekben. A népi kezdeményezés (iniciatíva) általában jogalkotó szerv (parlament, önkormányzat) hatáskörébe tartozó döntések, jogszabályok meghozatalának a kezdeményezésére irányul. A közvetlen demokrácia intézményeit a legtöbb demokratikus országban elovigyázatossággal és korlátozásokkal vezették be, mivel nem alkalmasak arra, hogy helyettesítsék a képviseleti szervek olyan döntéseit, amelyek összetettek, sokoldalú megfontolást igényelnek és nem egyszerusíthetoek az igen vagy nem választási lehetoségére. 1-6 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt
Az alkotmány és alkotmányosság A magyar Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok az országos és helyi népszavazást, népi kezdeményezést szabályozzák, mint a közvetlen demokrácia intézményeit. 1.3.5.2.A képviseleti demokrácia A polgári államok alkotmányos fejlodése azt mutatja, hogy a népszuverenitás gyakorlásának fo formája a képviseleti demokrácia intézményrendszere A közvetett vagy képviseleti demokrácia esetében a nép az általa választott képviselok útján alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. Montesquieu A törvények szellemérol" címu munkájában kifejtette, hogy szabad államban a nép egészét illeti a törvényhozó hatalom. A nagyobb államokban azonban a közvetlen törvényhozás technikailag is lehetetlen, keresztülvihetetlen. Ezért amit a nép nem tud maga megtenni, azt az általa választott képviseloi útján kell elvégeznie. A polgári fejlodés igazolta Montesquieu elméletét, a képviselet és az intézményi biztosítékok nem helyettesíthetok a közvetlen demokrácia formáival. Az állampolgárok a népszuverenitást választott képviseloik utján gyakorolják az országgyulésben, valamint a helyi önkormányzatokban, a helyi közügyek intézésében. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-7
dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek 1.4. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM 1.4.1. A felhasznált jogszabályok és irodalom Az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról Alkotmánytan. Szerkesztette: Kukorelli István Osiris. Budapest, 1997.(továbbiakban: Alkotmánytan) 1.4.2. Ellenorzo kérdések 1. Mi az alkotmány fogalma? 2. Ismertesse az alkotmányosság elvi követelményeit! 3. A népszuverenitás hogyan jelenik meg a Magyar Köztársaság Alkotmányában? 4. Melyek a közhatalom gyakorlásának formái? 1-8 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt