Kreatív Napok Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon 2015. április 10-11. Kossuth Klub, Budapest ABSZTRAKTOK Előadások PÉNTEK Korbai Hajnal: Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Az előadás azokat a legújabb tudományos kutatásokon alapuló elméleteket megtestesült elme hipotézis, metafora elmélet, interszubjektív megközelítés járja körül, melyek a pszichológiában egy új paradigmaváltást hozhatnak. Az elméletek gyakorlatba ültetéséről szól az idei Kreatív Napok, arról, hogyan gazdagíthatja a terápiás munkát a testtel és a testtudattal való munka. Milyen további előnyökkel járhat a terapeuta számára, ha megismerkedik valamilyen testtudati módszerrel, technikával? Hogyan hasznosíthatók a testi információk a különböző területekről érkező szakemberek munkájában, nemcsak a testtel közvetlenül dolgozó mozgás- és táncterápiás módszerekben, hanem valamennyi mese- és művészetterápiás ágban? Az embodied mind teória pszichoterápiás alkalmazásáról március végén megrendezésre kerülő heidelbergi konferencia tapasztalatainak rövid bemutatása is a témája lesz az előadásnak. Pszichológusként és kulturális antropológusként végeztem 2001-ben az ELTÉ-n. Ezt követően a CEU Nacionalizmus szakán és az ELTE Pszichológia Doktori Iskolájában folytattam tanulmányaimat, ahol a szimbólumok és az érzelmek voltak a kutatási témáim. 2008 óta a Mosoly szakmai vezető pszichológusaként a munkám fontos részét képezi a legújabb terápiás elméletek, módszerek és fejlesztések megismertetése szakembereinkkel. 2010-ben írtam és szerkesztettem a Mosoly Terápiák sorozat két meseterápiás kötetét Az aranytök és Lotilko szárnyai címmel. A tánc és a mozgás gyerekkorom óta végigkíséri az életemet. Az MMTE pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás képzése mellett tanulhattam Kokas Kláránál zenepedagógiát, több mint tíz éve pedig a tradicionális testtudati módszerek, a tai ji és a jóga is fontos tapasztalatokkal tágítják a szemléletemet. Gőbel Orsolya: A testhatárok születése A testhatárok az intrauterin életben születnek meg, ahol a magzatburok fátyla, az anyaméh fala, esetleg egy másik, egy ikertestvér magzatburka, teste jelzi vissza a saját határok létét. A várandósság előrehaladtával a méhben növekedő magzat egyre szűkebb határokat megélve egyre kevésbé éli meg az intrauterin környezetet sajátjának, testtudatossága, önálló (az édesanyával még összekötött, de mégis elkülönülő) léte komplex, egyéni viselkedési formákat hív elő. A természetes, háborítatlan születés átmozgatja az egész testet, és nyomást gyakorol az egész testfelületre. A szülőcsatornán való átmenet, a gravitáció terébe való valóságos be-lépés súlyt ad a testnek, a környezet változása (a tér, a levegő, a hőmérséklet, a fények, a hangok, a ruhák és a közvetlen érintés) új dimenzióba érkezteti meg az újszülöttet. Az anyai, apai karokban megtapasztalt testhatárok, a saját test felfedezése, sajátként való tudatosítása
jelenik meg a kis-gyermekkor során az érzésekben, a mozgásban, a kialakuló testképben, majd a szavakban. A három évesen formálódó éntudat teszi lehetővé a külső-belső testhatárok tudatos és szimbolikus leképezését. Az előadásban ezt a folyamatot kísérjük végig óvodás és iskolás gyermekek rajzainak segítségével, amiket a Varázs-játékok testérzés/testtudat formálódást segítő játékai során rajzoltak. Pályám kezdetén gyógypedagógusként gyengénlátó gyermekeket tanítottam. A velük és a felnőttekkel való foglalkozás szeretetét, örömét később a (pedagógiai és klinikai) pszichológia elmélete és gyakorlata erősítette meg. A kutatásban és a gyakorlati munkában megélt öröm tudományos keretekben való leírását két doktori disszertáció, számos cikk, és a Varázsjátékok című könyvsorozat eddig megjelent hét kötete foglalja össze. Kékesi Balázs: Eszünk tokja a test Ahogy a technika világa fejlődik, mindig újabb perspektíva nyílik a tudomány előtt, az új felfedezések pedig óriási hatással vannak az emberi kultúrára. Az egyre kifinomultabb mérési eszközöknek no meg az emberi kreativitásnak köszönhetően mára a kognitív tudományokban óriási fordulat következett be. Az új nézet, az elmeműködés testesült szemlélete alapvető módon tér el az eddig uralkodó, az emberi agyat leginkább számítógéphez hasonlító elmemodellektől. Az új kognitív tudományos álláspont szerint az elme nem az agyban van, hanem az egész test részt vesz a gondolkodásban, az agy csupán egy központi, integráló szerve a testi gondolkodási folyamatoknak. Ez a szemlélet, mely a modern agykutatás és idegtudomány területéről indult és gyakorlati bizonyítását is ezen a tudományterületen végzik, óriási hatást tett az elmekutatásra, a nyelvészetre, a filozófiára és az utóbbi években a pszichológiában is rohamosan terjed. A testesült szemlélet teljesen új megvilágításba helyezi az emberi elme működését és elméletei nagyon jól alkalmazhatók a nyelvészet, vagy a pszichológia területén az emberi gondolkodás és cselekvés jobb megértésére. Előadásomban először felvázolom, hogy lényegében mitől annyira újszerű a testesült elme szemlélet, majd megemlítek néhány alapvetést a testesült elme elméletét illetően, egyes kutatókhoz kötve ezeket. Utána a kognitív nyelvészet és filozófia segítségével mutatok be olyan testelme-működés teóriákat, amik feltételezésem szerint a pszichológia területén is alkalmazhatók: mi köze az elmeműködésnek a történetmeséléshez..., mit jelent az, hogy a gondolkodás metaforikus, mindezek hogyan befolyásolják megértésünket és hatnak döntéseinkre? E kérdéseket gyakorlati példákon keresztül igyekszem bemutatni a művészeten és a mesén keresztül. 1977. május 11-én születtem, Budapesten. Első diplomámat a TKBF vallásfilozófia szakán szereztem meg, majd a reklámszakmában töltöttem el 10 évet főleg szövegíróként és kreatív tanácsadóként. Eközben kommunikációt tanultam az ELTE PPK-n, majd visszakerültem a Buddhista Főiskola MA képzésére, ahol két barátommal és kutatótársammal egyetemben létrehoztunk egy szellemi műhelyt, ami az embodied filozófia és a kognitív nyelvészet gyakorlati alkalmazását kutatja (www.bodyandmind.hu). Első közös publikációnk (kognitív nyelvészet alapú reklám-hatás vizsgálat) 2013 őszén jelent meg az Információs Társadalom folyóiratban, azóta az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatócsoportjaként működünk. 2014-ben a Mosoly Alapítvány felkérésére írtunk egy elemző tanulmányt a Piroska és a farkas meséről, a testesült elme hipotézis szemszögéből. Farkas Attila Márton: Az emberi test kozmikus szimbolikája Az antropomorf szemléletmód a legősibb emberi gondolkodás sajátja, mely tudattalanul máig befolyásolja az elménk működését. Ebben a látásmódban minden emberalakú, ill. emberarcú, így a világ egésze maga is. Ennek az analógiás-mágikus látásmódnak megfelelően a világ, illetve a természeti környezet az emberi testet formázza: a domborzatok a test domborzatai, a folyók és patakok az ereknek, az égbolt a koponyának, a kövek a csontoknak, a növényzet a szőrzetnek, stb. felelnek meg. Ezt példázza az ősi teremtésmítoszoknak az a számos kultúrában megtalálható típusa is, mely szerint a világot egy hatalmas, kozmikus emberből vagy emberszerű lényből teremtették az istenek. De ugyancsak ez a látásmód jelenik meg a kisgyermeki gondolkodásban éppúgy, mint egyes álomtípusokban vagy bizonyos pszichopatológiás eseteknél megfigyelt tudattalan fantáziákban. Ami a kérdést érdekessé teszi, az az, hogy egyes archaikus
mágikus eljárások miként használták ezt az egyetemes, ősi analógiás rendszert az ember spirituális életében, s ezzel összhangban a gyógyításban. Ennek a területnek a kutatása talán szolgálhat a pszichológia számára is némi tanulságokkal. Az ELTE-n régészhallgatóként kezdtem, majd kultúrantropológiából és egyiptológiából diplomáztam, ez utóbbiból doktoráltam is. A szimbolikus gondolkodással, főleg a képi gondolkodással foglalkoztam, s előszeretettel használtam fel a kognitív tudományok egyes eredményeit. Részt vettem a thébai ásatásokon és az ELTE Keleti Sivatagi expedíciójában, pár társadalomtudományi és történeti kutatásban, műhelymunkában. Jelenleg a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanítok vallástörténetet, buddhista bölcseleti irányzatokat. Szakmai publikációim mellett számos esszét, népszerűsítő cikket, sőt közéleti publicisztikát írtam. De írtam filmforgatókönyvet, drámát, még egy-két számot a Belga együttesnek is, melynek egyik tagjával van egy kognitív nyelvészeti műhelyünk, valamint rádióztam és dolgoztam szociális munkásként. SZOMBAT Szőnyi Magda: Testünkbe rajzolt életfeladataink - lelki újjászületéseink és életre keltéseink belénk írt mintázatai Bővebben a témáról: Dr. Szőnyi Magda (1996): Testünkbe írt világ - a testszimbolika alapjai. In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 1996. 11. évf. 6. sz., p. 627-638. Dr. Szőnyi Magda (2009): A testszimbolikáról. In: Testünkben egy életen át (a III. Országjáró Konferencia előadásai). Szerk. Horváthné Schmidt Ilona. Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület, p. 19-31. Klinikai és pedagógiai szakpszichológus, pszichoterapeuta. A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület kiképző pszichoterapeutája, tanácsnoka. Szőnyi Magda az elsők között kezdte el oktatni a Bagdy Emőke és Koronkai Bertalan által meghonosított, J. H. Schultz német pszichoterapeuta által kidolgozott autogén tréning módszert és a ráépülő szimbólumterápiát Magyarországon. A képzés jungiánus szemléletre és Csirszka János élményterápiás elméletére épít, a testszimbolika megértéséhez Annick de Souzenelle műveire támaszkodik. Szőnyi Magda hozta be és magyarította át Jacqueline Royer francia pszichológus Metamorfózisok tesztjét. Csábi Orsolya: Tudat, test, testtudat, terápia és mesék Az előadás első része a terapeuta testének és a testtudatnak a szerepéről fog szólni. Ezt kiegészítem azzal, hogy a tudat-test-testtudat kapcsolata hogyan hat ki a terápiás változásokra, miért is fontos ez az egész az igazi változtatásokhoz, és milyen buktatói vannak a terápiás kapcsolatban, illetve áttételes reakciókban. Közben bemutatok pár esetet, amelyek tanulságul szolgáltak az utamon. Az előadás második felében arról beszélek, hogy milyen technikák milyen integrálási megfontolások alá esnek, és ezekben milyen többleteket tudnak hozni a Metamorphoses meseterápiás eszközök és a testtudat technikák. Kitérek a testtudattal is foglalkozó csoportok pszichodinamikai eltéréseire, és a dramatikus mesefeldolgozás újdonságokat hozó tanulságaira pár eseten keresztül. Az előadás végén a felnőttekkel és a gyerekekkel végzett munka különbözőségeiről ejtek pár szót. Okleveles pszichológus, Integratív Hipnoterapeuta, Metamorphoses-meseterapeuta, Integratív Meseterápiás csoportvezető, pszichodráma asszisztens, készségfejlesztő tréner, tudatkutató. A DE klinikai és pedagógiai pszichológiai szakirányán végez. 2005-2006 szervezetfejlesztésben, és menedzserképzésben szerez tapasztalatokat. 2006-2007 során a Szolnoki GYIVI-ben diagnosztizál a Szakértői Bizottságban. 2006-2011 között a Szolnoki Gyermekotthonok lakásotthonaiban élő gyerekekkel terápiázik. A felnőtt hipnoterápiás szakrendelést és pszichológiai tanácsadást 2006-tól vezet integrál szemléletben, holisztikus emberképpel. Saját módszertanában (Integratív Meseterápia) a pszichoterápiás eszközök, a hagyományos testtudat
fejlesztő technikák, a szomato-pszichoterápiás módszerek és a meseterápia ötvözésén munkálkodik, mind csoportokban, mind egyéniben. Majoros Andrea: Végtelen történet? Előadásomban egy olyan esetet szeretnék bemutatni, amelynek megértésében Michael Ende szimbólumokban gazdag könyve és az analitikus pszichológia gyermek-terápiás elmélete segített. Két kisfiú sorsa - mint egy jungi szinkronicitás jelenség párhuzamosan zajlott: a valós gyermek egy gyermekpszichodráma csoport résztvevője volt a Mosolynál, Ende főszereplőjének sorsát pedig ezzel párhuzamosan elemeztem egy előadásra készülve. A csoportba járó tíz éves kisfiú fejlődési elakadása elsősorban az apa-kapcsolat teljes megszakadásából fakadt, és nehezítette a gyászt az anyai tudattalan destruktív erők működése. A könyv történései és szimbólumai, és a gyermek sorsának megismerése együtt tették lehetővé a megértést. Neumann gyermek-fejlődési elmélete, és a Nagy Anya archetípusáról alkotott elmélete pedig kitágította az értelmezési keretet. Az eset mellett röviden ezekről is ejtenék néhány szót. Közgazdász diplomával a zsebemben, kezdő családanyaként döntöttem el, hogy engem érdekel a pszichológia. Egyértelmű volt, hogy gyermekekkel szeretnék elsősorban foglalkozni. A tanult módszerek egy része ehhez kapcsolódott: játékterápiát és gyermek-pszichodrámát tanultam Kende B. Hannától, és zene-mozgás módszert Kokas Klárától. Módszerspecifikus képzésemet és önismereti terápiámat 2004-ben a Jung Egyesületben kezdtem el. Számomra a jungi analitikus elmélet egy olyan átfogó, tapasztalaton alapuló rendszer, amelynek módszereivel nagyon szeretek dolgozni a felnőtt terápiában, és bizonyos elemeit nagyon hasznosnak érzem a gyermek terápiában is. 2011-től gyermek-és serdülő klinikai szakpszichológus vagyok. A Mosoly Alapítványnál 2006 óta tartok gyermekcsoportokat, és a tavalyi évben egy meseterápiás csoportot is tartottunk kolléganőmmel, Kiss Kingával. Majoros Andrea, Kiss Kinga: Egy meseterápiás hét élményei és tanulságai A Mosoly Alapítvály által szervezett meseterápiás képzés lelkesített fel minket annyira, hogy belevágjunk egy meseterápiás csoport szervezésébe. A Budai Gyermekkórházban dolgozunk együtt az Epilepszia Centrum- és Gyermekneurológia Osztályon. A csoportba került kamaszlányok is onnan szerveződtek. Előadásunkban szeretnénk bemutatni a csoportra készülés küzdelmeit, az alkalmazott módszereket, a meseválasztás szempontjait és folyamatát. Kiss Kingáról: Kutató pszichológusnak készültem, de hamar rájöttem, hogy a gyerekekkel való munkában találom meg azt a kreatív szabadságot, amelyben lubickolnom jó. Klinikai gyerekpszichológus és integratív gyerekterapeuta vagyok, szívesen dolgozom játékterápiás, dramatikus módszertannal, KIP-terapeutaként módosult tudatállapottal. Tavaly a Mosoly égisze alatt meseterápiás eszköztárral gazdagodtam. Elméleti iskolához nem sorolom magam, emberileg és módszertanilag viszont nagyon sokat tanultam a szakma néhány karizmatikus alakjától (Vikár András, Kende B. Hanna, Szamosi Éva, Kácsándi Elvira, Boldizsár Ildikó). 2002 óta az egészségügyben dolgozom, az unortodox terápiás helyzetek különösen alkalmasak arra, hogy kreatív fejlődésre inspiráljanak. Otthon pedig Bori és Simon egyszerre jelentik a regenerálódást és adnak sajátélmény révén plusz töltést a szülőkkel való munkához. Boldizsár Ildikó: Szakrális meseföldrajz, avagy a mese helyszínei a testben A mesékkel való terápiás munka egyik lehetősége, hogy a mesék szereplőit belső szereplőkként, a mesék tájait és a mesehős szempontjából fontos helyszíneket pedig belső tájakként és belső helyszínekként is meg tudjuk élni. Az előadásban A Világszép Nádszálkisasszony című magyar népmese helyszíneit járjuk be először egy külső térkép, majd egy belső térkép segítségével. Megkeressük többek között a Nap pitvarát, a Föld kapuját, a Fekete-tenger 77. szigetét (ahol egyébként olyan sötét van, hogy a kardot is felakaszthatjuk rá) odakint, majd ezt követően odabent. Vagyis nem csinálunk mást, mint testi tapasztalásokon keresztül létesítünk kapcsolatot egy mesével, hogy jobban megértsük a mese ránk vonatkozó üzeneteit. Az előadás arra is kitér, hogy mit tudnak a mesék az emberi testről, hogyan tanítanak meg a test tiszteletére és
szeretetére, és mely mesetípusok segítik az összhang megteremtését testrészeink között és hogyan? Az előadás résztvevőit arra kérem, hogy olvassák el előre a mesét, és hozzák magukkal a szöveget. Több, mint harminc éve foglalkozom mesékkel. Tizenöt év elméleti kutatás után, melynek végén megkaptam a néprajz-tudomány kandidátusa címet, fordultam a mesék gyakorlati alkalmazása felé. Kórházi mesélések és mesefoglalkozások tapasztalataiból kiindulva dolgoztam ki a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, amelyet 120 órás, a Semmelweis Egyetem által akkreditált képzés formájában tanítok is. A harmadik évfolyam idén kezdte meg tanulmányait. 2014 végéig kilenc önálló kötetem (az egyik franciául és lengyelül is) és huszonhárom mesegyűjteményem jelent meg. A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület elnöke vagyok, valamint a Fabulárium nevű hálózatot építem, amelynek fő célja a történetközpontú oktatás és a történeteken alapuló terápiás módszer elméleti megalapozása és gyakorlati megvalósítása. Záró kerekasztal: Boldizsár Ildikó, Kanizsai Melinda, Komáromi Erzsébet, Majoros Andrea, Moderátor: Korbai Hajnal A záró kerekasztalon a két nap tapasztalatairól beszélgetünk. Hogyan alkalmazhatók a testtudati módszerek, a testre való figyelem a különböző mese- és művészetterápiás módszerekben? Hogyan tud a terapeuta testtudati munkával felkészülni a terápiás foglalkozásokra? Miért különösen fontos a testi, testtudati szempont beemelése a gyerekfoglalkozásokba? Workshopok PÉNTEK Hoppál Dorka: Testtudati módszerek, technikák A műhely célja, hogy betekintést adjon különböző hagyományos és modern testtudati módszer és technika elméleti hátterébe, és megismertessen azok gyakorlati alkalmazásával. Bölcsész képzettségem mellett művészetterapeuta és pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás csoportvezető vagyok. Munkámban segítségemre vannak testtudati és előadóművészeti tapasztalataim - a Body Mind Centering, a mozgásszínészet, a hangszínészet, az improvizáció, a Feldenkrais Módszer, a Kontakt Improvizáció és a Skinner Release Technika területéről. Az elmúlt 9 évben mozgás- és táncterápiás csoportokat vezettem felnőttek számára, és művészetterápiás foglalkozásokat gyermekek számára koterapeutaként. (Mosoly Alapítvány, OPNI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztály, Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet, Neurózis Osztály, Heim Pál Gyermekkórház, Ápolási Osztály.) Bajzáth Mária: Növekedett egy két ágú fa - Testtudat fejlesztése a Népmesekincstár mesepedagógia eszközeivel A Népmesekincstár Mesepedagógia gyakorlatában a folklór célnak megfelelően kiválasztott elemeivel: mesékkel, mondókákkal, népdalokkal, találós kérdésekkel és népi játékokkal vezetjük be a kisgyermeket a világba, tesszük számára az őt körülölelő világot biztonságossá, és ezek segítségével ismertetjük meg a saját testével is. A testtudat életünk során fokozatosan alakul ki, állandóan változik, a külvilágból és a saját testből érkező ingerek feldolgozása, rendszerezése és mozgás közben. Fejlesztését segítheti egy-egy komplex mesepedagógia foglakozás, lehetőséget adva a sokoldalú fejlesztésre és az írás - olvasáshoz szükséges képességek megalapozásra is. Előadásomban a testtudat fejlesztését szolgáló foglakozások elemeit, felépítését mutatom be, valamint a paloznaki Meseköz-pontban a témához kapcsolódó munkát és egy meseiskola programot. Az előadást műhelyfoglalkozás zárja, melynek fókuszában a testtudat fejlesztése áll, alkotó tevékenységgel kiegészítve.
Bajzáth Mária vagyok, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán végeztem neveléstudományi bölcsészként. 1990 óta foglalkozom gyerekekkel, mesékkel és pedagógiával, ennek a több évtizedes munkának az összegzése a Népmesekincstár Mesepedagógia Módszer. A Kolibri Kiadónál két népmese-gyűjteményem jelent meg, Itt vagyok, ragyogok 0-4, és a Járom az új váramat 4-6 éves korosztálynak, a hétrészes sorozat következő kötete az idén várható. ELTE ISSZK ban Népmesekincstár néven évek óta vezetek szemináriumot, meghívott előadóként különböző egyetemeken tartok előadásokat országszerte, akkreditált képzéseimen pedagógusok vesznek részt, de nyitott műhelyeimen sokféle szakember, és érdeklődő szülők is jelen vannak. A paloznaki Meseközpontnak megnyitása óta munkatársa, és 2014 óta szakmai vezetője vagyok. Révész Renáta: Gyász és elengedés a terapeuta oldaláról Előadásomban szeretném körbejárni azt a helyzetet, amit a súlyosan beteg gyerekekkel és a családjaikkal foglalkozó terapeuták tapasztalnak. A halállal fenyegető állapotok, betegségek nem csak a gyermekeket és családjukat, de az együttérző környezetet, így a terapeutákat is megterhelik. A halállal való szembenézés szükségessége elkerülhetetlen. Hogyan készíthetjük fel magukat a haldokló gyerekeket, mit is mondhatunk, ha mi magunk is nehezen nézünk szembe a halállal, az elmúlással?! Ezért legelső a halál tényének elfogadása A segítő folyamatban több ponton is fontos a mi attitűdünk a halállal kapcsolatban. Mindig elsődleges szempont a tagadás elkerülése. Első lépés minden ember meg fog halni - A halál tényének ismertetése a korosztálynak megfelelően. Mit jelent meghalni? Ha a folyamatról kérdez, akkor a megnyugtatás, a bíztatás, a részletekről beszélgetés fontos, érdemes a gyerek számára érthető magyarázatot adni. Ehhez kellenek nekünk is a biztos alapok. Ha számunkra már nem rettegést vált ki maga a halál szó említése, hanem az élet részének és rendjének elfogadása, akkor tudunk megnyugtatni, és kísérni, akár gyermeket, akár a szülőjét. Az életvégi ellátásunkban levő gyerekek hozzátartozói az elővételezett gyászt élik meg. Ennek a szakaszait és a felmerült tüneteket sokszor a környezet is megéli. A gyászfolyamatban mindenki számára fontos fordulópont az elfogadás, a szembenézés, az érzelmek megélése, a feldolgozás. A workshopon a halállal és a vesztséggel szembenézés technikáit próbáljuk ki önismereti keretben. Polcz Alaine-nel végzős pszichológusként ismerkedtem meg, és csatlakoztam ahhoz a munkacsoporthoz, ahol gyász és veszteségek feldolgozásának lehetőségeivel foglalkoztunk. A gyógyíthatatlan beteg gyerekek ellátásával foglalkozó Tábitha házban már négy éve dolgozom pszichológusként és gyásztanácsadóként. A hozzánk forduló családoknak komplex segítséget nyújtunk, a szülőknek és a beteg gyerekeknek és a gyerekek testvéreinek is segítünk a súlyos beteg állapotának elfogadásában a közelgő halálhoz, elővételezett gyászhoz kapcsolódó extrém stressz ártalmainak csökkentésével. Szakmai képzések: Családterápiás képzettség (Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány, MCSE) Gyásztanácsadó (Napfogyatkozás Egy.), gyermekpszichodráma vezető képzés (Magyar Individuál Pszichológiai Egyesület) Világjáték képzés (Polcz Alaine Alapítvány, MIPE), klinikai meseterapeuta képzés (SE). Antalfai Márta: A mese szerepe a testtudat alakulásában A műhelyen A királyfi, aki nem ismeri a félelmet c. népmese feldolgozásán keresztül élhetik meg a résztvevők a test és a lélek egymásra hatását és dinamikáját, valamint annak a személyiség fejlődésében betöltött szerepét. A tárgyalt mese beavatási próbatételnek is tekinthető, s különlegessége, hogy tetten érhetjük benne mind a fiú, mind a lány felnőtté válásának útját, amely egyben mindkét nem önmagára találásának útja is. Ez nem nélkülözheti a szenvedést, amely belső átalakuláshoz kapcsolódik: a testi és lelki transzformációt a mesében a szellemi újjászületés követi. A kicsi királyfiból a mese végére király lesz. Próbatételei során integrálja magában a test-lélek-szellem hármasát. Megszabadulva az egó-megszállottságtól, testi szenvedései (egyben átváltozásai) ébresztik rá
arra, hogy vannak az énakaratnál magasabb rendű erők, hatalmak, amelyeket el kell fogadnunk, s meghívni magunk mellé segítőnek. A mese egyik legfontosabb üzenete: ha képesek vagyunk a testi-lelki mélységeinkből érkező megérzéseinkre hagyatkozni, s ha hagyjuk magunkat vezettetni általa; továbbá ha támaszkodni merünk lelki erőnkre, akkor az élet még a legkilátástalanabb helyzetekben is kínál számunkra megoldásokat. A saját élményen alapuló feldolgozás során a fejlődési elakadások, krízisek, valamint az énkép és a testkép módosulásai kerülnek előtérbe. A workshopon választ keresünk arra a kérdésre, hogy hogyan segíti a relaxációra, imaginációra és alkotásra épülő Kincskereső Meseterápiás Módszer a helyes önkép kialakulását. A saját élményt követően lehetőség nyílik a meseterápiás módszer mélyebb megismerésére gyermek- és felnőtt terápiás esetek tükrében is. Dr. Antalfai Márta PhD, ECP, gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, jungi analitikus, művészet- és meseterapeuta. 1974-ben kezdett el képzőművészet-terápiával foglalkozni, melynek nyomán több évtized alatt fejlesztette ki saját Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszerét. A módszert ma már több egyetemen és főiskolán oktatják, akárcsak a Kincskereső meseterápiás módszerét, mely a 90-es évek végétől került előtérbe terápiás gyakorlatában. 1993 óta a Lelki Egészségvédő Alapítvány elnöke és szakmai vezetője. PhD dolgozatában a női személyiségfejlődést tárgyalja az analitikus pszichológiára épülő meseelemzések tükrében, mely témában azóta több tanulmánya és könyve is megjelent. SZOMBAT Kanizsai Melinda: Zene-lélek-test, avagy a test hangjai A hang, mely a zene és beszéd alapeleme, fizikai természetű. Mechanikai rezgés, mely hullámként terjed egy adott közegben. A hanghullámot elsősorban fülünk érzékeli, idegrendszerünk alakítja át és teszi érzékelhetővé számunkra. Mitől válnak a hangok zenévé? A zene elemei, melyeket igen nehéz egymástól külön-külön vizsgálni, a ritmus, a dallam, a hang vagy hangzás és a dinamika, melyek egy formát öltve hozzák létre a zenét. Életünkben, testünkben a ritmusnak közismert szerepe van, sokszor nem is gondolunk bele, milyen szerves része. A dallam meghatározásánál induljunk el Hegel megfogalmazásából: a lélek hangjai a zene mezején. Miért gyötörhet minket egy dallam órákon, napokon át? Van ennek jelentősége? A saját dallamát mindenki felfedezheti, meghallhatja. A szavak félre tudnak vezetni, de ahogy hangzanak az nem. Bárminek az életünkben lehet jó vagy rossz hangzása, ez lehet zene, zenekar, de hányszor mondjuk: ez nem jól hangzik? Minden embernek, tárgynak jellegzetes hangja, hangszíne van. Alapvetően egy fizikai jelenséggel van dolgunk, mely nem tartható meg, mindig változik, a hangzást csak érezni lehet. A dinamika nem más, mint a hangerősség mértéke. Sokszor halljuk, hogy a dinamika visz életet a zenébe. Van-e hatása ezeknek a zenei elemeknek, a zenének a testünkre is vagy csak a lelkünkre hat? Vagy a kettő tán szét sem választható? Erre próbálunk különféle zeneterápiás gyakorlatok segítségével választ kapni és tapasztalatot szerezni. Kulcsszavak: ritmus, dallam, hangzás, dinamika, test. Pécsett születtem, általános iskolai, gimnáziumi és egyetemi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. Általános orvosi diplomát 1995-ben kaptam, zongoratanár-kamaraművész diplomát 2005-ben, és művészetterápia szakon, zeneterapeutaként 2006-ban végeztem a Pécsi Tudományegyetemen. Szakmai tapasztalataim: Debrecenben a Pszichiátriai Klinikán művészetterápiás csoportok vezetése. A Mosoly Alapítvány terapeutájaként Debrecenben a Gyermekgyógyászati Intézetben és a Kettesy Aladár Általános Iskolában (látássérültek iskolája) komplex művészetterápiás, valamint a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinikáján mese és művészetterápiás csoportok vezetése.
2011 áprilisa óta a PTE KK Pszichiátriai és pszichoterápiás klinikáján művészetterapeuta, a klinika művészetterápiás csoportjainak vezetése. Kismama és kamasz csoportok vezetése művészetterápiás (rajz, mese, zene) módszerekkel. Komáromi Erzsébet, Pap Erika: Öltsd fel vágyaidat! képzőművészeti workshop Titkolt vágyaink Álarcok mögé el lehet bújni, magunkat elrejteni. Ha magunk készítjük, valami belőlünk is láthatóvá lesz. Ha felvesszük, valami titkos-varázslatos testet ölthet bennünk. Megtestesült szerepeink a mozdulatok kifejező erejével, feszülések- elengedések dinamikája által életre is kelhet. Gyertek játszani! Komáromi Erzsébet Katalin Művészetpedagógus, iparművész és művészetterapeuta vagyok. 1996-ban kezdtem művészetterápiás foglalkozásokat tartani az OPNI-ban. Ennek bezárásáig itt dolgoztam, gyermek és felnőtt csoportokkal. 2007 után az OPNI utódintézményeiben, a Merényi Gusztáv Kórházban, a Nyírő Gyula Kórházban és a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai, ill. pszichiátriai rehabilitációs osztályain. Pap Erikával tíz éve dolgozunk együtt, klinikumban, magánrendelésen, számtalan művészeti tábort vezettünk együtt sérült és egészséges csoportoknak egyaránt. 2013-ban Tóth Eszter művészettörténésszel és Anginé Szántó Ibolya szociális munkással újranyitottuk a Tárt Kapu Galériát, az első magyar art-brut kiállítóhelyet, amely a pszichiártriai betegek reintegrációs művészeti központjaként működő művészeti - közösségi tér. Pap Erika 2006-ban kezdtem az OPNI-ban pszichológusként dolgozni, ezidő alatt találtam rá a Hatrészes történet módszerére és a BASIC Ph-ra, ami a coping és reziliencia multidimenzionális modellje. Komáromi Erzsébettel kidolgoztuk a csoportos verzióját, amit azóta is alkalmazunk kórházunk osztályán és a magánrendelésemen egyaránt. Az évek alatt klinikai szakpszichológus lettem és szimbólumterapeuta, Angliában elsajátítottam egy traumakezelési protokollt (SEEfar CBT) kiképződtem a BASIC Ph felső fokában, dráma, művészet, és- játékterápiás módszerekben. Az általam képviselt szemléletmódot igyekszem 2013 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen tanítani. Jelenleg a doktori dolgozatomat írom, ami vak diákok integrált nevelését és a kisebbségek szociális integrációját vizsgálja. Cseri Ágnes: Gyermek-táncterápia óvodásokkal, alsótagozatosokkal és szüleikkel Élményeink, lelki történéseink, kapcsolati mintáink elraktározódnak testünkben. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia során ezekhez az implicit memóriában rögzült, testi emlékekhez nyúlunk vissza. 7 éve tartunk gyermekeknek mozgás- és táncterápiás foglalkozásokat. Eddig két típusú csoporttal dolgoztunk: a Heim Pál Kórház Mentálhigiéniai Központjában szülő-gyerek kapcsolatterápiás ( Melléd állok ) folyamatot, míg kulturális központokban kislányok számára személyiség-fejlesztő ( Tündértánc ) csoportot vezettünk. A foglalkozások célja, hogy a gyermekek különböző mozgásos gyakorlatokon keresztül kapcsolatba kerülhessenek belső önmagukkal és társaikkal, ezzel utat nyitva személyiségük alakulásához, formálódásához és a hétköznapi életben való boldogulásukhoz. A Tündértánc során a gyermekeket leginkább érintő érzelmi és lelki témákkal foglalkozunk. Az egyéni, páros és közös mozgások mellett lehetőséget teremtünk a csoportos beszélgetésre is, így az élmények átdolgozása nonverbális és verbális szinten is megtörténik. A Melléd állok csoportok célja pszichés nehézségekkel küzdő gyermekek terápiája. Alapvető szempont, hogy ne izoláltan dolgozzunk a gyermekkel, hanem komplexebben a szülő terápiás bevonásával tegyük még hatékonyabbá a folyamatot, hiszen a gyermek pszichés zavara könnyebben gyógyítható szüleivel való kapcsolatának támogatásával.
Előadásunkban eddigi tapasztalatainkról szeretnék beszámolni, míg az ezt követő műhely keretében lehetőség nyílik belekóstolni a módszer gyereknyelvre való fordításának egyes módjaiba. 15 éve végeztem szociális munkásként és óvodapedagógusként. A gyerekekkel való munka során leginkább az foglalkoztatott, hogyan lehet a lelki és érzelmi nevelést, támogatást megvalósítani verbálisan és a művészetek segítségével. Részt vettem egy művészetterápiás képzésben, ezután fordult figyelmem kifejezetten a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia felé. 2006-ban, a képzés ideje alatt elkezdtem Tündértánc néven mozgásos, léleksimító gyermekfoglalkozásokat tartani kulturális központokban. Vetier Anna pszichológus és tanítónő kolléganőmmel a Heim Pál Kórház Mentálhigiénés Központjában szülő-gyermek kapcsolatterápiás csoportokat is vezettünk a MOL Gyerekgyógyító Program keretében. Jelenleg óvodásoknak és alsótagozatos lányoknak tartunk személyiségfejlesztő és terápiás célú csoportokat, ahol intenzíven együttműködünk a szülőkkel is. Fejér Gábor: Elementáris mozgás- és zenei- improvizáció A Pszichodinamikus Mozgás és Táncterápia alapjáról indulva ritmushangszerek bevonásával illetve az Orff-módszer elementáris zene és táncpedagógia gyakorlatai segítségével igyekszem formát találni egy felszabadító csoportfolyamat számára, ami segít a nehéz élethelyzetek feldolgozásban. Az improvizatív mozgás és ritmikai gyakorlatok során a verbálisan nehezen megközelíthető élmények is hozzáférhetőbbé válnak, hiszen testünk, mozdulataink hordozzák egész élettörténetünket, de egyben lehetőségeinket is. A ritmushangszerek (főként dobok és hangzófák) használata, a ritmusok strukturáltabb jellege segít a benső rendezettség, saját erőink rendbeállításának kialakításában. A dobok ütésében megmutatkozhat sokféle érzelem. Az egymásra találás, a megtalált közös ritmusok öröme mellett a nehéz érzések is kifejezhetővé válnak, mint az agresszió, a harag, de megérezhetővé válik a nehézségekkel szembeni ellenállás ereje és saját kezdeményezőkészségünk értéke. Hatóerőnk megtapasztalása felébreszti a küzdőképességet. Az improvizáció lényege, hogy felfedezéseink, a megérzett-megtalált irányok az élet folytatásához, újraépítéséhez mutatnak utat. Ez az a játékos módszer a felfedezésről, az alkotás öröméről szól, ami fejlődésünk, gyógyulásunk talaját, táplálékát jelentheti A hangszerek megszólaltatását mozgással, intenzív tér-használattal kötjük össze. A foglalkozások további fontos része a csoportban átélt élmények felidézése, megbeszélése. Fotóművészként végeztem 1984-ben Lipcsében. 10 évig tanítottam a Magyar Iparművészeti Egyetemen fotográfiát. 1996-tól alapító tanárként közreműködtem a Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola elindításában és nevelési munkájában, ahová szociálisan hátrányos, gyakran halmozottan hátrányos fiatalok járnak. Pedagógusi diplomámat az Iparművészeti Egyetem MOME tanárképző szakán szereztem. 2005 és 2010 között végeztem a Pszichodinamikus Mozgás és Táncterápiás képzést. Ezután terápiás csoportot vezettem, majd megszerveztem segítő foglalkozásúak számára Zsámbéki központtal a FELNŐTT JÁTSZÓHÁZAT, majd fiatalok számára önismereti fókusszal az IMPROLAND csoportot. Egy évig vezettem a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak rekreációs csoportot. Jelenleg depresszió és újrakezdés témakörben indítottam csoportot középkorúak számára. Domszky Zsófia: Szivárvány labirintus A labirintus egy út önmagunk középpontjába, lényünk magvába. Nem azonos az útvesztővel, melyben hamar eltévedünk. A labirintusban egyetlen, kanyargós út vezet a középpontba, és ugyanezen az úton lehet kijutni. Vajon mi történik velünk, ha elindulunk az úton? Kivel és mivel találkozunk, mit találunk a középpontban? Mivel gazdagodunk, amikor visszatérünk? Útitársul magunkkal viszünk egy színt, amivel éppen ott és éppen akkor együtt rezegünk, ami segít elindulni és megmutatni, hol tartunk az úton. Solvitur ambulando Menet közben oldódik meg
Óvodapedagógus, pszichológus, képzőművészet-terapeuta vagyok. Hat éven át dolgoztam a Mosoly Alapítványnál projektvezető pszichológusként, az első két Kreatív Napok konferenciát én szerveztem meg. Mindig nagyon fontosnak tartottam a művészetterápia népszerűsítését és a különböző segítő szakmák összefogását, együttműködésének segítését. Jelenleg Gyesen vagyok a kisfiammal. 2014 októbere óta a mátyásföldi Életfa Egészségházban vezetek Kacifánt csoportokat: mesés művészeti foglalkozásokat tartok óvodás, kisiskolás gyerekeknek, valamint a Manóliget játszóház pszichológusa vagyok. Művészetterápiás szakdolgozatomat a labirintus szimbólum feltárásáról írtam. Szívesen alkalmazom a labirintusokat gyerekekkel és felnőttekkel önismereti munkában. Fejes Tímea: Zenedráma A Zenedráma, mely sajátos módon a tapasztalásból jött létre, 2014 nyarán az Educatio támogatásával bekerült a 10 legjobb szakszolgálati jógyakorlat kötetbe. A módszer különböző területek, szakmák, személyiségek, és problémakörök találkozása. Több művészetpedagógiai módszert alkalmazva tapasztaltuk meg, hogy a zenének, mesének, drámának milyen transzferhatása van a kognitív képességekre, a pszichológiai folyamatokra. Alappillérei a Kokas pedagógia, a meseterápia és a dráma. A Kokas pedagógia komplex esztétikai nevelés is egyben, mivel a zenét nem csak önkifejező mozgások által, hanem a vizualitás bármely eszközével is prezentálja. A mese kódokkal dolgozik, olyan dimenziót nyit meg, ahol a képzelet, fantázia által működhetünk. A zenét és a mesét többször drámajátékban éljük meg. Ezeket az elemeket a foglalkozásokon egymással kombinálva alkalmazzuk, nem didaktikusan szétválasztva. A résztvevő észre sem veszi, hogy a foglalkozások alatt képességfejlesztés, személyiségfejlesztés vagy éppen tehetség-gondozás zajlik. A módszer minden korban kitűnően alkalmazható, hiszen a zene, a mese és a játék minden korosztály fő tevékenységei közé tartozik, legyen szó akár az ismeretek elsajátításáról, akár azok alkalmazásáról, vagy kikapcsolódásról. Ez az egyedi művészetpedagógiai eljárás jó lehetőség a gyerekek indirekt fejlesztésére, fejlődésre. A zenedráma komplex módon hat a saját és a gyermek személyiségére, és támogató légkört teremt a résztvevők erős és gyenge oldalának fejlesztésére is. Szigetközi falucskából nagycsaládból származom, ahol a művészeti nevelés természetes hatásként a tevékenységek részeként volt jelen. Mehettem a konziba énekelni, annak ellenére, hogy a kottát nem ismertem. A konzi után dolgoznom kellett, majd családalapítást követően gyógypedagógiai tanulmányaimat gyes alatt végeztem. Ekkor ismertem meg Kokas Klárát, aki fél év után biztatott, hogy kezdjem el aktívan művelni az ő tanait. Ő ismertetett össze a Mosoly Alapítvánnyal, így még azon a nyáron a Győrladaméron működő gyerekcsoportban elkezdtem a Kokast. Két éven keresztül vezettem pszichológus kolléganővel karöltve csoportot a Mosoly támogatásával. Közben az alapítvány különböző képzésekkel segítette munkánkat, így ismertem meg a Metamorfózis meseterápiát Boldizsár Ildikótól. Azóta a munkám, az életem részévé vált.