Dr. Varga Imre mk. pv. ezredes: A lakosságvédelem újszerű dimenziói, különös tekintettel az Uniós követelményekre Balatonföldvár, 2008. március 19. Polgári védelmi kirendeltségvezetők országos szakmai konferenciája és továbbképzése I. Helyzetelemzés jövőbeni tevékenység fő irányai A polgári védelem hazánk biztonsági rendszerének egyik fontos eleme. Az elfogadott Kormányprogram kiemelt figyelmet fordít a biztonságos köztársaság megteremtésére, az állampolgárok védelmére, alapvető jogaik biztosítására. A Kormány célul tűzte ki a katasztrófa- és veszélyhelyzetek eredményes kezelése érdekében az integrált katasztrófavédelem, ezen belül a polgári védelem megerősítését. 1. A főbb lakosságvédelmi szakmai feladatok végrehajtásának helyzete a) A települések veszélyeztetettségének felmérése: A települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását veszélyeztető vagy a károsító hatások elleni védekezésre történő felkészítés érdekében az ország településeinek polgári védelmi besorolását rendelte el. A megyei, fővárosi védelmi bizottságok minden évben az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel felülvizsgálják a helyzetet, szükség szerint javaslattal élnek az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felé a sorolás megváltoztatására, amely a 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet módosításával kerül elfogadásra. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás, az elmúlt több mint tíz év tapasztalatai és a veszélyforrások átrendeződése miatt szükséges a sorolási kategóriák, a védelmi követelmények átdolgozása.
b) A polgári védelmi tervezés, szervezés: 2 A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet szerint fegyveres összeütközés esetére általános polgári védelmi terveket, a természeti és civilizációs veszélyeztető hatások csökkentésére, a következmények felszámolására veszélyelhárítási terveket kell készíteni. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok miatti káresemények, a bajba jutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység, illetve a terrorcselekmények és az azokkal való fenyegetés indokolták a veszélyelhárítási tervek célirányos felülvizsgálatát, kiegészítését. A 29/2005. (B.K. 15.) BM utasítás alapján, pedig elkészült az országos terror-elhárítási tervrendszer is, amely egységes szakmaisággal tartalmazza feladatainkat. c) A polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása: A katasztrófák, a fegyveres cselekmények során a lakosságra ható következmények felszámolására, alkotmányos kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek alkalmazhatók, az 55/1997. (X. 21.) BM rendelet szabályai szerint. A szervezetek többségében az elmúlt évek árvizeinél bebizonyították szükségességüket. Jelenleg minősített időszakot el nem érő helyzetben mintegy 78 000 fő, minősített időszakban 127 000 fő, így mindösszesen közel 205 000 fő áll rendelkezésre. A szakalegységek fenntartása a pénzügyi fedezet tartós hiánya miatt egyre nagyobb gondot jelent a hivatásos katasztrófavédelmi szervek számára. A felkészítés általában a települési polgári védelmi parancsnokságok (jórészt a hivatalok dolgozói) részére évente egy alkalommal megtartott képzésre szorítkozik. A szervezetekbe beosztottak zöme polgári szakmai végzettsége alapján képes polgári védelmi feladatok ellátására. Technikai eszközeik lebiztosítása a nemzetgazdaságból, felszerelésük központi készletből történik. Mindezeken túl célszerű megvizsgálni az önkéntes mentőszervezetek képességeinek további integrálását is a hazai mentési struktúrába.
3 d) A lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra: A lakosságvédelem a polgári védelem egyik legalapvetőbb feladata. Fontos az ifjúság megszólítása, amely a Nemzeti Alap Tantervre épített oktatásokon, képzéseken keresztül valósul meg. Az internetes oldalunkon, valamint nyomtatott kiadványainkban is megtalálhatók a veszélyhelyzeti tennivalók, magatartási szabályok (lakossági tájékoztatók). A polgármesterek a polgári védelmi tevékenység kulcsszereplői, tekintettel arra, hogy jogszabályi alapon illetékességi területükön ők a polgári védelmi vezetők. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani felkészítési rendszerük fejlesztésére, folyamatos elméleti és gyakorlati jellegű kötelező képzésükre. e) A figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás: A lakosság riasztása, tájékoztatása a polgári védelem egyik legfontosabb feladata. Célja időben felhívni a figyelmet a várható katasztrófaveszélyre, légitámadásra. Ehhez kapcsolódik a folyamatos tájékoztatás a kialakult helyzetről, a követendő magatartási szabályokról és a védekezés feladatairól. A jelenlegi katasztrófavédelmi riasztás a korábbi légi riasztási rendszert használja, melynek nagyobb része régi típusú szirénákból áll, üzemeltetésüket a polgári védelmi szervezeteken belül létrehozott riasztó őrsök végezhetik. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében és a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek körzetében már találhatók, illetve a közeljövőben állnak rendszerbe modernebb, hangfrekvenciás érzékelővel ellátott, beszédhang továbbítására is alkalmas riasztó eszközök. A fejlesztés költségigényes, de elengedhetetlen annak érdekében, hogy a riasztás, tájékoztatás színvonala országosan elérje a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében található jelenlegi rendszerét. f) Az egyéni védőeszközökkel történő ellátás: Rendszerét és követelményeit a 114/1995. (IX. 27.), illetve az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendeletek tartalmazzák.
4 Ezek alapján a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében élő közel 230 ezer állampolgár egynegyede részére van tervezve veszélyhelyzetben védőeszköz. Az előírt védőeszköz-ellátás nem kielégítő, a sorolt településeken élő lakosság egyéni védelme korlátozottan biztosított. Az állami forrásokból finanszírozott védőeszköz-ellátás a veszélyes üzemek és a nukleáris létesítmény körzeteire koncentrál. A jövőben új elvek kialakításával szükséges átgondolni az ellátási feladatokat, figyelembe véve a települések besorolása során megfogalmazott módosítási igényeket. g) Az óvóhelyi védelem: Tervezésének szabályait a 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet rögzíti. Az életvédelmi létesítmények nyilvántartása országos szinten jól szervezett, a területi szervek évente kétszer pontosítják adatbázisaikat. Az összesített kimutatás szerint az ellátottság igen alacsony, az ország lakosainak mintegy 10%-át lehetne elhelyezni ilyen létesítményekben. Az óvóhelyekkel kapcsolatos feladatok szabályozását kormány- és ágazati miniszteri rendeletek tartalmazzák, melyeket célszerű nemzetközi tapasztalatokra épülő elvek mentén felülvizsgálni. h) A lakosság kimenekítése és kitelepítése, befogadása és visszatelepítése: A lakosságvédelem egyik leghatékonyabb módja, egyben a legösszetettebb alrendszer. Alapelv, hogy a kimenekítést és különösen a kitelepítést csak abban az esetben célszerű alkalmazni, amikor az érintett lakosság védelme más módon nem biztosítható. Az elmúlt időszak elsősorban árvíz-védekezési tapasztalatai rávilágítottak a kitelepítés fontosságára és a jövőben megoldandó szakmai feladatokra. A távolsági védelmi intézkedések mellett a Seveso II. Irányelv rávilágított - összhangban a nyugat-európai gyakorlattal az elzárkóztatás fontosságára és az ezzel összefüggő új megoldások kialakítására.
5 i) Nukleárisbaleset- elhárítás Nukleáris veszélyhelyzet esetére elsősorban a csernobili baleset tapasztalatai alapján nemzetközi szinten szabályozott és ellenőrzött, a polgári védelem részeként egységes elvek mentén működő védelmi rendszerek épültek. A polgári védelemnek a jövőben fel kell készülnie a paksi blokkok élettartam és teljesítmény növeléséből, valamint az új hazai és a környező országokban létesítendő atomerőművek telepítéséből, valamint a terrorcselekményekből adódó kockázatok kezelésére. j) Mentési rendszer I. ütem (azonnali beavatkozás) II. ütem III. ütem Üzemi kárelhárítási Műszaki Mentő Bázisok 2 Katasztrófák elleni szervezetek (létesítményi védekezésre kijelölt pv. tűzoltóságok, munkahelyi szervezetek második lépcsői pv. szervezetek) 1 Önkormányzati tűzoltóságok Pv. szervezetek vezető szervei 3 Állami mentőszolgálat Pv. gyors készenléti idejű szervezetek Rendőrség Kijelölt pv. mentő szervezetek Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok/Fővárosban Szolgálat Kijelölt pv. logisztikai szervezetek 1 A polgári védelmi kötelezettség alatt álló lakosságból kijelölt, katasztrófák elhárítására létrehozott polgári védelmi szervezetek, melynek összlétszáma: 70000 fő az alábbi bontásban: - munkahelyeken megalakított szervezetek létszáma: 2500 fő; - települési szervezetek létszáma: 63000 fő; - területi szervezetek létszáma: 3500 fő. 2 A Regionális Műszaki Mentő Bázisok a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásának rendszerébe 2001-től új elemként kerültek be, de működésüket tekintve nem ismeretlenek a magyar katasztrófavédelem számára. Az ország 9 hivatásos önkormányzati tűzoltósága bázisán létrejött egység nagyteljesítményű, speciális felszereléseivel regionális működési területtel rendelkezik. A műszaki mentő konténeren koncentráltan találhatóak meg azok az eszközök, amelyek a különféle baleseteknél az élet és vagyonmentéshez nélkülözhetetlenek. A vegyi balesetelhárító konténer felszerelései alkalmasak mind a veszélyes anyag szétfolyás megakadályozására, összegyűjtésére, mind pedig a szükséges személy- és eszköz-mentesítés végrehajtására. 3 A polgári védelmi szakalegységek tevékenységét irányító szervezetek: vezetésbiztosító és híradó szakszolgálat-parancsnokság, lakosságvédelmi szakszolgálat-parancsnokság, kárfelszámolási szakszolgálat-parancsnokság, logisztikai szakszolgálat-parancsnokság.
6 A katasztrófa elhárításban résztvevő és bevonható szervek állománya és önkéntes csoportok összlétszáma több mint 100000 fő. A mentésben való részvétel szabályait kormányrendelet határozza meg A jövőben célszerű kialakítani a beavatkozás és elhárítás hatékony végrehajtása érdekében regionális szintű, komplex rendeltetésű mentőszervezeteket (csoportosításokat), hivatásos, kötelezettek, önkéntes, karitatív és speciális mentőszervezetek, valamint polgári szervek közreműködésével. A kistérségeken belül a térség veszélyeztetésének felmérése alapján - települési komplex önvédelmi szervezetek (csoportosítások) kialakítása a regionális szintű szervezeteknél jelzett közreműködési körrel, a települések veszélyeztetettségei szerint. Fontos a monitoring rendszerek és az értékelő központok fejlesztése a reagálás és beavatkozás időben történő, hatékony végrehajtása érdekében. k) A civil szervezetek közreműködése a polgári védelmi feladatrendszerben: A hivatásos katasztrófavédelmi szerveket polgári védelmi szempontból számos civil szervezet segíti, ezek közül stratégiai partner a Magyar Polgári Védelmi Szövetség, mely az 1937-ben létrehozott Légoltalmi Liga jogutódjaként, 1991-es megalakulása óta fontos szerepet játszik a támogatásban. Elsősorban a lakosság, a polgármester segítők felkészítésében, a hagyományőrzésben működik közre. A jövőben szükséges vállalt feladataik ellátásához, a tűzoltó szövetségekhez hasonlóan állami pénzügyi források biztosítása. Ez alapvetően megvalósul a polgári védelmi mozgalom dinamizálása projekt keretében. II. Nemzetközi kitekintés, egyes lakosságvédelmi feladatok újszerű dimenziói 1. Általánosságban A fejlett nyugat- és észak- európai országok a klasszikus értelemben vett polgári védelmét vizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy nincs egységes szervezeti kerete, gyakorlatilag országonként eltérő, azonban felfedezhetőek egyes igazodási pontok nemzetenként, és nemzetcsoportonként.
7 Míg a békeidőszaki veszélyhelyzet kezelés operatív feladatainak végrehajtása követi a közigazgatás területi és helyi felépítését, addig az un. háborús tervezési feladatok elsősorban állami szinten jelennek meg. Így van ez többek között a Német-, az Olasz- és a Francia Köztársaságban. Különösen a Skandináv országokban az un. teljes védelem koncepciójának preferálása honos, azaz az egységes védelem célja, hogy a feladatvégrehajtásra létrehozott szervezetek mind békeidőszakban, mind háborús helyzet idején is képesek legyenek lehetőség szerint minél kevesebb új szerv bevonása nélkül a lakosság védelmének permanens biztosítására. A fentiekből összegzésként megállapítható, hogy nyugat-európában a vázolt feladat-rendszer elhelyezése az államigazgatásban igen változatos képet mutat, azonban közös rendezőelvként elmondható, hogy a lakosság védelme elsődleges prioritást élvez. Országunk környezetében megítélésem szerint klasszikus értelemben vett katonai jellegű válságok és konfliktusok vélhetően a NATO tagságunk következményeként, továbbá figyelemmel a környező országok jelentős részének NATO tagságára is nem fognak a közeljövőben bekövetkezni. Ennek ellenére szomszédaink közül egyik ország sem értékelte át a katonai erőt, mint az ilyen irányú konfliktusok megoldásának egyik leghatékonyabb eszközét. A szomszédos országok fegyveres erőiket zömmel az ország védelme érdekében kívánják alkalmazni határaikon belül, haderejük képességeit tekintve nagy valószínűséggel extrémhelyzet kialakulása esetén, rövid időn belül nem képesek bármilyen méretű támadást indítani.
8 2. Lehetséges általános jövőkép Mind a fejlett nyugati államok, mind a Közép-kelet Európai régiókban elhelyezkedő országok kiemelt figyelmet fordítanak a polgári védelmi feladatok ellátásának szabályozására, melynek különös aktualitást adnak korunkban a nemzetek biztonságát globálisan fenyegető aszimmetrikus kihívások, elsősorban a nemzetközi terrorizmus világméretű fenyegetései. A fent jelzett országok a polgáraik védelme érdekében működtetett intézkedési fórum rendszer fő feladatként a hagyományos és nukleáris támadó eszközök elleni védelmet jelölik meg, de prioritást képez a nemzetközi terrorizmus mint napjaink meghatározó és a NATO és az EU által deklarált, széleskörű nemzetközi összefogást igénylő fenyegetettsége elleni fellépés. 3. Igazodás a nemzetközi gyakorlathoz A lakosságvédelem fő feladatként a nemzetközi gyakorlathoz igazodva az ipari és más katasztrófák elhárításában, az elemi csapások hatásai elleni védekezésben és a következményei felszámolásában való részvételt, a helyi védelem erősítését szükséges meghatározni (szubszidiaritás-proximitás). Egyidejűleg a háborús feladatokra való felkészülést a fentiekkel, valamint a védelmi koncepcióra is figyelemmel, az ország reális veszélyeztetettségével összhangban újszerűen és visszafogottabban megállapítani. Ezzel elérhető, hogy a polgári védelem szervezetei a békeidőszaki katasztrófa elhárítás rendszerében készüljenek fel háborús feladataik végrehajtására. Ilyen formán felkészítve a polgári védelem a háborús követelményeknek is megfelel, hiszen a háború időszakában várható feladatok alapvetően hasonlóak egy összetett és minősített időszak kihirdetését igénylő katasztrófahelyzethez. A lakosságvédelmi feladatok terén el kell érni, hogy a lakosságnak önállóan, az önkormányzatok vezetésével képesek legyenek felismerni azt, hogy a közösség biztonsága és túlélési esélyei elsősorban tagjainak készségétől és aktivitásától függ.
9 A lakosság légi- és katasztrófa riasztása kérdésében törekedni kell a központi (automatizált) riasztási rendszer teljes kiépítésére, de a jelenlegi helyzetben elsősorban a katasztrófaveszélyes területeken élő lakosság riasztásának és értesítésének biztosítására célszerű a fő hangsúlyt fektetni. A kitelepítés-befogadás és óvóhelyi védelem, egyéni védőeszköz ellátás kérdését komplex módon, a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök függvényében kell újragondolni, továbbá kiemelt figyelmet célszerű fordítani a szükség védelmi eszközök alkalmazására. A polgári védelmi szervezetek létszámát a veszélyeztetettség függvényében kell meghatározni. A létrehozandó szervezetek személyi-, anyagi- és technikai feltételeit viszont teljes körűen biztosítani kell. A polgári védelmi szervezetek az alapvetően szükséges és elégséges védelem elveinek kell, hogy meg feleljenek. Zárás-következtetések Végezetül, további figyelemfelkeltés érdekében szeretnénk néhány általam fontosnak tartott tendenciát kiemelni. A világméretű kelet-nyugati szembenállás megszűnésével a kilencvenes évek elejétől a Magyar Honvédségnek, csakúgy, mint a nukleáris fenyegetettség elleni védelem másik fő letéteményesének a polgári védelemnek szervezeti, irányítási, működési problémákkal kellett szembenéznie. Szerepe, feladata nagymértékben átértékelődött, presztízséből, fontosságából részben veszített. Eszközeinek fejlesztése több területen elmaradt a kor színvonalától, rendszerben lévő berendezései részben amortizálódtak.
10 Az elemzők többsége azon a véleményen volt, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának veszélye minimálisra csökkent, atomfegyverekkel megvívandó kiterjedt háborúval nem kell számolni. A hidegháború időszakában a tömegpusztító fegyvereket nagyhatalmak birtokolták, az azok feletti ellenőrzés felelősséggel folyt, napjainkban azonban ilyen fegyverek szélsőséges, terrorista erők kezébe is kerülhetnek. A terrorizmus általi fenyegetés igazi nagyságával a 2001. szeptember 11-i események után szembesült először és kataklizmaként az emberiség. A bekövetkezett terrorcselekmények ismételten ráirányították a figyelmet a tömegpusztító fegyverek alkalmazásával kapcsolatos probléma körre, mint katonai és civil aspektusait vizsgálva, hiszen a vegyi balesetek, katasztrófák következményeinek azonosságai miatt, a polgári védelmi és a katonai fellépés közötti határ kezd elmosódni a világméretű terrorizmus megjelenésével. Ennek megfelelően a lakosság fenyegetettsége miatt a polgári védelem - mind béke időszakban, mind a teljes felelősséggel nem kizárható háborús körülmények között - megfelelő reagálási képességekkel kell, hogy rendelkezzen, ami túl mutat a hazánkban jól működő elsődleges veszélyhelyzeti beavatkozás felelősségteljes operatív rendszerén.