SZEMLE Közgazdaság Szemle, LVII. évf., 2010. október (898 916. o.) Jámbor Attla A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére Magyarország és az Európa Unó között Ebben a ckkben a legúabb szakrodalm aánlások alapán elemezzük, hogy mlyen hatással volt a 2004. év EU-csatlakozás Magyarország és az EU 15 országa között agrárkereskedelemre, a kereskedelem szerkezetének változására, különös tekntettel az ágazaton belül kereskedelem alakulására. Eredményenk szernt a csatlakozás után az agrárkereskedelem egyre nagyobb része bonyolódk az Európa Unóval, noha a forgalom növekményének egyre ksebb részét értékesítk ezeken a pacokon. Az agrárkereskedelem a csatlakozás után s döntően ágazatok között zalk, ám egyre nkább ágazaton belülvé válk. Kutatásunk megerősít az ágazaton belül kereskedelem foka és sznte között különbség fontosságát, ám meglepő módon arra a következtetésre utottunk, hogy létezk olyan eset, amkor a Grubel Lloyd-ndex és a vertkáls kereskedelem között erős kapcsolat áll fenn. A teles ágazaton belül kereskedelem csatlakozást követő nagyarányú változása döntően a vertkáls ágazaton belül kereskedelem változásának volt köszönhető. Gazdaságpoltka szempontból az eredmények vlágossá teszk, hogy az Európa Unóval folytatott magyar agrárexport versenyképessége egyértelműen romlott a csatlakozás után.* Journal of Economc Lterature (JEL) kód: F14, F15. Az Európa Unóhoz való csatlakozás várható mezőgazdaság hatásaról a térségben számos elemzés és könyv született 2004 előtt (Tangermann Banse [2000], Hartell Swnnen [1998], Rtson Harvey [1997]), kevés vszont az olyan munka, amely a 2004 óta eltelt tényleges hatásokat vzsgálná az egyes országok mezőgazdaságában. A tényleges hatások vzsgálata manapság az agrárközgazdaság szakmán belül legnkább a rendszerváltás folyamatanak elemzése során valósul meg, az elmúlt néhány évben számos konferenca, szemnárum és kadvány foglalkozott a témával (Csák Forgács [2008]). A legfrssebb elemzések általában országok között összehasonlításokat alkalmaznak a széles értelemben vett agrárközgazdaság témákban, és többségük hangsúlyozza, hogy a csatlakozás alapvetően poztív hatással volt a térség mezőgazdaságának egészére, noha vlágos, hogy az egyes országok különbözőképp használták k a lehetőségeket (Buchenreder Möllers [2009]). A csatlakozás magyar mezőgazdaságot érntő hatásaról szóló szakrodalom 2004 után gen szűknek mondható. A közvetlenül a csatlakozás után megelent tanulmányok a megfelelő adatok híán többnyre előreelzéseken alapultak, és esélyeket latolgatnak. Potor Udovecz [2004] kmutatta, hogy a csatlakozás ugyan növel a gazdaságok bevételet, ám számításak szernt a növekvő övedelemtámogatások elmaradnak a költségek emelkedé- * A ckk a Magyar Állam Eötvös Ösztöndí támogatásával készült. Jámbor Attla a Budapest Corvnus Egyetem agrárközgazdaság és vdékfelesztés tanszékének egyetem tanársegéde.
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 899 sétől. Udovecz és szerzőtársa [2007] a csatlakozás hatásat értékelve már alkalmazkodásról és kényszerről, az unós pacokon és versenyben való nehéz helytállásról beszél. Kss [2008] kmutata, hogy a magyar agrárkereskedelem a csatlakozás egyértelmű vesztese a agrárkereskedelm mérleg romlása matt, amt csak a magasabb hozzáadott értéket előállító agrárexport lenne képes ellensúlyozn. Célunk, hogy átfogó elemzést nyútsunk az európa unós csatlakozás magyar agrártermékek kereskedelmére gyakorolt hatásaról. Ehhez elsősorban az ágazaton belül kereskedelem szakrodalmára támaszkodunk. Először bemutatuk, hogyan alakultak a magyar agrárkereskedelem főbb mutató a csatlakozás előtt és után, mad smertetük az ágazaton belül kereskedelem szakrodalmát, amelyet követően számítások segítségével vzsgáluk meg a magyar agrártermékeknek az Európa Unó rég tagállamaval (EU 15) folytatott kereskedelmének szerkezet változásat. A ckkben szereplő adatok az OECD kereskedelm adatbázsának SITC-rendszer szernt négy számegyű bontásán alapulnak. Mezőgazdaság kereskedelmen az SITC-kód szernt 00-ás (mezőgazdaság termékek és élő állatok) besorolású termékeket értük, amelyhez a négy számegyű bontásban 132 termékcsoport tartozk. A ckk 2000 2007-g teredő kereskedelm adatokkal dolgozk, amely dőszakot a csatlakozás hatásanak egyértelmű vzsgálatához két egyenlő peródusra bontottunk: 2000 2003 és 2004 2007 közöttre. Az Európa Unó megnevezés a ckkben az EU 15 tagországara vonatkozk (mert ezeket az országokat vontuk be összehasonlító elemzésünkbe), néhány esetben Luxemburg adata a kereskedelem hánya és így a számított ndexek értelmezhetetlensége matt hányoznak. Az Európa Unóval folytatott agrárkereskedelem változása A magyar agrárkereskedelmen belül az EU 15 részesedése nagymértékben megváltozott a csatlakozás után (1. ábra). A 2000 2003 között dőszakban a mezőgazdaság export, mport és külkereskedelm egyenleg egyaránt 40 50 százaléka az EU 15-tel folytatott kereskedelemből származott, míg a csatlakozást követően az EU 15-ből származó agrármport részesedése a teles magyar agrármporton belül 60 százalék fölé, az EU 15-be rányuló 1. ábra Az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelem aránya Magyarország teles agrárkereskedelmében, 2000 2007 (százalék) Százalék 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Export Import Egyenleg
900 Jámbor Attla agrárexport részesedése 50 százalék fölé, a teles agrárkereskedelm poztív egyenleg részesedése pedg 2007 kvételével 30 százalék alá süllyedt. Mndezek alapán elmondható, hogy a csatlakozást követően Magyarország teles agrármportának közel 60 százaléka, agrárexportának pedg közel fele az EU 15-tel folytatott agrárkereskedelemben cserélt gazdát, a kereskedelm forgalom többletének azonban egyre ksebb része származk az EU-val való kereskedelemből. Az 1. ábra alapán tehát megállapítható, hogy a csatlakozás ugyan növelte a magyar EU agrárkereskedelm kapcsolatok ntenztását, ám annak övedelmezőségét algha. Hasonló következtetéseket vonhatunk le, ha a kereskedelem értékbel változásat vzsgáluk (1. táblázat). Az EU 15-be rányuló magyar agrárexport 2003-ról 2007-re kétszeresére, az onnan származó agrármport háromszorosára nőtt, tovább rontva ezzel a csatlakozás előtt még 2,00-nál nagyobb export/mport arányt. Jól látható egyébként, hogy Magyarország EU 15-tel folytatott agrárkereskedelm többlete a csatlakozás után drasztkusan vsszaesett, és csak 2007-ben tudta ksmértékben meghaladn a 2003. év szntet. 1. táblázat A magyar agrárkereskedelem alakulása az EU 15-tel, 2000 2007 (mlló dollár) Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Export 817 1019 1066 1313 1684 1721 1860 2694 Import 347 403 490 653 1222 1463 1579 1996 Egyenleg 470 616 576 660 462 258 281 698 Export/mport 2,35 2,53 2,18 2,01 1,38 1,18 1,18 1,35 Forrás: OECD [2009] alapán saát számítások. Az agrárkereskedelem célpacok szernt elemzése rávlágít a szerkezet tovább változásara (2. táblázat). A magyar agrárexport legfontosabb célpaca a vzsgált dőszakban Ausztra, émetország és Olaszország voltak, részesedésük az Európa Unóval folytatott agrárexportból a csatlakozás előtt 67 százalék, a csatlakozás után 62 százalék volt, azaz az agrárexport koncentrácóa továbbra s nagyfokú, de csökkenő mértékű. A csatlakozás után 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent émetország részesedése a magyar agrárexportból, döntően Görögország és Olaszország avára. A haza agrártermékek a vzsgált dőszakban egy százalékot el nem érő mértékben utottak el Dánába, Fnnországba, Írországba és Portugálába. émleg az exportétól eltérő képet mutat az EU 15-ből származó mport országonként megoszlása: Ausztra, émetország és Olaszország 55 százalékos részesedéssel a csatlakozás után s fontos bázsszerepet átszott a magyar agrármportban, am 10 százalékkal magasabb, mnt a csatlakozás előtt években, azaz a koncentrácó erősödött. Különösen Hollandával együtt, amely Magyarország másodk legnagyobb agrártermék-beszállítóa volt 2000 2007 között (Hollandával együtt a pac koncentrácó 63 százalékról 75 százalékra nőtt). émetország csatlakozás után tapasztalt 10 százalékos exportrészesedéscsökkenésével szemben ugyanlyen mértékű részesedésnövekedés áll az mporton belül, míg a legnagyobb mértékben Olaszország részesedése csökkent a magyar agrárpacon. Magyarország agrármporta Fnnországból, Írországból, Portugálából és Svédországból elhanyagolható volt, mnden esetben egy százalék alatt maradt (Írország 2000 2003 között telesítményét fgyelmen kívül hagyva). A magyar agrárkereskedelem termékszerkezete a tagországok szernt bontáshoz hasonlóan koncentrált képet mutat (3. táblázat). A magyar agrárexportban kemelkedően fontos szerepe van a húsoknak (01), a gabonaféléknek (04) és a zöldség-gyümölcsnek (05), pac részesedésük 78 százalékról 72 százalékra esett a csatlakozás után, azaz az
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 901 Ország országonként bontásnál tapasztalt magas, de csökkenő mértékű koncentrácó fgyelhető meg a csatlakozás után a termékek összetételét tekntve s. A csatlakozás után nagymértékben vsszaesett a húsok és a zöldség-gyümölcs exportbel részaránya a gabonafélék avára, am többek között a gabonantervencós rendszernek és a versenyfeltételek megváltozásának köszönhető. SITCkód Termék 2. táblázat Magyarország EU 15-be rányuló agrárexportának és az onnan érkező agrármportának országonként megoszlása (százalék) 3. táblázat Magyarország EU 15-be rányuló agrárexportának és az onnan érkező agrármportának termékcsoportok szernt megoszlása (százalék) 2000 2003 2004 2007 2000 2003 2004 2007 00 Élő állat 6,24 5,42 1,96 3,71 01 Hús és húskészítmény 39,81 27,69 14,45 15,07 02 Tetermék és toás 2,04 3,81 7,21 9,26 03 Hal, rák, puhatestű állat 0,39 0,18 1,48 1,56 04 Gabona és gabonakészítmény 11,07 25,37 8,26 7,85 05 Zöldség és gyümölcs 26,71 19,15 20,92 20,95 06 Cukor, cukorkészítmény és méz 3,83 5,71 2,39 2,21 07 Kávé, tea, kakaó, fűszerek 2,47 2,13 10,70 11,44 08 Állat takarmány 6,53 8,69 17,50 16,31 09 Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény 0,91 1,87 15,14 11,63 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 Export Import 2000 2003 2004 2007 2000 2003 2004 2007 Ausztra 13,39 14,21 7,66 10,34 Belgum 3,91 2,95 5,41 4,37 Dána 0,53 0,95 5,82 2,35 Egyesült Krályság 4,22 6,40 3,18 2,99 Fnnország 0,73 0,62 0,07 0,05 Francaország 7,76 7,04 8,65 6,65 Görögország 1,30 6,53 4,40 1,56 Hollanda 5,51 7,38 17,60 19,41 Írország 0,12 0,13 1,15 0,61 émetország 38,42 27,84 25,62 35,59 Olaszország 15,37 19,87 12,20 9,35 Portugála 0,15 0,26 0,06 0,31 Spanyolország 6,57 3,98 7,42 5,89 Svédország 2,02 1,84 0,76 0,53 EU 15 100,00 100,00 100,00 100,00
902 Jámbor Attla A magyar agrármport termékcsoportok szernt megoszlásának változása az exporthoz képest sokkal stablabb. A húsok (01), gabonafélék (04) és zöldség-gyümölcs (05) részesedése mndkét dőszakban 44 százalék, mellettük vszont számos más agrártermék s megelenk. A csatlakozás után nagymértékű változásról az agrármport termékszerkezetében nem számolhatunk be, a legmagasabb a zöldség-gyümölcs (05), a legalacsonyabb a halfélék (03) aránya volt. Érdemes továbbá megegyezn, hogy se melyk dőszakban egyetlen termékcsoport pac részesedése sem haladta meg a 21 százalékot az agrármportban. Összességében tehát elmondhatuk, hogy a magyar agrárkereskedelemnek a csatlakozás után egyre nagyobb része bonyolódk az Európa Unóval, noha az agrárkereskedelem többletének egyre ksebb részét értékesítk ezeken a pacokon. A csatlakozást követően a magyar agrárexport tagországonként és termékenként bontása egyaránt a koncentrácó magas, de csökkentő szntét mutata, míg az agrármport esetében országokat tekntve magas és erősödő, termékeket tekntve alacsony és stabl a koncentrácó. A termék szerkezet a csatlakozást követően az mport esetében vszonylag stabl maradt, míg az export esetében sokat változott. Utóbb tényt erősít a 2. ábra s, amely a haza agrárkereskedelem termékszerkezetét vzsgála korrelácós együtthatók segítségével a 2000. bázsév alapán. Vlágosan látható, hogy a haza agrármport termékszerkezete az évek során mndvégg megőrzte a 2000. évhez közel ellegét, a korrelácós együtthatók egyke sem esett 0,94 alá. Az agrár export azonban gen nagy változásokon ment át a csatlakozás után, a korrelácós együttható 2004. év 0,98 értéke 2007-re 0,53-ra apadt. Tehát Magyarország hasonló agrártermékeket hasonló mennységben mportált 2004 után s az EU-ból, oda vszont más termékeket és/ vagy más mennységben szállított. 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2. ábra Az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelem szerkezetének változása korrelácós együtthatók alapán 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Export Import Végül érdemes megvzsgáln, hogy az EU-ba rányuló agrárexport szerkezete mennyre hasonlít az onnan származó agrármport szerkezetéhez, azaz hogy az EU-val folytatott agrárkereskedelem verseny- vagy kegészítő ellegű-e (Fertő [2000]). Ennek ellenőrzéséhez kszámítottuk a vzsgált peródus összes évére az export és mport szerkezete között korrelácós együtthatókat. Eredményenk szernt a korrelácós együtthatók vszonylag magasak, am az agrárkereskedelem versenyellegére utal, ráadásul a szerkezet különbségek a csatlakozás után egyértelműen nőttek (3. ábra).
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 903 0,6 3. ábra Az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelem szerkezetének változása korrelácós együtthatók alapán 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Az ágazaton belül kereskedelem mérés lehetősége Az ágazaton belül kereskedelem szakrodalma gen sokféle mérés módszert smertet. Az első ezek közül a megelenés dőrendét tekntve a mára klasszkussá vált Grubel Lloydndex (GL), amelynek alaka a következő (Grubel Lloyd [1975]): X M GL = 1, (1) ( X + M ) ahol X és M az export, lletve az mport értéke az -edk termékcsoport esetén egy adott országban. A GL-ndex értéke 0 (tökéletes ágazatok között kereskedelem) és 1 (tökéletes ágazaton belül kereskedelem) mozoghat, parágak szernt vzsgálva pedg a következőképpen aggregálható: n ( X + M ) GL = GL w = 1, ahol w =, (2) n ( X + M ) = 1 ahol w elent az -edk parág súlyát a teles kereskedelemben. Az ágazaton belül kereskedelem magas sznte két ország között a gazdaság ntegrácó magasabb fokára utal (Fertő Hubbard [2001]). A GL-ndexet 1975 óta számos krtka érte, döntően azért, mert fennáll 1. az aggregácós vagy szektoráls torzítás, 2. a kegyensúlyozatlan kereskedelemből származó torzítás, 3. a földraz torzítás, 4. a horzontáls és vertkáls kereskedelem együttes kezelése, 5. a dnamka kmutatására való alkalmatlanság lehetősége (Erdey [2005]). Az első három probléma részletes smertetésétől a teredelm korlátok matt eltekntünk, azokról részletes smertetést találhatunk Fertő [2004] munkáában. A GL-ndex negyedk problémáát a horzontáls és vertkáls kereskedelem együttes kezelése ada. Ennek a problémának a feloldására azóta a szakrodalom számos lehetőséget kínált. Ezek közül a legnkább az egységérték alapán történő megkülönböztetés teredt el Abd el Rahman [1991] nyomán, noha történtek más közelítések s (Cooper és szerzőtársa [1993], Brenton Wnters [1992]). Az egységérték mögött meghúzódó alapvető feltevés, hogy a relatív árak vszonylag ól kfeezk egy termék relatív mnőségét (Stgltz [1987]). Ennek alapán a szakrodalomban általánosan elteredt nézet szernt a horzontálsan dfferencált termékek homogének (egymás tökéletes helyettesítő) és azonos mnőségűek, míg a vertkálsan dfferencált termékek különböző mnőségűek, am tükröződk a különböző árakban (Krugman [1979], Falvey [1981]).
904 Jámbor Attla Greenaway Hne Mlner [1995] módszere (GHM-módszer) szernt egy termék akkor számít horzontálsan dfferencáltnak, ha az export egységértéke az mport egységértékéhez vszonyítva 15 százalékon belül marad az SITC öt számegyű bontásában vzsgálva. Formálsan a blateráls kereskedelemben horzontálsan dfferencáltnak számít egy termék, ha megfelel a (3) krtérumnak α = 0,15 esetén: X UV 1 α 1+ α, (3) M UV ahol UV X az -edk termék exportegységértékét, UV M pedg az -edk termék mportegységértékét elöl. Akkor beszél a GHM-módszer vertkálsan dfferencált termékről, ha a (3) feltétel nem telesül. Érdekesség, hogy a 15 százalékos sávhatár felemelése 25 százalékra sem változtata meg alapvetően a kapott eredményeket (Greenaway Hne Mlner [1995]), noha a szakrodalomban az eredet 15 százalékos sávhatár használata teredt el. Blanes Martn [2000] továbbfelesztette a GHM-módszert, és a vertkáls ágazaton belül kereskedelmet tovább bontotta magas és alacsony ellegűre. A (3) feltételt felhasználva, a szerzőpáros azt avasola, hogy a 0,85 alatt relatív egységérték esetén beszélünk alacsony, míg az 1,15 felett relatív egységérték esetén magas vertkáls ágazaton belül kereskedelemről. A (3) ellenőrzése után a GHM-ndex kszámításának képlete (Greenaway Hne Mlner [1995]): p p p p ( X + M ) X M GHM p k =, k, k, k, k ( X, k + M, k ), (4) ahol X és M az export és mport értéket elölk, p elent a horzontáls vagy vertkáls kereskedelmet, a termékcsoportot ( = 1,... n) és k a kereskedelm partnert elöl. A horzontáls és vertkáls kereskedelem elkülönítésének másk legnkább elteredt módszerét Fontagné Freudenberg [1997] dolgozták k (FF-módszer). A szerzőpáros először defnálta az egyrányú (ágazatok között) és kétrányú (ágazaton belül) kereskedelmet, mad az ágazaton belül kereskedelmet bontották tovább horzontáls és vertkáls komponensre. Defnícóuk alapán a kereskedelem akkor kétrányú, ha a ksebb áramlás (például mport) értéke legalább 10 százalékát ada a nagyobb áramlás (például export) értékének. Formálsan: mn ( X, M ) 10 százalék. (5) max ( X, M ) Ha a ksebbk áramlás értéke 10 százalék alatt van, akkor a kereskedelem egyrányú. Az (5) feltétel vzsgálata után az FF-ndex meghatározásának a képlete: FF p k = ( X p k M p, +, k ). (6) X + M (, k, k ) A (6) képlet nagyon hasonló a (4) képlethez, akárcsak az ndex számításának menete. Először tehát megvzsgáluk az (5) feltételt, mad kszámítuk az FF-ndex értékét a GHM módszerhez hasonlóan a 15 százalékos egységérték fgyelembevételével, így a kereskedelmet végül a következő három csoport valamelykébe sorolhatuk: horzontáls kétrányú kereskedelem, vertkáls kétrányú kereskedelem, egyrányú kereskedelem. A GHM- és FF-módszerek csoportképzésének feltételeről és a csoportokról ad összefoglaló áttekntést a 4. táblázat.
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 905 4. táblázat A kereskedelem típusa a GHM és FF módszerek alapán Exportegységérték/ Áramlás Összesen mportegységérték 10 százalék < 10 százalék 15 százalék Horzontáls kétrányú kereskedelem Horzontáls kereskedelem Egyrányú > 15 százalék Vertkáls kétrányú kereskedelem Vertkáls kereskedelem kereskedelem Összesen Kétrányú kereskedelem Összes kereskedelem Forrás: Fertő [2004] alapán. Fontagné Freudenberg [1997] emprkus vzsgálatak alapán állíták, hogy az FF- ndex a GL-típusú ndexekhez (például GHM-ndex) képest magasabb mérőszámot ad, mert az átfedés küszöb (ksebb/nagyobb áramlás hányadosa) a teles kereskedelm áramra vonatkozk, amelyet korábban kétrányúként kezeltek. A szerzőpáros szernt az általuk kdolgozott ndex nkább kegészít, mntsem helyettesít a tradconáls GL-típusú ndexeket, mvel ők az egyes kereskedelm típusok relatív súlyát mérték az összes kereskedelemben. Összességében megállapíták, hogy a GHM-mérce tartalma a GL-ndex és az FF-ndex között helyezkedk el. Az eddg smertetett mutatók mndegyke az ágazaton belül kereskedelem arányát mér annak sznte helyett, amely lsson [1997] szernt sokkal obb mutató. A szerző avaslata szernt az ágazaton belül kereskedelmet osztan kell a kereskedelembe kerülő termékcsoportok számával, amely az ágazaton belül kereskedelem termékcsoportátlagát mutata. Fertő Hubbard [2003] továbbfelesztette lsson [1997] gondolatmenetét, és avasolák, hogy mndezt horzontáls és vertkáls kereskedelm bontásban s k kell számoln: p k = p p p p ( X k + M ) k X,,, k M, k p n, (7) ahol a számláló megegyezk a GHM-ndex számlálóával, az n pedg a kereskedelembe kerülő termékcsoportok számát elöl. A GL-ndexek már smertetett öt problémáából az ötödk a kereskedelem dnamkáának kmutatására való alkalmatlanság volt, amelyet a margnáls ágazaton belül kereskedelem fogalmat gyekszk feloldan. Az úfata közelítés szernt egy olyan ndex megalkotására és alkalmazására van szükség, amely képes két tetszőlegesen kválasztott dőpont között az ágazaton belül kereskedelem változását mérn szemben a statkus GL-típusú ndexekkel, amelyek csak a változások értékét adák meg mnden egyes dőpontban. Először Brülhart [1994] felesztette k a GL-ndex (4) dnamkus változatát, amely tehát képes az ágazaton belül kereskedelmet két tetszőleges dőpont között mérn: M A = X 1, (8) X + M ahol X és M elentése ugyanaz, mnt az (1) képletben, míg a kereskedelm folyamatokban bekövetkezett változást elöl a két dőpont között. A GL-ndexhez hasonlóan az A ndex értéke s 0 és 1 között változk, ahol a szélső értékek s pontosan ugyanazt elölk, mnt a GL-ndex esetében. A GL-ndextől eltérően azonban az A ndex a kereskedelemben történt változások rányáról és összetételéről s nyút nformácót (Brülhart [1994]). Habár az A ndex részben megolda a GL-típusú ndexek dnamkáának problémáát, felvet néhány úabbat s. Olveras Terra [1997] az A ndexet vzsgálva kmutatták például, hogy nncs kapcsolat az A ndex értéke és az adott dőszak alperódusanak A ndex értéke között. Ezenfelül egy parág A ndexe és az alparágak A ndexe között sem mutatható k a szerzőpáros szernt semmlyen kapcsolat. Összességében tehát megállapítható, hogy az
906 Jámbor Attla A ndex gen érzékeny a vzsgálat peródus és parág megválasztására. Tovább probléma, hogy az A ndex nem (ahogy a GL-ndex sem) képes megkülönböztetn a horzontáls és vertkáls kereskedelmet, így az ágazaton belül kereskedelem súlyát alulbecsülhet (Thom McDowell [1999]). A szerzőpáros a következő módszert avasola a probléma feloldására: elöle A w a horzontáls margnáls ágazaton belül kereskedelmet, míg A a teles margnáls ágazaton belül kereskedelmet a (9) módon: A w = = 1 ahol w a megfelelő súly. A képlete pedg a következő: A = 1 X X + = 1 = 1 A w, (9) M, (10) M ahol X = X és M = M. A vertkáls margnáls ágazaton belül kereskedelem 1 1 pedg a két mutató egyszerű különbsége az alább módon: A A w. Magyarország ágazaton belül agrárkereskedelmének változása az EU 15 tagországokkal Az tt smertetett módszereket alkalmazva számítottuk k Magyarország és az Európa Unó között az ágazaton belül agrárkereskedelem alakulását a csatlakozás előtt és után dőszakra. Az ndexek ellegéből adódóan a GL-ndex és a margnáls ágazaton belül ndexek eredményet külön kezelük, míg a másk három (GHM-, FF-, -) módszer eredményet azok összehasonlíthatósága matt egyszerre elenítük meg. A magyar EU 15 ágazaton belül agrárkereskedelem alakulását GL-ndexek alapán a 5. táblázat mutata. A Grubel Lloyd-ndexek a vzsgált dőszakban néhány kvételtől eltekntve közepesen magas, ám az esetek többségében 0,5 alatt értéket mutattak, am arra utal, hogy a magyar EU 15 agrárkereskedelem döntően ágazatok között zalk. Francaország esetében láthatók a legmagasabbak értékek és Görögország esetében a legalacsonyabbak. Az előzetes várakozásoknak megfelelően látható továbbá, hogy a GL-ndex az EU 15 szntén magasabb értéket mutat, mnt az egyes tagországok többségében. Az 5. táblázat szernt a csatlakozás után az EU 15 GL-ndexe ksmértékben csökkent, míg a tagországok eredménye vegyes képet mutatnak. Az országok egy csoporta esetében (Francaország, Görögország, Hollanda, Írország, émetország, Olaszország, Spanyolország, Svédország) 2004 után a GL-ndexek egyértelműen csökkentek, míg az országok egy másk csoportánál (Ausztra, Belgum, Dána, Egyesült Krályság, Fnnország, Portugála) egyértelműen növekedtek. Utóbb országoknál a csatlakozás után egyre nkább ágazaton belülvé alakult az agrárkereskedelem, míg az előbbeknél az ágazatok között kereskedelem felé tolódott el az egyensúly. A legnagyobb növekedés Ausztra, a legnagyobb csökkenés Írország esetén fgyelhető meg. Az országok között éles különbségek rávlágítanak, hogy az EU 15-öt a magyar agrárkereskedelemben nem lehet homogén packént kezeln, ahogyan azt már a korább kutatások s gazolták (Fertő Hubbard [2001]). A GL-ndexeket termékcsoportonként s kszámítottuk, az eredményeket a 6. táblázat összegz. A GL-ndexek ágazatok szernt értéke valamvel alacsonyabb, mnt az országonként bontásnál tapasztalt értékek, de sokkal nagyobb változásokat mutatnak. A csatlakozás után a húsok (01), a zöldség-gyümölcs (05) és az egyéb termékek (09) értéke
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 907 5. táblázat Grubel Lloyd-ndexek az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelemben a csatlakozás előtt és után, országonként, 2000 2007 Ország 2000 2003 2004 2007 Ausztra 0,36 0,48 Belgum 0,34 0,38 Dána 0,41 0,50 Egyesült Krályság 0,42 0,48 Fnnország 0,04 0,06 Francaország 0,65 0,55 Görögország 0,04 0,02 Hollanda 0,29 0,24 Írország 0,36 0,21 émetország 0,53 0,47 Olaszország 0,39 0,26 Portugála 0,15 0,24 Spanyolország 0,48 0,37 Svédország 0,40 0,37 EU 15 0,54 0,49 közel megduplázódtak, míg a tetermékek (02), halak (03) és állat takarmány (08) értékek elentősen vsszaestek. Az eredményeket összevetve a 3. táblázatbel exportadatokkal, elmondható, hogy az agrárkereskedelem a csatlakozás után azoknál az ágazatoknál vált egyre nkább ágazaton belülvé (magasabb GL-ndex értékek), ahol a legnagyobb exportrészesedés-csökkenések tapasztalhatók, míg az állítás fordította nem gaz (a gabonarészesedések közel dupláára nőttek, de a GL-ndex értéke csökkent). Az állítás magyarázatát valószínűleg az éles európa verseny elteredésében kell keresn. 6. táblázat Grubel Lloyd-ndexek az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelemben a csatlakozás előtt és után, termékcsoportonként, 2000 2007 SITC-kód Termék 2000 2003 2004 2007 00 Élő állat 0,10 0,15 01 Hús és húskészítmény 0,23 0,43 02 Tetermék és toás 0,58 0,49 03 Hal, rák, puhatestű állat 0,29 0,14 04 Gabona és gabonakészítmény 0,23 0,19 05 Zöldség és gyümölcs 0,28 0,45 06 Cukor, cukorkészítmény és méz 0,33 0,36 07 Kávé, tea, kakaó, fűszerek 0,41 0,33 08 Állat takarmány 0,62 0,43 09 Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény 0,17 0,34 A GL-ndex nem képes a horzontáls és vertkáls ágazaton belül verseny kezelésére, így a szakrodalomban legnkább elteredt három (GHM-, FF-, -) módszert alkalmaztuk
908 Jámbor Attla a magyar EU 15 agrárkereskedelemre a tendencák mélyebb megértése érdekében. Eredményenket összehasonlítható formában a 7. táblázat mutata. Ország 7. táblázat Horzontáls és vertkáls ágazaton belül agrárkereskedelem Magyarország és az EU 15 között a csatlakozás előtt és után, országonként, 2000 2007 Horzontáls ágazaton belül kereskedelem Vertkáls ágazaton belül kereskedelem 2000 2003 2004 2007 2000 2003 2004 2007 GHM FF mlló dollár GHM FF mlló dollár GHM FF GHM FF mlló dollár Ausztra 0,09 0,12 0,12 0,03 0,05 0,09 0,11 0,15 0,16 0,14 0,55 0,51 Belgum 0,03 0,04 0,01 0,03 0,04 0,02 0,13 0,24 0,07 0,10 0,17 0,10 Dána 0,01 0,01 0,00 0,02 0,04 0,01 0,11 0,25 0,03 0,25 0,44 0,11 Egyesült Krályság 0,01 0,02 0,00 0,01 0,03 0,02 0,16 0,34 0,07 0,16 0,43 0,23 Fnnország 0,01 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,02 0,03 0,00 0,01 0,03 0,00 Francaország 0,02 0,02 0,02 0,07 0,09 0,13 0,25 0,36 0,23 0,21 0,42 0,39 Görögország 0,01 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,01 0,02 0,00 0,01 0,02 0,02 Hollanda 0,00 0,01 0,00 0,04 0,08 0,14 0,18 0,33 0,20 0,12 0,20 0,42 Írország 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,30 0,47 0,01 0,11 0,17 0,01 émetország 0,03 0,05 0,11 0,08 0,15 0,70 0,15 0,19 0,59 0,17 0,35 1,44 Olaszország 0,01 0,02 0,02 0,02 0,05 0,10 0,10 0,18 0,18 0,08 0,14 0,30 Portugála 0,00 0,00 0,00 0,00 0,01 0,00 0,15 0,18 0,00 0,09 0,09 0,01 Spanyolország 0,00 0,00 0,00 0,03 0,09 0,04 0,05 0,05 0,04 0,17 0,33 0,22 Svédország 0,02 0,07 0,00 0,08 0,12 0,03 0,04 0,10 0,01 0,05 0,14 0,02 EU 15 0,04 0,07 0,47 0,10 0,18 2,79 0,26 0,39 2,99 0,24 0,40 6,53 A GHM- és FF-ndexek alacsony értéke rávlágítanak arra, hogy a magyar EU 15 ágazaton belül agrárkereskedelem vszonylag alacsony volt, a legtöbb esetben 0,3 alatt értékek fordulnak elő. A horzontáls ágazaton belül kereskedelem a vzsgált dőszakban Ausztrával, émetországgal és Svédországgal szemben mutat relatíve magas értékeket (> 0,1), míg a vertkáls ágazaton belül kereskedelem Ausztrával, Dánával, az Egyesült Králysággal és Francaországgal szemben volt relatíve magas (> 0,4). A GHM- és FF-ndexek nemcsak arra mutatnak rá, hogy a magyar EU 15 agrárkereskedelmet döntően az ágazatok között vszonyok befolyásolták, hanem arra s, hogy az ágazaton belül kereskedelemben a vertkáls elleg volt a meghatározó (a megfelelő vertkáls értékek mnden esetben magasabbak a horzontáls értékeknél). Ezek a megállapítások telesen összhangban vannak a szakrodalomból megsmert emprkus eredményekkel (Fontagné és szerzőtársa [2005], Fertő Hubbard [2003], Fertő [2005]). Gazdaságpoltka szempontból az eredmények vlágossá teszk, hogy az Európa Unóval folytatott agrárexport versenyképessége egyértelműen romlott a csatlakozás után a vertkáls ágazaton belül kereskedelem alacsony ndexe matt, azaz amatt, hogy adott terméket alacsonyabb áron lehetett exportáln, mnt amennyért ugyanazt a terméket mportáln. Ez pedg kereskedelem versenyhátrányra utal. A tény egyébként összhangban áll az agrárkereskedelem övedelmezőségének csatlakozást követő romlásával, amelyre a ckk eleén utaltunk.
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 909 A csatlakozás hatásat vzsgálva megállapítható, hogy a GHM- és FF-ndexek a legtöbb esetben nőttek a csatlakozás után, vagys a magyar EU 15 agrárkereskedelem egyre nkább ágazaton belülvé vált. Sőt a megfelelő FF-ndexeket összeadva, az s leolvasható a táblázatból, hogy az Ausztrával, Francaországgal és émetországgal (vagys a legfőbb kereskedelm partnerekkel) az ágazaton belül kereskedelem vált meghatározóvá 2004 után, míg érdekes módon Olaszországgal és Hollandával (mnt meghatározó partnerekkel) szemben a kereskedelmet az egyrányú kapcsolatok domnálták. Az eredmények stablnak mondhatók, mvel a szórások értéke a legtöbb esetben nem haladák meg a 10 százalékot. A 7. táblázatban szereplő -ndexek s hasonló eredményeket mutatnak mnd a horzontáls vertkáls arányt, mnd a csatlakozás után növekvő tendencát tekntve. Az -ndex alapán a legmagasabb a horzontáls ágazaton belül kereskedelem sznte a csatlakozás előtt Ausztrában, vertkáls ágazaton belül kereskedelem esetén pedg Görögországban volt, míg a legmagasabb értékek a teles vzsgált dőszakban émetország esetén elentek meg, tt volt tehát a legmagasabb az átlagos ágazaton belül kereskedelem sznte. A legnkább alacsony - értékek Fnnország, Görögország, Írország és Portugála esetén láthatók a teles dőszakban. A horzontáls és vertkáls ágazaton belül kereskedelem három mutatóát kszámítottuk termékcsoportonként s, az eredményeket összegz a 8. táblázat. SITCkód Termék 8. táblázat Horzontáls és vertkáls ágazaton belül agrárkereskedelem Magyarország és az EU 15 között a csatlakozás előtt és után, termékcsoportonként, 2000 2007 Horzontáls ágazaton belül kereskedelem Vertkáls ágazaton belül kereskedelem 2000 2003 2004 2007 2000 2003 2004 2007 GHM FF mlló dollár GHM FF mlló dollár GHM FF GHM FF mlló dollár 00 Élő állat 0,02 0,07 0,28 0,01 0,04 0,33 0,08 0,19 0,93 0,10 0,26 2,65 01 Hús és húskészítmény 0,00 0,00 0,09 0,02 0,06 1,03 0,23 0,29 6,45 0,41 0,65 18,66 02 Tetermék és toás 0,24 0,33 0,90 0,02 0,03 0,26 0,34 0,47 1,91 0,48 0,73 9,13 03 Hal, rák, puhatestű állat 0,02 0,02 0,01 0,01 0,03 0,02 0,27 0,49 0,22 0,12 0,19 0,23 04 Gabona és gabonakészítmény 0,02 0,03 0,16 0,02 0,04 0,66 0,21 0,34 1,46 0,16 0,24 4,58 05 Zöldség és gyümölcs 0,09 0,19 1,28 0,17 0,33 4,38 0,20 0,47 2,79 0,28 0,38 7,34 06 Cukor, cukorkészítmény és méz 0,05 0,07 0,64 0,21 0,24 4,24 0,28 0,40 1,80 0,15 0,36 3,11 07 Kávé, tea, kakaó, fűszerek 0,03 0,03 0,18 0,06 0,09 0,97 0,38 0,43 1,81 0,28 0,43 3,75 08 Állat takarmány 0,00 0,00 0,04 0,29 0,42 21,12 0,62 0,78 15,40 0,02 0,18 1,29 Egyéb, táplálkozásra 09 alkalmas termék és készítmény 0,03 0,01 0,31 0,18 0,40 6,82 0,13 0,19 2,26 0,15 0,37 5,43
910 Jámbor Attla A GHM- és FF-ndexek az országonként bontáshoz képest a legtöbb termékcsoport esetén horzontáls kereskedelemben alacsony, de vertkáls kereskedelemben közepesen magas értéket mutatnak, sőt néhol nem rtkák a 0,6-nál magasabb értékek sem. A horzontáls ágazaton belül kereskedelem a vzsgált dőszakban a tetermék (02), zöldség- gyümölcs (05), cukor (06), állat takarmány (08) és egyéb élelmszer (09) esetén mutat relatíve magas értékeket (> 0,1), míg a vertkáls ágazaton belül kereskedelem a húsoknál (01), teterméknél (02), kávénál (07) és állat takarmánynál volt legalább két esetben relatíve magas (> 0,4). A GHM-és FF-ndexek az országonként bontáshoz hasonlóan kmutaták, hogy a magyar EU 15 agrárkereskedelmet döntően az ágazatok között vszonyok határozták meg, valamnt hogy az ágazaton belül kereskedelemben a vertkáls elleg volt a meghatározó (a megfelelő vertkáls értékek a legtöbb esetben magasabbak a horzontáls értékeknél). A termékszntű bontás alacsony értéke azt a megállapítást s alátámaszták, hogy a magyar agrárexport versenyképessége a csatlakozás után romlott. A csatlakozás hatásat vzsgálva megállapítható, hogy a GHM- és FF-ndexek a legtöbb esetben nőttek a csatlakozás után, vagys az EU 15-tel folytatott agrárkereskedelem egyre nkább ágazaton belülvé vált. Sőt a megfelelő FF-ndexeket összeadva az s leolvasható a 8. táblázatból, hogy az élő állatok (00), halfélék (03) és gabonafélék (04) kvételével gyakorlatlag az összes agrártermék esetén az ágazaton belül kereskedelem vált meghatározóvá 2004 után. Az FF-ndexek értelmezésével vgyázn kell ugyanakkor, mvel a GHM- ndexek megfelelő összege a csatlakozás után egyértelműen az ágazatok között kereskedelem domnancáát elzk mnden termék esetében. A húsok (01) és tetermékek (02) vertkáls értéke nagymértékben megnövekedtek 2004 után, míg az állat takarmány (08) megfelelő vertkáls értéke legalább lyen mértékben csökkentek, malatt ezeket a változásokat csak a húsok (01) esetén nem követte a horzontáls kereskedelem oldaláról ellentétes rányú tendenca. Összességében az eredmények tt s stablnak mondhatók, noha a szórások értéke kcst magasabbak, mnt az országonként szntnél leírt, de a legtöbb esetben így sem haladák meg a 20 százalékot. A 8. táblázatban szereplő -ndexek alapán a legmagasabb a horzontáls ágazaton belül kereskedelem sznte 2004 előtt zöldség-gyümölcs (05), a csatlakozás után az állat takarmány (08) esetén volt. A vertkáls ágazaton belül kereskedelemnél a legmagasabb csatlakozás előtt érték állat takarmánynál (08), a csatlakozás után legmagasabb pedg a 4. ábra A GL-ndex és a megfelelő GHM-, FF- és -ndexek között korrelácó a magyar EU 15 agrárkereskedelemben a csatlakozás előtt és után * 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0 GHM H FF H H GHM V FF V V * A H alsó ndex a horzontáls ágazaton belül, a V alsó ndex a vertkáls ágazaton belül kereskedelmet elöl.
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 911 húsoknál (01) látható. Ezeknél a termékcsoportoknál volt tehát a legmagasabb az átlagos ágazaton belül kereskedelem sznte, míg a legalacsonyabb az egész dőszakban a halaknál (03) fgyelhető meg. A szakrodalom aánlásanak megfelelően érdemes megvzsgáln, mlyen kapcsolat van a GL-ndex és a három ndex között a vzsgált dőszakban. A korrelácós együtthatókat megelenítő 4. ábra meglepő eredményeket mutat. A 4. ábrából egyrészt látható, hogy a horzontáls ndexek korrelácós értéke tendencaszerűen alacsonyabbak, mnt a vertkáls ndexek megfelelő értéke, azaz a GL-ndex a horzontáls ágazaton belül kereskedelmet kevésbé ól magyarázza, mnt a vertkáls ágazaton belül kereskedelmet. Másrészt a csatlakozás előtt látható vszonylag alacsony korrelácók megerősítk azt a szakrodalomban elteredt nézetet, hogy a GL-ndex nem ó ndkátora az ágazaton belül horzontáls és vertkáls kereskedelemnek (Fertő Hubbard [2003]). A csatlakozás után értékek azonban bzonyos mértékg cáfolák ezt a tényt, mvel a GHM- és FF-ndexek vertkáls értéke meglepően ól korrelálnak a GLndex értékevel. A magyar EU 15 agrárkereskedelem 2004 2007. év telesítménye alapán tehát bzonyítható, hogy létezk olyan eset, amkor a GL-ndex és a vertkáls kereskedelem között erős kapcsolat áll fenn. Ez a megállapítás módszertan szempontból údonság, mvel a GL- ndexek és a GHM típusú ndexek tradconálsan rosszul korrelálnak, ezért s van létogosultsága különböző módszerekkel mérn az ágazaton belül kereskedelmet (Greenaway és szerzőtársa [1995]). A megállapítás vszont azt sugalla, hogy bzonyos esetekben a GL-ndex az ágazaton belül kereskedelem mérésének önmagában s ó ndkátora. Az eddg smertetett eredmények mndegyke valamlyen formában a GL-ndexen alapul, ebből adódóan statkus természetű. Ahogyan a szakrodalm áttekntésekor bemutattuk: a margnáls ágazaton belül kereskedelem a kereskedelm folyamatok dnamkáát gyekszk számba venn, azaz olyan dnamkus mutató, amely a csatlakozás hatásanak magyarázatánál kemelkedő fontosságú. Kszámítottuk a Brülhart [1994] által megadott 9. táblázat A margnáls ágazaton belül kereskedelem A-ndexe a magyar EU 15 agrárkereskedelemben, tagországonként, 2007/2000 Ország 2007/2000 2003/2000 2007/2004 Ausztra 0,35 0,27 0,26 Belgum 0,19 0,09 0,13 Dána 0,25 0,04 0,17 Egyesült Krályság 0,23 0,08 0,22 Fnnország 0,01 0,01 0,01 Francaország 0,28 0,08 0,12 Görögország 0,03 0,02 0,01 Hollanda 0,19 0,16 0,07 Írország 0,01 0,45 0,00 Olaszország 0,10 0,14 0,04 émetország 0,37 0,22 0,28 Portugála 0,06 0,03 0,10 Spanyolország 0,08 0,42 0,06 Svédország 0,14 0,12 0,14 EU 15 0,34 0,33 0,27
912 Jámbor Attla A-ndexet, valamnt az úabb elmélet megfontolásoknak megfelelően a horzontáls és vertkáls margnáls ágazaton belül kereskedelem ndexet s. Az EU 15-tel folytatott magyar ágazaton belül agrárkereskedelem A-ndexet a 9. táblázat foglala össze. A 9. táblázat alapán elmondható, hogy Magyarország és az EU 15 között margnáls ágazaton belül kereskedelem mezőgazdaság termékek esetén alapvetően alacsony volt (< 0,3), kvéve Ausztra és émetország 2000-ről 2007-re változó értéket. Az első és utolsó számoszlop mutata a csatlakozás hatásat, amelyből megállapítható, hogy az ágazaton belül kereskedelem Ausztrával, az Egyesült Králysággal és émetországgal szemben változott a legnagyobb mértékben (0,2 felett értékek a 2007/2000 re és 2007/2004-re vonatkozóan s). Az eredmények arra utalnak, hogy az egyes tagországokkal folytatott agrárkereskedelem növekedése döntően ágazatok között zalk. A 9. táblázat alapán csak részben gazolható Olveras Terra [1997] azon felvetése, hogy az A-ndex gen érzékeny a peródusok megválasztására. A korrelácós együtthatók a teles peródus és a két alperódus között 0,09 és 0,92, vagys az első peródus rosszul, míg a másodk peródus ól íra le a teles peródusban bekövetkezett változásokat. Az eredmények termékcsoportonként bontását a 10. táblázat szemléltet. SITCkód 10. táblázat A margnáls ágazaton belül kereskedelem A-ndexe a magyar EU 15 agrárkereskedelemben, termékcsoportonként, 2007/2000 Termék 2007/2000 2003/2000 2007/2004 00 Élő állat 0,18 0,09 0,26 01 Hús és húskészítmény 0,41 0,29 0,39 02 Tetermék és toás 0,40 0,64 0,53 03 Hal, rák, puhatestű állat 0,01 0,03 0,01 04 Gabona és gabonakészítmény 0,18 0,12 0,12 05 Zöldség és gyümölcs 0,35 0,51 0,29 06 Cukor, cukorkészítmény és méz 0,25 0,20 0,13 07 Kávé, tea, kakaó, fűszerek 0,23 0,41 0,23 08 Állat takarmány 0,50 0,28 0,02 09 Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény 0,40 0,21 0,67 A margnáls ágazaton belül kereskedelem termékcsoportonként már magasabb értékeket mutat, mnt országonként, noha a termékcsoportok között legalább olyan különbségek vannak, mnt az országcsoportok között. Az értékek relatíve a tetermékek (02) esetében a legmagasabbak, míg a halakéban (03) a legalacsonyabbak. Az adatok alátámaszták azt a korább megállapítást, hogy a termékcsoportokon belül komoly eltolódás fgyelhető meg az ágazaton belül agrárkereskedelem rányába a csatlakozás után, holott a mezőgazdaság kereskedelem növekedése alapvetően még mndg ágazatok között. A következőkben a margnáls ágazaton belül kereskedelmet a szakrodalm aánlások alapán tovább bontuk horzontáls és vertkáls margnáls ágazaton belül kereskedelemre (Thom McDowell [1999]). Az eredményeket országonként bontásban a 11. táblázat tartalmazza. A teles margnáls ágazaton belül kereskedelem az egyes tagországokkal szemben Fnnország és Görögország kvételével magas értékeket mutat, óval magasabbakat a GLndex korábban megadott értékenél. Az országok között ebben a tekntetben s nagyok a
Ország A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 913 11. táblázat Az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelem változása, országonként, 2007/2000 Teles Horzontáls Vertkáls Margnáls ágazatok között margnáls ágazaton belül Ausztra 0,91 0,35 0,56 0,09 Belgum 0,80 0,19 0,61 0,20 Dána 0,75 0,25 0,50 0,25 Egyesült Krályság 0,53 0,23 0,30 0,47 Fnnország 0,18 0,01 0,17 0,82 Francaország 0,87 0,28 0,60 0,13 Görögország 0,13 0,03 0,10 0,87 Hollanda 0,91 0,19 0,72 0,09 Írország 0,85 0,01 0,84 0,15 Olaszország 0,48 0,10 0,38 0,52 émetország 0,68 0,37 0,31 0,32 Portugála 0,50 0,06 0,44 0,50 Spanyolország 0,42 0,08 0,34 0,58 Svédország 0,70 0,14 0,56 0,30 EU 15 0,94 0,34 0,59 0,06 Forrás: OECD [2009] alapán saát számítások. különbségek, a legalacsonyabb érték Görögországhoz, a legmagasabb Ausztrához és Hollandához tartozk. A 12. táblázat rámutat továbbá, hogy a Brülhart [1994]-féle A-ndexhez képest mlyen nagy elentőségű a margnáls vertkáls ágazaton belül kereskedelem, amelynek a teles margnáls ágazaton belül kereskedelmen belül legalább 55 százalékos részesedése van émetországot kvéve mnden esetben. Más szavakkal: a teles ágazaton belül kereskedelem csatlakozást követő nagyarányú változása döntően a vertkáls ága- STICkód Termék 12. táblázat Az EU 15-tel folytatott magyar agrárkereskedelem változása, termékcsoportonként, 2007/2000 Teles Hornzontáls Vertkáls Margnáls ágazatok között margnáls ágazaton belül 00 Élő állat 0,81 0,18 0,63 0,19 01 Hús és húskészítmény 0,89 0,41 0,48 0,11 02 Tetermék és toás 0,71 0,40 0,31 0,29 03 Hal, rák, puhatestű állat 0,00 0,00 0,00 1,00 04 Gabona és gabonakészítmény 0,24 0,18 0,06 0,76 05 Zöldség és gyümölcs 0,76 0,35 0,40 0,24 06 Cukor, cukorkészítmény és méz 0,70 0,25 0,45 0,30 07 Kávé, tea, kakaó, fűszerek 0,32 0,23 0,09 0,68 08 Állat takarmány 0,65 0,50 0,15 0,35 09 Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény 0,42 0,40 0,02 0,58
914 Jámbor Attla zaton belül kereskedelem változásának volt köszönhető. A korább eredményekkel összhangban a margnáls ágazatok között kereskedelem magasabb értékű a teles margnáls ágazaton belül kereskedelemnél Fnnország és Görögország esetén, Spanyolországnál pedg ez az eredmény meglepőnek számít. A 12. táblázat alapán ezek a megállapítások a halak (03) kvételével a termékcsoportok esetén s gazak. A húsok (01) esetében volt a legmagasabb a teles margnáls ágazaton belül kereskedelem mutatóa, míg a halak esetében (03) a legalacsonyabb. A termékcsoportok felében a teles változásért a margnáls horzontáls, másk felében nkább a margnáls vertkáls ágazaton belül kereskedelem volt a meghatározó (volt nagyobb arányú, mnt a teles margnáls ágazaton belül kereskedelem értéke). A margnáls ágazatok között kereskedelem csak a halak (03) és gabonafélék (04) esetén volt magasabb, mnt a teles margnáls ágazaton belül kereskedelem. * A ckk az európa unós csatlakozás hatásat vzsgálta a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmében Magyarország és az Európa Unó között, 2000 2007 között adatok alapán. A haza agrárkereskedelem szerkezet változásat elemezve kmutattuk, hogy a csatlakozás után az agrárkereskedelem egyre nagyobb része bonyolódk az Európa Unóval, noha az agrárkereskedelem többletének egyre ksebb része realzálódk ezeken a pacokon. Az adatokból ktűnt továbbá, hogy a csatlakozást követően a haza agrárexport tagországonként és termékenként bontása egyaránt a koncentrácó magas, de csökkenő szntét mutata, míg az agrármport esetében országok szntén magas és erősödő, termékek szntén alacsony és stabl a koncentrácó. A termékszerkezet a csatlakozást követően az mport esetében vszonylag stabl maradt, míg az export esetében sokat változott. Az ágazaton belül kereskedelmet a GL-ndexek alapán vzsgálva, azt a következtetést vonhatuk le, hogy a magyar EU 15 agrárkereskedelem továbbra s döntően ágazatok között zalk, ám egyre nkább ágazaton belülvé válk, főleg azoknál az ágazatoknál, ahol az exportpac részesedés a legnagyobb mértékben csökkent. A GHM-, FF- és -ndexek megerősítették azt a megállapítást, hogy a magyar EU 15 agrárkereskedelem döntően ágazatok között bonyolódk, ám ezenfelül kmutatták, hogy az ágazaton belül kereskedelemben a vertkáls elleg volt a meghatározó. Ezek a megállapítások telesen összhangban vannak a szakrodalomból megsmert emprkus eredményekkel (Fontagné és szerzőtársa [2005], Fertő Hubbard [2003], Fertő [2005]). Gazdaságpoltka szempontból az eredmények vlágossá teszk, hogy az Európa Unóval folytatott agrárexportunk versenyképessége egyértelműen romlott a csatlakozás után, am összhangban áll az agrárkereskedelem övedelmezőségének csatlakozást követő romlásával. Eredményenk megerősítk továbbá az ágazaton belül kereskedelem foka és sznte között különbség fontosságát, ám a GL-, GHM-, FF- és -ndexek között korrelácó vzsgálata során arra a meglepő következtetésre utottunk, hogy létezk olyan eset, amkor a GL-ndex és a vertkáls kereskedelem között erős kapcsolat áll fenn. Ez az eddg tapasztalatok szernt údonságnak számít és azt sugalla, hogy bzonyos esetekben a GL-ndex az ágazaton belül kereskedelem mérésének önmagában s ó ndkátora. A margnáls ágazaton belül kereskedelem Magyarország és az EU 15 között alacsony, ám magasabb értékek adódnak, ha a vzsgálatot kteresztük a horzontáls és vertkáls margnáls ágazaton belül kereskedelemre s. Megállapításankkal összhangban kmutatható továbbá, hogy a teles ágazaton belül kereskedelem csatlakozást követő nagyarányú változása döntően a vertkáls ágazaton belül kereskedelem változásának volt köszönhető. Összességében tehát elmondható, hogy a magyar EU 15 agrárkereskedelem a csatlakozás után továbbra s döntően ágazatok között ellegű, de egyre nkább ágazaton
A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... 915 belül ellegűvé válk. Az országok és termékcsoportok között éles különbségek azonban rávlágítanak arra, hogy az EU 15-öt a magyar agrárkereskedelemben nem lehet homogén packént kezeln, ahogyan azt már a korább kutatások s gazolták (Fertő Hubbard [2001]). Hvatkozások Abd-El Rahman, K. [1991]: Frms Compettve and atonal Comparatve Advantages as Jont Determnants of Trade Composton. Weltwrtschaftlches Archv, 127. 83 97. o. Blanes, J. V. Martn, C. [2000]: The ature and Causes of ntra-industry Trade: Back to the Comparatve Advantage Explanaton? The Case of Span. Weltwrtschaftlches Archv, Vol. 136, 423 441. o. Brenton, P. Wnters, L. A. [1992]: Estmatng the Trade Effects of 1992. Journal of Common Market Studes, Vol. 30. 143 150. o. Brülhart, M. [1994]: Margnal Intra-Industry Trade: Measurement and Relevance for Pattern of Industral Adustment. Weltwrtschaftlches Archv, 30. 600 613. o. Buchenreder, G. Möllers, J. (szerk.) [2009]: Structural Change n Europe s Rural Regons: Farm Lvelhoods between Subsstence Orentaton, Modernsaton and on-farm Dversfcaton. Studes on the Agrcultural and Food Sector n Central and Eastern Europe, IAMO, Halle. Cooper, D.. Greenaway, D. Rayner, A. J. [1993]: Intra-Industry Trade and lmted Producer Horzons: an Emprcal Investgaton. Weltwrtschaftlches Archv, 129. 345 366. o. Csák Csaba Forgács Csaba (szerk.) [2008]: Agrcultural Economcs and Transton: What was Expected, What We Observed, the Lessons Learned. Proceedngs of Jont IAAE EAAE Semnar. IAMO, Halle. Erdey László [2005]: Hagyományos módszerek és ú khívások az ágazaton belül kereskedelem mérésében. Statsztka Szemle, 83. évf. 3. sz. 258 283. o. Falvey, R. [1981]: Commercal polcy and ntra-ndustry trade. Journal of Internatonal Economcs, 11. 495 511. o. Fertő Imre [2000]: A magyar agrárkereskedelem az Európa Unóval a társulás szerződés után. Közgazdaság Szemle, 47. évf. 7 8. sz. 585 599. o. Fertő Imre [2004]: Agr-food trade between Hungary and the EU. Századvég Kadó, Budapest. Fertő Imre [2005]: Labour Market Adustment and Intra-Industry Trade: The Effects of Assocaton on the Hungaran Food Industry. Journal of Agrcultural Economcs, Vol. 60. o. 3. 668 681. o. Fertő Imre Hubbard, L. J. [2001]: A mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelme Magyarország és az Európa Unó között. Közgazdaság Szemle, 48. évf. 9. sz. 766 778. o. Fertő Imre Hubbard, L. J. [2003]: A vertkálsan és horzontálsan dfferencált mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelme Magyarország és az Európa Unó között. Közgazdaság Szemle, 50. évf. 2. sz. 152 163. o. Fontagné, L. Freudenberg, M. [1997]: Intra-Industry Trade: Methodologcal Issues Reconsdered. CEPII, document de traval, o. 97-01. Fontagné, L. Freudenberg, M. Gauler, G. [2005]: Dsentanglng Horzontal and Vertcal Intra- Industry Trade. CEPII Workng Paper, 2005-10. Greenaway, D. Hne, R. C. Mlner, C. R. [1995]: Vertcal and Horzontal Intra-Industry Trade: A Cross-Industry Analyss for the Unted Kngdom. Economc Journal, 105. 1505 1518. o. Grubel, H. G. Lloyd, P. J. [1975]: Intra Industry Trade. Macmllan, London. Hartell, J. G. Swnnen, J. F. M. [2000]: Agrculture and East-west European Integraton. Ashgate, London. Kss Judt [2008]: Hope and Realty: EU Accesson s Impact on Hungaran Agr-Food Trade. Studes n Agrcultural Economcs, 107. 19 28. o. Krugman, P. [1979]: Increasng Returns, Monopolstc Competton and Internatonal Trade. Journal of Internatonal Economcs, 9. 469 479. o. lsson, L. [1997]: The Measurement of Intra-Industry Trade between Unequal Partners. Weltwrtschaftlches Archv, 133. 554 565. o. OECD [2009]: http://www.sourceoecd.org/database/oecdstat.
916 A csatlakozás hatása a mezőgazdaság termékek ágazaton belül kereskedelmére... Olveras, J. Terra, I. [1997]: Margnal Intra-Industry Trade Index: The Perod and Aggregaton Choce. Weltwrtschaftlches Archv, 133. 170 178. o. Potor orbert Udovecz Gábor [2004]: Az EU-csatlakozás várható hatása a magyar mezőgazdaságban 2006-g. Agrárgazdaság Tanulmányok, 7. sz. Rtson, C. Harvey, D. [1997]: The Common Agrcultural Polcy. CABI Publshng, London. Stgltz, J. [1987]: The Causes and the Consequences of the Dependence of Qualty on Prce. Journal of Economc Lterature, 25. 1 48. o. Tangermann, S. Banse, M. (szerk.) [2000]: Central and Eastern European Agrculture n an Expandng European Unon. CABI Publshng, London. Thom, R. Mcdowell, M. [1999]: Measurng Margnal Intra-Industry Trade. Weltwrtschaftlches Archv, 135. 48 61. o. Udovecz Gábor Popp József Potor orbert (szerk.) [2007]: Alkalmazkodás kényszerben a magyar mezőgazdaság. Agrárgazdaság Tanulmányok, 2007. 7. sz.