A STRESSZ MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN
A labdarúgás megnövekedett teljesítmény kényszere és gyors változása jelentős terhet rak a résztvevőkre, játékosokra és edzőkre egyaránt. A feszültség feldolgozása, a résztvevőkre nehezedő pszichés nyomás, stressz elviselése és leküzdése kiemelt feladat az eredményesség és az egészség megőrzése érdekében. Csak ez estben lehet hatékony a munkavégzésük. Az edzőkre ható stresszes helyzetek jelentősen megnövekedtek a labdarúgás felgyorsulása és el üzletesedése által. Az utánpótlásban dolgozó edzőkre épp úgy hatnak stresszes hatások, mint az élvonal edzőire. Ezek a következő felosztást mutathatják: Stresszes helyzetek: A. játékosokkal B. játékosok szüleivel, hozzátartozóival C. edzőkollégákkal D. klubvezetőkkel, tulajdonosokkal E. szurkolókkal F. média képviselőivel G. játékvezetőkkel H. saját hozzátartozókkal, családdal a) Utánpótlás játékosok esetén az életkori sajátosságoknak megfelelő pedagógiai és nevelési problémák kezelése, elfogadása. Felnőtt játékosok esetén a különböző életkorokból, felkészültségi szintből, életvitelből és tapasztalatból adódó különbségek és felmerülő konfliktusformák feldolgozása és kezelése. Saját személyének, döntéseinek elfogadtatása, lehetőség szerint elismertség kialakítása. b) Az utánpótláskorú játékosok szüleivel történő kommunikáció, konfliktuskezelés. Ez legtöbbször a fiatal csapatban elfoglalt szerepe, megítélése és mérkőzéseken történő szerepvállalása körül alakul ki. Nehéz az első időszak pozitív visszajelzései és elfogadottsága utáni az említett okok hatására kialakuló arculatváltást megérteni és kezelni. A szülőkkel történő távolságtartás kérdése is konfliktusforrás lehet. Felnőtt játékosok esetén a barátnők, feleségek szerepének tisztázása, esetleges élethelyzetek kezelése az érintett személlyel és a játékossal egyaránt. Ennek nem megfelelő kezelése erősen kihat az egyén és a csapat teljesítményére.
c) A saját klub edzőinek egységes képzési és felkészítési rendbe történő beállítása, a személyes elképzelések, szakmai irányvonal kialakítása és elfogadtatása. Esetleges egyéni indíttatások, ambíciók, pozitív és negatív eszközökkel történő érvényesülési vágy észlelése és kezelése. Az ellenfél edzőivel történő kommunikáció kialakítása, esetleges szakmai konzultáció lehetőségének megteremtése. A mérkőzéseken a feszültség hatására történő reakciók és magatartási formák tolerálása, a felgyülemlő indulatok kezelése a mérkőzésen és az azt követő megnyilatkozásokban. d) A saját elképzelések elfogadtatása, megvédése. Szerződés optimális kialakítása. A tulajdonosok által felállított hibás elképzelések feldolgozása, kivédése. A rendelkezésre álló lehetőségek ( pénzügyi, infrastrukturális ) elfogadása, ezen körülmények között történő sikeres munkavégzés lehetőségének megtalálása. Szemléletformálás, ok-okozati viszonyok bemutatása, eredmények elmaradása esetén higgadt értékelés, helyzetelemzés, kommunikáció. e) A megfelelő távolságtartás kialakítása. A csapat kialakításának, működésének optimális szintű bemutatása. Szükségesnél nem több kommunikáció. A különböző érdekcsoportok által támogatott általában névtelenül érkező támadások megfelelő szintű kezelése, csak a szükséges mértékben történő figyelembe vétele. f) A csapat helyzetének szükséges mértékű bemutatása. A média képviselőinek jó ismerete, az őket favorizáló érdekcsoportok kiszűrése, felismerése. Az általuk rólunk kialakított és bemutatni akaró kép előzetes kontrollja. Higgadt konfliktuskezelés és kommunikáció, indulatoktól mentes véleménynyilvánítás. g) Az edző munkájának eredményességét nagyban befolyásoló tényező. Személyes indíttatása, szimpátiája hatással lehet az edző munkájának későbbi megítélésére. Szükséges a higgadt, tárgyilagos kommunikáció, az esetleges nem szándékos hibák tolerálása segíthet a későbbi problémamentes légkör kialakításában. h) Alapkérdés az előzőekben említett témák miatti feszültség otthoni oldása, a munkahelyi konfliktusok családon kívül tartása. A rendszeres hétvégi elfoglaltság, mérkőzések, valamint a nyári és téli szünetek rövidsége kevés lehetőséget biztosít közös családi programokra ez otthoni stressz helyzeteket teremthet, tovább növelve a pszichés nyomást. Otthoni, saját gyermek és társ iskolai, munkahelyi, személyes konfliktusainak meghallgatása, kezelése,
odafigyelés az ő problémáikra segíthet az edző saját stresszének legyőzésében és helyzetének elfogadásában. A labdarúgó edzők jelentős nyomás alatt dolgoznak, ez a nyomás egyrészt az elvárt teljesítményből, másrészt a bizonytalan helyzetükből adódik. Sokszor túlzott elvárás jellemző a csapat tulajdonosok, az igazgatók, a munkatársak, a szurkolók, a játékosok, a média részéről, és ez egyrészt elveszi az energiájukat, másrészt veszélyezteti az egészségüket. Esetenként fizikailag és lelkileg is sérülhetnek. Az edzők félnek a kudarctól, a vereségtől és az elbocsátástól. Esetükben a stressz és a vereség összekapcsolódik, a csapat teljesítménye nagyban befolyásolja az edzők pszichikai stressz állapotát. A stressz olyan mértékű is lehet, hogy az edzők elhagyják hivatásukat, kiégnek a sorozatot pszichés terhelés hatására. Ilyen esetekben enerválttá válnak és elvesztik a harcot a munkahelyi stressz ellen. Az edzők mérkőzés alatti szívfrekvenciája komoly élettani terhelést mutat. A mérkőzés eseményeinek alakulása folytán a történések hatására az edző pulzusszáma 90 perc alatt a 120 180 érték között mozog. A pulzusszám növekedése egyfajta válasz az edzőket ért stresszre. Ennek aránya a tapasztalattal és a korral is mutat korrelációt. A hivatásos edzők körében tapasztalható stresszre és annak kezelésére kevés figyelmet fordítunk, pedig pulzusértékeik által jelentős terhelés éri kardio-vaszkuláris rendszerüket. Ennek érdekében kiemelten fontos az edzők személyes életvitelének optimális szinten tartása, megfelelő életminőség biztosítása, a táplálkozási, sportolási szokások kialakítása. A játékosok felé irányuló edzői magatartás és a verseny alatti stressz mértéke összefügg. A nagyfokú stresszt érző edzők kevésbé barátiak és elfogadók a játékosokkal szemben. A stresszes edzők úgy vélik, kevésbé hatékony a munkájuk és kisebb a tekintélyük a játékosokkal szemben. A stressz negatív módon befolyásolja az edzők és a játékosok kapcsolatát, valamint hatással van az egyesületi vezetők, munkatársak, szurkolók és a média kapcsolatára.
A játékosokra ható stresszes helyzetek sok esetben mutatnak kapcsolatot az edzőkre ható dolgokkal. Fontos és meghatározó esetükben is a stresszes helyzetek elkerülése és kezelése a(z): A. edzővel B. klubvezetéssel C. szurkolókkal D. saját csapattársakkal E. médiával F. játékvezetőkkel G. saját hozzátartozókkal kialakított kapcsolat esetén. Hisz ezek nem megfelelő kezelése jelentősen csökkentheti sport teljesítményük hatékonyságát. A csapaton belüli hierarchia kialakítása, az egyén elfogadottsága emberként és játékosként, a csapat életében kivívott szerepe komoly stresszt rakhat a játékos vállára. Az esetleges sérülések által kialakult élethelyzetek (rehabilitáció, műtét, felépülés hosszúsága, csapatból kimaradás, pénzügyi problémák) is komoly stressz faktorok. A nem megfelelő életvitel felerősítheti e problémákat, megoldást sokszor csak az egyéni beszélgetések, szakember pszichológus igénybe vétele adhat. Játékosok esetén a klubhoz kerülve a fő stresszt kiváltó konfliktus források lehetnek: 1. Megfelelő szerződés aláírása 2. Kezdő csapatba kerülés az edzővel kialakított viszony 3. Szurkolók általi elfogadottság 4. Eredményesség és az azt magával vonó anyagi biztonság (fizetések, prémiumok) 5. Csapattársakkal kialakított viszony A csapat kialakítása során új játékosok érkezésekor hasznos segítség lehet pszichológiai tesztek, felmérések alkalmazása, az eredményes kiválasztás érdekében szakember pszichológus segítségének igénybe vétele. Az ő szakmai tapasztalatát, vizsgálati módszereit kiegészítve az edző tapasztalatai által megfogalmazottakkal, alapos szűrésen mehet át a
kiszemelt játékos, vajon alkalmas lesz-e a helyi sajátosságokhoz történő beillesztésre, képes lesze elviselni és hatékonyan alkotni a rá váró környezetben, stresszes helyzetekben. A stressz elviselésére, a kiváltó tényezők elleni hatékony megoldásokra a játékosnak rendelkeznie kell a következő mentális és pszichés tulajdonságokkal és képességekkel, amelyek megléte a pszichológiai tesztek, egyéni beszélgetések és pszichológiai helyzetjátékok alkalmazásával jól modellezhető és felfedezhető az egyénekben. Ezek a tulajdonságok, képességek a: kudarc- és sikertűrő képesség monotónia tűrés képessége társas, szociális érzékenység megléte fegyelem, önfegyelem agresszivitás egészséges szintje és megléte nyugodtság megfelelő szintű és minőségű kommunikáció képessége koncentráló képesség magas szintje érzékelés észlelés döntés - végrehajtás idegi és motoros kapcsolatainak magas színvonala Természetesen ezek mindegyikének optimális megléte csak ritka esetben található meg egy személy esetén. Azonban, ha e pszichés hátterű játékosokat sikerül megtalálni, és ezek rendelkeznek a sportági követelményekhez szükséges technikai-taktikai és kondicionális mutatókkal, az ilyen játékosoktól joggal várható el kiemelkedő eredmény, hisz a futball specifikus képességek mellett rendelkeznek a stresszes helyzetek legyőzésének képességével is.