Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai megoldásokra is kitekintéssel) Harmadik, átdolgozott kiadás Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1997
Tartalom Előszó 15 Vorwort 19 I. rész A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI I. fejezet. Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok 25 1. A rendszerváltás kihatása a közép-kelet-európai térség munkajogára 25 2. A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése 26 3. Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére - egységesítés európai szinten 28 4. A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása - kodifikáció vagy részletszabályozás 31 5. A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági Munka Törvények" egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya 34 1. A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvény egymáshoz való viszonya 34 2. A munkajogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz 37 5
II. fejezet. A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek - Bevezető rendelkezések - orientáló szabályok 39 1. A magyar szabályozás elvei és az Európai Szociálcharta 39 2. A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése 40 3. A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban 42 1. A negatív diszkrimináció nyugat-európai jogi szabályozása 42 2. A negatív diszkrimináció magyar szabályozásának koncepciója 43 3. Az előnyben részesítés (pozitív diszkrimináció) Magyarországon és Nyugat-Európában 44 4. A diszkriminációs tilalom betartásának ellenőrzési lehetősége... 45 4. A munkaügyi viták elvi kérdései 46 5. Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez 47 Jegyzetek az előszóhoz és az I. részhez 48 II. rész MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK - KOLLEKTÍV MUNKAJOG III. fejezet. A kollektív munkajog rendszere és célja 57 1. A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban. 57 1. A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása 57 2. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban 64 2. A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban 65 3. A kollektív munkajog szabályozásának célja 66 IV. fejezet. A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga 69 1. Az ide vonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben 69 1. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága 69
2. A koalíciós szervezetek és szövetségek országos és helyi szerveződésének struktúrája és a koalíciós kapcsolatok szervezeti rendszere 74 2. A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása 85 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseleti szervezetek.. 85 2. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban 92 3. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén 98 V. fejezet. A kollektív szerződés 101 1. A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban 101 1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma 101 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés 103 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai 103 4. A tarifaszerződés tartalma 105 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése 108 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban 110 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus 112 8. Összegező jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalások és tarifaszerződés-kötési rendszerről 113 2. A kollektív szerződés a magyar munkajogban 114 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában 114 2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyv szerint 115 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén 126 VI. fejezet. Üzemi tanács - üzemi megállapodás 129 1. Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban 129 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege 129
2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemi tanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország) 132 3. A szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt és elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc) 146 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemitanácsrendszerek, szakszervezeti közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia) 152 5. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegező áttekintése 162 6. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása 163 2. Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon 164 1. Az üzemi tanács hatásköre 164 2. Üzemitanács-választás 171 3. Az üzemi tanács szervezete 175 4. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása 178 5. Az üzemi tanács működése 180 6. Az üzemi megállapodáskötés lehetséges gyakorlata 182 7. Az üzemi tanács szabályozásának jogforrási kérdése 182 8. A közalkalmazotti tanács 183 VII. fejezet. A kollektív munkaügyi viták rendezése 185 1. A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül 185 2. A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban 186 1. Általános kitekintés 186 2. Egyeztetési és döntőbizottsági eljárás 187 3. A bírósági eljárás 196 3. Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére 199 4. A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése 201
VIII. fejezet. A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései 207 1. A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban 207 1. Fogalmak meghatározása 207 2. A sztrájk és a kizárás formái 209 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága 210 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai - a jogszerűség megítélésének kérdése 210 5. A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra 213 6. Összegező értékelés az új magyar kodifikáció számára 216 2. A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban 217 1. A sztrájkjog (Társszerző: Tatár Irén) 217 2. A kizárás (look out) 222 Jegyzetek a II. részhez 223 III. rész AZ INDIVIDUÁLIS MUNKAVISZONY IX. fejezet. Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények 233 1. A gazdasági (magán) munkajogban 233 2. A közszolgálati jogban 235 1. A főbb nyugat-európai megoldások 235 2. A magyar közszolgálati jog jellege 238 X. fejezet. A munkaviszony szereplői (jogalanyai) 239 1. A gazdasági munkajogviszonyban 239 1. A munkavállaló 239 2. A munkáltató 244 2. A közszolgálati viszony szereplői (Társszerző: Tománé Szabó Rita) 246 1. A közalkalmazó 246 2. A közalkalmazott és a köztisztviselő 246
XI. fejezet. A munkaviszony létesítése - a munkaszerződés 249 1. A munkaszerződés jellege, formája és tartalma 249 2. A munkaszerződés időtartama 252 3. A munkaszerződés megkötésével kapcsolatos kötelezettségek 255 4. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai 256 XII. fejezet. A munkaviszony szerződéses módosítása 261 1. A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában 261 2. A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban 263 3. A közszolgálati jogviszony módosítása (Szerzőtárs: Tománé Szabó Rita) 266 XIII. fejezet. A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése 267 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban 267 1. A munkaviszony megszűnésének esetei általában 267 2. A rendes felmondás 268 3. A rendkívüli felmondás 285 4. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása 289 5. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás és a munkáltató, valamint a munkavállaló halála 291 6. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei 293 2. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban 294 1. A munkaviszony megszűnése 294 2. A munkaviszony megszüntetése 297 3. A munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eljárásjogi szabályai 316 10
4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei 317 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése (Társszerzők: Kenderes György és Tománé dr. Szabó Rita) 321 1.Elvi kérdések 321 2. A tételes szabályozás néhány problémája 324 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák 326 4. Az áthelyezés 328 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai 330 XIV. fejezet. A munkavégzés szabályai - munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek 333 1. A jogi szabályozás rendszere 333 2. A jogok és a kötelezettségek viszonya 333 1. A munkáltató kötelezettségei a munkavállalóval szemben 333 2. A munkavállaló kötelezettségei a munkáltatóval szemben 336 3. Összegzés 340 3. Jogok és kötelezettségek a közszolgálatban (Társszerző: Tománé Szabó Rita) 342 XV. fejezet. A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése 347 1. A munkaidő 347 1. A munkaidő rendezése az Európai Közösség és az EFTA tagállamai körében, kitekintéssel az USA jogára 347 2. A munkaidő szabályozása az új magyar Mt.-ben 350 2. A szabadság 352 1. A szabadság mértékének és kiadásának rendezése az Európai Unió tagállamaiban 352 2. A szabadság rendezése az új magyar munkajogban 355 3. A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság a közalkalmazotti és a közszolgálatijogviszonyban 358 11
XVI. fejezet. A munka díjazásának rendszere - a munkabér 361 1. A munka díjazásának rendszere az Európai Közösség tagállamai körében 361 2. A munka díjazásának új magyar jogi szabályozása 365 3. A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer (Szerzőtársak: Kenderes György és Tománé Szabó Rita) 371 XVII. fejezet. A munkajogi felelősség rendszere és tartalma 379 1. A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa 379 2. A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség 380 1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban 380 2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért, a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során a magyar jog szerint 382 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért 384 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség 384 5. A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség itt tárgyalt formáira érvényes szabályok 386 3. A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség 386 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere 386 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló veszélyes üzemi jellegű felelőssége 387 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége 388 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra 389 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozott károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért 389 4. A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség (Szerzőtárs: Kenderes György) 391 12
1. A fegyelmi felelősség 391 2. A kártérítési felelősség 394 3. Kitekintés a nyugat-európai közszolgálati felelősségre 396 XVIII. fejezet. Az individuális munkaviszonyból eredő munkajogi viták 397 1. Az individuális munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban 397 1. Általános bemutatás 397 2. Részletes bemutatás 398 3. Következtetések a magyar jogalkotás számára 403 2. A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása 405 XIX. fejezet. Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok 409 1. Általános jellemzés 409 2. A vállalatvezetői-manageri szerződés 409 3. A tagsági alapon álló munkavégzés 416 4. A részesművelés 419 5. Csoportos munkavállalási formák 419 Jegyzetek a III. részhez 421 IV. rész A MUNKAÜGYI SZABÁLYOZÁS ÁTALAKULÁSA A SZOMSZÉDOS, VOLT REÁLSZOCIALISTA KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN XX. fejezet. Általános megjegyzések 433 XXI. fejezet. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek rendszerének és jogállásának a szabályozása 437 1. A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása 437 2. Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet 440 13
XXII. fejezet. Az érdekegyeztetés, a tarifaszerződések, az érdekviták és a munkaküzdelem megújuló szabályozása 443 1. Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés 443 2. A kollektív munkaügyi viták rendezése 446 3. A munkaküzdelem joga 448 XXIII. fejezet. Az individuális munkajogi szabályozás átalakulásának főbb irányvonalai 451 1. Általános fejlődési irányok, tendenciák 451 2. A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés 451 3. A munka díjazása 452 4. Munkaidő, túlmunka, pihenőnapon végzett munka 452 5. A pihenőidő és a szabadság 453 6. A munkaviszony tartalma, versenytilalom és felelősség 454 7. Meghatározott munkavállalókat megillető különleges védelem 454 8. Munkaviszony-megszűnés, üzemátvétel, gazdasági okokból történő tömeges felmondás 455 1.A munkaviszony megszűnése és megszüntetése általában 455 2. Üzembirtokos-változás 456 3. A gazdasági okokból történő tömeges felmondás 456 9. A munkaügyi jogviták 457 Jegyzetek a IV. részhez 459 V. rész ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS XXIV. fejezet. Az Európai Közösség államai és Nyugat-Európa 363 XXV. fejezet. Az új magyar munkajogi kodifikációs törekvések összegező értékelése 367 Deutsche Zusammenfassung 369 Táblázatok 483 14