NEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL)

Hasonló dokumentumok
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia

A kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása. Előkészítő előadás

Határfelületi reológia vizsgálata cseppalak analízissel

Művelettan 3 fejezete

23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Kémiai reakciók sebessége

6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban

Radioaktív nyomjelzés

Számítások ph-val kombinálva

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez

Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban

Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek

Termodinamikai bevezető

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Ideális gáz és reális gázok

5. Laboratóriumi gyakorlat

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

Környezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése

Felületminőség. 11. előadás

Allotróp módosulatok

Kolloidkémia. 2. Előadás Asszociációs kolloidok

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT II. 135 perc

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés

Hőmérsékleti sugárzás

Matematika III előadás

Az oldatok összetétele

Diffúzió 2003 március 28

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

(Kémiai alapok) és

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Az oldatok összetétele

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

FELÜLETI FESZÜLTSÉG. Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp viselkedik, mint a folyadék belseje.

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

1. ábra. 24B-19 feladat

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

10. Differenciálszámítás

Exponenciális, logaritmikus függvények

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens szakképesítés Műszer és méréstechnika modul. 1.

A mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT I. 45 perc

1. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

Próba érettségi feladatsor április 09. I. RÉSZ. 1. Hány fokos az a konkáv szög, amelyiknek koszinusza: 2

Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6

Membránpotenciál, akciós potenciál

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

Függvények Megoldások

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció

A fény tulajdonságai

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Határérték. prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította: Wettl Ferenc október 11.

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

Átírás:

NEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL) /Az elméleti számonkérés mindig a gyakorlatok legelején írásos formában történik az előadások idetartozó anyaga, valamint Szekrényesy T.: Kolloidika I., Műegyetemi Kiadó, 1994. (60919/I) következő részei alapján: 114-118. o., 124-127. o., 144-153. o., 158-160. o./ BEVEZETÉS Ha folyadékcseppet helyezünk szilárd felszínre, akkor az vagy szétterül vagy valamilyen szöggel illeszkedik a szilárd felszínhez. Az első esetben film- vagy tökéletes nedvesedésről, a másodikban kontakt nedvesedési jelenségről beszélünk. Ez az illeszkedési szög /Θ/ (vagy másképpen: peremszög, kontaktszög) egyértelmű függvénye a megfelelő (szilárd-gőz /γ SG /, szilárd-folyadék /γ SF / és folyadék-gőz /γ FG / ) (határ)felületi feszültségnek: cosθ = (γ SG -γ SF )/γ FG (1) Valóságos felületeken azonban tetszőleges számú, egymástól különböző értékű peremszög mérhető attól függően, hogy a szilárd-folyadék kontaktust kialakítani vagy megszüntetni igyekszünk. Egy vízszintes helyzetű síklapon ülő, megfelelő méretű csepp, ha a lemezkét megdöntjük asszimetrikussá válik, a legördülésének irányába eső oldalán nagyobb peremszög alakul ki, mint az ellentétes oldalon (1. ábra). A haladó élnél mérhető szöget haladó, míg a hátráló élnél levő szöget hátráló peremszögnek nevezik (jelölésük: Θ A, ill. Θ R ). Ezek maximális, ill. minimális - sztatikus - értékeit a csepp megindulásának pillanatában határozzuk meg. A peremszöghiszterézist a haladó és hátráló szögek különbsége jellemzi számszerűen (H= Θ A - Θ R ).

1. ábra: döntött lemezen ülő csepp sematikus profilja, mely egyben példa a peremszög ún. goniometrikus (érintő szerkesztésén alapuló) meghatározására is. Az (1) összefüggésben megadott sztatikus peremszög egyensúlyi paraméter, míg peremszöghiszterézis esetén, az ettől eltérő értékűek metastabilak. Ezen utóbbiak kialakulásáért a szilárd felület kémiai és/vagy geometriai heterogenitása felelős. Így, a peremszöghiszterézis növekvő mértéke növekvő felületi heterogenitásra utal. Az egyensúlyi peremszög közelítően számítható az összetartozó (pl. a döntött lemez adott döntési fokánál mérhető) haladó és hátráló peremszögekből: Θ = arc cos[(cosθ A + cosθ R )/2] (2) A tapasztalat szerint a folyadékban feloldott anyagok befolyásolják a peremszöget. A jelenség oka az oldott anyagok molekuláinak vagy ionjainak a rendszer határfelületein (SF, FG, SG) bekövetkező adszorpciója, melynek eredményeképpen megváltoznak az (1)-es egyenletben megadott (határ)felületi feszültség értékei és így maga a peremszög is. Megfelelő anyagok feloldásával lehet növelni vagy csökkenteni egy szilárd felület nedvesedőképességét, aminek rendkívüli gyakorlati jelentősége van számos technológiában.

A (határ)felületi feszültséget (azaz a határfelületi szabadenergia többletet) pozitív adszorpció csökkenti, negatív adszorpció növeli. A pozitív, ill. negatív adszorpció és az oldott anyag felületi feszültségre gyakorolt hatása közötti összefüggést Gibbs általános érvényű adszorpciós egyenlete mutatja, mely híg oldatok esetén: Γ = -(1/RT)(dγ/dlnc) (3) ahol R az egyetemes gázállandó, T az abszolút hőmérséklet, c az oldott anyag oldatbeli töménysége és Γ az oldott anyag ún. relatív felületi többletkoncentrációja, mely utóbbi - első megközelítésben - a határrétegben (a határfelület ténylegesen háromdimenziós térrész) levő oldott anyag többlete (az ugyanolyan térfogatú tömbfázisban levő oldott anyagmennyiséghez viszonyítva) osztva a képzeletbeli határfelület nagyságával; dimenziója mól/m 2 (Részletesebben l. pl. D.J. Shaw: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1986.). Ionokra disszociáló molekulák esetén, mint amilyenek az ionos tenzidek is, a fenti összefüggéssel megadott relatív többletkoncentráció értékét el kell osztani - a disszociáció mértékétől függően - egy egynél nagyobb számmal. Pl. 1-1 ionos tenzid és teljes disszociáció esetén kettővel. Töményebb oldatok alkalmazásakor az anyagok aktivitásával kell számolnunk. MÉRÉSI FELADAT A mérés célja az, hogy ionos felületaktív anyag nedvesedésre gyakorolt hatását tanulmányozzuk hidrofobizált üvegfelületen, valamint ezzel szoros összefüggésben, hogy meghatározzuk a felületaktív ion (szilárd folyadék határfelületi) adszorpciós izotermáját. Ecélból különböző koncentrációjú NaDS (nátrium-dodecilszulfát)-oldatok egyensúlyi peremszögeit határozzuk meg a síklapon ülő csepp geometriai profiljának analízise révén (vagy goniometrikusan). Az ún. csepp-felépítési és csepp-elvételi technikával mérjük a maximális haladó és a minimális hátráló peremszögeket, amelyek páronkénti értékeiből a (2)-es összefüggéssel határozzuk meg az egyensúlyi peremszöget. Fenti BEVEZETŐ alapján könnyen belátható, hogy amennyiben ábrázoljuk a γ FG cos(θ) vs. lnc kísérletileg meghatározható függvényt, annak deriválásával a szilárd-gőz és a szilárd-folyadék határfelületi adszorpció különbségével arányos mennyiségek koncentráció függését leíró függvényhez juthatunk:

d(γ SG -γ SF )/dlnc vs. lnc. (4) Ennek függvényértékeit beszorozva 1/RT értékeivel kapjuk a tényleges adszorbeált mennyiségek különbségének koncentráció függését: (Γ SF -Γ SG ) vs. lnc. (5) Tekintve, hogy a NaDS illékonysága csekély, feltételezhető, hogy adszorpciós többlete a szilárd-gőz határfelületen zérus. Így, utóbbi függvénykapcsolat az oldott tenzidmolekulák, jobban mondva a belőlük keletkezett ionok szilárd-folyadék határfelületi adszorpciós izotermáját szolgáltatja: Γ SF vs. lnc. (6) A tényleges relatív felületi többletkoncentrációkhoz úgy jutunk, hogy a függvényértékeket egy kettes számfaktorral elosztjuk, mivel a tenzidmolekulák teljes disszociációját tételezzük fel a NaDS vizes oldataiban. GYAKORLATI ÚTMUTATÓ 1. Készítsen a kiadott törzsoldatból a gyakorlatvezető által megadott koncentráció tartományban különböző töménységű tenzidoldatokat. 2. Határozza meg a síklemezen ülő csepp módszerrel, csepp-felépítési és csepp-elvételi technikával minden egyes tenzidoldat maximális haladó és minimális hátráló peremszögét a kiadott hidrofobizált üvegfelületeken. A cseppeket vagy megfelelő nagyítású objektívvel felszerelt videokamerával képezi le, és a képeket videokazettán tárolja (később a szalagot lejátszva - egy-egy csepp képét kimerevítve - közvetlenül a monitor képernyőjén végzi az értékelést (l. az alábbiakban)), vagy Krüss-típusú peremszögmérővel méri a mérésvezető által közölt módon. 3. A peremszögek meghatározása:

A maximális haladó peremszög meghatározásához mikrofecskendő segítségével mintegy 25 mikroliter térfogatú cseppet épít fel (kialakítja a szilárd-folyadék kontaktust), majd a fecskendő végét óvatosan kiveszi a folyadékból. A csepp képének leképezése után a fentiek szerint értékel. Ezután ugyancsak a mikrofecskendő segítségével leszívja a csepp kb. 10 mikroliteres részét (megszüntetni igyekszik a szilárd-folyadék kontaktust), és a maradék csepp képét leképezi, majd értékel. Egy-egy oldat esetén minimálisan 5 csepp peremszögeit határozza meg. Cseppalak analízis céljára csak közel gömbszegmens alakú cseppeket használhat fel az értékelésre. Ennek során megméri a csepp nagyságát /m/ és a csepp szélességét /d/ (mindig a csepp alján). Olyan felvételeket célszerű készítenie, amelyeken látszik a cseppnek a csepp aljához folyamatosan kapcsolódó tükörképe. Ebben az esetben jóval megbízhatóbban tudja leolvasni a fenti adatokat. A mérési technikai kivitelezéséhez a 2. ábra nyújt segítséget. A peremszögek a következő összefüggés alapján számíthatók. Θ = 180 o - 2arc tg {(d/2)/m} (7) 2. ábra: Sematikus rajz a maximális haladó és minimális hátráló peremszögek meghatározásához. 4. Számítsa ki a haladó és hátráló peremszög párokból az egyensúlyi peremszögeket, azok átlagát és szórását.

5. Az oldatok - gyakorlatvezető által megadott - felületi feszültségeinek felhasználásával az előző fejezetben leírtak szerint határozza meg a Γ FS vs. lnc (ill. 2Γ SF vs. c) adszorpciós izotermákat. A γ FG cosθ (lnc) függvény deriválását lehetőleg számítógépesen hajtsa végre. 6. Beadandók a Θ(lnc), cosθ(lnc), γ FG cosθ(lnc) és ennek deriváltja, valamint Γ SF vs. lnc, ill. 2Γ SF vs. c függvények táblázatosan (lehetőleg egyetlen táblázatban összesítve) és grafikusan is ábrázolva. 7. Az eredmények rövid értelmezése.