Az ENI-projekt félidőben

Hasonló dokumentumok
NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.

ISKOLA EGÉSZ NAP? HAJDÚSZOBOSZLÓ, OKTÓBER 8. Kőpatakiné Mészáros Mária Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Természettudományos nevelésioktatási programok fejlesztése

BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSE: AZ ENI NEVELÉSI- OKTATÁSI PROGRAMJA

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA KONCEPCIÓJÁNAK KIALAKÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYEKBEN

A HATÉKONY PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI

Természettudományos nevelési-oktatási programok

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉVI HELYZETKÉPE

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

HÍD-programok a köznevelési rendszerben

HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Egész napos iskola. Alsó és felső tagozat. Szerzők: Kőpatakiné Mészáros Mária témavezető. Mayer József témavezető

A nevelési oktatási programok fejlesztésének keretrendszere

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

TÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN

A TÁMOP PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

TIOP / A

ÚJDONSÁGOK A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

EFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Havas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben December 2.

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

Az ökoiskola múltja és jelene. Varga Attila

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

Az új típusú szaktanácsadás

ÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL

PUHA RENDSZEREK MÓDSZERTANA: KUTATÁS A KUTATÁSRÓL

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A köznevelés-fejlesztés fő irányai

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban

TERVEZÉSI FELHÍVÁS II. a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban. című kiemelt projekt Tervezési felhívásához

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 24-ei rendkívüli ülésére

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

Inkluzív iskola _5. A befogadó szemlélet

A KUTATÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A TÁMOP / XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

TRENDEK, DILEMMÁK, KRITÉRIUMOK

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP projekt)

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

Munkaanyag ( )

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

AHOGYAN MI CSINÁLJUK. Hegyiné Mladoniczki Éva Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, október 20.

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL

Iskolai lemorzsolódás

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár

Az intézmény és a pedagógus szerepe, felelőssége a folyamatos szakmai fejlődésben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

Tanulási környezetek és tanulási utak

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása november 27.

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

Átírás:

Az ENI-projekt félidőben Az egész napos iskola projekt keretében zajló fejlesztések, a hátránykompenzáció lehetőségei, a jelenlegi iskolai gyakorlat Kőpatakiné Mészáros Mária, Réti Mónika, Mayer József, Varga Attila 2014. május 30.

XXI. századi közoktatás a TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Partnerek: Oktatási Hivatal Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Cél: A közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése

Az egész napos iskolához kapcsolódó fejlesztések

A nevelési-oktatási program NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZÁMÁRA támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok értékelés és eszközei pedagógiai koncepció tanulási-tanítási program tanulási-tanítási egységek leírása: modulok továbbképzési programok eszközök: információ- és feladathordozók

Az alprojekt menetrendje Időszak Fő tevékenység 2012. augusztus 2012. december A projekt indulása, tervezés 2013. január 2013. szeptember Háttérkutatások, előkészítő munka 2013. szeptember 2014. augusztus Partnerintézményekkel közös- modulírás-kipróbálás programfejlesztés, jó gyakorlatok gyűjtése 2014. augusztus 2015. január Programok véglegesítése, disszemináció

A fejlesztés számokban 55 kutatás-fejlesztési szerződés 43 iskola 31 fenntartó 23 tankerület 5 egyházi fenntartó 2 alapítványi fenntartó 1 állami felsőoktatási fenntartó 244 bevont pedagógus 1488 modul készül Első változatban elkészült közel 1000 modul Már kipróbálásra került mintegy 400 modul

A fejlesztés helyszínei

A kutatási elemek jelentősége Célok: innováció felismerése folyamatba ágyazott, résztvevő fejlesztés támogatása fejlesztés értékelése későbbi beválásmérés és hatásvizsgálatok megalapozása (modellkísérletek) kiindulás: gyakorlat részvételi kutatások elsősorban kvalitatív, kvantitatív segítséggel (például: online adatfelvétel, bemeneti és kimeneti mérések) ciklikus folyamatokra építkezés

K+F+I keretrendszer A kutatások rendszere az alprojektben Közös adatfelvétel: online kérdőív Átfogó kutatás: az egységesen felvett adatok alapján Értékelés témánként Témánkénti kutatások: sikerkritériumok hatásvizsgálat beválásmérés + metakutatások Metakutatás: a keretrendszer működésének vizsgálata

A kutatások célrendszere 1. online kérdőívek az Egész napos iskola, mint keretrendszer 1.. a kidolgozandó nevelési programok jellemzői fókuszcsoportos interjúk intézményi feltételek és lehetőségek 1.. Delphimódszer sikerkritériumok feltárása 3. 2.. akciókutatás a program elemeinek hatása; fejlesztési szempontok; adaptáció szempontjai? bemeneti-kimeneti mérések a megvalósítás szempontjai a hatás és a megvalósítás összefüggései

Példa: a természettudományos nevelés téma kutatásai Online kérdőív Delphi-kutatás Pedagógusok továbbképzése Hatásvizsgálat Megalapozott elmélet Beválásmérés NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM (PEDAGÓGIAI RENDSZER) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok értékelés és eszközei eszközök: információ- és feladathordozók tanulási-tanítási program pedagógiai koncepció tanulási-tanítási egységek leírása továbbképzési programok

A kutatási elemek jelentősége Célok: innováció felismerése folyamatba ágyazott, résztvevő fejlesztés támogatása fejlesztés értékelése későbbi beválásmérés és hatásvizsgálatok megalapozása (modellkísérletek) kiindulás: gyakorlat részvételi kutatások elsősorban kvalitatív, kvantitatív segítséggel (például: online adatfelvétel, bemeneti és kimeneti mérések) ciklikus folyamatokra építkezés

Az egész napos iskola Keretprogramok 13

Amiről szó lesz 1. Miért van szükség az egész napos iskolára? Illeszkedése a tágabb környezetbe, beágyazódása. 2. Az egész napos iskola koncepciójának fejlesztése 3. Az egész napos iskola fejlesztéshez kapcsolható további fejlesztések a köznevelési rendszerben 14

A fejlesztés tágabb környezete 15

EURÓPA 2020 STRATÉGIA 3 egymást támogató prioritás: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. 16

17

18

Évismétlők 2012/2013 18000 16000 15973 14000 14171 12000 10000 10392 8000 7764 6000 4000 2000 0 0 Óvoda Ált-Iskola Szakiskola Spec.szakiskola Gimnázium SZKI 767 19

Alapkérdés Miképpen lehet eredményessé tenni az oktatási intézményeket a tanulók, a tanulás támogatása érdekében? Egy lehetséges út az egész napos iskola, a lehetőségek iskolája 20

Az egész napos iskola koncepciójának fejlesztése 21

Van új a nap alatt? Igen, mert Adottak a keretek de újak fókuszok! Ezért is beszélhetünk paradigmaváltásról.

Koncepcionális kérdés: Ilyen már volt, és van. De milyen lesz? egész nap?

A projekt innovációjának modellje Korábbi modell Alapkutatás - alkalmazott kutatás - gyakorlati bevezetés lineáris útja ENI modell Az innovációs folyamat iteratív és körkörös Középpontjában az interakciók és a kölcsönös tanulás áll Egyéb forrása: folyamatosan figyel a termékek alkotóinak (modulírók, fejlesztők, kutatók), kipróbálóinak (alkotók, tesztelők, reflektálók) és igénybe vevőinek (pedagógusok, tanulók, szülők, intézményvezetők) a viselkedésére és elvárásaira..

Paradigma Inklúzió szociális kompetencia Magas foglalkoztatás, szociális és területi kohézió Tehetséggondozás, felzárkózás, személyiség gazdagítás Tanulási kudarcok csökkentése Iskolai konfliktusok számának csökkentése Tanulással kapcsolatos motiváció erősítése Szülők bevonása társadalmi befogadás Versenyképesség Tudáson és innováción alapuló gazdaság Tudás tanulási kompetencia 26 Az iskolából kimaradók arányának 10 % alá csökkentése

Az intézmények elköteleződése A személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetencia alapú megközelítés a jellemző. Elfogadják a változó és sokféle szükségleteket és célokat. A tanulói sokféleség kezelését a tanuló bevonására és pozitívumaira építő tanulás jellemzi. A különbözőséget a tanár úgy értelmezi, mint az oktatásnevelés egyik tápláló forrását és erősségét.

Elköteleződése Olyan műhelymunka folyik, amelyben a résztvevőknek egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van.

Elköteleződése Az egész napos iskola - együttműködik az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel. Egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenység is szerepet kap.

Mi támogatja a hétköznapokat? Szekcióban.

A program fejlesztésében részt vállaló OFI-munkatársak: Kerberné Varga Anna Kovács Erika Kőpatakiné Mészáros Mária Mayer József Sallayné Sipkai Zsuzsa Sikó Dóra Somogyi Péter Vígh Sára 31

mayer.jozsef@ofi.hu kopataki.maria@ofi.hu