Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: HATÁROZAT. egységes környezethasználati engedélyt. I. Általános adatok és előírások

Átírás

1 Iktatószám: /2015. Ügyintéző: Biczó Zsolt dr. Ötvös Tünde Tel.: 72/ Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: Dunaszekcsői sertéstelep (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.) egységes Th, Te, H, L, A HATÁROZAT A Duna Gyöngye 2000 Mezőgazdasági Zrt. (7712 Dunaszekcső, Kossuth u. 57.; a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Dunaszekcsői sertéstelep (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.) üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt adok ki, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett. I. Általános adatok és előírások 1. A Környezethasználó, mint engedélyes adatai 1.1. Neve: Duna Gyöngye 2000 Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt Rövid neve: Duna Gyöngye 2000 Mezőgazdasági Zrt Székhelye: 7712 Dunaszekcső, Kossuth L. u Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai azonosító jele: A telephely adatai 2.1. Sertéstelep címe: Dunaszekcső, 0135 hrsz EOV koordináták: X: Y: Környezetvédelmi Területi Jel telephely : (A telephely részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai 3.1. Megnevezése: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklet 1. pont c) alpontja [Intenzív állattartó Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap:

2 Oldalszám: 2. telep - c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára], valamint 2. számú mellékletének 11. b.) pontja szerint [Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára] 3.2. Környezetvédelmi Területi Jel létesítmény : TEÁOR 08 száma: Sertéstenyésztés 3.4. NOSE-P kód: Trágya kezelése 3.4. Engedélyezett kapacitása: Korcsoport Férőhely (db) Szopós malac Utónevelős malac Koca Hízó Kan 2 Összesen kg-on felüli sertés össz (A tevékenység egyéb adatait a Te. melléklet tartalmazza.) 4. A tevékenység végzésének általános követelményei: 4.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról Jelen engedély az I./3.4. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatalnak (a

3 3. továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./9.1. pont) a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében át kell vezetni az engedélyben A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Környezetvédelmi Hatóságot azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és sürgős beavatkozás válik szükségessé A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Környezetvédelmi Hatóságnak. II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások 5. A létesítésre vonatkozó előírások Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 5.1. A létesítés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, valamint hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 31. bekezdés alapján gondoskodni kell Amennyiben az épületek bontási munkálatai során keletkező hulladék aprítását végző vállalkozás hulladék előkezelési engedéllyel rendelkezik, a darálék építés során történő felhasználásához hulladékgazdálkodási engedély szükséges. Amennyiben a hulladék darálását végző vállalkozás hulladék hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezik, a Ht. 9. (1) bekezdésében rögzített feltételek együttes teljesítése esetén hulladékgazdálkodási engedély nem szükséges. A darálék beépítését mindkét esetben építőanyagként történő minősítést követően, az építési hatóság által engedélyezett módon kell elvégezni. Zajvédelmi előírások 5.3. Az építési tevékenységből eredő zajkibocsátás nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM rend.) 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, melyek teljesülését folyamatosan, az építés teljes időtartama alatt biztosítani kell Az építési tevékenységhez kapcsolódó szállításból útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen.

4 4. Természet- és tájvédelmi előírások 5.5. A telep új építményeinek, épületeinek (hizlalda, kocaszállás) vizuális takarása érdekében azok igényes tájba illesztését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokkal történő takarófásítással, növénytakarással, színezéssel, stb. - meg kell oldani. Teljesítési határidő: a használatbavételt követő december A telep meglévő takarófásításának tájidegen fafajait (pl.: tuja- és fenyőfélék, akác, zöldjuhar, stb.) fokozatosan őshonos fafajokra kell cserélni. Teljesítési határidő: folyamatos 5.7. A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell. Teljesítési határidő: folyamatos 5.8. A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra. 6. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások 6.1. A sertéstelepen található létesítményeket és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 6.2. A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a képződő hulladékok mennyiségét és veszélyességét Ki kell alakítani a nem veszélyes csomagolási hulladékok gyűjtőhelyét. Teljesítési határidő: a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül 6.4. A tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtését, a munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetését az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Létr.) rögzítetteknek megfelelően kell végezni A munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladék környezetszennyezést kizáró módon, a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig, a gyűjtőedények kapacitásáig gyűjthető.

5 A tevékenység során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkező hulladékkezelő általi kezeléséről, lehetőség szerinti hasznosításáról a Ht. 31. bekezdése alapján kell gondoskodni. (A telephelyen keletkező hulladékok felsorolását a H. melléklet tartalmazza.) Levegőtisztaság-védelmi előírások 6.7. Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L. melléklet) sertéstartás technológiához kapcsolódó D4 azonosítószámú diffúz forrás működését engedélyezem A telephelyen működő légszennyező források működése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMH rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást A termőföldekre történő trágyakihelyezést a lakóházaktól a lehető legtávolabb kell végezni, és olyan szélirány mellett, hogy az ne okozzon bűzhatást. Kedvezőtlen szélirány esetén és szaghatás szempontjából kritikus időszakban (esti és hajnali órák, nagy meleg) a trágyakihelyezést szüneteltetni kell. Gondoskodni kell a termőföldre kijuttatott trágya mielőbbi bedolgozásáról A légszennyező forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMM rendelet) 18. -a szerinti követelményekkel üzemnaplót kell vezetni A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell A trágya kiszállítását olyan meteorológiai körülmények között kell végezni, hogy az lakosságot zavaró bűzhatást ne eredményezzen. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat üzemnaplóban nyilván kell tartani A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.

6 A Környezetvédelmi Hatóság a Dunaszekcső, 0135 helyrajzi szám alatti telephelyen létesített sertéstelep bűzkibocsátó forrásainak súlypontjától (EOV X: , Y: ) számított 400 m sugarú kör által határolt területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó adatokra, valamint az átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes. Zajvédelmi előírások A KvVM-EüM rend. 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. Felhagyásra vonatkozó előírások Az engedélyezett telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására, a terület tájba illesztésére és a terület újrahasznosítására vonatkozóan ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási és rekultivációs tervet kell készíteni, amelyet véleményezésre be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. Teljesítési határidő: a telep tervezett bezárását megelőző 1 évvel Az üzemi gyűjtőhelyeken felhalmozott és az esetleges kárelhárítási tevékenységek végzése során keletkezett hulladékok teljes mennyiségének ártalmatlanításáról vagy ártalmatlaníttatásáról gondoskodni kell. 7. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírások 7.1. A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez az A mellékletben felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell, és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek.

7 7. Zajvédelmi előírások 7.2. A környezeti zajforrást üzemeltető Környezethasználó a tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint bejelentőlapon köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Levegőtisztaság-védelmi előírások 7.3. Az erre rendszeresített adatlapon (LM), figyelembe véve a határozat L mellékletében szereplő alapadatok nyilvántartását - a tárgyévet követő év március 31. napjáig - a diffúz forrás tényleges légszennyező anyag kibocsátásáról éves jelentést kell benyújtani Az alapbejelentésben rögzített adatok megváltoztatásáról - 30 napon belül - változásjelentést kell tenni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 7.5. A telephelyen keletkező hulladékok ideértve a nem veszélyes csomagolási hulladékokat is fajtánkénti mennyiségeiről a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nyilv. rendelet) előírt nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell tenni. 8. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása 8.1. A sertéstelep bővítésére tekintettel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kárelhárítási rendelet) 6., 7., 8 és 9 -ában rögzítettek szerinti tartalommal kárelhárítási üzemi terv felülvizsgálatát kell benyújtani a Környezetvédelmi Hatóság részére. Teljesítési határidő: használatbavételt követő 60 napon belül 8.2. A Környezethasználó köteles: rendkívüli esemény előfordulásakor a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett haladéktalanul értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes hatóságokat, a rendkívüli eseményeket dokumentálni A Környezethasználó az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett szennyezést köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.

8 8. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 9.1. A Környezethasználó köteles a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni: az engedélyben alapul vett körülmények megváltozását, illetve tervezett megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat A tevékenység, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkák megkezdését a munkák megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. 10. Talajvédelmi előírások: A sertéstelep üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a környező termőföldek minőségében, továbbá a vizekben kár ne keletkezzen. A termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt (havária) a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni A sertéstelep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet (továbbiakban: nitrát rendelet) 5.. (1) bek. d-f.) pontja szerint nitrátérzékenynek minősül, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben (továbbiakban: FVM rendelet) foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait kötelező betartani. Az FVM rendelet szerinti elektronikusan benyújtandó adatszolgáltatást minden év december 31-ig teljesíteni kell hatóságunk felé Az ismertetett technológiát és a hígtrágya kihelyezési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A hígtrágya kihelyezési engedélyek meglétéről a jövőben is gondoskodni kell A fenti előírások figyelembevételével elkerülhető a talaj és felszín alatti vizek szennyezése; a vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 11. A szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) a 35200/5265-1/2015. ált. szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: Tárgyi témában elérésre biztosított dokumentáció, - a meglevő létesítmények teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati és a bővítéssel kapcsolatos hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció részek alapján a teljes körű környezetvédelmi

9 9. felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához, az egységes környezethasználati engedély kiadásához a következők szerint hozzájárulunk. 1. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 2. A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 4. A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29., a továbbiakban: FVMr.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai szerint kell végezni. 5. A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatását a DSZM-2 jelű figyelőkúttal kell ellenőrizni. A figyelőkútban évente 2 alkalommal kell vizsgálni a talajvíz minőségét a következő komponensekre: ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, fajlagos vezetőképesség. A mintavételezést és a talajvíz minőség vizsgálatokat szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni, beleértve a vízmintavétel előtti szivattyúzást. Minőségvizsgálatokat, illetőleg mintavételeket a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 47. -a alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. Mintavételezéskor a figyelőkútban meg kell mérni a talajvíz szintjét, és a mérési eredményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 6. A monitorozásra vonatkozó mintavételi jegyzőkönyveket és vizsgálati eredményeket évente, a tárgyévet követő év március 31. határnapig meg kell küldeni az Igazgatóság részére. 7. A hígtrágyatároló medencék szigetelésének épségét a csőaknák figyelésével évi rendszerességgel ellenőrizni kell. A csőaknában megjelenő folyadék esetén annak eredetét ki kell vizsgálni, hígtrágya elfolyás esetén intézkedni kell a szigetelés helyreállításáról. 8. A telepen a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartásával biztosítani kell a lehullott csapadék elvezetését, és meg kell akadályozni annak szennyeződését. 9. A telepen keletkező szociális szennyvizek zárt gyűjtőben való gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező ürítő helyre való szállításáról folyamatosan gondoskodni kell. A keletkező szennyvíz mennyiségéről, elszállításáról nyilvántartást kell vezetni.

10 A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságnak: a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül, az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alapadatlapon következő év március 31-ig. 11. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. III. Egyéb rendelkezések 1. Az egységes környezethasználati engedély december 31. napjáig hatályos. 2. Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, augusztus 31. napjáig be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. 3. A D4 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedély december 1. napjáig hatályos. 4. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a /2011. számú határozattal módosított és a /2013. számú végzéssel kijavított /2009. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: Engedély) hatályát veszti. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 6. A Környezetvédelmi Hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 7. A Környezethasználónak a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 96/B. (1) bekezdése értelmében éves felügyeleti díjat kell fizetnie. A felügyeleti díj összege a Kvt. 96/B. (4) bekezdése szerint forint, melyet a Baranya

11 11. Megyei Kormányhivatal számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni tárgyév február 28-ig. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) mint másodfokú hatósághoz címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz forint, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében a hatósági eljárás díjának 1%-a, azaz forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni és az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a bezensek.erika@baranya.gov.hu címen. INDOKOLÁS A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a Környezethasználó részére a Dunaszekcsői sertéstelep (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.) üzemeltetésére /2009. iktatószámon adta ki az Engedélyt. Az Engedély január 14. napján jogerőre emelkedett, és december 31. napjáig hatályos. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedélyt kérelemre /2011. ügyiratszámú határozattal módosította és /2011. ügyiratszámon kijavította. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedély III. fejezetében előírta, hogy Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, szeptember 30-ig kell benyújtani a felügyelőségre. A fentiek alapján a Környezethasználó meghatalmazása alapján az ÖKO-TRADE Kft. (7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36., a továbbiakban: Meghatalmazott) május 13. napján a benyújtotta a telephelyre vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot.

12 12. A Meghatalmazott kérelméhez csatolta az általa készített környezeti hatásvizsgálati és egységes zési dokumentációt, alapállapot jelentést, valamint közérthető összefoglalót két- két nyomtatott példányban és 1 példány elektronikus adathordozón. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a Környezethasználó a tárgyi telephely korszerűsítését, bővítését is tervezi. A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a Környezethasználó által a tárgyi telepen tervezett bővítés mértéke önmagában meghaladja a R. 1. számú melléklet 1. pont c) alpontja [Intenzív állattartó telep - c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára], valamint a R. 2. számú melléklet 11. pont b) alpontja [Nagy létszámú állattartás b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára] szerinti küszöbértéket, így környezeti hatásvizsgálati, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A Környezetvédelmi Hatóság a bővítésre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati és egységes zési eljárást a Meghatalmazott kérelmére a R. 1. (4) bekezdése alapján önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett összevontan folytatja le. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és a kérelemhez mellékelt dokumentáció áttanulmányozását követően megállapította, hogy az egyrészt az Engedély a R. 20/A. (4) bekezdése szerinti öt éves teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára irányul, másrészt a telephely bővítése miatt az Engedély jelentős változtatása miatt, összevont eljárás lefolytatására kerül sor. A felülvizsgálatra vonatkozó, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 3. sz. mellékletének 7. és 10.1 pontjai szerinti forint összegű, valamint a bővítésre vonatkozó, az FM rendelet 2. sz. mellékletének 1. pontja, a 3. sz. mellékletének 7. pontja, továbbá a 2. (3) bekezdése szerinti összesen forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezethasználó a Környezetvédelmi Hatóság felhívására megfizette. A Környezethasználó a Környezetvédelmi Hatóság felhívására lerótta továbbá a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti forint összegű illetéket. Tekintettel arra, hogy a fenti engedélyezési eljárások tárgya egymással szorosan összefügg, a Környezetvédelmi Hatóság az eljárásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/B. alapján a /2015. ügyiratszámú végzésében egyesítette. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg a R. 24. (7) bekezdése, valamint a 8. (2) bekezdése alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, az engedélyezési dokumentációt, valamint a Környezetvédelmi Hatóság Közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének (a továbbiakban: Jegyző) azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjen közterületen, és a

13 13. helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. A Jegyző 546/2015. számon megküldött levelében arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a Közleményt helyben szokásos módon, valamint az önkormányzat honlapján július 10. napjával közzétette. A Környezetvédelmi Hatóság figyelemmel a Ket. 44. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdés tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevonta a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályát, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala Építésügyi- és Örökségvédelmi Osztályát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/ /2015. ügyiratszámon kiadott nyilatkozata alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásával szemben közegészségügyi szempontból kifogás nem merült fel. A Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a BA-04D/EO/1015-2/2015. számú véleményében az alábbiakat nyilatkozta: Mivel a tervezett tevékenység régészeti lelőhelyet, védőövezetet, műemléket, illetve műemléki területet nem érint, a szakkérdéssel kapcsolatban nem támasztottam feltételeket. A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya BAF/2144-2/2015. ügyiratszámú véleményét a tárgyi eljáráshoz benyújtott dokumentáció, valamint a rendelkezésére álló évi nitrát adatszolgáltatás, és a hatályos hígtrágya engedélyek (142-5/2011., BAF/1144-2/2014., BAF/1290-3/2014.) alapján adta meg, melyben megállapította, hogy a jelen határozat 10. pontjába belefoglalt előírások figyelembevételével elkerülhető a talaj és felszín alatti vizek szennyezése; a vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Véleményét az alábbiak szerint indokolta: - A Dunaszekcső 0135 hrsz-ú, kivett sertéstelep és szennyvíztelep megnevezésű ingatlanon működő sertéstelepen a jelenlegi maximális férőhely db, ami a fejlesztések után db férőhelyre bővülne. - A telepen sertés hízlalást végeznek, hígtrágyás tartástechnológiával. Az épületek mélylagúnás rendszerűek, rácsos padozattal a tervezett épületek is így kerülnek kialakításra, ahonnan a hígtrágya először a szeparátorház 1 db 200 m 3- es vasbeton gyűjtő-homogenizáló tározójába kerül, majd a híg fázis csatornákon keresztül további ülepítés céljából 2 db 450 m 3 -es és 2 db 200 m 3 -es beton tározóba jut, ezután gravitációsan a 2 db fóliával bélelt, 1 db 8240 m 3 -es és 1 db 8460 m 3 - es tározóba kerül. Összesen m 3 hígtrágya tárolható egyidejűleg a műtárgyakban.

14 14. - A telepen évente keletkező hígtrágya mennyisége a évi adatok alapján ~ m 3, amelyhez a Zrt. szarvasmarha telepén keletkező trágyás csurgalékvíz ~5.316 m 3 is bekerült. A bővítés után m 3 közötti értékre kalkulálható a sertéstelepen keletkező hígtrágya mennyisége. A szarvasmarha telepről bekerülő mennyiséggel együtt összesen m 3 /év hígtrágya keletkezésével kell számolni. - A hatályos hígtrágya engedélyek alapján az évente maximálisan kijuttatható hígtrágya mennyisége m 3 /év. A kijuttatásra alkalmas mezőgazdasági terület összesen 384,2086 ha, amely bővítés esetén is elegendő. - A tárgyévben a telephelyen keletkező szerves trágya (szeparálás és karantén épület) mennyisége 206,7 tonna volt, amelyet a Dunaszekcső 053/3 hrsz-ú ingatlanra helyezték ki. A jövőben a szeparátor házból kikerülő szilárd fázist egyből kiszállítják szántóföldre, tilalmi időszakban a szarvasmarha telepükön található megfelelő műszaki védelemmel ellátott almos trágya tárolóba szállítják. A jelenlegi almos trágya tárolókat használaton kívül helyezik, a karantén épületet hígtrágyássá alakítják. - A telepen összegyűlő tiszta csapadékvizet a telep növényzettel borított árkaiban szikkasztják el. A csapadékvíz trágyával nem szennyeződhet, mert nincsenek kifutók és az állatokat járművekkel szállítják. - A szociális épület szennyvize 10 m 3 -es vízzáró vasbeton aknába jut. A keletkező hulladékokat (szennyvíz, állati hulladék stb.) engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el. - A telepen vett talajmintáknak az általános szennyező anyag koncentrációja nem éri el egyik esetben sem a szennyezettségi határértéket. - A talaj és felszín alatti vízvédelmi hatásterület a telep közvetlen határvonaláig terjed. A tevékenység talajra gyakorolt közvetett hatásterületének a hígtrágya kijuttatására szolgáló mezőgazdasági területek tekinthetőek. Amennyiben az ismertetett technológiát, a hígtrágya kihelyezési engedélyben foglaltakat, és a fenti előírásokat maradéktalanul betartják, a sertéstelep működése ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merülhet fel. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/5265-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Felügyelőség tárgyi ügyben /2015. iktatószámú augusztus 27. napján érkeztetett megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült április) elektronikus elérési útvonalát. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az az összevont környezeti hatásvizsgálati, az egységes zési eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve

15 Oldalszám: 15. határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Engedélyes a meglevő nagy létszámú állattartó telepén további bővítéseket, korszerűsítéseket tervez. Ezek eredményeként a jelenlegi férőhelyről a telep kapacitása férőhelyre bővül. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a FAVr. 7. (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes zési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A tevékenységnek a felszín alatti vízre és a talajra gyakorolt hatásának ellenőrzésére Dunaszekcső 0140/7 hrsz.-on 1 db figyelőkút szolgál. A figyelőkút B. XXXI/9. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A talajvízben vizsgálandó komponensek és a R. 2. és 3. számú melléklete szerint a talajvízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékek: szennyező anyag (B) szennyezettségi határérték figyelőkútban évben mért max. koncentr. ph 8,72 6,5 9,0 KOI ps 0,59 fajl. vez. kép (µs/cm) ammónium ( mg/l) 0,5 <0,05 nitrit (mg/l) 0,5 <0,1 nitrát (mg/l) szulfát (mg/l) foszfát (mg/l) 0,5 <0,15 A talajvízmintákat jellemző vízkémiai paraméterekre vizsgálták. A vizsgálati eredmény nitrát esetében óta szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt mutat. Az ammónium koncentrációja határérték alatti, így friss szennyezés nem feltételezhető. Az Igazgatóság a monitoring kút évente 2 alkalommal történő vizsgálatát írta elő. A telep vízellátása Dunaszekcső 0185/2 hrsz.-on üzemelő 2 db, B. I/193.vizikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező parti szűrésű kútból történik. A keletkező kommunális szennyvizet 1 db 10 m 3 -es zárt, szigetelt aknában gyűjtik. A csapadékvizek a telephelyen trágyával, hígtrágyával nem érintkezik. A csapadék a zöld területeken és a földmedrű csapadékelvezető árkokban elszikkad.

16 Oldalszám: 16. A telep hígtrágyás, mélylagúnás rendszerben üzemel. A lagúnákból a hígtrágya túlfolyás és takarítás során PVC csővezeték rendszeren keresztül jut el a tároló medencékbe. A számított 6 havi m 3 hígtrágya tárolása megoldott a m 3 kapacitású tároló rendszerben. Az Engedélyes a hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosításra engedéllyel rendelkezik. Kis mennyiségben keletkező almos trágya közvetlenül szántóföldre vagy az átmeneti almostrágya tárolókba kerül. A tervezett beruházást követően ezek megszűnnek és a jövőben a szarvasmarha telepen található trágyatároló térre szállítják. A trágya elhelyezésére szolgáló létesítmények: Az állattartás vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, illetve mederre, mederfenntartásra nem gyakorol hatást. Összességében megállapítom, hogy a telep üzemelésével tervezett bővítésével, átalakításával kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a tevékenység az előírások betartása mellett végezhető. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az Igazgatóság vízvédelmi előírásait FAVr, valamint a felszini vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezése alapján tette meg. A figyelőkút üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a FAVr. 8. b) pontja és a 47. -a alapján adta meg az Igazgatóság. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. (1) bekezdés a) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében a FAVr. 14. (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. 14. (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Felhívom az Engedélyes figyelmét, hogy a monitoringgal összefüggő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Igazgatóság a FAVr. 36. előírásai szerint felszín alatti vízvédelmi bírságot szab ki. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. Objektum neve térfogat műszaki védelem (m 3 ) gyűjtő homogenizáló tároló 200 vasbeton 2 db hígtrágya ülepítő medence 2x450 beton 2 db hígtrágya ülepítő medence 2x200 beton hígtrágya gyűjtő medence HDPE fólia szigetelés hígtrágya gyűjtő medence HDPE fólia szigetelés almostrágya tároló I beton almostrágya tároló II 562 beton

17 17. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. (1) bekezdés c) pontjára, a / iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste Jegyzőt. A jogsegélykérelem szerinti jegyzőtől kérte, adjon meg az arra vonatkozó rendelkezésére álló adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a Kr. 1. (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Az Jegyző az 546/2015. számú levelében az alábbiakról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot: A telepen folytatott tevékenyég a község évben készült, és a Képviselő testület 83/2007. (XI. 26.) Kt. számú határozatával elfogadott Települési Környezetvédelmi Programjával, valamint a Helyi Építési Szabályzattal összhangban van. Az Jegyző az 546-2/2015. számú levelében a jogsegélyben adott nyilatkozatát fenntartotta helyi környezet- és természetvédelmi szempontból is. Mivel tárgyi eljárás érinti a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) feladatkörét, a Környezetvédelmi Hatóság /2015. számú levelében tárgyi eljárás megindításáról értesítette az Igazgatóságot. Az Igazgatóság tárgyi ügyben nyilatkozatot nem tett az eljárás során. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 24. (7) bekezdés és a R. 9. (1) bekezdése alapján augusztus 26. napján az 14 oo órai kezdettel Dunaszekcső Község Polgármesteri Hivatalban (7712 Dunaszekcső, Kossuth L. u. 35.) közmeghallgatást tartott. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 24. (7) bekezdés és a R. 9. (4) bekezdésében foglaltak alapján a meghirdetett közmeghallgatásra vonatkozó meghívót megküldte a Környezethasználó, a Meghatalmazott, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal szakkérdésben megkeresett osztályai, az Igazgatóság, a Jegyző, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 21. (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese részére. A közmeghallgatáson az érintett nyilvánosság részéről senki nem jelent meg. A Környezetvédelmi Hatóság a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a R. 24. (7) bekezdés és a R 9. (9) bekezdésének megfelelően elektronikus úton közzétette.

18 18. Az eljárás során az érintettek részéről a Környezetvédelmi Hatósághoz és a Jegyzőhöz észrevétel nem érkezett. A Környezetvédelmi Hatóság /2015. ügyiratszámú végzésében a tényállás teljes körű tisztázása érdekében levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint közegészségügyi szempontból hiánypótlásra hívta fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget téve augusztus 19. napján benyújtotta a Környezetvédelmi Hatóság által előírt kiegészítéseket. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott dokumentáció, valamint a kiegészítések szakmai értékelése alapján a következőket állapította meg: Általánosságban megállapítható: A Környezethasználó a Dunaszekcsői sertéstelepet (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.) 2004 óta egységes környezethasználati engedély birtokában üzemelteti. A sertéstelepen több ütemben végzett rekonstrukciós munkálatok zajlottak, melynek eredményeképp átalakításra, modernizálásra kerültek az állattartó épületek, továbbá hígtrágyás, mélylagúnás rendszer került kiépítésre. A keletkező hígtrágya (kalkulált) mennyisége ~ m 3, melyet talajvédelmi engedély alapján szántóföldre helyeznek ki. Kisebb mennyiségű szalmás trágya karantén épületben képződik. A rendelkezésre álló hígtrágya kezelő-tároló kapacitás a megnövekedett állatlétszám ellátására alkalmas. A sertéstelepen jelenleg összesen férőhely áll rendelkezésre, melyből férőhely 30 kg-on felüli sertések számára áll rendelkezésre. A jelen eljárás részét is képező fejlesztés eredményeképp a sertéstelepi összes férőhely férőhelyre változik, melyből férőhely 30 kg-on felüli sertésekre vonatkozik. A sertéstelep a Kárelhárítási rendelet 2. sz. melléklete 11. Nagy létszámú állattartás b) és c) pontjai szerinti sertések számára megállapított férőhely kapacitásokkal rendelkezik, ezért üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje 25-6/2015 iktatószámú határozatával elfogadta a Dunaszekcsői sertéstelep üzemi kárelhárítási tervét. Tekintettel a sertéstelep bővítésére a Kárelhárítási rendelet ai alapján szükséges a kárelhárítási terv felülvizsgálata. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: Az Lr. 31. (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a Környezetvédelmi Hatóság részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaságvédelmi alapbejelentést tesz.

19 19. Az Lr. 26. (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A Környezetvédelmi Hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg. A dokumentációkban rögzítettek alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a sertéstartás technológiára vonatkozó előírások betartásával biztosítható, hogy a levegővédelmi követelmények teljesüljenek, és lakosságot zavaró bűzhatás ne alakulhasson ki. Az Lr. 5. (3) bekezdése értelmében, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. Az Lr. 5. (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A Környezetvédelmi Hatóság a Dunaszekcső, 0135 helyrajzi szám alatti telephelyen létesített sertéstelep bűzkibocsátó forrásainak súlypontjától (EOV X: , Y: ) számított 400 m sugarú kör által határolt területre védelmi övezetet állapít meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat. A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók. A Kvt. 34. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben külön jogszabályok rendelkezései alapján egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. Tájékoztatjuk a védelmi övezettel érintett Dunaszekcső Község Önkormányzatát, hogy az Lr. 5. (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a környezetvédelmi hatóság által kijelölt védelmi övezetek tekintetében fennálló jogszabályi

20 20. korlátozásokat, tilalmakat a Környezetvédelmi Hatóság a későbbi hatósági, illetve szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009.(IX. 30.) NFGM rendelet 1. (2) bekezdése értelmében, a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. Felhívjuk az önkormányzat figyelmét, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által jelen határozatában megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében. Felhívjuk az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen határozatában megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. Felhívjuk az érintett területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek véleményezése során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen határozatában megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. A Környezetvédelmi Hatóság a telephelyen működő légszennyező forrásra vonatkozó adatokat az Lr. 31. (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentése alapján, a határozat L. mellékletében foglaltak szerint rögzítette. A Környezetvédelmi Hatóság az Lr. 4., 7. (1) bekezdésében, valamint az Lr. 26. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Lr, a VMH rendelet, valamint a VMM rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket. A Környezetvédelmi Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat az Lr. 31. (2) bekezdése alapján írta elő. A levegőtisztaság-védelmi működési engedély időbeli hatályáról az Lr. 26. (8) bekezdése alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: A tevékenység során jellemzően keletkező hulladékok: állatgyógyászati hulladékok (EWC *), műanyag csomagolási hulladék (EWC ), veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladék (EWC *), kommunális eredetű hulladék (EWC ). Alkalomszerűen képződhet hulladék az épületek, berendezések javítási-karbantartási-felújítási munkálatai során is. A keletkező hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtik. A telephely üzemi gyűjtőhellyel nem rendelkezik. A Környezetvédelmi Hatóság a munkahelyi gyűjtés feltételeit a Létr. 13. (9) bekezdése alapján írta elő.