Sapere aude!
Lcke A múzsák járvány istenségek, nem pirulhatunk, hgy hzzánk később jöttek. Piruljunk, ha örömmel nem fgadjuk Francke Báróczi Sándr Feneln Egy lyan szellemi mzgalmban mint az európai felvilágsdás, mindenki srra átvesz, majd tvábbad valamit. A kérdés inkább az, mit tud átvenni, mit kezd azzal amit átvett, és mit ad tvább. Salzmann Ksáry Dmks Russeau Rchw
Könyvtárak Frdításk Prédikációk Előadásk A főúri magánnevelés kézirats dkumentumai Sajtó Könyvek - kézikönyvek - tankönyvek
Főúri magánkönyvtárak (Ráday Geden, Teleki Sámuel, Széchényi Ferenc, Festetics György) Isklai könyvtárak (Katlikus, refrmátus és evangélikus isklák könyvtárai) Festetics Könyvtár Keszthely Marsvásárhely Teleki Téka Értelmiségiek könyvtárai (Péczeli József, Tmpa Ádám, Váradi Szabó Jáns) Sárspatak
Bárány György Francke frdítása (1711) Székely Ádám Lcke frdítása (1771) Salzmann frdítás : - Igaz Simn (1797) Campe frdításk: - Kváts Ferenc (1780) - Földi Ferenc (1789) - Bárány Péter (1791) - Andrád Sámuel (1793)
A felvilágsdás kri prédikáció, mint sajáts kmmunikációs műfaj Mlnár Jáns a jó nevelésről (1777) Gmbási István a szülők felelősségéről (1784) Almási Szalai Jáns a gyermek értelmének frmálásáról (1794) Herepei Jáns a leányk neveléséről (1797) Kzma Gergely a nevelésügy refrmjáról (1802) Fábián József a tanítók kötelességeiről (1818)
A kézirats pedagógiai előadásk jelentősége a felvilágsdás nevelési eszméinek népszerűsítésében Rátz István előadásai Sárspatakn Mártn István előadásai Pápán Zákány József előadásai Debrecenben
Széchényi Ferenc családja körében
Ráday Pál Az apa (Ráday Pál) A kézirat (1723) A nevelő (Fatavich Ferenc) A fiú (Ráday Geden) Pécel
Az apa: Teleki László A kézirat: Educatin.. 1796 Teleki László A nevelő: Szabó András A gyermekek: Teleki József, Teleki Ádám, Wesselényi Miklós Teleki József Szirák Zsibó
Festetics György Az apa (Festetics György) A kézirat A nevelők (Péteri Takács József, Kultsár István) A fiú (Festetics László) Kultsár István Festetics László
Az uralkdó ( I. Ferenc) Görög Demeter, a trónörökös nevelője A kézirat (1809) A tanítványk (Ferdinánd, Ferenc I. Ferenc Kárly) Ferenc Kárly Görög Demeter
A felvilágsdás kri hírlapk és a nevelés Felvilágsdás kri flyóirataink a nevelésről
Jól a fejébe kell a Gyermeknek verni, hgy őtet az Isten nem azért teremtette, hgy tsak magának éllyen, hanem azért, hgy az Istennek, Hazájának s Fejedelmének haszns szlgálattyára légyen Az Osklabéli Tudmányk tanításában a Mester hadja el, ami az hasznra nem nagy érdemű. Az emlékezetet úgy gyakrltassa, hgy az 1776 elmének futamattya el ne nymattassék.
Valamit tsak nékik megmutathat természetben, vagy mesterséggel készült frmában, azt mutassa meg. Szktassa a gyermeket ítélet-tételre. Tils a gyermeket bttal, ököllel, pfn agyba -főbe ütni, üstöküket rángatni A jó tanítónak istenfélőnek, tanítványait szertőnek, jókedvűnek, békességes tűrőnek, sldjával megelégedőnek, nemtsak elegendő tudmányúnak, hanem a tanításra is alkalmatsnak kell lennie. 1797
Szabadn nőjjön fel 10 esztendős kráig, mint a szarvas az erőben. Játék érje a játékt, s az ezek körül lévő tárgyak fejtegessék teste és lelke tehettségeit. Tíz esztendős krában neveléséhez kezdenék. A vallás és a természet tudmánnyai velejével táplálnám értelmét, példaadáskkal frmálgatnám akaratját. Egyik tehettségére nézve is önmunkásságát el nem ölném. Nevendékem természetére és plgárságára való tekintettel dlgznám a Természettel kezet fgva annak bldgságán.
Kettős czélja vagyn a nevelésnek: első az, hgy az ember jó embernek neveltessék, másdik pedig az, hgy a közéletben haszns társ legyen. A nevelés tudmánya azn szabályk rendbe szedett fglalatja, melyek szerint az ember erői s tehetségei kifejtődnek s műveltetnek. A mindennapi tapasztalás az a közönséges eszköz, mellyet a jóltevő természet kisdedségünktől utlsó pillanatunkig ktatásunkra rendelt.
1766 - az isklák összeírása 1769 - az isklaügy feletti felügyelet királyi felségjg 1774 - a Felbiger - féle refrm 1776 - az rszág tankerületekre sztása 1777 - Rati Educatinis Mária Terézia
A magyarrszági közktatás első átfgó állami szabályzása Ürményi József Általáns elv: a hasznsság Szerzői: Ürményi József, Makó Pál, Tersztyánszky Dániel, Kllár Ádám Cél:a közbldgság, jó államplgárk nevelése A tankötelezettség kérdése A tlerancia elve Az isklarendszer refrmja népisklák - tankönyvek középfkú ktatás felsőktatás Értékelése
1769- új tanterv az erdélyi isklák számára 1770 - a Debreceni Refrmátus Kllégium új tanterve 1777 - tiltakzó felségflyamdvány a Rati Educatinisnak a prtestánskra való kiterjesztése ellen(teleki József) Bessenyei György szerepe A tiltakzás eredményei Teleki József
1781- A Rati Educatinis megerősítése 1781 - Nrma Regia- A Rati érvényének kiterjesztése Erdélyre 1781. - A türelmi rendelet és tanügyi következményei = közös isklák 1784. - A nyelvrendelet és tanügyi következményei II. József
1791- tanulmányi bizttság létrehzása 1793 - törvényjavaslat a nemzeti nevelés általáns rendezéséről 1795 - Sándr Lipót emlékirata a magyarrszági nevelésügyről 1806 - A II. Rati Educatinis I. Ferenc
1806 - Systema rei Schlasticae Evangelicrum Aug. Cnf. In Hungaria (Schedius Lajs) Schedius Lajs 1807 - Rati Institutinis (Budai Ézsaiás) Budai Ézsaiás
Tessedik Sámuel (1742-1820) Az iskla tervrajza Pedagógiai tevékenysége Az iskla, és jelentősége a magyar nevelés történetében Az épület napjainkban
Alapítás: Festetics György 1796 Az első felsőfkú mezőgazdasági tanintézmény Európában Parasztiskla Erdésziskla Kertésziskla Lvásziskla Intézők képzése Jgászképzés Tanárk: Asbóth Jáns, Nagyváthy Jáns, Pethe Ferenc