TARTALOM AKTUÁLIS FÓKUSZ NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK AKTUÁLIS LEZÁRULT A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS BEFIZETÉSI HATÁRIDEJE A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb adatai szerint január elsejétől lapzártáig mintegy 500 ezren kezdeményezték a kamarai regisztrációt, közülük 343 ezren a február elején elindított online rendszeren keresztül jelentkeztek be. Az eddig feldolgozott adatok alapján már néhány statisztikai arányszám megállapítható. Ilyen például a regisztráltak vállalkozási formák szerinti megoszlása, ami azt mutatja, hogy a regisztráltak kétharmada társas, egyharmada egyéni vállalkozó. Az önkéntes adatokat szolgáltatók aránya 66 százalék, ami magasnak mondható. A vállalkozások zöme, 64 százaléka, egyszemélyes és a vállalkozások 31 százaléka 2-10 főt foglalkoztat. A külkereskedelmi tevékenységet folytatók aránya igen alacsony, 7 százalék körüli. Valószínűsíthető, hogy a nem elektronikusan - 1 - regisztrált vállalkozások száma lényegesen nem módosítja majd ezeket az arányszámokat. Összességében megállapítható, hogy a kötelező kamarai regisztráció folyamata zökkenőmentesen zajlott le. Várhatóan a regisztrációk száma a kamarai hozzájárulás befizetési határideje után erősen csökken. Az eljárási rendnek megfelelően a területi kamarák megkezdik az MKIK által rendelkezésre bocsátott, a kamara illetékességi körébe tartozó egyéni és társas vállalkozások adatbázisából az összevezetéseket annak érdekében, hogy megállapítható legyen, melyek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek törvényi kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget. Március elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közleményt adott ki a
kamarai hozzájárulás bizonylatolásával kapcsolatban. Egyes szakmai szervezetek és vállalkozások kifogásolták, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény 2012. január 1-től hatályos módosításával bevezetett kamarai nyilvántartással járó 5000 forint kamarai hozzájárulás befizetéséről a területi kamarák számlát, vagy más pénzügyi bizonylatot nem állítanak ki. Az MKIK megkeresése alapján a Nemzeti Adó és Vámhivatal 2012. március 2-án kelt szakmai véleményében megerősítette a kamara azon álláspontját, hogy a kamara a kamarai hozzájárulás ellenében nem teljesít Áfa tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtást, a kamarai hozzájárulásról ezért az Áfa tv. alapján nem kell számlát kiállítani, a kamarai hozzájárulással kapcsolatos bizonylatolási kötelezettséget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak megfelelően kell teljesíteni. A NAV nem emelt kifogást a megkereséshez mellékelt és a területi kamarák által számviteli bizonylatként kiadandó igazolás mintájával kapcsolatban sem. A gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéről és a kamarai hozzájárulás befizetéséről az igazolást a területi kamarák várhatóan 2012 áprilisától folyamatosan adják ki. STATISZTIKA Regisztráltak száma vállalkozási formák szerint Foglalkoztatottak száma Önkéntes adatokat szolgáltatók aránya FÓKUSZ GAZDASÁGI ÉVNYITÓ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitót tartott 2012. március 8- án Budapesten, melyen a háromszáz meghívott vendégen kívül részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A gazdasági fórumot Parragh László, a kamara elnöke nyitotta meg, majd Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást. A konzultáción a továbbiakban a kamarai alelnökök és kollégiumi elnökök ismertették egy-egy témában a kamara álláspontját, illetve problémafelvetéseit. - 2 - Parragh László,az MKIK elnöke a két évvel ezelőtt aláírt közös nyilatkozat teljesítésének
áttekintésével kezdte előadását, ami a következő témakörökre vonatkozott: a magyar gazdaság talpra állítása, a munkahelyek megvédése, új munkahelyek teremtése, Magyarország versenyképességének javítása, a bürokrácia és korrupció visszaszorítása, adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése, kereskedelemfejlesztés korszerűsítése, a Széchenyi kártya továbbfejlesztése, a szakképzés átalakítása, EU-s források átcsoportosítása, az üzleti élet és a kormányzat közötti együttműködés helyreállítása. Az elnök értékelte, hogy mit tett a kamara a gazdaságszervezés, a vállalati finanszírozás, a kereskedelemfejlesztés, a szakképzés területén, hol vannak a kritikus pontok, döntési területek. A kamara elnöke öt nagy kihívást emelt ki, amivel idén szembe kell néznie Magyarországnak. Meg kell találni az együttműködést a megsértett üzleti körökkel, emellett kihívást jelent még a finanszírozás, a strukturális átalakítások végig vitele, a foglalkoztatás bővítése és a növekedés beindítása. Mindezt kumulálódó válsághelyzetben kell végrehajtani, világgazdasági pénzügyi válság, euro zóna válság, EU tagállamok költségvetési válságai, elhúzódó magyarországi strukturális válság, gazdaság- és iparszerkezeti feszültségek, térségi feszültségek, társadalmi csoportok közötti feszültségek közepette. Megjelölte azokat a területeket, amelyek miatt nagyon nehéz a gazdaság helyzete és változtatás kell: bürokrácia csökkentése hivatalok hozzáállásának megváltoztatása önkormányzati munka színvonalának növelése helyi adókivetés kontrollálása fejlesztéspolitika összehangolása, vidéki térségi problémák megoldásába a helyi üzleti közösségek, kamarák bevonása K + F és innováció élénkítése állami vállalatok és közösségi közlekedés átalakítása, fenntartható pályára állítása a nemzeti fejlesztés 2014-től induló prioritásainak előkészítése. Minden feszültség ellenére át kell alakítani, fenntartható pályára kell állítani a gazdaság körüli struktúrákat, a kormányprogramot végre kell hajtani - jelentette ki Parragh László a kamara Gazdasági Évnyitóján. Beszélt azokról a jövedelemszivattyúkról, amelyeknek szűkítése, elzárása alapvető fontosságú: kamat-teher csökkentés az eladósodottság csökkentésével és hitelesség javítással árfolyamveszteség tompítása energiaárak közüzemi költségek telekommunikációs költségek kereskedelem korrupció fekete gazdaság. Orbán Viktor miniszterelnök előadásában kifejtette: 2010-ben 3,8 millió ember dolgozott, ám közülük 1,2 millióan nem fizettek adót, vagyis 2,6 millió ember tartotta fenn az országot. Ez lehetetlen, ez képtelenség, önmagában is abszurditás, hosszabb távon pedig tragédia - figyelmeztetett a kormányfő, aki szerint ha nem sikerül elérni azt, hogy legalább 5,5 millió ember dolgozzon és fizessen adót, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője, a kormány pedig nem tudja végrehajtani programját. - 3 -
Ez társadalompolitikai célkitűzés is egyben, 5,5 millió ember munkája ugyanis automatikusan magával hozná a középosztály felerősödését - mondta Orbán Viktor, aki szerint ha nincs stabil középosztály, nincs politikai stabilitás sem, a gazdaság nem tudja megtermelni a nyugdíjasoknak fizetendő nyugdíjat. Ha azt látni, hogy a választási kampányban több szó esik az újraelosztásról, mint az adórendszerről, akkor a kormányzat nem járt sikerrel; ellenkező esetben azonban kijelenthető: megtörtént a társadalom középosztály-központú átalakítása. "Össze kell növeszteni" az adórendszert és a középosztályt - ez a tétje szerinte a következő másfél év politikai kihívásának. A politikai stabilitásra kitérve a miniszterelnök azt mondta, ha feladták volna e stabilitás megőrzésének célkitűzését, Budapest és a vidék utcái úgy néztek volna ki, mint Athén utcái. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár az átalakítások radikális szakaszán már túl vannak - így az elkövetkező, konszolidációs időszak békésebb, nyugodtabb lesz -, nincs olyan reform, amellyel szemben ne lennének ellenérdekeltek, ám ez nem ad felmentést a kormányzatnak a programja végrehajtásában. Mindig van közegellenállás, de azt le kell törni, vagy megegyezéssel meg kell szelídíteni - fogalmazott, közölve: támogatja Parragh László MKIK-elnök javaslatát, hogy a kamara és a kormány közösen tekintse át az eddigi átalakításokat, valamint azt is, hogy azok közül melyek alakultak "nem kívánatos irányba". Ezeket a tervek szerint március végéig "beazonosítják", és a kabinet pedig április végéig teljesíti e közös bizottság ajánlásait. Beszédében a miniszterelnök szólt az IMF-fel és az unióval folytatandó tárgyalásokról is, amelyekkel kapcsolatban úgy vélekedett: elhúzódásukért nem Magyarországot, hanem a másik felet terheli a felelősség. "Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek", ez a baj - jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte. Az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy függesszenek fel Magyarországnak szánt kohéziós pénzeket, Orbán Viktor rendkívül buta politikának és rossz vezetői felfogásnak nevezte. Hogyan szeretne az EU és az európai gazdaság kilábalni a válságból, ha azt a rossz vezetői mentalitást képviseli, hogy a rosszakat támogatja, a jókat meg bünteti? - tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy Magyarország költségvetési hiánya idén és 2013-ban is a 7-8. legalacsonyabb lesz az unióban, és csökken az ország államadóssága is. A kormányfő szerint az olyan vezetői felfogással, mint amilyet az Európai Bizottság képvisel, még egy "vidéki kócerájt" sem lehetne elvezetni. Megismételte ugyanakkor, hogy szerinte Magyarországtól egy fillért sem fognak elvenni. Kijelentette, hogy az uniós támogatások magyarországi felhasználásával nem elégedett, azon változtatni kell szerinte, és hatékonyabbá kell tenni. Az országot ért külföldi kritikákra úgy reagált: a kabinet eddig is ellenállt az olyan nyomásnak, amely csak a radikális ellenállást támogatja, van azonban néhány ügy, amelyben egyenesen kell fogalmazni. A résztvevők kérdéseire adott egyik válaszában a miniszterelnök kijelentette, hogy oktatási kérdésekben - így például a tankötelezettségi korhatár leszállításában - szelíden képviselt, de hajlíthatatlan állásponton van. Egy másik felvetésre, a közösségi közlekedéssel kapcsolatban, úgy fogalmazott: "a MÁV átalakításába beleszorult a bicskánk". Az, ami az elmúlt másfél-két év alatt a MÁV átalakítása kapcsán történt, lehangolja őt - mondta, majd új gondolkodást, radikális - 4 -
változást sürgetett a vasúttársaságot érintően a következő hónapokban. Parragh László kijelentette, hogy a kamara támogatja a szerkezetátalakítást. Mint mondta, ha az átalakításokat végig tudják vinni, fenntartható pályára kerülhet Magyarország. Az MKIK-elnök szerint nagyon fontos az is, hogy Magyarország ne szakadjon túlzottan le Németországtól. Szerinte ha nem tud Magyarország rácsatlakozni a német bővülésre, pozíciói tovább romlanak. A kérdések között Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a SZÉP-kártyával összefüggésben is faggatták. Válaszában közölte: szerinte nagy lehetőséget kaptak a bankok, ám ha ezzel nem tudnak élni, akkor végeredményben az állam szabályozó eszközökkel be fog lépni. (MTI forrásanyag felhasználásával) NEMZETKÖZI MAGYAR-OROSZ TAGOZAT ÉVES KÖZGYŰLÉSE 2012. március 20-án került megrendezésre a Magyar-Orosz Tagozat éves közgyűlése. A rendezvényen részt vett Szatmáry Kristóf a BKIK elnöke, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, Nagy Róza az NGM közigazgatási államtitkára, Tolkacs Alekszandr, az Oroszországi Föderáció rendkívüli meghatalmazott nagykövete és Dunai Péter MKIK főtitkár. állt. Azonban a magyar-orosz 12,5 milliárd dolláros összforgalomból a magyar export értéke csak 3,6 milliárd dollár volt. Ennek javítása érdekében a kormányzat olyan kereskedőházak létrehozását tervezi, melyek elősegítik a magyar cégek külpiacra jutását. A kormányzat, Nagy Róza államtitkár elmondása szerint 2012-ben a FÁK térségben 6-8 kereskedőház létrehozását tervezi, melyek közül az első Azerbajdzsánban fog megnyílni. Tolkács Alekszandr, az Oroszországi Föderáció rendkívüli meghatalmazott nagykövete, "Oroszország kilátásai a választásokat követően" címmel tartott előadást, melynek során részletes áttekintést adott az orosz gazdaság fejlesztésének távlati terveiről. A nagykövet az infrastruktúrafejlesztés és az innováció mellett a mezőgazdaságot emelte ki azon területek közül, amelyek perspektivikusak lennének az orosz piacon a magyar kkv-k számára. A magyar export növelése érdekében a nagykövet utalt a vegyesvállalatok alapításának fontosságára is. Tóth Imre tiszteletbeli elnök tájékoztatást tartott a Magyar-Orosz Tagozat múlt évi eseményeiről és vázolta a 2012-es programot. A közgyűlés döntött arról, hogy a Tagozat elnöki posztját továbbra is Parragh László, az MKIK elnöke töltse be, és az Elnökség az eddigi felállás szerint folytassa munkáját. A közgyűlést Tóth Imre, a Tagozat tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd Szatmáry Kristóf, a a BKIK elnöke valamint Nagy Róza közigazgatási államtitkár tartottak köszöntő beszédet. Államtitkár asszony kiemelte, hogy Magyarország kereskedelmi partnerországai rangsorában a tavalyi évben az Oroszországi Föderáció a második, az EU-n kívüli országok közül pedig az első helyen - 5 -
KUTATÁS KILENCEDIK NEGYEDÉVES VÁLLALATI KONJUNKTÚRA JELENTÉS 2012 januárjában kilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A magyar vállalkozások konjunktúramutatóiban tükröződik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: minden, a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátor értéke csökkent. Továbbá a mutatók mind alacsonyabb értéket értek el 2011 utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének kedvezőtlenebb alakulásával ellentétben a vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen pozitív irányú változás zajlott le 2011 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke nőtt, kivéve a várható beruházási aktivitás megítélését, amely enyhén visszaesett. Mindezek eredőjeképpen a GVI negyedéves Konjunktúraindexe emelkedett megtörve ezzel az elmúlt negyedévek során tapasztalt negatív tendenciát. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően. 2011 utolsó negyedévében a konjunktúraindex értéke minden létszám-kategóriában emelkedett, kivéve a 20-49 fő közötti cégeket, amelyek körében a mutató visszaesése tapasztalható. A külföldi tulajdonhányad kategóriái szerint már egyöntetű növekedést regisztrálhatunk. A gazdasági ágak szerinti bontás azt mutatja, hogy a gazdasági szolgáltató cégek körében visszaesés tapasztalható, a többi kategóriában pedig növekedés érzékelhető. Exporthányad szerint megfigyelhető, hogy a konjunktúraindex értéke minden kategóriában emelkedett. Mindemellett figyelemreméltó, hogy a kizárólag Magyarországra termelő cégek esetében a 2011 első három negyedévében tapasztalt csökkenés növekvő tendenciába fordult. A kapacitáskihasználtság átlagos szintjének előző negyedévig tartó emelkedése megtört, jelenleg 76%-on áll a mutató értéke, ami egy százalékponttal haladja meg a tavaly ilyenkor regisztrált adatot. Az elmúlt három hónap során csak a 250 fő feletti létszámosztályokban nőtt a kapacitáskihasználtsági mutató. Exporttevékenység szerint azon cégek körében emelkedett a tőkehasznosítási mutató, amelyek döntően külföldre termelnek. Továbbá nőtt a kapacitáskihasználtság a tisztán és a részben külföldi tulajdonban levő cégek esetében is, míg a kizárólag hazai tulajdonú vállalatok esetében 5 százalékponttal visszaesett. Gazdasági ágak tekintetében az építőipar területén működő cégek kapacitáskihasználtsága 14 százalékponttal visszaesett, míg a feldolgozóiparban és a kereskedelem területén megfigyelhető kisebb mértékű csökkenés mellett a gazdasági szolgáltatók körében stagnálás tapasztalható. A rendelésállomány mutatója azt jelzi, hogy a vállalatok termékei és szolgáltatásai iránti kereslet elmaradt az előző negyedévitől: a vállalkozások 26%-a számolt be alacsony, 19%-a pedig magas rendelésállományról (az előző negyedévben 22%, illetve 20% volt a megfelelő arány). A termelési szint indikátora csökkent az elmúlt negyedév során. A termelési szint 2009 utolsó negyedévében kezdődő emelkedő trendje 2011 első negyedévében tört meg, és a negatív tendencia azóta is tart. 2012 januárjában a cégek 25%-a jelezte a termelés bővülését, 33%-uk pedig csökkenésről számolt be, holott 2011 októberében még 30%, illetve 31% volt a megfelelő arány. A cégek beszámolói alapján az üzleti helyzet tekintetében két negyedév óta tartó visszaesés figyelhető meg. Az előző negyedévhez képest - 6 -
1 százalékponttal alacsonyabb, 25%-os a jó, és 3 százalékponttal magasabb, 22%-os a rossz üzleti helyzetet jelző cégek aránya. Az előző év azonos időszakához képest 4 százalékponttal alacsonyabb a jó üzleti helyzetről beszámoló cégek aránya, míg a rossz üzleti helyzetű cégek aránya nagyjából változatlan. Az előző negyedévben megfigyelt várakozásoknál némileg kedvezőbben ítélik meg a következő fél évben várható üzleti helyzetet a vállalkozások. A cégek 26%-a számít jó, 17%-uk pedig rossz üzleti helyzetre. Az eredmények azt mutatják, hogy legnagyobb arányban a 250 főnél nagyobb cégek között találunk jó üzleti helyzetre számító vállalkozásokat. Ebben a vállalatcsoportban 33%-os az ilyen cégek aránya, ami 3 százalékponttal magasabb az előző vizsgálat során tapasztaltnál. Az összes létszámkategória közül csak az 50-99 fős cégekről mondható el, hogy vonatkozó mutatójuk értéke csökkent az elmúlt három hónap során. Az exportértékesítésen belüli aránya szerint az exportáló cégek optimistábban tekintenek a következő hat hónapra, mint a hazai piacra termelők, a legkedvezőbb várakozásokkal pedig a döntően exportáló cégek rendelkeznek, az utóbbi negyedévben a mutató növekedést jelez körükben. A döntően belföldre termelő vállalkozások esetében is emelkedett a várható üzleti helyzet mutatójának értéke az elmúlt negyedévi meredek visszaesés után. A kizárólag hazai piacra termelő cégek körében az előző három negyedévhez hasonlóan januárban is romlottak az üzleti várakozások. Gazdasági ágak tekintetében az építőipari cégek várakozásai stagnáltak, a gazdasági szolgáltatások, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén működő vállalkozások körében pedig javulást tapasztaltunk az előző negyedévhez képest. A legoptimistábbak a feldolgozóiparban működő vállalkozások, amelyek 33%-a jó üzleti helyzetre számít. A leginkább pesszimisták pedig az építőipari cégek, körükben az elmúlt negyedév során 7 százalékponttal 13%-ra csökkent a jó üzleti helyzetre számító cégek aránya kielégítő státuszra azonban 13 százalékpontos emelkedés után 63%-uk számít. - 7 - A következő fél évben várható termelési szint mutatója is emelkedést mutat az előző negyedévhez képest: az index immár a pozitív tartományban tartózkodik. A cégvezetők 30%- a bízik a termelési szint növekedésében az előző negyedévben tapasztalt 24% után, és 20%-uk számít ennek csökkenésére (mely 5 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző negyedévhez képest). A cégek exporttevékenység szerint képzett kategóriáinak mindegyikében nőtt a következő időszakra várt termelési szint. A kizárólag hazai piacra termelők 23%-a számít a termelési szint növekedésére (az előző negyedévben csupán 17% volt ez az arány) és 30%-uk prognosztizál csökkenést. A nagyrészt exportra termelő cégek 39%-a vár jó üzleti helyzetet, ami 4 százalékpontos növekedést jelent az elmúlt negyedévhez képest. A foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy minden létszámkategóriában javultak a következő hat hónap termelési szintjére vonatkozó vállalati várakozások. A gazdasági ágakat tekintve majdnem minden vállalatcsoportban javultak a termelési szinttel kapcsolatos várakozások, kivéve a gazdasági szolgáltatókat itt stagnálás tapasztalható. Adataink szerint az építőipari cégek a legpesszimistábbak a várható termelési szint tekintetében: csupán 23%-uk számít növekedésre a következő fél év során, míg az előző negyedévben 14% volt ez az arány. A következő fél év során az előző negyedévben megfigyeltnél kisebb mértékű létszámváltozásra lehet számítani a vállalkozások körében: a cégek 15%-a tervez munkaerő-felvételt és 11%-uk elbocsátást, mely 2, illetve 5 százalékponttal magasabb, illetve alacsonyabb az előző negyedévi adatnál. A cégeket exporttevékenység szerint tekintve láthatjuk, hogy a belföldre termelő vállalkozások körében a létszámbővülésre számító cégek aránya 7%-ról 15%-ra emelkedett 2011 utolsó negyedévében. A főként hazai piacra termelő vállalatok körében stagnálást mutatnak az adatok. A döntően külföldön értékesítő cégek között csökkent a
létszámbővítést tervező cégek aránya az előző negyedévhez képest (26%-ról 20%-ra). A létszám-kategóriák szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy növekvő tendencia érvényesül minden kategóriában, különösen a 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek körében. A gazdasági ágak tekintetében 2011 harmadik negyedévéhez képest csak a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek körében tapasztalható visszaesés, ezzel szemben komolyabb növekedés figyelhető meg az építőipari cégek mutatójában: itt a vállalkozások 22%-a tervezi a létszám bővítését a következő hat hónap során szemben a három hónappal korábbi adatfelvételkor regisztrált 11%-os aránnyal. A beruházási aktivitás alakulásában visszaesésre lehet számítani a következő hónapokban. Az eredmények szerint a cégek 25%-a nem tervez beruházást, 19%-uk tervez csökkentést és 18%-uk szeretné növelni beruházásai volumenét. 0,6 0,5 1. ábra: A Konjunktúra- és Bizonytalansági Index, 2010. január 2012. január 0,20 0,16 0,12 0,08 0,04 0,00-0,04 0,32 2010_JAN 2010_APR 2010_JUL 2010_OKT 2011_JAN 2011_APR 2011_JUL 2011_OKT 2012_JAN Forrás: GVI GVI negyedéves konjunktúrafelvétel: Konjunktúra- és Bizonytalansági Index, 2010-01 - 2012-01 2. ábra: A várható üzleti helyzet a külföldi tulajdonhányad szerint, 2010. január 2012. január A várható üzleti helyzet a külföldi tulajdonhányad szerint, 2010-01 - 2012-01 KI BI 0,46 0,44 0,42 0,40 0,38 0,36 0,34 A beruházási aktivitás mutatója a hazai piacra termelő és az exportorientált cégek körében jelentős visszaesést mutat (előbbiek 34%-a, utóbbiak 20%-a nem tervez beruházást a következő időszakban). A döntően hazai piacra termelő cégek körében ezzel szemben a beruházási aktivitás élénkülése figyelhető meg: a cégek 18%-a jelezte előre a beruházások növekedését, és szintén 18%-uk azok csökkenését, míg 2011 októberében 13%, illetve 28% volt a megfelelő arány. A beruházási aktivitás mutatójának csökkenése a 20-49 fős és a 100-249 fős létszámosztályokban figyelhető meg. A mutató értéke az 50 főnél kisebb cégek körében a legalacsonyabb: körükben csak 11%-os a beruházást növelni szándékozók, és 36%-os a beruházni nem tervező cégek aránya, amelyek 5, illetve 7 százalékponttal alacsonyabbak az előző negyedévi arányoknál. A tervezett beruházási aktivitás élénkülése egyedül a kereskedelemben és az építőiparban tapasztalható, a többi ágazatban visszaesett a mutató. 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2-0,3 2010_JAN 2010_APR 2010_JUL 2010_OKT 2011_JAN 2011_APR 2011_JUL 2011_OKT 2012_JAN Forrás: GVI tisztán magyar tulajdon részben külföldi tulajdon tisztán külföldi tulajdon HÍREK 2012. március 6-án Dr. Parragh László elnök, Bihall Tamás alelnök és Dunai Péter főtitkár megbeszélést folytattak Kiss Norberttel, a NEFMI felsőoktatásért felelős államtitkárával a felsőoktatási törvény hatálybalépésének tapasztalatairól és az együttműködés lehetőségeiről. 2012. március 6-án Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetősége tartott - 8 -
ülést a 2012. évi Gazdasági Évnyitó előkészítése céljából. 2012. március 7-én Dunai Péter főtitkár vezetésével került sor az országos titkári értekezletre, amelyen megvitatták a kamarai regisztráció eddigi tapasztalatait és a további feladatokat meghatározó eljárási rendet. 2012. március 13-án Horváth Vilmos elnök vezetésével az MKIK Turisztikai Kollégiuma tartott ülést, amelyen Dr. Nemes Andrea, az NGM főosztályvezetője tartott tájékoztatót és konzultált a résztvevőkkel a hazai turizmus helyzetéről, ezen belül kiemelten a turizmusról szóló törvény közigazgatási egyeztetésének tapasztalatairól, a készülő vendéglátóipari ágazati stratégiáról, valamin a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének eddigi tapasztalatairól. 2012. március 14-én Dr. Parragh László elnök részt vett a World Chambers Federation Ügyvezető Bizottságának ülésén Párizsban és előadást tartott a magyarországi kamarai helyzetről, a kamarai rendszer fejlődéséről, illetve a kötelező regisztráció bevezetéséről. 2012. március 19-én került sor Budapesten a Választottbíróság Összbírói Értekezletére, amelyen Dr. Kecskés László elnök beszámolt az elmúlt öt év tevékenységéről és megválasztották a Jelölő Bizottságot. Ezt követően a bírák tájékoztatást kaptak a választottbírói tevékenység felelősségbiztosítási lehetőségeiről, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel kapcsolatban előkészített alkotmánybírósági indítvány tervezetéről. 2012. március 20-án és március 27-én Dr. Nagy Róza, az NGM közigazgatási államtitkára megbeszéléseket tartott a kereskedőházak létrehozását célzó koncepcióról. A megbeszéléseken az MKIK részéről Dr. Parragh László elnök és Dunai Péter főtitkár vettek részt. 2012. március 22-én Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei KIK Küldöttgyűlésén Dunai Péter főtitkár tartott előadást a kamarai - 9 - rendszer átalakulásáról, a kamarai regisztráció tapasztalatairól, valamint a szakképzési és kereskedelemfejlesztési feladatokról. 2012. március 22-én Dr. Parragh László részt vett az Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Münchenbe utazó hivatalos delegációban. A program során megbeszélést folytattak a bajor miniszterelnökkel, a Bajor Gazdasági Szövetség Elnökségével és jelentős német vállalatok vezetőivel. 2012. március 22-23-án Győrben került sor a Magyar-Bajor Kormányközi Vegyesbizottság ülésére, amelyen az MKIK-t Radetzky Jenő alelnök képviselte. 2012. március 28-án, Budapesten tartotta az MKIK Elnöksége soron következő ülését. Parragh László, az MKIK elnöke az elmúlt időszak eseményeiből a Gazdasági évnyitó mellett elsősorban a francia- és németországi látogatások során tapasztalt nemzetközi érdeklődést, megítélést emelte ki úgy a kötelező kamarai regisztráció, mind a gazdasági-pénzügyi területeken. Ismertette Nagy Róza NGM közigazgatási államtitkárral folytatott megbeszélések lényegét a kereskedőházak létrehozásáról Magyarországon, a továbbiakban pilot projektek, műhelymunkák beindításáról, kockázatos nemzetközi piacokról, valamint a nemzetközi kamarai szervezetekben bekövetkező változásokról számolt be az elnökségnek. Ezt követően Dunai Péter az MKIK főtitkára tájékoztatót tartott a kamarai regisztráció jelenlegi helyzetéről, javaslatot terjesztett elő az egységes eljárási rendre, majd Parragh László előterjesztésében a 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználási céljainak, prioritásainak meghatározásával foglalkozott a grémium. Az MKIK XXVIII. Küldöttgyűlésének összehívása és tárgysorozatának jóváhagyása után az MKIK Alapszabályának, az MKIK Szakképzési Önkormányzati Szabályzatának módosítását, fogadták el. Ezt követően döntöttek az NGM támogatás felhasználására benyújtott külgazdasági projektekről.
FELHÍVÁS INDUL AZ MKIK GVI 2012. ÁPRILISI ONLINE KONJUNKTÚRA FELVÉTELE Az MKIK GVI 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait. Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambers éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során. Kérjük támogassák az 5-8 percet igénybe vevő kérdőívünk kitöltését a kamarai tagság körében. A kérdőív a http://ola.gvi.hu/konjunktura címen érhető el. Köszönjük: MKIK GVI - 10 -