ÉPÜLETGÉPÉSZETI KOMFORT RENDSZEREK ÁBRÁK, ÉS KÉPEK A jegyzet a következő szakképesítés kötelező tananyaga: A szakképesítés megnevezése: Épületgépész technikus A szakképesítés azonosító száma: 54 582 06 0010 54 01 Szerkesztette: Rácz László 2012 1
1. ábra Habarcsok felhasználása 2. ábra Az épület fő részei 2
3. ábra Az épületet támadó vizek 4. ábra Páralecsapódás, penészedés 3
5. ábra A levegő telítési diagramja 6. ábra A hajszálcső jelenség kialakulása 7. ábra Szigetelés kialakítása 4
8. ábra Átszellőztetett falburkolat 9. ábra Hőszigetelő külső burkolás 5
Lehorgonyzott Felfüggesztett Alátámasztott 10. ábra Konzolos megfogások 1. bilincs 2. csőlefogó csavar 3. függesztőszár 4. bilincs összehúzó csavar 5. csúszóvályú 6. csőtámasz 7. ellentartó 8. összehúzó csavar 9. szorítóanya a) egyszerű b) megtámasztott c) oszlopra erősített konzol 11. ábra Konzolos csőfelfüggesztési módok 1.6.2 Statikai igénybevételek 6
7
Nyíró igénybevétel A nyíróerők az építőanyagokat "elnyírják", azaz az anyag részecskéket eltolják. Nyíró igénybevétel akkor keletkezik, ha egy szerkezetre ugyanabban a síkban működő, de ellentétes irányú két erő hat. Nyíróerők működnek a fa- vagy fém szerkezetek kapcsolataiban, például csavarozott, szegezett és szegecselt kötésekben, valamint a ferde beeresztések kötés előtti szakaszában. A betonacélok leszabásához használatos vágógép ollói is nyírófeszültséget okoznak az acélban. A legtöbb anyag nyírószilárdsága kisebb, mint a nyomóvagy a húzószilárdsága. Kihajlás A karcsú épületszerkezetek keresztmetszete a hosszukhoz képest csekély. Az ilyen szerkezetek terheléskor jóval előbb kihajlanak, mielőtt eltörnének. A kihajlás veszélye a szerkezet hosszának közbenső harmadában a legnagyobb. Egy pillér mindig a kisebbik keresztmetszeti mérete irányában hajlik ki. Egy négyzet keresztmetszetű pillér kevésbé hajlamos a kihajlásra, mint az azonos keresztmetszeti területű téglalap szelvényű. Négyzet és kör keresztmetszetű épületszerkezetek esetén a kihajlással szembeni ellenállás minden oldalra azonos. A csőszelvények hajlítószilárdsága rendkívül nagy, mivel a húzószilárdsággal is rendelkező anyag a szelvény széle mentén helyezkedik el. 8
1.6.2 A szerkezetre ható erők és nyomatékok Az erő a testeknek egymásra gyakorolt hatása. Eredményeképpen mozgásállapot- vagy alakváltozás következhet be. Ha a testre ható erők nem egyenlítik ki egymást, a test gyorsuló mozgással az erő hatásvonala szerinti pályán, az erő irányába mozog. Erőegyensúly esetében a test nyugalomban van, vagy állandó sebességgel mozog, illetve, ha az erők a szerkezet határain belül kerülnek egyensúlyba, a test alakváltozást szenved és benne feszültség ébred. Az erőt: nagyság; irány; értelem; támadáspont (-vonal, -felület) jellemzi. Nyomatékról akkor beszélünk, amikor az erő támadáspontja, és hatásának kifejtési pontja között mérhető távolság van. A nyomatékot az erő és az erőkar szorzata határozza meg. Nyomaték keletkezik akkor is, amikor egy gép tengelyét meghatározott teljesítménnyel forgatjuk. Ilyenkor a nyomaték, illetve az ebből számított erő a tengely átmérőjétől és a fordulatszámtól függ. Közös pontban metsződő hatásvonalú erők egyensúlya A mechanikai, vagy statikai egyensúly azt jelenti, hogy a testre (gépelemre, szerkezetre) ható erők egymást kiegyenlítik, hatásvonaluk közös metszéspontjában az összegük nulla! Az erőegyensúlyra tételszerűen tehát felírható: A mechanikai egyensúly megállapításának első lépése a testre ható erők csoportosítása, összevonása, az erők eredőjének meghatározása! 9
Az erők eredőjének meghatározását az alábbi szabályok segítik: Két erő eredőjével helyettesíthető; Az erők hatásvonalukon eltolhatók; A közös pontba tolt erők erőparallelogrammát alkotnak; A parallelogramma átlója kijelöli az eredő erő irányát és nagyságát.; A jobboldali ábrán figyeljük meg, hogy a tetszőleges alakú testre ható F 1 és F 2 erők saját hatásvonaluk mentén közös pontba tolhatók. Ezután az F 1 végpontjából párhuzamost húzunk F 2 -vel, és F 2 végpontjából pedig F 1 -el. Az így keletkező parabola átlója kijelöli az F R eredő erőt. Egy szerkezetre ható összes erő eredőjét a paralelogramma módszerrel megszerkeszteni elég nehézkes. A gyakorlatban inkább azt a módszert alkalmazzák, hogy az erőkhöz derékszögű koordinátarendszert rendelnek, és a számításokat az alábbiak figyelembevételével végzik: Az erő koordináta-rendszerben ábrázolható; A koordináta tengelyek irányába felbontható vízszintes és függőleges komponensekre; A komponensek nagysága szögfüggvénnyel kiszámítható. 10
Párhuzamos hatásvonalú erők eredője Gyakran előforduló feladat a szerkezetre ható párhuzamos erők eredőjének és egyensúlyának meghatározása. Ezzel a feladattal főleg a szerkezetek alátámasztása, tartók statikus vizsgálata esetében találkozunk. A baloldali ábrán látható tartót két párhuzamos erő terheli. Ha most eltekintünk a tartók később tárgyalt sajátos alátámasztási tulajdonságaitól, a két erőt akár egyetlen közös erővel is helyettesíthetjük, amelyek hatásvonala valahol a két erő között lesz, nagysága pedig a két, párhuzamos erő nagyságának összege.! Párhuzamos erők eredőjének hatásvonalát legegyszerűbben szerkesztéssel állapíthatjuk meg, melynek első lépéseként felvesszük a hossz- és erőmértéket. (pl: 1 cm = 1 m vízszintes léték és 1 cm = 10 N függőleges lépték); A választott léptékkel megrajzoljuk az erőábrát, azaz felrajzoljuk az erőket; Felveszünk egy, az erők irányával párhuzamos egyenest, és az erőmérték szerint egymás alá, az erők sorrendjében felmérjük rá az erőket. (F 1 után F 2 ); Veszünk egy 0 pólust, amellyel az erők végpontjait összekötve megrajzoljuk a vektorsokszöget (1, 2 és 3 vonal); A vektorsokszög megfelelő oldalaival párhuzamost húzunk az erők hatásvonalain keresztül (1', 2' és 3' vonal). Így kapjuk a kötélsokszöget; A kötélábra első és utolsó oldalát (1' és 3') meghosszabbítva és metszésbe hozva megkapjuk az eredő hatásvonalának egy pontját, amelyen át az eredő, a többi erővel párhuzamosan, megrajzolható. 11
A húzó-nyomó igénybevétel jellemzői: Az erő a húzott kereszt-metszetre merőleges; A test nyugalomban van; A test statikai egyensúlyban van; Az erővel szemben reakcióerő ébred; A nyomó igénybevétel hatása a húzással azonos; Változó átmérőjű szerkezet esetében a legnagyobb feszültség mindig a legkisebb átmérőjű részben ébred, tehát a szerkezetet erre kell méretezni, vagy a szerkezeti anyagot ennek megfelelően kell kiválasztani. A változó átmérőjű rúd terhelésére látunk példát a jobboldali ábrán. Ha, például a rudat, például F=25 N erővel húzzuk, akkor a legnagyobb feszültség a 15 mm átmérőjű rúdelemben ébred. Ennek keresztmetszete = 176,7 mm 2, és a legnagyobb feszültség: 0,14 N/mm 2 A kéttámaszú tartó terhelésének legegyszerűbb esete, amikor a rúdra merőleges erő középen hat. Könnyű belátni, hogy a tartó két végén azonos nagyságú F A és F B reakcióerők támasztják meg a rudat. A rúd (tartó) statikai egyensúlyban van, azaz F+F A +F B =0!. Ugyanez elmondható a rudat (tartót) terhelő nyomatékokról is: miután a tartó nem forog, a nem egy tengelybe eső, és nem egy pontban metsződő erők által keltett nyomatékok összegének értéke is nulla! A fenti egyenleteket, illetve egyensúlyokat csak akkor tudjuk helyesen értelmezni, ha figyelembe vesszük az erők és nyomatékok irányát is. Megállapodás szerint a tartóhoz 12
A szerkesztés lépései: Megrajzoljuk a tartó terhelési ábráját, kijelöljük a hossz- és erőléptékeket; Megrajzoljuk az erők vektorábráját, kijelöljük az "O" pontot; A kötélábrát visszaszerkesztjük a terhelési ábrára, behúzzuk a záróvonalat; Meghatározzuk a reakció erők nagyságát és bejelöljük a terhelési ábrán; Végül megrajzoljuk a nyíróerő ábrát az erők előjelének megfelelő szerkesztési iránnyal. Ahol az erő vonala metszi a tartót jelképező vízszintes vonalat, ott van a tartót terhelő legveszélyesebb keresztmetszet! hozzárendelt képzeletbeli koordinátarendszerben a felfelé mutató erők pozitív, a lefelé mutató erők negatív előjelet kapnak! A kéttámaszú tartó veszélyes keresztmetszetében keletkező nyomaték és a keresztmetszeti tényező hányadosa határozza meg a hajlító feszültséget. A keresztmetszeti tényező a tartó alakjától függ. A jobboldali ábrán látható összefüggések a kör és a téglalap keresztmetszetű rudak K tényezőjét írják le, de különböző geometriai meggondolásokból más alakzatokra is kiszámíthatók. Figyeljük meg, hogy a téglalap keresztmetszetű rudak K tényezőjére más értéket kapunk, ha a rudat "lapjával" (a) vagy "élével" (b) fektetjük az alátámasztásokra! (Egész pontosan mindig az ún. "a oldal" kerül az alátámasztásra, és az arra merőleges oldal lesz a "b".) 13
Ugyanakkor a tartók terhelési számításait mindig azonos módon kell elvégezni: A tartót támasztó erők meghatározása; A tartóban ébredő nyomatékok meghatározása, különös tekintettel a veszélyes keresztmetszetre; Nyíróerők vizsgálata a tartóban; A tartó keresztmetszeti vizsgálata; A tartóban ébredő hajlítófeszültség meghatározása; 12. ábra. Kifolyószelep 13. ábra. Tömlővéges kifolyószelep 14
14. ábra. Kifolyószelep tömlővéggel és légbeszívóval 15. ábra. Mosdó állószelep 16. ábra. Mosogatószelep 15
17. ábra. Forgatógombos öblítő szelep 18. ábra. Nyomókaros WC gyorsöblítő Mosdó sarokszelep (19. ábra) feladatát a mosdók beépítésénél ismertetjük. 19. ábra Mosdó sarokszelep 20. ábra. Alsóhidas mosdó csaptelep 16
21. ábra. Mosdó és mosogató álló csaptelep 22. ábra. Egykaros mosdó csaptelep 23. ábra. Egykaros lengő csaptelep 17
24. ábra. Mosdó csaptelep távműködtetésű leeresztő szeleppel 25. ábra. Infra mosdó-csaptelep 26. ábra. Fali mosogató csaptelep 27. ábra. Egykaros fali mosogató csaptelep 18
28. ábra. Flexibilis mosogató csaptelep 29. ábra Kád- és mosdótöltő csaptelep 30. ábra Egykaros kád- és mosdótöltő csaptelep 31. ábra Kádtöltő fali csaptelep 32. ábra Egykaros kádtöltő fali csaptelep 19
33. ábra. Termosztatikus kádtöltő csaptelep 34.ábra Zuhany-csaptelep 35.ábra. Egykaros zuhany-csaptelep 36. ábra Orvosi csaptelep 20
37. ábra. Bidé-csaptelep távműködtetésű leeresztő szeleppel 38. ábra Lengőkaros időzített nyomógombos mosdó csaptelep csaptelep cirkulációs vezeték melegvíz vezeték hidegvíz vezeték berendezési tárgy szifon bűzzár szennyvíz elvezetés 39. ábra Berendezési tárgy vízellátása és vízelvezetése 21
falra mosdólábbal takaró burkolóelemmel 40. ábra BÁZIS mosdó szerelési méretei 41. ábra Kád- és mosdótöltő csaptelep előszerelés méretei 22
LINER PERL SOLINAR 42. ábra Beépíthető mosdók szerelési méretei 23
43. ábra. Ikermosdó szerelési méretei 44. ábra Mosdó előszerelés falikorong, és lefolyó csatlakozás gyermek intézményben 45. ábra Egyenes kézmosó SAVAL 24
46.ábra Sarok kézmosó A vízzár kialakulása szifonban 47. ábra Leeresztő szelepek Búra szifon Csőszifon 48. ábra Mosdó szifonok 49. ábra Mosdó képe lábbal, szifontakaróval 25
50.ábra Dekoratív formatervezett szifonok 51. ábra. Magas hátfalú falikút 52. ábra. Alacsony hátfalú falikút beépítése hideg-melegvízre 26
53. ábrán Különleges öntöttvasból, kerámiából vagy márványból készült falikutak 27
54. ábra. Kiöntő 55. ábra. Acéllemez egymedencés kétmedencés és kerekmedencés mosogató 56. ábra. Két és hárommedencés nagykonyhai mosogató 28
57. ábra. Egymedencés-csepptálcás mosogató 58.ábra Kétmedencés csepptálcás mosogató beépítési méretei 59. ábra. Egymedencés-csepptálcás mosogató felszerelése 29
60. ábra. Egymedencés acéllemez mosogató bútorba építve. 61. ábra Gyümölcsmosóval ellátott mosogatók 62. ábra Aláépített mosogató. 63. ábra kétmedencés bútorba épített mosogató 30
saválló acél akril 64. ábra Sarokra helyezhető mosogatók 65. Karcmentes mosogató 66. ábra Nyitható ablak alatti mosogató lehajtható csapteleppel 31
67. ábra mosogató szifonok 68. ábra. Szabadon álló acéllemez fürdőkád 69.ábra Beépített fürdőkád 70. ábra Egyenes 170 cm-es akril kád 32
71.ábra. Ülő fürdőkád 72.ábra Akril sarokkád beépítési méretei 73.ábra Falra szerelt kádcsaptelep 74.ábra Sűlyesztett csaptelep, kihúzható tus 33
75.ábra Kád leeresztő szelep és szifon túlfolyóval 76.ábra Pezsgőfürdőkádak négyzet alakú íves 77. ábra. Műanyag 90 cm-es zuhanytálcák méretei 34
78.ábra zuhanytálca a padlósíkra süllyesztve 79.ábra Zuhanypanelek 35
80.ábra Tustálca gömbcsuklós szifon Alsókiömlésű WC-csésze Hátsókiömlésű WC-csésze 81. ábra Különféle WC kialakítások 82. ábra Falra szerelhető WC 36
83.ábra Monoblokk WC 84.ábra WC-ülőke fertőtlenítő automata 85.ábra török WC 37
beépített darálóval hozzáillesztett darálóval 86.ábra Darálós WC Maximális emelőmagasság 6 méter 38
87. ábra Átemelő egység bekötése több berendezés esetén 88.ábra WC tartály magassági elhelyezése 87. ábra WC öblítőtartály szelep 88. ábra WC öblítő szelep 39
89. ábra Félporcelán vizeldecsésze 90.ábra Vizelde öblítő szeleppel öblítő szelepek időzített nyomógombos 91.ábra Vizeldeöblítő szelepek 40
92.ábra Infra vezérlésű szelep 93.ábra Vizelde szifon 94. ábra Bidé berendezés szeleppel 41
95. ábra Falra szerelt bidé 96.ábra Padlóra szerelhető bidé 97.ábra Bidé szelep méretei 98.ábra Bidé szelep képe 99. ábra Bidé funkciós WC ülőke szerelési méretei 42
100.ábra Ivókút falra szerelhető, és álló kivitel 101. ábra Sűlyesztett mosógép szifon 102. ábra Magasházakban alkalmazott visszafolyást gátló szifon. 43
mosogatószekrény kombinált szelep mosogató szifon mosogatógép alsó része csatlakozóval 103.ábra Mosogatógép bekötésének elemei 104.ábra Előfalas WC szerelőkeret beépítési méretei és képe falszerkezetbe bevéshető hagyományos falazási rendszerhez rögzíthető 44
Szabadon álló típusok: körbefalazható,(valsir Fixsistem) száraz építési rendszerbe rögzíthető (Valsir Block) 105 ábra Valsir Murare tartályok Mechanikus nyomólapok. Pneumatikus nyomólapok, pneumatikus távműködtetők. 106. ábra Működtető elemek 45
107.ábra Bidé rögzítő szerelőkeret 108.ábra Bidé előfalas szerelőkereten 109.ábra Mosdó szerelőkeret 46
előfalelemek kész szerelvényezett fürdőszoba 110. ábra Előfalas szereléssel elkészült fürdőszoba 47
111.ábra Fürdőszoba alaprajz és függőleges terve előfalas elemekkel 48
2.4.1 Mosdó bekötése 112. ábra Bekötés padlószerkezetbe 113. ábra Bekötés falsarokba, (padkába) elburkolva. 49
2.4.2 WC bekötések 114. ábra Külső alacsonyra helyezett öblítőtartály 115. ábra Beépített öblítőtartállyal. 50
2.4.3 Fürdőkád bekötése 116. ábra 1. DN 110 cső 2. DN 50 cső 3. 110/50 87 egyszeres ágidom 4. DN 50 90 szifon ívidom 5. gumitömítés 6. szifonkészlet 1. lábazat 2. padlózat feletti csővezetés 2.4.4 Zuhany vízelvezetése 117. ábra 1. DN 110 cső 2. DN 110/50 87 egyszeres ágidom 3. DN 50 cső 4. DN 50 87 ívidom 5. DN 50 90 szifon ívidom 6. gumitömítés 7. átvezető cső 8. zuhany szifonkészlet 9. álló cső 1.csővezetés 2.szifonkészlet 3.padlózat 2.4.5 Mosógép vízelvezetése 118. ábra 1. 2-5 %-os lejtés 2. 50 cm (45-60) 3. alternatív csővezetés 4. szifonkészlet 1. DN 110 cső 2. DN 50 cső 3. 110/50 87 egyszeres ágidom 4. DN 50 87 ívidom 5. gumidugasz 6. mosógép szifonkészlet 7. mosógép bekötés 51
2.4.6 Bútorba épített mosogató és mosogatógép vízelvezetése 119. ábra 1. túlfolyószelep 2. DN 110 cső 3. DN 110/50 87 egyszeres ágidom 4. DN 50 87 ívidom 5. B DN 50 87 ívidom 6. DN 50 87 ívidom gumi csődugóval 7. mosogató szifonkészlet 8. mosogatógép tömlő 1. DN 110 cső 2. DN 110/50 87 egyszeres ágidom 3. alternatív csővezetés 4. DN 50 87 ívidom gumi csődugóval 5. szifonkészlet 2.4.7 Padlóösszefolyók 120. ábra Terasz összefolyó 121. ábra Fürdőszoba padlóösszefolyó 150 x 150 mm 1. V2A nemesacél rács 2. 4 mm-enként megrövidíthető magasító elem 3. tömítőgumi 4. védőfedél az építkezés idejére 5. bűzelzáró 6. 0-25 állítható gömbcsukló 7. Ø 50 mm a HT DN 50- hez illeszthető 1,8 l/s lefolyó teljesítmény 100x100 mm vagy 150x150 mm merőleges csatlakozás a DN 50-hez (karmantyú) bűzelzáróval 0,6 l/s lefolyó teljesítmény 100x100 mm méretnél 0,65 l/s lefolyó teljesítmény 150x150 mm méretnél 52
Kültéri folyóka 122. ábra A kültéri folyókák nagy keménységű műanyagból (HD- PE) készülnek. A fedőrácsok anyaga a terhelés függvényében változó lehet, műanyag, galvanizált, öntvény, vagy akár rozsdamentes acél A fedőrács a csatorna peremére rögzíthető, így esztétikusan illeszkedik a környezetébe. Uszodák és strandfürdők vízelvezetéshez is kiválóan alkalmas, köszönhetően a lerakódást gátló folyókatest anyagnak és a csúszásmentes fedőrácsoknak. Zuhany folyóka fürdőszobához 123. ábra beépítés képe alsó elem krómacél díszrács 124. ábra Öntvény radiátorok a múlt század elejéről 53
125. ábra Öntöttvas tagos radiátorok 126. ábra Új formatervezett öntvény radiátor 127. ábra Tagos acéllemez radiátorok 54
128. ábra Hagyományos fűtőtest bekötés 129. ábra Acéllemez lapradiátorok egyoldali csatlakozás keresztirányú csatlakozás alsó csatlakozás 130. ábra Kompakt lapradiátor kötése kétcsöves rendszerbe 55
131. ábra Kompakt radiátor bekötése egycsöves rendszerbe négyutú egycsöves elosztószeleppel 132.ábra Beépített szelepes radiátor 133. ábra Szelepes radiátor előbeállítása kétcsöves fűtéshez 56
134. ábra Szelepes radiátor előbeállítása egycsöves fűtéshez 135.ábra Középcsatlakozású radiátor 57
A radiátor kiválasztása A radiátorgyártók a kiadott gyártmánykatalógusaikban, segédleteikben megadják az adott típus kiválasztásának elveit, a méretezéshez szükséges táblázati adatokat. Teljesítményadatok átszámítása egyszerűsített eljárással Hőleadási táblázat 75/65/20 C VOGEL&NOOT 3. táblázat A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezők (f) egyoldali- és keresztirányú csatlakozások esetén megadják, hogy a szabvány szerinti: előremenő hőmérséklet: t 1 75 C visszatérő hőmérséklet: t 2 65 C szobahőmérséklet: t r 20 C 58
viszonyokra vonatkozó hőteljesítmény a szabványtól eltérő üzemeltetési feltételek esetén mennyivel emelendő meg. f szorzótényező értékei 4. táblázat Egy fűtőtest Q S hőteljesítménye, amely a választott üzemeltetési feltételek mellet a Q HL,i hőigényt fedezi, a képlet szerint számitandó ki. Q S = Q HL,i x f Q S = MSZ EN 442 szabvány szerinti hőteljesítmény Q HL,i = Számított ill. szükséges hőteljesítmény f = átszámítási tényező értékeit a 3. táblázat tartalmazza 59
Példa: Egy adott helyiség számított ill. szükséges hőigénye 1600 Watt Számítási adatok: t 1 = 60 O C t 2 = 50 O C t belső = 22 O C (szobahőmérséklet) A táblázat szerinti tényező f = 1,73 Q S = Q HL,i x f = 1600 Watt x 1.73 = 2768 Watt Olyan megnövelt méretű fűtőtestet kell felszerelni, az 1600 W hő leadására a csökkentett paraméterekkel, amely a kiválasztási táblázat szerinti feltételeknek megfelelően (75/65/20) O C 2768 Watt-ot ad le. 136.ábra Radiátor szerelése párkány alá 137. ábra Kettős beállítású radiátorszelep 60
hagyományos programozható 138. ábra Termosztatikus radiátorszelep 139. ábra Bordáscső fűtőtestek lemez és öntvénybordával 140.ábra Spirálbordás csőradiátor 61
141.ábra A csőfűtőtestek 142. ábra Fűtőbetétek egyszerű dugvillás, fehér és krómszínben: 143. ábra Hajlított csőradiátorok 62
144.ábra Régi és az új alumínium radiátor gyárilag tagosított tagosítható 145.ábra Öntött alumínium radiátorok 63
146. ábra Fondital solar alumínium öntvény tagos radiátor 147.ábra Termosztatikus radiátor szeleptest és a termosztát fej 148. ábra Termosztatikus radiátorszelep metszete 64
távbeállítású távérzékelős 149. ábra Külső érzékelős radiátorszelepek 150. ábra Fűtőtest szelepek (Danfoss) 151. ábra Termosztatikus szeleptest (Danfoss) 152. ábra Radiátorba építhető szelep (Danfoss) 65
153. ábra Rondostat HR20 programozható termosztátfej 154. ábra Merülőcsöves szeleptestek 155. ábra Összekötőcsöves szelepkészletek 66
156. ábra "H" radiátor bekötő idom 157.ábra Hőmérséklet eloszlás radiátoros és padlófűtésnél Belső levegő hőmérséklet O C kellemes sugárzó felületi hőmérséklet 158. ábra Közérzeti diagram felületfűtésnél 67
hőeloszlás radiátoros fűtés esetén rosszabb komfortérzet hőeloszlás padlófűtés esetén jó komfortérzet 159. ábra Hőmérséklet eloszlás ipari csarnoknál 5. táblázat Csősortávolság ( cm ) Fűtőfelület ( m 2 ) Fajlagos csőigény (m/m 2 ) max. csőhossz ( m ) 7,5 12 9,6 120 15 20 6 120 20 26 4,6 120 30 40 3 120 A B C D A spirál fektetés ablakok előtt sűrűbb csősorral B ablak előtt kisebb csősortávolság külön hurokkal C kígyóvonalas fektetés az áramkör végén alacsonyabb felületi hőmérséklet D spirál (csigavonal) fektetés egyenletes padló felületi hőmérséklet 160. ábra Különféle fektetési módok 68
Acélhálóra rögzíthető bilincs 161. ábra Padlófűtés rétegrend acélhálós fektetésnél 162. ábra Csőrögzítési módok különféle rendszereknél 163. ábra Csőrögzítési módok különféle rendszereknél 69
164. ábra Rendszerlemezekbe rögzített fűtőcső 165.ábra Leszúró klipsz és a klipszhez leszúró szerszám: 166. ábra Dilatáció kialakítása 167. ábra Padlófűtés rétegződése talajra fektetett rendszernél 70
168. ábra Az osztó részletrajza Áramlásmennyiség mérős osztó-gyűjtő Padlófűtési keverő egység 169.ábra Padlófűtés osztók és keverőegység 71
szekrényes süllyesztett kivitel szabadon szerelt osztó 170.ábra Padlófűtés osztók 6. táblázat 72
171. ábra Padlófűtés hőleadása 20 O C levegőhőmérséklet, és 8 O C fűtővíz lehűlés esetén. 172.ábra Falfűtés függőleges és vízszintes csővezetéssel 73
173.ábra Vakolaterősítés és felhordás 174. ábra Nedves szerelésű falfűtés és osztó elhelyezés 74
175.ábra Falfűtés kapcsolása függőleges alapvezetékre 176. ábra Száraz falpanel 75
177. ábra Falpanelek soros kapcsolása 178.ábra Falpanelek kapcsolása Tichelmann rendszerben 76
179. ábra A hűtés-fűtés vezérlése téli/nyári átkapcsolással. 180. ábra Mennyezetfűtés-hűtés csövezése 181. ábra Csövezés elhelyezése a vasbeton szerkezetbe betonozás előtt 77
182. ábra Sugárzóernyő fűtés 183. ábra Egy és kétsoros szegélyfűtőtest 184. ábra Szegélyradiátor elhelyezése 185. ábra Szegélyfűtőtest bútorlábazaton 78
186. ábra Padlóba süllyesztett fűtőtest 187.ábra Padló konvektor szerkezeti kialakítása és beépítése 79
oldalfali mennyezeti 188. ábra Fan-coilok 189. ábra Flexibilis fűtési cső (nem alkalmas fan-coil bekötésre) 190. ábra bekötőcső saválló acélból 80
191. ábra Cseppvíz szivattyú 192. ábra Álló gáztűzhely és nagykonyhai gáztűzhely 1. égőfedél; 2. égő; 3. keverőcső; 4. fúvóka; 5. szabályozócsap; 6. szelep; 7. elektromágnes; 8. termoelem; 9. gyújtógyertya; 10. gyújtótrafó; 11. hálózati áram; 12. kapcsoló 193.ábra A gázégő szerkezete 81
194. ábra A gázégő rövid lánghosszsággal 195. ábra A gázégő működési állapotai a) alapállás; b) gyújtás; c) üzemállapot 196. ábra A támasztóláng működési elve 82
197. ábra Gázüzemű főzőzsámoly 198. ábra - Gázüzemű főzőüst 1. univerzális gázégő; 2. stafétaégő; 3. gázelosztó cső; 4. fúvóka; 5. főcsap; 6. gyújtólángcsap; 7. bojtárszelep; 8. mágnesszelep; 9. gyújtóláng-biztosító 199. ábra - Gázüzemű főzőüst égővezérlése 83
200. ábra Korszerű gázkonvektorok Égéstermék csappantyú 201. ábra A kéményes konvektor elhelyezése 202. ábra Külső fali (parapet) konvektor elhelyezése 84
203. ábra Átfolyós vízmelegítő 204. ábra. A gázvízmelegítő legfontosabb szerkezeti elemei 85
205. ábra Tárolós vízmelegítő 206. ábra Közvetlen fűtésű tárolós vízmelegítő részei 86
207. ábra Gázüzemű tárolós vízmelegítő 208. ábra Kondenzációs rendszerű tárolós vízmelegítő 87
209. ábra Fali fűtőkészülék szerkezeti kialakítása a) indítási fázisban b) üzemi fázisban 210. ábra Gázszabályozó blokk 88
Fűtési kör tágulási tartály 211. ábra Beépített fűtési tágulási tartály kondenzációs kazánban 212. ábra Kombikészülék fűtési üzemmódban 89
214. ábra Kombi készülék melegvíz termelő üzemmódban 90
215. ábra Zárt égésterű kazán sematikus ábrája A kondenzációs készülékek úgy kerültek kialakításra, hogy az égéstermékben lévő vízgőz minél nagyobb mértékben kiváljon, lecsapódjon; párolgáshőjét ez által ne vigye magával a kéményen keresztül a szabadba, hanem az a készülékben hasznos hőként jelentkezzen. 216. ábra A kondenzátum rejtett hője 91
217. ábra Hagyományos és kondenzációs kazán energetikai folyamata 218.ábra Folyadékok ph értékének összehasonlítása 92
219. ábra Az égéstermék hőmérséklet és a kondenzvíz-mennyiség alakulása kondenzációs kazánoknál 220. ábra Gázüzemű infrasugárzó 221, ábra Az infrasugárzó részei 93
222. ábra Mennyezetre függesztett infrasugárzók 223. ábra Feketén sugárzó fűtőberendezés 224. ábra a készülék elhelyezése 225. ábra Elhelyezés és a besugárzott felületek 94
226. ábra A berendezés gázcsatlakozás szerelvénysora 227. ábra Füstgáz ventilátor a füstcső és az égéslevegő ellátás szerelése 83. ábra Fali légbevezető nyomás és térfogatáram diagramja 95
84. ábra Falba építhető légbevezető elem jellemző kialakítása 85. ábra HELIOS légbevezető elemek 96
86. ábra ablakszerkezetbe épített légbevezető elem 87. ábra A gázkészülék levegőellátása és a kéményáramkör vázlata 88. ábra Frisslevegő beáramlás nélküli áramlási viszonyok 97
Normális működés Indulási állapot Huzat megszűnése 87. ábra Az égésbiztosító áramlási viszonyai 228. ábra Kompresszoros hűtőkörfolyamat 229. ábra Kompressziós hűtőszekrény működés elvi vázlata 98
Az ábra jelölései: a. kazán b. kondenzátor c. elpárologtató d. ház hőcserélő e. oldó f. gyűjtő g. folyadék hőcserélő h. szívócső i. fűtés 230. ábra Abszorpciós hűtési rendszer elvi vázlata 1 levegőáramlás 2 kemény poliuretánhab hőszigetelés 3 hűtőlevegő 4 szellőzőrács 5 hűtőlemez 6 hőleadó felület 7 olvadékvíz-elvezetés 8 elpárologtató tálca 9 hűtőkompresszor 10 olvadékvíz-gyűjtőcsatorna 231. ábra Hűtőszekrény (mélyhűtőtér nélküli) szerkezeti vázlata 232. ábra A dinamikus hűtés működése 99
Az ábra jelölései: 1 válaszfal 2 elpárologtató 3 kompresszor 4 csővezeték 5 szárító 6 hőszigetelés 7 olvadékvíz-kivezetés 8 külső fali kondenzátor 233. ábra Fagyasztóláda szerkezeti felépítése 234. ábra A No Frost rendszer működése 235. ábra Hűtőkamra elemei 100
236. ábra Poliuretán hab oldalfal és mennyezet panelek 237. ábra Blokkhűtő kompakt berendezések 238. ábra Egyszerű hűtésvezérlő 101
239. ábra Léghűtéses folyadékhűtők 240. ábra Léghűtésű kondenzátorok 241. ábra Kompakt kültéri folyadékhűtők 102
242. ábra Légcsatornázható folyadékhűtő 243. ábra Kétlépcsős termosztát 244. ábra Fagyvédő termosztát 103
245. ábra Lapátos (nyelves) folyadék áramláskapcsoló 246. ábra Ablakklíma 247. ábra Mobil klíma 104
248. ábra Split rendszerű mobilklíma 1. beltéri egység; 2. kültéri egység; 3. hőszigetelt hűtőközeg vezetékek; 4. csapadékvíz vezeték; 5. villamos összekötő vezeték; 6. villamos tápvezeték; 7. távirányító 249. ábra Split berendezés részegységei 105
250.ábra Álmennyezetbe épített beltéri egység 251. ábra Beltéri egység metszete 252. ábra Parapet mennyezeti egység 106
253.ábra Légcsatornázható álmennyezeti egységek 254. ábra Kültéri egységek 255. ábra Udvaron és oldalfalon elhelyezett kültéri egységek 256. ábra Multisplit rendszer 107
257. ábra Split fali szabályozó egységek Példa: A szükséges hűtőteljesítmény igény számítása táblázatos módszerrel Belső hőterhelés táblázati összegzése 108
Külső hőterhelés táblázati összegzése Hősugárzás figyelembevétele A három táblázat segítségével meghatározott hűtőteljesítmények összege adja a berendezés szükséges hűtőteljesítményét. kötelezettség nem áll fenn). 109
258. ábra Oszlopklíma elhelyezése 259. ábra Oszlopklíma légáramlás irányok 110
260. ábra Precíziós kompakt klímaberendezések 261. ábra Roof-top készülék képe és elhelyezése 262. ábra Hővisszanyerővel kiegészített roof-top berendezés. 111
Befúvás Befújt levegő Vissz aszív ott leveg ő Friss levegő 263. ábra Egyszerű, szabályozott visszakeverés Kifúvás a szabadba Friss levegő 264. ábra Hővisszanyerés és, szabályozott visszakeverés 112
265. ábra Csőhosszak és magasságkülönbség 266. ábra Klímagerenda elvi működése 267. ábra Klímagerenda 113
268. ábra Fan coil rendszer szerkezeti kialakítása 269. ábra Mobil légszárító szerkezete 270. ábra Bepárásodott fürdőszobatükör 114
Kategória 7. táblázat Helyiség Hőmérséklet Légsebesség [m/s] Iroda nyár tél nyár tél A 24, 5 + 0, 5 22, 0 + 1, 0 0, 18 0, 15 B 24, 5 + 1, 5 22, 0 + 2, 0 0, 22 0, 18 C 24, 5 + 2, 5 22, 0 + 3, 0 0, 25 0, 21 Kellemetlenül nedves Kellemes Elviselhető Kellemetlenül száraz 271. ábra A kellemes hőérzet diagramja 115
Kategória 272. ábra a kellemes közérzet diagramjai 273. ábra Légsebesség a tartózkodási zónában Széndioxid koncentráció 8. táblázat Széndioxid koncentráció növekménye zárt térben ppm1 mg/m3 A 460 920 B 660 1320 C 1190 2380 116
9. táblázat 1 8 7 2 6 3 4 5 1 Külső levegő 2 Kevert levegő 3 Légkezelő berendezés 4 Légszállító berendezés 5 Helyiség 6 Elmenő levegő 7 Keringtetett levegő 8 Távozó (kidobott) levegő 274. ábra A levegő minőségek megnevezése a szellőzés technikában 117
275. ábra Klímaközpont elvi kialakítása Légköri nyomás Túlnyomás Δp = 20 30 Pa Depresszió Δp = 20 30 Pa 276. ábra Szellőző berendezésben a levegő nyomásváltozása 277. ábra Szellőző berendezés elárasztott rendszerrel 118
V T Kiszorító áramlás V T V sz Keveredéses áramlás Kiszorító áramlás 278. ábra Szellőző berendezés kiszorító áramlással V T V T A részlet V sz V sec A V sz V pr 279. ábra Szellőző berendezés színházteremnél 119
A szokásostól eltérően (0 < 15 K) nagy hőmérsékletkülönbség valósítható meg a szellőző és a helyiség levegő között. Az anemosztátok rotációs (forgó) vagy fúvókás kivitelűek. Nemcsak igényes komfortterekben (irodákban, üzletekben), de ipari szerelőcsarnokokban is alkalmazzák. 280. ábra Diffúz levegő bevezetés V t V sz A bevezető szerkezet lehet fali anemosztát falszögletben, mennyezeti anemosztát, indukciós klímakonvektor mint a mellékelt ábrán például fan-coil. Hátrányos lehet, ha a mennyezeti anemosztátok váltakozva befúvó és elszívó üzeműek, mert ekkor rövidre zárás következhet be. 281. ábra Szellőző berendezés érintőleges levegő bevezetéssel 120
121 10. táblázat
Közelítő műszerrel is mérhető mérőszáma az A-hangnyomásszint. 11. táblázat 122
282. ábra Nedvesítő (mosókamra) elhelyezési vázlata 123
283. ábra Mollier szerkesztette h-x diagram 124
284. ábra A h-x diagram állapotjelzőinek állandó értéke 12. táblázat 125
285. ábra Assmann-féle pszichrométer 126
A keverés utáni légállapotot a h-x diagramban mindig a két állapotot összekötő egyenesen, a tömegáram aránnyal fordítottan kapjuk. Számítása az un. mérlegszabály alapján lehetséges. 286. ábra A levegő keverése Az állapotváltozás tehát a függőleges x = állandó vonal mentén megy végbe. 287. ábra A levegő melegítése 127
Levegő hűtése felületi hűtővel A levegőkezelés keverési folyamatként is értelmezhető, ahol a belépő levegő (1) keveredik a felületi hűtőn kialakuló telített határréteggel, melynek hőmérséklete megegyezik a felületi hűtő átlagos hőmérsékletével. A szokásos 6/12 O C hűtőközeg hőmérséklet esetén a hűtő szerkezeti kialakításától függően: tfk = 13~14 O C A hűtéshez szükséges hűtőteljesítmény: Q H = m1 * (h1 h2) [kw] 288. ábra A levegő hűtése felületi hűtőn Alapvetően a beporlasztott víz hőmérsékletétől függően eltérő levegő végállapotokat lehet elérni: 1. t, h, x növekszik: nedvesítés és melegítés 2. x, h növekszik, t csökken: nedvesítés és látszólagos hűtés 3. t csökken, x növekszik, h állandó: adiabatikus nedvesítés (látszólagos hűtés) 4. t, h csökken, x növekszik: hűtés és nedvesítés 5. t, h csökken, x állandó: hűtés 6. t, h, x csökken: hűtés és szárítás 289. ábra Levegő hűtése különböző hőmérsékletű vízzel 128
290. ábra Levegőnedvesítés mosókamrán 291. ábra A levegőnedvesítés gőzbeporlasztással 129
P ST2 P ST1 P STN P STS P D2 P D2 P ST2 P ÖSSZ P 0 atmos zféra P ST1 P D1 P D1 292. ábra Ventilátor nyomásábrája 293. ábra A ventilátor jelleggörbéje 130
rendszer ellenállásgörbe M munkapont 294. ábra A ventilátor jelleggörbe és a munkapont változtatható fordulatszámnál Párhuzamosan kapcsolt azonos teljesítményű ventillátorok egyidejű üzemeltetése nem kétszerezi meg az egy géppel szállított közegmennyiséget, hanem annál kevesebbet szállít! Az egyik gép kikapcsolásával (lefojtásával), az üzemben maradó ventilátor munkapontja lejjebb csúszik (kisebb nyomás és szállítás) és rosszabb hatásfokon üzemel! De nem a felét, annál többet szállít! 295. ábra Párhuzamos kapcsolás Sorba kapcsolt ventillátorok egyidejű üzemeltetése nem összegzi az egy géppel szállított közegmennyiséget, hanem annál kevesebbet szállít! Ha Δp<0 tartományban vizsgáljuk a kisebb gép teljesítményét, akkor kitűnik, hogy egy adott pont után a két gép egyidejű üzeme kevesebb levegőszállítást eredményez, mintha egyedül a nagyobb ventilátor. 296. ábra Soros kapcsolás. 131
297. ábra Axiális csőventilátor rajza és képe 298. ábra Nagyméretű axiális ventillátorok a) fali: b) csőventilátor: 299. ábra Axiális ventilátor 132
300. ábra Háztartási ventilátor csatlakozása szellőzőkürtőhöz 301. ábra Félaxiális ventillátor 302. ábra Radiális ventilátor rajza 133
Részei: 1 járókerék; 2 ventillátorház; 3 szívócsonk; 4 nyomócsonk; 5 elektromos hajtómotor; 6 hajtás (tengelykapcsoló, ventillátortengely, csapágy, ékszíjtárcsa, ékszíj stb.). 303.ábra Radiális ventilátor részei 304. ábra Radiális kétoldalt szívó ventilátor járókerekek 134
305. ábra Radiális ipari pari ventillátorok 306. ábra A csőventillátor beépítési távolságai 307. ábra Radiális robbanás biztos csőventillátor 135
308. ábra Hangcsillapított ventillátorok 309. ábra Radiális tetőventillátor 136
A gép két fő része a járókerék (1) és a ventilátorház (2). 310. ábra Keresztáramú ventilátor részei 311. ábra Keresztáramú ventilátor képe 312. ábra Műanyag ventillátor 137
313. ábra Radiális műanyag ventillátor 314. ábra Radiális ventilátor ékszíjhajtással 315. ábra Két oldalról szívó ventillátor járókereke a kifúvás felöl 138
316. ábra Kétoldalt szívó radiális ventilátor ékszíjhajtással 317. ábra Ház nélküli ventilátor ékszíjhajtással 139
318. ábra Közvetlen hajtású ventillátor 319. ábra Háznélküli ventilátor közvetlen motortengelyre szerelve 320. ábra Légkezelő szekrényelem ventilátor közvetlen meghajtással 140
71. ábra A rendszer összeállításánál használt ábrák magyarázata 141
321. ábra Komplett szerelt központi légkezelő képe 322. ábra Szekrényelem sarokelemei és szigetelt borítólemezei 142
323. ábra Csak ventilátor, szabályozózsalu és rezgéscsillapítás 324. ábra komplett légkezelő rendszer elemei 325. ábra Kültéri elhelyezés 143
326. ábra Gépház zajcsillapítása Az alábbiakban néhány rugalmas rezgéscsillapító alátétet láthatunk 327. ábra Különféle rezgéscsillapítók 144
328. ábra Rezgéscsillapító átmeneti idom 329. ábra Rezgéscsillapító átmeneti idom légkezelő berendezésen 330. ábra Rezgéscsillapító átmeneti idom képe 331. ábra Hangtompító légcsatorna idom 145
332. ábra Légcsatornába építhető kulisszás hangcsillapító 333. ábra Hangtompító (kulisszás) légkezelő berendezésen 334. ábra Lemezes hővisszanyerő 146
335. ábra Keresztáramú lemezes hővisszanyerő 336.ábra Lemezes hővisszanyerő központi légkezelőbe beépítve. 147
337. ábra Közvetítőközeges rendszer kapcsolási vázlata 338.ábra Közvetítőközeges rendszer szerelvényei 148
339. ábra Forgódobos hővisszanyerő beépítési vázlata 340. ábra Forgódobos hővisszanyerő ékszíjhajtása és a lemeztekercselés képei 341. ábra Nagyméretű forgódobos hővisszanyerő 149
342. ábra Hővisszanyerős hőszivattyús szellőző berendezés 343. ábra Keverőkamrás hővisszanyerés 150
344. ábra A rekuperátor szerkezete 345. ábra Hőmérsékleti viszonyok a rekuperátorban 151
346. ábra Felső csatlakozású rekuperátor 347. ábra Páratartalom visszanyerésére alkalmas rekuperátor 152
348. ábra Lakótér szellőzésének légforgalma 349. ábra Központi lakásszellőző hővisszanyerővel 350. ábra Talajhő hasznosításos rendszer 153
Zsírszűrők Z szűrő 351. ábra Durva szűrők Táskás Panel Kompakt 352. ábra Finom szűrők Hepa Ulpa 353. ábra Lebegőanyag szűrők 154
354. ábra A szűrők csoportosítása 355. ábra Légszűrők elhelyezési vázlata 155
Szűrő tipus Előszűrő utószűrő finomszűrő 12. táblázat 356. ábra Nyomáskülönbség-mérő a légszűrő szekrényelem burkolatába. 357. ábra Nyomáspróba pumpa 156
358. ábra Gázhálózat nyomáspróba Testo 312-4 nyomáspróba műszerrel 359. ábra Iszapleválasztók függőleges és vízszintes csővezetékbe 157
360. ábra a csővezetékre ráépített automata légtelenítő és légedény 361. ábra. Nyomás mérése 158
362. ábra. Térfogatáram mérése téglalap alakú légcsatornában 363. ábra Mérési pontok kijelölése négyszög és kör keresztmetszetű légcsatornáknál 159