Z. Máté Judit A JAPÁN ÍRÁS GYAKORLATA 1000 KANJI K Hiragana, katakana és kanji írás munkafüzet az 1. és 2. kiadáshoz, CD melléklettel Nemzetközi Japán Nyelvvizsga 4., 3. és 2. szint 野ばら Nobara Kiadó 2008
Kiadja a 野ばら Nobara Kiadó Összeállította és szerkesztette: Z. Máté Judit Anyanyelvi lektor: Matsui Miko Megrendelhető: Tel.: 30/276-6428 E-mail: nobarakiado@t-online.hu Nyelvvizsga tesztek, szótárak a Nemzetközi Japán Nyelvvizsga 4. és 3. szintjéhez CD-ROM melléklettel: http://www.nobarakiado.hu http://web.t-online.hu A kötet Z. Máté Judit: 1000 kanji szótára a japán nyelv tanulásához és nyelvvizsgákhoz c. kötetének 1., latin betűs átírású kiadása nyomán készült. 1 db CD-ROM melléklettel ISBN 978-963-87972-0-9 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fénymásolat, szkennelés, elektronikus változat bármilyen adathordozón) nem sokszorosítható és nem dolgozható át! Máté Judit, 2008 Cseke Imre, 2008
Tartalomjegyzék A teljes japán szótagábécé (módosító jelekkel, kétféle átírásban) (5) A 214 történelmi gyök (főbb variánsokkal) (6) A japán hangok magyar kiejtése (8) Iroha ábécé (8) Útmutató A japán írás gyakorlata munkafüzet használatához (9) Japán betűtípusok (TrueType) (13) Hiragana 1 Katakana 28 Kanji 1 1000 55
Útmutató 1000 kanji szótára Útmutató A japán írás gyakorlata munkafüzet használatához A munkafüzet a 2003-ban megjelent 1000 kanji szótára c. kötethez készült, azt egészíti ki. Ugyanakkor ez a kötet a CD melléklettel önállón is, az 1000 kanji szótára nélkül is használható! Az első 54 oldalon megtalálható a teljes hiragana és katakana abc, a módosított jelekkel együtt, a továbbiakban pedig az 1000 kanji. Az írásjelek sorrendje teljesen megegyezik az 1000 kanji eredeti sorrendjével. Az első íráskép bemutatja az adott kanjit, a körvonalas írásjelek pedig arra szolgálnak, hogy Ön át tudja írni az egyes írásjeleket, itt, a munkafüzetben. Az utolsó sorban mód van az önálló írásra is. Az átírással könnyebben megtaláljuk a helyes arányokat. Első lépésként a CD-n nézze meg az adott írásjel vonássorrendjét. Leírhatja a levegőben, követve a vonások sorrendjét és próbálja memorizálni! A kanji írás általános szabálya: a vonalvezetés balról jobbra és a felső pontból az alacsonyabb pontba történik. A CD mellékleten minden egyes kanjinál megtalálható a sorszáma, az olvasat, a vonássorrend. A táblázatokból (szótagábécé; kanji 1-99; 100-199; stb.) keresse ki a megfelelő írásjelet, rákattintva megjelenik az adott jel vonássorrendje, mozgó gifekkel. Meg is hallgathatja a sorszámot, az olvasatokat. Az írás tanulásával párhuzamosan próbálja megtanulni az adott kanji jelentését és olvasatait is. Az egyes írásjegyekhez tartozó, a könyvben található összes szó is meghallgatható. Az egy kanjihoz tartozó szavak (kb. 6-10 szó) egy file-ban találhatók. Amennyiben az Ön számára nem elegendő ez a gyakorlás, lehetősége nyílik saját írólap kinyomtatására vagy másolására. A munkafüzet végén talál mintát, négyzetrácsos és valódi japán íráshoz előnyomtatott papírt, amelynek segítségével minél tökéletesebben leírhatja az adott írásjelet. Ez az alábbi oldalról letölthető és kinyomtatható: http://incompetech.com/graphpaper/genkoyoushi/ A japán írás Az írásrendszerek és használatuk* A kanji fogalmi (képírásos és fogalomjelölő), kínai eredetű írásjel. Ige, főnév, melléknév, számnév, valamint japán nevek írására használatos. A hiraganák a kanjival jelölt szavak végződéseinek, a partikuláknak és egyéb, nem kanjival jelölt szavak írására használt szótagjelek (pl. egyes szavaknak kanjival írt alakja nem használatos, elavult). A furigana ('segédjel', más néven rubi ill. yomigana, 'olvasat jele') a kanjival írt szavak olvasata szótagjellel írva (általában kisebb méretű hiraganával, de előfordul katakanás átírás is; vízszintes írás esetén a kanji fölött vagy alatt, függőleges írás esetén a kanji jobb oldalán találhatók). Az okurigana a hiragana írásjelű toldalékok elnevezése (a kanjival írt fogalmi jelek mellett). A katakanát főként idegen eredetű szavak (gairaigo) és külföldi nevek, valamint hangutánzó szavak írására, továbbá kiemelésre használják (pl. reklámokban, feliratokban; ld. A teljes japán szótagábécé, belső borító). Egy szón belül nem lehet hiraganát és katakanát használni (kivételt képeznek az összetett szavak, ez esetben azonban a szó egyik része az egyik, másik része a másik jelsorral írandó, pl. フランスご / フランス語 'francia nyelv' katakana/hiragana és katakana/kanji írásmóddal, váltogatni tilos!). *** A gyökök meghatározása Andrew N. Nelson a The Modern Reader's Japanese English Character Dictionary c. munkájának mellékletében (1002 1006.oldal) leírja a gyökök meghatározásának új és hatékony módját, minthogy a szerző szerint ez nem egyszerű feladat. A 截 kanji gyöke lehet pl. az 1, 2, 3, 4, 24, 62, 172 (ld. A 214 gyök és variánsai, hátsó borító belseje). Nelson 12 lépésből álló elsőbbségi rend alapján sorolta be a szótárában összegyűjtött kanjikat a megfelelő gyökök alá, és azt tapasztalta, hogy új módszere segítségével a kanjik
Útmutató 1000 kanji szótára 88%-a az eredeti gyök alá került. A fennmaradó 12% esetében mutató segíti a kanji eredeti besorolási helyének megtalálását. Az alapvető szabály a következő: mindig a bal oldalon álló gyökkel kezdjük a meghatározást, amikor az írásjegy mindkét oldalán jól felismerhető gyök található. Ha más elrendezésű a kanji (vízszintes tagozódású), és mind a felső, mind az alsó rész gyök, akkor a felsőt kell elsőként gyöknek tekinteni. Ezzel a módszerrel a kanjik 75%-ának gyökét egy lépésben meg lehet határozni. 1) a kanji maga a gyök (ld. A 214 gyök és variánsai, *-gal jelölt gyökök; a példák után álló számok ugyanerre a táblázatra utalnak): 土 (32), 万 (70), 生 (100), 米 (119), 高 (189), 鼻 (209) 2) a kanjinak egyetlen gyöke van: 乃 (4), 及 (4), 久 (4), 了 (6) 3) a gyök záróelem; a) 2 oldalról zárók: 巴 (5), 勿 (20), 原 (27), 処 (34), 局 (44), 肩 (63), 翅 (65), 毬 (82), 取 (128), 起 (156), 歴 (200) b) 3 oldalról zárók: 同 (13), 凶 (17), 医 (22), 問 (169), 斎 (210) c) 4 oldalról záró: 国 (31) 4) a bal oldali elem a gyök (a teljes bal oldal, nemcsak egy része): 夭 (4), 九 (4), 協 (24), 杉 (75; mindkét rész gyök, de vegyük mindig először a bal oldalit) 5) a jobb oldali elem a gyök: 欧 (76), 頂 (181) (megjegyzés: a bal oldali rész nem gyök egyik esetben sem) 6) a felső elem a gyök: 分 (12), 套 (37), 安 (40), 男 (102) 7) az alsó elem a gyök: 梵 (3), 学 (39), 急 (61), 朶 (75) (a felsorolt példákban a felső elem nem gyök) A fent felsorolt 7 lépés az összes kanji 97%-ának meghatározásában eligazítást nyújt. A további 3%-ban a következő 5 lépés szerint lehet a gyököt meghatározni. 8) a gyök a bal felső sarokban levő elem: 就 (8), 孰 (8), 報 (32), 截 (32) 9) a gyök a jobb felső sarokban levő elem: 尤 (3), 求 (3) 10) a gyök a jobb alsó sarokban levő elem: 君 (30), 布 (50) 11) a gyök a bal alsó sarokban levő elem: 来 (4), 虱 (142) 12) a leghosszabban kinyúló függőleges elem, vagy a legmagasabban elhelyezkedő vízszintes elem a gyök: 民 (1), 与 (1), 央 (2), 史 (2), 事 (6). A kanjikat más szempontok szerint is lehetséges csoportosítani: eredet, összetétel, vonásszám, olvasat stb. alapján (ld. mutatók). A kanjik csoportosítása eredetük és elemeik szerint A kanjik eredetük és elemeik szerint hat csoportba sorolhatók (a kategorizálás a Kanji Power Handbook c. kötet alapján történt, ld. Felhasznált irodalom): 1) A képjelek (piktogrammok, shōkei moji) hétköznapi tárgyak, természeti jelenségek egyszerűsített rajzai ( 山やま 'hegy', 川かわ 'folyó', 木き 'fa', 目め 'szem' stb.). 2) A fogalomjelek (ideogrammák, shiji moji) elvont fogalmak és számok kifejezésére használt egyszerű írásjelek ( 一いち 'egy', 二に 'kettő', 下した 'lent', 上うえ 'fent' stb.). 3) Az összetett ideogrammák (kaii moji): a meglevő kép- és fogalomjelek összekapcsolásával keletkeztek ( 人ひと 'ember' + 木き 'fa' = 休むやすむ 'pihen'; 木き 'fa' + 木き 'fa' = 林はやし 'kis erdő'; 日ひ 'nap' + 月つき 'hold' = 明りひかり 'fény' stb.). 4) Összekapcsolt fonetikai-fogalmi jelek (keisei moji): az írásjegy egyik eleme a jelentést, a másik a kiejtést hordozza (a fonetikai elem kiejtése megegyezik a már meglevő, azaz a leírni kívánt szóéval). A kanjik kb. 85%-át ily módon képezték ( 蜴えき 'gyík': 虫むし 'rovar' + 易えき ). 5) Fonetikai jelként használt írásjegy (kashaku moji): csak a hangalakot használják fel egy fogalom, gyakran idegen nevek (országok, városok) nevének leírására (az összetételből nem lehet következtetni a kifejezés jelentésére; 亜米利加アメリカ 'Amerika', 巴里パリ 'Párizs'; 倫敦ロンドン 'London', 独逸ドイツ 'Németország' stb.). A kanjiknak ilyen típusú használata hasonlít a kana szótagíráséhoz. (Hasonló módszerrel írják át kanjival pl. a Japánban dolgozó külföldiek nevét a névjegykártyákon.)
Útmutató 1000 kanji szótára 6) Származékos írásjegy (tenchū moji): olyan írásjegy, amelynek csak a jelentését használják fel egy-egy kifejezéshez, a hagyományos on és kun olvasatoktól eltérő ejtésmóddal ( お母さんおかあさん 'anya'; 大人おとな 'felnőtt'; 一日ついたち 'elseje'). A kanji írásmódja, a vonások sorrendje és száma A vonásszám meghatározása nem olyan egyértelmű, mint elsőre látszik. A fönt vízszintesen indított és jobbra lefelé ( ), valamint a balról függőlegesen indított és lent, vízszintesen folytatott ( ) vonalakat egy vonásnak kell számítani. Érdemes megfigyelni pl. a 214 gyököt és variánsait, amelyek vonásszám szerint vannak besorolva a táblázatba (hátsó borító belseje). Az egyes kanjik vonásszáma más-más betűtípussal, ill. kézírással megjelenítve eltérő lehet. A kanjik írásánál a vonások sorrendje szigorúan meghatározott. Legalapvetőbb szabály, amelyet be kell tartani: az írásjegyek elemeit mindig föntről lefelé és balról jobbra haladva kell írni. A függőleges vonásokat mindig fentről lefelé, a vízszinteseket balról jobbra húzzuk! Az egyes kanjik írásmódjára külön nem térünk ki; a vonások sorrendjén kívül az arányokra is figyelnünk kell; mindegyikük egy-egy négyzetbe írható. A legalapvetőbb sorrendi szabályok a következők (A Guide to Reading & Writing Japanese, ld. Felhasznált irodalom): 1) fentről lefelé haladunk: 三季幸 2) balról jobbra haladunk: 川竹池 3) ha két vagy több vonás keresztezi egymást, a vízszintes vonás írása általában megelőzi a függőlegesét: 十共末 4) a függőleges vonás megelőzi a vízszintes vonásokat: 王 (a felső vízszintessel kezdjük, utána a függőleges következik, majd a többi vízszintes vonás) 5) a középső résszel kezdjük, majd a bal és jobb oldal következik: 小水 6) a függőleges hosszú vonást írjuk le utoljára (ezek a vízszintes elemeken túlérnek): 中車 7) a hosszú, vízszintes keresztező vonást írjuk le utoljára: 女子母 8) a 'kerítést' írjuk le először, alul nem zárjuk, majd kitöltjük, s az alsó záróvonal az utolsó: 国園 9) a jobbról balra haladó átlós vonal általában megelőzi a balról jobbra haladót: 人文又父 (ez utóbbinál a felső rövidekkel kezdjül, balról) Amennyiben egy-egy elem leírását megtanultuk, az más kanjiban való előfordulásakor is ugyanúgy írandó. Az olvasat A legtöbb kanjinak két, illetve több olvasata van, némelyiknek húsz is. A jelentése attól függ, melyik olvasat társul hozzá. A japánok nemcsak az írásjegyeket, hanem olvasataikat is átvették a kínaiaktól. A kínai nyelv négy tonális szintjét azonban a japánok nem ismerték fel, így számos azonos hangalakhoz különböző jeleket rendeltek. Az 1946. évi írásreformmal azonban az olvasatok hivatalosan elfogadott számát is csökkentették. A kanjiknak kétféle olvasatát különböztetik meg: az on (kínai) és a kun (japán) olvasatot. A legtöbb kanjinak van mind on, mind kun olvasata is. Valamivel kevesebb azoknak a száma, amelyek csak on olvasatúak. A csak kun olvasattal rendelkező írásjegyeket (kokuji) kínai mintára a japánok maguk képezték, számuk egészen alacsony (pl. 畑はた はたけ 'szántóföld'). Az ON olvasat jelölésére a katakana jelek vagy a latin nagybetűk, a kun olvasatéra hiragana vagy latin kisbetűk használatosak. (E kötet olvasat szerinti indexe is ily módon készült, a kétféle olvasat megkülönböztetésével.) Kun-yomi 1) Az egyetlen írásjegyből álló szavakat kun (japános) olvasatuk szerint ejtjük: 月つき 'hold'; 'hónap'; 口くち 'száj'.
Útmutató 1000 kanji szótára 2) Amely szavakban okurigana (hiraganás toldalékolás; a zárójelben álló szótagok) szerepel, a kun olvasatot kell figyelembe venni: 上げるあ ( げる ) 'felemel'; 三つみっ ( つ ) 'három'; 大きいおお ( きい ) 'nagy'; 立つた ( つ ) 'áll'; 買い物かいもの 'bevásárlás'. 3) A személyneveket rendszerint kun olvasat szerint ejtik: 田中たなか ; 小石こいし. On-yomi 1) Néhány kanjinak csak on olvasata van. 2) Az okurigana nélküli kanji összetételeknek rendszerint on olvasatuk van: 動物どうぶつ 'állat'; 公園こうえん 'park'; 学校がっこう 'iskola'. Az összetett szavak esetében lehetséges, hogy ugyanannak a kanjisornak on és kun olvasata is van, hasonló vagy teljesen eltérő jelentéssel: 明日あした / みょうにち ( あす ejtése is van) 'holnap, másnap'; 一日いちにち / いちじつ 'egy nap'; ついたち 'elseje'; 白鳥はくちょう 'hattyú'; しろとり 'fehér madár'. Ateji Előfordul, hogy a kanjinak csak a jelentését használják fel egy-egy kifejezéshez, a hagyományos on és kun olvasatoktól eltérő ejtésmóddal, pl. お母さんおかあさん 'anya'; お兄さんおにいさん 'bátya'; 大人おとな 'felnőtt'. A kanji jegyzék példáiban az ide tartozó kifejezések mellett *jel található. Más esetben fonetikai jelként használják a kanjisort; az összetételből nem lehet következtetni a kifejezés jelentésére: 出来るできる 'képes vmire'. Ily módon használnak kanjikat összetételekben országnevek leírására, az adott ország nevének elavult, fonetikus kanji írásmódját alkalmazva: 日にち 'Japán'; 米べい 'Amerika'; 英えい 'Anglia'; 仏ふつ 'Franciaország'; 中ちゅう 'Kína'. Mindkét, a fent leírt módon használt kanjik neve ateji. *** Forrás A kiadvány az alábbi könyvek és mellékleteinek felhasználásával készült: 1000 kanji szótára. Szerk. Z. Máté Judit. Bp., 2003. Kanji Power Handbook for the Japanese Language Proficiency Test. Tokyo, ALC Press Inc., 1994. Kojima Y. Takebayashi S. Nakao K.: Kenkyusha Lighthouse Japanese English Dictionary. 4 th ed. Tokyo, Kenkyusha, 1999. Masatoshi Yoshida Yoshikatsu Nakamura: Kodansha's Furigana English Japanese Dictionary. Tokyo, Kodansha International, 1996. Masatoshi Yoshida Yoshikatsu Nakamura: Kodansha's Furigana Japanese English Dictionary. Tokyo, Kodansha International, 1995. Nelson, Andrew N.: The Modern Reader`s Japanese English Character Dictionary. 2nd rev. ed. Rutland, Vermont and Tokyo, Tuttle, 1974 [1991]. Nihongo Nōryoku Shiken. 3 4kyū juken mondaishū. Tokyo, ALC, 1992. Nihongo Nōryoku Shiken. 3 kyū. Tokyo, 1993 1994. Nihongo Nōryoku Shiken. Chōkai mondai ni tsuyoku naru hon. Tokyo, ALC, 1993. Takebayashi S. Kojima Y. Higashi N.: Kenkyusha Lighthouse English Japanese Dictionary. 3 rd ed. Tokyo, Kenkyusha, 1996. Köszönet Köszönetet mondok Matsui Miko sannak, önzetlen és pontos lektori munkájáért. Budapest, 2008. július Máté Judit Nobara Kiadó 野ばら *Részlet az 1000 kanji szótára c. kötet bevezetőjéből, Z. Máté Judit, 2003
A teljes japán szótagábécé (módosító jelekkel, kétféle átírásban) A 46 alapszótag Hiragana Katakana Nihon Hyōjun Kiejtés Hiragana Katakana Nihon Hyōjun Kiejtés ぜ ゼ ze ze dze あ ア a a a ぞ ゾ zo zo dzo い イ i i i だ ダ da da da う ウ u u u ぢ ヂ di ji dzsi え エ e e e づ ヅ du zu dzu お オ o o o で デ de de de か カ ka ka ka ど ド do do do き キ ki ki ki ば バ ba ba ba く ク ku ku ku び ビ bi bi bi け ケ ke ke ke ぶ ブ bu bu bu こ コ ko ko ko べ ベ be be be さ サ sa sa sza ぼ ボ bo bo bo し シ si shi si ぱ パ pa pa pa す ス su su szu ぴ ピ pi pi pi せ セ se se sze ぷ プ pu pu pu そ ソ so so szo ぺ ペ pe pe pe た タ ta ta ta ぽ ポ po po po ち チ ti chi csi きゃ キャ kya kya kja つ ツ tu tsu cu きゅ キュ kyu kyu kju て テ te te te きょ キョ kyo kyo kjo と ト to to to ぎゃ ギャ gya gya gja な ナ na na na ぎゅ ギュ gyu gyu gju に ニ ni ni nyi ぎょ ギョ gyo gyo gjo ぬ ヌ nu nu nu しゃ シャ sya sha sa ね ネ ne ne ne しゅ シュ syu shu su の ノ no no no しょ ショ syo sho so は ハ ha ha ha じゃ ジャ zya ja dzsa ひ ヒ hi hi hi じゅ ジュ zyu ju dzsu ふ フ hu fu fu じょ ジョ zyo jo dzso へ ヘ he he he ちゃ チャ tya cha csa ほ ホ ho ho ho ちゅ チュ tyu chu csu ま マ ma ma ma ちょ チョ tyo cho cso み ミ mi mi mi ぢゃ ヂャ dya ja dzsa む ム mu mu mu ぢゅ ヂュ dyu ju dzsu め メ me me me ぢょ ヂョ dyo jo dzso も モ mo mo mo にゃ ニャ nya nya nja や ヤ ya ya ja にゅ ニュ nyu nyu nju ゆ ユ yu yu ju にょ ニョ nyo nyo njo よ ヨ yo yo jo ひゃ ヒャ hya hya hja ら ラ ra ra ra ひゅ ヒュ hyu hyu hju り リ ri ri ri ひょ ヒョ hyo hyo hjo る ル ru ru ru びゃ ビャ bya bya bja れ レ re re re びゅ ビュ byu byu bju ろ ロ ro ro ro びょ ビョ byo byo bjo わ ワ wa wa va ぴゃ ピャ pya pya pja を ヲ wo - o ぴゅ ピュ pyu pyu pju ん ン n n n ぴょ ピョ pyo pyo pjo Módosított hangok みゃ ミャ mya mya mja Hiragana Katakana Nihon Hyōjun Kiejtés みゅ ミュ myu myu mju が ガ ga ga ga みょ ミョ myo myo mjo ぎ ギ gi gi gi りゃ リャ rya rya rja ぐ グ gu gu gu りゅ リュ ryu ryu rju げ ゲ ge ge ge りょ リョ ryo ryo rjo ご ゴ go go go Egyéb jelek ざ ザ za za dza っ ッ hosszabbítás jele じ ジ zi ji dzsi - ー hosszabbítás jele ず ズ zu zu dzu 々 szótagkettőzés jele (kanji jel)
A 214 történelmi gyök (főbb variánsokkal) 1 1* 2 3 4 (4) 5* (5) 6 2 7* 8 9* (9) 10 11* 12* 13 14 15 16 17 18* (18) 19* 20 21* 22 23 24* 25* 26 27 28* 29* (162) 3 30* 31 32* 32 33* 34 35 36* 37* 38* 39* 40 41* 42* 43 44* 45 46* 47* (47) 48* 49* 50* 51* 52 53 54 55* 56* 57* 58 (58) 59 60* (61) (64) (85) (94) (140) (162) (163) (170) 4 61* (61) (61) 62 63* 64* (64) 65 66 (66) 67* 68* 69* 70* 71 72* 73* 74* 75* 76* 77* (77) 78 79 80* (80)* 81* 82* 83* 84 85* (85) 86* (86) 87* (87) 88* 89 90 91* 92* 93* (93) 94* (94) (96) (103) (113) (125) (130) 5 (80) 95 96* (96) 97* 98* 99* 100* 101* 102* 103* (103) 104 105 106* 107* 108* 109* 110* 111* 112* 113* (113) 114 115 116* (116) 117* (122) (145) 6 118* (118) 119* 120* (120) 121* 122 (122) 123* (123) 124* (124) 125* (125) 126* 127* 128* 129 130* (130) 131* 132* 133* 134* 135* 136 137* 138 139* 140 (140) 141 142* 143* 144* 145* (145) 146* 7 147* 148* 149*
150* 151* 152* 153 154* 155* 156* 157* 158* 159* 160* 161* 162 (162) (162) 163* (163) 8 9 164* 165* 166* 167* 168* 169* 170* (170) 171 172 173* 174* 175* 176* 177* 178 179* 180* 181* 182* 183* 184* 185* 186* 10 187* 188* 189* 190 191 192 193 11 12 13 194* 195* 196* 197* 198* 199* 200* 201* 202* 203* 204 205 206* 207* 208* 14 209* 210* 15 211* 16 212* 17 213* 214* A *-gal jelölt gyökök egyben önálló kanjik is. Megjegyzés: a variáns (zárójelben álló számmal jelölve) csak ott szerepel, ahol írásmódja lényegesen eltér az eredeti gyöktől, ill. eltérő a vonásszáma. A variánsok egyrészt a vonásszám szerinti helyükön, másrészt az eredeti gyök mellett is szerepelnek.
A japán hangok magyar kiejtése a: a magyar a és á közé eső, rövid hang; i: magyar i; u: ajakréses u hang (nem ajakkerekítéses, mint a magyar u); e: zárt magyar e (mint az 'ember' 2. e-je); o: magyar o ka, ki, ku, ke, ko: magyar k (értsd: ka, ki, ku, ke, ko) sa, shi, su, se, so: átírásban s, ejtésük:magyar sz; sh: ejtése magyar s ta, chi, tsu, te, to: magyar t; ch: magyar cs; ts: magyar c na, ni, nu, ne, no: magyar n; ni: magyar nyi ha, hi, fu, he, ho: magyar h; fu: a magyar f-hez hasonló, tkp. az f és h közti hang ma, mi, mu, me, mo: magyar m ya, yu, yo: magyar ja, ju, jo ra, ri, ru, re, ro: kevésbé pergetett, mint a magyar r; idegen szavakban az l átírására is használják (a japánban nincs l hang) wa: a magyar v-hez hasonló, inkább u-ból indított hang; wo: magyar o hang; (csak a tárgyrag partikulájaként használatos) n: magyar n, egyedüli önálló szótagalkotó mássalhangzó a japánban ga, gi, gu, ge, go: magyar g za, ji, zu, ze, zo: magyar z; ji: magyar dzs; szó belsejében és szó végén a z és j: magyar z és zs da, ji, zu, de, do: magyar d; ji, zu: ld. mint fent ba, bi, bu, be, bo: magyar b pa, pi, pu, pe, po: magyar p kya, kyu, kyo: ki-ből indított magyar kja, kju, kjo (egy szótagként; a ki i-jét nem ejtjük) gya, gyu, gyo: gi-ből indított gja, gju, gjo (egy szótagként; a gi i-jét nem ejtjük) sha, shu, sho: magyar sa, su so ja, ju, jo: magyar dzsa, dzsu, dzso (a sa és a ta sorban is!) cha, chu, cho: magyar csa, csu, cso nya, nyu, nyo: nyi-ből indított nja, nju, njo (egy szótagként) hya, hyu, hyo: hi-ből indított hja, hju, hjo (egy szótagként) bya, byu. byo: bi-ből indított bja, bju, bjo (egy szótagként) pya, pyu, pyo: pi-ből indított pja, pju, pjo (egy szótagként) mya, myu, myo: mi-ből indított mja, mju, mjo (egy szótagként) rya, ryu, ryo: ri-ből indított rja, rju, rjo (egy szótagként) kis tsu: gégezárhang; a következő mássalhangzó nyújtásával jelöljük a latin betűs átírásban : magánhangzó nyújtás jele; az előtte levő magánhangzó nyújtását jelöli Az öt magánhangzó ejtése mind önállóan, mind szótagban nagyjából megegyezik. Zöngétlen mássalhangzók közt ill. szó végén az i és u zöngétlenné válik: képzése, a képzés helye megmarad, de szinte nem hallatszik (desu, ejtsd: desz'; shita: ejtsd: s'ta). Összetett szavakban a második tag zöngétlen szókezdő mássalhangzója gyakran zöngésedik: shiro ('fehér') + kuma ('medve') = shiroguma (ejtsd: siroguma, 'jegesmedve'). Iroha ábécé い i ろ ro は ha に ni ほ ho へ he と to ち chi り ri ぬ nu る ru を wo わ wa か ka よ yo た ta れ re そ so つ tsu ね ne な na ら ra む mu う u ゐ wi の no お o く ku や ya ま ma け ke ふ fu こ ko え e て te あ a さ sa き ki ゆ yu め me み mi し shi ゑ we ひ hi も mo せ se す su
Japán betűtípusok (TrueType) TSC JpnMincho S TT 雨が降る あめがふる MS PGothic 雨が降る あめがふる TSC JpnGyokaisho S TT 雨が降る あめがふる TSC JpnGyokaisho M TT 雨が降る あめがふる TSC JpnGyosho S TT 雨が降る あめがふる TSC JpnGyosho M TT 雨が降る あめがふる TSC JpnKaisho M TT 雨が降る あめがふる TSC JpnKanteiryu L TT 雨が降る あめがふる TSC JpnKoin M TT 雨が降る あめがふる
Japán betűtípusok (TrueType) TSC JpnKuromaruPop L TT 雨が降る あめがふる TSC JpnLeisho M TT 雨が降る あめがふる TSC JpnMincho S TT 雨が降る あめがふる TSC JpnPop M TT 雨が降る あめがふる TSC JpnRoundGothic M TT 雨が降る あめがふる TSC JpnShiroMaruPop L TT 雨が降る あめがふる
Hiragana a-i-u-e-o 1 あ い う え お
2 Hiragana ka-ki-ku-ke-ko か き く け こ
Hiragana sa-shi-su-se-so 3 さ し す せ そ
4 Hiragana ta-chi-tsu-te-to た ち つ て と
Hiragana na-ni-nu-ne-no 5 な に ぬ ね の
6 Hiragana ha-hi-hu-he-ho は ひ ふ ふ へ ほ
Hiragana ma-mi-mu-me-mo 7 ま み む め も
8 Hiragana ya-yu-yo や ゆ よ
Hiragana ra-ri-ru-re-ro 9 ら り る れ ろ
10 Hiragana wa-wo-n わ を ん
Hiragana ga-gi-gu-ge-go 11 が ぎ ぐ げ ご
12 Hiragana za-ji-zu-ze-zo ざ じ ず ぜ ぞ
Hiragana da-ji-zu-de-do 13 だ ぢ づ で ど
14 Hiragana ba-bi-bu-be-bo ば び ぶ べ ぼ
Hiragana pa-pi-pu-pe-po 15 ぱ ぴ ぷ ぺ ぽ
16 Hiragana kya-kyu-kyo きゃ きゅ きょ
Hiragana gya-gyu-gyo 17 ぎゃ ぎゅ ぎょ
18 Hiragana sha-shu-sho しゃ しゅ しょ
Hiragana ja-ju-jo 19 じゃ じゅ じょ
20 Hiragana cha-chu-cho ちゃ ちゅ ちょ
Hiragana ja-ju-jo 21 ぢゃ ぢゅ ぢょ
22 Hiragana nya-nyu-nyo にゃ にゅ にょ
Hiragana hya-hyu-hyo 23 ひゃ ひゅ ひょ
24 Hiragana bya-byu-byo びゃ びゅ びょ
Hiragana pya-pyu-pyo 25 ぴゃ ぴゅ ぴょ
26 Hiragana mya-myu-myo みゃ みゅ みょ
Hiragana rya-ryu-ryo 27 りゃ りゅ りょ
28 Katakana a-i-u-e-o ア イ ウ エ オ
Katakana ka-ki-ku-ke-ko 29 カ キ ク ケ コ
30 Katakana sa-shi-su-se-so サ シ ス セ ソ
Katakana ta-chi-tsu-te-to 31 タ チ ツ テ ト
32 Katakana na-ni-nu-ne-no ナ ニ ヌ ネ ノ
Katakana ha-hi-hu-he-ho 33 ハ ヒ フ ヘ ホ
34 Katakana ma-mi-mu-me-mo マ ミ ム メ モ
Katakana ya-yu-yo 35 ヤ ユ ヨ
36 Katakana ra-ri-ru-re-ro ラ リ ル レ ロ
Katakana wa-wo-n 37 ワ ヲ ン
38 Katakana ga-gi-gu-ge-go ガ ギ グ ゲ ゴ
Katakana za-ji-zu-ze-zo 39 ザ ジ ズ ゼ ゾ
40 Katakana da-ji-zu-de-do ダ ヂ ヅ デ ド
Katakana ba-bi-bu-be-bo 41 バ ビ ブ ベ ボ
42 Katakana pa-pi-pu-pe-po パ ピ プ ペ ポ
Katakana kya-kyu-kyo 43 キャ キュ キョ
44 Katakana gya-gyu-gyo ギャ ギュ ギョ
Katakana sha-shu-sho 45 シャ シュ ショ
46 Katakana ja-ju-jo ジャ ジュ ジョ
Katakana cha-chu-cho 47 チャ チュ チョ
48 Katakana ja-ju-jo ヂャ ヂュ ヂョ
Katakana nya-nyu-nyo 49 ニャ ニュ ニョ
50 Katakana hya-hyu-hyo ヒャ ヒュ ヒョ
Katakana bya-byu-byo 51 ビャ ビュ ビョ
52 Katakana pya-pyu-pyo ピャ ピュ ピョ
Katakana mya-myu-myo 53 ミャ ミュ ミョ
54 Katakana rya-ryu-ryo リャ リュ リョ
Kanji 1-5 55 一 右 雨 円 火
56 Kanji 6-10 下 何 外 学 間
Kanji 11-15 57 気 九 休 金 月
58 Kanji 16-20 見 五 後 午 語
Kanji 21-25 59 校 行 高 国 今
60 Kanji 26-30 左 三 山 四 子
Kanji 31-35 61 時 七 車 十 出
62 Kanji 36-40 書 女 小 上 食
Kanji 41-45 63 人 水 生 西 川
64 Kanji 46-50 千 先 前 大 男
Kanji 51-55 65 中 長 天 電 土
66 Kanji 56-60 東 読 南 二 日
Kanji 61-66 67 入 年 白 八 半
68 Kanji 67-70 百 父 分 聞 母
Kanji 71-75 69 北 木 本 毎 万
70 Kanji 76-80 名 友 来 六 話
Kanji 81-85 71 悪 安 医 意 以
72 Kanji 86-90 飲 院 員 運 英
Kanji 91-95 73 映 駅 屋 音 花
74 Kanji 96-100 歌 夏 家 画 会
Kanji 101-105 75 海 開 界 楽 館
76 Kanji 106-110 漢 帰 起 究 急
Kanji 111-115 77 牛 去 魚 強 教
78 Kanji 116-120 京 業 近 銀 空
Kanji 121-125 79 計 兄 犬 研 建
80 Kanji 126-130 験 言 元 古 口
Kanji 131-135 81 工 広 考 黒 作
82 Kanji 136-140 紙 思 姉 止 仕
Kanji 141-145 83 死 使 始 試 私
84 Kanji 146-150 字 自 事 持 室
Kanji 151-155 85 質 社 写 者 借
86 Kanji 156-160 手 主 週 秋 集
Kanji 161-165 87 習 終 住 重 春
88 Kanji 166-170 少 場 色 心 新
Kanji 171-175 89 親 真 図 青 正
90 Kanji 176-180 世 赤 夕 切 早
Kanji 181-185 91 走 送 足 族 多
92 Kanji 186-190 体 待 貸 台 代
Kanji 191-195 93 題 知 地 茶 着
94 Kanji 196-200 昼 注 町 鳥 朝
Kanji 201-205 95 通 弟 店 転 田
96 Kanji 206-210 度 答 冬 同 道
Kanji 211-215 97 動 堂 特 肉 売
98 Kanji 216-220 買 発 飯 病 品
Kanji 221-225 99 不 風 服 物 文
100 Kanji 226-230 別 勉 歩 方 妹
Kanji 231-235 101 味 明 目 問 夜
102 Kanji 236-240 野 有 曜 用 洋
Kanji 241-245 103 理 立 旅 料 力
104 Kanji 246-250 愛 圧 暗 委 位
Kanji 251-255 105 衣 囲 胃 移 偉
106 Kanji 256-260 違 依 域 育 引
Kanji 261-265 107 印 因 羽 宇 雲
108 Kanji 266-270 泳 栄 永 営 鋭
Kanji 271-275 109 易 液 越 遠 園
110 Kanji 276-280 塩 演 延 煙 汚
Kanji 281-285 111 王 横 央 欧 押
112 Kanji 286-290 奥 億 温 科 化
Kanji 291-295 113 荷 貨 課 加 果
114 Kanji 296-300 可 過 河 菓 靴
Kanji 301-305 115 貝 絵 回 階 械
116 Kanji 306-310 改 快 解 灰 介
Kanji 311-315 117 皆 害 角 各 覚
118 Kanji 316-320 確 格 革 額 掛
Kanji 321-325 119 活 割 寒 感 管
120 Kanji 326-330 官 完 関 観 慣
Kanji 331-335 121 刊 簡 巻 干 乾
122 Kanji 336-340 患 甘 汗 缶 換
Kanji 341-345 123 丸 岩 顔 岸 願
124 Kanji 346-350 含 記 期 器 季
Kanji 351-355 125 喜 希 機 規 寄
126 Kanji 356-360 危 机 幾 祈 議
Kanji 361-365 127 技 疑 喫 詰 客
128 Kanji 366-370 逆 球 級 泣 給
Kanji 371-375 129 求 救 久 旧 吸
130 Kanji 376-380 許 居 巨 漁 御
Kanji 381-385 131 橋 競 共 協 境
132 Kanji 386-390 胸 供 恐 叫 況
Kanji 391-395 133 狭 挟 局 曲 極
134 Kanji 396-400 玉 禁 均 勤 苦
Kanji 401-405 135 区 具 偶 隅 掘
136 Kanji 406-410 君 訓 軍 群 形
Kanji 411-415 137 係 軽 景 型 経
138 Kanji 416-420 警 敬 傾 芸 迎
Kanji 421-425 139 劇 血 決 欠 結
140 Kanji 426-430 県 検 券 険 件
Kanji 431-435 141 権 軒 堅 肩 賢
142 Kanji 436-440 原 限 現 減 戸
Kanji 441-445 143 湖 庫 固 個 呼
144 Kanji 446-450 枯 雇 誤 互 黄
Kanji 451-455 145 光 交 向 幸 港
146 Kanji 456-460 航 候 好 耕 講
Kanji 461-465 147 構 鉱 効 厚 紅
148 Kanji 466-470 降 香 更 郊 荒
Kanji 471-475 149 硬 肯 合 号 谷
150 Kanji 476-480 告 刻 骨 込 根
Kanji 481-485 151 混 困 婚 差 査
152 Kanji 486-490 砂 座 細 才 祭
Kanji 491-495 153 最 菜 採 際 妻
154 Kanji 496-500 再 済 歳 材 在
Kanji 501-505 155 財 罪 咲 昨 殺
156 Kanji 506-510 察 刷 札 冊 雑
Kanji 511-515 157 皿 算 散 参 産
158 Kanji 516-520 賛 残 糸 市 指
Kanji 521-525 159 歯 史 師 枝 資
160 Kanji 526-530 支 詞 誌 刺 伺
Kanji 531-535 161 脂 耳 寺 次 治
162 Kanji 536-540 児 辞 示 似 式
Kanji 541-545 163 識 失 湿 実 捨
164 Kanji 546-550 弱 若 首 取 守
Kanji 551-555 165 酒 種 受 州 拾
166 Kanji 556-560 周 収 舟 柔 宿
Kanji 561-565 167 祝 述 術 順 準
168 Kanji 566-570 純 所 暑 初 諸
Kanji 571-575 169 署 処 緒 助 除
170 Kanji 576-580 商 章 勝 消 賞
Kanji 581-585 171 笑 照 象 焼 招
172 Kanji 586-590 承 将 昇 床 召
Kanji 591-595 173 紹 乗 状 常 情
174 Kanji 596-600 城 蒸 畳 植 職
Kanji 601-605 175 触 森 申 神 身
176 Kanji 606-610 進 深 信 臣 針
Kanji 611-615 177 辛 伸 震 寝 吹
178 Kanji 616-620 数 星 声 晴 成
Kanji 621-625 179 静 省 清 政 性
180 Kanji 626-630 制 勢 精 製 姓
Kanji 631-635 181 税 石 昔 積 席
182 Kanji 636-640 責 績 隻 籍 跡
Kanji 641-645 183 雪 説 折 接 設
184 Kanji 646-650 絶 線 船 浅 選
Kanji 651-655 185 戦 洗 泉 専 占
186 Kanji 656-660 全 然 組 祖 草
Kanji 661-665 187 相 想 争 総 層
188 Kanji 666-670 装 窓 捜 掃 双
Kanji 671-675 189 燥 増 像 造 臓
190 Kanji 676-680 蔵 憎 贈 速 息
Kanji 681-685 191 側 束 則 測 続
192 Kanji 686-690 卒 率 村 孫 損
Kanji 691-695 193 尊 存 他 打 太
194 Kanji 696-700 対 帯 退 替 袋
Kanji 701-705 195 第 宅 濯 達 炭
196 Kanji 706-710 短 単 担 探 談
Kanji 711-715 197 団 断 暖 段 池
198 Kanji 716-720 置 値 遅 恥 竹
Kanji 721-725 199 築 畜 虫 柱 仲
200 Kanji 726-730 宙 駐 貯 著 調
Kanji 731-735 201 兆 頂 庁 超 直
202 Kanji 736-740 珍 沈 追 痛 定
Kanji 741-745 203 庭 低 停 底 程
204 Kanji 746-750 泥 的 適 滴 鉄
Kanji 751-755 205 点 伝 殿 都 徒
206 Kanji 756-760 塗 途 渡 努 怒
Kanji 761-765 207 頭 当 島 等 登
208 Kanji 766-770 投 湯 灯 党 塔
Kanji 771-775 209 到 盗 筒 凍 逃
210 Kanji 776-780 倒 童 働 銅 導
Kanji 781-785 211 得 毒 独 突 届
212 Kanji 786-790 曇 鈍 内 難 軟
Kanji 791-795 213 乳 任 認 熱 念
214 Kanji 796-800 燃 農 能 脳 濃
Kanji 801-805 215 悩 波 破 馬 配
216 Kanji 806-810 敗 拝 背 杯 倍
Kanji 811-815 217 泊 薄 麦 爆 箱
218 Kanji 816-820 畑 肌 髪 抜 坂
Kanji 821-825 219 板 反 犯 判 版
220 Kanji 826-830 般 販 番 晩 皮
Kanji 831-835 221 悲 費 飛 比 非
222 Kanji 836-840 否 彼 疲 被 美
Kanji 841-845 223 鼻 備 筆 必 匹
224 Kanji 846-850 氷 表 秒 猫 貧
Kanji 851-855 225 瓶 負 付 府 夫
226 Kanji 856-860 布 富 婦 浮 怖
Kanji 861-865 227 普 膚 符 部 武
228 Kanji 866-870 舞 封 福 副 複
Kanji 871-875 229 復 腹 幅 払 沸
230 Kanji 876-880 仏 粉 平 兵 並
Kanji 881-885 231 閉 米 返 変 辺
232 Kanji 886-890 編 片 便 補 捕
Kanji 891-895 233 暮 募 放 法 包
234 Kanji 896-900 豊 報 訪 宝 抱
Kanji 901-905 235 望 暴 貿 防 棒
236 Kanji 906-910 忘 亡 帽 忙 坊
Kanji 911-915 237 磨 枚 埋 末 満
238 Kanji 916-920 未 民 眠 無 夢
Kanji 921-925 239 務 娘 鳴 命 迷
240 Kanji 926-930 面 綿 毛 門 薬
Kanji 931-935 241 役 約 油 由 輸
242 Kanji 936-940 遊 勇 郵 優 予
Kanji 941-945 243 預 余 与 葉 陽
244 Kanji 946-950 様 要 容 幼 溶
Kanji 951-955 245 腰 踊 浴 欲 翌
246 Kanji 956-960 頼 落 絡 乱 卵
Kanji 961-965 247 利 裏 陸 律 略
248 Kanji 966-970 流 留 粒 両 良
Kanji 971-975 249 量 領 了 療 涼
250 Kanji 976-980 緑 林 輪 類 涙
Kanji 981-985 251 礼 令 例 冷 零
252 Kanji 986-990 齢 戻 歴 列 練
Kanji 991-995 253 連 恋 路 労 老
254 Kanji 996-1000 録 論 和 湾 腕
Free Genkoyoushi (Japanese Character) Paper from http://incompetech.com/graphpaper/genkoyoushi/
Free Genkoyoushi (Japanese Character) Paper from http://incompetech.com/graphpaper/genkoyoushi/