Egy kis gerontológia Agnes Botond,, Budapest, 2005 szeptember 19-20
Mi a különbség gerontológia gia és geriátria között? Interdiszciplinaritás: Biológia gia/pszichológia/társadalom Az ageism problémája
65 év feletti személyek ritkán mutatnak föl jelentős tudományos, vagy művészeti eredményeket
A nyugdíjba menés automatikusan fokozott sebezhetösé ggel jár a személy testi és mentális egészségét illetöen
Az idöe embereket nemigen érdekli a szexualitás
A személyis ég felnöttkor ban nagyjából stabil.
Az idöe emberekn ek aktivnak kell lenniük ahhoz, hogy az intellektu ális állapotuk ne rosszabbo djon
Idös emberek elöszeretett el épitik le a korábbi tevékenysé geket és a társas kapcsolatok at.
Idös emberek nem képesek új dolgokat megtanulni
Az intelligenciánk 20-30 éves korunkban a legmagasabb, azután állandóan csökken.
A nök hosszabb életkorát az magyarázza, hogy nem végeznek olyan kemény munkát mint a férfiak
Vannak olyan népcsoporto k(pldél- Amerikában, vagy a Kaukázusba n) akik szélsöségese nmagas kort érnek meg.
A legtöbbnid ös elöbb vagy utóbb demens lesz
A legtöbb ember néha háritja a halál gondolatát, amikor az élete végéhez közeledik
Ki öreg? A spontán általános vélekedés szerint: fizikai változások, ránc, ösz haj, merevebb mozgás, stb. A törvényhozás szerint a nyugdijas. Egyes kultúrákban kban : a szociális státusszal tusszal függ össze,, pl. A tulajdonnal. Kronológiai giai, szociális lis, pszichológiai és biológiai kor.
David Gaunt szerint: Gyakran a fiatalok szüks kségletei és a nemzeti gazdaság helyzete dönti el mikortól számit egy ember öregnek. Lehet, hogy az életkorunk szociális konstrukció?
Az, HOGY megöregszünk egy természetes jelenség, de az hogy MIKOR és HOGYAN, számos tényezö kombinációján múlik: Att vi blir gamla är ett Szociális státusz tusz. Biologiai és pszichológiai adottságok Fiziológiai és társadalmi funkciók. Például: egy jólszituáltlt értelmiségi a nyugdijazás után még kedvére folytathatja a munkáját,, mig egy ipari dolgozó elesik ettöl a lehetőségt gtöl.
Az idösek az ipari társadalom népességének a legheterogénabb csoportja. /Christer Fry, antropolog, USA/
Néhány példa a szociálgerontológiai elméletekre: Szerepelmélet let: : (elv( elvárások, Den tatuerade änkan, növérek a hozzátartoz tartozócsoportban) Aktivitáselm selméletlet Visszavonuláselm selméletlet (disengagemang) Kontinuitáselm selméletlet (életfolyamat, pl a festö a pszichiátriai zártosztályon) Társadalmi csereelmélet let (juttatás/költség egyenlege) Gerotranszcendencia (Lars Tornstram)
Példák gerontopszichológiai kutatási területekre: Gyász és depresszió idösekn seknél (Agneta Grimby) Életminöség Emlékezetkutat kezetkutatás (epizódikus emlékezet kezet) Idöskori kognitiv leépülés (pszichomotorika)
Agneta Grimby kutatási eredménye: Anticipált gyász (egy 3-évig tartó göteborgi vizsgálat eltérö reakciósmintát mutatott nöknél és fériaknál) Özvegylátomások (1 hónap elteltével: 82%, 3 hónap után: 71%, 1 év után: 52% számol be látomásokról). Csak akkor mertek beszélni róla, amikor megtudták, hogy ez egy természetes jelenség. Szimtómaátvétel! Félelem ugyanattól a betegségtöl! gyász = krizis. A krizisfolyamat 4 fázisán (J.Cullberg) át kell esni. (akut, reakció, feldolgozás, továbblépés) Mindegyik szakasz tipikus elháritási mechanizmusokat vált ki. A gyász nyugtalanságot, koncentrációs nehézségeket, és a mindennapok iránti érdektelenséget eredményezhet (rutin, testápolás)
Folytatás: Ambivalencia, irritabilitás, agresszivitás, önvádaskodás, és büntudatérzés gyakori Emlékezetkies kezetkieséseksek fordulhatnak elö,, de a memória és a gondolkodási képesség általában visszatér az elsö gyász szév során (férf rfiaknál gyakoribb a visszamaradó kognitiv probléma) ma)- Egy félév elteltével még mindig nagy az igény arra, hogy az élettárs halála la elötti tti, körüli és után idökr kröl beszéljenek ljenek. Sokan úgy érzik, hogy nagyon megváltoztak ltoztak, és nehezen alkalmazkodnak az egyedüláll lló szerepéhez hez.
A normális pszichológiai öregkor Erik H. Erikson utolsó fázisa, hogyan oldotta meg az illetö a fejlödési kriziseket, és hogyan emlékszik e megoldásokra az értelmesség/kezelhetöség/megérhetöség triásza (Antonovsky) szempontjából.
Svédországban aktuális Ageism A nagy generáci ció ( Tara újság) A technikai fejlödésr sröl nem lemaradni
Az idöskori normális és patológikus változások Az öregedés egy lassú folyamat A változások a szervezetböl indulnak ki. A változások egyetemesek. A változások megállithatatlanok és visszafordithatatlanok. A változások folytonosak,, a szervezet müködöképességének a romlásához hoz,, valamint elöbb utóbb betgeségekhez gekhez és halálhoz lhoz vezetnek. A betegségek gek gyorsan is megjelenhetnek. A betegségek gek a szervezetböl, és a környezetböl is indikálódhatnak dhatnak. Nem minden idös lesz beteg. A betegségek gek többnyire kezelhetök. A betegségek gek nem folytonosak, elörehaladhatnakm megállhatnak llhatnak, vagy visszafejlödhetnek dhetnek/elmúlhatnak.
Az idöskor és a betegség összekeverésének a következménye: Alulkezelés Túlkezelés
Betegségpanoráma Demencia Pszichés betegség Testi betegség Egy betegség korai stádiuma Normális öregedés (Ove Almkvist ábrája)
Vége