BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Tőzsde és pénzintézetek szakirány KERESKEDÉSI STATÉGIÁK A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJÁN Készítette: Tolnay Lajos Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 I. BEVEZETÉS A TECHNIKAI ELEMZÉS VILÁGÁBA... 7 I. 1. Technikai elemzés vs. fundamentális elemzés... 7 I.1.1. A különbségek... 7 I.1.2. Megélhetnek egymás mellett?... 8 I. 2. Mi is az a technikai elemzés?... 9 I.2.1. A technikai elemzés erőssége... 10 I.2.2. A technikai elemzés hátránya... 10 I.2.3. A technikai elemzés fő területei... 10 I. 3. Grafikonok és típusai... 11 I.3.1. Vonaldiagram... 11 I.3.2. Bar chart... 12 I.3.3. Japán gyertya... 12 I. 4. Money management... 13 II. ELMÉLETEK... 15 II. 1. Dow elmélet... 15 II. 2. Random Walk elmélet... 18 II.2.1. Idejétmúlt a bolyongás elmélet?... 19 II. 3. Non-Random Walk elmélet... 19 II. 4. Elliot hullámok... 20 II.4.1. Variációk a korrekciós szakaszra... 24 III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI... 26 III. 1. Trend... 26 III. 2. Támasz, ellenállás... 26 III. 3. Csatorna... 28 III. 4. Fibonacci számok... 30 III.4.1. Fibonacci számok és a tőzsde... 31 III.4.2. Korrekciós számok meghatározása Fibonacci-vonalak segítségével... 32 IV. TRENDELŐ PIACON ALKALMAZOTT INDIKÁTOROK... 34 IV. 1. Trendkövető indikátorok... 34 2
IV.1.1. Mozgóátlagok... 35 IV.1.2. MACD... 38 IV.1.3. MACD hisztogram... 42 IV.1.4. PPO... 45 IV. 2. Mennyi lendület van még a trendben?... 47 IV.2.1. Momentum... 47 IV. 3. A volatilitást mérő indikátor... 51 IV.3.1. Bollinger szalag... 51 IV. 4. Forgalom alapú indikátorok... 54 IV.4.1. OBV... 55 IV.4.2. Accumulation/Distribution... 57 IV.4.3. Power spike... 58 V. SÁVOS PIACON ALAKLMAZOTT INDIKÁTOROK... 61 V. 1. Momentum indikátorok... 63 V.1.1. RSI... 63 V.1.2. Stochastic... 68 VI. ALAKZATOK... 70 VI. 1. Trenderősítő alakzatok... 70 VI.1.1. Háromszögek... 70 VI.1.2. Zászló... 72 VI.1.3. Árbócszalag... 75 VI.1.4. Ékek... 75 VI.1.5. Füles csésze... 76 VI.1.5. Rések... 78 VI. 2. Trendváltó alakzatok... 82 VI.2.1. Kettős mélypont és csúcs... 82 VI.2.2. Fej - váll alakzat... 84 VI.2.3. Kulcsforduló... 85 VI.2.4. Szigetforduló... 87 ÖSSZEGZÉS... 89 IRODALOMJEGYZÉK... 91 3
Bevezetés Szakdolgozatom témájának kiválasztásában jelentős szerepe volt annak, hogy régóta kifejezetten érdekel a tőzsde világa, és körülbelül két éve kereskedek értékpapírokkal, ezért mindenképpen olyan témáról szerettem volna írni, melyet hasznosíthatok ügyleteim megkötése során. Így esett a választásom a technikai elemzés alapú kereskedési stratégiákra, ugyanis a szakdolgozatírást kiváló lehetőségnek találtam, hogy igazán elmélyüljek ezen elemzési módszer rejtelmeibe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezt az elemzési technikát tartanám a legjobb módszernek, vagy, hogy lebecsülném a fundamentális elemzés érdemeit. Véleményem szerint mind a technikai, mind a fundamentális elemzésnek megvan a maga erőssége és gyengesége, ám amennyiben megfelelően alkalmazzuk őket befektetési döntéseink előkészítéséhez, akkor nagyobb eséllyel tudunk profitot elérni a tőzsdén. Bár a két elemzési technika gyakorlatilag minden téren teljesen különbözik egymástól, én mégis azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy meg tudnak egymás mellett élni. Gondoljunk csak arra, hogy egy fundamentális elemző technikai elemzési eszközök segítségével megpróbálja megtalálni a legjobb beszállási pontot az általa alulértékelt vállalat részvényeibe. Vagy egy inkább technikai megközelítést előnyben részesítő piaci szereplő is jobban járhat, ha fundamentálisan erős vállalatokra alkalmazza a technikai elemzés repertoárját. A technikai elemzésre gyakran fekete mágiaként tekintenek, vagy sarlatánságként aposztrofálják. Dolgozatomban megkíséreltem bemutatni, hogy a technikai elemzés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, módszerei pedig megfelelő típusú piacon alkalmazva igenis hatékonyak tudnak lenni. Az első fejezetben összehasonlítom a fundamentális és a technikai elemzést, bemutatom utóbbi előnyeit illetve hátrányait. Ezt követően a már több évtizede, akár egy évszázada is fennálló elméleteket mutatom be, melyek lefektették a technikai elemzés alapkövét, és még a mai napig jelentős befolyásoló erővel bírnak a piacokra. A harmadik fejezetben a technikai elemzés alapjairól értekezem, melyek ismertetetése nélkül nem is lehet technikai elemzésről beszélni. Két típusú piaci mozgást különíthetünk el egymástól, melyek alapvetően teljesen más kereskedési technikákat követelnek meg: a valamilyen tendenciát folytató piacot, illetve a trend nélküli, oldalazó mozgást követő piacot. Ezek alapján csoportosítottam a 4
különböző statisztikai, matematikai összefüggéseket alkalmazó indikátorokat. A negyedik fejezetben a trendelő piacon alkalmazott eszközöket, az ötödik fejezetben pedig a sávos (rangelő) piacon használható indikátorokat mutatom be. Természetesen terjedelem hiányában nem tudtam bemutatni az összes létező indikátort, de a dolgozatom mérete is bizonyítja, hogy minden erőmmel a széleskörű szemléltetésre törekedtem, így a legnépszerűbb és a legfontosabb indikátorok rendre példákkal illusztrálva bekerültek a dolgozatba. A chartok jelentős részét a Markers nevű grafikonrajzoló programmal készítettem el, de felhasználtam technikai szakirodalom, vagy szaksajtó által illusztrált példákat is. Kutatásom része volt, hogy az indikátorok működésének alátámasztására megfelelő (jellemzően magyar) részvényeket találjak, továbbá technikai szemüvegen keresztül vizsgáljak egy-két, a jelzálogpiaci és hitelválsággal sújtott részvényt is. Természetesen a technikai elemzési eszközöket is többféle időintervallumra lehet használni, de én dolgozatomban szintén terjedelmi korlátok miatt a rövid esetleg középtávú hullámok meglovagolására alkalmazandó technikákat mutattam be. Végül az utolsó fejezetben a legfontosabb grafikon alakzatokat ismertettem, melyek lehetnek trenderősítő, vagyis konszolidációs formációk vagy pedig trendváltó alakzatok. Ezeket a geometriai alakzatokat a záróárfolyamok összekötésével kapjuk meg, és jellemzően nagyobb biztonsággal indikációt nyújtanak a rövid illetve középtávú árfolyammozgásokra. 5
6
I. Bevezetés a technikai elemzés világába I.1. Technikai elemzés vs. Fundamentális elemzés Akármelyik elemzési módszert is választjuk, azzal tisztában kell lennünk, hogy egyikkel sem lehet mindig következetesen jó döntéseket hozni. Annyi viszont bizonyos, hogy segítségükkel optimális esetben közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy sikeres befektetési stratégiát alkossunk, valamint figyelembe vegyük a potenciális kockázatokat is. A pénz és tőkepiacon két egymástól teljesen eltérő elemzési megközelítés érvényesül: a fundamentális elemzés és a technikai elemzés. A technikai elemzés az adott értékpapír árfolyam mozgásából, forgalmi adataiból próbál a jövőbeli áralakulásra következtetetéseket levonni. Ezzel szemben a fundamentális elemzés a gazdasági feltételeket, vagyis a mikrogazdasági és a makrogazdasági összefüggéseket veszi figyelembe, annak érdekében, hogy meghatározza, milyen lehetséges pályát írhat le az adott részvény árfolyama. I.1.1. A különbségek A két elemzési módszer teljesen más forrásból szerzi az információkat, ugyanis a technikai elemzés az árfolyam grafikonokat használja fel erre a célra, míg a fundamentális elemzés a vállalat gyorsjelentésének elemzésével kezdődik. A fundamentális elemzők a vállalat mérlegét, cash flow jelentését (pénzáramlását), illetve az eredmény kimutatását analizálva próbálják meghatározni az adott cég belső értékét. Amennyiben az adott részvény árfolyama az általuk meghatározott érték alatt van, akkor vételre ajánlják azt, míg ha az értékpapír ára a belső értékénél magasabb áron forog, akkor vételi ajánlást fogalmaznak meg. Természetesen ez sarkítás, ugyanis a fundamentális elemzők jóval tovább mennek a pénzügyi jelentések értékelésénél, de a két elemzési módszer összehasonlításához talán megállja a helyét ez a megközelítés. A technikai alapon kereskedők ezzel szemben úgy vélik, hogy semmi értelme a vállalat fundamentumainak bogarászásával bíbelődni, ugyanis minden szükséges információ már beépült az árfolyamba. Ez utóbbi egyébként a technikai elemzés egyik alapfeltevése. A két iskola különbözik a befektetési időtávot illetően is, ugyanis a fundamentális elemzésben hívők hosszú távon, akár években gondolkodnak, míg a technicisták 7
időhorizontja gyakran hetekre, napokra, vagy akár percekre korlátozódik. A gazdasági fundamentumok alapján kereskedők hosszú távú időhorizontja mögött az a tény húzódik meg, hogy a piacnak időre van szüksége, amíg beárazza a részvény fair értékét. Ezt értékalapú befektetésnek is hívjuk, mely azzal a feltevéssel él, hogy rövidtávon az árfolyamok eltérhetnek a fundamentumoktól, de hosszú távon azzal mindenképpen összhangban kell, hogy legyenek. A hosszabb időkeret abban is tetten érhető, hogy a részvényelemzők által felhasznált adatok is sokkal ritkábban érkeznek, mint a technicisták által használt árfolyam és forgalmi adatok. Nem csak a kereskedési időfaktor tekintetében, hanem a vétel/eladás célját illetően is jelentőségteljes különbség van a két megközelítés között. A technikai elemzést leginkább trade-elésre 1 (spekulációra) használják, míg a fundamentális elemzést befektetések előkészítésére. A befektetők eszközöket vásárolnak, mivel úgy vélik, hogy növekedni fog az értékük, míg a traderek abból a meggyőződésükből vásárolnak valamilyen pénz vagy tőkepiaci instrumentumot, hogy azt később valakinek magasabb áron el tudják adni. Ez a hozzáállás jól tükrözi a két elemzés szemléletmódbeli különbségét. I.1.2. Megélhetnek egymás mellett? Mint a fentiekből is kitűnik, a technikai és a fundamentális elemzés gyakorlatilag minden szempontból teljesen eltér egymástól, mégis érdekes módon azon piaci szereplők, akik együttesen alkalmazzák a két módszert kiemelkedő profitot érhetnek el. Példának okáért egy fundamentális elemző alkalmazhat technikai elemzési technikákat, annak érdekében, hogy meghatározza a legjobb beszállási pontot az általa alulértékeltnek tekintett vállalatban. De az is jó kombinációnak bizonyulhat, ha egy technikai alapon kereskedő piaci szereplő utánanéz a fundamentumoknak, hogy megerősítse jövőbeli árfolyam várakozását. Például ha ez a trader különféle indikátorok és alakzatok segítségével eladási jelzést kapott, akkor ezt megerősítendő utánajárhat az adott részvényt övező gazdasági faktoroknak. 2 Bár dolgozatomban kizárólag a technikai elemzésen alapuló kereskedési technikákról fogok értekezni, mégis úgy gondolom, hogy a két elemzési módszer együttes alkalmazása valószínűsíti a legnagyobb sikert. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy 1 Trade szó jelentése kereskedés, azonban ebben az értelemben a spekulációt is jelenthet 2 www.investopedia.com 8
bizonyos piacokon releváns technikai eszközök alkalmazása esetén meghazudtolhatatlan a technikai elemzés létjogosultsága. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a gazdasági faktorokat sem árt figyelembe venni, ugyanis fundamentumok nélküli emelkedés gyakran buborékok kialakulásához vezet, amelynek általában gyors és csúnya vége van (internetes cégek, nemrég kidurrant ingatlan-és olajpiaci lufi ). Ezért nem árt tisztában lenni a gazdasági fundamentumokkal is, annak ellenére, ha netán a technikai elemzést érezzük inkább magunkénak. Dolgozatomban szereplő részvényeket technikai szempontból vizsgálom, de nem zárom ki annak lehetőségét, hogy fundamentális hírek, akár vállalat működésének változásával kapcsolatos fontos információk is közrejátszhattak a technikai elemzési eszközök által leírt pálya betöltésében. I.2. Mi is az a technikai elemzés? A technikai analízis tehát a múltbeli árfolyamokból és forgalmi adatokból különféle statisztikai, matematikai összefüggéseket alkalmazva próbál meg következtetéseket levonni a jövőre nézve. A technikai elemzést sokan sarlatánságként aposztrofálják, vagy például Helmut Hornstein a Tőzsdepszichológia című könyvében egyenesen szerencselovagoknak titulálja az e módszer alapján kereskedőket. Azonban érdemes tisztában lenni ennek az elemzési technikának a módszereivel, ugyanis ez nem fekete mágia, hanem a jelenlegi és múltbeli információkat felhasználva, az emberi pszichológiára támaszkodva készít előrejelzéseket, és a lehetséges kimenetelek valószínűségét vizsgálja. Fontos itt tisztázni, hogy annál nagyobb valószínűséggel fognak érvényesülni a technikai elemzés indikáció, minél nagyobb számú piaci résztvevő alkalmazza a hasonló elemzési módszereket. Ugyanis ha a piacon például egy ismert alakzat kezd kialakulni (pl. háromszög, fej-váll alakzat), akkor a traderek ennek megfelelően kereskedhetnek, vagyis a technikai elemzés egy önbeteljesítő jóslattá válhat (self-fulfilling prophecy). 3 A technikai elemzés három alapvető feltételezésen alapul: - A piaci árban minden információ tükröződik: a technikai elemzés legnagyobb hátulütőjeként azt hozzák fel, hogy csak a piaci mozgásokkal foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a fundamentumokat. Holott a technikai megközelítés szerint az 3 John W. Labuszewski, John E. Nyhoff: Trading Financial Future, John Wiley & Sons, Inc., 1988, p. 26. 9
árfolyam már minden lényeges információt tükröz, amely hatással lehet az adott vállalatra, beleértve a fundamentális tényezőket, valamint a piaci pszichológiát is. - Az árfolyamok trendszerűen mozognak: ez annyit jelent, hogyha egyszer kialakult egy trend, akkor az árfolyamok nagy valószínűséggel ugyanabban az irányban fognak haladni a jövőben. A legtöbb kereskedési stratégia is ezen a feltevésen alapul. - A történelem ismétli önmagát: ez a feltevés azt jelenti, hogy a piaci szereplők hasonló helyzetben hasonlóan reagálnak, tehát a múltbeli folyamatok indikációt adnak a jövőre nézve. A technikai elemzés lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelése és megismerése következtében alakult ki. I.2.1. A technikai elemzés erőssége A technikai elemzés nagy előnyének számít, hogy megfelelő grafikonrajzoló program segítségével könnyen elkészíthető, s összefüggései is viszonylag könnyen értelmezhetőek. Az elemzések sikerességét számos indikátor, valamint egyéb eszköz segíti, és minél több releváns technikával vizsgálunk egy adott instrumentumot, annál nagyobb eséllyel hozhatunk megfelelő kereskedési döntéseket. A technikai elemzés további előnyeként említhető, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzügyi terméket tudunk figyelemmel kísérni. Különböző idősorok alkalmazása pedig lehetővé teszi mind a napon belüli, mind a hosszú távú árfolyam mozgások vizsgálatát. I.2.2. A technikai elemzés hátránya A technikai elemzés nagy hátrányaként róható fel, hogy nem feltétlen igaz az a feltevés, hogy a múltból teljes bizonyossággal meghatározhatjuk a jövőt. Az elemzés során a szubjektív, egyéni értelmezések kiemelt szerepet kapnak, így könnyen előfordulhat, hogy két technikai elemző egymással szöges ellentétben lévő dolgot állít. Bár ez utóbbi a fundamentális elemzésnél is bizonyosan megfigyelhető. 4,5 I.2.3. A technikai elemzés fő területei - elméletek, melyek alapvető keretet biztosítanak az elemzésekhez 4 Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p. 15. 5 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 7. 10
- indikátorok, melyek matematikai illetve statisztikai összefüggések felhasználásával segítségül szolgálnak vételi és eladási döntések meghozatalához. A gyakorlatban általában közép-és hosszú távon alkalmazzuk az indikátorokat, azonban az időperiódus megfelelő megválasztásával bármilyen befektetési időhorizontra alkalmazhatóak. - alakzatok, gyertyaformációk, melyek jellemzően rövid távú árfolyam mozgások meghatározásában nyújtanak segítséget. I.3. Grafikonok és típusai A technikai elemzés legalapvetőbb eszköze a grafikon, melyet az árfolyamok és a forgalmi adatok vizuális megjelenítésére használunk. A grafikonok (chartok) vízszintes tengelyén az időt, függőleges tengelyén pedig az árfolyamot láthatjuk. Az elemzések során leggyakrabban napi árfolyamadatokból állítunk elő chartokat, de természetesen van lehetőség napon belüli, vagy akár heti, havi lebontású grafikonok használatára is. A legtöbb grafikon alján oszlopdiagramot láthatunk, amely az adott időszakra vonatkozó forgalmi adatokat jelzi. A forgalom feltüntetése azért is fontos, mert az árfolyammozgások más-más szerepet kapnak, ha relatíve alacsony vagy relatíve magas forgalom mellett mennek végbe. Alapvetően három grafikontípus terjedt el a gyakorlatban: 6,7 1. Vonal diagram 2. Bar chart 3. Japán gyertya I.3.1. Vonaldiagram (line chart) A vonaldiagram gyakorlatilag a legegyszerűbb és legkönnyebben kezelhető diagramnak számít, melynek vonalát a záróárak összekötésével kapjuk meg. Gyors áttekintésre, alakzatok felismerésére kiválóan alkalmas, ugyanakkor ez a típusú chart hordozza a legkevesebb információt, ezért nem is túl népszerű a technicisták körében. Ellenben a médiumok áttekinthetősége és látványossága miatt előszeretettel alkalmazzák. 6 Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p. 15. 7 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 8. 11
I.3.2. Bar chart Sokan a bar chartot tartják a legjobb grafikontípusnak, elsősorban annak köszönhetően, hogy könnyen értelmezhető és többletinformációt hordoz a vonaldiagrammal szemben. Ez a grafikontípus a záróárakon kívül megjeleníti a nyitóárat, valamint az adott időszak (napi, heti stb.) maximum illetve minimum árát. Az árfolyamot egy függőleges vonal jelöli, melynek teteje a maximum árat, alja pedig a minimum árat jelöli. A függőleges vonalon bal oldalt elhelyezkedő vízszintes vonal a nyitóárat, míg a jobb oldalt megjelenő a záróárat mutatja. Ezeken az információn kívül még egy fontos adatot leolvashatunk a bar chartról: az adott perióduson belül tapasztalt árfolyammozgás irányát. Az ábrán napon belüli árfolyam emelkedést láthatunk, ugyanis a nyitóár alacsonyabban helyezkedik el, mint a záróár. Forrás: Saját készítésű ábra I.3.3. Japán gyertya A technikai elemzésben a japán gyertyákkal találkozhatunk a leggyakrabban, ugyanis ez a legtöbb információt szolgáltató grafikontípus. Pontosabban fogalmazva ugyannyi információt nyerhetünk belőle, mint a bar chartból, azonban itt a különféle árfolyamadatok sokkal szemléletesebben kerültek ábrázolásra. Forrás: portfolio.hu 12
A test színe tájékoztatást nyújt arról, hogy az adott napon emelkedés vagy csökkenés történt. A fehér színű gyertya azt jelöli, hogy a nyitóár alacsonyabban van, mint a záróár, vagyis az adott időszakon belül emelkedést történt. Ezzel szemben a fekete gyertya időszakon belüli csökkenést jelöl, ahol a gyertya testének felső része jelöli a nyitóárat, a záróárat pedig a gyertyatest alsó része. Mint az ábra is mutatja a kanóc végei jelzik a maximum illetve a minimum árakat. A dolgozatomban az általam készített ábráknál jellemzően ezt a legsokatmondóbb grafikontípust használtam, bizonyos esetekben pedig a jobb átláthatóság kedvéért vonaldiagrammal ábrázoltam az árfolyamokat. Itt meg kell említenem, hogy különféle egyedi gyertyák (pl. kalapács, marubozu, doji, hullócsillag) illetve gyertyaformációk (Morning doji star, Abandoned baby) léteznek, melyek kisebb-nagyobb megbízhatósággal, indikációval szolgálnak a jövőbeli árfolyammozgásokat illetően. Ezekről egy külön könyvet lehetne írni, így dolgozatomban terjedelem hiányában nem foglalkoztam ezekkel, hanem az általam fontosabbnak ítélt indikátorok illetve alakzatok segítségével vizsgáltam a részvényeket. IV. Money Management A money management és risk control (vagyis tőkénk megfelelő kockázatkezeléssel való megőrzése) minden kereskedési stratégiánál fontosabbnak bizonyul. Rendelkezhetünk bármilyen jó befektetési képességekkel, amennyiben nem alkalmazunk veszteségminimalizáló módszereket, akkor a felhalmozott profitunkon felül a teljes befektetett tőkénket elveszíthetjük. Megfelelő money management nélkül nagyon nehéz veszteséges pozíciónkat zárni, vagy nyereséges ügyleteinket kifutni hagyni. Akármilyen elemzési módszert választunk legyen az technikai vagy fundamentális analízis-, minden befektetésnek a várható hozam és a kockázat szembeállításával kell kezdődnie. Tervünk felállítása során meg kell, hogy határozzuk a lehetséges kimeneteleket és ezekre a szcenáriókra vonatkozó esetleges reakcióinkat. Az előzetesen kialakított kereskedési tervünkhöz és kockázatkezelési stratégiánkhoz hűen kell ragaszkodnunk. Minden érzelmet ki kell zárnunk annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel tudjunk sikeres döntéseket hozni, ugyanis a félelem vagy a mohóság nagyon sok esetben vezethet végzetes hibák elkövetéséhez. Mindig fontos, hogy diverzifikáljuk portfoliónkat, azaz ne csak egy adott pénzügyi instrumentumba fektessünk, hanem lehetőleg sokkal több, különböző kockázatú termékbe (pl. államkötvények és 13
részvények), kompenzálva így egyes pozíciónkon esetlegesen elszenvedett veszteségeinket. Nagyon fontos, hogy ne vonakodjunk megszabadulni attól a papírtól, amelyiken már veszteségünk keletkezett, mivel nem kívánhatjuk, hogy egy rossz kereskedési döntés hosszú távú befektetéssé váljon. Erre kiváló lehetőséget biztosít a főleg daytraderek vagy swingtraderek körében igen nagy népszerűségnek örvendő stoploss megbízás, mellyel veszteségeinket minimalizálhatjuk. Sajnos pszichológiai okokból kifolyólag hajlamosak vagyunk nyereséges pozíciónkat túl korán zárni attól a félelmünktől vezérelve, hogy az árfolyam már nem mehet tovább; ezzel ellentétes módon pedig gyakran ölbe tett kézzel nézzük végig portfoliónk erodálódását abban reménykedve, hogy majd valamikor fordul az árfolyam. Ekkor nyújthat segítséget a stop-loss megbízás, melynek során egy előre meghatározott árfolyamon mindenképpen likvidálja a rendszer a pozíciónkat. Ez történhet a technikai elemzés szerint (támasz, ellenállás szintek, mozgóátlagok) vagy a kiszállási szint konkrét nagyságú veszteséghez (pl. tőkénk 2%-a) kötésével. Használhatunk úgynevezett trailing stop-ot (követési stopot) is, amikor a stop szintet felfelé toljuk korábbi nyereségünk megvédése érdekében. 8 8 Stan Grist: Money Management & Risk Control for Traders, Stan Grist, 2002, p. 3. 14
II. Elméletek A technikai elemzésben számos elmélettel találkozhatunk, melyek alapvető keretet biztosítanak a technikai szemlélet számára. Az alábbiakban a legnagyobb jelentőséggel bíró elméletek legfontosabb feltevéseit összegzem, ugyanis ezek ismertetése nélkül aligha lehet bemutatni a technikai elemzés világát. Gyakorlati hasznosságukat mi sem igazolja jobban, minthogy a technicisták a mai napig hivatkoznak ezekre a teóriákra, és gyakorlatilag ezek mentén alakult ki a technikai elemzés. II.1. Dow elmélet A Dow elmélet már több mint 100 éves múltra tekint vissza, de az alapvető feltételezései mégis időtállónak bizonyultak, ugyanis még a mai volatilis piacon is érvényesek. Az elmélet Charles Dow nevéhez fűződik, aki létrehozta az akkor még 12 komponensű amerikai tőzsdeindexet, a Dow Jones Industrial Average-t (Dow Jones ipari átlag, a legismertebb tőzsdeindex a világon), valamint a Wall Street Journal egyik alapító-főszerkesztője volt. Ebben az amerikai üzleti lapban jelent meg a Dow Theory (Dow elmélet) néven ismertté vált publikáció, mely a technikai elemzés alapkövének számít. Dow megfigyeléseivel nem a tőzsdei árfolyamok törvényszerűségeit akarta megérteni, hanem arra kereste a választ, hogy a tőzsdei árfolyammozgásokból milyen következtetéseket lehet levonni az általános gazdasági konjunktúrára vonatkozóan. A teóriát a gazdasági helyzet és a Dow Jones Rail (vasúti), illetve a Dow Jones Industrial tőzsdeindexek mozgása közötti összefüggések vizsgálata során alkotta meg, melynek konklúziói egyedi részvényekre is alkalmazhatóak, de nem szabad elfelejteni, hogy a koncepció a részvények csoportjára, a tőzsdeindexre vonatkozik. Megfigyelésein alapul a modern technikai elemzés, mivel olyan összefüggéseket tárt fel, melyek jellemzik a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit. A Dow elmélet főbb pontjai a következők: 1. A tőzsdeindexben minden információ tükröződik Minden rendelkezésre álló információ azonnal tükröződik az árfolyamban, ugyanis amint azok elérhetővé válnak, a piaci szereplők rögtön beárazzák az adott részvény árfolyamába. Ily módon az árak tükrözik a piaci szereplők minden reményét, félelmét, várakozását, de a jegybanki alapkamatoktól kezdve az árbevétel prognózisokon keresztül az elnökválasztásokig minden beépül az árfolyamokba. Váratlan események 15
ugyan előfordulhatnak, de hatásuk rendszerint rövidtávra korlátozódik, az elsődleges trendet érintetlenül hagyva. 2. A piacok trendszerűen mozognak A piacok trendszerűen mozognak, melyek lehetnek emelkedőek (bullish): amikor a lokális maximum- és minimumpontok egyre feljebb kerülnek; vagy csökkenőek (bearish): amikor a lokális maximum- és minimumpontok egyre lejjebb kerülnek. A Dow elmélet szerint a piacon alapvetően három trend uralkodik: primer (elsődleges), szekunder (másodlagos), valamint az ún. minor (kis) trendek. Az elsődleges trendek általában több mint egy évig tartanak, de fennállhatnak több éven keresztül, akár évtizedekig is. A másodlagos trendek általában 3 héttől 3 hónapig terjedhetnek, és jellemzően az elsődleges trenddel ellentétes irányban alakulnak ki. A minor trendek rövidebb idő alatt jönnek létre, mint 3 hét, és a másodlagos trendek rendszerint e kis, rövid lefutású trendekből alakulnak ki. Forrás: Saját készítésű ábra A fenti grafikonon a Dow Jones index mozgása látható 2007 májusától napjainkig (2009. május 2.), melyen különböző színekkel jelöltem a három típusú trendet. A másodlagos jelzálogpiaci- és hitelválság kirobbanása óta a piacok csökkenő trendben mozognak (elsődleges trend), melyet azonban rövidebb korrekciós hullámok szakítanak meg (másodlagos trend). Utóbbiak jellemzően meredekebb támaszvonalú, pár hetes időtávú minor trendekből épülnek fel. A Dow elmélet szerint a primer trendet lehetetlen manipulálni. Míg a szekunder trendek gyakorlatilag befolyásolhatóak nagyobb intézményi befektetők által, addig a minor trendek egyenesen ki vannak téve a piaci 16
manipulációnak, ugyanis a rövid távú árfolyammozgásokat gyakran piaci pletykák, hírek, spekulánsok valamint intézményi befektetők irányítják. A grafikonon kérdőjellel jelöltem a 2009. március eleje óta tapasztalható emelkedő trendet, ugyanis még senki sem tudja, hogy ez egy új elsődleges trend kezdete, vagy pedig csupán egy másodlagos trend. Minden bizonnyal erre a kérdésre nemsokára megkapjuk a választ. 3. A piaci trendek három szakaszból állnak A hosszabb távon kialakuló elsődleges trendek három szakaszból állnak, melyet javarészt a gazdasági állapot és a befektetők eltérő informáltsága határoz meg. Az első szakasz az akkumuláció, vagyis a felhalmozás, amikor az átlagosnál jobban informált befektetők gazdasági fellendülésre és hosszú távú növekedésre alapozva agresszív vásárlásaikkal kimozdítják az árfolyamot a stagnálásból. A második szakaszt, az expanziót javuló makrogazdasági környezet és jobb vállalati eredmények jellemeznek, amikor már a kevésbé informált befektetők is a piacra lépnek. Végül a harmadik, disztribúciós szakasz idején a vállalatok a prosperáló gazdasági környezetben sorra rukkolnak elő rekordnagyságú eredményeikkel, ami már a kevésbé kockázatkedvelő befektetőket is vételekre sarkallja. Ekkor azonban a jól informált réteg már inkább eladási megbízásokkal lép piacra, ugyanis a fellendülés végét valószínűsíti. 4. Az indexeknek igazolniuk kell egymást Az egyes indexek trendfordulóit igazolniuk kell más indexeknek is, másképpen fogalmazva egyes indexek trendfordulója előre is jelezheti más indexek trendfordulóját. Ehhez egy-tőzsdei körökben gyakran elhangzó-mondást fűznék hozzá: Ha Amerika tüsszent, akkor Európa megfázik. Magyarán ha az amerikai piacok eséssel zárnak, nagy valószínűséggel az európai börzéken sem lesz örömteli a hangulat. De e bölcs mondás a mostani válság kirobbanására is igaz, ugyanis bár a problémák az USA-ban kezdődtek, de az egész világgazdaságra átterjedtek, arra kihatással voltak/vannak. 5. A forgalom megerősíti a trendet A Dow elmélet szerint a forgalomnak az elsődleges trend irányába nőnie kell, míg korrekció idején csökkennie. Vagyis például emelkedő piac esetén az emelkedést produkáló napokon általában nagyobb a forgalom, mint csökkenés idején, és vica versa. Következtetésképp, ha az elsődleges trend a forgalom növekedésével párosul, akkor a forgalom megerősíti a trendet. 17
6. A trendek sértetlenek az első határozott fordulóig Bár az árfolyamok mozoghatnak a trenddel szemben, ezek az ingadozások mégis csak korrekciónak tekintendőek, ugyanis a piaci zajok után az árfolyamok visszatérnek a régi trend irányába. Nagyon nehéz megállapítani, hogy korrekcióval vagy trendfordulóval állunk szemben, de ennek eldöntéséhez a technikai elemzés nyújthat némi támpontot. 9,10,11 II.2. Random Walk elmélet Bolyongás-elmélet A Randow Walk elmélet megalkotása Burton Malkiel nevéhez fűződik, aki 1973-ban készült Random Walk Down Wall Street című könyvében tette közzé Bolyongáselméletét, mely klasszikussá vált a befektetésekkel foglalkozó szakirodalomban. Az elmélet szerint lehetetlen következetesen felülteljesíteni a piacot, melynek alátámasztására Malkiel mind a technikai, mind a fundamentális elemzést tesztelte. Kutatásainak konklúziója, hogy mindkét elemzési módszer merő időpocsékolás, ugyanis sem a technikai, sem a fundamentális elemzéssel nem lehet előre megjósolni az árfolyammozgásokat, mivel azok véletlenszerűen, meghatározó tendencia nélkül bolyonganak, mint azt az elmélet neve is sugallja. Véleménye szerint a piaci átlag feletti hozam elérése csupán annak tudható be, hogy a nagyszámú piaci szereplő közül természetes módon akadnak olyanok, akik felülteljesítik a piacot, de a befektetők nagy része piaci benchmark alatti hozamot produkál. A Bolyongás-elmélet szembeszáll a technikai elemzés azon feltételezésével, hogy az áraknak van memóriájuk, ennél fogva fölöslegesnek tart minden arra irányuló törekvést, hogy a jövőbeli árfolyamokra vonatkozóan a múltbeli adatok alapján vonjunk le következtetéseket. Tehát az elmélet követői szerint az árfolyamok véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek jelennek meg a piacon. Véleményük szerint a hírek és események is véletlenszerűen érkeznek, így a fundamentális elemzés módszereivel sem lehet megjósolni ezeket, továbbá az új hírek árfolyamokba való beépülése olyan gyorsan történik, hogy lehetetlen profitálni belőlük. Malkiel szerint a buy and hold (vedd meg és tartsd) stratégia az egyetlen üdvözítő megoldás, és a befektetőknek fölösleges azzal időt pocsékolniuk, hogy megpróbálják felülmúlni a piaci index 9 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 13. 10 www.stockcharts.com 11 www.megabolsa.com 18
teljesítményét. Ennek bizonyítására azt hozza fel, hogy az USA-ban működő legtöbb hegde fund 12 az S&P index alatti hozamot produkált (természetesen a tranzakciós költségekkel korrigálva), így a befektetők jobban járnának, ha a jóval kisebb költséggel operáló indexalapokba fektetnének. 13,14 II.2.1. Idejétmúlt a Bolyongás-elmélet? A Random Walk elmélet bírálói szerint ugyan az elmélet tartalmaz igazságokat, mégis a mai piaci körülményeket tekintve némileg elavultnak tűnik. Az elmélet 1973-as megszületésekor a piacot egyértelműen az intézményi befektetők uralták, mára azonban az internet térhódításával jelentősen megváltozott a helyzet. Míg a múltban az információkhoz, minőségi elemzésekhez szinte csak az intézményi befektetők férhettek hozzá időben, addig manapság az internetnek köszönhetően bárki számára elérhetőek a real time (valós idejű) adatok. Az online kereskedési rendszerek elterjedésével a tranzakciós költségek számottevően csökkentek, amely megnövelte a tőzsdén kötött ügyletek forgalmát, valamint ezzel együtt a volatilitást is. Az árfolyam ingadozások megnövekedésével egyre több piaci anomália jön létre, melyek kihasználására az elmélet megszületésének időpontjához viszonyítva jóval több piaci szereplő minimális tranzakciós költséggel próbálkozik. Az elmélet ellen szól az is, hogy manapság már jelentősen kiteljesedett a befektetési alapok palettája, így gyakorlatilag bármilyen szektorba, iparágba, indexbe lehet invesztálni, melynek köszönhetően sokkal többen tudnak piaci átlag feletti hozamot elérni. 15 II. 3. Non-Random Walk elmélet A Non-Random Walk elmélet legfőbb úttörője Andrew Lo, a Sloan School of Management pénzügyprofesszora volt, aki Non-Random Walk Down Wall Street című könyvével a Random Walk elmélet feltételezéseivel szegült szembe. A teória lényege, hogy a piaci folyamatok bizonyos fokig előre jelezhetőek, és pont ez az előre jelezhetőség olajozza a kapitalizmus gépezetét. A teória követői szerint kétségtelen, hogy a piacok hatékonyak, illetve prognosztizálhatóak, amely lehetővé teszi nyereségek elérését a tőkepiaci szereplők számára. A Non-Random Walk elmélet ugyan elismeri, 12 Befektetési alap 13 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 6. 14 www.stockcharts.com 15 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 7. 19
hogy a piaci hozam felülteljesítése (főleg annak fenntartása) nem könnyű feladat, de a befektetési alapkezelők a folyamatos kutatás és az innovatív termékfejlesztés révén megvalósíthatják. Véleményük szerint amennyiben a vállalatok meg akarják őrizni versenyképességüket, nem dőlhetnek hátra egy-egy sikeresebb termék bevezetése után, hanem a menedzsmentnek rugalmasnak kell lennie a megváltozott piaci körülmények adoptálásához, és a befektetőknek állandóan fejleszteniük kell befektetési palettájukat, különben az egyre élesebb konkurenciaharc felemésztheti a szóban forgó céget. Andrew Lo úgy vélte minél több kreativitást visz az ember a befektetési folyamatba, annál nagyobb piaci hozamot tud produkálni, arra azonban nem tért ki, hogy a fundamentális vagy a technikai elemzés vezet e jobb befektetési döntésekhez. 16,17 II. 4. Elliot hullámelmélet Az technikai elemzés legismertebb és legalapvetőbb elmélete, az Elliot hullám-elmélet melynek megalkotása Ralph Nelson Elliot nevéhez fűződik, aki 1939-ben a Financial World című magazinban publikálta Dow Jones tőzsdeindex vizsgálata során megalkotott teóriáját. Főbb megállapítása, hogy a tőke- és pénzpiacok nem kaotikus mozgást folytatnak, hanem ismétlődő hullámzást mutatnak. Ezt a Főbb hullámok Forrás: Robert Fischer: Fibonacci Applications and ciklikusságot Elliot az emberi érzelmeknek Strategies, John Wiley & Sons, Inc, 1993, p.13. illetve reakcióknak tudta be, mivel mint mondja: A tőzsdét az ember alkotta, és ezért tükrözi az egyéni kifejezésmódot (1993, Fisher, p.12) Az Elliot hullám-elmélet alapvetően három elemből épül fel: alakzat, arányszám és az idő, melyek közül a szerző véleménye szerint a napról napra formálódó alakzat a legfontosabb alkotóelem. Az elmélet mögötti fundamentális feltevés, hogy a piacok az elsődleges trend mentén 5 hullámot alkotva mozognak, melyet az általános trenddel szembeni 3 korrekciós hullám követ. Mint az ábrán is látható, a fő trend irányába az 1-es, 3-as és az 5-ös hullámok haladnak, melyet lökéshullámoknak nevezünk (impulsive wave). 16 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 7. 17 www.stockcharts.com 20