Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

Átírás

1

2 Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 1. A gazdasági tevékenység lényege és területei. A kereskedelem feladatai és formái. A kereskedelem szerepe és kapcsolatrendszere a nemzetgazdaságban. 2. A piac fogalma. A piacok csoportosítása tartalmilag és területileg. A gazdasági verseny és szabályai. 3. A szükségletek és a fogyasztás kapcsolata. Az életszínvonal, a vásárlóerő és a kereskedelmi forgalom összefüggése. E problémakör jelentősége a festménykereskedelemben. 4. A nagykereskedelem, kiskereskedelem fogalma és feladatai. Képviselet, kizárólagosság (egyedárusítás) és ügynökség. A bizományi ügylet lényege és lebonyolítása. 5. Vállalkozás és vállalat. A vállalkozás filozófiája. Vállalati forma és szervezet. Az üzleti terv. 6. A célcsoport fogalma. A vállalkozás célcsoportjának meghatározása (szegmentáció). A kereskedő alkalmazkodása a célcsoporthoz. 7. Az áru forgalomképessége: minőség, megjelenési forma, ár, csomagolás, márka és védjegy. A festménykereskedelem sajátosságai az áru forgalomképessége terén. 8. Az ár fogalma, fajtái és felépítése. A kiskereskedelmi ár felépítése. A felvásárlási és a fogyasztói ár meghatározása a becsüsi tevékenységben. 9. A szerződés fogalma, megkötése, módosítása, megszűn(tet)ése, érvénytelensége. A szerződés alanyai, tárgya, tartalma. Jogképesség és cselekvőképesség, szerződésszegés. 10. Az értékesítés szervezése, irányítása és ellenőrzése. Az értékesítés ösztönzése. 2

3 11. Az emberi tényező a kereskedelemben. A jó kereskedő személyiségjegyei. Kommunikáció az eladótérben. Tárgyalási stratégia és taktika. Reklamációk kezelése, intézése. A fogyasztói érdekvédelem. 12. Vevőtípusok és kezelésük. A vásárlási motiváció. A vásárlás folyamata. A vásárlók befolyásolása a vásárlás egyes szakaszaiban. Az értékesítési csatornák. 13. A marketing fogalma, céljai és fő területei. Marketing-feladatok a kiskereskedelemben. A piackutatás tartalma, módszerei és menete. 14. A marketingkommunikáció. A vállalati arculat, image. A reklám. A közönségkapcsolatok (PR). 15. Az árukészlet és a készletgazdálkodás. Készletnyilvántartás. Leltározás. Az eszközök értékelése, az értékcsökkenés. Selejtezés és a selejtezés nyilvántartása. 16. Gazdasági események. A bizonylat. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem. A szigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok. A számla, a nyugta, a vételi jegy a bizományi megállapodás, a zálogbavétel. 17. A köztartozások fogalma. Adók, illetékek és vámok. Az adók fajtái. Adóalanyok és adómentesség. 18. A vám fogalma, funkciói. A vámkezelés okmányai. Az importtermékeket terhelő illetékek. A vámszabadterület lényege. 19. A festmények kereskedelmével kapcsolatos speciális szabályok. A társas vállalkozás formái, a társas vállalkozás létesítése, működtetése, speciális engedélyek és nyilvántartások. 20. A szervezeti és működési szabályzat. Aláírási jog. A döntési jogkör szabályozása. A munkaszerződés. Munkafegyelem. Munkaköri leírás. Anyagi felelősség. A becsüs felelőssége. 21. Az egyéni vállalkozás alapítása. Az egyéni vállalkozás megkezdésének feltételei, működése, megszűnése 3

4 Szakáruismeret 1.a) A középkori festészet emlékei Magyarországon. b) XVIII. század új mélynyomási technikái (mezzotinto, akvatinta, pontozómodorú rézmetszet) és jellegzetességeik. 2. a) Az európai reneszánsz festészet központjai és nagyobb mesterei. b) A litográfia és sajátosságai. Az ofszet és litográfia különbségei. 3.a) A barokk festészet központjai Európában. A magyarországi barokk festészet mesterei és emlékei. b) A magasnyomó technikák időrendje és sajátosságaik. 4.a) Magyar festészet a XIX. század elején. A biedermeier mesterei (Barabás Miklós, Borsos József, Weber Henrik stb.). b) A fametszet különböző stílusai, időrendjük és sajátosságaik. 5. a) A XIX. század festészete Európában; főbb stílusirányzatok és mestereik. b) Rövidítések és feliratok régi és XX. századi nyomatokon. Hol helyezkednek el, s mit jelentenek? 6. a) Történeti festészet a XIX. században. Benczúr Gyula. b) A sokszorosított grafika főbb fajtái. A nyomóforma és a nyomat jellegzetességei. 7. a) Székely Bertalan, Than Mór és Lotz Károly munkássága. Nagy freskóciklusok a Kiegyezés utáni Magyarországon. b) A vízjelek és jellegzetességeik különböző korszakokban. 8. a) Tájképfestészet a XIX. századi Magyarországon. Markó Károly és követői. b) A kézzel merített papírok és a gépi papírok sajátosságai, különbségeik. 9. a) Munkácsy Mihály és a realizmus, Paál László művészete. b) A rézmetszet és rézkarc korszakai, különbségeik. 10. a) Nagybánya festői. Iványi Grünwald Béla és a kecskeméti művésztelep. b) A száraz rajztechnikák (ceruza, vöröskréta, pasztell, szén, ezüstvessző, préselt szén) időrendje és sajátosságaik. 4

5 11. a) A szecesszió és a gödöllői iskola. Vaszary János munkássága. b) A műtárgyak tárolásának és elhelyezésének optimális feltételei. Az anyagok károsodásának módjai. A korszerű restaurálás alapelvei és módszerei. 12. a) Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festészete. b) A középkori festőtechnikák legjellemzőbb sajátosságai. Technikai változások, újítások az 1400-as évektől. 13. a) A műcsarnoki festők. Csók István munkássága. b) A tempera, olaj, akvarell, gouache technikáinak időrendje, sajátosságaik. 14. a) Modern mozgalmak Európában a XX. század elején. b) A másolás, utánérzés, hamisítás közötti különbség. A festményhamisítás legismertebb technikái, felismerésük módszerei. 15. a) A Nyolcak festői. Az aktivizmus és az avantgarde mesterei. b) Alapvető változások a XIX. századi festészeti technikákban. A műtárgykeret fogalma; a sokszorosítással készített keretek alapvető típusai. 16. a) Az úgynevezett Alföldi iskola festői: Rudnay Gyula, Koszta József, Tornyai János, Nagy István. b) A XVI-XVIII. századi festőiskolák, nemzeti iskolák felismerése a festészettechnikai eljárások (hordozók, alapozások, színhasználat) alapján. 17. a) Mesterek és iskolák a két világháború közötti Magyarországon (Szentendre, Római iskola, Gresham). b) A különböző tintafajták összetétele, sajátosságaik, időrendi jellemzőik. 18. a) Az Európai iskola mesterei. Derkovits Gyula, Ámos Imre és Farkas István festészete. b) A kulturális örökség fogalma, a műtárgyvédelem történeti előzményei. 19. a) Az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus mesterei az európai festészetben. Csontváry Kosztka Tivadar művészete. b) A kulturális javak kiviteli engedélyezésének nemzetközi és hazai gyakorlata. 20. a) Festészet Magyarországon a II. világháború után b) A műtárgyvédelem nemzetközi és hazai kritériumai és stratégiái. 5