げんき II. Fittler Áron Száyer Ildikó Csizmadia Blanka. Károli Gáspár Református Egyetem. Japán Tanszék december

Átírás

1 げんき II Szerkesztők: Kalafszy Okszána Fittler Áron Száyer Ildikó Csizmadia Blanka Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszék 2009.december 1

2 13. lecke Részmunka keresése NYELVTAN 1. Potenciális alakú igék Akkor használjuk a potenciális alakú igéket, ha valaki "tud", "képes valamire" vagy valami "lehetséges". A potenciális igealakokat a következő szabályok szerint alkotjuk: Ru-igék: a "-ru" végződés helyett "-rareru" kerül a szó végére: Pl.: 見 る(mi-ru) 見 られる (mi-rareru) U-igék: Az "-u" végződés helyett "-eru" kerül a szó végére: Pl: 行 く(ik-u) 行 ける (ik-eru) 話 す 話 せる 買 う 買 える 泳 ぐ 泳 げる 遊 ぶ 遊 べる 待 つ 待 てる 読 む 読 める 死 ぬ 死 ねる 取 る 取 れる Rendhagyó igék: 来 る(kuru) こられる する できる Észrevehető, hogy a "ru" igék potenciális alakja hosszabb, mint a "ru"-re végződő "u" igéké. (Hasonlítsuk össze a 取 れる-t és a 見 られる t a fenti listában!) A 来 る-nek és a"ru" igéknek vannak rövidebb, alternatív potenciális formái, amelyek a "-rareru" végződés helyett "-reru" végződést kapnak. Ezek a "-ra" nélküli formák egyre népszerűbbek, de nem tartják őket számon, mint standard formákat. Ru-igék: 2

3 Potenciális alak Alternatív potenciális alak 出 る 出 られる 出 れる 見 る 見 られる 見 れる Rendhagyó: くる こられる これる A potenciális igealakokat úgy ragozzuk, mint a "ru" igéket. 私 は 日 本 語 が 話 せます Tudok japánul. 私 は 泳 げないんです (Az az igazság, hogy) nem tudok úszni. 雨 が 降 ったので 海 に 行 けませんでした (Nem tudtunk kimenni a tengerhez, mert esett az eső.) A következő táblázat összefoglalja a potenciális igék ragozási formáit: Rövid alak Hosszú alak Kijelentő Tagadó Kijelentő Tagadó Jelen idő 見 られる 見 られない 見 られます 見 られません Múlt idő "te" forma 見 られた 見 られて 見 ら れ な か っ た 見 られました 見 ら れ ま せ ん でした 2. ~し Ha valaminek meg akarjuk adni az okát, a から partikulát használjuk. (Ok) から (szituáció) Kérdés: どうしてパーティーに 来 ないんですか? Miért nem jössz a buliba? Válasz: あした 試 験 があるから 今 日 は 勉 強 しなくちゃいんです Holnap vizsgám lesz, ezért ma tanulnom kell. Ha nem csak egy, hanem több okot akarunk megemlíteni, akkor használhatjuk a し partikulát a から helyett. A し partikula általában az állítmány rövid alakja után áll. (ok 1 ) し (ok 2 ) し (szituáció) 3

4 日 本 語 はおもしろいし 先 生 はいいし 私 は 日 本 語 の 授 業 が 大 好 きです Nagyon szeretem a japán órákat, mert a nyelv érdekes és a tanár jó. 家 族 から 手 紙 が 来 たし 彼 と 電 話 で 話 したし きのうはとてもいい 日 でした Tegnap jó napom volt, mert levelet kaptam a családtól és a barátom is felhívott. K: 国 に 帰 りたいですか? Vissza akarsz térni az országodba? V: いいえ 日 本 の 生 活 は 楽 しいし いい 友 だちがいるし 帰 りたくありません Nem, mert az élet Japánban kellemes és jó barátaim is vannak itt, nem akarok visszatérni. Használhatunk egy し t, ha azt szeretnénk érzékeltetni, hogy nem ez az egyetlen ok. 物 価 が 安 いし この 町 の 生 活 は 楽 しいです Ebben a városban kellemes az élet. Például az árak alacsonyak. 山 下 先 生 はいい 先 生 です 教 えるのが 上 手 だし 親 切 だし Yamashita professzor jó tanár. Jól tanít és kedves. Fontos, hogy a partikula a rövid alakot követi. 1 A jelen idejű mondatokban ez azt jelenti, hogy a だ csak a な-melléknevekkel és a főnevekkel állhat, az い-melléknevekkel nem. い-melléknevek: おもしろいし な-melléknevek: 好 きだし Főnév+です: 学 生 だし 3. ~そうです(Úgy tűnik ) Akkor kapcsoljuk a そうです formát az い és な melléknevek tövéhez, ha azt akarjuk kifejezni, hogy valami látszólag valamilyen. 2 Amikor azt mondjuk ~ そ う で す, akkor találgatunk, hogy mi fog történni a benyomásaink alapján. 1 A nagyon udvarias beszédstílusban a し partikula követheti a hosszú alakot is, ugyanúgy, mint a から kötőpartikula, amely egyaránt követhet rövid alakot (6. lecke) és hosszú alakot (9.lecke). 私 は 来 年 も 日 本 語 を 勉 強 します 日 本 が 好 きですし 日 本 語 がおもしろいですし Jövőre is japánul fogok tanulni. Szeretem a Japánt és a japán nyelv is érdekes. 2 A そうです t kapcsolhatjuk igetőhöz is, ha egy hamarosan bekövetkezni látszó eseményről van szó. 雨 が 降 りそうです Úgy néz ki, esni fog. A tagadó igető + そうです rendhagyóan kapcsolódik. 雨 が 降 りそうもありません Nem úgy néz ki, hogy esni fog. 4

5 Az い-melléknevekkel képzett mondatokhoz a melléknév szóvégi い jét vágjuk le, a な melléknevekél pedig a な t. Az egyetlen kivétel az いい, mert ezt a melléknév a そう előtt よ さ vá alakul. このりんごはおいしそうです Ez az alma finomnak tűnik. あした 天 気 はよさそうです Úgy tűnik, holnap jó idő lesz. メアリーさんは 元 気 そうでした Úgy tűnt, hogy Mary jól van. い-melléknevek: おいしいし おいしそうです Kivétel: いい よさそうです な-melléknevek: 元 気 (な) 元 気 そうです A そ う で す formát lehet tagadó formájú melléknevekkel is használni. A tagadó な い végződés a そう előtt なさ ra cserélődik. この 本 は 難 しくなさそうです Úgy tűnik, ez a könyv nem bonyolult. ともこさんはテニスが 上 手 じゃなさそうです Úgy tűnik, hogy Tomoko nem tud jól teniszezni. A melléknév + そうです formát lehet használni arra is, hogy főnevet képezzünk. A そう egy な-melléknév, ezért a főnév elé そうな-t teszünk. 暖 かそうなセーターを 着 ています Melegnek tűnő pulóvert visel. Sok そうです formát tartalmazó mondatban a találgatás látható benyomások alapján történik. Viszont hibás azt állítani, hogy a そう elválaszthatatlanul kapcsolódik a vizuális élményhez. Akkor használjuk a そ う で す formát, ha híján vagyunk a megkérdőjelezhetetlen bizonyítéknak. (Például akkor mondjuk egy almára, hogy おいしそうです, ha még nem volt alkalmunk belekóstolni. Ha már belekóstoltunk, azt mondjuk おいしい.) Az olyan melléknevek esetében, ahol a látható benyomás hozzátartozik a melléknévhez, mint például a きれいな nem használjuk a そう-t és mondjuk, hogy きれいそうです, ha szépnek találunk valamit, mert a látottakból már elég bizonyítékunk van arra, hogy szépnek gondoljuk. 4. ~てみる Akkor használjuk az ige "te" formáját és a みる segédigét, ha azt szeretnénk kifejezni, hogy valaki "ideiglenesen csinál valamit", vagy "megpróbál valamit csinálni". A cselekvő nem biztos abban, hogy mi lesz a cselekvés kimenetele, de megpróbálja, hogy megnézze milyen hatást válthat ki. 5

6 漢 字 がわからなかった ので 日 本 人 の 友 だちに 聞 いてみました Nem értettem a kanjit, ezért megpróbáltam megkérdezni a japán barátomat. 友 だちがあの 店 のケーキはおいしいと 言 っていましたから 今 度 食 べてみます A barátom azt mondja, hogy a abban a boltban finom a sütemény, ezért a mostanában elmegyek és megkóstolom. A みる a 見 る igéből jön és szabályos "ru" igeként kell ragozni. 5. なら Egy "főnév A なら állítmány X" szerkezetű mondat azt fejezi ki, hogy az "állítmány X" csak "A"-ra vonatkozik és többé nem általánosan igaz. Más szóval a なら formát tartalmazó mondatok lényege a "szűkítés" és az "ellentét" kifejezése. (A なら t magyarul úgy lehetne fordítani: "ha arról van szó"; "ami azt illeti") 1. szituáció: K: ブラジルに 行 ったことがありますか? Voltál már Brazíliában? V: メキシコなら 行 ったことがありますが ブラジルは 行 ったことがありません 3 Mexikóban voltam, de Brazíliában nem. 2. szituáció: K: 日 本 語 がわかりますか? Ért japánul? V: ひらがなならわかります Ha hiraganáról van szó, igen. A なら egy olyan mondatot vezet be, amely valamilyen pozitívumot mond az ütköztetett dologról. Az első szituációban a なら Mexikót pozitívan tünteti fel Brazíliával szemben, amely a kérdés eredeti tárgya volt. A második szituáció egy kisebb részt, vagyis a hiraganát hozza fel és ütközteti a nagyobb résszel, vagyis a nyelvvel. 6. 一 週 間 に 三 回 Ezzel a szerkezettel egy bizonyos időintervallum alatt bekövetkezett események gyakoriságát lehet leírni. (időszak) に (gyakoriság) 私 は 一 週 間 に 三 回 髪 を 洗 います Egy héten háromszor mosok hajat. 3 A に partikulát meg lehet tartani a előtt ebben a példamondatban. Az olyan partikulák, mint a に で és a か ら beékelődhetnek a főnév és a なら közé, míg a は が és a を soha sem állhatnak együtt a なら val. 6

7 私 は 一 か 月 に 一 回 家 族 に 電 話 をかけます 父 んは 一 年 に 二 回 旅 行 をします Havonta egyszer hívom fel a családomat. Az apám évente kétszer megy utazásra. MEGJEGYZÉSEK 1. ギ タ ー を 弾 く kifejezéséhez. Különböző igéket használunk a zenei hangszerekkel való játék Húros és billentyűs hangszerekhez: ギターを 弾 く gitáron játszani ピアノを 弾 く Fúvós hangszerekhez: サックスを 吹 く Ütős hangszerekhez: ドラムをたたく zongorán játszani szaxofonon játszani dobon játszani A やる és できる igék használatosak, amikor általában beszélünk hangszerekről. 何 が 楽 器 ができますか 何 が 楽 器 がやりますか Tudsz valamilyen hangszeren játszani? Játszol valamilyen hangszeren? 上 手 / 上 手 に Az い és な melléknevek is határozószóvá tudják módosítani az igéket. Az い mellékneveknél elhagyjuk az い t és a helyére teszünk egy く t. A な mellékneveknél に t teszünk a szó végére. 日 本 語 のクラスは 楽 しいです Jó (élvezetes) a japánóra. 毎 日 日 本 語 を 楽 しく 勉 強 しています Élvezem a mindennapos japántanulást. 料 理 が 上 手 です 上 手 に 料 理 ができます Ügyesen főzök. Ügyesen főzök 7

8 14. lecke Valentin-nap NYELVTAN 1. ほしい A ほしい azt jelenti, hogy "(én) akarok (valamit)". Ez egy い-melléknév és így is kell ragozni. A kívánt tárgy után a が partikulát kell kitenni. Tagadó mondatokban a は partikula is használható. いい 漢 字 の 辞 書 がほしいです Egy jó kanjiszótárt szeretnék. 子 供 の 時 ゴジラのおもちゃがほしかったです Gyermekkoromban egy Godzilla játékfigurát szerettem volna. お 金 はあまりほしくありません Nem vágyakozom pénz után. ( 私 は) X が ほしい Én X-et akarok A ほ し い hasonló a た い-hoz ("szeretnék valamit csinálni"), amit a 11. leckében már tanultunk. A たい abban különbözik a ほしい-tól, hogy használata főként az első személyre, a beszélőre korlátozódik. Ezeket a szavakat "személyes állítmánynak" nevezzük és a belső érzésekre vonatkoznak, amelyeket csak a beszélő érez. Mindenki másnak a megfigyeléseire kell támaszkodnia, amikor azt állítja, hogy "valaki akar valamit". A japán nyelvtanban mindig mindent nagyon érthetően kell megfogalmazni, ezért van egy segédeszköz a mondatokban, amely lehetővé teszi, hogy a személyes állítmányt második és harmadik személyre is alkalmazzuk. 4 Idézhetjük azokat az embereket, akik megmondják, hogy mit szeretnének. ロバートさんはコンピューターがほしいと 言 っています Robert azt mondja, hogy szeretne egy számítógépet. Világossá tehetjük, hogy nem vagyunk biztosak abban, amit mondunk, csak találgatunk. きょうこさんはクラッシクの CD がほしくないでしょう Kyouko valószínűleg nem szeretne klasszikus zenei CD-t. Használhatjuk azt a szerkezetet, amely kifejezi, hogy megfigyelünk egy embert, aki éppen egy személyes állítást él át. A 11. leckében tanultuk a たがる szerkezetet, amely helyettesíti a た い-t. ともこさんは 英 語 を 習 いたがっています Tomoko angolul akar tanulni. 4 Az eddig tanul szavak közül a következőek személyes állítmányok: a かなしい (szomorú), az うれしい (boldog) és az いたい (fájdalmas). A ほしい ra vonatkozó megfigyeléseink ezekre a szavakra is vonatkoznak. 8

9 A ほしい-nak van egy különleges igepárja a ほしがる. Ezt "u"-igeként ragozzuk és általában a ほしがっている formában használjuk. Ezzel azt a megfigyelést fejezzük ki, hogy amit a beszélő gondol, az igaz. トムさは 友 だちがほしがっています Tom szeretne egy barátot. (nem nagyon értem, ahogy ezt a részt magyarázza a könyv. A Minna no nihongos magyarázatokban pedig nem találtam olyan részt, ami hosszabban tárgyalná ezt a szerkezetet.) 2. ~かもしれません Már tanultuk a 12. leckében a でしょう kifejezést, amellyel azt tudjuk elmondani, hogy valami valószínű. Ez az új mondatvégi kifejezés, a かもしれません és a rövid párja, a かも しれない hasonlítanak a でしょう-ra és azt jelentik, hogy valami "lehetséges". Akkor használhatjuk a かもしれません-t, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi a helyzet, de szeretnénk találgatni. A かもしれません kifejezés az állítmány rövid alakja után áll a kijelentő és a tagadó mondatban, a jelen és múlt időben egyaránt. あしたは 雨 が 降 るかもしれません Holnap lehet, hogy esni fog az eső. 田 中 さにょり 鈴 木 さんのほうが 背 が 高 いかもしれません Suzuki talán magasabb, mint Tanaka. あしたは 天 気 がよくないかもしれません Holnap lehet, hogy rossz idő lesz. トムさんは 子 供 の 時 いじわるだったかもしれません Tom gyermekkorában verekedős lehetett. Ugyanúgy, mint a でしょう, a かもしれません is rögtön egy főnév vagy egy な-melléknév után áll a jelen idejű kijelentő mondatokban. Más szóval, a だ elmarad ezekben a mondatokban. トムさんはカナダ 人 だ トムさんはカナダ 人 かもしれません Tom kanadai. Lehet, hogy Tom kanadai. 山 下 先 生 は 犬 がきらいだ 山 下 先 生 は 犬 がきらいかもしれません Yamashita tanár úr nem szereti a kutyákat. Yamashita Tanár úr lehet, hogy nem szereti a kutyákat Jelen idő, kijelentő mód: Igék: 行 く い-melléknevek: 寒 い な-melléknevek: 元 気 főnév+です: 学 生 かもしれません 9

10 3. あげる/くれる/ もらう A japán nyelvben két szóval lehet kifejezni az adást. Az, hogy eközül a két szó közül melyiket használjuk, az az adás irányától függ. Képzeljünk el egy néhány koncentrikus kört, ahol és vagyok a középpontban, te vagy mellettem, és a többiek a szélén. Amikor valami a középponttól kifelé halad, a folyamatot az あげる igével fejezzük ki. Amikor egy dolog a középpont felé halad, a くれる ige használatos. Az あげる használata: Én adok neked. Te adsz másoknak. Én adok másoknak. Valaki ad valakinek. A くれる használata: Valaki ad nekem. Te adsz nekem. Valaki ad neked. Mind a két esetben az adó a mondat alanya és utána a は vagy a が partikula áll. A kapó után a に partikula áll. 私 はその 女 の 人 に 花 をあげます Annak a nőnek virágot adok. その 女 の 人 は 男 の 人 に 時 計 をあげました 5 Az a nő órát adott a férfinak. 両 親 が( 私 に) 新 しい 車 をくれるかもしれません A szüleim lehet, hogy egy új autót adnak nekem. (adó) は/が (kapó) に あげる Azok a mondatok, amelyekben a くれる szerepel, kapásként is értelmezhetőek és így használhatjuk a もらう ("kapni") szót velük kapcsolatban. Ha a もらう-t használjuk, akkor a mondat alanya a kapó. Így a kapót a は vagy a が partikula követi, míg az adót a に vagy a か ら. 私 は 姉 に/ 姉 から 古 い 辞 書 をもらいました Egy régi szótárat kaptam a nővéremtől. (kapó) は/が (adó) に/から もらう 6 5 Amikor az adás két másik ember között zajlik le, akkor mint ahogy ezt a példa is mutatja - az あげる igét kell használnunk. A くれる használata csak abban az esetben lehetséges, amikor mi magunk érezzük úgy, hogy részesültünk abban az örömben, amikor valaki hozzánk közel álló kapott valamit. Ez a hozzánk közel álló személy lehet pl. családtag vagy barát. 大 統 領 が 妹 に 手 紙 をくれました Az elnök adott a húgomnak egy levelet. 6 A もらう olyan mint a くれる és kifejezi, hogy jobban azonosulunk a kapóval, mint az adóval. Ezért amikor a "te kapsz tőlem", akkor pl. a もらう-t nem lehet használni. (Ez jelzi, hogy senki sem szakadhat el az énjétől.) X (あなたは) 私 から 手 紙 をもらいましたか? Kaptál tőlem levelet? Használhatjuk a もらう-t ha más kap valakitől, de csak, ha azonosulni tudunk a kapóval. 妹 は 大 統 領 に 手 紙 をもらいました A húgom kapott egy levelet az elnöktől. 10

11 4. ~たらどうですか A たらどうですか ige után áll és tanácsot vagy ajánlást fejez ki. Az első szótag, a た, a kijelentő módú, múlt idejű ige rövid alakjának a végződése. A mindennapi beszédben a たら どうですか lerövidíthető たらどう-ra vagy たら-ra. もっと 勉 強 したらどうですか? Mi lenne, ha többet tanulnál? 薬 を 飲 んだらどうですか? Nem veszel be egy gyógyszert? A たらどうですか-nak lehet kritizáló felhangja, amiért az illető nem végzett el egy bizonyos cselekvést. Ezért biztonságosabb, ha nem használjuk, hacsak nem győztük meg a másik felet arról, hogy meg kellene beszélni a dolgot. (Ezt a részt nem igazán értem ) Ez a kifejezés meghívásnál, invitálásnál sem használható. Ha meg akarjuk mondani a barátunknak, hogy jöjjön el meglátogatni minket, akkor a たらどうですか helyett a ません か-t kell használni. うちに 来 ませんか? Mit szólnál, ha elmennénk hozzánk? X うち に 来 たらどうですか? 5. szám+も/ szám+しか+tagadás Emlékezzünk vissza arra az alapvető szerkezetre, amellyel ki tudjuk fejezni a számokat japánul! Főnév が を + szám 私 のうちには 猫 が 三 匹 います Három macskánk van otthon. かさを 三 本 買 いました Három esernyőt vettünk. Hozzátehetjük a も partikulát a számlálószóhoz, ha azt akarjuk kifejezni, hogy "olyan sok, mint". 私 の 母 は 猫 を 三 匹 も 買 っています Az anyukám három macskát is tart otthon! きのうのパーティには 学 生 が 二 十 人 も 来 ました Húsz tanuló is eljött a tegnapi buliba. Ha a számlálószót a しか+ állítmány tagadása követi, akkor azzal azt fejezzük ki, hogy "csak ennyi van". 私 は 日 本 語 の 辞 書 を 一 冊 しかもっていません Csak egy japán szótáram van. この 会 社 にコンピューターが 二 台 しか ありません Ennél a cégnél csak két számítógép van. 11

12 MEGYJEGYZÉSEK 2. A rövid alakok használata a mindennapi beszédben Ebben a leckében a párbeszédek sok olyan rövid formát tartalmaznak, amelyek gyakoriak a mindennapi japán beszélt nyelvben. Nézzünk meg néhány példát! 開 けてもいい? Ez a kérdés egy egyszerű eldöntendő kérdés. Az ilyen típusú kélrdések végén nem használjuk a か kérdőpartikulát, de az emelkedő intonáció jelzi, hogy kérdésről van szó. すてきなセーター A だ a です rövid párja általában elhagyható egy főnév vagy な- melléknév után, kivéve, ha utánuk a ね vagy a よ partikula áll. こんなのがほしかったんだ Az んだ a magyarázó modális segédige, az んです rövid párja. A női beszélők választhatnak a nemtől függetlenül használható んだ vagy a nőiesebb の között. アメリカが 編 んだの? Sok kérdő mondat végződik a mindennapi japán beszélt nyelvben の ra, ami az んです magyarázó modális segédige rövid párja. Ahogyan a legtöbb kérdés ん ですか-ra végződő kérdés, úgy a の végződésűek is részletes választ várnak. 着 てみて Az ige "te"-formája kérésként funkcionál. Ha udvariasabbak akarunk lenni, akkor a ~てください-t kell használnunk. なあ A なあ a mondat végén a rövid alakú állítmány után áll és valamilyen erős érzelemre utal. (Pl.: frusztráció, csodálat.) A な あ - rendszerint akkor használjuk, ha magunkhoz beszélünk. 日 本 語 の 先 生 はやさしいなあ Milyen kedves a japán tanárom! いい 教 科 書 だなあ Milyen nagyszerű ez a tankönyv! おなかがすいたなあ Nagyon éhes vagyok! あの 人 はけちだなあ Milyen zsugori az az ember! できる A できる-nak több jelentése van szövegkörnyezettől függően. "képes valamire/ jó valamiben/ jól teljesít" 日 本 語 ができます Tudok japánul. 彼 はスキーができません Nem tud síelni. テストはあまりできませんでした Nem ment jól a vizsga. "kész van valami" 12

13 晩 ご 飯 ができましたよ Késza avacsora. 宿 題 ができましたか? Kész van már a házi feladatod? "megjelenik/ lesz" 新 しい 店 ができました Nyílt egy új üzlet. 友 だちがたくさんできました Sok barátot szereztem. Számlálószavak: こ ( 個 ) Kis dolgok さつ ( 冊 ) Kötetek ひき ( 匹 ) Kis állatok ほん ( 本 ) Hosszú tárgyak だい ( 台 ) Gépek まい ( 枚 ) Lapos tárgyak いっこ にっこ さんこ よんこ ごこ ろっこ ななこ はっこ きゅうこ いいさつ にさつ さんさつ よんさつ ごさつ ろくさつ ななさつ はっさつ きゅうさつ いっぴき にひき さんびき よんひき ごひき ろっぴき ななひき はっぴき きゅうひ いっぽん にほん さんぼん よんほん ごほん ろっぽん ななほん はっぽん きゅうほん いちだい にだい さんだい よんだい ごだい ろくだい ななだい はちだい き ゅ う だ いちまい にまい さんまい よんまい ごまい ろくまい ななみ はちまい き ゅ う ま じゅっこ じゅっさつ き じゅっぽん い い じゅっぴ じ ゅ う だ じ ゅ う ま き い い Mennyi? なんこ/ いくつ なんさつ なんびき なんぼん なんだい なんまい Példák Cukorka Paradicsom Radír Könyv Folyóirat Szótár Macska Kutya Kígyó Ceruza Esernyő Üveg Számítógép Bicikli Autó Motor Papír CD Póló Megjegyzések: 1. Az 1, 6, 8 és 10 számok kiejtése változik a こ, さつ, ひき és ほん számlálószavak előtt, kivéve: ろくさつ. 2. A ひき és a ほん számlálószavak első hangja ぴき és ぽん lesz az 1, 6, 8 és 10 számok után, és びき és ぼん lesz a 3-as szám után, illetve a kérdőszóban. 13

14 15. lecke Kirándulás Naganoba NYELVTAN 1. Akaratot kifejező alak Az akaratot kifejező alak a ましょう hétköznapibb megfelelője. Használhatjuk például, ha egy programot szeretnénk ajánlani egy barátnak. "ru"- igék: a szóvégi "ru" helyére "you" kerül 食 べる (tabe-ru) 食 べよう (tabe-you) "u"- igék: a szóvégi "u" helyére "ou" kerül 行 く(ik-u) 行 こう(ik-ou) 話 す 話 そう 買 う 買 おう 泳 ぐ 泳 ごう 遊 ぶ 遊 ぼう 待 つ 待 とう 読 む 読 もう 死 ぬ 死 のう 取 る 取 ろう Rendhagyók: くる こよう する しよう あしたは 授 業 がないから 今 夜 どこかに 食 べに 行 こう Holnap nem lesz semmilyen óra, menjünk el valahova vacsorázni! 結 婚 しようよ Házasodjunk össze! Használhatjuk az akaratot kifejező alakot a か kérdőpartikulával, hogy megtudjuk, mások mit szólnak az ötletünkhöz. 手 伝 う か Segíthetek? 友 だちおもしろいと 言 っていたから この 映 画 を 見 ようか A barátom azt mondta, ez egy jó film. Megnézzük? 今 度 いつ 会 うか Mikor találkozunk újra? 14

15 Az akaratot kifejező alak + と 思 っ て い ま す szerkezetet a szándékaink kifejezésére használjuk. 毎 日 三 時 間 日 本 語 を 勉 強 しようと 思 っています Eldöntöttem, hogy minden nap 3 órát fogok japánt tanulni. Az akaratot kifejező alak +と 思 います szerkezetet akkor használjuk, ha a döntést abban a pillanatban hozzuk meg, amikor beszélünk. A と 思 っています ezzel szemben azt fejezi ki, hogy a beszélő már korábban eldöntött valamit. 1. szituáció: K: 一 万 円 あげましょう 何 に 使 いますか yent adok. Mire fogod felhasználni? V: 漢 字 の 辞 書 を 買 おうと 思 っています Venni fogok egy kanjiszótárat. (abban a pillanatban döntötte el) 2. szituáció: K: 両 親 から 一 万 円 もらったんですか 何 に 使 うんですか yent kaptál a szüleidtől? Mire fogod költeni? V: 漢 字 の 辞 書 を 買 おうと 思 っています Veszek egy kanjiszótárat. (már régebben eldöntötte) 2. ~ておく Az ige "te"-formája az おく segédigével együtt egy olyan cselekvésre vonatkozik, amire előkészül a beszélő. あした 試 験 があるので 今 晩 勉 強 しておきます Mivel holnap vizsga lesz, ma este elkezdek rá tanulni. 寒 くなるから ストーブをつけておきました Mivel kezd hűvössé válni az idő, bekapcsoltam a fűtést. ホテルを 予 約 しておかなくちゃいけません Le kell foglalnom a hotelszobát előre. 3. Jelzőként használt (mellék)mondatok Az おもしろい 本 jelzős szerkezetben az おもしろい い-melléknév írja le a 本 főnevet, kifejezve, hogy milyen is az a bizonyos könyv. Mondatokat is használhatunk jelzőként. Ezeket a mondatokat a következő táblázat szemlélteti: 1. きのう 買 った 本 A könyv, amit tegnap vettem (a tegnap vett könyv) 2. 彼 がくれた 本 A könyv, amit a barátom adott ( a barátom által adott könyv) 15

16 3. つくえの 上 にある 本 A könyv, ami az íróasztalon van (az íróasztalon lévő könyv) Ezeket a mellékmondatokat a magyarban a melléknévi igenév helyettesíti. A japán igék jelen idejű, kijelentő módú, állító vagy tagadó rövid alakját folyamatos melléknévi igenévként is lehet fordítani. A japán igék múlt idejű, kijelentő módú, állító vagy tagadó rövid alakját befejezett melléknévi igenévként is lehet fordítani. 4. 日 本 で 買 えない 本 A könyv, amit Japánban nem lehet megvenni (a Japánban nem kapható könyv) A példákban olvasható mellékmondatok ugyanúgy leírják a könyvet, mit egy jelző. Az ilyen mellékmondatokban használt igék alakja rövid a jelen (1,2) és a múlt időben (3,4), illetve a kijelentő (1-3) és a kérdő módban (4) is. Amikor az alany (a cselekvő) a mellékmondaton kívül jelenik meg, akkor akárcsak a 2. példamondatban- a が partikula követi és nem a は. A mellékmondatban szereplő főneveket ugyanúgy használjuk, mint más főneveket. Más szóval, a mellékmondat és az azt követő főnév egy jelzős szerkezetnek felel meg. Ezt a szerkezetet bárhová tehetjük a mondatban, ahol van főnév. これは 去 年 の 誕 生 日 に 彼 女 がくれた 本 です Ez az a könyv, amit a barátnőm adott nekem múlt évben a születésnapomra. 父 がエイミ タンが 書 いた 本 をくれました Az apukám adott egy könyvet, amit Amy Tan írt. 私 が 一 番 感 動 した 映 画 は 生 きる です A film, ami legjobban meghat az "Élni". MEGJEGYZÉSEK 3. A rövid alakok használata a mindennapi beszédben Nézzünk meg még több példát a párbeszédekből a mindennapi rövid formák használatával kapcsolatban! 今 度 の 休 み 予 定 がある? Az ある ige a が partikulát vonzza, mint ebben a szerkezetben: 予 定 がある. A が, は és a を partikulákat a hétköznapi beszélt nyelvben általában elhagyják. Ez a mondat egy eldöntendő kérdés, amiből a か kérdőpartikulát kihagyták. (Ez a kérdőpartikula csak különleges esetekben marad meg, mint amilyen például akaratot kifejező forma+ か("nem csináljuk ezt vagy azt?").) 思 ってるんだけど Az 思 ってる az 思 っている rövidített változata, ahol a segédige い hangját elhagytuk. Az ilyen típusú rövidítések előfordulnak a hosszú alakoknál (です és ます) is, de gyakoriabbak a hétköznapi beszélt nyelvben. 16

17 言 ってたから Az 言 って az 言 っていた rövidített alakja. Ez egy másik példa arra, amikor a segédige い hangját elhagyjuk. 有 名 なお 寺 だよ A だ t rendszeresen elhagyjuk a mondat végén, kivéve, ha a よ vagy a ね követi. A: 今 日 何 曜 日? B: 水 曜 日 / 水 曜 日 だよ Amíg ma azok a mondatok, amelyek だよ-val végződnek nagyon elterjedtek a nők körében ma, addig nemrégen még "el kellett hagyniuk" a だ t, amikor egy mondatot よ val fejeztek be. Rövid jelen idejű igealak+ 予 定 です Amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valami előre tervezett dolog fog történni akkor az ige rövid jelen idejű alakja után odatesszük a 予 定 です-t. 私 は 今 度 の 終 末 に 韓 国 に 行 く 予 定 です Ezen a hétvégén Koreába megyek. 私 の 兄 は 九 月 に 結 婚 する 予 定 です A bátyám szeptemberben házasodik. Tagadó alakú igékkel is használható ez a forma. あしたは 学 校 に 来 ないよていです Holnap nem megyek az iskolába. 見 える/ 見 られる A 見 る ige 見 える alakja különbözik a potenciális 見 られる igealaktól. A 見 える azt jelenti, hogy valami látható, a 見 られる pedig arra utal, hogy a mondat alanya valamit aktívan lát/néz. 部 屋 の 窓 から 海 がみえます Látni lehet a tengert a szobám ablakából. どこであの 映 画 が 見 られますか? Hol tudom azt a filmet megézni? A különbség a 聞 こえる és a 聞 ける között ugyanez. A 聞 こえる azt jelenti, hogy valami hallható, míg a 聞 ける (a 聞 く potenciális alakja) arra utal, hogy a cselekvés alanya aktívan hall valamit. けさ 鳥 の 声 が 聞 こえました Ma reggel hallani lehetett a madarak hangját. ウォークマン 買 ったから 電 車 の 中 で 日 本 語 のテープを 聞 けます Mivel vettem egy walkmant, a vonaton tudtam a japán kazettát hallgatni. 17

18 ~ 目 A 目 toldalék a tőszámneveket sorszámnévvé alakítja. ~ 人 目 Első Második Harmadik 一 人 目 ひとりめ (első személy) 二 人 目 ふたりめ (második személy) 三 人 目 さんにんめ (harmadik személy) ~ 枚 目 一 枚 目 二 枚 目 三 枚 目 いちまいめ (első lap) にまいめ (második lap) さんまいめ (harmadik lap) ~ 年 目 一 年 目 二 年 目 三 年 目 いちねんめ (első év) にねんめ (második év) さんねんめ (harmadik év ~ 日 目 一 日 目 二 日 目 三 日 目 いちにちめ (első nap) ににちめ (második nap) さんにちめ (harmadik nap) 18

19 16. lecke Elveszett holmik NYELVTAN 1. ~てくれる / あげる / もらう A 14-ik leckében tanultuk, hogy az olyan igék, mint くれる あげる és もらう dolgok valamilyen irányba való elmozdulását, átkerülését írják le. Most megtanuljuk ezeknek az igéknek mint segítő igéknek a használatát (ha a könyv segédigékre gondolt, nem a megfelelő szót használta, mert az auxiliary verb Blanka megj.). Amikor ezek az igék az ige ~て formáját követik, szolgálat adását és fogadását jelentik. A ~てあげる használata: Én megteszek neked valamit. Te teszel meg valamit másoknak. Én teszek meg valamit másoknak. Valaki megtesz valamit valaki másnak. A ~てくれる használata: Valaki megtesz valamit nekem. Te megteszel valamit nekem. Valaki megtesz valamit neked. A te-forma + あ げ る alakot akkor használjuk, amikor mi teszünk meg valamit mások kedvéért, vagy valaki tesz valamit valaki másnak. Az あげる segédige használata nem változtatja meg az alap mondat jelentését, csak kiemeli, azt a tényt, hogy a cselekvés kérésre vagy szívességből lett végrehajtva 7. 私 は 妹 にお 金 を 貸 してあげました Pénzt adtam kölcsön a húgomnak (és ez részemről nagy szívesség volt). Vesd össze: 私 は 妹 にお 金 を 貸 しました [objektív közlés] きょうこさんはトムさんを 駅 に 連 れていってあげました Kyoko (volt olyan kedves/megtette azt a szívességet, hogy) elvitte Tomot az állomásra. Vesd össze: きょうこさんはトムさんを 駅 に 連 れていきました [objektív közlés] くれる-t használunk, ha valaki megtesz valamit nekünk 8. 7 Ne felejtsük el, hogy az あげる-s mondatokban azok a főnevek, amelyek a kedvezményezettre utalnak, bármilyen partikulával állhatnak, amelyet a főige vonz. A 貸 す a に partikulával áll, míg a 連 れていく az を- val. Amikor kifejezetten szívességre akarunk utalni egy olyan igével, ami nem a kedvezményezettre utal, a ~のため に-t lehet használni. 私 はともこさんのために 買 い 物 に 行 きました Elmentem bevásárolni Tomokonak. Vesd össze: 私 は 買 い 物 に 行 きました 8 A kedvezményezett szinte mindig a beszélő a く れ る -s mondatokban, holott ez általában nem látható nyelvtanilag. Ha nyíltan ki kell jelentened, ki a kedvezményezett, az あ げ る -s mondatok stratégiáját is 19

20 友 だちが 宿 題 を 手 伝 ってくれます A barátom (van olyan kedves, megteszi azt a szívességet, hogy) segít nekem megírni a házi feladatomat. 親 戚 がクッキーを 送 ってくれました A rokonaim (voltak olyan kedvesek, hogy) küldtek nekem süteményt. A te-forma +もらう-t akkor használjuk, amikor azt akarjuk mondani, hogy mi kapjuk azt a szívességet, meggyőzzük vagy elrendezzük, hogy valaki tegyen meg valamit nekünk. Más szavakkal, mi megkapjuk valaki a szívességét. Aki végrehajtja ezt a szívességet nekünk, に partikulát kap 9. わたしは 友 だちに 宿 題 を 手 伝 ってもらいました Segítséget kaptam a barátomtól házi feladatom megírásában. (A barátom segített megírni a házi feladatomat.) A ~てもらう-s mondatoknál tehát az alany a kapó személy, míg a ~てくれる-s mondatok esetében az adó. 友 だちが 宿 題 を 手 伝 ってくれました Barátom segített nekem megírni a házi feladatomat. A cselekmény adás-kapását a ~のために kifejezéssel is ki lehet fejezni. Ilyenkor a ~のた めに a kapó személy után áll. 私 はともこさんのために 買 い 物 に 行 きました Elmentem vásárolni Tomokónak. követheted. Ez pedig az, hogy ha a kedvezményezettre vonatkozik a főige, tartsd meg a partikuláját. Például a 連 れていく az を-t vonzza, az おしえる a に-t. Így elmondhatjuk: きょうこさんが 私 を 駅 に 連 れていってくれました (vö: 私 を 駅 に 連 れていく) Kyoko elvitt az állomásra. たけしさんが 私 に 漢 字 を 教 えてくれました (vö: 私 に 漢 字 を 教 える) Takeshi kanjit tanított nekem. Ha a főigének nincs kire vonatkoznia, használj ~のために-t! A 掃 除 する egy ilyen ige. けんさんが 私 のために 部 屋 を 掃 除 してくれました Ken kitakarította nekem a szobát. 9 Néha a もらう-s mondat egyszerűen elismeri egy ember jóindulatát abban, hogy megtegyen nekünk valamit. Például mondhatjuk a következőt még akkor is, ha nem is kértünk segítséget. (A mondat persze olvasható a megkérni valakit valamire jelentésben is.) 私 は 知 らない 人 に 漢 字 を 読 んでもらいました Örülök, hogy egy idegen olvasta el nekem a kanjit. 20

21 (2)~ていただけませんか (tudna/nem tudna, kérem ) A legudvariasabb, legformálisabb kifejezése a kérésnek. Udvariasabb, tiszteletteljesebb, mint a ~てください forma. Kérés kifejezése: ~ていただけませんか (udvarias) ~てくれませんか (általános) ~てくれない? (informális) ちょっと 手 伝 っていただけませんか Lenne szíves segíteni? / Hálás lennék, ha segítene. A ~てくれませんか kifejezés stílusa azonos a ~てください-éval. ちょっと 待 ってくれませんか Várna egy kicsit?/kérem, várjon egy kicsit! A ~てくれない?vagy a ~て alak informális, saját csoportunkba tartozó emberekkel szemben, például baráti társaságon, családon belüli társalgás alkalmával használható. それ 取 ってくれない? vagy それ 取 って Odaadod (azt)? (1) ~といい (jó/jó lenne, ha ) Akkor használjuk, ha reményünket, jókívánságunkat fejezzük ki egy (általában a beszélőpartner számára jelentős) jövőbeli eseménnyel kapcsolatban. Az ige előtte jelen időben áll. いいアルバイトがあるといいですね Remélem, találsz egy jó másodállást. 雨 が 降 らないといいですね Remélem, nem fog esni az eső. Ha a beszélő saját maga számára fontos eseménnyel kapcsolatban fejezi ki reményét, a ~と いいんですが alakot használjuk. 試 験 がやさしいといいんですが Remélem, könnyű lesz a vizsga. 21

22 八 時 の 電 車 に 乗 れるといいんですが Remélem, elérem a nyolc órás vonatot. ~といいですね Remélem, sikerül neked / lesz/nem lesz. ~といいんですが Remélem, sikerül nekem / lesz/nem lesz. Mindkét kifejezés akkor használható, ha valami pozitív történést kívánunk. Nem használható továbbá abban, az esetben, ha olyat remélünk, aminek megtörténte a beszélőtől függ. 大 学 に 行 けるといいんですが Remélem, mehetek az egyetemre. x 大 学 に 行 くといいんですが *Remélem, megyek az egyetemre. (2) ~とき (amikor ) Utalhat valamely esemény kezdetére, végére és időtartamára is. A (időbeli referencia) とき B (fő cselekvés). Amikor A, akkor B. Azok a mondatok, amelyekben a ~とき szerepel, alárendelő mondatok, a とき előtti az alárendelt tagmondat. (1) Alárendelt tagmondat (A) jelen időben. Ebben az esetben a mellékmondat (A) cselekménye a főmondathoz (B) képest később valósul meg. Ha a B tagmondat cselekményét tekintjük jelen idejűnek, akkor az A tagmondat cselekménye a jövőben fog bekövetkezni. A gyakran, rendszeresen ismétlődő cselekvéseket is ezzel fejezzük ki. チベットに 行 くとき ビザを 取 ります Amikor Tibetbe megyek, vízumot váltok. Ha a B tagmondatban az ige múlt időben van, akkor annak cselekménye a múltban zajlott le, az A tagmondaté pedig a jelenben, vagy a jövőben játszódik. Akkor is jelen időt használunk az A tagmondatban, ha mindkét cselekmény a múltban zajlott le, de a B tagmondat cselekménye megelőzte az A tagmondatét. チベットに 行 くとき ビザを 取 りました Amikor Tibetbe mentem, kiváltottam a vízumot. 22

23 Még néhány példa. 寝 るとき コンタクトを 取 ります Amikor lefekszem (mielőtt lefekszem), kiveszem a kontaktlencsémet. (Előbb veszem ki a kontaktlencsémet [B], és aztán fekszem le [A].) 出 かけるとき ドアにかぎをかけました Amikor elmentem otthonról, bezártam az ajtót. (Előbb bezártam az ajtót [B], aztán mentem el otthonról [A].) A két cselekvés egy időben is megtörténhet. さびしいとき 友 だちに 電 話 します Amikor magányosnak érzem magam, telefonálok a barátomnak. A な-melléknevek a とき előtt な-val, a főnevek の-val állnak. 寒 いとき 頭 が 痛 くなります Amikor fázom, megfájdul a fejem. 元 気 なとき 公 園 を 走 ります Amikor jól érzem magam, futok a parkban. 犬 が 病 気 のとき 病 院 に 連 れていきました Amikor a kutya beteg volt, elvittem az orvoshoz. Ha az A tagmondatban az ige ~ている formában áll, akkor azt a (folyamatos) cselekvést jelöli, amelynek során a B tagmondatban meghatározott (mozzanatos) cselekvés bekövetkezett. テレビを 見 ているとき 友 だちから 電 話 がありました Miközben tévét néztem, telefonált a barátom. Az 行 っている nem a menés -t mint cselekvést jelenti, hanem azt, hogy ott tartózkodik valahol, azért nem helyes a következő mondat. x 沖 縄 に 行 っているとき 飛 行 機 に 乗 りました 23

24 Amikor Okinawán voltam, repülővel utaztam. Helyesen: 沖 縄 に 行 ったとき 飛 行 機 に 乗 りました Amikor Okinawára utaztam, repülővel mentem. (2) Alárendelt tagmondat (A) múlt időben Amikor az A tagmondat cselekménye a B-hez viszonyítva előbb játszódik le. A B tagmondat jelen időben 中 国 に 行 ったとき ウーロン 茶 を 買 います Amikor Kínába megyek, teát fogok venni. (Amikor már ott vagyok Kínában/Kínába mentem [A], akkor fogok teát venni [B].) Ebben az esetben tehát mindkét cselekvés a jövőben fog lejátszódni, de az A tagmondaté előbb, mint a B tagmondaté. A B tagmondat is múlt időben 中 国 に 行 ったとき ウーロン 茶 を 買 いました Amikor Kínában voltam, teát vettem. Ebben az esetben mindkét tagmondat cselekménye a múltban játszódott. 疲 れたとき ゆっくりお 風 呂 に 入 ります Amikor elfáradok, sokáig vagyok a fürdőben. (Miután már elfáradtam [A], azután fogok sokáig a fürdőben lenni [B].) 宿 題 を 忘 れたとき 泣 いてしまいました Amikor elfelejtettem a házi feladatot, sírva fakadtam. (Először elfelejtem a házi feladatot [A], utána kezdek el sírni [B].) (3) ~てすみませんでした (elnézést kérek, hogy ) Akkor használjuk, ha udvariasan szeretnénk elnézést kérni. 汚 い 言 葉 を 使 って すみませんでした Elnézést kérek, hogy csúnyán beszéltem! Informális stílusban: デートの 約 束 を 忘 れて ごめん 24

25 Bocsánat/Ne haragudj, hogy elfelejtettem a randevút! Ha olyanért kérünk elnézést, amit elmulasztottunk megtenni, a ~て forma tagadó alakját, a なくて-t használjuk. 宿 題 を 持 ってこなくて すみませんでした Elnézést kérek, hogy nem hoztam magammal a házi feladatomat! もっと 早 く 言 わなくて ごめん Bocsánat/Ne haragudj, hogy nem mondtam előbb! 表 現 ノート45 おごる Főként barátok között, bizalmas viszonyban használt szó, a ご ち そ う す る kifejezés informális alakja. A ごちそうする-t használjuk akkor is, ha egy rangban nálunk magasabb személy hív meg valamire. 佐 藤 さんが 昼 ご 飯 をごちそうしてくれました Szató úr meghívott ebédre. 週 末 友 だちを 呼 んで 晩 ご 飯 をごちそうした Hétvégén meghívtam barátomat vacsorára. 25

26 17. lecke (1) ~そうです (úgy hallottam, azt mondta/mondták ) A 13. leckében már tanultunk a ~そうです kifejezésről, amely azt jelentette: úgy látszik. Itt azonban egy másik ~そうです-ről lesz szó, amelynek jelentése: úgy hallottam. A két そうです nem csak jelentésében, de képzésében is eltér egymástól. Ebben az esetben a そうです az ige szótári alakjához kapcsolódik. Hallom valakitől. Átadom. 日 本 語 の 授 業 は 楽 しいです 日 本 語 の 授 業 は 楽 しいそうです Érdekesek a japánóráim. Úgy hallottam, érdekesek a japánórái. 先 生 はとても 親 切 です 先 生 はとても 親 切 だそうです A tanárom nagyon kedves. Úgy hallottam, nagyon kedves a tanárja. 今 日 は 授 業 がありませんでした その 日 は 授 業 がなかったそうです Ma nem volt óránk. Úgy hallottam, aznap nem volt órájuk. Ezt a szerkezetet tehát hallomás vagy más úton szerzett információ továbbadásakor használjuk, nem a beszélő saját véleményét fejezi ki. な-melléknevek esetében a な helyére だ kerül, az igék és az い-melléknevek változatlan formában állnak előtte. Hasonlítsuk össze a két そうです alakot! Úgy hallottam Úgy néz ki/úgy látszik Igék: 話 す 話 すそうです い-melléknevek: さびしい さびしいそうです さびしそうです な-melléknevek: 好 きだ 好 きだそうです 好 きそうです főnév + です 学 生 だ 学 生 だそうです A そうです-nek ezt a fajtáját használhatjuk akkor is, ha például könyvben, újságban olvasott információt, vagy más média útján hallottakat adunk át. Ilyenkor a ~によると ( szerint) kifejezéssel együtt is használhatjuk, mint például: 新 聞 によると (az újság azt írja), vagy: 天 気 予 報 によると (az időjárás-jelentés szerint). 26

27 (2) ~って (azt mondja, ) Informális beszédben használt kifejezés, a mondat végére (az ige és melléknév szótári alakjához) illesztjük. Jelentése azonos a fent tárgyalt そうです-ével, a と 言 っていました rövidített alakja. Tehát ha például a barátnőm, Mary azt mondja: 今 日 は 忙 しいです あした 試 験 があるんです akkor úgy adhatom át másoknak, hogy: メアリーさん 今 日 は 忙 しいって あした 試 験 があるんだって Használható bizonyos igék, például a 言 う előtt a と partikula helyett. あきらさんは 何 て 言 ってた チョコレートを 食 べすぎたって 言 ってた Mit mondott Akira? Azt mondta, túl sok csokoládét evett. (3) ~たら (ha ) A たら az egyik olyan kifejezés, amellyel feltételes módot fejezhetünk ki. Ha azt mondjuk: A たら B, akkor a B tagmondatban foglaltak megvalósulásának feltétele az A tagmondatban mondottak megléte. A たら-t ugyanúgy képezzük, mint az igék és melléknevek szótári alakjának múlt idejét. Ige: 読 む 読 んだら い-melléknevek: やさしい やさしかったら な-melléknevek: 静 かだ 静 かだったら főnév + です 休 みだ 休 みだったら tagadó alak: ~ない ~なかったら Kétféleképpen értelmezhető: (1) ha a feltétel bizonytalan, akkor a főmondat csak a megvalósulás lehetőségét foglalja magában. Ebben az esetben feltételes mellékmondatról beszélünk. Ilyenkor a mondat もし (ha)-val is kezdődhet. 日 本 に 行 ったら 着 物 を 買 います 27

28 Ha Japánba megyek, kimonót veszek. 天 気 がよかったら 散 歩 に 行 きます Ha jó idő lesz, sétálni megyek. 山 下 先 生 に 会 ったら そのことをきこうとおもいます Ha találkozom Jamasita tanárnővel, azt is megkérdezem tőle. 日 本 人 だったら この 言 葉 を 知 っているでしょう Ha japán lenne, valószínűleg ismerné azt a szót. 宝 くじに 当 たったら アムネスティにお 金 を 送 ります Ha nyerek a lottón, küldök pénzt az Amnesty-nek. A fenti mondatokban tehát, ha a beszélő által feltételezett dolog bekövetkezik, akkor valósulnak meg a második tagmondatban foglaltak. Nem használható a た ら abban az esetben, ha a B tagmondat eseménye időben előbb következik be, mint az A tagmondaté, vagyis a feltétel. A B tagmondatban foglaltak csak akkor valósulhatnak meg, ha az A már bekövetkezett. Ezért helytelen a következő mondat ( B = ezen a hétvégén, amely előbb van, mint A = jövő héten): x 来 週 試 験 があったら 今 度 の 週 末 は 勉 強 したほうがいいですよ Jobb lenne tanulnod ezen a hétvégén, ha jövő héten vizsgázol. (2) ha a feltétel biztosan bekövetkezik, akkor a főmondat ennek megvalósulási idejét jelzi. Ebben az esetben időhatározói mellékmondatról beszélünk. 今 晩 うちに 帰 ったら 電 話 します Ma este ha hazaérek, felhívlak. 宿 題 が 終 わったら 遊 びに 行 きましょう Ha kész a házi feladat, menjünk el szórakozni! Végül olyan feltételes mondatokban is alkalmazható, amelyekben a feltétel irreális, vagy ellentétes a valósággal. 私 が 猫 だったら 一 日 中 寝 ているでしょう Ha macska lennék, bizonyára egész nap aludnék. 28

29 お 金 があったら 車 を 買 うんですかど Ha lenne pénzem, vennék egy kocsit. (4) ~なくてもいいです (nem kell/nem muszáj ) Azt fejezi ki, hogy valakinek valamit nem kell megtennie. Úgy képezzük, hogy az igék és melléknevek tagadó alakjának, a ない-nak az い-je kiesik, és helyébe kerül a くてもいいで す. A なくて a tagadó ~て-forma. 靴 を 脱 がなくてもいいです Nem kell levenned a cipődet. プレゼントは 高 くなくてもいいです Nem kell drága ajándékot venned. ~ない ~なくてもいいです nem kell, nem muszáj (5)~みたいです (olyan, mint ) Ez a kifejezés főnevek után áll, és hasonlítást fejezhetünk ki vele. Általában külső megjelenéssel kapcsolatban használjuk, de nem minden esetben van így. 私 の 父 はジェリー ガルシアみたいです Apám olyan, mint Jerry Garcia. あの 人 はゴリラみたいです Az az ember olyan, mint egy gorilla. Igéket is követhet, ilyenkor azonban a jelentése: úgy tűnik. A szótári alakhoz kapcsolódik, állhat jelen és múlt idő, állító és tagadó alak után egyaránt. 雨 が 降 ったみたいです Úgy tűnik, esett az eső. 29

30 あの 人 はおなかがすいているみたいです Úgy tűnik, éhes. あの 人 はきのうの 夜 寝 なかったみたいです Úgy tűnik, nem aludt tegnap éjjel. 先 生 はあした 学 校 に 来 ないみたいです Úgy tűnik, holnap nem jön be a tanár úr az iskolába. Ige + みたいです úgy tűnik, úgy látszik (4) ~ 前 に ~てから Jelen idővel álló szerkezet, amely azt fejezi ki, hogy egy cselekvés közvetlenül a másik cselekvés előtt vagy után történik. A ige (jelen idő) + 前 に B ige mielőtt A, (azelőtt) B 国 に 帰 る 前 に もう 一 度 東 京 に 行 きます Mielőtt hazamegyek, még egyszer ellátogatok Tokióba. 日 本 に 来 る 前 に 一 学 期 日 本 語 を 勉 強 しました Mielőtt Japánba jöttem, egy félévet tanultam japánul. Abban a tagmondatban, amelyben a 前 に szerepel, az ige mindig jelen időben áll, a második tagmondatban (B) állhat jelen, illetve múlt időben egyaránt. Amikor azt szeretnénk kifejezni, hogy egy cselekvés közvetlenül a másik cselekvés után történik meg, az ige ~て-formája + から szerkezetet kell használnunk. A ige + てから B ige először A, aztán B/A után B 勉 強 してから 友 だちに 手 紙 を 書 きました Tanulás után levelet írtam barátomnak. けんさんが 来 てから 食 べましょう Akkor együnk, ha megjön Ken. 30

31 18. lecke (1) Tárgyas-tárgyatlan párok Léteznek igék, amelyek emberi tevékenységeket fejeznek ki, mint pl.: kinyitom az ajtót, bekapcsolod a tévét, tönkreteszi a számítógépet. Ezeket tárgyas igéknek hívjuk. Más igék olyan változásokat fejeznek ki, amelyek cselekvőtől függetlenek, mint pl.: kinyílik az ajtó, megy a tévé, tönkremegy a számítógép. Az ebbe a csoportba tartozó igéket tárgyatlan igéknek nevezzük. Több ige létezik, amely tárgyas-tárgyatlan párt alkot. Tárgyas Tárgyatlan 開 ける kinyit vmit 開 く kinyílik 閉 める becsuk vmit 閉 まる becsukódik 入 れる betesz vmit vhova 入 る bemegy, bekerül 出 す kivesz vmit vhonnan 出 る kimegy つける be-/felkapcsol vmit つ く megy, működik 消 す ki-/lekapcsol, ki-/ 消 える kialszik letöröl vmit 壊 す tönkretesz vmit 壊 れる tönkremegy 汚 す bepiszkít vmit 汚 れる bepiszkolódik 落 とす le-/elejt vmit 落 ちる leesik わかす vizet forral わく forr (a víz) A tárgyas igéket tartalmazó mondatban alanynak és tárgynak is kell szerepelnie, míg a tárgyatlan igés mondatban csak alanynak. たけしさんが 電 気 をつけました Takesi felkapcsolta a villanyt. たけしさんがお 湯 をわかしました Takesi vizet forralt. 電 気 がつきました Kigyúlt a villany. お 湯 がわきました Felforrt a víz. A tárgyas igék cselekvést, míg a tárgyatlan igék változást, történést írnak le. Ha ~ている formába kerülnek, szintén más lesz a jelentésük, akárcsak a cselekvést (pl.: 話 す~ 話 してい る) és a változást kifejező (pl.: 結 婚 する~ 結 婚 している) igék esetében. 31

32 スーさんは 今 電 話 でお 母 さんと 話 しています (cselekvés a jelenben) Sue most az édesanyjával beszél telefonon. 山 下 先 生 は 結 婚 しています (változás, jelenbeli állapot) Jamasita tanárnő házas. Más ~ て い る -s szerkezetekhez hasonlóan tehát a tárgyas igék ~ て い る -s alakja folyamatban lévő cselekvést, a tárgyatlan igéké pedig a változás eredményét fejezi ki. ロバートさんは 窓 を 開 けています Robert nyitja az ablakot. ともこさんは 電 気 を 消 しています Tomoko éppen lekapcsolja a villanyt. ゴジラが 町 を 壊 しています Godzilla rombolja a várost. ドアが 開 いています Nyitva az ajtó. テレビは 消 えています Kikapcsolták a tévét. このコンピューターは 壊 れています Ez a számítógép elromlott. (2) ~てしまう Egy cselekvés befejezett voltát fejezzük ki vele. Arra utal, hogy az adott cselekvés már lezárult. 本 を 読 んでしまいました Elolvastam (végigolvastam) a könyvet. Olyan változásokat, eseményeket is ki szoktuk fejezni a ~ て し ま う -val, amelyek megtörténtének (vagy meg nem történtének) megelőzését a beszélő elmulasztotta, és utólag sajnálja, illetve olyan (a beszélőtől független) változásokat, amelyeknek megtörténtét el akarta kerülni. 電 車 の 中 にかばんを 忘 れてしまいました Figyelmetlen voltam, és a vonaton felejtettem a táskámat. 宿 題 を 忘 れたので 先 生 は 怒 ってしまいました Elfelejtettem a házi feladatot, úgyhogy a tanár mérges volt (el kellett viselnem a tanár haragját). 32

33 Informális beszédben a ~てしまう ~ちゃう-vá, a ~でしまう ~じゃう-vá rövidül. 宿 題 をなくしちゃった Elvesztettem a házimat. 食 べてしまいます 食 べちゃいます 死 んでしまった しんじゃった (3) ~と (ha ) A jelen idejű szótári alak + と szerkezet azt fejezi ki, hogy az egyik esemény bekövetkezte a másik függvénye. Az első rész tartalmazza az okot, a második pedig az okozatot, vagyis azt az eseményt, amely az első következtében valósul meg. 私 はその 人 と 話 すと 元 気 になる Ha beszélhetek vele, jobban leszek. 道 が 込 んでいると 時 間 がかかる Ha nagy a forgalom, sokáig tart az út. Néha különleges ok-okozati kapcsolatot fejeznek ki ezek a と-s mondatok. メアリーさんが 国 に 帰 るとさびしくなります Mary! Ha hazamész, magányosak leszünk nélküled. A と előtti részben az ige mindig jelen időben áll, a másodikban állhat jelen és múlt időben. 私 は 子 供 のとき 冬 になるとかぜをひきました Gyerekkoromban, amikor eljött a tél, mindig beteg lettem. A mondat első felében foglalt eseménynek feltétlenül meg kell előznie a második részben említettet, a következő mondat tehát helytelen. x 私 はその 人 と 話 すと 喫 茶 店 に 行 きます * Ha beszélek vele, elmegyünk a kávéházba. 33

34 Ha a mondat második felében melléknév áll, akkor általában változást fejez ki. Az い- melléknevek leginkább az い nélküli tő + くなる, a な-melléknevek a な nélküli tő + になる szerkezetben fordulnak elő (ld. 10. lecke, mn. +なる ). 秋 になると 木 が 赤 くなります Amint ősz lesz, a fák bepirosodnak. 夜 になると 町 が 静 かになります Amint este lesz, a város elcsendesedik. (4) ~ながら (miközben...) Két egyidejű cselekvés összekötésére alkalmas kifejezés. A ながら előtti ige a ~ます forma ます nélküli alakja, a másik cselekvés igéje bármilyen alakban állhat. 私 はいつも 音 楽 を 聞 きながら 日 本 語 を 勉 強 します Japántanulás közben mindig zenét hallgatok. たけしさんは 歌 を 歌 いながら 洗 濯 をしています Takesi mosás közben énekel/énekelve mos. アルバイトをしながら 学 校 に 行 くのは 大 変 です Munka mellett nehéz iskolába járni. A ながら mindig egy személy párhuzamosan végzett cselekvését fejezi ki, tehát különböző személyek egyidejű cselekvését nem lehet vele leírni! (5) ~ばよかったです (jó lett volna, ha / -t kellett volna) Olyan cselekvést fejez ki, amelyet a beszélőnek meg kellett volna tennie (vagy nem), és amelynek elmulasztását (vagy megtételét) sajnálja. あのとき 愛 している と 言 えばよかったです Meg kellett volna neki mondanom akkor, hogy szeretem. 彼 女 と 別 れなければよかったです Nem kellett volna szakítanom vele. 34

35 Általában minden igéből képezhető ばよかったです-es szerkezet. A ば-forma az ige szótári alakjának tövéből hozható létre. Állításkor: a záró u kiesik, helyére az eba kerül. 食 べる 食 べれば 行 く 行 けば 待 つ 待 てば 買 う 買 えば する すれば くる くれば Tagadó alakban: A záró い kiesik, helyébe a ければ kerül. 食 べない 食 べなければ 行 かない 行 かなければ 待 たない 待 たなければ 買 わない 買 わなければ しない しなければ こない こなければ 表 現 ノート45 おかげ ( -nek köszönhetően) A főnév の お か げ ( で ) szerkezetet akkor használjuk, ha azt hangsúlyozzuk, hogy a megnevezett eredmény vagy állapot valakinek vagy valaminek a jóvoltából valósul meg. 友 だちが 書 いてくれた 地 図 のおかげで 道 に 迷 わなかった A téképnek köszönhetően, amelyet a barátom rajzolt, nem tévedtem el. 先 生 卒 業 おめでとう Tanár: Gratulálok az érettségidhez! 学 生 先 生 のおかげです Diák: Csak tanár úrnak köszönhetem. Ha azt kérdezik: お 元 気 ですか, a formális válasz: おかげさまで. A: 元 気 ですか Hogy vagy? B: ええ おかげさまで Igen, köszönöm, jól. 35

36 Az お か げ さ ま で kifejezheti a beszélő köszönetnyilvánítását az ügyével kapcsolatos segítségért, támogatásért, vagy érdeklődésért. A: 仕 事 に 慣 れましたか Hozzászokott a munkához? B: ええ おかげさまで だいぶ 慣 れました Igen, köszönöm kérdését! Már nagyjából megszoktam. 36

37 19. fejezet Kimenni a főnök elé NYELVTAN 1. Tiszteleti igék Speciális igéket használunk arra, amikor olyan emberek által végzett cselekvésről beszélünk, akik felé (pl.: társadalmi hierarchiában elfoglalt hely miatt) tiszteletet szeretnénk kifejezni. tiszteleti igék rendhagyó ragozás いる いらっしゃる いらっしゃいます 行 く 来 る 見 る ごらんになる 言 う おっしゃる おっしゃいます する なさる なさいます 食 べる めしあがる 飲 む くれる くださる くださいます 寝 る おやすみになる ~ ている ~ていらっしゃる ~ていらっしゃいます Mindegyik fent felsorolt tiszteleti ige u-ige, de néhányuk rendhagyó ragozású. A hosszú alakok いらっしゃいます, おっしゃいます, なさいます, くださいます, ~ていらっし ゃいます végződése います, pedig ります lenne a szabályos. Amikor tiszteleti igét használunk a sima igék helyett, akkor olyan mondatokat kapunk, amiben valaki szíveskedik megtenni valamit. (Tehát a tiszteleti igéket soha nem használhatjuk a saját cselekvéseink leírására.) Akkor használjuk a tiszteleti igéket, amikor: (1) egy társadalmi hierarchiában felettünk álló személy cselekedeteitől beszélünk. (2) ha egy általunk nem jól ismert személyről van szó, különösen akkor, ha közvetlenül megszólítjuk az illetőt. 先 生 は 今 日 学 校 にいらっしゃいません 37

38 A Tanár úr ma nem jött / nem ment az iskolába. / nincsen az iskolában. Figyelem! A fenti mondat háromféleképpen értelmezhető, mivel az いらっしゃいません egyaránt lehet az いきません/きません/いません tiszteleti alakja. 何 を 召 し 上 がりますか Mit szeretnél enni/inni? Figyelem! A fenti mondat két féle képen értelmezhető, mivel a 召 し 上 がりますか egyaránt lehet a 食 べますか/ 飲 みますか tiszteleti alakja. 田 中 さんのお 母 さんがこの 本 をくださいました くれました Tanaka édesanyja adta nekem (szíveskedett nekem adni) ezt a könyvet. 先 生 は 自 分 でっ 料 理 なさるそうです 料 理 するそうです Úgy hallottam, hogy a Tanár úr magának szokott főzni. 心 配 なさらないでください 心 配 しないでください Kérem, ne aggódjon! 先 生 はテレビをご 覧 になっています 見 ています A Tanár úr TV-t néz. Azon igék esetében, amiknek nincsen tiszteleti párjuk úgy fejezhetjük ki tiszteletünket (1) ha a ています-t az いらっしゃる val helyettesítjük (2) a legtöbb egyéb esetben pedig az お+ igető+になる szerkezettel. (1) 先 生 はテープを 聞 いていらっしゃいます 聞 いています A Tanár úr kazettát hallgat. 先 生 は 疲 れていらっしゃるみたいです 疲 れているみたいです Úgy tűnik, a Tanár úr elfáradt. 38

39 (2) 先 生 はもうお 帰 りになりました 帰 りました Hazajött már a Tanár úr? この 雑 誌 をお 読 みになったことがありますか 読 んだことがありますか El tetszett már olvasni ezt a magazint? どうぞお 使 いになってください 使 ってください Tessék használni! /Kérem / legyen szíves használni! 2. Tanács adása tiszteleti nyelven Az お+igető+ください szerkezettel a bolti eladók beszédében és a nyilvánosságnak szóló bejelentésekben. せいりけんをお 取 りください 取 る Kérem, vegye el az utalványt! 説 明 をお 読 みください 読 む Kérem, olvassa el a magyarázatot! Bár az ilyen típusú mondatok ください-al végződnek inkább udvariasan megfogalmazott utasításnak tekinthetők, mint kérésnek. Amikor valaki お~ ください szerkezetben mond neked valamit, akkor arra bátorít, hogy a saját érdekedben végezd el a cselekvést. Tehát, ha valaki a sót szeretné elkérni hibás ilyen szerkezetet használni: X 塩 をお 取 りください Szerencsésebb már hallott szerkezeteket használni ily módon, mivel gyakoriak a rendhagyó alakok. A legtöbb する végződésű összetett igével a ご udvariassági előtag a használatos お helyett. Tekintsük át az alábbi speciális tiszteleti igék használatát: ご 注 意 ください 注 意 する Legyen óvatos! Vigyázzon! / Figyeljen! ご 覧 ください ご 覧 になる みる Nézzen! お 召 し 上 がりください 召 し 上 がる たべる Egyen! / Fogyasszon! 39

40 お 休 みください お 休 みにある 寝 る Pihejen! 3. ~てくれてありがとう Ha hálánkat akarjuk kifejezni valaki felé megnevezve azt a cselekvést, amiért hálásak vagyunk, akkor az ige て formája + くれてありがとう kifejezést használhatjuk 10. 手 伝 ってくれてありがとう Köszönöm, hogy segített. Ha olyan emberrel beszélünk, akivel szemben tiszteleti nyelvet kell használnunk (mert nem hozzánk közel álló személy, vagy magasabb helyet foglal el a társadalmi hierarchiában), akkor a て forma + くださってありがとうございました kifejezést kell használni. すいせんじょうを 書 いてくださってありがとうございました Köszönöm, hogy megtette azt a szívességet, hogy írt rólam ajánlólevelet. 4. ~てよかったです A te forma + よかったです jelentése az, hogy örülök, hogy ez a helyzet/ez volt a helyzet. Ha azt szeretnénk kifejezni, hogy örülök, hogy nem, akkor tagadó alakot használunk a よ かったです előtt : te forma + なくて. ~てよかったです Örülök, hogy 日 本 語 を 勉 強 してよかったです Örülök, hogy tanultam japánul. メアリーさんが 元 気 になってよかったです Örülök, hogy Mary meggyógyult. きのうのパーティーに 行 かなくてよかったです Örülök, hogy nem mentem a tegnapi buliba. 5. ~はずです Ha azt akarjuk kifejezni, hogy valószínű, hogy/várható, hogy, akkor ezt a rövid alak +.は ずです szerkezettel tehetjük meg. Magától értetődő elvárást, tényt jelez. ~はずです Valószínű, hogy 10 Használhatjuk ezt a mintát, hogy kifejezzük, hogy köszönöm, hogy ilyen vagy azzal, ha a です helyett でい る-t használunk. いい 友 達 でいてくれてありがとう Köszönöm, hogy jó barátom vagy. 40

41 今 日 は 日 曜 日 だから ぎんこうは 閉 まっているはずです Vasárnap van, ezért a bankok zárva kell, hogy legyenek / valószínűleg zárva vannak. / várhatólag zárva vannak. きのうメアリーさんはどこにも 行 かなかったはずです (Azt gondolom,) Mary tegnap valószínűleg nem ment sehova. A は ず で す -es mondat egy állítás arról, hogy mit gondolunk igaznak, vagy valószínűsíthetőnek, de nincs bizonyítékunk az állításra. Akkor használható, amikor a szituáció utal arra, hogy állításunk valószínűleg igaz például A bankoknak zárva kell lenniük, hiszen vasárnap van. Ezért nem használhatjuk olyan helyzetben, amikor valakinek valamit csinálnia kellene kötelességből. A はずです múlt időben is használható. Ilyenkor azt fejezi ki, hogy az kellett volna legyen a helyzet, de máshogy alakultak a dolgok. A はずでした-t megelőző rész jelen időben áll. 先 週 電 話 をもらうはずでしたが 電 話 がありませんでした Múlt héten fel kellett volna hívniuk telefonon, de nem hívtak. A はずです melléknevekkel és főnevekkel is használható. い melléknevekkel: おもしろいはずです な melléknevekkel: げんきなはずです főnevekkel: にほんじんのはずです MEGJEGYZÉSEK 6. Főnevek és melléknevek tiszteleti alakja Néhány főnévből és melléknévből tiszteleti alakot képezhetünk お vagy ご előtag hozzáadásával. Általánosságban az お a japán eredetű szavak esetében, a ご pedig a kínai eredetű szavak esetében használatos. お~: お 名 前 お 仕 事 お 好 き お 元 気 おたばこ お 忙 しい ご~: ご 両 親 ご 兄 弟 ご 病 気 ご 主 人 ご 新 設 Néhány szót udvariasabb kifejezéssel helyettesítünk. 家 お 宅 (おたく) 41