A HATÁRMENTISÉG HATÁSA A TURIZMUSRA BOROS LAJOS 1 Summary The territories near the border are often peripherical regions, and are distressed areas. In these regions the role of tourism can be very important. Shopping tourism one of the key parts. Other possible types of tourism near the border are: the greater cities can be the center of, the scientific and educational cooperation (and of course the conference tourism), and trough the etnic groups, the can give the possibilty of ethnic and cultural tourism. If we examine the place of great shopping centers, we can see that many of them are near the border (Figure 1.). It gives us suppose that the reason settling them is to reach the customers from abroad. (The spending power some of these border-line regions is not enough to support a shopping center.) In Hungary the EU membership will change the conditions of shopping tourism. At the western border (the Austrian-Hungarian border could be easier, the southern and eastern border will be more difficult, because those countries (Slovakia, Romania, Ukraine and Serbia) will become EU members later. The Schengen border will make more difficult to create complex tourism programs between the to sides of the border. Bevezetés A határ vidéke gyakran periferikus, elmaradott térségnek számít. E területek számára a turizmus egyfajta kitörési lehetőséget jelenthet, tőkét vonz a térségbe, munkahelyet teremt, javítja a versenyképességet. Különösen így van ez abban az esetben, ha a határ másik oldalán fejlettebb, gazdagabb régió található. Ez esetben ugyanis az ott élők potenciális célcsoportot jelentenek. Előfordul, hogy egyenesen kényszer a turizmus fejlesztése, mert helyi adottságok, vagy a makrogazdasági folyamatok miatt nincs más kitörési lehetőség. E rövid tanulmányban áttekintem, milyen hatással lehet egy térség turizmusára annak határ menti fekvése. Hogyan egészíti ki - esetleg módosítja - a természeti és társadalmi adottságokat. Milyen sajátos turisztikai irányzatokat alakít ki, és ezek mekkora jelentőséggel bírnak, milyen hatásuk van. Elemzem, milyen feladatokkal, problémákkal kell megküzdenie a terület- és településmarketingnek; milyen megoldási lehetőségeket kínál ez a megközelítés; bemutatom a követhető stratégiákat. A határmenti turizmussal kapcsolatos veszélyek A határ közelségével járó veszélyek: A határ túloldalán fekvő területek a hasonló adottságok miatt potenciális vetélytársak. Az egymással vívott verseny hátrányosan érintheti mindkét térséget. Ha árversenybe kezdenek, az ronthatja mindkét terület presztízsét, csökkentheti bevételeiket. Ha a fejlesztésekkel előre menekülnek, előfordulhat, hogy feleslegesen párhuzamos kapacitásokat alakítanak ki. 1 Egyetemi tanársegéd, SZTE TTK, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Az ingatag politikai helyzet kihathat a határ túloldalára. Ez a helyzet állt elő a jugoszláviai NATO-bombázások idején 1999-ben, amikor a dél-magyarországi területek külföldi vendégforgalma visszaesett. A határon túlról érkező szennyeződések károsíthatnak turisztikailag fontos természeti értékeket. Ilyen volt a tiszai cianidszennyezés 2000 telén. Ha a határ elválasztó szerepe érvényesül, a bevásárlóturizmust hátrányosan érinti. Legtöbb esetben az együttműködések, a közös fejlesztések jelentenek megoldást, amelyek általában túlmutatnak a turizmuson. (PISKÓTI ET AL. 1997) A turizmus sajátos formái a határ mentén A határ közelsége sajátos turisztikai formákat alakít ki: Bevásárlóturizmus. Leginkább a határátkelők, illetve a környező települések profitálnak a turizmus e formájából. Vonzó tényezőt jelent az eltérő árszínvonal, jobb minőség, szélesebb választék. Hazánkban igen jelentős a bevásárlóturizmus, amelynek komoly hagyományai vannak. A GfK-Hungária felmérése alapján a hazánkba érkezők elsődleges szándéka a bevásárlás (27,3%), különösen igaz ez a szomszédos országokból érkezőkre. A folyamat vizsgálata és pontos mérése nehéz, hiszen kevés közvetlen statisztikai adat áll rendelkezésre ezzel kapcsolatban. A vásárlási céllal érkezők szálláshelyet általában nem vesznek igénybe, így a vendéglátóhelyek és kereskedelmi egységek forgalma és száma adhat némi támpontot. Emellett a bevásárlóturizmus létét jelzi, ha az említett egységek térbeli koncentrációja figyelhető meg határátkelők közelében. Határaink mentén a nagy bevásárlóközpontok létesítésénél fontos tényező volt a határ közelsége, és a határon túli vevők kiszolgálása. (1. ábra) A nemzetközi adatok szerint körülbelül 100 000 lakos képes egy bevásárlóközpontot, vagy hipermarketet ellátni. Gyengébb vásárlóerő mellett ez az érték magasabb kell, hogy legyen. Több esetben a GfK vásárlóerő-számításai alapján a helyi lakosság nem jelenthet elegendő piacot. (MICHALKÓ 2001, www.gfk.hu) Mivel az etnikai határok gyakran nem esnek egybe a politikai határokkal, a kisebbségek jelenléte indukálhat nemzetiségekhez köthető turizmust. Ez lehet kulturális jellegű, amely az adott nemzetiséghez, annak szokásaihoz kötődik, vallási turizmus (búcsújárás) illetve lehet rokonlátogatás. A GfK már idézett kutatása
alapján a rokonlátogatás előkelő helyen áll a beutazók céljai közt (17,5%). A kétfajta turizmus össze is kapcsolódik, hiszen a rokonlátogatásra érkezők élhetnek a kedvező vásárlási lehetőségekkel. A határmenti nagyvárosok ideális helyszínei az üzleti- és konferenciaturizmusnak. Koordinálják a tudományos-szakmai és a gazdasági együttműködéseket, találkozási pontot jelentenek a határ más-más oldaláról érkező kezdeményezéseknek. Előnye az ilyen típusú turizmusnak, hogy minőségi keresletet vonz, és a tudományos és gazdasági életet élénkítő hatása van. Hazai határmenti nagyvárosaink tudományos bázisaik révén kapcsolódnak az ilyen irányú turizmushoz. 1. ábra: Bevásárlóközpontok a határ közelében (Forrás: saját gyűjtés) Hasonló, mégis más - A határ két oldala A határ gyakran hasonló természeti adottságú területeket szel ketté, ezért előfordul, hogy a hasonló (esetleg teljesen egyező) turisztikai kínálat miatt a
két oldalon fekvő térségek versenytársai egymásnak. A lehetséges megoldások ez esetben a következők: Együttműködés, közös turisztikai programok keretében. A verseny felvállalása. A versengésben rejlő veszélyeket a fentebb jeleztem. Azonban mindenképp vállalni kell a versenyt, ha a térség, vagy település egyértelmű versenyelőnnyel rendelkezik, jobb megközelíthetősége, kedvezőbb infrastrukturális adottságai vagy egyéb tényezők miatt. A piac felosztása, kitérés a versenytárs elől. Más-más célcsoportra fókuszálás, pl. minőségileg mást nyújtani. A kínálat diverzifikálásával versenyelőnyt szerezve jobb pozíciót élhet el a térség. (PISKÓTI ET AL. 1997, LENGYEL 1999 Az EU csatlakozás várható hatása a határmenti turizmusra A csatlakozás az egyik legnagyobb kihívás hazánk számára, nincs ez másként a turizmus területén sem. Magyarország határ menti turizmusát vélhetően nagyban befolyásolja majd hazánk EU-csatlakozása. Mivel a környező országok egy része csak később lép be az Unióba, így hosszabbrövidebb ideig a schengeni határok nehezítik a beutazást. Nyugat- Magyarországon az eddigi határellenőrzés egyszerűbbé válása segíti az átutazást, azonban az előírások egységesedése könnyen odavezethet, hogy a meglévő előnyök elvesznek, vagy csökkennek. Közeledik az osztrák és a magyar árszínvonal, így nem éri meg igénybe venni a magyarországi lehetőségeket. (Hasonló történt Barcs esetében, ahol a bevásárlóturizmus erőteljesen visszaesett a horvátországi vámintézkedések következtében.) (LENGYEL, 1999) A rokonlátogatást, a nemzetiségi kapcsolatokat szintén hátrányosan érinti majd a változás. Várhatóan kedvezően hat viszont a csatlakozás az uniós országokkal közös turisztikai kínálat kialakítására, az interregionális programok kidolgozására. Összefoglalás A határ amellett, hogy egy a turizmusra ható adottságok közül, kialakítja a maga sajátos turisztikai tevékenységeit, amelyek közül a bevásárlóturizmus a legjelentősebb, egyben a legsérülékenyebb.
Hazánk sajátos helyzetben van, hiszen híd szerepünk Európa két része közt a jelenben és a jövőben is befolyásolja a turizmus alakulását. Kérdés, hogy az európai integráció hogyan érinti majd a határmenti területek turizmusát. Felhasznált irodalom: PISKÓTI I. - DANKÓ L. - SCHUMPLER H. - BÜDY L. (1997): Régió és településmarketing. Miskolc. MICHALKÓ G. (2001): A magyarországi bevásárlóturizmus szociálgeográfiai vonatkozásai- In: Földrajzi Értesítő 1-4. CSORDÁS LÁSZLÓ (2001): Az Északkelet-Alföld határmenti területeinek turizmusa. In: A határmentiség kérdőjelei az Észak-Alföldön. MTA RKK, Pécs, pp. 295-315. Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban. KSH. 2002 LENGYEL M. (1999): Turizmus stratégia, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. KIT, Budapest.