BUDAPEST FOVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZO KFT. 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 9-11. POB: 1364 BUDAPEST, PF. 338. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296

BUDAPEST FOVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZO KFT. 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 9-11. POB: 1364 BUDAPEST, PF. 338. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296 SZENTENDRE HÉV VÉGÁLLOMÁS ÉS TÉRSÉGE (RÓZSA UTCA - DÓZSA GYÖRGY ÚT DUNAKANYAR KÖRÚT - VASÚTI VILLASOR - KOZÚZÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ) SZABÁLYOZÁSI TERV BUDAPEST, 2008. JÚLIUS 24. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 1

SZENTENDRE, HÉV VÉGÁLLOMÁS ÉS TÉRSÉGE (RÓZSA UTCA - DÓZSA GYÖRGY ÚT DUNAKANYAR KÖRÚT VASÚTI VILLASOR KOZÚZÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ) SZABÁLYOZÁSI TERV Tsz.: I-425-3/2008 Településrendezés: Albrecht Ute irányító tervezo.... TT1 01-0517/06 Rektor Árpád...... Cseh András...... Közlekedés: Peto Zoltán.... TRk-T 01-2321 Gál Balázs.... Pogonyi Ádám.... Közmuvek: Energiaellátás: Peto László...... EN-korlátozott, GO-T 01-9743 Zöldfelület és Pogány Aurél.... környezetvédelem: K1 01-5060/05 Altervezo: Víziközmuvek Fodor Sarolta.... VZ-T 01-4016 Munkatársak: Cseh Ildikó, Dudásné Elek Teréz, Kissné Somos Judit, Ujváriné Barabás Ágnes Ügyvezeto: Albrecht Ute A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezok szellemi alkotása, melyet a Megrendelo csak a szerzodésben foglaltak szerint használhat fel. Budapest, 2008. július 24. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 2

TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám: Elozmények, a tervezés célja 4 1. VIZSGÁLAT 4 1.1. Városrendezési vizsgálat 4 1.1.1. Településszerkezeti összefüggések 4 1.1.2. Övezeti rendszer 5 1.1.3. Tervi elozmények 8 1.1.4. Tulajdonvizsgálat 17 1.1.5. Jelenlegi területhasználat 18 1.1.6. Épületvizsgálat 18 1.1.7. Érdekfeltárás 19 1.2. Közlekedési vizsgálat 20 1.2.1. Településszerkezeti összefüggések 20 1.2.2. övezeti rendszer, szabályozás 20 1.2.3. Tervi elozmények 20 1.2.4. Közúthálózat vizsgálata 22 1.2.5. Tömegközlekedési hálózat vizsgálata 22 1.2.6. Parkolási vizsgálat 23 1.2.7. Gyalogos-és kerékpáros közlekedés 23 1.3. Közmuvizsgálat 23 1.3.1. Vízellátás 24 1.3.2. Csatornázás 25 1.3.3. Villamosenergia-ellátás 27 1.3.4. Gázellátás 27 1.3.5. Távközlés 28 1.4. Környezetvédelmi és zöldfelületi vizsgálat 29 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 34 2.1. Városrendezési javaslat 34 2.1.1. Tervezési koncepció távlat 34 2.1.2. Tervezési koncepció rövidtáv 36 2.1.3. Településszerkezeti terv módosítási javaslata 36 2.1.4. Környezetalakítási javaslat 37 2.1.5. Szabályozási javaslat 37 2.1.6. Elovásárlási jog 38 2.2. Örökségvédelmi hatástanulmány 38 2.3. Közlekedési javaslat 41 2.3.1. Településszerkezeti összefüggések 41 2.3.2. Közúthálózat 41 2.3.3. Tömeg-közlekedési hálózat 42 2.3.4. Parkolás 43 2.3.5. Gyalogos-kerékpáros közlekedés 43 2.4. Közmuellátás 44 2.4.1. Vízellátás 44 2.4.2. Csatornázás 46 2.4.4. Gázellátás 48 2.4.5. Táv-és hírközlés 49 2.5. Környezetvédelmi és zöldfelületi javaslat 50 2.5.1. Levegominoség 50 2.5.2. Zajterhelés 50 2.5.3. Talaj-és felszín alatti víz, potenciális szennyezések, hulladék 50 2.5.4. Zöldfelületek 51 3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 52 TERVIRATOK Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 3

Elozmények, a tervezés célja A HÉV végállomás és térségére vonatkozóan már többször felmerültek fejlesztési szándékok. A Szentendre kapujának is nevezheto terület jelen formájában nem elég méltó a város presztízséhez, helyi potenciálja viszont vonzza a különféle gazdasági befektetoket, továbbá a kistérség szempontjából is igen kiemelt helyzetben van. Mindezek miatt szükségessé vált egy összefüggo térségre vonatkozó, részletes vizsgálatokon és felméréseken alapuló településrendezési terv elkészítése, amely a terület jövobeni fejlesztéseihez megfelelo, átgondolt, szintetizált alapot nyújthat. Jelen tervezési munkát cégünk közbeszerzési eljárás keretében nyerte meg, a megbízó Szentendre Város Önkormányzata. A BFVT Kft. már 2006. év folyamán készített szabályozási tervet a tervezési terület egy részére vonatkozóan, azonban a Képviselo-testület 2006. július 25.-i ülésén úgy döntött, hogy a területen tapasztalható összetett problémahalmaz és a megoldandó feladat komplexitása miatt nagyobb térségre szükséges a tervezést kiterjeszteni. A megnövelt területen a tervezés elsodleges célja a HÉV és Volán pályaudvarok környékének rendezése intermodális csomópont kialakítása érdekében, a korszeru utasforgalmi rendszerek feltételeinek megteremtése, P+R parkoló helyének meghatározása, városi és kistérségi funkciók számára terület biztosítása, a területen jelentkezo elsosorban gazdasági-kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések összeegyeztetése. A tervezési folyamat több szakaszból áll. Elso ütemben készült a helyzetelemzés, amelynek egyik fo feladata a területen jelentkezo fejlesztési igények feltárása volt. A problémaelemzést II. ütemben a teljes területre készülo programterv követte. Az azóta a területen érdekeltekkel történt egyeztetések alapján az önkormányzat úgy döntött, hogy a programba foglaltakat figyelembe véve a szabályozási terv két ütemben készüljön. Jelen dokumentáció a rövidtávon megvalósítható fejlesztéseket tartalmazza elso ütemként. Tartalmazza természetesen a teljes területre készített vizsgálati dokumentációt és távlati programjavaslatot is. A szükséges várospolitikai döntések meghozatalát követoen elkészülhet - jelen szabályozási terv jóváhagyását követoen - a távlati fejlesztést lehetové tevo szabályozási terv dokumentációja. 1. VIZSGÁLATOK 1.1. Városrendezési vizsgálat 1.1.1. Településszerkezeti összefüggések A tervezési terület Szentendre déli részén, a település Belváros városrészétol délre található. A terület városi és kistérségi szempontból egyaránt kiemelt jelentoséggel bír. Az itt található HÉV végállomás a település egyik a Belváros után - legismertebb helyszíne, közlekedési szempontból mondhatnánk a legfontosabb, hiszen Budapest felol a városba tömegközlekedéssel érkezo emberek számára Szentendre kapuja. A Dunakanyar települései felé közlekedok számára fontos átszállóhely a szintén itt található Volán autóbusz-pályaudvar. A területet keletrol az 11. számú foút (Dózsa György út Dunakanyar körút), a többi irányból pedig három települési jelentoségu közút (Vasúti villasor, Kozúzó utca, Rózsa utca) határolja. Szentendre Város településszerkezeti terve (készítette: Muhely Rt., jóváhagyva a 143/2002. (VIII. 07.) Kt. sz. határozattal) a vizsgált területet az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja: Lk 1,5 jelu, Kisvárosias lakóterületbe tartozik a Dózsa György út mentén, a terület dél-keleti részén található tiszti lakótelep. Lke 0,6 jelu, Kertvárosias lakóterület fekszik a terület északi részén a Vasúti villasor, a Római temeto utca mentén. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 4

Gksz 1,0 jelu, Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek találhatók a terület több részén, elsosorban a Dózsa György út mentén és a végállomások térségében. Gipe 0,6 jelu, Ipari egyéb, gazdasági terület fekszik a Kozúzó utca térségében, a terület nyugati felén. K-KZ 0,2 jelu, Különleges közlekedési területbe tartozik a HÉV és Volán végállomások területe, a terület középso és észak-keleti része. (A területfelhasználási egységek jelében szereplo szám az adott maximális szintterület-suruséget mutatja.) 1.1.2. Övezeti rendszer Szentendre Város 32/2004 (VIII. 30.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási terve (készítette: Muhely Rt., jóváhagyva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel) az alábbi övezeteket alkalmazza a tervezési területre vonatkozóan: Lk-K jelu, kisvárosias lakóterület, Lke-08, Lke-09 jelu, kertvárosias lakóterületek, Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 jelu, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek, Gipe-3 jelu, egyéb ipari gazdasági terület, K-KZ jelu, nem közlekedési területen lévo közlekedési építmények területe, Z-2 jelu, közpark. A szabályozási terv tervezési területre vonatkozó további jelölései: Tervezett szabályozási vonal érinti a területet a Vasúti villasor, a Kozúzó utca és a Rózsa utca mentén, valamint a Szabadkai utca és a HÉV végállomás környezetében. A HÉV végállomástól nyugatra, a kereskedelmi létesítmények mögött kizárólagos használat területe került lehatárolásra 250 parkoló céljára. A terv a HÉV fovágányoktól számított 50-50 méteres közlekedési védotávolságot jelöl. Védett mély fekvésu terület a tervezési terület nagy része. A tervezési terület északi részét 3 db ismert régészeti terület érinti. Szentendre Város helyi építési szabályzatának a tervezési területen kijelölt építési övezetekre vonatkozó fobb eloírásai: Az Lk-K jelu építési övezetre: Elhelyezheto: a kialakult építménymagassághoz igazodó tetotérbeépítés (tetotéri lakások, legfeljebb F3T szint), közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), de az építési övezet területének (az építési övezetben fekvo telkek összterületének) beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot. Nem helyezheto el: többszintes parkolóház önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára különálló kiegészíto épületek. Az Lk jelu lakóövezetek területét teljes közmuvesítéssel kell ellátni. Az Lke-08, Lke-09 jelu építési övezetekre: Elhelyezheto: lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás), a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 5

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, sportépítmény csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézmuipari és egyéb gazdasági építmény. Nem helyezheto el: szálláshely szolgáltató épület, a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára. Az Lke jelu lakóövezetek területét legalább részleges közmuvesítéssel kell ellátni. A keletkezo szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerzodéssel igazoltan, vagy a szikkasztáshoz megfelelo teleknagyság esetén korszeru szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható. A közcsatorna megépítését követo 1 éven belül az ingatlanokat kötelezo rácsatlakoztatni a kiépített hálózatra. A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Lke jelu lakóövezetek területén megengedett. Az Lke-09 jelu építési övezet területén építési engedély csak a teljes közmuhálózat megvalósulása, a felszíni vizek rendezése és a területrol történo elvezetése a befogadóba, a területen lévo közutak alaprétegének kiépítése, valamint 80 férohelyes parkoló kiépítése és Szentendre Önkormányzata részére történo tulajdonba adása után adható. A Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 jelu építési övezetekre: Elhelyezheto építmények: mindenfajta nem jelentos zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, igazgatási, egyéb irodaépület sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, egyéb közösségi szórakoztató épület, csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el. A Gipe-3 jelu építési övezetre: Elhelyezheto építmények: nem zavaró hatású ipari épület, az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezhetok el, oktatási, egészségügyi és szociális épületek csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezhetok el. A gazdasági területek építési övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény csak teljes közmuvesítéssel helyezheto el. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése szakhatósági hozzájárulással a zárt, közcsatornás csapadékvíz csatorna kiépítéséig, átmeneti megoldásként megengedett. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 6

A K-KZ jelu építési övezetre: Elhelyezheto építmények: közlekedési építmény, szolgálati lakás, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel, kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel, szociális épület, kizárólag a muködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, Nem helyezheto el önálló lakóépület. A különleges területeken az építési övezetek területét teljes közmuvesítéssel kell ellátni. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése - szakhatósági hozzájárulással - átmeneti megoldásként megengedett. A különleges területek építési övezeteinek területén szolgálati lakás, illetve szolgálati lakóépület csak a fo rendeltetési funkció kiegészítéseként építheto. Az építési övezetek építési telkeinek kialakításakor figyelembe veendo paraméterek: Övezeti jel Beépítés módja Megengedett legkisebb telekterület (m²) Megengedett legnagyobb beép. (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató Legkisebb zöldfelület (%) Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m) mélysége (m) Megjegyzés Lk-K Kialakult állapot Lke-08 oldalhatáron álló 900 30 4,5 0,45 50 Lke-09 szabadon álló 720 30 5,0 0,45 50 Gksz-1 szabadon álló 2000 35 Gksz-2 szabadon álló K (1000) 7,5 (3,5)* 14,0 (16,0) 14,0 (16,0) 30,0 20,0 0,8 30 25,0 35,0 *- min. ép. mag. 40 5,0 0,6 35 20,0 30,0 Gksz-3 szabadon álló 1500 40 7,5 0,8 20 25,0 30,0 Gipe-3 szabadon álló 2000 35 7,5 0,5 25 25,0 50,0 K-KZ szabadon álló K (1000) 10 7,5* 0,2 40 25,0 35,0 A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó. K kialakult állapothoz igazodó (Közlekedési ter.) * legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelheto A Z-2 jelu övezetre: A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közmuvesítéssel helyezheto el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat KRT (Közterület rendezési terv) alapján kell kialakítani. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 7

Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevok számára eloírt parkoló-férohely helyezheto el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tetofödémét legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott tetokertként kell kialakítani.) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet. A terület a döntoen zöldfelülettel kialakított pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. Elhelyezheto építmények: pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenohely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház), vendéglátó építmény elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel, hírlap és virágárusító pavilon, a terület fenntartásához szükséges épület. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 80%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, 2.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki. Szentendre Város Önkormányzat Képviselo-testülete 20/2007. (IV.03) Önk. sz. rendeletével a tervezési terület egy jelentos részerere változási tilalmat rendelt el. A tilalmat a 14/2008. (IV.15.) Önk. sz. rendelettel módosította, az ún. HÉV és környéke szabályozási terv módosítással érintett terület ingatlanjai közül a 381 és 382 hrsz-ú. ingatlanokat a tilalom már nem érinti. 1.1.3. Tervi elozmények Szentendre városfejlesztési stratégiája (Készítette a Mu-Hely Rt. Elfogadva a 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozattal.) A városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb céljaként határozza meg a város kistérségi szerepének növelését, amely lehetoséget ad Budapest vonzásának csökkentésére. Ennek érdekében számos funkció erosítése szükséges Szentendrén. Az alábbi stratégiai feladatok érintik jelen tervezési területet, ill. közvetlen környezetét: Kistérségi gazdasági központ (vállalkozási területek kijelölése a Kozúzó utca környékén) Kistérségi kereskedelmi központ (Komplex kereskedelmi kínálat biztosítása, bevásárló helyek létesítési lehetoségeinek elokészítése) Kistérségi egészségügyi központ. Másik fontos stratégia cél a lakható város, amelynek megteremtése a szentendrei polgárok közös érdeke. Nemcsak a lakók, hanem a munkavállalók, vállalkozók szempontjából is, mert a minden ötödik szentendrei a vendégekbol él. A tervezési terület vonatkozásában is meghatározó, ide tartozó közlekedésfejlesztési feladat a nyugati tehermentesíto út kiépítése, ami lehetové tenné a belso területek forgalomcsökkentését, a 11-es út városi szakasza pedig foutcává válhat az Ady Endre úttól a Dózsa György útig. Szentendre a kultúra és a muvészetek városa a harmadik fo célként fogalmazódott meg. A város kulturális értékei (múzeumok, galériák, iskolák, rendezvények) túlmutatnak a régió vagy az ország határain. Az értékek védelme és megorzo fejlesztése, a minoségi színvonal fejlesztése a város minden lakójának érdeke. A tervezési terület szempontjából ez a cél közvetve érinti a területet. A turisták nagy része tömegközlekedéssel (HÉV-vel) érkezik a városba, ezért a végállomás környezetének színvonalas kialakítása elengedhetetlenül szükséges a jövoben. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 8

A vállalkozók városa, a gazdagodó város, a negyedik stratégiai cél. Meghatározó szektor a turizmus, ugyanakkor a városban élo szellemi potenciál kihasználása ennek megfelelo városfejlesztést indokol. A magas színvonalú, környezetet nem, vagy csak alacsony mértékben terhelo tevékenységek megtelepedése elosegíti a gazdaság más szektorainak fejlodését is szinergikus hatásaival, a szolgáltatásoktól az oktatáson keresztül a környezetvédelemig. Ennek keretében vállalkozói park létrehozása tervezett, ahol a fejlodo kisvállalkozók telephelyei kerülhetnek elhelyezésre, gazdasági növekedésük érdekében, a lakókörnyezet zavarása nélkül. Erre alkalmas helyszín lehet a tervezési terület közepén található VSZ Rt. területe, amely jelenleg önkormányzati tulajdonban áll. Kivonat Szentendre város településrendezési terve prioritási javaslatok c. rajzból (Muhely Rt., 2000.) Dumtsa Jeno városfejlesztési stratégia (Készítette: dr. Dietz Ferenc polgármester, 2007.) Az anyagban meghatározott stratégiai célok: Szentendre legyen a kultúra városa! Szentendre legyen okos város! Szentendre legyen zöld város! Szentendre legyen megújuló város! Szentendre legyen együttmuködo város! A fenti célok köré csoportosított prioritások közül a tervezési területhez kapcsolható javaslatok kivonatként az alábbiak: Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 9

OKOS VÁROS A gazdasági élet fellendítése A helyi vállalkozások számának növekedésével egyre nagyobb az igény arra, hogy a gazdasági élet szereploi egy külön a számukra kialakított iparterületen szolgálják ki ügyfeleiket, illetve végezzék napi tevékenységüket, egy olyan területen, ahol a kibocsátott zaj és a teherforgalom nem zavarja a lakosság nyugalmát. Feladatok címszavakban: o a gazdasági infrastruktúra fejlesztése o ipari övezetek fejlesztése, vállalkozópark létrehozása o új iparágak meghonosodását szolgáló infrastrukturális fejlesztések, a befektetés-ösztönzés, befektetés-marketing muködtetése. A cél a gazdaságfejlesztés, az innováció, a tudásintenzív ágazatok fejlesztése, a kis- és középvállalkozások infrastruktúrájának, valamint a településgazdálkodásnak és a közszolgáltatásnak a fejlesztése. ZÖLD VÁROS A környezeti terhelés csökkentése A tömegturizmus növekedését nem követte az infrastruktúra fejlesztése. Fontos feladatunk a közlekedés által okozott környezeti terhelés (zaj, rezgés, levegoszennyezés) csökkentése, a környezetbarát közlekedés arányának növelése minél több kerékpárúttal a fo közlekedési utakon, fa-, és cserjesorok telepítésével, a tömegközlekedés optimalizálásával, fejlesztésével. A közlekedés átalakítása a kötelezo rendezoelvek mentén kell, hogy történjen: a közlekedok biztonsága, a járdák akadálymentesítése, a gyalogosok védelme, gyalogátkelohelyek felújítása és építése, egyes területek forgalmának korlátozása, a tömegközlekedés fejlesztése, gyalogjárdák és kerékpárutak építése, a közlekedésben részt vevo jármuvek biztonsága, a jármuvek muszaki állapotát veszélyezteto utak és úthibák kijavítása, burkolatrekonstrukció, a parkolás rendezése. Fontos a közlekedés környezetének biztonsága, a forgalom élo és épített környezetet terhelo hatásainak csökkentése. Lényeges feladat a dunakanyari és pilisi kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése. A fo cél a biztonságos kerékpárutak kiépítése, tárolók tervezése, kialakítása, információs táblák kihelyezése, kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások elosegítése. A távolabbi célok között szerepel a helyi kerékpárút csatlakoztatása a térségi és a nemzetközi kerékpárút-hálózathoz. Hatékony lehet szemléletformáló programok rendezése a kerékpározás népszerusítésére (pl. a nemzetközi autómentes napon, szeptember 22-én stb.). A fásítás, bokrok, sövények telepítése a forgalmas közutak mentén összhangban áll a zöldprogram -ban megfogalmazott törekvésekkel, a zöldfelületek növelésével. Célunk a környezeti állapot javítása, önkormányzati intézkedési terv kidolgozása, a motorizáció visszaszorítása, a forgalomcsillapítás, az indokolt mértéku sebességkorlátozás, gyalogos zóna kialakítása, a közlekedésbiztonsági szempontból kritikus területek áttervezése, átalakítása, az egyre népesebb fiatal korosztály biztonságának megteremtése. A tervek között szerepel védett gyalogátkelohelyek kialakítása az iskolák környezetében és a 11-es foút csomópontjainak átalakítása is. MEGÚJULÓ VÁROS Szakorvosi rendelointézet A Szentendre Szakorvosi Rendelointézet mintegy huszonöt kilométeres sugarú körzetben látja el a szakorvosi feladatokat. A demográfiai elorejelzések szerint az ellátandó lakosok száma töretlenül növekedni fog. Ahhoz, hogy a szakorvosi rendelointézet hosszú távon biztosítsa Szentendre és vonzáskörzete számára a korszeru, színvonalas járóbeteg-szakellátást, valamint a dolgozók számára a biztonságos munkakörülményeket, át kell gondolnunk a tennivalókat. A projekt megvalósításával Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 10

( intézményellátás vezérprojektünk keretében) korszeru, színvonalas szakellátás biztosítható, mely több tízezer ember orvosi ellátását oldja meg. Az egészségügyi ellátás racionalizálása keretében a Rendelointézetet a belvároson kívül eso helyszínen, tömegközlekedéssel jobban megközelítheto helyen, a HÉV-végállomás közelében létesítendo egészségügyi centrumban helyezhetjük el. A fo feladat az egészségügyi ellátás korszerusítése Szentendre és a Kistérség vonatkozásában, a kistérség ellátásának javítása, az ezzel kapcsolatban felmerülo problémák megoldása. E területen a kistérségi szintu fejlesztés és együttmuködés az egyik legfontosabb irányvonal. EGYÜTTMUKÖDO VÁROS Kistérségi találkahely A szentendrei HÉV végállomás az agglomeráció északi térfelének, azaz a Dunakanyar és a pilisi térség lakóinak átszállóhelye. A munkaképes lakosság jelentos része a fovárosba ingázik nap mint nap. El kell érnünk, hogy megfelelo színvonalú legyen a HÉV környéke, komfortos érzés legyen a kistérség kapuján, Szentendrén átutazni, itt tartózkodni. Kiemelendo fejlesztési célok: o Kistérségi központok telepítése (térségi alközpont) o Szentendre Szakorvosi Rendelointézet áttelepítése o Önkormányzati funkciók telepítése ügyfélszolgálat, okmányiroda o Kereskedelmi szolgáltató beruházások (városrész megújítás) ösztönzése o Kistérségi zöldségpiac létesítése. A beruházás az alábbi fejlesztéseket tartalmazza: o A pályaudvari épületek megújulása o Parkolók az utazóközönségnek (P+R) o Közpark fejlesztése, revitalizációja. HÉV és VOLÁN pályaudvar korszerusítése (építészeti tervek) (Készítette: Hajnal Építész Iroda Kft.) 2001. májusában Szentendre Város Önkormányzata a BKV RT.-vel, valamint a VOLÁNBUSZ RT.-vel közösen pályázatot írt ki a szentendrei HÉV végállomás fogadóépületének és környékének korszerusítésére. A pályázatot a Hajnal Építésziroda Kft. nyerte meg. A cég megbízást kapott az engedélyezési tervek és a kiviteli tervek elkészítésére. 2002. szeptemberében az engedélyezési terv, 2003. januárjában a komplett kiviteli terv is elkészült. A beruházó nagy léptéku, ~ 2 x 1 m befoglaló méretu modellt is megrendelt. Az építészeti koncepció szerint nagy méretu (45 x 180 m), 7,5 m magas, közel vízszintes hajlásszögu üvegteto rendszer alá érkeznek a HÉV szerelvények, melyekrol a le- és fel-, illetve az átszállás a VOLÁN buszokra a fenti eloteto alatt történik. A régi állomásépület elbontását javasolták, helyére megnövelt alapterülettel a földszinten kereskedelmi funkciókat is kielégíto új épületet terveztek. Elbontásra javasolták a pályaudvarnak a 11-es foúthoz közeli területén lévo árusító pavilonokat is. A tulajdonosoknak az új foépület földszintjén lenne módjuk üzletet nyitni. A pavilonok helyén parkot alakítottak ki, rendezett zöldfelülettel, pihenorészekkel. A családiházas beépítésu területekhez az új aluljárón keresztül biztosították a gyors átjutást. A VOLÁN buszok fölé a nagy üvegtetohöz közvetlenül kapcsolódó kisebb belmagasságú üvegtetot javasoltak. (Hajnal Zsolt 2007. július 25.-ei tájékoztató levele alapján.) Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 11

Szentendre Belváros Koncepció (Készítette az ECORYS Kft. 2005.) A Belváros Koncepció a tervezési terület vonatkozásában a HÉV végállomás környezetére ad konkrét javaslatokat. A fejlesztési javaslat a jövoképet az alábbi elemekre építi: 1. A terület kapjon térségi alközponti szerepet, amely nem csupán Szentendrét, hanem kisebbnagyobb mértékben a mögöttes kistérséget is szolgálja, közlekedési, kereskedelmi/szolgáltató, adminisztratív és közösségi funkciókkal. 2. A területen várhatóan erosödni fog a napi ingázáshoz kapcsolódó forgalom, amit egyfelol a háttérterületek lakosságszám növekedése, másfelol a HÉV várható fejlesztése 5-ös metróvá egyaránt valószínusít. 3. A területen épüljön ki minél optimálisabb kapcsolatokkal egy ún. intermodális csomópont, ahol a közlekedési eszközváltás napi többszöri rutinjához szervesen kapcsolódnak a megfeleloen odatelepített funkciók. 4. A terület kapjon szerepet a Belváros tehermentesítésében, amennyiben egyes közösségi funkciók idetelepítése révén a Belvárosba gépkocsival érkezo látogatók száma csökkenhet. 5. A terület hosszabb távon kapjon szerepet az alvóváros jelleg csökkentésében, amennyiben egyes munkahelyi funkciók megtelepítésével részben oldható Budapest vonzása. 6. A terület új épületegyüttese határozza meg a térség karakterét, rendezze a városképet, alakítsa ki Szentendre új belváros-kapuját! A területre kidolgozott javaslatokat egy kereskedelmi potenciálelemzés elozte meg, amely megállapította, hogy a bovítheto kereskedelmi alapterület a vonzáskörzetben becslések szerint mintegy 18-19.000 m 2. Az anyagban szereplo területhasználati javaslat lényege a HÉV állomás vágányainak és peronjainak racionalizálása. Valószínusíti, hogy a végállomáson a két vágány használata elegendo marad, az Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 12

üzemi vágányok megszüntetésével számol. Javasolja a vágányok hosszának csökkentését, a vonatok megállóhelyének visszahúzását mintegy 40 m-el. Az így kialakítható keresztirányú gyalogostengely a leendo épületegyüttes legfobb szervezo tengelye. A P+R szolgáltatás jelentos javításával számol, hogy az eszközváltás vonzó legyen a térségbol Budapest felé haladó autósok számára. A fejlesztési terület keleti felén ezért mintegy 250 fh. kapacitású parkoló terület kialakítását javasolja, mely a késobbiekben parkolólemez építésével 500 fh. kapacitásúra bovítheto. A vasúti peronok egyfelol a buszállomáshoz, másfelol a P+R területhez kereskedelmi funkciókkal kiegészített utasforgalmi átjárókkal kapcsolódhatnak. A Belváros felé induló gyalogosforgalom kapcsolatának javítására a jelenlegi aluljáró helyett széles átjáró kiépítését javasolja, amely a mai posta elotti park helyén kialakítandó süllyesztett térre érkezik. Az együttesben a meglévok mellett új funkciók megjelenése kívánatos. A közösségi funkciók (ügyfélszolgálat, egészségügyi intézmények) megjelenése a területen egyszerre szolgálhatja a Belváros tehermentesítését és az alközpont erosítését. Új funkciónak tekintheto a területen az irodai/munkahelyi funkciók megjelenése. A központ kiépülésével, erosödésével, valódi városközpont jellegének egyértelmu kialakulásával párhuzamosan e funkció létjogosultsága feltétlenül noni fog. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 13

HÉV állomás - Dózsa György út Pannónia utca Telep utca 379/1 hrsz.-ú telek által határolt területre vonatkozó szabályozási terv (Készítette a BFVT Kft. 2006., nem került jóváhagyásra) A Dózsa György út melletti 382 hrsz.-ú ingatlanon található Volán telephelyen jelentkezo funkcióváltási igény indokolta a hatályos szabályozási terv módosítását. A területen egy bevásárlóközpont és egy üzemanyagtölto állomás elhelyezését tartalmazta a terv. A tervezés folyamán kiderült, hogy az új funkciók, valamint a Dózsa György út túloldalán található rendorség és további két lakótelek megközelítésére egy új közlekedési csomópont kialakítása is szükséges. A tervben a bevásárlóközpont telkén egy F+1+tetoelmelet szintes épületegyüttes kialakítása szerepelt, a pinceszinten parkolókkal, a teton pedig tetokerttel és terasszal (bruttó szintterület mintegy 15.000 m 2 ). Az üzemanyagtölto állomás telkén pedig egy földszintes foépület elotetovel és autómosó került elhelyezésre. A szabályozási javaslat szerint a jelenlegi (Gksz-1) építési övezet helyett egy új Gksz-12 jelu építési övezet bevezetése szükséges, melynek javasolt mutatói: min. telekterület: 2.000 m 2 max. beépíthetoség: 45% max. építménymagasság: 11,5 m max. szintterületi mutató: 1,0 min. zöldfelület: 20% A Képviselo-testület 2006. július 25.-i ülésén a munkát városfejlesztési szempontok miatt felfüggesztette, mert nagyobb térségre vonatkozóan kívánta a tervezést kiterjeszteni. Észak-déli regionális gyorsvasúti vonal I. ütemének megvalósítási tanulmánya Az Észak-déli regionális gyorsvasút a Szentendrei-, a Ráckevei-, és a Csepeli HÉV vonalaknak a pesti belváros alatti összekötésével kialakuló kötöttpályás kapcsolat létrehozását jelenti, melyhez negyedik szárnyvonalként kapcsolódhat még a Budapest-Esztergom vasútvonal (Pilisvörösvárig tartó szakasza) is. A regionális gyorsvasút megvalósítása jelenleg elokészítési fázisban van, ennek részeként megvalósíthatósági tanulmány és azt követoen engedélyezési terv készül (a tervezést a FOMTERV Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 14

Zrt. által vezetett konzorcium végzi). Az eddig elkészített megvalósíthatósági tanulmány több megoldási javaslatot tartalmaz az egyes fejlesztések esetében nyomvonal korrekciók, végállomás átalakítása, stb. - véglegesítésre nem került még sor. A projekt I. üteme a Békásmegyer és Szentendre közötti szakasz felújítását, és a jármupark bovítését foglalja magában. A projekt részletesebb bemutatását a közlekedési vizsgálatok tartalmazzák. VOLÁN pályaudvar területére vonatkozó tanulmányterv A BFVT Kft.-nél 2007. július 10-én tartott tárgyaláson (lsd. terviratok) elhangzott a VOLÁNBUSZ Zrt. képviselojétol, hogy a közlekedési vállalat készíttetett egy tanulmányt a saját területeik hasznosítására. A tanulmány a közlekedési és kereskedelmi funkciók kombinációját tartalmazza. A tanulmányt azóta nem kaptuk kézhez, így annak tartalmát elemezni nem tudtuk. Vasúti villasor mellé tervezett üzletközpont építészeti vázlatterve (Készítette a MUÉP Építomérnöki Kft. 2007.május) A tervezett üzletközpont az építészeti vázlatterv szerint nem csak a fejleszto Liliom 20 Ingatlan Kft. tulajdonában álló telkeken, hanem önkormányzati és egyéb tulajdonosok telkén kerülne elhelyezésre, a Vasúti villasor menti területen, a HÉV végállomáshoz kapcsolódóan. Az F+1 szintes épületegyüttesben a földszinten és az önkormányzati területek emeleti szintjén mintegy 17.000 m 2 (10.000 m 2 a Liliom Kft. területén + 7.000 m 2 az önkormányzat területén) bruttó szintterülettel rendelkezo üzletház kapna helyet. A Liliom Kft. területén az emeleti szinten a Vasúti villasor felol mintegy 4.000 m 2 -en közszolgáltatási területek, a mögöttes területen pedig tetoparkoló kerülne kialakításra. Az új létesítmény a Liliom Kft. 25.500 m 2 -es területén 55%-os beépítési mértéket, 1,2-es szintterületi mutatót és 20%-os zöldfelületi mértéket, az önkormányzat 13.500 m 2 -es területén pedig 45%-os beépítési mértéket, 1,0-es szintterületi mutatót és 15%-os zöldfelületi mértéket eredményezne. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 15

Dózsa György út mellé tervezett üzemanyagtölto állomás és bevásárlóközpont építészeti vázlatterve (Készítette a MUÉP Építomérnöki Kft. 2005. július) A vázlatterv egy bevásárlóközpont és egy benzinkút elhelyezését tartalmazza az egykori Volán Rt. tulajdonában álló telken, a Volán jármutelep területén, a 11. sz. foút melletti területen. A bevásárlóközpont területére azóta új tulajdonos érkezett, más szándékokkal, így a tervet csak az üzemanyagtölto állomás vonatkozásában mutatjuk be. Az ESSO benzinkút négy kútfejes, elotetos kialakítással tervezett, különálló földszintes kezeloépülettel és autómosóval. A terület megközelítése a Dózsa György út felol egy új csomóponton keresztül történne. A kb. 3.000 m 2 -es területen az új létesítmény 19%-os beépítési mértéket, 0,2-es szintterületi mutatót és 30%-os zöldfelületi mértéket eredményezne. Dózsa György út mellé tervezett bevásárlóközpont építészeti vázlatterve (Készítette az INVEX Kft. 2007. június) A tervezett bevásárlóközpont az egykori Volán Rt. tulajdonában álló telken, a Volán jármutelep területén kerülne elhelyezésre, a 11. sz. foút melletti területen, fejleszto a Raiffeisen Ingatlan Zrt. A terv telekalakítással számol, amely során a jelenlegi HÉV területbol mintegy 4.000 m 2 -t csatolna hozzá a területhez. Az F+1 szintes épületegyüttesben mintegy 20-23.000 m 2 bruttó szintterületen kereskedelmi, szolgáltató egységek kerülnének kialakításra, a földszinten kb. 6.000 m 2 -en INTERSPAR áruházzal. A parkolók az épület alatt, ill. mellette nyitott kialakítású parkolószinten kapnának helyet. A terület megközelítése a Dózsa György út felol egy új csomóponton keresztül történne. A kb. 22.000 m 2 -es területen az új létesítmény 50%-os beépítési mértéket, 1,0-es szintterületi mutatót és 24%-os zöldfelületi mértéket eredményezne. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 16

Kiskereskedelmi piaci elemzés Szentendre vonzáskörzetében (munkaközi anyag) (Készítette az ECORYS Kft. 2006. november) A tanulmány a Raiffeisen Ingatlan Zrt. megbízásából készül. A munkaközi anyag elemzi a vásárlóerot és a jelenlegi kereskedelmi létesítményeket Szentendrén és a vonzáskörzetben. Az anyag véglegesítésénél meghatározásra kerülnek a szabad fejlesztési potenciálok mind a napi bevásárlások, mind az attól eltéro bevásárlások vonatkozásában. Tanulmány az új kistérségi szakorvosi rendelointézetrol (Készítette a Raiffeisen Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.) Az elozménytervekben szereplo, a HÉV végállomás térségében elhelyezésre kerülo új kistérségi rendelointézet kialakítására vonatkozóan az önkormányzat tanulmányterv készítését rendelte meg a Raiffeisen Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.-tol. A tanulmány meghatározta az idekerülo egészségügyi funkciók körét és területigényét. A tervben szereplo szakrendelok, családorvosi rendelok és gondozóhelyiségek mintegy 6.600 9.200 m 2 bruttó szintterületen kerülnének kialakításra. 1.1.4. Tulajdonvizsgálat A tulajdonvizsgálatot Szentendrei Önkormányzat adatszolgáltatása alapján végeztük el, a 2007. februári tulajdoni lapok alapján. A tulajdonviszonyokat a mellékelt térkép jól szemlélteti, a telkek dönto többsége társaságok (Kft., Bt., Rt. stb.) tulajdonában, kisebb része magántulajdonban van. A Magyar Állam és a Szentendrei Önkormányzat tulajdonában inkább közterületek állnak. A telkek 4,1%-a a Magyar Állam tulajdona, 9,1%-a magántulajdon, a társasházi tulajdon is ugyanennyi, 10,4%-a a Szentendrei Önkormányzaté és 66,7%-a cégek tulajdonát képezi. Ez utóbbi 36%-a (azaz az összes terület 24%-a) a Budapest Közlekedési Zrt. tulajdonában áll. Az alábbi táblázat a tervezési területen található telkek jogi állapotát mutatja be: Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 17

1.1.5. Jelenlegi területhasználat A tervezési terület a területfelhasználás szempontjából jelenleg igen vegyes képet mutat. A lakófunkció mellett kereskedelmi, gazdasági, üzemi és közlekedési funkciók is megtalálhatók. A terület dél-nyugati részén, a Rózsa köztol északra és délre lévo területen kisvárosias lakóterület található, a tiszti lakótelep, F+2, F+3 szintes társasházakkal beépítve. Az északi részen a Vasúti villasor, Római temeto utca menti területek, valamint a Kozúzó utca északi része kertvárosias lakóterületek, ahol általában a földszintes, oldalhatáron álló beépítés a jellemzo. Az 11-es út mentén és a Vasúti villasor, Dunakanyar körúthoz közelebb eso részén, a HÉV végállomás mellett kereskedelmi létesítmények találhatók, nagyobb alapterületu, földszintes, lapostetos, ill. pavilon jellegu épületekben. Az egyéb ipari területek viszonylag nagy helyet foglalnak el, amelyek a Kozúzó utca és a BKV területe között helyezkednek el. Itt gazdasági tevékenységet folytató társaságok muködnek. A 453/2 hrsz.-ú telken városüzemeltetési telep (VSZ Rt.) üzemel, ahol ideiglenes hulladéktárolás is folyik. A BKV területe a HÉV vágányokkal, kiszolgáló-, muhely- és raktár épületeivel, valamint a végállomáshoz tartozó váró és kiszolgáló épületeivel, építményeivel a közlekedési, közlekedésüzemi terület. Itt került elhelyezésre a BKV Közlekedési Múzeum épülete is. A Dózsa György úttól nyugatra eso területrészén Volán telephely üzemel (382 hrsz.). A Volán a telkét eladta, már csak bérloként használja a területet. Ettol délre építoanyag telep (381 hrsz.), északra használaton kívüli telkek (383, 384 hrsz.) fekszenek. Közcélú zöldterület található a tervezési területen belül az északi részen, a 11 sz. úttól nyugatra, az állomás tér mellett. HÉV végállomás környezete Hétköznapokon rendkívül jelentos és rendezetlen a parkolás a HÉV végállomás környezetében. Itt található bevásárló-parkoló, üzleti ügyet intézo- várakozó és jelentos a P+R-szeru tartózkodás is, vegyesen. A csoportos közlekedési eszközök egymás mellett vannak, a kapcsolatuk-, illetve a kialakult gyalogos útvonal nem a legkedvezobb. Szintén közel van vásárlási lehetoség a közlekedési jármuvek végállomásához, azonban a funkciók kedvezotlenül keverednek, a gyaloglási és parkolási felületek rendkívül zavarosak. A jelenlegi élelmiszer áruház mögött töredezett-parkolótér, a HÉV állomás mellett lepusztult zöldfelület található. 1.1.6. Épületvizsgálat A vizsgált épületek zöme csarnok-, raktár-, ipari épület, valamint a terület északi és déli részén családiházas, társasházas beépítés található, kis üzletekkel és helyenként földszinti üzleti funkcióval. Az épületek többnyire földszintesek, kis számban F+1, esetleg tetotér beépítésuek. Ettol kivételt képeznek a társasházak, amelyek F+2, F+3 kialakításúak. A családi házak és a társasházak nyeregtetosek, míg az ipari csarnokok épületek zöme lapos tetovel kialakítottak. A telkek jellemzoen nagyok szabadon álló beépítéssel. Ez alól a lakótelkek (500-900 m 2 ) képeznek kivételt, ahol a beépítés oldalhatáron álló, helyenként tornácos épületekkel, a telek nyugati vagy északi telekhatárára építve. A földszintes, magastetos házak gerincvonalánál az utcára meroleges és azzal párhuzamos kialakítás is megtalálható. Nyeregtetos, kontyolt épület a jellemzo, de néhol sátorteto is látható. Zömmel földszintesek az épületek, általában az újabbak F+T szintesek. A társasházak három viszonylag nagyobb tömbben helyezkednek el jellemzoen nyeregtetovel, F+2, de az egyik F+3 és egy új F+1+T kialakítással. A csarnok-, ipari épületek nagyrészt földszintes kialakítású lapos tetos épületek, szabadon álló beépítéssel. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 18

Muszaki állapotuk jellemzoen közepes, vagy annál gyengébb, a teljes portfolióra jellemzo az alultervezett karbantartásból, elmaradt felújításokból fakadó jelentos felújítási igény. Leginkább a családiházak között található jó, felújított vagy új épület. A Szabadkai utca mentén ideiglenes, rossz állapotú szállásépületek és hajléktalan szállás található a gazdasági területekbe beékelodve. A terület felosztása a lakótelkektol eltekintve eléggé esetleges, régen kialakult és azóta szétszabdalt, egységes, rendszerezett képet nem mutat. A telkek feltárása is csak ideiglenesen megoldott és sok olyan terület van, ami beépítetlen, elhagyatott és közbiztonságilag sem megfelelo. Valamint olyan nem használt területekkel is lehet találkozni, amelyek hasznosíthatóak, ezáltal karbantarthatók lennének. 1.1.7. Érdekfeltárás Tulajdonosi érdekek feltárása A tervezési folyamat kezdetén, az önkormányzat segítségével, levélben megkerestük a területen tulajdonnal rendelkezoket, hogy írásban nyilatkozzanak a fejlesztési szándékaikról, illetve a szabályozási tervre vonatkozó igényeikrol. Ezekbol igen kevés visszajelzést kaptunk, ezért késobb személyes egyeztetésre hívtuk össze a nagyobb tulajdonosokat, hogy ezúton ismerjük meg szándékaikat. (Emlékeztetoket lásd a terviratok között.)a beérkezett levelek és a személyes tárgyalások eredményeképpen az alábbiakban rögzíthetok a tulajdonosi érdekek: Raiffeisen Zrt.: A Dózsa György út mentén, a Volán jármutelep helyén mintegy 20-23.000 m 2 bruttó szintterülettel rendelkezo bevásárlóközpont kialakításának igénye, elsosorban a gépkocsival közlekedok kiszolgálására. Agip: Benzinkút létesítési igény a Dózsa György út mellett, a tervezett bevásárlóközpont szomszédságában. Önkormányzati érdekek feltárása A tervezési folyamat kezdetén az önkormányzati érdekek feltárásához javasoltuk az önkormányzatnak egy munkacsoport összehívását, amely a tervezés során az önkormányzat érdekeit képviselni tudná és munkájával a tervezést segítené. Mivel a munkacsoport nem került összehívásra, ezért az önkormányzati érdekeket az egyéb tárgyalásokon elhangzottak és az elozménytervekben rögzítettek alapján gyujtöttük össze, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: o HÉV végállomás és VOLÁN buszpályaudvar környezetének rendezése, megújítása, o P+R parkoló létesítése, o A végállomás közelében kistérségi központ létrehozása: - Szentendre Szakorvosi Rendelointézet áttelepítése, - Önkormányzati funkciók telepítése ügyfélszolgálat, okmányiroda, - Kereskedelmi szolgáltató beruházások (városrész megújítás) ösztönzése, - Kistérségi zöldségpiac létesítése. o A VSZ Rt. területének közúti feltárása, késobbi hasznosításként kisvállalkozói park létesítése. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 19

1.2. Közlekedési vizsgálat 1.2.1. Településszerkezeti összefüggések A térség meghatározó jelentoségu települései a Duna mellett alakultak ki, a közlekedési kapcsolataikat is ennek megfeleloen egy folyóparti út tudta a legegyszerubben biztosítani. A folyóparti utat jelento 11. számú országos foút átszeli Szentendre városát. A nyomvonal érdemben nem változtatható, mivel a várost teljesen elkerülo útvonal elérheto finanszírozási igény mellett a Pilis hegység miatt nem építheto. A városon belül szintén nincs alternatíva a jelenlegi nyomvonallal szemben, mivel a Duna felé a védett belváros miatt, a Pilis felé pedig a teljesen beépült és közlekedési szempontból amúgy is kedvezotlen adottságú dombvidék miatt nem lehet áthelyezni az utat. Jelenleg a város északi határán belépo forgalom mintegy 14.000 E/nap/2irány, míg a déli határán kilépo forgalom közel 28.000 E/nap/2irány. A 11. sz. foút forgalmának meghatározó része - közel fele - Szentendre városában keletkezik. A domborzatnak a közlekedésben betöltött jelentoségét jól mutatja, hogy a HÉV vonal is csak a síkvidéki területek legészakabbra eso pontjáig, a Vasúti villasorig vezet. A Budapest Szentendre helyi érdeku vasút (HÉV) végállomás és Szentendre autóbusz pályaudvar által alkotott tömegközlekedési csomópont a legfontosabb közlekedési helyszíne a városnak, (és a kistérségnek) melyet ráadásul érint a 11. sz. foút is. 1.2.2. Övezeti rendszer, szabályozás A vizsgált területet az országos úthálózat elemei közül csak a 11. sz. foút érinti. A település átkelési szakasz vizsgált területre eso részét a belterületi forgalomszabályozással bíró Dunakanyar körút Dózsa György út jelenti. A foútvonal hálózati besorolása B.III.b.B, mely meghatározza a biztosítandó muszaki paramétereket (legnagyobb emelkedo, sávszélesség, csomóponti távolság.) A vizsgált terület többi határoló útja Vasúti villasor, Kozúzó utca, Rózsa utca a települési úthálózat meghatározó útvonalként gyujtoút, a hálózati besorolásuk B.V.C.B. A hatályos HÉSZ a vizsgált területet határoló gyujto utak esetében az építési terület növelését biztosítja az érvényben lévo szabályozással. A Vasúti villasor esetében szakaszonként eltéroen 20 m, illetve 18 m erejéig, a Rózsa utca esetében szintén 18 m erejéig. Nagyobbrészt a vizsgált terület felé növekszenek majd a közterületek. A Kozúzó utca esetében a nyugati irányba történo szélesítés után 16 m széles közterület alakul ki. A HÉV vonal esetében országos eloírás ugyan nem teszi kötelezové alkalmazásra került a nagy vasúti rendszerhez (MÁV vasútvonalak) hasonló 50-50 m-es védotávolság bevezetése. A védotávolságon belül, a BKV Gyorsvasúti Igazgatóság által általánosan alkalmazott korlátozások észszeruek és összhangban vannak a jelen kor követelményeivel. (Rendszerint lakóházak és melléklétesítmények 12 m-re, egyéb, emberi tartózkodásra alkalmas épületek 10 m-re lehetnek a szélso vágány tengelyétol.) A vizsgált területre a Belvárost lefedo parkolási rendelet nem vonatkozik, így az országos eloírások érvényesek. A Vasúti villasorhoz kapcsolódó nagy kiterjedésu közterületen a hatályos tervek szerint 250 parkoló létesítése szerepel (egyértelmu funkció megjelölése nélkül). 1.2.3. Tervi elozmények Szentendre városfejlesztési stratégiája, Dumtsa Jeno városfejlesztési stratégia A városfejlesztési stratégia alapján került kidolgozásra a környezetérzékenységet preferáló Dumtsa Jeno terv. A koncepciók szempontjából Szentendre városa az urbanizáció szintje, és speciális adottságai okán azon kevés település közé tartozik, ahol az egyes városfejlesztési célkituzésekhez lakható város, kultúra és a muvészetek városa, - rendelik hozzá a szükséges közlekedési Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 20

beavatkozásokat, fejlesztéseket. A települések nagyobb részénél a közlekedési hálózat fejlesztésétol remélik közvetve, vagy közvetlenül a település egészének a fejlodését. A közlekedési fejlesztések a közúti közlekedés terén három különbözo fejlesztési célt nevesítenek, melyek azonban egymásra is hatással vannak, függenek egymástól. Ezek az alábbiak: A Nyugati elkerülo út megépítése. Az új útvonal részlegesen tehermentesíti a 11. számú foutat. A Pilisszentlászló felé közúti kapcsolatot biztosító 1116. sz. összeköto út, és a hegyvidéki kiránduló helyeket feltáró 11113. sz. és 11114. sz. beköto utak számára a várost elkerülo útként funkcionál, valamint lehetové teszi a gazdasági területek lakóterületek érintése nélküli elérését. A 11. sz. út átkelési szakaszának (Ady Endre úttól a Dózsa György utcáig) humanizálásával a foútvonalnak a város foutcájává kell válnia. A belváros területén a forgalomcsillapítást tovább kell fejleszteni. Tempó 30-as zónát kell kialakítani. A Duna-partot teljes mértékben mentesíteni kell az autóforgalom alól. A tömegközlekedés fejlesztésének részeként a HÉV végállomást a kor mai igényeinek megfeleloen kell átépíteni. A kerékpáros közlekedést a közúti közlekedés és a tömegközlekedés alternatívájaként, a kistérségi és a városi hálózat kiépítésével kell fejleszteni. A kapcsolódó információs és tárolási feladatok megoldásával. A 11. sz. foút csomópontjait a gyalogos közlekedés szempontjainak figyelembe vételével fejleszteni kell. A vizsgált területre vonatkozóan több konkrét városrendezési és közlekedési feladatok komplex megoldására törekedo tanulmány (HÉV és VOLÁN pályaudvar korszerusítése építészeti terv) és szabályozási terv (HÉV állomás Dózsa György út Pannónia utca Telep utca 379/1 hrsz.-ú telek által határolt területre vonatkozó szabályozási terv) készült, melyek ismertetését a városrendezési vizsgálatok tartalmazzák. Jelenleg tervezés alatt áll az Észak-déli regionális gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyezési terve. A projekt I. ütemeként a Szentendre Békásmegyer közötti szakasz kerülne korszerusítésre, és ezzel egyidejuleg a jármupark is részlegesen megújul. Az Észak-déli regionális gyorsvasút (ÉDR) a fováros, és az építésük idején az agglomerációját képezo települések közötti helyi érdeku vasúti kapcsolatot jelento három vonal pesti belváros alatti összekötését jelenti. A Szentendrei, a Ráckevei, és a Csepeli vonalak összekötésével egy közel 70 km hosszúságú vonal alakul majd ki, melyhez negyedik szárnyvonalként kapcsolódhat a Budapest-Esztergom vasútvonal Pilisvörösvárig tartó szakasza is. A létrejövo ÉDR szerepe három pontban határozható meg: Közvetlen (átszállás nélküli) kapcsolatot hoz létre az egymástól távol lévo agglomerációs települések (kis térségek között). Javítja a kapcsolatot Szentedre (valamint a felfuzött települések) és Budapest között. Budapesten minden más metró vonalra átszálló kapcsolatot biztosít. A fovárosban létrejön egy új, 5. metró vonal. Az ÉDR megvalósulása felé az elso lépést a Szentedre Békásmegyer vonalszakasz korszerusítése jelenti, melynek során a pálya muszaki paraméterei a V=80 km/h-nak megfeleloen épülnek át. Ezáltal 3-4 perces menetido rövidülésre lehet számítani. A korszerusítés során az áramellátás 1100V-ról 1500V-ra növekszik, és a jármutelepen új tároló épület létesül. A jármutelep vágányhálózata kiegészítésre kerül. A biztonsági berendezés átalakítása lehetové teszi a Szentendre és Békásmegyer közötti szakaszon a 6 perces vonatkövetést is, amennyiben az utazási igények ezt indokolják. A jelenlegi 106m hosszúságú szerelvények helyett távlatban 120m hosszúak is közlekedhetnek. Az utazás vonzóvá tételét a pálya fejlesztésén túl több 10 milliárdos jármubeszerzés is szolgálja majd. A felhasználható források a végállomás nagyvonalú megújítását, városi szövetbe integrálásást egyelore nem teszik lehetové. A BKV és VOLÁN végállomások intermodális szemléletu fejlesztésére nem kerül sor. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve 21