Iktatószám: 903-23/2015. Előadó: Juronicsné Füredi Krisztina dr. Jeges-Varga Ferenc Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep egységes környezethasználati engedélye 100 555 716 101 130 595 101 621 071 Th, Te, H, L, A HATÁROZAT A Villányi Szársomlyó Kft. (7773 Villány, Batthyány utca 24., a továbbiakban: Környezethasználó) részére az Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére adok. 1. A Környezethasználó adatai: egységes környezethasználati engedélyt I. Általános adatok és előírások 1.1. Neve: Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. 1.2. Székhelye: 7773 Villány, Batthyány utca 24. 1.3. KSH azonosító: 13095477-0111-113-02. 1.4. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100 555 716 2. A telephely adatai: 2.2. Sertéstelep címe: Ivánbattyán, 078 hrsz. 2.3. EOV koordináták: X: 61 800; Y: 600 400 2.4. Környezetvédelmi Területi Jel telephely : 101 130 595 (A sertéstelep részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai: 3.1. Megnevezése: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b) pontja ( Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára ) szerint. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103 kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap: www.bamkh.hu
3.2. Környezetvédelmi Területi Jel létesítmény : 101 621 071 3.3. TEÁOR08 kód: 0146 Sertéstenyésztés 3.4. NOSE-P kód:110.05 Trágyakezelés 3.5. Engedélyezett kapacitása: Megnevezés Férőhely (db) 30kg-on felüli sertés össz. 2300 (A tevékenység további adatait a Te. melléklet tartalmazza) 4. A tevékenység végzésének általános követelményei 4.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: 4.1.1. a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, 4.1.2. a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, 4.1.3. a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, 4.1.4. a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, 4.1.5. a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, 4.1.6. a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, 4.1.7. a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 4.2. Jelen engedély az I./3.5. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik. 4.3. Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg. 4.4. A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./9. pont) a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében át kell vezetni az engedélyben. 4.5. A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Környezetvédelmi Hatóságot azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és sürgős beavatkozás válik szükségessé. 2
4.6. A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Környezetvédelmi Hatóság felé. II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások 5. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások 5.1. A sertéstelep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 5.2. A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a képződő hulladékok mennyiségét és veszélyességét. 5.3. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. -a értelmében a tevékenység során keletkező hulladékok kezeléséről, lehetőség szerinti hasznosításáról a hulladék birtokosának gondoskodni kell. 5.4. Hulladék csak annak átvételére engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek adható át. Levegőtisztaság-védelmi előírások 5.5. Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L. melléklet) sertéstartás technológiához kapcsolódó D1 azonosítószámú diffúz forrás működését engedélyezem. 5.6. A telephelyen működő légszennyező források működése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMH rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani. 5.7. Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást. 5.7.1. A termőföldekre történő trágyakihelyezést a lakóházaktól a lehető legtávolabb kell végezni, és olyan szélirány mellett, hogy az ne okozzon bűzhatást. Kedvezőtlen szélirány esetén és szaghatás szempontjából kritikus időszakban (esti és hajnali órák, nagy meleg) a trágyakihelyezést szüneteltetni kell. Gondoskodni kell a termőföldre kijuttatott trágya mielőbbi bedolgozásáról. 5.8. A légszennyező forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMM rendelet) 18. -a alapján meghatározott követelményekkel üzemnaplót kell vezetni. 3
5.9. A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell. 5.10. A trágya kiszállítását olyan meteorológiai körülmények között kell végezni, hogy az lakosságot zavaró bűzhatást ne eredményezzen. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat üzemnaplóban nyilván kell tartani. 5.11. A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni. 5.12. A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 5.13. A Környezetvédelmi Hatóság az Ivánbattyán, 078 helyrajzi számok alatti telephelyen létesített sertéstelep telekhatár sarokpontjaitól számított 300 m (EOV koordinátái: Y: 600467; X: 61549, Y: 600596; X: 61842, Y: 600387; X: 61934, Y: 600282; X: 61912, Y: 600233; X: 61800) területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó terület kimutatást, változási vázrajzot, valamint az átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza. 5.14. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 5.15. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik. 5.16. Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 5.17. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan. 5.18. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét, a szállítás nélküli állapot zajterheltségéhez képest. Természet- és tájvédelmi előírások 5.19. Ahol elszáradás, betegség, vagy egyéb okok miatt hiányos a telep meglévő körbefásítása, ott a körbefásítás pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. 5.20. Amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tuja- és fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolítására. 5.21. A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell. 4
5.22. A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra. 6. A felhagyásra vonatkozó előírások 6.1. Az engedélyezett telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására, a terület tájba illesztésére és a terület újrahasznosítására vonatkozóan, ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási és rekultivációs tervet kell készíteni, amelyet véleményezésre be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. Határidő: a tevékenység felhagyása, a telephely bezárása előtt minimum 1 évvel. 6.2. Az üzemelés során keletkezett, az üzemi gyűjtőhelyeken felhalmozott és a bontás során vagy az esetleges kárelhárítási tevékenységek végzése során keletkezett hulladékok teljes mennyiségét ártalmatlanítás vagy hasznosítás végett engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kell átadni. 6.3. A telephelyen, különösen a trágyatárolók helyén az esetleges szennyezést fel kell tárni. 6. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírások 6.1. A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez az A. mellékletben felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell, és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Zajvédelmi előírások 6.2. A Környezethasználó a tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint bejelentőlapon köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Levegőtisztaság-védelmi előírások 6.3. Az erre rendszeresített adatlapon (LM), figyelembe véve jelen engedély L. mellékletében szereplő alapadatok nyilvántartását a tárgyévet követő év március 31. napjáig a légszennyező pontforrások, valamint a diffúz forrás tényleges légszennyezőanyag kibocsátásáról éves jelentést kell benyújtani. 6.4. Az alapbejelentésben rögzített adatok megváltoztatásáról 30 napon belül változásjelentést kell tenni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 6.5. A tevékenység végzése során keletkező a Ht. hatálya alá tartozó hulladékok hulladéktípusonkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni. 7. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása 7.1. A Környezethasználó köteles: 5
7.1.1. rendkívüli esemény előfordulásakor a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett haladéktalanul értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes hatóságokat, 7.1.2. a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 7.2. A Környezethasználó az általa okozott vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett szennyezést köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. 8. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 8.1. A Környezethasználó köteles az engedély módosítására irányuló kérelemmel egyidejűleg a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni: 8.1.1. az engedélyben alapul vett körülmények megváltozását, illetve tervezett megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, 8.1.2. a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 9. A szakhatóságok állásfoglalásai 9.1. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a BAR/006/00343-4/2015. számú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból hozzájárulását megadta. 9.2. A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a BAF/84-3/2015. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: - A Villányi Szársomlyó Kft. 2013/2014. évi nitrátos adatlapja, valamint a hatóságunk által 2015. 01.20-02.05. között lefolytatott komplex ellenőrzés alapján a telepen 5.950 m 3 hígtrágyát tárolnak. Ezen mennyiség termőföldön történő elhelyezésére a talajvédelmi hatóság által kiadott engedélyben szereplő területek megfelelő vetésforgó esetén elegendőek. Az engedély 2015.10.20-ig érvényes. - Az Ivánbattyán 088/1 és 081 hrsz.-ok ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát a megépített almos és hígtrágya tároló miatt a földhivatalnál rendezzék a valóságnak megfelelően. - A telep üzemeltetése során gondoskodni kell a csapadék elvezetéséről, elszikkasztásáról, úgy, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangóvíz ne keletkezhessen. Továbbá biztosítani kell, hogy az üzem területéről a környező termőföldekre ne kerülhessen talajidegen anyag, trágya, trágyalé, amely a talajvédő gazdálkodás feltételeit csökkentené, illetve a termőföldet elszennyezné. - A fenti előírások figyelembe vételévei a felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 9.3. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2130-3/2015.ált. számon megadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben az alábbiak szerint adta meg: 6
1. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 2. A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések rnéréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított CB) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 4. A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) "Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai" szerint kell végezni. 5. A hígtrágyatároló medencében tárolt mintegy 3000 m 3 hígtrágyát 2015. október 20. napjáig ki kell szállítani, a medencét le kell üríteni. 6. A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: - a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül, - az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon következő év március 31-ig. 7. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. 10.4. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 292-4/2015. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalását a helyi környezet és természetvédelem szakkérdésben feltétel és kikötés nélkül adta meg. III. Egyéb rendelkezések 1. Az egységes környezethasználati engedély 2025. június 30. napjáig hatályos. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az 1947-19/2010., az 1947-24/2010., a 3997-5/2011., a 3997-11/2011. és az 1346-1/2014. számú határozatokkal módosított 1947-14/2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. 7
3. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, 2020. március 31. napjáig be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. 4. A D1 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó jelen egységes környezethasználati engedélybe foglalt levegővédelmi működési engedély 2020. június 30. napjáig hatályos. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) mint másodfokú hatósághoz címzett, de a Környezetvédelmi Hatósághoz benyújtott kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz 250.000,- Ft, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében a hatósági eljárás díjának 1%-a, azaz 5.000,- Ft, amelyet a Környezetvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni és az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a bezensek.erika@baranya.gov.hu e-mail címen. INDOKOLÁS A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje 6002-17/2004. iktatószámú határozatában a Környezethasználó kérelmére és részére az Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Alapengedély) adott ki. Az Alapengedély III. fejezetében előírtak szerint a Környezethasználó felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje 1947-14/2010. számú határozatában a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lezárásaként új, egységes szerkezetű egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adott ki. Az Engedély 2010. május 3. napján jogerőre emelkedett és 2020. március 31. napjáig hatályos. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedélyt az 1947-19/2010., az 1947-24/2010., a 3997-5/2011., a 3997-11/2011., és az 1346-1/2014. számú határozatokkal módosította. Az utolsó módosító határozat 2014. március 13. napján jogerőre emelkedett. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedély III. fejezetében előírta, hogy az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, 2015. március 31. napjáig be kell nyújtani a felügyelőségre. 8
A Környezethasználó meghatalmazása alapján az Enviroagro Kft. (7700 Mohács, Vörösmarty u. 25., a továbbiakban: Kérelmező) 2014. január 14. napján teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Kérelméhez csatolta az általa összeállított felülvizsgálati dokumentációt két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Kérelmező a Környezethasználó által a részére adott, a felülvizsgálati dokumentáció benyújtására és az ügyben a hatóság előtti képviseltre vonatkozó meghatalmazást csatolta. A Kérelmező a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a kérelem áttanulmányozását követően megállapította, hogy a Környezethasználó a tárgyi telepen a továbbiakban kizárólag sertéshizlalási tevékenységet kíván folytatni. A tervezett hízóférőhely 2300. Az állattenyésztésből kifolyólag az állattartó épületek funkciói részben megváltoznak. A telepen a trágyakezelési rendszer teljes egészében almos tartásra állna át. Mindezek alapján megállapítható, hogy a telepen tervezett módosítás a R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatás, továbbá hogy a kérelem egyben az Engedély módosítására irányuló kérelemnek is minősül A fentiekből megállapítható, hogy a kérelem egyrészt a R. 20/A. (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, másrészt a R. 20/A. (8) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a R. 19. (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására is irányul. A Környezetvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 37. (1) bekezdése alapján a kérelmet a tartalma szerint bírálja el. A kérelem és a benyújtott dokumentáció alapján a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje megállapította, hogy az két kérelmet tartalmaz, ezért akként döntött, hogy a kérelmek nyomán két engedélyezési eljárás lefolytatása indokolt. A Kérelmező a felülvizsgálati dokumentációban rögzíti, hogy a teljes körű felülvizsgálati eljárást, valamint az Engedély módosítására irányuló kérelmét összevontan egy eljárásban kéri lefolytatni. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az érdemi vizsgálat során a fenti engedélyezési eljárásokat mivel azok tárgya egymással szorosan összefügg a 903-8/2015. számú végzésében a Ket. 33/B. alapján egyesítette. Az eljárás indulásakor hatályban lévő, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM r.) 2. (3) bekezdése értelmében a díjat ha az 1. melléklet I-V. pontjából más nem következik eljárásonként kell megfizetni. A Környezethasználó a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá az Engedély jelentős változtatása miatti módosításért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Környezethasználó a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú melléklet 12.9.6. pontjai alapján a 9
talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért az 50.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Környezethasználó a közegészségügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (1) bekezdése szerinti 3.000 forint, valamint az érintett települési önkormányzat jegyzője (mint a helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság) és a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az Itv. mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000-5.000 forint összegű eljárási illetéket lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az engedélyezési dokumentáció benyújtását követően a R. 21. (1) bekezdés b) pontja és 21. (2) bekezdésének a) pontja rendelkezése értelmében az eljárás megindításáról hirdetményt tett közzé hivatalában és a honlapján. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg a R. 21. (1) bekezdés b) pontja, valamint a 21. (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, az engedélyezési dokumentációt, valamint a Környezetvédelmi Hatóság közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjenek közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2015. február. 6. napján, 292-2/2015. számú levelében tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a hirdetményt hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztette. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste az eljárás indulásakor hatályban lévő környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A hatáskörükben eljárt illetékes szakhatóságok állásfoglalásaikat a rendelkező rész szerint megadták. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a BAR/006/00343-4/2015. számú közegészségügyi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a "Villányi Szársomlyó" Mezőgazdasági Kft. (székhely: 7773 Villány, Batthyány u. 24.) Ivánbattyáni sertéstelepének (hrsz.:078. alatti ingatlanon) egységes környezethasználati engedélyének módosítási és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása során 2015. 02. 24.-én szakhatósági eljárás megindítását kezdeményezte hatóságomnál a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI1.17.) kormányrendelet 33. (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján. A kérelmet és a dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 45/A. (6) bekezdése szerint a 37. -nak megfelelően hiánypótlásra benyújtására szólítottam fel az ügyfelet, a hatóságot egyidejű értesítése mellett, melyet az ügyfél részemre 2015. március 25-én meg is küldött. 10
Az eljárás során, az elektronikus úton közzétett dokumentáció és a benyújtott hiánypótló anyag alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Hatóságom hatáskörét és illetékességét 323/2010. (XI1.27.) Karm. rendelet 4. (2) bekezdés és 10. (1) bekezdés b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XI1.17.) Kormányrendelet 33. (1) bekezdése és a 5. sz. mellékletében foglaltak alapján hoztam meg. A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a BAF/84-3/2015. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. február 24-én érkezett levelében szakhatósági állásfoglalást kért a - Villányi Szársomlyó Kft. (7773 Villány, Batthyány u. 24.) Ivánbattyán 078, 081, 088/1 hrsz.-ú sertéstelepének egységes környezethasználati engedélyének módosltásához és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatához. A megküldött dokumentáció alapján az alábbi megállapításokat tesszük: - A telepen technológiaváltás történik, az egész telep almos tartással fog működni. Évente kb. 4.258 t almos trágya keletkezik. - Az almos trágyát 1 db 900 m 2 -es és 1 db 1000 m 2 -es betonfallal és csurgaléklé gyűjtöaknával ellátott trágyatéren gyűjtik. Ez a 6 havi trágyatároló kapacitásnak megfelel. A trágyát termőföldön hasznosítják, a csurgalék levet a trágyakazalra visszaöntözik. - A telepen még jelenleg tárolt ~ 6.000 m 3 hígtrágya kijuttatására 2015. 10.20-ig érvényes engedéllyel rendelkezik a Kft. - A csapadékvizet a telepen belül elszikkasztják, a szennyvizet engedélyezett vállalkozóval elszállíttatják. - Mivel a' trágyatároló szántó művelési ágban lévő területen valósult meg, ezért az ingatlannyilvántartást a meg lévő állapotnak megfelelően rendezni kell. - Mivel a telep nitrátérzékeny, így a technológia során az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartása kötelező. A fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi módosítási és felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 21. (1) és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. (1) rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság és a felettes szerv hatáskörét a 328/2010. (XI1.27.) Korm. rendelet 1. (1) b), (2),17. (1), továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. (1) állapítja meg. Talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI1.17.) Korm. rendelet 33. (1) és a Ket. 44. alapján adtam meg. 11
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2130-3/2015.ált. számon vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalásában megadott hozzájárulását a következők szerint indokolta: A Felügyelőség tárgyi ügyben 903-13/2015. számú - 2015. február 24. napján érkeztetett - megkeresésévei az Igazgatóságot megkereste szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A Felügyelőség megkeresésében új, egységes szerkezetben történő egységes környezethasználati engedély kiadásához kérte az Igazgatóság állásfoglalását. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és az 5. melléklet II. 3. pontja alapján az egységes környezethasználati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült 2015. áprilisában) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentumok alapján megállapításra került, hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el, ezért a tényállás tisztázása érdekében a 35200/2130-1/2015.ált. iktatószámú végzésben hiánypótlás került elrendelésre. A hiánypótlást a Kérelmező maradéktalanul teljesítette. A dokumentációt és a hiánypótlásként benyújtott alapállapot jelentést áttanulmányoztam, és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Az állattartó telep területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékeny végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenység; besorolása a FAVr. 7. (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: 100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítása a BMK Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által ki adott engedély alapján történik, az engedély 2015. október 20. napjáig érvényes. A telepen teljes egészében hízlalási tevékenységet kívánnak folytatni, az állattartás almos technológiával történik. A telep területén lévő 1 db 900 m 2 -es és az Ivánbattyán 088/1 hrsz- ú ingatlanon lévő 1 db 1000 m 2 betonozott, oldalfallal ellátott trágyatároló együttes befogadó képessége elegendő az FVMr-ben előírt, a telepen várhatóan keletkező trágya legalább 6 havi mennyiségének befogadására.. 12
Az istállók és a kifutók területéről a trágyát az épületek mögött létesített, 20 m 3 -es süllyesztett, betonozott, felül nyitott trágyatároló aknába tolják ki. Ezekből heti rendszerességgel a trágyatárolóra szállítják. A trágyatároló aknákban, illetve a kifutókon keletkező csurgaléklevet 1 db 35 m 3 -es és 1 db 100 m 3 -es betonozott csurgaléklé gyűjtő aknában és a fóliaszigeteléssel kialakított csurgaléklé gyűjtő medencében tárolják. Az állattartó telep technológiai vízellátása vonatkozásában B. XII/53. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi űzemeltetési engedély került kiadásra, a vízellátó rendszer vízbázisát 1 db karsztra szűrőzött fúrt kút biztosítja. A dolgozók ivóvízellátását palackozott vízzel oldják meg. A keletkező szociális szennyvizet 1 db 20 m 3 -es, 1 db 6 m 3 -es és 1 db 2 m 3 -es zárt, vízzáró aknában gyűjtik. Az istállók tetővizeit az istállók között kialakított földárokba vezetik, ahol elszikkadnak. A trágyatároló területére hulló csapadékvizek a hígtrágya gyűjtő aknába folynak. Az alapállapot jelentés készítése során 1 db feltáró fúrást mélyítettek a hígtrágyatároló közelében 3,0 m-es talpmélységgel, amelyben a földtani közegből 2 db mintát vettek. A furatokból vett talajmintákat ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát szennyezőanyagok vonatkozásában vizsgálták, és ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált komponensek tekintetében nem volt (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentráció. Tekintettel arra, hogy a sertéstelep területén korábban végzett geoelektromos mérések kiértékelése során megállapítást nyert, hogy a területen az első vízadóréteg 25-55 m mélységben helyezkedik el, a talajvíz vizsgálatától eltekintett, illetve a talajvíz minőségének észlelésére szolgáló monitoring vizsgálatok végzését nem írta elő az Igazgatóság. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció, valamint a benyújtott hiánypótlás érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. (1) bekezdés c) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. 14. (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól' szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 292-4/2015. ügyiratszámú a helyi környezetés természetvédelem szakkérdésében adott szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A "Villányi Szársomlyó" Kft. (7773 Villány Batthyány u.24.) környezethasználó ügyében indított indult hatósági eljáráshoz az Ivánbattyán 078 hrsz. alatti sertéstelep egységes 13
környezethasználati engedély módosítás és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálathoz a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (7621 Pécs Papnövelde u.15.) szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte hatóságomtól. A kérelem, valamint a kérelemhez mellékelt engedélyezési dokumentáció megvizsgálása során megállapítottam, hogy a tevékenység nem ellentétes lvánbattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (XI.28.) számú község Szabályozási Tervévei és Helyi Építési Szabályzatával az engedély módosításának nincs akadálya. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Mivel tárgyi eljárás érinti a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) feladatkörét, a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a 903-15/2015. számú levelében tárgyi eljárás megindításáról értesítette az Igazgatóságot. Az Igazgatóság tárgyi ügyben nyilatkozatot nem tett az eljárás során. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során az megállapította, hogy az levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányos, ezért a 903-7/2015.számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó 2015. február 16. napján eleget tett hiánypótlási kötelezettségének. A Környezetvédelmi Hatóság a felülvizsgálati dokumentációt és annak kiegészítését áttanulmányozva az alábbi megállapításokat tette: Általánosságban megállapítható: Az Ivánbattyáni sertéstelep 1990-ben épült. A 078 hrsz-ú terület korábban az Új Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdona volt, majd átalakulás után, 2003-tól a Környezethasználó üzemeltette tovább. A sertéstelep tenyésztelepként funkcionált. Az állattartás a 15-31. sz. istállókban folyt, a vízöblítéses rendszerű ellető és utónevelő kivételével (17-18.) valamennyiben almos rendszert alakítottak ki. A Környezethasználó az Ivánbattyáni sertéstelepen át kíván állni a sertéshizlalásra. Az állattartás almos rendszerben történik, 10 ólban. A telep maximális állatlétszáma 2300 férőhely 30 kg-nál nagyobb hízósertések számára. A betelepített hízóállomány magyar nagyfehér, duroc és pietrain fajtákból és ezek keresztezéséből tevődik össze. A süldők 10-11 hetes korukban 25-30 kg-osan kerülnek a telepre és kb. 120 kg-os súly eléréséig hizlalják őket. Az ólakban az állatok elhelyezése csoportosan történik. A padozat beton, mindenütt almozott. Az állatok tartására szolgáló istállók megfelelő műszaki állapotban vannak a folyamatos karbantartásnak köszönhetően. Az állatok férőhelyének kialakítása és mérete megfelel az állatvédelmi előírásoknak. A tevékenységhez tartozó ellátó technológiákat (vízellátás, trágya-kezelés, elhelyezés) saját létesítményekkel, saját üzemeltetésben működtetik. A keletkező almos trágyát a kifutóval rendelkező istállókból MTZ-50 előlapos traktorral, a többi istállóból kézi erővel tolják ki, majd az egyes épületek mögött létesített, 20 m 3 -es, süllyesztett kialakítású, betonozott, felül nyitott trágyatároló aknákban helyezik el. Az aknákból a trágyát heti gyakorisággal markoló és pótkocsi segítségével a telep DK-i sarkán kialakított 900 m 2 -es, illetve a közút mellett a 088/1 hrsz-ú területen kialakított 1000 m 2 -es trágyatérre szállítják, ahonnan a szántóföldre helyezik ki mezőgazdasági hasznosítás céljából. Az etetés önetetőkből történik. Az itatást az istállókban önitatók alkalmazásával végzik. 14
Az állattartó épületek szellőztetése természetes úton, nyílászárókkal történik. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: A meglévő és a tervezett tevékenység végzése során keletkező hulladékok kezelése megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak. A Környezetvédelmi Hatóság a rendelkező részbe foglalt előírásokat az időközben megjelent új jogszabályi előírások figyelembe vételével aktualizálta, többek között a Ht. 1. (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban, valamint a Ht. 1. (3) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével. Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a telephelyen üzemi gyűjtőhelyet kíván kialakítani, üzemeltetni, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: LKr.) 14. -a és az LKr. 17. (3) bekezdésében foglaltak alapján annak részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, továbbá az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a Környezetvédelmi Hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető. A Környezetvédelmi Hatóság az előírásait a Ht. 1. -a, 4. -a, 31. (1) és (5) bekezdései, a R. 11. számú mellékletének 3. b) és 4. b) pontjai, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai alapján határozta meg. Zajvédelmi szempontból megállapítható: A vizsgált létesítmény zajkibocsátása a jelenlegi üzemelési körülmények mellett és tervezett módosítás során várhatóan nem haladja meg a megengedett zajvédelmi követelményeket. A hatásterületen védett épület, terület nem található, ezért az üzemeltetőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 10. (3) bekezdés a) pontjába foglaltak alapján nem kell megkérni a létesítményre a zajkibocsátási határértéket. A Környezetvédelmi Hatóság zajvédelmi vonatkozású megállapításait, a határozat rendelkező részében tett előírásait a ZajR. 3. (1) bekezdés, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet alapján határozta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: A Lr. 31. (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a Környezetvédelmi Hatóság részére a Lr. 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz. A Lr. 26. (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A Környezetvédelmi Hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket szintén az egységes környezethasználati 15
engedélyben állapítja meg. A Lr. 26. (4) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. A dokumentációkban rögzítettek alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a sertéstartás technológia a rögzített előírások betartásával biztosítható, hogy a levegővédelmi követelmények teljesüljenek, és lakosságot zavaró bűzhatás ne alakulhasson ki. A Lr. 5. (3) bekezdése értelmében, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A Lr. 5. (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát az egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A Környezetvédelmi Hatóság az Ivánbattyán, 078 helyrajzi számok alatti telephelyen létesített sertéstelep telekhatár sarokpontjaitól számított 300 m területre védelmi övezetet állapít meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat. A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 34. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben külön jogszabályok rendelkezései alapján egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. Tájékoztatom a védelmi övezettel érintett Ivánbattyán község Önkormányzatát, hogy a Lr. 5. (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a Környezetvédelmi Hatóság által kijelölt védelmi övezetek tekintetében fennálló jogszabályi korlátozásokat, tilalmakat a felügyelőség a későbbi hatósági, illetve szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009.(IX. 30.) NFGM rendelet 1. (2) bekezdése értelmében, a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. Felhívom az önkormányzat figyelmét, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében. 16
Felhívom az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. Felhívom az érintett területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek véleményezése során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. A Környezetvédelmi Hatóság a telephelyen működő légszennyező forrásra vonatkozó adatokat Lr. 31. (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentése alapján, a jelen engedély L mellékletében foglaltak szerint rögzítette. A Környezetvédelmi Hatóság a Lr. 4., 7. (1) bekezdésében, valamint a Lr. 26. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Lr, a VMH rendelet, valamint a VMH rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket. A Környezetvédelmi Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Lr. 31. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva írta elő. A levegővédelmi működési engedély időbeni hatályáról a Lr. 26. (8) bekezdése alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A sertéstelep területe országos jelentőségű védett természeti területet, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatba tartozó területeket, és egyéb természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeket nem érint. A Környezetvédelmi Hatóság a 1947-14/2010. számú Engedélyében előírta, hogy a sertéstelep vizuális takarása érdekében ahol ezidáig elmaradt gondoskodni kell a telepen, illetve a telep körül a növénytelepítésről. A rendelkezésre álló adatok (légifotók, Google Earth, stb.) alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a növénytelepítések az előírásnak megfelelően megtörténtek, a közlekedési útról nem jelennek meg hangsúlyos, zavaró negatív tájelemként a sertéstelep épületei, építményei. Ahol elszáradás, betegség vagy egyéb okok miatt szükséges, ott a telep meglévő körbefásításának pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 16. (3) bekezdése szerint erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék, az FVM rendelet mellékleteiben kerültek felsorolásra azok a fafajok, melyek telepíthetők, és azok az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok, melyek tájidegenek és nem telepíthetők. A Környezetvédelmi Hatóság ezért előírta, hogy amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tuja- és fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolítására. A Tvt. 7. (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba 17