Éii ;z u: 2011 0 T 1 G ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény az emberiesség elleni b űncselekmények elévülhetetlenségér ől Az Országgyűlés megerősítve nemzetközi jogi elkötelezettségét, miszerint a nemzetköz i jogban legsúlyosabban minősülő bűncselekményeket elévülhetetlennek tekinti, a következ ő törvényt alkotja : 1. (1) Az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség ellen i bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgy űlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezmény I. cikkének b) pontjában hivatkozott, a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikk (c) pontjában meghatározott emberiesség elleni b űncselekményre a Btk. 33. -ának (2) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tételét a Btk. 2. -ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. 2. (1) A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmány 6. cikkének angol nyelv ű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelv ű fordítása a következ ő : [...] Article 6. The Charter of the International Military Tribuna l The Tribunal established by the Agreement referred to in Article 1 hereof for the trial and punishment of the major war criminals of the European Axis countries shall have the power to try and punish persons who, acting in the interests of the European Axis countries, whether a s individuals or as members of organizations, committed any of the following crimes. The following acts, or any of them, are crimes coming within the jurisdiction of the Tribuna l for which there shall be individual responsibility : (a) Crimes against peace: namely, planning, preparation, initiation or ' waging of a war o f aggression, or a war in violation of international treaties, agreements or assurances, o r participation in a common plan or conspiracy for the accomplishment of any of the foregoing ; (b) War crimes : namely, violations of the laws or customs of war. Such violations shal l include, but not be limited to, murder, ill-treatment or deportation to slave labour or for an y other purpose of civilian population of or in occupied territory, murder or ill-treatment o f 2
prisoners of war or persons on the seas, killing of hostages, plunder of public or private property, wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified b y military necessity; (c) Crimes against humanity: namely, murder, extermination, enslavement, deportation, and other inhumane acts committed against any civilian population, before or during the war, o r persecutions on political, racial or religious grounds in execution of or in connection with an y crime within the jurisdiction of the Tribunal, whether or not in violation of the domestic law of the country where perpetrated. [... ]". 6. cikk A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmánya Az 1. Cikkben említett, az európai tengelyhatalmak háborús főbűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény alapján a Törvényszék eljárhat és megbüntetheti azo n személyeket, akik a tengelyhatalmak érdekében tevékenykedve, magánszemélyként vag y szervezetek tagjaiként az alábbi bűntettek bármelyíkét elkövették. A Törvényszék hatáskörébe a következő, egyéni büntetőjogi felel ősséget keletkeztető cselekmények tartoznak : (a) Béke elleni bűncselekmények: a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy garanciákat sértő agresszív háború tervezése, el őkészítése, kezdeményezése, vagy folytatása, illetve az olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amelyek az el őzőek megvalósítására jöttek létre ; (b)háborús bűncselekmények: a háború jogának vagy szokásainak a megsértése, különösen a megszállt területen élő vagy tartózkodó polgári lakosság tagjainak megölése, bántalmazása, rabszolgamunkára fogás vagy bármilyen más célból történ ő áttelepítése; a hadifoglyok vagy tengeren tartózkodó személyek megölése vagy bántalmazása ; túszok kivégzése, köz-, vagy magántulajdon fosztogatása, illetve városok, falvak katonai szükséglet által nem indokol t önkényes elpusztítása vagy lerombolása. (c) Emberiesség elleni b űncselekmény: bármely polgári lakosság tagja ellen, a háború el őtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertele n cselekedetek, valamint a Törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji, vagy vallási alapon történ ő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát. [...] 3. (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban : Be.) 16. (1) bekezdése a következő]) ponttal egészül ki : (A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak) j) az emberiesség elleni b űncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényben meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények. 3
(2) A Be. 17. -a a következő (10) bekezdéssel egészül ki : (10) A Be. 16. (1) bekezdés j) pontjában meghatározott b űncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Bíróság soron kívül jár el. (3) A Be. 29. -a a következő h) ponttal egészül ki : (Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:) h) az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségér ől szóló törvényben meghatározott emberiesség elleni b űncselekmények. Ez esetben a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség végzi. 4. Az 1. -ban felsorolt b űncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a Be. szabályai irányadóak. 5. Ez a törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba. 4
Indokolás Általános indokolás A magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgy űlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezményben (továbbiakban : Egyezmény) arra, hogy visszamen őleges hatállyal elévülhetetlenné nyilvánítja a nürnbergi Nemzetközi Katona i Törvényszék (továbbiakban : Törvényszék) alapokmányának (továbbiakban : Alapokmány) 6. cikk (c) pontjában található emberiesség elleni bűncselekményeket. Az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata alapján a háborús és emberiség ellen i bűncselekmények megbüntetésére vonatkozó nemzetközi kötelesség a teljes kógen s nemzetközi joganyagra vonatkozik. Ez a kötelez ő joganyag felöleli a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, vagyis a nemzetközi szokásjogot és a nemzetek közössége által elismert általános elveket is (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Amely állam ezeket a nemzetközi bűncselekményeket üldözi és megbünteti, a nemzetek közösségének mandátum a alapján cselekszik a nemzetközi jogban megállapított feltételek szerint, függetlenül attól, hogy a bels ő jog tartalmaz-e hasonló bűncselekményeket, vagy hogy a megfelel ő egyezményeket az egyes országok belső joggá tették-e (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Mivel az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a háborús b űncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények tényállását és büntethet őségük feltételeit is a nemzetközi jo g határozza meg [...] (53/1993. (X. 13.) AB határozat, V.1. pont), ezért azok értelmezését is a nemzetközi jog szabályainak és elveinek alapján kell elvégezni. A törvényjavaslat - az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes b űncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára az Egyezményt kihirdető magyar jogszabály alapján történő jogalkalmazást kívánj a előmozdítani. A törvényjavaslat deklarálja, hogy az Alapokmányban foglalt emberiessé g elleni bűncselekmény - az Egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség alapján - a magyar büntetőjog részét képezte és képezi továbbra is, valamint hogy el nem évül ő bűncselekménynek számít. Az Alkotmánybíróság határozata alapján az emberiesség elleni b űncselekmények el nem évülhetőségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti az Alkotmány 57. (4) bekezdésében megfogalmazott visszamenőleges büntetőjog tilalmát, mivel az Egyezmény a büntethetőségnek a belső jogoktól való függetlenségét a büntethet őség időtartamára is kiterjeszti (53/]993. (X. 13.) AB határozat). Ezt a jogértelmezést a salgótarjáni sortűzperben a Legfels őbb Bíróság is megerősítette (Legf. Bír. Bf. IV. 1847/1996. sz.)) A bűncselekmény elnevezése a nemzetközi dokumentumokban egységes : angolul crimes against humanity, franciául crime contre l'humanité, spanyolul crímenes de les a humanidad, németül Verbrechen gegen diemenschlichkeit. Ennek ellenére a hatályos magyar joganyag hétféle különböző elnevezést használ : emberiség elleni bűnök, - emberiesség ellen elkövetett b űnök, emberiség elleni b űncselekmény, - emberiség ellen elkövetett bűncselekmény, emberiség elleni bűncselekmények, 5
emberiség elleni b űntettek, emberiesség elleni b űncselekmény. A törvényjavaslat az egységes terminológia megteremtése, valamint a Btk. XI. fejezetének címét ől (emberiség elleni b űncselekmények) való megkülönböztetés céljából - követve a szakirodalmi álláspontot és a legújabb kodifikációs tendenciákat - az emberiesség elleni bűncselekmények elnevezést használja. 6
Részletes indokolás Az 1. -hoz A javaslat az Egyezmény I. cikk b) pontjában foglalt bűncselekmény elévülhetetlenségéről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában már megállapította, hogy a z ENSZ Közgyűlés 1946. február 13-án kelt, 3/I. számú, illetve 1946. december 11-én kelt, 95/I. számú határozata megerősítette és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánította a z Alapokmányban található, valamint a Bíróság ítéleteiben elismert jogelveket, valamint a háborús és az emberiség elleni bűntettek meghatározásait (2/1994. (I. 14.) AB határozat). A 2. -hoz A Törvényszéket az európai tengelyhatalmak háborús fób űnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről szóló 1945. évi augusztus 8-án Londonban kelt egyezmény állította fel. A szerződő felek az egyezményhez csatolt Alapokmányban található emberiesség ellen i bűncselekmény angol és francia meghatározását 1945. október 6-án pontosították (ún. Berlini jegyzőkönyv). A törvényjavaslat ennek a figyelembevételével az Alapokmány 6. cikkének hiteles angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1945. október 6-ai módosítással egységes szerkezetben közli. A 3-4. -hoz Eljárási szabályokat állít fel az érintett b űncselekmények kivizsgálásával kapcsolatban. Az 5. -hoz Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. Budapest, 2011. október 19. Gulyás Gergely Fidesz Magyar Polgári Szövetség 7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kövér László az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. -a alapján, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéró7 a következő törvényjavaslato t kívánom benyújtani. Budapest, 2011. október 19. Gulyás Gergely Fidesz Magyar Polgári Szövetség