A 19. század második felében mentek végbe Nyugat-Európában azok a döntő változások, amelyek a már kibontakozó modernizáció jelenségei.

Átírás

1

2

3 A 19. század másdik felében mentek végbe Nyugat-Európában azk a döntő váltzásk, amelyek a már kibntakzó mdernizáció jelenségei. Az épületfajták (épülettípusk) száma ugrásszerűen megnőtt, az építőipar teljesítménye megskszrzódtt, az urbanizációs flyamat felgyrsult. Új anyagk, szerkezetek jelentek meg és terjedtek el. A technikai vívmányk, (gáz és villanyáram; távíró és távbeszélő, földalatti vasút, autmbil, repülőgép stb.) alakíttták az életfrmát, mdernizálták a személyes és közösségi lét kereteit.

4

5 A kntinens első kéregvasútjának megépülése (1896) Erzsébet híd, ) Kssuth tér ( ), Szabadság tér ( ), Hősök tere ( ), Ferenciek tere ( ), Királyi Vár átépítése ( ), Műegyetem együttese ( ) Szent Gellért Szálló ( )

6 Közigazgatási és igazságügyi épületek, bankk, ktatási és egészségügyi intézmények, színházak, múzeumk, kaszinók, szálldák, üzletházak, vásár- és árucsarnkk, vasúti és pstaépületek, laktanyák, ipari és mezőgazdasági építmények, lakóházak, vársi bérházak és plgári házak épültek gyrsan és krszerű építési eljáráskkal körül fővársi lakásépítési prgram indult bérházegyüttesek épültek Budán a Margit körútn és Lágymánysn Wekerle-telep

7 A Wekerle telep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándr miniszterelnök kezdeményezésére ház épült 4412 lakással. 2, 3 és 4 lakáss földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakáss kétszintes lakás ig négy isklát és két óvdaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvdahelyiséggel és két fedett trnacsarnkkal ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a pstát. A főteret, mint kiemelkedően fnts területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, melyet Kós Kárly nyert meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a közpntba vezető nylc bekötőút kötötte össze. A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Kárly tervezte. A kr neves építészei közül szép épületet tervezett Schdits Lajs, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is.

8

9 A XIX. század másdik fele a nagyipar, a kereskedelem, a vársk fejlődésének időszaka. Megváltztak az építészeti igények. Jellemzői: Az építőanyagk között előretör az acél és az üveg. Eklektika = eklegein, görög eredetű szó. Jelentése: válgatás; a művészek szabadn válgattak a különböző krk stílusainak frmakészletéből. Az eklektika valójában nem külön stílus, hanem a rmantikában kiteljesedő histrizmus késői szakasza, a történelmi krkhz frduló nestílusk (ne = új) váltzats együttesének összefglaló neve. A magyarrszági eklektika a nereneszánszból fejlődött ki. Öntött- és hengerelt vas fkztt használata Fő képviselői: Gustav Eiffel ( ) Ybl Miklós ( ) Steindl Imre ( ) Schulek Frigyes ( ) Hauszmann Alajs ( )

10 Steidl Imre ( ) Szent Erzsébet templm, 1901 Országház,1904

11 Schulek Frigyes ( ) Halászbástya ( ) Jáns hegy, Erzsébet kilátó 1910

12 Schickedanz Albert ( ) Milleniumi Emlékmű Szépművészeti Múzeum ( )

13 Hauszman Alajs ( ) New Yrk Palta Magyar Királyi József Műegyetem ( )

14

15 A szecesszió = művészeti irányzat A szecesszió a századfrduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata. A szó latin eredetű, jelentése: kivnulni. Kivnulást, elszakadást jelent mindattól, amit a krabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tarttt histrizmustól (nereneszánsz, nebarkk, negótikus stb. stílusk). Histrizmus és eklektika ellenes mzgalm, ami minden rszágban másként nyilvánult meg. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek fel. Felmerült az az értelmezési lehetőség, hgy a szecesszió az avantgárd legkrábbi fázisa.

16 Nagymértékű stilizálás, A növényi vagy gemetrikus mintákra építő hullámzó rnamentika, Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalm és a frma közeledését hzta a szecesszió. Hangsúlys, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők skkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded frmákat. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése srán a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakíttták a frmát.

17 Magyarrszágn a magyar népművészeti frmák átvételén keresztül alakult ki sajáts szecessziós stílus. Ennek isklateremtő mestere vlt az építész Lechner Ödön, Kós Kárly és Lajta Béla Kzma Lajs, a Budapesti Műhely megalapítója, kiváló építész, belsőépítész és illusztrátr.

18 Lechner Ödön ( ) Magyar Iparművészeti Múzeum ( )

19 XIV.Hermina u.47. Sipeki Balázs Béla villája. (Ma: a Magyar Vakk és Gyengénlátók Szövetségének székháza) (MŰEMLÉK) 1905

20 Pstatakarékpénztár (Ma: Magyar Államkincstár) MŰEMLÉK

21 Pzsny Szent Erzsébet-templm

22 Kós Kárly ( ) Állatkert, Madárház ( )

23 Sztána, Erdély 1906

24 Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy

25 Lajta Béla ( ) A Vas utcai iskla

26 XIV. Cházár András utca 10. Pesti Zsidó hitközség alapítványi gimnáziuma. (Ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakrlóiskla)

27

28 Az I. világhábrút követően a társadalm és a gazdaság helyzete megrendült. A történelmi Magyarrszág szétesett a frradalmakat és a trianni békét követően. Az ipar veszteségeivel együtt beszűkültek az építőanyagfrrásk. Az 1920-as években a társadalmi válság knzervatívabb irányba húzta vissza a kultúrát, mint amilyen állaptban a hábrú előtt vlt. A knzervatív irányú építészeti tevékenység jellemezte az as évek másdik felét Magyarrszágn

29 A RÓMAI ISKOLA CIAM CSOPORT Az lasz neklasszicizmus, a nvecent művészetének magyar váltzata. Jellemzői: a mnumentalitás, a térábrázlás fejlettsége, a valóság lényeges elemeinek kiemelése, jó frmalátás, kellemes színek. Képviselőik: Rimanóczy Gyula, Hidasi Lajs, Kiss Tibr, Papp Imre (Cngres Internatinaux d Architecture Mderne, ) Mdern Építészet Nemzetközi Kngresszusa a mdern építészet nemzetközi szervezete 1928 és 1959 között. Vezéralakja: Le Crbusier vlt. A CIAM, magyar csprtja révén magyar építészekre is hatást gyakrlt. Céljaik: racinalizálás és tipizálás. Képviselőik: Mlnár Farkas, Fischer József. A Bauhaus elveinek megfelelő épületek tervezése

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42 Az Országs Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) - több ezer nagycsaládsnak juttattt házat, földet. ONCSA-telepek létesültek a Jászságban Jászberényben, Árkszállásn, Jászapátin, Jászladányban, Jászteleken. Az ONCSA-házak belesimultak a tájegység építményeinek stílusába.

43

44 A hábrú következtében lakás semmisült meg teljesen és tvábbi vált használhatatlanná. A fővársban a Duna-hidakkal együtt jófrmán teljesen elpusztult a Vár és várnegyed, a Duna-sr, rmmá vált a Margit körút, a Széll Kálmán tér, a Tabán jó része, súlysan megrngálódtt a Gellért tér, Kálvin tér, Deák tér; a középületek, ipari és közműlétesítmények többsége. Rendkívül súlys kárt szenvedett az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, itt különösen az állatállmány. A rhams infláció a gazdaság egészével együtt az építőipart is sújttta. Mindezek ellenére az újjáépítés hárm év alatt lényegében megtörtént. A hidak egy része, egyes középületek és a Vár-együttes reknstrukciója aznban későbbre maradt, a Vár területén a Szent György tér környéke még napjainkban is őrzi a hábrú nymait. Az es évek rmeltakarítással,a közműszlgáltatásk megindításával, a közlekedési hálózat és az épületek helyreállításával, a használhatatlan lakásk lakhatóvá tételével teltek el.

45

46 Jellemzője: a szcialista realizmus, vagy szcreál A marxizmus leninizmus világnézetén alapuló alktómódszert jelent, tehát nem stílus. Plitikai idelógiával telített hivatals művészeti irányzat. Szrgh György: Csepel, rendőrkapitányság, 1953

47 Sztálinvárs 1950 tavaszától 1951 őszéig, közel másfél év alatt több mint ezer lakás készült el, megkezdődött a kkszló, az ércelőkészítő, a khómű, az acélmű, az erőmű építése. Elkészült a telefnközpnt, a kenyérgyár, iskla, óvda, bölcsőde épült. Ez alatt az idő alatt 49 kilméter út, 29 kilméter vasút, több mint 14 kilméter csatrnahálózat készült el. Az építkezések arányaira jellemző, hgy a földmunkák srán 2 millió 670 ezer köbméter földet mzgattak meg.

48 Kazincbarcika (1954)

49 Az 1960-tól jelentős mértékben fellendült a lakásépítés ig egyenletesen, majd néhány évig még gyrsulva növekedett. A csúcspnt 1975-ben évi százezer lakás felépülése vlt körül hatvanezer lakás A vársi lakásépítésre, paneles építésmód eredményeként a teljes jellegtelenség, mntónia jellemző. A vársközpnttól távl, addig be nem épített területekre kerültek a lakótelepek, ahl a teljes közműinfrastruktúrát is létre kellett hzni.

50 Finta József (1935-) Taverna Szálló Kempinski

51 Makvecz Imre ( ) Makó, Hagymaház 1998 Pázmány Péter Katlikus Egyetem, Stephaneum Piliscsaba