INNOVÁCIÓ Földiekkel játszó égi tünemény Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26.
Tartalom: Mi az hogy innováció? Milyen az innováció finanszírozása? Miért van szükség innovációra? Milyen az innováció helyzete Magyarországon? Miért kell támogatni? Van-e remény?
I. Mi az hogy innováció?
Innováció öt alapesete Schumpeter szerint: új termék elıállítás új eljárás bevezetése új piac megnyitása új beszerzési források megtalálása új szervezet létrehozása /Schumpeter, 1911/
Gábor Dénes: Az innováció több mint pusztán egy eredményes K+F tevékenység. Sikeres innovációnak csak az a kutatásfejlesztési eredmény tekinthetı, amely megvalósul, és hasznot hajt mind a megvalósítói, mind a felhasználói, mind az alkalmazói részére. /Gábor Dénes: Találjuk fel a jövıt, 1963/
Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerı szakmai ismereteinek bıvítése és megújítása. /EC: Innovation Management and the Knowledge-driven Economy, Brussels, 2004/
Oslo Manuel 2006 Az innováció - új vagy jelentısen javított termék - új vagy jelentısen javított eljárás - új marketing módszer bevezetése - új szervezés-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külsı kapcsolatokban
Innovációs folyamat K+F technológia transzfer alapkutatás licencia, know-how vásárlás alkalmazott kutatás mőszaki fejlesztés gyártmány-technológia tervezés próba, ill. kísérleti gyártás g y á r t á s értékesítés M A R K E T I N G idı Az eredményes technológia transzfer feltétele az alkalmazáshoz szükséges saját mőszaki és technológiai fejlesztés
II. Milyen az innováció finanszírozása?
Az innováció finanszírozása Tudományos kutatási alapok 3F család, barátok Seed capital (magvetı) Start up (induló) Innovációs Alap Vállalati saját K+F Üzleti angyal Állami pályázati források Kockázati tıke Saját tıke befektetık, bank, stb. Innováció folyamata
Az innováció finanszírozásának kockázata Tudományos kutatási alapok 3F család, barátok Seed Capital (magvetı) Start up (induló) Innovációs Alap Vállalati saját K+F Üzleti angyal Állami pályázati források A befektetések megtérülési kockázata 100% 0% Kockázati tıke Saját tıke befektetık, bank, stb Megtérüléssel szembeni igénye 100% idı Sikeres innováció
III. Miért szükséges az innováció?
Gazdasági eredmény Mőszaki fejlettségi fok /OECD, 1998/
Gazdasági eredmény Termék volumen /OECD, 1998/
A gazdaság növekedésének fı forrása: a termelékenység növekedés A termelékenység növekedés: döntıen az innovációból származik Az innováció feltétele: új kutatási eredmények Magasszintő K+F: szellemi vagyon növekedése
A szellemi vagyon értéke = Tudás x Erkölcs x Tehetség x Törekvés T.E.T.T.
A gazdasági növekedés 70-75%-a USA, Ny.-Európa az innovációból származik 42-43%-a Magyarországon
A K+F ráfordítás és az innovációk száma közötti összefüggés 100 1,2 90 1,08 94 In n o vá ció k s z ám a 80 70 60 50 40 30 1 0,93 75 0,75 65 0,67 0,74 55 0,7 45 0,68 40 0,82 35 0,94 45 1,01 55 0,94 34 0,88 43 0,95 38 1 0,8 0,6 0,4 K + F ráf o rd ít á s 20 0,2 10 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év 0
A K+F ráfordítás és a találmányok száma közötti osszefüggés 1600 1,5 1,3 T alálm án yi b ejelen t ések 1200 800 1,08 1 1153 0,93 1059 0,75 0,67 0,74 796 737 694 0,7 0,68 727 0,82 810 0,94 1,01 0,95 0,94 0,88 919 842 699 756 738 1,1 0,9 0,7 0,5 K + F ráf o rd ít ás 400 0,3 0,1 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év -0,1
IV. Milyen az innováció helyzete Magyarországon?
Bruttó hazai K+F ráfordítás a GDP százalékában (GERD) 3,5 3 G D P % 2,5 2 1,5 1 Japán USA EU-25 Magyarország 0,5 0 1995 2000 2001 2002 2003 2004
Bruttó hazai K+F ráfordítás a GDP százalékában (2004) Málta Ciprus Lettország Bulgária Szlovákia Lengyelország Görögország Litvánia Magyarország Észtország Spanyolország Írország Csehország Szlovénia Norvégia Luxemburg Hollandia Nagy-Britannia EU-25 Belgium EU-15 Franciaország Ausztria Németország USA Dánia Izland Japán Finnország Svédország 0,29 0,37 0,42 0,51 0,53 0,58 0,58 0,76 0,89 0,91 1,07 1,2 1,28 1,61 1,64 1,75 1,77 1,79 1,9 1,93 1,95 2,16 2,26 2,49 2,59 2,61 3,01 3,15 3,51 3,74 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
25 20 15 10 5 0 A kutatási, fejlesztési tevékenységben foglalkoztatottak néhány EU országban (2002) 1000 foglalkoztatottra jutó Összes létszám (fı) 1000 foglalkoztatottra jutó Kutató (fı) Szlovákia Olaszország Írország Spanyolország Ausztria EU-25 Hollandia Németország Belgium Franciaország Dánia Finnország Portugália Lengyelország Csehország MAGYARORSZÁG fı/1000 foglalkoztatott
Innovációs mutatók összehasonlítása: Induló kockázati tıke a GDP arány ában Egy etemi K+F ráf ordítás a GDP arány ában 1,8 1,6 High-tech export EU15 HU/EU15 USPTO szabadalmak 1 millió lakosra Szabadalmak! Triad szabadalmak 1 millió lakosra EPO szabadalmak 1 millió lakosra Innov ációs ráf ordítások az árbev étel arány ában Vállalatok! Vállalati K+F ráf ordítás a GDP arány ában Szélessáv ú internet pentráció arány a 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Új TéT diplomások Foglalkoztatottak a high-tech iparágakban IT és táv közlési kiadás / GDP Foglalkoztatottak a high-tech szolgáltatásokban Állami K+F ráf ordítás a GDP arány ában Diplomások arány a Felnıttképzésben résztv ev ık arány a Jövıt veszélyeztetı folyamatok!
Felsıfokú oklevelet szerzett hallgatók száma fıbb tanulmányi területek szerint (1991-2003) 60 000 Oklevelet szerzett hallgatók Mőszaki- és természettudományi oklevelet szerzett hallgatók Humán- és társadalomtudományi oklevelet szerzett hallgatók Egészségügyi- és mezıgazdasági oklevelet szerzett hallgatók 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1991 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
a mai közegben a vállalatoknak innovációra nincs forrásuk. A vállalatok azért nem kutatnak, mert a rövid távú túléléssel foglalkoznak, likviditási gondokkal küzdenek, és nem gondolkoznak 5-10 éves távlatokban.
V. Miért kell támogatni?
Az innováció nem csak kockázatot, hanem bizonytalanságokat is tartalmaz! A pénzügyi rendszer pedig csak a kockázatot tudja kezelni.
Az innovációból származó társadalmi haszon (egészség, környezetvédelem, infrastruktúra, életkörülmények stb.) nagyobb, mint a vállalkozó nyeresége, ezért kell az államnak részt vállalni ebben. /OECD, 1995/
A bankok ugyanis a befektetések megtérítését csak a vállalati hozam alapján mérlegelik. /OECD, 1995./
Az induló vállalkozások nehéz helyzetben vannak - Cégalapítás - Erıforrások
A vállalkozás-alapításhoz szükséges tıkeminimum és költség (az egy fıre jutó GNI %-ában) Egyesült Királyság Franciaország Írország Belgium Olaszország Finnország Szlovénia Norvégia Spanyolország Svédország Dánia Szlovákia Portugália Németország Csehország Észtország Lettország Litvánia Ausztria Hollandia Magyarország Görögország Lengyelország Tıkeminimum (az egy fıre jutó GNI %-ában) Költség (az egy fıre jutó GNI %-ában) 0 100 200 300
A vállalkozás megszüntetésének idıigénye (év) Írország Norvégia Finnország Belgium Spanyolország Egyesült Királyság Ausztria Lettország Dánia Olaszország Németország Litvánia Lengyelország Hollandia Franciaország Svédország MAGYARORSZÁG Görögország Portugália Észtország Szlovénia Szlovákia Csehország 0 5 10
A vállalkozás megszüntetésének költsége (a tıke %-ában) Norvégia Hollandia Finnország Lettország Belgium Egyesült Királyság Svédország Spanyolország Portugália Németország Litvánia Írország Görögország Franciaország Észtország Dánia Szlovénia Szlovákia Olaszország Lengyelország Csehország Ausztria MAGYARORSZÁG 0 10 20 30
Az innováció kormányzati támogatása Direkt Közvetett - vissza nem térítendı támogatások - kockázatok részbeni vagy teljes átvállalása - részben visszatérítendı támogatások - adókedvezmények - kölcsönökhöz nyújtott kezességek - kedvezményes kamatok - kisebbségi tulajdonrész - hídképzı intézmények - innovációs infrastruktúra kiépítése
fizikai segítség inkubátor Induló technológiai vállalkozás INNOVÁCIÓS MENEDZSMENT finanszírozás seed capital start up
VI. Van-e remény?
Az országnak nincs tudományos-innovációs politikája. Külön elképzelései vannak az Oktatási Minisztériumnak, külön az Akadémiának, külön az NKTH-nak. És ezek nincsenek összehangolva.
A K+F és az innováció két különbözı dolog. Ha van innovatív vállalkozói szféra, annak lesznek K+F igényei. A hazai gyakorlatban azonban ez pont fordítva van. Azt hisszük, hogy a K+F eredmények fognak innovációt generálni.
Innovatív vállalkozások száma alacsony (2-2,5%) Tıkehiányosak, alultıkésítettek, nincs elég forrásuk Még nem értik ennek jelentıségét, elınyeit Nem megfelelıek az ösztönzı programok Alacsony a mőszaki és természettudományos szakemberek száma Kevés a megfelelı innovációs szakember (a képzésben nem készültek fel az innováció gyakorlati aspektusainak oktatására) Nincs vagy nem elég erıs az innováció érdekeltségi és piaci motivációja Lassú és bizonytalan a megtérülés
Hogyan tovább? Alkalmazott kutatás erısítése > kutató intézetek, egyetemek a gazdaság szereplıin keresztül, azokkal összefogva jussanak a forráshoz Kkv-k meggyızése a K+F és innováció jelentıségérıl A gazdaság szereplıinek intézményes részvétele A stratégia kidolgozásában, végrehajtásában Pénzügyi keretek és források felhasználására vonatkozó döntésekben A rendszer váltás befejezése
Hogyan tovább? Gazdaságorientált K+F és innovációs stratégia kidolgozása Egyközpontú, önálló, átlátható kormányzati irányítás Együttmőködés a felelıs szervezetek között Rugalmas, gyors, vállalatmérethez és gazdaságpolitikai célokhoz illeszkedı pályázati rendszer Mikro- kis- és középvállalkozások mőszaki megújulását segítı eszközrendszer Jogszabályi garancia az Innovációs Alap bevételei min. 75 %-ának gazdasági társaságokon keresztül történı felhasználására
Az állam mőködése a nemzeti elittıl, azoktól a befolyásos csoportoktól függ, amelyek meghatározzák az állam ténykedését. Nem mindegy, hogy a nemzeti elit az erkölcs, a kultúra, a tudás és a felelısség pártján áll-e, tehát a nemzet oldalán, vagy csak a saját érdekeit képviseli. R. Gilpin (2002)
Magyar Innovációs Szövetség 40
Magyar Innovációs Szövetség Misszió: az innováció gyorsításának támogatása, az innovációs képesség növelése Státusz: non profit, szakmai szervezet alapítás: 1990 Regionális irodák: Gyır, Veszprém, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budaörs Tagintézmények (570): - egyetemek, kutatóintézetek - innovatív vállalkozások - non profit szervezetek - 7 szakmai szövetség
Tevékenység: - szakmai érdekképviselet és -érvényesítés országos szervezetekben - technológia-transzfer szervezetek, innovációs központok alapítása, mőködtetése - elıadások, konferenciák - szakmai tagozati rendezvények - innovációs kutatások, kiadói tevékenység - információs szolgáltatások: Hírlevél, internetes portál (www.innovacio.hu) - sajtó, stb.
Innovációt népszerősítı programok Rendszeres programok: - Innovációs Nagydíj pályázat - Innoforum Szellemi Termék Börze - Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny
MISZ közremőködésének eredményei - 11 mőködı technológia-transzfer központ - Innovációs törvény (2005) - Innovációs Alapról szóló törvény (2004) - vállalkozások K+F ráfordításainak közvetett ösztönzése növekedett - innovatív vállalkozások száma növekedett
A Magyar Innovációs Szövetség javaslata: Nemzeti Technológiai Inkubátor és Magvetı Tıke Program létrehozása az NFT II. keretein belül ( 30 Mrd Ft)
A Nemzeti Technológiai Inkubátor Program várható eredményei 2013-ra elvárt számszerő eredmények: létrejön 30-40 valóságos technológiai inkubátorként mőködı inkubátorház (átlagosan 3-4 innovációs menedzserrel, 8-12 innovatív vállalkozással) feltárásra kerül legalább 2-3 ezer innovációs projekt megszületik mintegy 3-4 ezer új innovatív vállalkozás, amelyek közül 2013-ra 120 a versenyszférába kihelyezett, stabilan mőködı és nagy növekedési képességő vállalattá válik a magánszféra az állami tıke-kiegészítés vonzó hatására 12-15 milliárd forint privát tıkét fektet be innovatív vállalkozásokba létrejön 2-3 ezer nagy hozzáadott értéket teremtı új munkahely
KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA 2013-ra a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya legyen 2:1 állami: GDP 0,7%-a, vállalati: GDP 1,4%-a (Az EU-s források hatékony felhasználásával a GDP 2,5%-a is lehet a K+F ráfordítás!)
Jövıkép 2025 Magyarország egyike a világ fejlettebb országainak; Vállalkozásbarát környezet, fejlett humán és fizikai infrastruktúra; A K+F források megtöbbszörözıdtek; Világszínvonalú kutatóegyetemek, innovációs központok; Versenyképes és kreatív magyar munkaerı; Magyar Nobel-díj.
A JÖVİT NEM LEHET ELİRE MEGJÓSOLNI, DE A JÖVİNKET FEL LEHET TALÁLNI /Gábor Dénes, 1961/
A JÖVİT A FIATALOKNAK KELL FELTALÁLNI