Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben február 24. DitranS Nyitókonferencia

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben. 2012. február 24. DitranS Nyitókonferencia"

Balázs Dobos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben P A P Á G I G A Z D A S Á G - É S T Á R S A D A L O M F Ö L D R A J Z T A N S Z É K S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M február 24. DitranS Nyitókonferencia

2 A határ és a határvidék történeti áttekintés Magyarország és Szerbia között új határvonal kijelölése (1920) Megakasztott a gazdasági fejlődés: kettévágott infrastruktúra városok perifériális helyzetben, vonzáskörzet nélkül A határmentiség előny vagy hátrány? Kis települések nagyvárosok A térség 2 meghatározó városa: Szeged és Szabadka

infrastruktúra városok perifériális helyzetben, vonzáskörzet nélkül A határmentiség

3 A határ és a határvidék történeti áttekintés a határ átjárhatósága változik 1990-es évek előtt: jugoszláv állampolgárok világútlevele : magyar oldalon piros útlevél kishatárforgalmi útlevél a magyarországi lakosok - vásárlás a jugoszláv állampolgárok - szolgáltatások 1990-es évek Délszláv polgárháború ENSZ embargó vízumkényszer 2004 EU 2007 schengeni határőrizet

útlevél a magyarországi lakosok - vásárlás a jugoszláv állampolgárok - szolgáltatások 1990-es

A határ és a határvidék történeti áttekintés Szeged vonzáskörzete tradicionálisan nagy lecsökken, de átnyúlik a határon ma: Szabadka-Topolya-Becse- Magyarkanizsa

4 A határ és a határvidék történeti áttekintés Szeged vonzáskörzete tradicionálisan nagy lecsökken, de átnyúlik a határon ma: Szabadka-Topolya-Becse- Magyarkanizsa határvonalig ér családi-baráti kapcsolatok munkavállalás bevásárlás oktatás egészségügy összefügg az etnikai térszerkezettel - főként vajdasági magyarok Szabadka kisebb vonzáskörzet

határvonalig ér családi-baráti kapcsolatok munkavállalás bevásárlás oktatás

5 Bevándorlás Miért? : politikai motivációjú bevándorlás fiatal férfiak a katonaság elől menekülnek 1991: 95% katonaköteles fiatal férfiak (14-19 kor között) 1992-től: politikai-gazdasági migráció nők is, családok is (kiegyenlítődik a nemek aránya) a tőke átmenekítése is cél Mennyien? Honnan? Hova? kezdeti években ( ): fő (37% kéri az állampolgárságot) (a Romániából átköltözöttek 61%) - ideiglenes átköltözés ( között kb fő menekült Szerbiából ideiglenes ott-tartózkodás) 2008: szerb állampolgár tartózkodik Magyarországon : szerb állampolgár kapta meg a magyar állampolgárságot (97%-uk magyar anyanyelvű) a Szerbiából érkezők 88%-a jön a Vajdaságból Szabadka (3365), Zenta (1951), Újvidék(1020), Topolya (705), Magyarkanizsa(694), Óbecse (524), Nagybecskerek(508) legtöbben a határ mentén telepednek le (a Romániából átköltözöttek nem maradnak a határ mellett) Szeged (4481), Budapest (3896), Kecskemét (499), Baja (336)

is (kiegyenlítődik a nemek aránya) a tőke átmenekítése is cél Mennyien? Honnan? Hova? kezdeti években (1988-1994): 10.

6 A tőke átmenekítése 1991 és 1996 között: kb eleinte csak a határmenti befektetések, de haladnak É felé Honnan? A közeli vajdasági városokból: Szabadka, Zenta, Kanizsa, Ada, Újvidék bevásárló turizmus, baráti-rokoni kapcsolatok helyismeret könnyebb tőkeáramlás Hova? A Dél Alföldi régióba 66% (főleg Bács-Kiskun és Csongrád megye), Szegedre 34,3%-a határ közeli településekről Belgrádból és Újvidékről Magyarország községekbe városokba és nagyobb távolságra Dr. Szónokiné Ancsin Gabriella kutatásai alapján

7 A tőke átmenekítése 1. Már működő vállalkozások átmenekítése tőke (gépek) kimenekítése a jugoszláv vállalkozásokból bejelentett vállalkozás esetén a termelőeszközök vámmentesen áthozhatók már van hazai vállalkozási tapasztalatuk már van kiépült kapcsolatrendszer 2. Újonnan induló vállalkozások (kényszerből) 3. Fiktív vállalkozások így nem kell munkavállalási engedély főleg Bt-ék Tevékenységi körök: omezőgazdaságban oszolgáltatás okis- és nagykereskedelem ovendéglátás ojavítószolgáltatás

esetén a termelőeszközök vámmentesen áthozhatók már van hazai vállalkozási tapasztalatuk már van kiépült kapcsolatrendszer

8 Oktatás a szerbiai diákok számának alakulását a délszláv háborúk hullámzása határozta meg (90% magyar nemzetiségű, nem tudnának szerbül dolgozni/tanulni) 2004: Magyarország csatlakozása az EU-hoz (magyar diploma értékesíthetősége az EU-ban) Tanév Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Felsőoktatási intézmény 1995/ / / / / / / / / / / / / / Szerb állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók nappali tagozaton* Forrás: Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, Budapest, 2010: 30 * Az időközben magyar állampolgárságot szerzett személyeket nem tartalmazza a táblázat

9 Oktatás Szeged: szerb állampolgársággal rendelkező tanulók (2011 május) 227 fő: óvoda + általános iskola + középiskola 641 fő: felsőoktatás (felsőoktatás: 62% Szeged, ~15% Budapest, ~20% egyéb Csongrád és Bács-Kiskun megyei intézmény)

középiskola 641 fő: felsőoktatás (felsőoktatás: 62%

10 Egészségügyi kapcsolatok Már a 70 években - nem tömeges személyes kapcsolatokon alapszik 2000-es évektől indul meg szakellátás! 1 irányú : Szerbia Magyarország Magyarországon jobb az ellátás nem volt és ma sincs átjárás a TB rendszerek között TB által meghatározott külön tarifa magánklinikák - állami rendszer 2012: rendelet a kétszeres bérről

1 irányú : Szerbia Magyarország Magyarországon jobb az ellátás nem volt és ma sincs

11 Munkavállalás 2005: Szerbiában 13,5%-os a munkanélküliség Magyarország magasabb bérszínvonala heti ingázók, napi ingázók (családok is) főleg szolgáltatásban, egészségügyben Szolgáltatások: bankszámlavezetés ingatlan vásárlás

12 Gazdasági kapcsolatok 2005: kutatás: Hol helyezkednek el azok a üzletek, amelyek kereskedelmi politikájukban szem előtt tartják a határ túloldaláról érkező vásárlókat? 33,5% minősül elsősorban határon túli vevőkre építő boltnak 14%-ukban beszélnek szerbül mindössze 10 üzletben vannak szerb feliratok (autósboltok) az üzletek 34%-ába járnak rendszeresen szerbiai vásárlók az összes vevő kb. 6%-a szerbiai (extrém: 80%) motiváció: nagyobb választék, speciális kedvezmények Vonzás: Szabadka, Zenta, Újvidék, Kikinda, Magyarkanizsa stagnáló vagy növekvő forgalom az utóbbi 10 évben területi elhelyezkedés: több szabályosság Dr. Pál Viktor és Pál Ágnes kutatásai alapján

járnak rendszeresen szerbiai vásárlók az összes vevő kb.

13 Dr. Pál Viktor és Pál Ágnes kutatásai alapján

14 Turizmus - Szabadidő Vásárlás - Bevásárlóturizmus 2 irányú: Szeged Szabadka: szabadkai piac Szabadka Szeged: nagy bevásárló központok + Szeged Pláza, Árkád Gyógy- és Wellness turizmus: 1 irányú: Szerbia Mórahalom, Szeged Rendezvényekhez kötődő látogatás 2 irányú: Szeged: Szegedi Szabadtéri játékok, borfesztivál, halászléfőző, mozi Szabadka: 1-1 este a belvárosban Palics: állatkert

irányú: Szerbia Mórahalom, Szeged Rendezvényekhez kötődő látogatás 2 irányú: Szeged: Szegedi

15 Összegzés elsősorban magyar nemzetiségűeket érint Szeged vonzáskörzete nagyobb szerteágazó gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszer Köszönöm a figyelmet! GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ TANSZÉK SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM pap.agi@geo.u-szeged.hu

16 Felhasznált források Erőss Á. Filep B. Rácz K. Tátrai P. Váradi M. M.- Wastl- Walter D. (2011): Tanulmányi célú migráció, migráns élethelyzetek: vajdasági diákok Magyarországon. Tér és társadalom. 25(4). pp Kincses Á. - Takács Z. (2010): Szerb állampolgárok Magyarországon. Területi Statisztika.13:(2). pp Nagy I. (2007): A Vajdaság fejlettségének területi különbségei. In: Nagy I. (szerk.) Vajdaság. MTA Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest. pp Ricz A. Gábrity M. I. (2010): A Vajdaság régiókapcsolatai a Dél-Alfölddel. In: Soós E. Fejes Zs. (szerk.): Régió a hármashatár mentén. Délalföldi Régió. Szeged. pp Szónoky A. G. (2009): Külföldi vállalkozások Röszkén. In: Tóth J. Pál Á. Szónokyné A. G. (szerk. ) : Tanulmánykötet Dr. Krajkó Gyula Professzor 80. születésnapjára. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. Szeged. pp Szónokyné A. G. (1999): A határon átnyúló gazdasági térkapcsolatok vizsgálata a Dél-Alföld határmenti települései példáján. In: Becsei J. (szerk.): Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál. József Attila Tudományegyetem. Gazdasági Földrajzi Tanszék. Szeged. pp Pál Á. Nagy I. (2000): Társadalmi- gazdasági folyamatok magyar-jugoszláv határmenti térségben. In: Szukk O. Tóth J. (szerk.) Globalitás, regionalitás, lokalitás, tisztelgő kötet Golobics Pál 60. születésnapjára, Pécs, PTE TTK és Földrajzi Intézet. pp Pál V. (2007): Egészség, egészségügy, határmentiség. In: Szónoky A. G. Pál V. Karancsi Z. (szerk.): A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Szeged Szabadka. pp Pál V. Pál Á. (2007): A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: Sikos T. T. (szerk.) A bevásárlóközpontok jelene és jövője. Selye János Egyetem Kutatóintézete. Komárom. pp

In: Nagy I. (szerk.) Vajdaság. MTA Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest. pp. 541-545. Ricz A. Gábrity M. I. (2010): A Vajdaság régiókapcsolatai a Dél-Alfölddel.

Hasonló dokumentumok

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VII. VÁNDORGYŐLÉSE. Határ menti és határokon átnyúló együttmőködés

2009. november 12. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VII. VÁNDORGYŐLÉSE Határ menti és határokon átnyúló együttmőködés Szabadka, 2009. november 12 13. Szabadka, Városháza PROGRAM 11.00 Közgyőlés A