A XIX. század művészeti irányzatai. Romantika, Realizmus, Impresszionizmus, Szimbolizmus, Eklektika

Átírás

1 A XIX. század művészeti irányzatai Romantika, Realizmus, Impresszionizmus, Szimbolizmus, Eklektika

2 (vázlat) ROMANTIKA XIX. SZÁZAD

3 A kifejezés a latin roman = regény szóból származik. Regényesebbé válik a művészet, tág tere nyílik a képzeletnek, álomnak, titokzatosságnak, gazdag érzelmeknek. A világos, tiszta és szigorú antik felfogás helyett a középkor misztikus gondolatvilága válik vonzóvá. Távol-Keleti kultúrák hatása: Az orientalizmus, más néven Kelet-kutatás, a keleti kultúrákkal foglalkozó tudomány, illetve művészet megnevezése. A szó a latin oriens, azaz Kelet szóból származik. Művészettörténeti kutatások megindulása

4 Építészet Fő forrása a régészeti kutatás valamint a távol-keleti építészet (Orientalizmus) A középkori formákat szolgaian másolják. A kőarchitektúra helyett, gyakran alkalmaznak vasszerkezetet. Alaprajzok asszimetrikusak.

5 Építészeti példák: John Nash: Királyi nyaraló, ( )

6 Építészeti példák: Ybl Miklós: Plébániatemplom ( ) Fót

7 Feszl Frigyes: Vigadó ( ) Budapest

8 Szobrászat A művészetbe betör a politikai szándék. A szimbolikus alakok a szabadságért, nemzeti ügyért harcolnak. A tartalom helyett a külsődleges forma lesz az elsődleges. Emlékműkultusz: a csoportos kompozíciókban a fő- és mellékalakok egyaránt fontosak.

9 Szobrászati példák A szobor feje a párizsi világkiállításon Frédéric Auguste Bartholdi: A Szabadság megvilágosítja a világot, ismertebb nevén a Szabadság-szobor. (1886) New York

10 Izsó Miklós: Búsuló juhász (1862), Táncoló paraszt (1870 k.)

11 Festészet Téma: történelmi eszmények, életkép, drámai szituációk, régi romok, állatábrázolás. Jellemző: A fény-árnyék kontraszt, egzotikum, a képek a néppel való együttérzést fejezik ki.

12 Eugéne Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830)

13 Eugène Delacroix: Villámlástól megrettent ló, ( között)

14 Székely Bertalan: Egri nők (1867)

15 Székely Bertalan: Vérszerződés freskó (1895 és 1897) Kecskemét

16 Vázlat REALIZMUS XIX. SZÁZAD

17 Történelmi háttér A forradalmak korát a tőke kora követte. A XIX. század második fele; a kapitalizmus világrendszerré vált (szindikátusok, konszernek). Első túltermelési válságok, harc a piacért. Megnőtt a társadalmi mobilitás (mozgás egyes rétegek, osztályok között). Vezető nagyhatalom: Anglia lett. A feudális arisztokrácia mellett kialakult a tőkés burzsoázia, és az ipari munkásság. Hazánkban megkezdődik a dualizmus időszaka. (Osztrák-Magyar Monarchia)

18 Barbizoni iskola 1836 körül Párizs mellett letelepedett francia tájképfestők alapították. A természet tanulmányozását tűzték ki célul. Jellemző: - monumentatlitás (A nagyszabású, impozáns alkotások művészeti minősége), - az általános kiemelése és kompozícióba sűrítése, - drámaiság, - a fizikai munka, és a szociális problémák ábrázolása, "realizmus"

19 Gustave Courbet: Kőtörők

20 Magyarországi realizmus Munkácsy Mihály a kritikai realizmus egyik legjelentősebb képviselője. Nagy hatást gyakorolt kortársaira (pl.: Paál László, Mészöly Géza) Alföldi festők" = akik a paraszti sorsot, az alföld népének küzdelmeit, életét ábrázolják konzervatív, megbízható kifejezésformában.

21 Szolnoki művésztelep: 1901-ben alapították (de már az 1870-es évektől dolgoztak itt művészek). A telepen a naturalista életkép- és tájképfestés képviselői tömörültek.

22 Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő (1873)

23 Paál László: Nyárfák (1876)

24 Mészöly Géza: Balatoni halásztanya, 1877

25 vázlat IMPRESSZIONIZMUS 1874-TŐL A XX. SZÁZAD ELEJÉIG

26 Festészeti irányzat. Nevét Claude Monet: a felkelő Nap impressziója (impresszió = benyomás) című festményéről kapta.

27 Édouard Manet: Spanyol táncosnő (1862)

28 Edgar Degas: Táncosnő a színpadon 1878

29 (vázlat) SZIMBOLIZMUS XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE

30 Szimbólum: jelkép; a világ dolgai közötti rejtett kapcsolat. Szimbolizmus = A dolgok mögött meghúzódó eszmei valóságot érzékeltetni, átvitt értelmű formákkal. Jellemző: A szimbolista festmény eszmei, jelképes, szubjektív, érzéki és dekoratív egyszerre. Témái: Az idealista, a misztikus és a különleges, fantasztikus, irreális témák. Az álom és a halál tartományát vizsgálták.

31 Vaszilij Vasziljevics Verescsagin: A háború apoteózisa (1871)

32 Paul Gauguin: Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? (1897)

33 Auguste Rodin: A gondolkodó

34 Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (1907)

35 Gulácsy Lajos: Dal a rózsatőről

36 (vázlat) EKLEKTIKA XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE

37 Építészet Megváltoztak az építészeti igények. A művészek a múlt kimeríthetetlen tárházából merítettek, az új formanyelv kialakítása még nem indult meg. Eklektika = eklegein, görög eredetű szó. Jelentése: válogatás; vagyis a művészek szabadon válogattak a különböző korok stílusainak formakészletéből.

38 Építészet Az Eklektika valójában nem külön stílus, hanem a Romantikában kiteljesedő historizmus késői szakasza a történelmi korokhoz forduló Neostílusok (neo = új) változatos együttesének összefoglaló neve. Új tér- és tömegalakítás nincs. Pluraizmus ( = sokféleség) jellemző az ekkori épületekre.

39 Építészet Egyaránt terveztek: Gótikus középületet, Román stílusú templomot, Reneszánsz és Barokk palotát. Jellemző: - Megjelennek a nagy fesztávolságú csarnokok - Kikísérletezték az acél alkalmazási lehetőségeit - Öntött- és hengerelt vas fokozott használata - Főként formai problémák megoldása

40 Fő képviselői Gustav Eiffel ( ) Ybl Miklós ( ) Steindl Imre ( ) Schulek Frigyes ( ) Hauszmann Alajos ( )

41 Gustav Eiffel Eiffel-torony 1889 Párizs

42 Gustav Eiffel: Garabit-viadukt 1884

43 Gustav Eiffel: A Szabadság szobor belső vázszerkezete

44 Ybl Miklós Operaház ( )

45 Az Operaház szerkezete

46 Operaház nézőtere

47 Ybl Miklós: Fővámpalota Neoreneszánsz (ma Közgazdaság-tudományi Egyetem)

48 Steindl Imre Országház ( ) Neogót

49 Schulek Frigyes a Halászbástya

50 Schulek Frigyes A Jánoshegyi, Erzsébet-kilátó

51 Hauszmann Alajos Hauszmann Alajos: MŰEGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETE

52 Hauszmann Alajos Királyi palota együttese a budai várban Neobarokk