Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1.

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos osztályvezető Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1. 1

2 1. A magyar román határtérség (The Hungarian Romanian border region) 2

3 2. Vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon kettős perifériahelyzet 3

4 3. Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Eurorégiók és határon átnyúló interregionális együttműködések Magyarország részvételével, 2004-ben 4

5 A Kárpátok Eurorégió és a Duna- Körös-Maros-Tisza Eurorégió 5

6 A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések 6

7 Hajdú-Bihar Bihor (megyei szintű) Eurorégió Az alapítás helye és időpontja: Nagyvárad, október 11. Alapítói: Hajdú-Bihar megye (magyar részről 82 település) Bihor megye (román részről 95 önkormányzat 444 társtelepüléssel) Székhely: Debrecen Nagyvárad Jellege: Megyei szintű, bilaterális együttműködés Fő céljai: A jószomszédi kapcsolatok kialakításának elősegítése; A társadalmi-gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, ökológiai és idegenforgalmi együttműködés erősítése; Lakossági kapcsolatok és a szakemberkapcsolatok elősegítése; Más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés; Európai Uniós fejlesztési források megszerzése, közös programok kidolgozása, információcsere; Románia EU-csatlakozásának segítése. 7

8 Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alapító okirata 8

9 Bihar-Bihor (kistérségi szintű) Eurorégió Az alapítás helye és időpontja: Biharkeresztes, július 11. Alapítói: Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása (magyar részről 19 település, 24 ezer lakos) Bihori Határmenti Települések Társulása (román részről 17 önkormányzat, mintegy 40 társtelepülés, 85 ezer lakos) Székhely: Biharkeresztes Jellege: Kistérségi szintű, bilaterális együttműködés Általános célja: Társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt fenntartható fejlődés megvalósítása; az európai integrációs folyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. 9

10 A Bihar-Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés ALAPSZABÁLYA Az alapítók az Európai Unió határ menti együttműködésekre vonatkozó ajánlásai alapján a nemzetek közötti integráció elmélyítése érdekében, figyelembe véve a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló május 21-én Madridban kelt Európai Keretegyezményt, valamint a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott szeptember 16-ám aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Szerződést, Egyesületet hoznak létre, melynek alapszabályát az Egyesület július 11-i alakuló közgyűlésén az alábbiak szerint fogadták el: AZ ALAPSZABÁLY RENDELKEZÉSEI I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Bihar Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés (a továbbiakban Egyesület) Az Egyesület rövidített neve: Bihar Bihor Eurorégió 2. Az Egyesület székhelye: Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. szám 3. Az Egyesület hivatalos bélyegzője: Bihar Bihor Eurorégió Biharkeresztes 4. Az Egyesület céla: Társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítása valamint az európai integrációs folyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. 10

11 A Hajdú-Bihar Bihor és a Bihar Bihor eurorégiók a magyar román határon Forrás: Saját szerkesztés. MTA RKK Debreceni Osztálya 11

12 12

13 4. Együttműködés határok nélkül A Schengen-folyamat kiteljesedése: december Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága Az eurorégió típusú együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális intézményesült interregionális együttműködések formái: Kistérség kistérség, kistérség város, város város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi minieurorégiók létrejötte. EGTC-k, különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásai (pl. Ister Granum EGTC). Nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése. Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok. 13

14 Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr. 14

15 Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben Forrás: Balcsók I. Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály,

16 Létrejött Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC) Magyarországon EGTC neve Alapítás ideje Alapítás helye Résztvevők Célok, feladatok Abaúj-Abaújban EGTC Bodrogközi EGTC Ister-Granum EGTC Velká Ida (SK) Somotor (SK) Esztergom (HU) 16 település: 7 szlovák és 9 magyar 12 település: 8 szlovák és 4 magyar 86 település: 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat Európai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, turisztikai fejlesztések, partnerségi kapcsolatok kiépítése. Európai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, nemzetközi közúti beruházás, rendezvények, partnerségi kapcsolatok kiépítése. A területfejlesztési tevékenységek teljes körére kiterjedő együttműködés létrehozása és fenntartása. Ung-Tisza-Túr EGTC Fehérgyarmat (HU) Magyarországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai határ menti kistérségek, mikrorégiók, városok, községek, gazdasági szervezetek Közös, összehangolt fejlesztési projektek kidolgozása, az együttműködés erősítése, Forrás: Soós E. Fejes Zs. 2009: Határon átnyúló együttműködések Magyarországon. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged o. 16

17 A vállalkozási övezetek Magyarországon Forrás: Baranyi B

18 ...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk Centrope régió Innovációs nagycentrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése. Forrás: 18

19 5. A paradigmaváltás jellemzői Anagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok; A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és a széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését; változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség létrejöttéhez; A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán mindenekelőtt a belső határok mentén radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege. 19

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 20