1. Kelet-Magyarország 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye (ÉMR) Miskolc Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Sajó-Hernád-sík és a Bükk-vidék határán, a Szinva és a Sajó partján. Bükk-fennsíkig terjedő közigazgatási területének része Bükkszentlászló, Ómassa, Újmassa, Lillafüred és Hámor is. Észak-Magyarország fontos közúti és vasúti csomópontja (a hegységelőtér, a Sajó- és a Hernád-völgy, illetve a Bükk belsejét feltáró közlekedési tengelyek találkoznak itt), az M30-as autópálya végpontja. Régi vásárváros, mely a XVIII. századtól kezdődően jelentős iparosodás színtere. Vas- és acélipara barnakőszén-bányászatára épült, de gép-, építőanyag-, textilipara, papírgyártása és sokoldalú élelmiszeripara (malom-, szesz-, édes- és tartósítóipara) is jelentőssé vált. A legnagyobb vidéki ipari (és ingázási) központ volt, de az 1980-as évektől vezető iparágai válságba kerültek és leépültek. Csökkent az ipar szerepe gazdaságában, az ágazaton belül előtérbe került a gépgyártás (Robert Bosch, Shinwa). Bányászati-kohászati orientációjú felsőoktatásának szerkezeti diverzifikációja jellemző. A Bükkre, Miskolctapolca fürdőjére, illetve kulturális örökségére építve jelentős turizmusfejlesztési ambíciói vannak. 1950-ben többek között Diósgyőr beolvasztásával Nagy-Miskolc az ország második legnépesebb városa lett (a szocialista időszak városfejlődésének emblematikus jelképe az Avas lakótelepe). Az 1980-as évek közepén népességszáma meghaladta a 210 ezer főt, de az elmúlt két évtizedben megfigyelhető jelentős népességcsökkenése nyomán napjainkban mintegy 167 ezer fő lakja. Kereskedővárosként számottevő görög, örmény, zsidó népesség lakta, ma a cigányság jelenléte fontos. Észak-Magyarország regionális központja. Abaújszántó: nagy múltú város, a Központi-Zemplén és a Szerencsi-dombság találkozásánál, a Szerencs-patak völgyében. A Tokaj-hegyaljai borvidék része, de szőlő- és bortermelésén kívül gyümölcskultúrája, szántóföldi növénytermelése, állattartása is jelentős. Aggtelek: község az Aggteleki-hegység és a Putnoki-dombság határán. Aggteleki Nemzeti Park UNESCO-világörökség részét képező cseppkő-barlangjaira (Baradla, Béke) épülő idegenforgalma jelentős, közúti határátkelőhely (a felszínen és a föld alatt is). Alsózsolca: város a Sajó-Hernád-síkon, a Sajó partján. Kavics- és homokkészleteire települt építőanyag-ipara a XX. század második felében. Házgyára megszűnt, de betonelem-gyártása fennmaradt, s a rendszerváltás után fémipara, fémmegmunkálása is jelentőssé vált. Bánréve: község a Sajó-völgyben, közúti és vasúti határátkelőhely. Bogács: község az Egri-Bükkalján, a Hór-patak völgyében. Szőlő- és borkultúrája mellett kőolajkutatás során feltárt hévizére épült gyógyfürdőjének idegenforgalma említhető meg (a vendégéjszakák száma alapján Borsod-Abaúj-Zemplén egyik leglátogatottabb települése). Borsodnádasd: város az Ózd-Egercsehi-medencében, a Hódos-patak partján. A középkori eredetű település a barnakőszén-előfordulásoknak köszönhetően korán iparosodásnak indult: 1860-as években alapított (vas) lemezgyára a rendszerváltás után fejezte be pályafutását. Bőcs: község a Sajó-Hernád-síkon, a Hernád partján. Hagyományos mezőgazdasága mellett 1970-es évek elején alapított, legnagyobbak közé tartozó sörgyára (Borsodi) érdemel említést. Bükkábrány: község a Miskolci-Bükkalján, a Budapest Miskolc főútvonal mentén. 1985 óta folytatott külfejtéses lignitbányászata a visontai hőerőmű ellátója. Bükkszentkereszt: község a Déli-Bükkben. Eredeti neve Újhuta volt és üveggyártó szlovák népesség lakta, később főként favágók, mész- és szénégetők éltek itt. 1930-as évektől vált mind határozottabbá idegenforgalmi profilja (lakói részben ma is szlovákok). 1
Cigánd: város, járásszékhely a Bodrogköz területén, a Tisza partján. Hídváros, közelében épült meg a tiszai árhullámok csillapítását célzó Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó. Edelény: város, járásszékhely a Sajó-völgyben, a Bódva mentén. A városban található Borsod megye egykori központja a borsodi földvár, és az ország egyik legnagyobb barokk kastélya, a L Huillier-Coburg kastély. A város egykor meghatározó szénbányászata mára leépült. Emőd: város a Borsodi-mezőségben, a Budapest Miskolc közlekedési tengely mentén. Jelentős mezővárosi múltra tekint vissza, szőlő- és bortermelésének komoly hagyományai vannak. Lakóinak számottevő része a környező foglalkoztatási központokba ingázik. Encs: város, járásszékhely a Hernád-völgyben, a Bársonyos-patak partján. A Miskolc Kassa forgalmi tengely mentén, több település (Encs, Fügöd, Abaújdevecser, illetve az időközben kivált Gibárt) összevonásával, intézményeinek gyarapításával igyekeztek egy városhiányos térség központjává fejleszteni. Iparosításának máig fennmaradt reprezentánsa a bútorgyártás. Felsőzsolca: város a Sajó-Hernád-síkon, a Sajó folyó mellett. A Miskolc Kassa és Miskolc Sátoraljaújhely forgalmi tengelyek csomópontjában, az M30-as autópálya mellett fekszik. A Miskolc agglomerációjának részét képező település gazdasága ipari parkjának köszönhetően is egyre fontosabb: a járműipar, a szállítmányozás és a kereskedelem emelhető ki. Gönc: város, járásszékhely az Abaúji-Hegyalja területén. Német telepesek alapították a XII. században, virágkorát a XIV-XV. században élte (vár, pálos kolostor, népes mezőváros jelentős kereskedelemmel). Agrárjellegű település, ma is ismert terméke a kajszibarack. Hidasnémeti: község a Hernád-völgyben. Német telepesek alapították a XII. században, ma vasúti határátkelőhely a Miskolc Hidasnémeti ( Kassa) vasútvonal mentén. Hollóháza: község a Központi-Zemplénben. A középkorban a füzéri vár tartozéka volt, modernkori fejlődését nagyban meghatározta a szlovák, cseh, német és sziléziai telepesek megjelenése. Az erdőgazdálkodás helyét előbb az üveg-, majd a kőedénygyártás, később a porcelánipar vette át. Porcelángyártó vállalata napjainkban állami tulajdonban van. Jósvafő: község az Aggteleki-hegység területén, a Jósva-patak forrásánál. Aggteleki Nemzeti Park UNESCO-világörökség részét képező cseppkő-barlangjaira (Baradla, Kossuth, Vass Imre) épülő idegenforgalma jelentős, népi építészeti értékekben gazdag ófalui része védett. Kazincbarcika: város, járásszékhely a Tardonai-dombság és Sajó-völgy találkozásánál, a Sajó partján. A Miskolc Bánréve közlekedési tengely mentén fekszik, szocialista iparváros: Sajókazinc, Barcika és az időközben kivált Berente közigazgatási egyesítésével hozták létre az 1950-es években. Gazdasági alapját a barnaszénbányászat, a villamos energia-termelés és a ma is meghatározó vegyipar (BVK / Borsodchem) képezi. Az ipari központ és lakótelep idővel térsége tényleges középvárosi centrumává fejlődött. Az 1990-ben még közel 36 ezer lakosú város népességszáma jelentősen csökkent, ma közel 30 ezer lakosa van. Kesznyéten: község a Borsodi-ártéren, a Sajó torkolata közelében. Vízerőművéről ismert. Komlóska: község a Központi-Zemplénben. Ruszin népessége említhető meg. Mályi: község a Sajó-Hernád-síkon, a Hejő-patak közelében, a Budapest Miskolc forgalmi tengely mentén. Korábban bortermelő település, később kavicsbányászata, téglagyártása vált jelentőssé. Kiépítés alatt álló geotermikus kútja Miskolc távhőszolgáltatását segíti a jövőben. Mezőcsát: város, járásszékhely a Borsodi-mezőség és a Sajó-Hernád-sík területén. Az M3-as autópálya mellett fekszik. Gazdasága a mezőgazdaságra, illetve a könnyűiparra épül, de jelentősebb helyi cégek hiányában a település elsősorban Tiszaújváros munkaerő-ellátója. Mezőkeresztes: város a Borsodi-mezőség területén, a Kácsi-patak mentén. A Budapest Miskolc vasútvonal és az M3-as autópálya mellett fekszik. Mezőgazdasági és könnyűipari tevékenységei mellett lakosai jelentős része a környező foglalkoztatási központokba ingázik. Mezőkövesd: város, járásszékhely a Borsodi-mezőség területén, a Hór-patak mentén. Az M3- as autópálya és a Budapest-Miskolc vasútvonal mentén fekvő település kedvező közlekedésföldrajzi helyzetéhez egykori szovjet katonai repülőtere is hozzájárul. Matyóföld fővárosa, XV. században már mezőváros, BAZ megye délnyugati részének legjelentősebb városa. 2
Hadas városrészében fennmaradt másfél-két évszázaddal ezelőtti arculata. Mezőgazdasága, járműalkatrész-gyártása, illetve a városhoz tartozó Zsóry-fürdő idegenforgalma jelentős. Nyékládháza: város a Sajó-Hernád-síkon, a Hejő-patak partján. Közúti és vasúti csomópont a Budapest Miskolc közlekedési tengely (M30-as autópálya) mentén, közvetlen közúti kapcsolattal Tiszaújváros Debrecen, továbbá vasutakkal Tiszaújváros és Mezőcsát irányába. Ózd: város, járásszékhely a Pétervásárai-dombság területén, a Hangony völgyében. A XIX. században kialakult ipari település, az 1940-es években több település (Ózdfalu, Sajóvárkony, Bolyok) egyesítésével lépett elő várossá. Helyi barnakőszénre települt vas- és acélipara az 1980-as évekre válságba került, és szerkezetváltási kísérletei eddig nem hoztak áttörést. A hagyományos kohászat mellett jelentős iparággá vált a járműalkatrész-gyártás. 1980-as években még 50 ezer főt ostromló lélekszáma erősen csökkent, mintegy 34 ezer lakosa van. Pálháza: város a zempléni Hegyközi-dombság területén, a Bózsva-patak völgyében. Hazánk legkisebb (1000 fős lélekszámot éppen elérő) városa, erdőgazdasága és perlit-bányászata jelentős. A városkából ma turisztikai célokat szolgáló kisvasút vezet Rostallóra. Putnok: város, járásszékhely a Sajó-völgy és a Putnoki-dombság találkozásánál, a Sajó partján. A Miskolc Bánréve közlekedési tengelyen fekszik, hagyományos központi szerepét Kazincbarcika és Ózd felemelkedése elhalványította. Gömör vármegyéből került Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez, korábban jelentős szénbányászata a rendszerváltás után leépült. Répáshuta: község a Déli-Bükkben, a Hór-patak forrása közelében. XVIII. században szlovák telepesek által alapított település. Kezdetben az üveggyártás, majd annak Gyertyánvölgybe költözése után a fakitermelés, mész- és faszénégetés képezte megélhetésének alapját. Napjainkban mind fontosabb szerepe van a hegyvidék attrakcióira épülő idegenforgalomnak. Rudabánya: város a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység találkozásánál. Őskorig visszavezethető ércbányászata a XIV-XV. században élte virágkorát: német bányászok lakták be, a hét felső-magyarországi bányaváros egyike volt. Vasérc-, rézérc- és ezüsttermelése változó jelentőségű volt az egyes korszakokban: vasércbányája és dúsítója 1985-ben zárt be. Sajóbábony: zsákhelyzetben lévő város a Tardonai-dombság és a Sajó-völgy találkozásánál. A korábban agrárjellegű település meghatározó foglalkoztatója az Észak-Magyarországi Vegyiművek lett a II. világháború után. A nagyvállalat telephelyén ma ipari park működik, részben a vegyipari hagyományokat (pl. műanyaggyártás) folytató vállalkozásokkal. Sajószentpéter: város a Tardonai-dombság és a Sajó-völgy találkozásánál, a Sajó partján. A Miskolc Bánréve közlekedési tengelyen fekvő település már a XIV-XV. században jelentős, modern kori gazdaságát felszámolásáig a szénbányászat és az üvegipar határozta meg. Sajószöged: község a Sajó-Hernád-síkon, a Nyékládháza Tiszaújváros Debrecen főútvonalon. Nemzetközi távvezetékrendszerben elfoglalt pozíciója (Munkács Sajószöged), illetve rendszerváltás után épített gázturbinás tartalékerőműve érdemel említést. Sárospatak: város, járásszékhely a Hegyalja és a Bodrogköz határán, a Bodrog partján. A Miskolc Sátoraljaújhely közlekedési tengelyen fekvő település tradicionális iskolaváros, felsőoktatási központ, a reformáció egyik fontos szellemi központja. Szőlő- és borkultúrája, történelmi öröksége (Rákóczi-vár, nagykönyvtár) jelentős turisztikai vonzerőt képvisel. Sátoraljaújhely: város, járásszékhely a Hegyalja és a Bodrogköz találkozásánál, a Ronyva partján. A Miskolc Sátoraljaújhely közlekedési tengely közúti és vasúti határátkelőhelye. Már a XIII. században jelentős település. Vásárváros, egykor Zemplén megye székhelye volt, számottevő zsidó népesség lakta. Az I. világháború után elcsatolták megyéje nagy részét, vasúti csomópontját: periférikus helyzetű, megyeszékhelyi rangját elvesztő településként erős hanyatlást mutatott a városhierarchiában. Gazdaságának fontos eleme a bortermelés, a XX. században jelentőssé növekedett ipar (dohánygyártás, fémipar) és a turizmus. Szendrő: város a Bódva-völgyben, a Bódva partján. A völgyben futó vasút és közút mentén fekvő település egy városhiányos terület szerény központi funkciókkal bíró kisvárosa. Egykori várainak csak szerény maradványai maradtak fenn, mezőgazdasága és fémipara számottevő. 3
Szerencs: város, járásszékhely a Taktaköz és a Szerencs-dombság találkozásánál, a Szerencspatak (Takta) partján. A Miskolc Sátoraljaújhely közlekedési tengelyen fekszik, a Tokajhegyaljai borvidékhez tartozó település. Már a középkorban jelentős mezőváros, erődített hely: modern gazdaságában meghatározó leépülő / átalakuló cukor- és édesipara. Szikszó: város, járásszékhely a Sajó-Hernád-sík északi csücskében, a Vadász-patak mentén. A Miskolc Kassa közlekedési tengelyen fekszik, a két világháború között Abaúj-Torna vármegye székhelye volt. Jelenlegi településhálózati pozícióján túlmutat kórháza. Ma Miskolc alvóvárosa, helyi gazdaságában a mezőgazdaság mellett újabban üdítőital-gyártása említhető. Tiszapalkonya: község a Borsodi-ártéren, a Tisza partján. 1950-es években épült széntüzelésű hőerőműve fontos szerepet játszott Tiszaújváros iparosításában. Az erőművet a közelmúltban előbb részben biomassza-tüzelésűre alakították, majd leállították. A település gazdaságának legújabb eleme egy zöldmezős beruházás keretében létesült malom. Tiszaújváros: város, járásszékhely a Borsodi-ártéren, a Tisza partján (a Sajó torkolata alatt). A fiatalabb szocialista iparvárosok képviselője, Tiszaszederkény községet integrálva az 1960- as években nyert városi rangot, Leninvárosként. Az Oroszországból érkező kőolaj- és földgázvezeték mellé épült: villamos energia-termeléséhez és vegyiparához (kőolajfinomító, Tiszai Vegyi Kombinát) a rendszerváltás után elektronikai ipar (Jabil Circuit) társult. Az egyik legkedvezőbb gazdasági helyzetben lévő város Magyarországon, mely ipari profilja mellett termálfürdője és sportlétesítményei révén a turizmus fejlesztésére is hangsúlyt helyez. Tokaj: város, járásszékhely a Tokaji-hegy és a Taktaköz találkozásánál, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál. Folyami átkelőhely, hídváros a Miskolc Nyíregyháza közlekedési tengely mentén, az UNESCO-világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidék meghatározó települése. Szőlő- és borkultúrája mellett idegenforgalma számottevő. Tornyosnémeti: község a Hernád-völgyben. Német telepesek alapították a XII. században, ma közúti határátkelőhely a Miskolc Tornyosnémeti ( Kassa) főútvonal mentén. 1.2. Heves megye (ÉMR) Eger Megyei jogú város, megye- és járásszékhely az Egri-Bükkalja területén, az Eger-patak mentén. A város közigazgatási határának részét képezi Felnémet településrész. Bár az M3- as autópálya nem esik messze a településtől, Eger mind a vasút-, mind a közúthálózatban csak másodlagos szerepet játszó, észak-déli irányú közlekedési tengely mentén fekszik. Vásárváros, egyházi-adminisztratív központ (I. István alapította püspökségét, mely a XIX. században érsekség lett), a török hódoltság időszakában végvár. A vasút kiépítésekor hátrányos helyzetbe került, így gazdasági fellendülése és növekedése is mértéktartó volt. Hagyományos szőlő- és borkultúrájához, illetve élelmiszeriparához (pl. dohánygyártás) a II. világháború után bútorgyártás, gépipar társult. A rendszerváltás után gépipara (járműipara) több nagyvállalatnak (Robert Bosch, ZF) köszönhetően tovább erősödött. Iskolaváros, felsőoktatási központ, kulturális öröksége, termálfürdője és borkultúrája Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi célpontjává teszi. Magyarország műemlékekben leggazdagabb településeinek egyike (az egri vár hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója). Lakosságának jelentős részét a Felsőváros (korábban Csebokszári lakótelep) tömöríti. Történelmi külvárosait hóstyáknak hívják, a borkultúra legismertebb idegenforgalmi látványossága a Szépasszony-völgy. Az 1980-as években 65 ezres lélekszámot is felülmúló településnek ma közel 57 ezer lakosa van. 4
Bélapátfalva: város, járásszékhely az Északi-Bükk peremén, az Eger Putnok vasútvonal mentén. XIII. századi alapítású cisztercita apátságáról, illetve a Bélkő hegy anyagára települt, közelmúltban bezárt cementgyáráról (ma ipari park) ismert. Bükkszék: község a Pétervásárai-dombság területén. A két világháború között kőolajat tártak fel a településen, ma elsősorban gyógyfürdőjéről és palackozott gyógyvizéről nevezetes. Egerszalók: község az Egri-Bükkalján, a Laskó-patak völgyében. Szénhidrogén-kutatáskor feltört hévizéhez védett mészkőlerakódás és gyógyfürdő kapcsolódik. Az Egri Borvidék része. Füzesabony: város, járásszékhely a Hevesi-síkon, a Laskó és az Eger-patak völgykijáratában. A Budapest Miskolc közlekedési tengelyen (M3-as autópálya) fekszik, vasúti és közúti csomópont, közvetlen kapcsolatokkal Debrecen (Tisza-tó, Hortobágy), illetve Eger irányába. Iparából fém- és papír csomagolóeszköz-gyártása, nyílászáró-gyártása említhető. Gyöngyös: város, járásszékhely a Nyugati-Mátraalján, de a közigazgatásilag hozzá tartozó települések (Mátrafüred, Mátraháza, Kékestető) révén a Déli- és a Magas-Mátra területére is kiterjed. A Budapest Miskolc főútvonal (M3-as autópálya) mentén helyezkedik el, de csak szárnyvonallal csatlakozik a fő vasútvonalhoz. Egykori vásárváros, már a XIV. században fontos település. Bortermelése, élelmiszeripara, gépgyártása is jelentős. Felsőoktatási központ, a mátrai idegenforgalom egyik centruma. Több mint 32 ezer lakosa van. Hatvan: város, járásszékhely a Hatvani-síkon, a Zagyva partján. Budapest Miskolc közlekedési tengelyen (M3-as autópálya) fekvő közúti és vasúti csomópont, közvetlen kapcsolatokkal Salgótarján és Szolnok irányába. A XV. században már jelentős mezőváros. Hagyományos élelmiszeripara (egykori cukorgyára, konzervipara) mellett főként elektronikai ipara (Bosch, Leoni, Saia Burgess), illetve szállítmányozási tevékenysége vált jelentőssé. Heves megye egyik fejlett központi funkciókkal rendelkező városa. Heves: város, járásszékhely a Hevesi-síkon. Dél-Heves központja, jelentős mezőgazdasága, nagyobb ipari cégei között mezőgazdasági gépgyártó és nyílászárógyártó vállalkozás is akad. Kisköre: város a Hevesi-ártéren. 1975-ben elkészült vízlépcsője a Tisza-tó vizének felduzzasztásával nemcsak az idegenforgalom fejlődését segítette elő, de a mezőgazdaság öntözővíz-igényének kielégítésében is szerepet játszik. Vízerőműve a legnagyobb hazánkban. Lőrinci: város a Zagyva-völgyben, a Hatvan Salgótarján Somoskőújfalu közlekedési tengely mentén. A komoly ipari hagyományokkal (cukorgyár, erőmű, építőanyag-ipar) bíró településen a rendszerváltás után gázturbinás tartalékerőmű épült. Acélhengerműve a közelmúltban került leállításra, legnagyobb ipari üzeme elektronikai alkatrészeket gyárt. Parád: nagyközség a Mátra északi oldalán, a Parád-Recski-medencében. Csevicéjéről, és gyógyfürdőjéről, palóc kultúrához kötődő látványosságairól ismert, jelentős idegenforgalma. Pétervására: város, járásszékhely a Tarna-völgyben. Jelentős történelmi múltja (mezőváros) ellenére a legkisebb városok egyike, néhány ipari-építőipari kisvállalkozással. Poroszló: község a Hevesi-ártéren, a Füzesabony Debrecen közlekedési tengely mentén. A Tisza-tó egyik turisztikai központja: ökocentruma és ökoturisztikai tanösvénye nevezetes. Recsk: nagyközség a Mátra északi oldalán, a Parád-Recski-medencében. Korábban érc- és kőbányász település. Rézérc-készletei (Lahóca-hegy, mélyszinti érctelepek) számottevőek. Szilvásvárad: község az Északi-Bükkben. Számottevő turisztikai központ: attrakciói közül kiemelkedik a Szalajka-völgy, az Istállós-kő (és barlangja), kisvasútja, valamint a lipicai fajta tenyésztésében meghatározó szerepet játszó állami ménesgazdasága. Visonta: község a Keleti-Mátraalján, a Budapest Miskolc főútvonal (M3-as autópálya) közelében. Korábban bortermelő, ma ipari profilú község. 1960-as években nyitott külfejtéses lignitbányája az ország legnagyobb széntüzelésű hőerőművét (Mátrai Hőerőmű) táplálja. 5
1.3. Nógrád megye (ÉMR) Salgótarján Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Zagyva-völgyben, a Tarján-patak partján. Keleti településrészei (Zagyvaróna, Rónafalu, Salgóbánya, Somoskő) már a Medvesvidéken találhatóak, északnyugaton a Karancs emelkedik fölé. A Hatvan Salgótarján Somoskőújfalu közlekedési tengelyen fekszik, főútvonal köti össze Rétsággal. A középkorban jelentéktelen települést a barnakőszén-bányászat tette várossá: Salgótarján a XIX. században a vas- és acélipar, az üveggyártás és a gépipar központjává fejlődött. 1950-ben lett Balassagyarmat helyett Nógrád megye székhelye. Az 1980-as években kezdődött szerkezeti válsága: hagyományos iparágai erősen leépültek. Mai iparában acélgyára, sík- (Salgglas) és öblösüveggyára, tűzhelygyártása (Wamsler), bútoripara és gépjárműalkatrész-gyártása (Mitsuba) számottevő. Környezetében számos potenciális turisztikai célpont (Karancs, Medves, Salgó, illetve Somoskő vára) található. A város növekedése több község (Baglyasalja, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, Salgóbánya, Somoskő, illetve a közelmúltban kivált Somoskőújfalu) beolvasztásával járt. Központja teljesen átépült az 1960-as és 1970-es években, peremein lakótelepek (pl. Kemerovó) születtek. Népessége az 50 ezer főt is meghaladta virágkorában, ma 37 ezer lakosa van. Balassagyarmat: város, járásszékhely, a Középső-Ipoly-völgyben, az Ipoly partján. A Rétság Salgótarján főútvonalon fekszik, közúti határátkelőhely. A XIV-XV. században már jelentős település. Mikszáth Kálmán Palócország fővárosaként aposztrofálta Nógrád megye egykori székhelyét. Az I. világháború után határ menti település lett, megyeszékhelyi rangját 1950-ben elvesztette. Kereskedelmi, oktatási, egészségügyi és közigazgatási szerepköre ma is jelentős. Számottevő iparából autóalkatrész- és cipőgyártása emelhető ki. Bátonyterenye: város, járásszékhely a Mátralába és a Zagyva-völgy határán. A Hatvan Salgótarján Somoskőújfalu közlekedési tengely mentén fekszik, Kisterenye, Maconka, Nagybátony és Szupatak egyesítésével hozták létre. Főként szénbányászati központ volt: vezető iparágának leépülésével válságba került, épületgép- és játékgyártása maradt jelentős. Hollókő: község a Központi-Cserhát területén. UNESCO világörökségi listáján szereplő ófaluja, valamint várromja miatt Nógrád megye egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Mátranovák: község a Zagyva-völgyben. Vasúti járműgyára (korábban GANZ-MÁVAG, ma Bombardier) a megye egyik legnagyobb ipari üzeme. Pásztó: város, járásszékhely a Zagyva-völgyben. A Hatvan Salgótarján Somoskőújfalu közlekedési tengely mentén fekszik. Cisztercita kolostora, városias fejlődése kiemelte a középkori településhálózatból. Mezőgazdasága (szőlőtermelése) mellett kórháza, fürdője, közelmúltig jelentős tejüzeme, és a Pásztóhoz tartozó Hasznos víztározója is említést érdemel. Rétság: város, járásszékhely a Nógrádi-medencében, a Budapest Vác Hont főútvonal mentén. Korábban laktanyájáról, ma főként ipari parkjába betelepült elektronikai- és gépjárműalkatrész-gyártó vállalkozásairól nevezetes. Központi funkciói erősödtek. Romhány: község a Nógrádi-medence peremén, a Lókos-patak völgyében. Elsősorban kerámiaipara (csempe- és burkolólap-gyártása) említendő meg. Somoskőújfalu: község a Zagyva-völgyben, 2006 óta ismét önálló település, közúti és vasúti határátkelőhely a Hatvan Salgótarján Somoskőújfalu közlekedési tengely mentén. Szécsény: város, járásszékhely a Szécsényi-dombságban, a Rétság Balassagyarmat Salgótarján főútvonal mentén. Ferences kolostora, városias fejlődése és erődített jellege kiemelte a középkori településhálózatból, de XIX-XX. századi gyarapodása elmaradt vetélytársai mögött. Kulturális öröksége ma fontos alapja a turizmus fejlesztésének. 6
1.4. Hajdú-Bihar megye (ÉAR) Debrecen Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Dél-Nyírség, a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság határán, a Kondoros- és Tócó-patak által határolt térben. Kiemelkedő vasúti és közúti csomópont a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony közlekedési tengely mentén, az M35-ös autópálya mellett. Közvetlen kapcsolatai vannak Hajdúböszörmény (Nyékládháza), Hortobágy (Füzesabony), Berettyóújfalu (Békéscsaba), Érmihályfalva és Mátészalka irányába. Regionális repülőtere az egyik legjelentősebb vidéken. Mezővárosként nőtt nagyra, határában főként vágómarha tenyésztésével foglalkoztak. Egyházi és oktatási központként is jelentős volt: a kálvinista Rómának is nevezett település 1693-tól lett szabad királyi város. A tőkés gazdasági fejlődés időszakában funkcionális inverzió jellemezte: gazdasági szerepe helyett inkább igazgatási kulturális egészségügyi szerepkörei voltak regionálisak, a XX. század elején egyetemváros lett. Története során kétszer a fővárosi funkciót is birtokolta. A II. világháború után jelentős iparosítás színtere: nyomdaipara és élelmiszeripara (malom-, hús-, tej-, konzerv-, dohányipar) mellett a ruházati ipar, a gördülőcsapágy-gyártás (MGM), az orvosi műszergyártás (Medicor), a gyógyszeripar (Biogal) is jelentőssé vált. Rendszerváltás utáni gazdaságában is fontos az ipar: hagyományos iparágai számos befektetőt vonzottak (FAG, Friesland, Richter, Teva), megjelent új iparágként az elektronika (National Instruments) és a szolgáltató szektorban is sikerült transznacionális vállalatokat (BT, IT Services) vonzania. Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási és K+F központja. A XVIII. század végén egész Magyarország legnépesebb települése volt, pozíciója valamelyest halványult a XIX. században, de külterületi népességével együtt 1900-ban is Magyarország Budapest, Szeged és Szabadka után negyedik legnépesebb városa. Népességszáma 1990-ben meghaladta a 210 ezer főt, Tócóskert nevű, 1980-as években épült városrésze az egyik legnagyobb vidéki lakóteleppé vált. Ma közel 208 ezer lakosával Magyarország második legnagyobb városa, az Észak-Alföld regionális központja. Ártánd: község a Bihari-sík területén. A Budapest Szolnok Püspökladány Nagyvárad közlekedési tengely mentén elhelyezkedő település közúti határátkelőhely. Balmazújváros: város, járásszékhely a Hajdúhát és a Hortobágy határán, a Hortobágyot átszelő vasútvonal mellett, de a főúttól távolabb. A XV. században már jelentős mezőváros. A török időszakban elnéptelenedett település németek és szlovákok betelepítésének helyszíne a XVIII. században. Mezőgazdasága és élelmiszeripara mellett fémfeldolgozása, valamint idegenforgalmi célú fejlesztései számottevőek. Keleti-főcsatorna partján épített vízkivételi műve Debrecen fontos vízellátója. Az agrárszocialista mozgalmak erős bázisa volt egykoron. Bedő: község a Bihari-síkon a magyar-román államhatár közelében. Román többségű népessége a XVIII. századi vándormozgalmak következménye. Berettyóújfalu: város, járásszékhely a Berettyó-Kálló-köze, illetve a Bihari-sík területén, a Berettyó partján. A Budapest Szolnok Püspökladány ( Nagyvárad) közlekedési tengely, illetve a Debrecen Békéscsaba tranzverzális főútvonal csomópontjában található. Fejlődését segítette, hogy a két világháború között Bihar megye Magyarországon maradt részeinek székhelye volt. Jelentősek központi funkciói, fürdője, a szocialista időszakban iparosítása (ruhaipar, tejporgyár) is, akkor csatolták a városhoz Berettyószentmárton települését. Biharkeresztes: város a Bihari-sík területén. A Budapest Szolnok Püspökladány ( Nagyvárad) közlekedési tengely mentén elhelyezkedő vasúti határátkelőhely. Környezete mindinkább a Nagyvárad környéki szuburbanizáció célterülete. 7
Derecske: város, járásszékhely a Dél-Hajdúság peremén. A Debrecen Békéscsaba transzverzális főútvonal mentén fekvő település egykor hajdúváros, majd jelentős mezőváros volt, évszázadokkal ezelőtt működő iskolával. Debrecen vonzáskörzetének részét képezi, helyi gazdaságában számottevő szerepet játszik a mezőgazdaság. Hajdúböszörmény: város, járásszékhely a Hajdúhát területén. Az M35-ös autópálya mellett fekvő település középkori mohamedán vallású lakóiról kapta nevét, a XV. században mezőváros, majd a XVII. század elejétől az 1870-es évekig a Hajdúkerület központja. Magja a kétbeltelkes (ólaskertes) szerkezetű települések példája. A korábban agrárjellegű települést a szocialista időszakban iparosították: élelmiszer-, könnyű- és gépipara (GE / Tungsram) is jelentőssé vált. Pedagógiai profilú felsőoktatási intézménye van. Hajdú hagyományai, illetve gyógyfürdője számottevő turisztikai vonzerőt képviselnek. Az egyik legnagyobb határú hazai település: hozzá tartozik Bodaszőlő, Hajdúvid és Pród is, több mint 31 ezren lakják. Hajdúdorog: város a Hajdúhát területén. Elérhetősége az M3-as autópálya megépítésével jelentős mértékben javult. Egykori hajdúváros, görög katolikus püspöki székhely. Az alföldi városokra jellemző módon, meghatározó mezőgazdasága. Strandfürdője van. Hajdúhadház: város, járásszékhely a Dél-Nyírségben. A Debrecen Nyíregyháza közlekedési tengelyen fekszik, a szocialista időszakban egy települést képezett Bocskaikerttel és Téglással. Magyarország legrosszabb szociális helyzetű városainak egyike, népességének jelentős része roma. Lakosai nagyrészt ingáznak, helyben a mezőgazdaság és a faipar jelentős. Hajdúnánás: város, járásszékhely a Hajdúháton, a Keleti-főcsatorna mellett. Elérhetősége jelentősen javult az M3-as autópálya megépülésével. A XVII. század elején hajdúvárosi kiváltságot kapott települések egyike. Sokáig az agrártermelés dominanciája jellemezte, de a szocialista időszakban ipara (élelmiszeripar, ruhagyártás, gépipar) is jelentőssé vált. Termálfürdője egyre fontosabb szerepet játszik gazdaságában, struccfarmja idegenforgalmi látványosság is. Hajdúnánáshoz tartozik közigazgatási szempontból Tedej település. Hajdúsámson: város a Dél-Nyírségben, a Debrecen Nyírbátor Mátészalka közlekedési tengely mentén. Debrecen elővárosaként dinamikus népességnövekedést felmutató település (több mint 13 ezer lakos). Mezőgazdasága és agrártermékeket feldolgozó ipara számottevő. Hajdúszoboszló: város, járásszékhely a Dél-Hajdúság területén, a Keleti-főcsatorna és a Kösely közelében. A Budapest Szolnok Debrecen közlekedési tengelyen fekszik. A XVII. század elején hajdúvárosi kiváltságot kapott települések egyike. Hagyományos agrártermelése a XX. században földgázbányászattal és két világháború között feltárt termálvízére épülő turizmussal egészült ki. Magyarország egyik legnagyobb szálláshely-kapacitással rendelkező és egyik leglátogatottabb települése, egyben az Alföld egyik leggazdagabb városa. Hortobágy: község a Hortobágyon, a Hortobágy folyó partján, a Debrecen Füzesabony közlekedési tengelyen. Debrecen egykori óriási határából kivált település, Magyarország első, 1973-ban létrehozott nemzeti parkjának központja. Turisztikai célpont, számos rendezvénnyel (legismertebb talán a hídi vásár) és agrártermeléssel (állattartás, halgazdaság, nádtermelés). Kaba: város a Dél-Hajdúság területén. A Budapest Szolnok Debrecen tengelyen fekszik, közelmúltban felszámolt cukorgyára a legnagyobb volt Magyarországon. Ma is jelentős agrártermelő központ, a cukorgyár területén működik Hajdú-Bihar megye legnagyobb területű ipari parkja, ahol kukoricatermelésen alapuló bioetanol-gyártás megvalósítását tervezik. Komádi: város a Kis-Sárrét területén, a Sebes-Körös közelében. Hajdú-Bihar megye erősen periférikus, városhiányos térségének központi települése: mezőgazdasága, ruhaipara jelentős. Létavértes: város az Érmelléki löszös hát területén, a Kék-Kálló mentén. Nagyléta és Vértes egyesítésével hozták létre (előbbi település a XVIII. században román betelepítés célpontja). Mezőgazdaságának színfoltja tormakultúrája, mely a kisváros környékén Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér és Vámospércs térségében is jellemző. Közúti határátkelőhely. 8
Nagyhegyes: község a Hajdúhát és a Hortobágy határán. Debrecen kiterjedt határából a II. világháború után kivált egykori tanyaközség. Az észak-alföldi földgázbányászat egyik kiemelkedő központja, krátertava egy 1960-as évekbeli gázkitörés emlékét őrzi. Nádudvar: város a Dél-Hajdúság és a Hortobágy határán. A főbb útvonalaktól távol fekvő település a nagyüzemi mezőgazdaság egyik legjelentősebb alföldi központja (NAGISZ, HAGE, KITE). Diverzifikált agrártermeléséhez számottevő élelmiszeripar (pl. tejfeldolgozás) kapcsolódik. Hagyományai, fazekassága, strandfürdője a turizmusfejlesztés alapját képezik. Nyíradony: város, járásszékhely a Dél-Nyírség területén. A Debrecen Nyírbátor Mátészalka közlekedési tengelyen fekvő település a Ligetalja központja. Közelében található az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdeje (Gúti-erdő). Jelentős fafeldolgozó ipara. Nyírábrány: nagyközség a Dél-Nyírség területén, a Kék-Kálló közelében. A Debrecen Nyírábrány ( Érmihályfalva) közlekedési tengelyen fekvő közúti és vasúti határátkelőhely. Polgár: város a Hortobágy területén. Az M3-as autópálya, illetve a Nyékládháza Debrecen és Polgár Nyíregyháza főútvonalak csomópontjában fekszik, lakói részben Tiszaújvárosba ingáznak. Jelentősek központi funkciói, a mezőgazdaság mellett ipari parkja (logisztika), bevásárlóközpontja, illetve a turizmust élénkítő M3 Archeopark és strandfürdő említhető meg. Püspökladány: város, járásszékhely a Dél-Hajdúság, a Hortobágy és a Nagy-Sárrét határán. A Budapest Szolnok Debrecen és a Püspökladány Berettyóújfalu ( Nagyvárad) közlekedési tengelyek kereszteződésében fekszik, várossá fejlődését vasúti csomópontjának köszönheti. Mezőgazdasága és némi ipara mellett gyógy- és termálturizmusa említendő meg. Az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomását és a Farkas-szigeti arborétumot a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapították. Téglás: város a Közép-Nyírség területén, a Debrecen Nyíregyháza közlekedési tengely mentén. Az 1950-es években iparosították: egykori hadiipari üzeme (Hajdúsági Iparművek) ma háztartási gépeket és gépjármű-alkatrészeket gyárt. Ipari parkja a helyi gazdaságfejlesztés fontos bázisa. Téglás az 1980-as években Hajdúhadházzal közös igazgatás alatt is állt. Tiszacsege: város a Borsodi-ártér területén. A Tisza-menti belső periféria települése, kompátkelőhely a Tiszán, a folyónak és termálfürdőjének köszönhetően turisztikai célpont. Vámospércs: város a Dél-Nyírség területén, a Debrecen Nyírábrány közlekedési tengely mentén. Az egykori hajdúváros ma Debrecen vonzáskörzetében fekszik. Számottevő központi funkciói mellett mezőgazdasága, élelmiszer- és gépipara érdemel említést. 1.5. Jász-Nagykun-Szolnok megye (ÉAR) Szolnok Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Szolnoki-ártéren, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál. A Budapest Szolnok Debrecen közlekedési tengelyen fekszik, hazánk egyik legnagyobb vasúti csomópontja, ahol számos vonal (BP Cegléd, BP- Nagykáta, Hatvan, Vámosgyörk, Debrecen, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza) fut össze. Katonai repülőtere van, a Tisza vízi útjának kihasználtsága csekély mértékű. A sóelosztás középkori központja, folyami átkelőhely és erősség, közigazgatási funkciókkal. A vasúthálózat kiépülésével tudott a környező mezővárosok fölé növekedni. A Jászság és Nagykunság közigazgatási autonómiájának megszüntetésével Jász-Nagykun- Szolnok megye székhelye lett. Iparának XIX. században is megfigyelhető fejlődése a II. világháború után teljesedett ki: élelmiszeripar (malom-, cukor- és húsipar), papíripar, vasúti járműjavító, mezőgazdasági gépgyártás, vegyipar (Tiszamenti Vegyiművek), kőolajkutató vállalat, házgyár települt a városba. Az elmúlt években több jelentős üzeme is bezárta kapuit, de új vállalkozások (vasúti járműgyártó üzem, autóipari beszállítók pl. Eagle Ottawa) érkeztek a településre. Számottevő felsőoktatási és katonai funkciója. 9
A város az 1960-as és 1970-es években élte legviharosabb növekedési időszakát: részben új városközpont épült, új lakótelepek (köztük legnagyobb a Széchenyi Lakótelep) vették körül, rekreációs övezetévé a Tiszaliget vált. A Szandaszőlőst is magába foglaló település lélekszáma az 1980-as évekre elérte a 80 ezer főt, napjainkban közel 75 ezer lakosa van. Abádszalók: város a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkon, a Tisza-tónál. Tiszaabád és Tiszaszalók egyesítésével jött létre a XIX. század végén. A kiskörei vízlépcső felépítésével, 1970-es években létrehozott Tisza-tó egyik jelentős idegenforgalmi központjává vált. Berekfürdő: község a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkon. Karcag óriási határából kivált település, gyógyfürdőjét a két világháború között létesítették (a megye leglátogatottabb települése). Cserkeszőlő: község a Tiszazugban, a Kecskemét Békéscsaba Gyula főút mentén. 1940-es években alapított gyógyfürdője Jász-Nagykun-Szolnok megye fontos turisztikai célpontjává teszi. Szőlő- és borkultúrája, illetve fóliás zöldségkertészete is számottevő. Jászapáti: város, járásszékhely a Hevesi-síkon. A Jászság második legjelentősebb települése. A Budapest Jászberény Füzesabony főútvonal mentén fekszik, agrárprofilját kisebb élelmiszer- és könnyűipari üzemek, szolgáltató cégek egészítik ki. Gyógyvizű strandja van. Jászárokszállás: város a Gyöngyösi-síkon. A XIII. században, jászok által benépesített település az M3-as autópályától délre található. Hűtéstechnikai berendezéseket, gépjárműalkatrészeket, valamint elektronikai cikkeket gyártó gépipara számottevő. Jászberény: város, járásszékhely a Jászság és a Hatvani-sík határán, a Zagyva partján, a Budapest Jászberény Füzesabony és a Hatvan Szolnok főútvonalak csomópontjában. A XIII. században, jászok által benépesített település a Jászkun kerület székhelye volt. Komoly mezőgazdasági tradíciókkal rendelkező mezőváros. 1950-es években létrehozott iparának (hűtőgépgyár, aprítógépgyár) köszönhetően a megye gazdaságilag legsikeresebb, erősen iparosodott településeinek egyike. Meghatározó szereplője az Electrolux háztartási gépgyára és helyi beszállítói hálózata. Felsőoktatási központ, a jászsági kultúra és identitás centruma. Jászfényszaru: város a Hatvani-síkon, a Zagyva partján, a Szolnok Jászberény Hatvan közlekedési tengely mentén. Gazdaságának fő pillére a Samsung televíziókészülék-gyára. Jászkisér: város a Hevesi-sík területén. Eredetileg kunok lakták, csak később vált a Jászság részévé. Agrárjellegű település, fontos munkaadója a MÁV vasútépítő- és karbantartó üzeme. Karcag: város, járásszékhely a Szolnok-Túri-síkon, a Budapest Szolnok Debrecen közlekedési tengelyen. A XIII. században kunok által benépesített Nagykunság fővárosa. Mezőgazdasága, agrártermékeket feldolgozó ipara (malomipar, takarmánygyártás) jelentős, térsége Magyarország rizstermelésének meghatározó részét adja. A nagykun hagyományok szellemi őrzője, tradicionális fazekasipara és ipari parkjában újabban teret nyerő logisztikai funkciója számottevő. Központi funkciói közül az egészségügy emelhető ki első helyen. Kenderes: város a Szolnok-Túri-síkon, a Budapest Szolnok Debrecen főútvonal mentén. Gazdasága ma is agrárjellegű, számottevő fafeldolgozó ipara erősen leépült. Kisújszállás: város a Szolnok-Túri-síkon, a Budapest Szolnok Debrecen közlekedési tengelyen. A XIII. századi kun betelepülés nyomán kialakult Nagykunság egyik legnagyobb települése. Mezőgazdasági termelése, könnyű- és gépipara számottevő, jelentős középfokú oktatási központ, új keletű turisztikai attrakciója a Kumánia Gyógy- és Strandfürdő. Kunhegyes: város, járásszékhely a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkon. A jellegzetes nagykunsági település gazdaságában a mezőgazdaság, a húsipar, illetve a fémipar a legfontosabb szereplő. Kunmadaras: nagyközség a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkon. Mezőgazdasági profilját a XX. század második felében szovjet katonai repülőtere egészítette ki. A rendszerváltás után kiürített létesítmény gazdasági hasznosítása folyamatosan napirenden van, a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet azonban mindeddig nem hozott áttörést a település számára. Kunszentmárton: város, járásszékhely a Tiszazug és a Körösszög határán, a Hármas-Körös partján. A Kecskemét Békéscsaba Gyula főútvonalon fekszik, a XIII. században kun, a 10
XVIII. században jász betelepülés színtere. A Tiszazug központja: a II. világháború után mezőgazdasági profilja könnyűiparral egészült ki, ma járműipari beszállító cégei is jelentősek. Martfű: város a Szolnok-Túri-síkon. A II. világháború után vált ki Tiszaföldvár közigazgatási határából, ma a Szolnok környékén kialakult település-együttes egyik társközpontja. Az 1940- es években alapított Tisza Cipőgyár bázisán az ország legnagyobb cipőipari központja, de növényolajgyára és söripara, környékének földgázbányászata is jelentős. Termálfürdője van. Mezőtúr: város, járásszékhely a Szolnok-Túri-sík és a Körös-menti-sík találkozásánál, a Hortobágy-Berettyó partján. A Budapest Szolnok Békéscsaba vasútvonal mentén fekszik, a XIV. században már mezőváros volt. Agrártermelési hagyományai, vetőmaggyártása mellett elektronikai alkatrészgyártása, fémfeldolgozása, könnyűipara, illetve tégla- és cserépgyártása jelentős. Központi funkciói közül XVI. századi alapítású középfokú oktatása és közelmúltig működött agrárfőiskolája révén elsősorban az oktatás emelhető ki. Az egyik legnagyobb hazai fazekasipari központ volt. A legkiterjedtebb határú települések közé tartozik. Rákóczifalva: város a Szolnok-Túri-síkon. Szolnok település-együttesének alvóvárosa. Szajol: község a Szolnoki-ártér területén. A Budapest Szolnok Debrecen és a Budapest Szolnok Békéscsaba vasútvonalak mentén fekvő vasúti csomópont, de a Budapest Szolnok Debrecen főútvonal is érinti. Szolnok egyik logisztikai szerepkörű előtelepülése. Tiszaföldvár: város a Szolnok-Túri-sík, valamint a Tiszazug találkozásánál. Hagyományos mezőgazdaságának fontos eleme a szőlő- és gyümölcstermelés. A település Martfű és Szolnok munkaerő-ellátója. Termálfürdője mellett a Tiszazugi Földrajzi Múzeumról is nevezetes. Tiszafüred: város, járásszékhely a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík és a Hevesi-ártér határán. A Kiskörei-vízlépcső megépítésével, 1970-es években létrehozott Tisza-tó leglátogatottabb idegenforgalmi központja. A mezőgazdaság mellett szocialista időszakban jelentőssé vált ipara leépült: napjainkban tejüzeme érdemel említést. Termálfürdője van. Tószeg: község a Szolnoki-ártéren. Szolnok település-együttesének népes alvótelepülése. Gazdasága mezőgazdasági vállalkozásokra, illetve a kerékpárgyártásra épül. Törökszentmiklós: város, járásszékhely a Szolnok-Túri-sík és a Szolnoki-ártér határán. A Budapest Szolnok Debrecen közlekedési tengely mentén fekszik, Egykori mezőváros, iparának fejlődése a XX. században számottevő volt. Mezőgazdasága, élelmiszeripara (malomipar, húsipar), gépgyártása (mezőgazdasági gépgyártás, elektronikai alkatrészgyártás) jelentős. Szolnok közelségéből adódóan központi funkcióinak fejlettsége elmarad méreteitől: a település-együttes egyik társközpontjaként részben maga is a megyeszékhely hatása alatt áll. Túrkeve: város a Szolnok-Túri-síkon. A nagykun város mezőgazdasági termelése mellett szocialista időszakban kialakult ruhaipara, illetve fejlődő gyógyfürdője emelhető ki. Újszász: város a Jászság területén, a Zagyva és a Tápió összefolyásánál. Vasúti csomópont a Budapest Nagykáta Szolnok és a Hatvan Szolnok fővonalak mentén. Az egykor német, majd jász betelepülőket fogadó település lakói jelentős részben ingázók. Zagyvarékas: község a Jászság területén, a Zagyva partján. A Szolnok Jászberény Hatvan főút mentén, Szolnok vonzáskörzetében fekszik, agrárprofilú gazdaságát megviselte a korábban jelentős munkaerőt foglalkoztató baromfifeldolgozó üzem közelmúltbeli bezárása. 1.6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (ÉAR) Nyíregyháza Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Közép-Nyírség területén. A Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony közlekedési tengelyen fekszik, jelentős vasúti és közúti csomópont (közvetlen kapcsolatok Záhony, Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor, Debrecen, Polgár és Miskolc irányába). Kisvasúti kapcsolata van Balsával és Dombráddal. Az M3-as autópálya mellett fekszik. 11
Az elnéptelenedetett hajdútelepülést a XVIII. század közepén Békésből érkezett szlovák telepesek (tirpákok) telepítették be. Mezőváros, vasúti csomóponttá vált a kiegyezés után, majd megyeszékhely, igazgatási, oktatási, forgalmi, kereskedelmi központ lett. A szocializmus évtizedei alatt kiemelt figyelmet kapott fejlesztése: jelentősebb gyáripar (malom-, konzerv- és dohányipar, papírgyár, vegyipar, mezőgazdasági gépgyár), valamint felsőoktatás települt ide, arculata városiassá vált. A rendszerváltás utáni időszakban határ közeli fekvése, kedvező forgalmi helyzete mindinkább felértékelődött: meglévő iparágai jelentős befektetéseket vonzottak (Michelin), megjelent a járműalkatrész-gyártás, ipari parkjába több transznacionális vállalat (Electrolux, Flextronics / LEGO) zöldmezős beruházása települt. Jelentős felsőoktatási központ, Sóstó nevezetű városrésze fürdőiről, skanzenjéről és Magyarország egyik legnagyobb állatparkjáról ismert. A dinamikus növekedést mutató város népesedését nemcsak a helyi zsidóság deportálása, hanem a magyar-szlovák lakosságcsere is erősen befolyásolta: a II. világháború után új városrészek (Jósaváros, Örökösföld, stb.) épültek, 60 ezer fő alatti népességszáma a növekedés nyomán megduplázódott. Napjainkban közel 118 ezer fő lakja. Baktalórántháza: város, járásszékhely a Közép-Nyírség területén. A Nyíregyháza Vásárosnamény közlekedési tengelyen fekszik. A térség központi funkciókat ellátó települése, melynek legnagyobb vállalkozása gépjárműalkatrész-gyártással foglalkozik. Balkány: város a Közép-Nyírségben. Agrárjellegű település, jelentős külterületi népességgel. Beregsurány: község a Beregi-sík területén. Közúti határátkelőhely a Nyíregyháza Vásárosnamény Beregsurány ( Beregszász) főútvonal mentén. Csenger: város, járásszékhely a Szatmári-sík területén, a Szamos partján. A Mátészalka Csenger / Csengersima közlekedési tengely mentén fekszik. Nemcsak a szűkebb térség városias központja, de 1970-es években települt cipőipara is országos jelentőségű. Csengersima község a Szatmári-sík területén, a Mátészalka Csengersima (- Szatmárnémeti) főútvonal mentén. Közúti határátkelőhely, a Szatmárnémeti térségében zajló szuburbanizáció egyik céltelepülése. Hozzátartozik az 1970-es árvíz által elpusztított Nagygéc szellemfaluja. Demecser: város a Közép-Nyírség területén, a Lónyai-csatorna, valamint a Nyíregyháza Kisvárda Záhony közlekedési tengely mentén. Keményítőgyára, textilipara erősen leépült. A térség agrártermelési hagyományait ápolja a Demecseri Káposztás Napok rendezvénye. Dombrád: város a Rétköz területén, a Tisza partján. Hídváros, az eredetileg mezőgazdasági termékeket szállító Nyírvidéki kisvasút köti össze Nyíregyházával. Agrárjellegű település. Fehérgyarmat: város, járásszékhely a Szatmári-síkon, a Szamos közelében. A Mátészalka Tiszabecs tengelyen fekszik, az 1970-es árvíz pusztításai után teljesen újjáépült. Kiterjedt aprófalvas periféria központja, jelentős könnyű- és gépiparral, kórházzal. Ibrány: város, járásszékhely a Közép-Nyírség területén. Az eredetileg mezőgazdasági termékeket szállító Nyírvidéki kisvasút köti össze Nyíregyházával. Intézményein és kisebb vállalkozásain túl népessége foglalkoztatásában elsősorban a megyeszékhelynek van szerepe. Kemecse: város, járásszékhely a Közép-Nyírség területén, a Lónyai-csatorna, valamint a Nyíregyháza Kisvárda Záhony közlekedési tengely mentén. Elsősorban alvótelepülés. Kisvárda: város, járásszékhely az Északkelet-Nyírség területén, a Nyíregyháza Kisvárda Záhony forgalmi tengelyen. Felső-Szabolcs központja: a XV. században mezőváros, váras település, Szabolcs megyeszékhelye is volt. Fellendülése a polgárosodás időszakához köthető, modernizációja nagyban kötődött jelentős lélekszámú zsidó közösségéhez. A XX. században számottevő ipara alakult ki, melyből a helyi mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar (malomipar, baromfi-feldolgozás, szeszipar), illetve öntödéje és gépgyártása emelhető ki. Mándok: város az Északkelet-Nyírség területén. Járásszékhely is volt, számos szolgáltatás tekintetében ma is térsége központjának számít. Lakosságának fontos foglalkoztatója a mezőgazdaság, illetve a záhonyi átrakó körzet más településeihez hasonlóan a vasút. 12
Máriapócs: város a Közép-Nyírség területén. Görög katolikus búcsújáró hely, a vallási turizmusra építő település hírnevét II. János Pál pápa 1991-ben tett látogatása is növelte. Mátészalka: város, járásszékhely az Északkelet- és Délkelet-Nyírség, illetve a Szatmári-sík találkozásánál, a Kraszna partján. Környezetének közúti és vasúti csomópontja, de napjainkra az M3-as autópálya is megközelítette. Szatmár központja: a XV. században mezőváros, a két világháború között átmenetileg megyeszékhely. Polgárosodásában zsidó lakossága fontos szerepet játszott. Magyarország első villamosított városa, melynek XX. századi iparosítása (tejipar, kötszövőipar, bútorgyár, gépgyártás) jelentős volt. Legnagyobb üzemei (Carl Zeiss, Hoya, Szatmár Optika, Flabeg) ma az optikai iparban működnek. Kiterjedt vonzáskörzete van. Mérk: nagyközség a Délkelet-Nyírség területén. Svábok népesítették be a XVIII. században. Nagyecsed: város a Délkelet-Nyírség és a Szatmári-sík határán, a Kraszna partján. Virágkorát a XVI-XVII. században élte, fejlődésében fontos szerepet játszott az Ecsedi-láp lecsapolása. A mai napig periférikus helyzetű, alapvetően agrárjellegű település maradt. Nagyhalász: város a Közép-Nyírség területén. Az eredetileg mezőgazdasági termékeket szállító Nyírvidéki kisvasút köti össze Nyíregyházával. Nagy múltú zsákgyára van. Nagykálló: város, járásszékhely a Közép-Nyírség területén. Korábbi elzárt helyzetén az M3- as autópálya sokat javított. Szabolcs megye egykori székhelye, amely Nyíregyháza vasúti csomóponttá válásával szorult fokozatosan háttérbe. Napjainkban ruházati ipara jelentős. Kulturális öröksége, termálvizű strandfürdője és rendezvényei a főbb turisztikai attrakciói. Nyírbátor: város, járásszékhely az Északkelet- és Délkelet-Nyírség határán. A Debrecen Mátészalka közlekedési tengelyen fekszik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részének legjelentősebb városa. Mezőgazdasága, baromfiipara, növényolajgyára, könnyűipara, gépipara számottevő. Kulturális örökségére és fürdőjére építve komoly turisztikai ambíciói vannak. Nyírlugos: város a Dél-Nyírségben. Periférikus helyzetű, agrárjellegű település. Nyírmada: város az Északkelet-Nyírségben, a Nyíregyháza Vásárosnamény közlekedési tengely mentén. Gazdaságából különösen gyümölcstermelése és feldolgozása emelendő ki. Nyírtelek: város a Nyugati-Nyírségben, a Nyíregyháza Miskolc közlekedési tengely mentén. A Nyíregyháza vonzáskörzetéhez tartozó település gépgyártása számottevő. Rakamaz: város a Hajdúhát északi csücskében, a Nyíregyháza Miskolc közlekedési tengely mentén. Szerteágazó mezőgazdasága (pl. almatermelése) mellett cipő- és kesztyűgyártása jelentős. Országosan legismertebb rendezvénye a Hegyalja fesztivál. Szabolcs: község a Hajdúhát északi csücskében, földvára Szabolcs megye első központja volt. Tiszabecs: nagyközség a Szatmári-síkon, a Mátészalka Tiszabecs (- Nagyszőlős) főútvonal mentén. Közúti határátkelőhely, a felső-tiszai vízitúrák kedvelt kiindulópontja. Tiszalök: város a Hajdúhát és a Taktaköz határán, a Tisza partján. A Keleti-főcsatorna kiinduló pontja, vízlépcsőjéről, vízerőművéről és magántőkéből épített börtönéről ismert. Tiszavasvári: város, járásszékhely a Hajdúhát és a Hortobágy határán, a Keleti-főcsatorna mentén. Az M3-as autópálya jelentősen javította elérhetőségét. Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével született, egyik nagy foglalkoztatója ma is két világháború között alapított gyógyszeripara (Alkaloida), de közelmúltban épített korszerű téglagyára is említésre méltó. Tuzsér: nagyközség az Északkelet-Nyírség és a Bodrogköz találkozásánál, a Tisza közelében. A Nyíregyháza Kisvárda Záhony közlekedési tengelyen fekszik, a záhonyi átrakókörzet egyik meghatározó települése, kompátkelőhely. A fafeldolgozás jelentős hazai központja. Újfehértó: város a Közép-Nyírségben, a Debrecen Nyíregyháza közlekedési tengelyen, az M3-as autópálya mellett. Szerteágazó mezőgazdaságából a gyümölcstermelés- és -feldolgozás (Gyümölcskutató Intézet: főként meggy- és almatermesztéshez kötődő innovációk) emelhető ki, de dohány- és vadhús-feldolgozása, könnyűipara és építőanyag-gyártása is számottevő. Vaja: város az Északkelet-Nyírség területén, a Nyíregyháza Vásárosnamény közlekedési tengelyen. Az M3-as autópálya jelentősen javítja elérhetőségét. Gazdaságában meghatározó szerepe van zöldség- és gyümölcs-feldolgozásának, fém csomagolóanyag - gyártásának. 13
Vállaj: község a Délkelet-Nyírség területén, svábok népesítették be a XVIII. században. Ma közúti határátkelőhely a Mátészalka Vállaj ( Nagykároly) útvonalon. Vásárosnamény: város, járásszékhely az Északkelet-Nyírség, a Beregi- és a Szatmári-sík találkozásánál, a Tisza, a Szamos és a Kraszna összefolyásánál. A Nyíregyháza Beregsurány és a Záhony Mátészalka útvonalak csomópontja. Hídváros, agrártermékeket feldolgozó iparral, kulturális örökségére, termálfürdőjére és Tiszára (Gergelyiugornya) épülő turizmussal. Záhony: város, járásszékhely az Északkelet-Nyírség és a Bodrogköz határán, a Tisza partján. A Nyíregyháza Záhony ( Csap) közlekedési tengelyen fekszik (vasutas város, az átrakó körzet központja), a magyar-ukrán határszakasz legfontosabb közúti és vasúti átkelőhelye. 1.7. Bács-Kiskun megye (DAR) Kecskemét Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Kiskunsági löszös hát területén. A Budapest Kecskemét Szeged közlekedési tengelyen (M5-ös autópálya) fekszik, jelentős főutak kötik össze Bajával, Cegléddel, Dunaföldvárral és Gyulával. Kisvasúti kapcsolata van Kiskőrössel és Kiskunmajsával. Az ország legfontosabb katonai repülőtere itt működik. Tipikus alföldi mezőváros: a XIX. századig a vágómarha-nevelés és a jószágkereskedelem volt gazdasági alapja, később az intenzív növénytermelés és -feldolgozás (gyümölcs, szőlő, zöldség) vált meghatározóvá. A XX. század második felében mind jelentősebbé vált élelmiszer-feldolgozó ipara, könnyűipara (cipőipar, kötöttárugyár, nyomda), gépgyártása. Ma is fontos élelmiszer- (Fornetti, Univer, Zwack), valamint gépipara (Daimler, Knorr- Bremse, Thyssen). Reális esélye van arra, hogy gépjárműipari pólussá váljon. Gazdag kulturális öröksége, felsőoktatási szerepköre említést érdemel. Zöldségtermesztési Kutató Intézete van, a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme a rajzfilmgyártás műhelye. A polgári korszakban adminisztratív szerepköre korlátozott volt: 1950-ben lett Bács- Kiskun megye székhelye. Tanyavilágának egy részét községekbe (Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Helvécia, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Városföld) szervezték, azonban a településforma ma is jelentős szerepet játszik a város környékén. Az Alföld egyik legdinamikusabb, növekvő népességű városa, több mint 114 ezer lakosa van. Bácsalmás: város, járásszékhely a Bácskai löszös síkság területén. Felső-Bácska központja: Kiskunhalas Baja vasútvonal mentén fekvő agrárjellegű település, közúti határátkelőhely. XVIII. századi újratelepülése óta jelentős német és horvát-bunyevác nemzetiségű lakossága. Baja: város, járásszékhely a Bácskai löszös síkság Dunára néző peremén, a Budapest Baja Hercegszántó főútvonal mentén. Dunai kikötő- és átkelőhely, egykori gabonakereskedelmi központ. A két világháború között megyeszékhely volt, s bár e funkcióját elvesztette, a megyéjében excentrikus helyzetű Kecskemét nagy távolsága miatt funkcionálisan erős maradt (egyik legjelentősebb középvárosunk). Fontos ipara (textil-, hús-, gépipar), felsőoktatása. Számottevő nemzetiségi (német, horvát-bunyevác) népessége, több mint 37 ezer lakosa van. Bugac: nagyközség a Bugaci-homokháton. Kecskemét és Kiskunmajsa irányába kisvasúti kapcsolata van. Kecskemét határának része, állattenyésztő terület volt. A II. világháború után önállósodott. Kiskunsági Nemzeti Park részét képező pusztája jelentős turisztikai célpont. Dunavecse: város a Solti-síkon, a Duna partján, a Budapest Baja Hercegszántó főútvonal és a Pentele-híd (M8-as autópálya) csomópontja közelében. Mezőgazdasága (szántóföldi kultúrák, zöldség- és gyümölcstermelés) mellett fém- és textilipara említendő. Kikötőhely. Hajós: város a Kalocsai-Sárközben, a Dunavölgyi-főcsatorna közelében. A XVIII. században svábok népesítették újra a korábban elpusztult települést. Gazdasága a szőlő- és bortermelésre épül, ismert látványossága a Pincefalu. Központjában számos barokk műemlék található. 14
Hercegszántó: község a Bácskai löszös síkság területén. Közúti határátkelőhely a Budapest Baja (- Zombor) főútvonal mentén, részben délszláv (szerb és horvát) lakosságú település. Izsák: város a Kiskunsági-homokháton, szőlő- és bortermelő, pezsgőgyártó település a Kecskemét Dunaföldvár főút és a Budapest Kiskunhalas Kelebia vasútvonal közelében. Jánoshalma: város, járásszékhely a Bácskai löszös síkság területén. Agrárjellegű település: szántóföldi kultúrája, illetve szőlő- és gyümölcstermelése jelentős. Kalocsa: város, járásszékhely, a Kalocsai-Sárköz központi települése. A Budapest Baja Hercegszántó főút mellett fekszik. Szent István kora óta egyházi központ (érsekség), iskolaváros, a XV. században már mezőváros. Dualizmuskori fejlődését nehezítette, hogy csak vasúti szárnyvonalhoz jutott. Meghatározó életében az élelmiszergazdaság (kiemelendő fűszerpaprika-termelése és -feldolgozása, illetve a Foktőn épített növényolajgyár), de jelentős ruhaipara, járműalkatrész-gyártása is. Felsőoktatási központ, kompátkelőhelye van a Dunán. Kecel: város a Bugaci-homokháton. XVIII. században vegyes nemzetiségű népesség által újranépesített, gyümölcs- (meggy) és szőlőművelő, bortermelő település. Termálfürdője, hadtörténeti múzeuma és haditechnikai parkja is említésre érdemes. Kelebia: község a Bácskai löszös síkságon. Az I. világháború előtt Szabadkához tartozott, majd a határ megvonásával önállósult. Vasúti határátkelőhely a Budapest Kiskunhalas (- Szabadka) vonal mentén. Zöldség- és gyümölcstermelése (spárga, korai cseresznye) jelentős. Kerekegyháza: város a Kiskunsági-homokháton. Középkori előzményeinek elpusztulása után a XIX. század közepén települt újra. Hagyományos mezőgazdasági profilja a XX. században számottevő iparral (baromfifeldolgozás, fémipar, gépjárműalkatrész-gyártás) egészült ki. Kiskőrös: város, járásszékhely a Bugaci-homokháton. A Budapest Kiskunhalas Kelebia vasútvonal és a dunaföldvári Duna-híd felől Tompa irányába vezető közúti tranzitútvonal mentén fekszik, kisvasút köti össze Kecskeméttel. A középkorban többször elpusztult, a XVIII. században több hullámban szlovák, magyar, német, délszláv és zsidó betelepülők népesítették be újra. Szőlő- és bortermelő város: mezőgazdaságához gépipar, fémfeldolgozás társul. A térség legjelentősebb központi funkciókkal bíró települése, termálfürdője is van. Kiskunfélegyháza: város, járásszékhely a Kiskunsági löszös hát területén. A XIII. században betelepült kunok által alapított település, a Jászkun kerület része. Középkor végi elpusztulása után a XVIII. században népesült be újra. Várossá fejlődését segítette Budapest Kecskemét Szeged közlekedési tengely menti elhelyezkedése és vasúti csomópontja. Baromfitenyésztése és tormatermelése mellett komoly ipara (malom- és húsipar, baromfi-feldolgozás, cipőipar, műanyagipar, gépgyártás) van. Jelentősek központi funkciói, közel 30 ezer lakosa van. Kiskunhalas: város, járásszékhely a Dorozsma-Majsai-homokháton. A XIII. században betelepült kunok által benépesített területen fekszik, a XIV-XV. században már mezőváros. A Budapest Kiskunhalas Kelebia vasútvonal és a dunaföldvári Duna-híd felől Tompa irányába vezető közúti tranzitútvonal mentén fekszik. Szénhidrogén-kitermelő központ, de szőlő- és bortermelése, állattenyésztése, baromfi- és malomipara, textilruházati ipara, papírgyártása, gépgyártása, építőipara is jelentős. Ismert csipkéjéről, közel 30 ezer lakosa van. Kiskunmajsa: város, járásszékhely a Dorozsma-Majsai-homokháton. A Kiskunfélegyháza Kiskunhalas vasútvonal mellett fekszik (kisvasút köti össze Kecskeméttel). Mezőgazdasága, baromfifeldolgozó ipara, cipő- és gépgyártása is számottevő, gyógyfürdőjének köszönhetően a vendégéjszakák száma itt a legnagyobb Bács-Kiskun megyében. Kunszentmiklós: város, járásszékhely a Csepeli-síkon. A Budapest Kiskunhalas Kelebia vasútvonal és a Budapest Baja Hercegszántó főút közelében fekvő, középkori eredetű, valaha a Jászkun kerülethez tartozó város mezőgazdasága és villamosgép-gyártása jelentős. Lajosmizse: város a Kiskunsági löszös háton. XIII. században kunok által benépesített település: hódoltságkori pusztulása után jászok révén települt újra. A Budapest Kecskemét Szeged főút (M5-ös autópálya) mellett fekszik, mezőgazdasága, élelmiszeripara jelentős. 15
Mélykút: város a Bácskai löszös síkság területén. Kiskunhalas Baja vasútvonalon fekvő agrárjellegű település, középkori elődjének pusztulása után a XVIII. században települt újra. Nyárlőrinc: község a Kiskunsági löszös hát, valamint a Pilis-Alpári-homokhát határán. A Kecskemét Békéscsaba Gyula főútvonal mentén fekszik, szántóföldi növénytermesztése, szőlő- és gyümölcstermelése, borászata, üdítőital-gyártása ismert. Solt: város a Solti-síkon, a Duna közelében (kikötőhely). A Budapest Baja Hercegszántó és a Kecskemét Dunaföldvár főútvonalak csomópontjában fekszik, fontos tranzitút köti össze a tompai határátkelőhellyel. Szántóföldi és kertészeti kultúrái (szőlő, gyümölcs, zöldség) jellemzőek, határában található a középhullámú tartományban sugárzó solti rádióadó. Soltvadkert: város a Bugaci-homokháton. A Budapest Kiskunhalas Kelebia vasútvonal és a dunaföldvári Duna-híd felől Tompa irányába vezető közúti tranzitútvonal mentén fekszik. A XVIII. században német, szlovák és magyar telepesek népesítették újra. Szőlő- és bortermelő kisváros, műanyag-feldolgozó ipara és Vadkerti-tóra épülő vendégforgalma is számottevő. Szabadszállás: város a Solti-síkon. A Budapest Kiskunhalas Kelebia vasútvonalon, a Kecskemét Dunaföldvár főút közelében fekszik. Egykoron a Jászkun kerület települése. Mezőgazdasága mellett korábban jelentős laktanyája (ma ipari park) érdemel említést. Szank: község a Bugaci-homokháton. A XIX. században települt újra: pusztai állattartása helyét a szőlő- és gyümölcstermelés vette át, később szénhidrogén-bányászata vált jelentőssé. Szentkirály: község a Kiskunsági löszös hát, valamint a Pilis-Alpári-homokhát határán. Középkori eredetű elődje elpusztult, a település Kecskemét pusztájaként népesült be újra. A II. világháború után önállósodott, mai gazdasága szántóföldi növénytermesztéséről, zöldségés szőlőkultúrájáról, állattartásáról, illetve ásványvíz-palackozásáról nevezetes. Tiszakécske: város, járásszékhely a Pilis-Alpári-homokhát, illetve a Dél-Tisza-völgy határán, a Tisza partján. Városi funkciói mellett kiemelendő gépipara, gépjárműalkatrész-gyártása, illetve két termálfürdője (Tisza-parti, Kerekdombi). Tompa: város a Bácskai löszös síkságon. Szabadka határához tartozott: a XIX. században kezdődött újratelepülése, majd az I. világháború után vált önálló községgé. Az agrárjellegű település életében fontos jelentős tranzitforgalmat lebonyolító közúti határátkelőhelye. Vaskút: község a Bácskai löszös síkság területén. A XVIII. században főként svábok, illetve bunyevác-horvátok által betelepített, szabályos alaprajzú, szőlő- és bortermelő település. Zsana: község a Dorozsma-Majsai-homokháton. A török hódoltság időszakában elpusztult település Kiskunhalas határának részét képezte, csak a II. világháború után alakult önálló községgé. Az agrárjellegű, szénhidrogén-bányász településen földalatti gáztározó működik. 1.8. Békés megye (DAR) Békéscsaba Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Békési-síkon, az Élővíz-csatorna partján. Bár a Budapest Szolnok Békéscsaba Lőkösháza vasútvonal révén elsőrangú vasúti kapcsolata van, csak másodrendű közutak érintik: a Kecskemét Békéscsaba Gyula főút, illetve a Debrecen Békéscsaba Szeged transzverzális csomópontjában fekszik. Dinamikus növekedését vasúti csomóponttá (Budapest Szolnok Békéscsaba Arad, Nagyvárad Fiume vonalak) válásának köszönheti. A XX. század második felében nagymértékben fejlődött ipara: élelmiszeripara (malom-, hús- és konzervipar, hűtőház) mellett könnyűipara (textilruházati ipar, nyomdaipar), valamint építőanyag-ipara (téglaés cserépgyártás), gépipara is jelentőssé vált. A rendszerváltás után hagyományos iparágai részben fennmaradtak, új elemként a gépjárműalkatrész-gyártás jelent meg. Felsőoktatási központként kisebb jelentőségű, és turizmusa is a szomszédos Gyula árnyékában él. 16
A megye több településéhez hasonlóan a XVIII. században telepítették újra (erre az időszakra vezethető vissza a szlovák kisebbség és az evangélikus vallás ma is számottevő jelenléte). A II. világháború után lett Gyula helyett megyeszékhely. Lélekszáma az 1980- as években elérte a 70 ezer főt. Ma zsugorodóban van: lakóinak száma közel 64 ezer fő. Battonya: város a Csanádi-háton. Közúti határátkelőhely. Vegyes (magyar, szerb, román, cigány) lakosságú település: mezőgazdasága, szénhidrogén-bányászata jelentős. Békés: város, járásszékhely a Körös menti síkon. Békés megye egykori központja, a Kettős- Körös és az Élővíz-csatorna partján. A Budapest Békéscsaba (- Arad) vasút megépítésével a környező városokhoz képest kedvezőtlen forgalmi helyzetbe került. Mezőgazdasága némi könnyűiparral és tercier ágazatokkal egészül ki, azonban a közép-békési település-együttes részeként Békéscsaba munkaerő-ellátója. Kézműipara (kosárfonása), pálinkája országosan ismert, Körösökhöz kapcsolódó idegenforgalma (Dánfoki Üdülőközpont) jelentős. Békésszentandrás: nagyközség a Körösszögben, a Kecskemét Békéscsaba Gyula főútvonalon. Hármas-Körösön épült duzzasztóműve és szőnyegszövése említésre méltó. Csorvás: város a Békési-háton, a Békéscsaba Szeged közlekedési tengely mentén. Vegyes (magyar, szlovák, román és cigány) lakosságú, szabályos alaprajzú, agrárjellegű település. Dévaványa: város a Dévaványai-síkon. Komoly mezővárosi tradíciókkal bíró, agrárjellegű település. Turizmusa túzokrezervátumára, vadállományára és gyógyfürdőjére építhet. Elek: város a Békési-háton. Vegyes (magyar, német, román, szlovák, cigány) népességű település, életét mezőgazdasága, illetve ipari és szolgáltató kisvállalkozásai határozzák meg. Füzesgyarmat: város a Dévaványai-síkon. Békés megye északi perifériáján. Mezőgazdasága, szénhidrogén-kitermelése és gyógyfürdője (Kastélypark Fürdő) jelentős. Gyomaendrőd: város, járásszékhely a Békési-síkon, a Hármas-Körös partján. A Budapest Békéscsaba Lőkösháza vasútvonalon fekszik. Gyoma és Endrőd egyesítésével jött létre. Mezőgazdasága mellett említést érdemel könnyűipara (mindenekelőtt cipő- és nyomdaipara). Gyula: város, járásszékhely a Körös menti síkon, a Fehér-Körös és az Élővíz-csatorna partján. A XIV. században uradalmi központ, később Békés megye székhelye. Egyes központi funkciói (egészségügy) napjainkban is megyei hatáskörűek. Az egykori Nagyvárad Fiume vasútvonal és a Kecskemét Békéscsaba Gyula főútvonalon fekszik, közúti határátkelőhely. A Dél-Alföld leglátogatottabb turisztikai célpontja (gyógyfürdő, téglavár, XIX. századi belváros), de mezőgazdasága és ipara (húskombinát, bútorgyártás) is számottevő. A hazai románság kulturális központja, de jelentős német kisebbsége is. Közel 32 ezer lakosa van. Kardoskút: község a Békési-háton. Hódmezővásárhely határából a II. világháború után vált ki: mezőgazdaságból és szénhidrogén-bányászatból él, Fehér-tava természetvédelmi terület. Körösladány: város a Körös menti síkon, a Sebes-Körös partján, a Debrecen Békéscsaba főútvonal mentén. Háztartási termékeket gyártó vegyipara, illetve mezőgazdasága jelentős. Lőkösháza: község a Békési-háton. vasúti határátkelőhely a Budapest Békéscsaba Lőkösháza (- Arad) vasútvonalon. Népességében jelentős arányt képvisel a román kisebbség. Medgyesegyháza: város a Békési-háton. Kiváló talajadottságokkal rendelkező agrártelepülés. Szántóföldi növénytermelése és zöldségkertészete (primőr zöldségek: paprika, uborka, paradicsom termelése) kiemelkedő, az ország egyik legnagyobb görögdinnye-termelője. Méhkerék: község a Kis-Sárréten. Román többségű település, közúti határátkelőhely. Lakosságának jelentős része fóliás primőr zöldségek termelésével foglalkozik. Mezőberény: város a Békési-síkon. A Budapest Békéscsaba Lőkösháza vasútvonalon és a Debrecen Békéscsaba főútvonalon fekszik. A XVIII. század óta három nemzetiség (magyar, német, szlovák) lakja. Mezőgazdasága mellett gépgyártása, bútoripara említhető meg. Mezőhegyes: város a Csongrádi-síkon, Békés megye déli perifériáján. Elsősorban XVIII. századi alapítású állami ménesbirtokáról és XIX. századi közelmúltban felszámolt cukorgyáráról ismert. Dél-Békés vasúti mellék- és szárnyvonalainak csomópontja. 17
Mezőkovácsháza: város, járásszékhely a Csanádi-háton. Dél-Békés legjelentősebb központi funkciókkal rendelkező települése. Jelentős mezőgazdasága, illetve baromfifeldolgozó ipara. Orosháza: város, járásszékhely a Békési-háton. A Békéscsaba Szeged forgalmi tengelyen fekszik, jelentős vasúti csomópont az egykori Nagyvárad Fiume vasútvonal mentén. XVIII. században újratelepült, korábban legnagyobb magyar faluként nevezett település. Jelentős mezőgazdasága mellett kiemelkedő ipari központ is: baromfifeldolgozása, szénhidrogénbányászata, sík- és öblösüveggyártása, fém- és gépipara, gépjárműalkatrész-gyártása fontos. A városhoz tartozó Gyopárosfürdő turisztikai célpont. Közel 30 ezer lakosa van. Pusztaföldvár: község a Békési-háton. A török hódoltság időszakában elpusztult települést a XIX. században telepítették újra dohánykertészek. Ma szénhidrogén-kitermelése jelentős. Sarkad: város, járásszékhely a Körös menti síkon. A Nagyvárad Fiume vasút kapcsolta be a modern gazdaság vérkeringésébe, a II. világháborút követő megyerendezések nyomán került Bihar megyéből Békésbe. Gazdaságának fontos pillére volt közelmúltban bezárt cukorgyára. Szarvas: város, járásszékhely a Békési-síkon, egykori átkelőhely a Hármas-Körös mentén. A Kecskemét Békéscsaba Gyula főútvonalon fekszik. XVIII. századi újratelepülése után a békési szlovákság egyik legjelentősebb települése. Sokoldalú mezőgazdasága (rizstermelés) és ipara (baromfifeldolgozás, gépipar), mezőgazdasági és pedagógiai profilú felsőoktatása, illetve Halászati és Öntözési Kutatóintézete révén ismert. Jelentős turisztikai célpont (arborétum, vízi színház, gyógyfürdő, vízi sportok, Körös-Maros Nemzeti Park). Szeghalom: város, járásszékhely a Dévaványai-síkon, a Berettyó partján. A Debrecen Békéscsaba főútvonal mentén helyezkedik el. Észak-Békés legjelentősebb városi funkciókkal bíró települése: mezőgazdasága, könnyűipara, fémipara, fémszerkezet-gyártása jelentős. Tótkomlós: város a Csongrádi-síkon. XVIII. századi újranépesedésétől kezdődően a békési szlovákság települése. Mezőgazdasága, szénhidrogén-kitermelése és gyógyfürdője jelentős. Újkígyós: város a Békési-háton. Középkori pusztulása után a XIX. században telepítették újra dohánykertészek. Agrárjellegű település, ipari és szolgáltató kisvállalkozásokkal. Vésztő: város a Kis-Sárréten. Középkori jelentőségére a Csolt-monostor Vésztő-Mágoron található romjai utalnak. A környék vasúti mellék- és szárnyvonalainak csomópontja. 1.9. Csongrád megye (DAR) Szeged Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Dél-Tisza-völgy és a Marosszög területén, a Tisza és a Maros összefolyásánál. A Budapest Kecskemét Szeged Röszke (M5), a Szeged Makó Nagylak (M43), valamint a Szeged Békéscsaba közlekedési tengelyek csomópontjában fekszik, főútvonal köti össze Bajával. Hídváros, de vasúti hídja II. világháborúban történt megsemmisülése óta nem épült újra. A legnagyobb tiszai kikötő. Mezőgazdaságának tradicionális eleme a fűszerpaprika-termelés. Hagyományos iparágai (hús- és tejipar, kenderfeldolgozás, gyufagyártás, bútoripar) évszázados múlttal rendelkeznek. A két világháború között egyetemváros lett, s bár jugoszláv határ menti helyzete egy ideig gátolta fejlesztését, iparosítása különösen a környék szénhidrogénkészleteinek kiaknázásához kapcsolódóan jelentős volt (gumiipar). Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási és K+F központja (jelenleg egy európai lézerközpont építése zajlik), egészségügyi funkciói és kulturális kínálata kiemelkedő. Erősen leépült iparának legismertebb szereplője a Pick Szeged Szalámigyár. A turizmus élénkítését is szolgálja közelmúltban átadott gyógyfürdője (Napfényfürdő Aquapolis Szeged). Mindig is az egyik legjelentősebb alföldi mezőváros volt: a XV. század végén már szabad királyi városi rangra emelkedett. S bár 1879-ben a Tisza árvize elpusztította, újjáépítése után (tanyavilágával együtt) a második legnépesebb városnak számított Magyarországon 18
(1910-ben 118 ezer fő lakta). A szabályos körutas-sugárutas szerkezetű város peremén a II. világháború után új lakótelepek (Odessza, Tarján, stb.) épültek, 1962 óta Csongrád megye székhelye. Lakossága Algyő hozzácsatolásának köszönhetően is az 1980-as években elérte a 180 ezer főt, ma 170 ezer lakosa van. A Dél-Alföld regionális központja. Algyő: nagyközség a Dél-Tisza-völgy területén, a Tisza partján. A Szeged Békéscsaba közlekedési tengelyen fekvő, Szegedtől közigazgatásilag a közelmúltban különvált település folyami átkelőhely, a hazai szénhidrogén-bányászat egyik meghatározó központja. Csanádpalota: város a Csongrádi-síkon. Az újratelepített helységekre jellemzően szabályos alaprajzú, az I. világháború után határ mentén fekvő, mezőgazdasági profilú település. Csongrád: város, járásszékhely a Dél-Tisza-völgy és a Pilis-Alpári-homokhát határán. A Tisza és a Hármas-Körös összefolyásánál fekszik, megyéje első központja. Mezőgazdasága (szántóföldi kultúrák, szőlészet, borászat, zöldség- és gyümölcstermelés) mellett ipara (bútoripar, állateledel-gyártás, fém- és gépipar) és különböző szolgáltató funkciói is jelentősek. Település-földrajzi szempontból is érdekes látványossága a 200-300 éves múltra visszatekintő, egykor hajósok, hajóácsok, halászok és kubikosok által lakott Belsőváros. Hódmezővásárhely Megyei jogú város, járásszékhely a Csongrádi-sík peremén, az egykori Hód-tó mellett. A Szeged Békéscsaba közlekedési tengelyen fekszik, főút köti össze Kunszentmártonnal. Kisebb vasúti csomópont, közvetlen kapcsolatokkal Makó és Szolnok irányába. Magyarország legnagyobb határú vidéki települése, mezőváros a XV. század óta, komoly agrártermelési és kézműipari hagyományokkal (az Alföld egyik legnagyobb fazekasipari központja volt). A II. világháború után az egyik legiparosodottabb mezővárossá vált: mezőgazdasága és élelmiszeripara mellett gépipara (Metripond Mérleggyár), könnyűipara és építőanyag-ipara (Alföldi Porcelángyár) erősödött meg. Ma a legnagyobb helyi cég a Villeroy & Boch kerámiaipari vállalkozása. Jelentős a város felsőoktatási szerepköre. Megújult belvárosa, múzeumai, illetve termálfürdője a turizmusfejlesztés eszközei. A századforduló Magyarországának több mint 60 ezer lakossal egyik legnépesebb városa volt, bár népességének jelentős része tanyákon élt. A II. világháború után több község (pl. Mártély, Székkutas) vált ki óriási határából. 1950-1962 között Csongrád megye székhelyeként működött, mai lakossága mintegy 47 ezer fő. Kistelek: város, járásszékhely a Dorozsma-Majsai-homokháton, a Budapest Kecskemét Szeged forgalmi tengelyen. XVIII. században újratelepített, Szeged határából kivált, agrárjellegű település. Jelentősek központi funkciói, legnagyobb ipari üzeme egy kábelgyár. Makó: város, járásszékhely a Csongrádi-sík peremén, a Maros-partján. A Szeged Makó Nagylak közlekedési tengelyen, az M43-as autópálya mellett fekszik. A középkorban virágzó mezőváros, később Csanád megye székhelye. Megyeszékhelyi rangját a II. világháború után elvesztette. Gazdaságának hagyományos eleme a hagymatermelés, de a szocialista időszakban ipara is számottevővé vált. Közelmúltban talált földgázkészletei, gumi- és gépipara jelentős. Új látványossága a Hagymatikum gyógyfürdője. Mindszent: város a Dél-Tisza-völgy területén. Agrárjellegű település, kompátkelőhely. Mórahalom: város, járásszékhely a Dorozsma-Majsai-homokháton. Szeged tanyavilágából kiemelkedett, II. világháború után önállósult település, ma is jelentős külterületi népességgel. Zöldség- és gyümölcstermelése mellett közelmúltban átépített gyógyfürdője érdemel említést. Nagylak: község a Marosszögben. Az I. világháború utáni határmegvonások leválasztották anyatelepüléséről. Az épülő M43-as autópálya végpontja, közúti határátkelőhely a Szeged Makó Nagylak (- Arad) közlekedési tengelyen. Nagy hagyományú kenderfeldolgozása. 19
Ópusztaszer: község a Dorozsma-Majsai-homokháton. Az egykori Szer monostorának romjai körül kialakított Nemzeti Történeti Emlékparkja jelentős idegenforgalmi célpont. Röszke: község a Dél-Tisza-völgy területén. Szeged határából a II. világháború után kivált település. Az M5-ös autópálya végpontja, közúti határátkelőhely a Budapest Szeged Röszke (- Szabadka) főút mentén. Jelentős zöldségtermesztése és élelmiszerfeldolgozó-ipara (levesek, ételízesítők gyártása). Sándorfalva: város a Dél-Tisza-völgy területén. Az 1879-es szegedi árvíz után létrehozott, szabályos alaprajzú település. Közigazgatási területének több mint 50 %-a tájvédelmi körzet (Sasér, Fehértó). A Szeged környéki szuburbanizáció egyik jellegzetes céltelepülése. Szatymaz: község a Dél-Tisza-völgy területén. Szeged tanyavilágából a II. világháború után kivált község a Budapest Kecskemét Szeged tengelyen, ma is nagy külterületi népességgel. Őszibarack-termelése nemzetközi hírű, de szőlő-, fóliás zöldség- és virágtermelése is jelentős. Szentes: város, járásszékhely a Csongrádi-sík peremén. Egykori folyami átkelőhely a Kurcán, de csak a XVIII-XIX. században vált igazán jelentős településsé. 1950 előtt Csongrád megye székhelye. Az ország legkedvezőbb geotermikus adottságokkal bíró térségében fekszik, diverzifikált mezőgazdaságában fontos szerepe van a termálvízre épülő zöldségtermelésnek (a kultúra egyik magyarországi úttörője az Árpád Agrár Zrt.). Baromfifeldolgozása, villamos gépgyártása is jelentős. A város légi mentőbázisáról és tévétornyáról is ismert. Csongrád megye északi részének funkcionálisan legfejlettebb települése, közel 30 ezer lakosa van. Üllés: község a Dorozsma-Majsai-homokháton. Szeged tanyavilágából a II. világháború után kivált község, ma is jelentős külterületi népességgel. Szénhidrogén-előfordulásait bányásszák. 20