げんき I. Németh Kornél. ELTE Japán Tanszék március. Károli Gáspár Református EgyetemJapán Tanszék. Lektorálta: Pereczes Erika (2009.

Átírás

1 げんき I Szerkesztők: Vonderviszt Anna Németh Kornél ELTE Japán Tanszék március Lektorálta: Pereczes Erika (2009.december) Károli Gáspár Református EgyetemJapán Tanszék 1

2 Tartalomjegyzék 1. lecke 5 (1) Nominális mondat 5 (2) Kérdőmondat 5 (3) Két főnév összekötése (の) 6 Expression notes 2. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. lecke 9 (1) これ それ あれ どれ 9 (2) この その あの どの 9 (3) だれの főnév 9 (4) ここ そこ あそこ どこ 9 (5)も 10 (6)~じゃありません 10 (7)~ね/~よ 10 Expression notes 3. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. lecke 12 (1) Igeragozás 12 (2) Jelen idő 12 (3) Partikulák 13 (4)Időhatározók 14 (5)~ませんか 14 (6) Szórend 14 (7) Gyakoriságot kifejező határozószók 15 (8) A témajelölő は 15 Expression notes 4. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. lecke 17 (1) Létezés és birtoklás 17 (2) Helyhatározók 18 (3)Múlt idő 19 (4)たくさん 19 いちじかん (5) ; 一 時 間 20 (6)と 20 2

3 (7)も 20 Expression notes 5. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. lecke 22 (1) Melléknevek 22 (2) す ; 好 き(な)/きらい(な) 23 (3) Mértékhatározó 24 (4) ~ましょう/~ましょうか 24 (5) Számolás 25 Expression notes 6 Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. lecke 26 (1) Te-forma (kapcsolatos igealak) 26 (2)~てください 27 (3)~てもいいです/~てはいけません 27 (4) Igék összekapcsolása 27 (5)~から 28 (6)~ましょうか 28 Expression notes 7 Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. Lecke 30 (1) ~ている 30 (2) Hosszú a haja 31 (3)A te-forma és az összetett mondat 31 い (4) Ige főnévi alak + に ; 行 く 31 (5) Emberek megszámlálása Lecke 33 (1)Rövid alakok 33 (2)A rövid alakok alkalmazása 34 (3) ~ないでください 34 す (4) Ige の/ことが ; 好 きです 35 (5) が 35 なに なに (6) ; 何 か és ; 何 も lecke 36 (1) Múlt idejű rövid alakok 36 (2) Főnevek minősítése igékkel és melléknevekkel 36 (3) まだ ~ ていません 37 3

4 (4) ~から Lecke 38 (1) Összehasonlítás 38 (2) Melléknév/főnév+の 39 (3) ~ つもりだ 39 (4) Melléknév + なる 39 (5) どこかに/どこにも 40 (6) で Lecke 41 (1) ~ たい 41 (2) ~ たり~ たりする 41 (3) ~ ことがある 42 (4) A や B Lecke 43 (1) ~んです 43 (2) ~すぎる 43 (3) ~ほうがいいです 44 (4) ~ので 44 (5) ~なくちゃいけません (írásban vagy formálisan ~なくてはいけません) 44 (6) ~でしょう 44 4

5 1. lecke (1) Nominális mondat Fél egy van. Diák vagyok. A fenti mondatok nominális mondatok, melyeket a です szócskával fejez ki a japán nyelv. じゅうにじはんです Fél egy van. がくせいです (Én) diák vagyok. Látható, hogy a fenti mondatokban nincs megnevezve az alany. Ahogy a magyarok sem, úgy a japánok sem szeretik kitenni a mondat alanyát, ha az egyértelmű a másik számára. De mi van akkor, ha nem egyértelmű, hogy ki az alany? Akkor a következő módon jelölhetjük meg alanyunkat: ~は ~です ハンガリーじんです magyar. かのじょは ハンガリーじんです Ő magyar. Ilyenkor a は partikula 1 előtt álló mondatrész nem feltétlenül a mondat alanya, hanem a mondat témája. (itt: ő) Rendelés étteremben: わたしは コーヒーです Én kávé(t kérek). A X は Y です szerkezetet akkor is használhatjuk, ha X-szet Y-nal szeretnénk azonosítani. わたしは サボーです Szabó vagyok. やましたさんは せんせいです Jamasita úr tanár. アンナは ハンガリーじんです Anna magyar. Vigyázat! A deszu u-ját nem ejtjük! A deszu előtt nemcsak főnév, hanem melléknév, névmás, idő, hely, szám stb. is állhat! A wa-t は-val (ha) írjuk! (2) Kérdőmondat A japán eldöntendő kérdést úgy képezzük, hogy a kijelentő mondat végére tesszük a か partikulát: 1 A partikulák általában az előttük álló szó vagy mondatrész szerepét jelzik a mondatban. 5

6 りゅうがくせいです りゅうがくせいですか Cserediák vagyok. Cserediák vagy? A kérdőmondatokban kérdőszókat is használhatunk. (Ilyenkor is megmarad a mondat végén a か.) A legfontosabb kérdőszavak: なん これは なんですか Mi ez? なんじ いま なんじですか Hány óra van? なんさい カタさんは なんさいですか Kata, hány éves vagy? なんねんせい なんねんせいですか Hányadikos vagy? (3) Két főnév összekötése (の) Két főnév összekötésekor a の partikulát használhatjuk. Többféle használata lehetséges: a,birtokos és birtok esetében わたしの こいびと az én szerelmem b,hovatartozás kifejezésére エルテだいがくの せんせい az Elte (egyetem) tanára c,melléknév képzésére にほんの えいが japán film Ezek a kifejezések a mondaton belül bárhol elhelyezkedhetnek. pl. たけしさんの いもうとさんは きょうとの げいしゃです Takesi húga kiotói gésa. Kiegészitő jegyzetek あの Ez a szócska a beszélő hezitálását fejezi ki. Ennek oka lehet az, hogy nem akarja a másik embert zavarni, vagy nem akar udvariatlan lenni egy személyes kérdéssel. はい ええ Mindkettő azt jelenti, hogy igen, de az utóbbi inkább lazább, baráti beszélgetésekben jellemző. Közeli barátok esetében az うん is ezek szinonimájaként használható. A は い olyankor is használható, ha az ajtón kopogtatnak, vagy ha a nevünket hívják. (Ebben az esetben nem helyettesíthető semelyik másik alakjával sem!) アーグネシュさん? Ági? はい Igen, Itt vagyok. そうですか Ennek magyar fordítása: Valóban? Értem. Vagy úgy! 6

7 A は kiejtése Ezt a partikulát nem úgy ejtjük, ahogy az aiueo táblázatban szerepel, hanem va -nak. Azonban minden más olyan szótagot, amit va -nak ejtünk, わ-val írjuk le. わたしの でんわばんごうは です Watashi no denwabangoo wa yon hachi hachi no kyu kyu hachi desu. Telefonszámom Vigyázat! Van azonban néhány kivétel, amikor nem partikulaként használjuk a は-t, mégis va -nak ejtjük! こんにちは Konnichiwa. Jó napot! こんばんは Konbanwa. Jó estét! Számok Néhány számnak létezik több elterjedt alakja is, attól függően, hogy milyen jelentéssel használjuk. (Lásd bővebben a függeléket!) 0 ゼロ és れい alakok egyaránt elterjedtek. 1 Általában いち, de gyakran a csi szótag eltűnik, mint pl. いっぷん (1 perc) vagy いっさい (1 éves). 2 Mindig に. Gyakran kiejtésben meghosszabbodik a magánhangzó, és に い lesz belőle. 3 Mindig さん. Viszont a számot követő számlálószó változtatja alakját mellette, pl. さんぷん(3 perc). 4 A leggyakoribb alak a よん. Azonban két esetben lerövidül: よねん せい (negyedikes) vagy よじ (4 óra). Későbbiekben fogunk tanulni olyan kifejezéseket, melyekben a másik alakja, a し szerepel, úgymint しがつ (április). A számlálószó itt is megváltozhat: pl. よんぷん (4 perc). 5 Mindig ご. Szóban megnyúlhat a magánhangzó, és ilyenkor ごう lesz belőle. 6 Teljes alakja ろく, de gyakran lerövidül, mint pl. ろっぷん(6 perc). 7 A なな alak a leggyakoribb, de pl. しちじ-nek mondjuk a 7 órát. 8 Általában はち, de sokszor ez is lerövidül: はっぷん(8 perc), はっさ い (8 éves). 9 Legelterjedtebb a きゅう alak. Azonban くじ-nek mondjuk a 9 órát. 10 A じゅう-t gyakran rövidebb alakban használják, pl. じゅっぷん (10 perc) vagy じゅっさい(10 éves). Telefonszámok Az országhívószámot, illetve körzetszámot vagy szolgáltatószámot elválasztó kötőjeleket の-nak olvassuk ki. Tehát a következő számot így mondjuk ki: zero ichi ni no, san yon go no, roku nana hachi kyuu せんせい Ezt a szót általában csak másokra használhatjuk. Értelmes lenne az a mondat, hogy わたしはせんせいです (Tanár vagyok.), de arrogánsan hangzik, ugyanis a sensei 7

8 szó tiszteletreméltó mestert jelent. Ha te (illetve egy családtagod) tanár, akkor használjd inkább a きょうし szót. さん Ezt a szócskát nevek mögé teszik a japánok, és tiszteletet fejeznek ki vele. Magyarra úr/hölgy lehet a megfelelő fordítása. Állhat vezeték- vagy keresztnév mögött is. Gyermekek esetében inkább a ちゃん az elterjedtebb ( fiúknak pedig gyakran くん-t mondanak). Professzorok és doktorok megszólításakor a せんせい a legudvariasabb megszólítás. A さん-t sose használjuk saját magunkra! Hogyan szólítsuk meg a másikat? A japánok kerülik az あなた (te) használatát. Helyette inkább a másik fél nevét vagy foglalkozását használják. Ahelyett, hogy: あなたはハンガリーじんですか Magyar vagy?/ön magyar? Használjuk így: さとうさんはハンガリーじんですか Satoo san magyar? Japán nevek A japánok a magyarokhoz hasonlóan a vezetéknevüket teszik előre. Általában csak egy keresztnevük van. Amikor bemutatkoznak, gyakran csak a családi nevüket mondják. Néhány tipikus japán név: családnevek keresztnevek férfi női さとう ひろし ゆうこ すずき いちろう めぐみ たかはし けんじ くみこ たなか ゆうき なおみ いとう まさひろ きょうこ 8

9 2. lecke (1) これ それ あれ どれ Mutató névmások. A これ-t a beszélőhöz közeli, a それ-t a hallgatóhoz közeli, az あれ-t pedig mind a beszélőtől, mind pedig a hallgatótól távoli dolgok jelölésére használjuk. これは ほんです Ez könyv. それは ノートです Az füzet. あれは えんぴつです Amaz ceruza. Kérdés: これ それ あれ は なんですか Mi ez/az/amaz? (2) この その あの どの A この, その, あの szintén mutató névmások, csak ezek mögött közvetlenül egy főnévnek kell állnia. このほん そのほん あのほん どのほん (ez a könyv, az a könyv, amaz a könyv, melyik könyv) このはなは わたしのです Ez a virág az enyém. (3) だれの főnév Az előző leckében már megtanultuk a birtokos szerkezetet (pl. たけしさんのいもうとさん. azaz Takesi húga), most megnézzük, hogy kell megkérdezni, hogy kié valami. だれ(Ki?) だれの (Kinek a? ) これは だれの かばんですか それはガーボルさんの かばんです Ez kinek a táskája? Az Gábor táskája. (4) ここ そこ あそこ どこ Ez is a mutatónévmás egy fajtája. Jelentése: itt/ott/amott/hol?. Használata: A:ここは どこですか Hol vagyok? B:ここは とうきょうです Tokióban. (Ez itt Tokió.) 9

10 A:すみません トイレはどこですか Elnézést, hol van a WC? B:あそこです Amott. (Lásd részletesebben: 4. lecke) (5)も Ha a téma utáni は helyett も partikula áll, akkor a jelentése is lesz. ラースローさんはわたしのこいびとです タマーシュさんもわたしのこいびとです László a szerelemem. Tamás is a szerelmem. Vigyázat! Ha a mondat végi állítmányt tagadjuk, a も jelentése sem -re módosul! (6)~じゃありません A fenti szerkezet a ~です tagadása. Két formája is létezik, melyek között nincsen különbség: ~じゃありません ~ではありません よしこさんは にんじゃじゃ/ではありません Josiko nem nindzsa. Vigyázat! Ha a deszu előtt I-s melléknév áll, akkor nem a deszu-t, hanem a melléknevet kell tagadni! (lásd: 5. lecke) (7)~ね/~よ A japán mondatok gyakran a fenti partikulákra végződnek. a) A ね-t akkor használják, ha a beszélő a hallgató egyetértését várja. (magyar fordítása: ugye?) これは おすしじゃありませんね Ez nem szusi, ugye? b) A よ-t akkor használja a beszélő, ha a hallgató figyelmét fel akarja hívni valamire. (magyarra nem igazán lehet lefordítani, inkább csak felkiáltást fejez ki) とんかつは さかなじゃありませんよ A tonkacu (rántott hús) nem hal! 10

11 Kiegészítő jegyzetek 2. (~を)ください Jelentése: Kérek tárgyat. -t! Általában akkor használhatjuk, ha kérünk valami konkrét (~を)おねがいします Jelentése ugyanaz, mint a fenti kudaszai -nak. Éttermi rendelések esetében nagyon gyakran ezt a szerkezetet használják. De ezzel kérhetünk elvont dolgokat is, akár magyarázatot, megértést stb. (~を)どうぞ Jelentése: Tessék! Használhatjuk akkor, ha átnyújtunk valakinek valamit, vagy ha pl. egy telefonos ügyfélszolgálat elkéri a nevünket: Onamae o doozo. (A nevét tessék/ A nevét kérem!) Számlálószavak kiejtése A 300, 600, 800, 3000, 8000 szavakban a számlálószó hangalakja megváltozik. A h - val kezdődő számlálószók mint a hjaku (száz) általában a 3, 6 és 8 után változnak meg. Mások, mint az sz-szel kezdődő szen (ezer), a 3 és a 8 után változtatnak alakot. A kötet végén található táblázat foglalja össze ezeket a változásokat. Nagy számok A japán nyelv nem csak tízesekben (dzsú), százasokban (hjaku) és ezresekben (szen) gondolkodik, hanem létezik a tízezres (man) egység is. Tehát a japánul niman (=2x10000) lesz. Nálunk az ezres utáni következő egység a millió, amit a japánok még mindig tízezresekben számolnak: 100x10000= hjakuman. A bonyolult számokat a következőképpen kisebb egységekre bonthatjuk: = 23x にじゅうさんまん 4x 1000 よんせん 5x 100 ごひゃく 6x 10 ろくじゅう 7 なな 11

12 3. lecke (1) Igeragozás A japán igék különböző alakokat vehetnek fel az igeidő és igemód szerint. Ebben a leckében a szótári, a jelen idő állító és tagadó alakokat fogjuk áttekinteni. Az itt előforduló igeragok: ~ます jelen (jövő) idejű, udvarias stílusú kijelentő igerag ~ません jelen (jövő) idejű, udvarias stílusú, tagadó igerag Az igéket ragozásuk szerint három nagy csoportra bonthatjuk. a) ru-igék Ebbe a csoportba azok az igék tartoznak, melyeknek a szótári alakja ru ra végződik, és szótövük változatlan marad a ragozás során. pl. たべる ねる おきる みる b) u-igék Az igék másik nagy csoportja esetében a szótári alak u-re végződik. Az igeragokat az u előtti mássalhangzóhoz kell mindig hozzáadni. (jelen esetben imaszu, és -imaszen) pl.のむ よむ はなす きく いく かえる c) kivételek (csak két ige tartozik ide, a くる és a する) Megfigyelhetjük, hogy mindkét ige esetében teljesen megváltozik a szótő is a ragozás során. ru u kivételek szótő tabe ik - - szótári alak たべる (eszik) いく(megy) する (csinál) くる(jön) jelen állító たべます いきます します きます jelen tagadó たべません いきません しません きません Nagyon fontos, hogy az igéket ne csak a szótári alakjukkal tanuljuk meg, hanem egyszerre két alakot jegyezzünk meg, hogy a későbbiekben tudjuk a ragozásukat is. (Ez főként azoknál az igéknél nagyon fontos, melyeknek szótári alakja る -re végződik, mert azok bármelyik csoportba tartozhatnak alakjuk szerint. pl. みる(-ru) かえる(-u)) (2) Jelen idő A japán nyelvben a jelen idő akárcsak a magyarban- a jövőre is használható. A két jelentés elkülönítésére a határozószók segítségünkre lehetnek. a, A jelen idejű alak egyrészt kifejezhet egy gyakran ismételt cselekvést. わたしは よく テレビを みます Gyakran nézek TV-t. 12

13 b, Másrészt pedig egy tervezett, a jövőre vonatkozó cselekvést. わたしは これから テレビを みます Most /Ezután TV-zni fogok. (3) Partikulák A mondatban szereplő főneveket általában partikulák követik, melyek a főnevek mondatbeli szerepét jelölik. (A partikulákat a beszélt nyelvben gyakran lehagyják, de erről bővebben a 15. leckénél fogunk írni. Használatukban nagyon hasonlítanak a magyar névutókra, mert felsorolás esetén csak az utolsó felsorolt szó után kell a partikulát kitenni.) Itt a következő négy partikula használatát fogjuk áttekinteni: で に へ és を. で に A で partikula a cselekvés helyét jelöli. (Későbbiekben fogunk olyan igéket is tanulni, melyek nem ezzel a helyhatározó partikulával állnak.) きっさてんでコーヒーをのみます A kávézóban kávét iszom. A に partikula nagyon sok jelentéssel bír, de itt csak kettőről lesz szó: a, mozgás irányának, céljának kifejezése わたし がっこう い 私 はきょう 学 校 に 行 きません Nem megyek ma iskolába. k i f e j e z é s b, időhatározói szerep kifejezése に ち よ う び きょうと い 日 曜 日 に 京 都 に 行 きます Vasárnap Kiotóba megyek. Vigyázat! Nem minden időhatározó után kell a に partikulát kitenni! Lásd bővebben a (4)-es pontot! A közelítőleges időpontok esetében a に helyett a ごろ vagy ごろに partikulát használjuk! ( 11 じ ; 時 ごろにねます 11 óra körül fekszem le aludni.) へ Az へ (ejtsd: e) partikula is a mozgás irányát, célját fejezi ki. A fenti mondatokban akár ki is cserélhatjük a に-t へ-re: わたし がっこう い 私 はきょう 学 校 へ 行 きません Nem megyek ma iskolába. Vigyázat! Az へ partikula a に-t csak a cél kifejezésekor helyettesítheti! Egyéb esetekben, mint például az időhatározói szerep, nem lehet felcserélni a kettőt! を Az を(ejtsd: o) partikula a tárgy partikulája. ちゃ の お 茶 を 飲 みます Teát iszom. て れ び み テレビ を 見 ます Tévét nézek. しんぶん よ 新 聞 を 読 みます Újságot olvasok. 13

14 (4)Időhatározók A következő időhatározók esetében kötelező a に partikula használata: a) a hét napjai pl. にちようびに じ ぷん がつ b)és a számszerűsített időhatározók esetében pl. 10 時 42 分 に 9 月 に Nem használjuk a に partikulát a következő időhatározók után: a)relatív időhatározók, melyeket a mához viszonyítunk pl. あした b)az ismétlődést kifejező időhatározók pl. まいばん minden este c)és a Mikor? (いつ) kérdőszó után Az alábbiak esetében bár általában elmarad a に partikula, de az egyéni szóhasználattól, stílustól vagy eseti nyomatéktól függően ingadozik a használata: a)napszakok pl. reggel あさ(に) b)és a hétvége szó (しゅうまつ) után (5)~ませんか A ~ませんか t akkor használjuk, ha el szeretnénk hívni valakit valahova. Alakját tekintve jelen idejű tagadó igealak kérdő formában. pl. てんぷらを たべませんか Nem eszünk tenpurát? いいですね Milyen jól hangzik! テニスをしませんか うーん ちょっと Nem megyünk el teniszezni? Hát, most nem igazán (jó nekem). Vigyázat! Állító formában már nem jelent invitálást! (6) Szórend A japán mondatok, a magyarhoz hasonlóan eléggé rugalmasak a szórend tekintetében. Az állítmány áll a mondat végén, és a névszói partikulás szerkezetek előtte, laza sorrendben. Az állítmány után csak pár végpartikula állhat, mint pl. a か ね vagy a よ. A névszói partikulás mondatrészek sorrendje nagy mértékben szabad. Példák tipikus szórendre: わたし 私 は き ょ う 今 日 と し ょ か ん 図 書 館 で に ほ ん ご 日 本 語 を べんきょう 勉 強 します alany/téma idő hely tárgy állítmány Ma a könyvtárban fogok japánt tanulni. 14

15 わたし し ち じ かえ 私 は よく 七 時 ごろ うちに 帰 ります alany/téma gyakoriság idő cél állítmány Gyakran szoktam hét körül hazamenni. (7) Gyakoriságot kifejező határozószók まいにち Gyakoriságot kifejező határozókkal (úgymint 毎 日 よく és ときどき) tudjuk kifejezni azt, c s i n á l v a l hogy milyen rendszerességel csinálunk valamit. わたし き っ さ て ん い 私 はときどき 喫 茶 店 に 行 きます Néha megyek/szoktam menni a kávézóba. Vannak olyan gyakoriságot kifejező határozószók is, melyek inkább ritkaságot fejeznek ki, és ezek a tagadó állítmányi alakkal járnak együtt. Ilyenek pl. a ぜんぜん(egyátalán nem, soha) és az あまり(nem gyakran, nem sokat) わたし 私 はぜんぜんしゅくだいをしません Egyáltalán nem csinálok/szoktam csinálni házit. た な か 田 中 さんはあまりやすみません Tanaka úr nem sokat pihen/szokott pihenni. (8) A témajelölő は Ahogy már az első leckében is láttuk, a は partikula a mondat témáját fejezi ki. A mondat témája gyakran egybeesik a mondat alanyával (pl. カタさんは 一 年 生 です Kata elsős.). De ez nem feltétlenül kell, hogy így legyen. Most megnézünk a lecke párbeszédeiből három mondatot, ahol a mondat témája és az alanya nem esik egybe: しゅうまつ なに メアリーさん 週 末 はたいてい 何 をしますか き ょ う きょうと い 今 日 は 京 都 に 行 きます Mary, mit csinálsz hétvégén? Ma Kiotóba megyek. Ezekben a mondatokban a téma egy időhatározó volt. Át is fogalmazhatnánk őket valahogy így: Ami a hétvégét illeti, mit csinálsz? vagy Beszéljünk a hétvégéről! Mit fogsz csinálni? ばん はん 晩 ご 飯 は? た 食 べません Vacsit? Nem kérek (nem eszem). Itt egy befejezetlen mondatról van szó, és a beszélő a hallgató figyelmét rá szeretné irányítani valamire (itt: a vacsorára). Ha a mondatot kiegészítenénk, akkor így nézne ki: Eszel vacsorát?. Azaz a téma a mondat tárgyával esik egybe. 15

16 Kiegészítő jegyzetek 3. ゆ きた 行 く 来 る Érdekes, hogy a japánok, amikor megközelítik a hallgatót, a magyarokhoz hasonlóan わたし い azt mondják, hogy 私 は 行 きます ( Megyek ). (És nem úgy, mint az angolok: Jövök ). ちょっと Szó szerint annyit jelent, hogy egy kicsit, keveset. Ilyen értelemben használják a következő mondatokban is: ちょっとください (Egy keveset kérnék belőle.) illetve ま ちょっと 待 ってください (Várjon egy kicsit!). Azonban ezt a szót használják akkor is, ha udvariasan akarják visszautasítani a másikat. Ilyenkor teljesen megváltozik a jelentése: lehetetlen, nem jó stb. nek fordíthatjuk. A japánok túl durvának tartják az いいえ t, ha egy kérést, javaslatot vagy meghívást szeretnének visszautasítani, ezért helyette inkább a ちょっと-val találkozhatunk. Pl: どようびおおさかじょうこうえん い A: 土 曜 日 大 阪 城 公 園 に 行 きませんか ど よ う び B: 土 曜 日 は ちょっと A: Nem megyünk el az ószakai vár parkjába szombaton? B: Sajnos szombat nem jó. (szó szerint: a szombat egy kicsit ) 16

17 4. lecke (1) Létezés és birtoklás LÉTEZÉS A japán nyelvben két létige van: あります és növényekre, utóbbit élőkre használjuk. います. Előbbit élettelen tárgyakra, illetve Ezeket az igéket alapvetően két esetben használhatjuk: a, Amikor egy dolog létezését akarjuk kifejezni. (Magyarban általában határozatlan névelőt vagy többesszámot használunk ebben a szerkezetben.) HELY に DOLOG があります/います あそこにマクドがあります Ott van egy Meki (McDonald s). b, Amikor egy létező dolog helyét akarjuk megnevezni. (Magyarban határozott névelőt használunk.) DOLOG は HELY にあります/います げいしゃは 東 京 とうきょう にいます A gésa Tokióban van. Az あります ige három jellemzőjében tér el az eddig tanult igéktől: 1. Vonzata a に partikula. (és nem で) 2. Ha a helyhatározóval kezdjük a mondatot, az alany után nem は, hanem が áll. 3. Ahogy láttuk az a, pontban is, a helyhatározó gyakran megelőzi az alanyt. Az あります-t eseményekre is használhatjuk. まいにち 毎 日 テストがあります Mindennap van dolgozat. Vigyázat! Ha események helyét szeretnénk meghatározni, a に partikula helyett で áll!!! コンサートはブダペストであります A koncert Budapesten lesz. BIRTOKLÁS Az あります igével birtoklást is kifejezhetünk. BMW がありません Nincs BMW-m. じ か ん 時 間 がありますか Van időd? 17

18 Vigyázat! Nagy különbség van az alábbi két mondat között: BMW が あり ま せん (Nincs BMW-m.) BMW じ ゃ あ りませ ん (Az nem BMW.) Ennek oka, hogy más-más mondatot tagadunk a két esetben: BMW があります (Van BMW-m.) BMW です (Az BMW.) (2) Helyhatározók Már a második leckében tanultuk, hogy egy dolog helyét a どこ(Hol?) kérdő névmással a következőképpen kérdezzük meg: バーガーキングはどこですか Hol van a Burger King? És a válasz: (バーガーキングは)ここ/そこ/あそこです Itt./Ott./ Amott. De ha pontosítani szeretnénk, jól jöhetnek az alábbi kifejezések: X は Y の みぎ です Az X az Y(-tól) jobbra van. ひだり balra まえ előtt うしろ mögött なか -ban/belsejében うえ -on/fölött した alatt そば/ちかく közelében となり/よこ* mellett X は Y と Z のあいだです Az X az Y és a Z között van. (*A よこ és a となり között az a különbség, hogy az utóbbit akkor használjuk, ha két azonos kategóriájú dolog van egymás mellet, előbbit pedig akkor, ha két teljesen különböző kategóriájú dologról van szó. じ ょ し と い れ だ ん し と い れ 女 子 トイレは 男 子 トイレのとなりです A lány és fiú WC egymás mellett van. で ん わ と い れ 電 話 はトイレのよこです A telefon a WC mellett van. ) Tehát visszatérve: (バーガーキングは)マクドのとなりです A Burger King a Meki mellett van. (バーガーキングは)マクドとデパートのあいだです A Burger King a Meki és a pláza között van. A táblázatban felsorolt helyhatározókat nem csak létezés kifejezésekor használhatjuk (ha nem a létigével használjuk, akkor partikulája で): わたし ち ゃ や まえ 私 はお 茶 屋 の 前 でげいしゃをまちました A teaház előtt vártam a gésára. 18

19 (3)Múlt idő A múlt időben az igetőhöz a következő ragokat illesztjük: állító tagadó jelen idő ~ます ~ません múlt idő ~ました ~ませんでした こ く じ かえ けい 子 さんはきのう 九 時 ごろうちに 帰 りました Keiko tegnap kilenc körül ért haza. わたし に ち よ う び に ほ ん ご べんきょう 私 は 日 曜 日 に 日 本 語 の 勉 強 をしませんでした Vasárnap nem tanultam japánt. (Ahogy már a 3-mas leckében is említettük, ezek az igeragok udvarias stílusúak. A では-s alakok inkább az írott, míg a じゃ-sak a beszélt nyelvben jellemzők.) A nominális mondatot a következőképpen tehetjük múlt időbe: állító tagadó jelen idő ~です ~では/じゃありません múlt idő ~でした ~では/じゃありませんでした とうだい りゅうがくせい オルシさんは 東 大 の 留 学 生 でした Orsi a Tokiói Egyetem cserediákja volt. (4)たくさん A japán nyelvben egy kicsit másképpen működnek a mennyiségjelzők, mint a magyarban. A japánban ezek kerülhetnek a jelzett szó elé és annak partikulája után is (bár inkább az utóbbi szerkesztésmód a jellemző): わたし きょうと しゃしん 私 は 京 都 で 写 真 をたくさんとりました わたし きょうと しゃしん 私 は 京 都 でたくさん 写 真 をとりました や さ い た 野 菜 をたくさん 食 べました や さ い た たくさん 野 菜 を 食 べました Sok képet készítettem Kiotóban. Sok zöldséget ettem. 19

20 い ち じ か ん (5) 一 時 間 Az időtartamot jelölő szavak általában önmagukban állnak, nem követi őket partikula. Mondatbeli helyük az állítmány előtt van. かのじょ い ち じ か ん ま ガーボルさんは 彼 女 を 一 時 間 待 ちました Gábor egy órán át várta a barátnőjét. Vigyázat! Ha közelítőleges időtartamot szeretnénk kifejezni, nem a ごろ(lásd 3. lecke), hanem a ぐ らい partikulát használjuk! わたし じ か ん 私 はきのう 2 時 間 ぐらいテニスをしました Tegnap kb. 2 órát teniszeztem. (6)と A と partikulának két jelentése lehetséges: a, Főnevek összekötésekor és. しゃしん メリンダとハユニの 写 真 をとりました Melindát és Hajnit fényképeztem le. b, Vagy a társhatározói értelmű val/-vel ragnak is megfeleltethető. メリンダとデートします Melindával randizom. Vigyázat! A と partikulával csak főneveket lehet összekötni, igéket, mellékneveket nem! (igék összekötését lásd a 6. leckénél) Az eszközhatározói val/-vel jelentést nem lehet と-val kifejezni! (eszközhatározókról bővebben: 10.lecke) (7)も A も partikulát már tárgyaltuk a 2. leckében is, de most kitágítjuk használatát az alábbi esetekre is, amikor helyettesíti a は, が és を esetpartikulákat: わたし び る の 私 はきのうビールを 飲 みました ちち び る の 父 もきのうビールを 飲 みました Tegnap sört ittam. Tegnap édesapám is ivott sört. あ ん ど ら し ーシュ あ ん ど ら し ーシュ アンドラ アンドラ ゅ か さんはネクタイを 買 いました ゅ くつ か さんは 靴 も 買 いました András nyakkendőt vett. András cipőt is vett. 20

21 Amikor a も-t olyan mondatrésszel szeretnénk használni, melynek eredeti partikulája nem は, が vagy を, abban az esetben megmarad az eredeti partikula is, és mögé írjuk a も t. わたし せんげつ あ め り か い 私 は 先 月 アメリカに 行 きました わたし せ ん げ つ に ほ ん 私 は 先 月 日 本 にもいきました Múlt hónapban voltam Amerikában. Múlt hónapban voltam Japánban is. あね に ほ ん り ょ う り た 姉 と 日 本 料 理 を 食 べました Nővéremmel japán kaját ettem. いもうと に ほ ん り ょ う り た 妹 とも 日 本 料 理 を 食 べました Húgommal is japán kaját ettem. Kiegészítő jegyzetek 4. X の 前 Ezt a kifejezést nem csak úgy értelmezik a japánok, hogy X előtt, hanem úgy is, hogy X-szel szemben, az út túloldalán. Erre a jelentésre azonban van egy másik kifejezés is: X のむこう. Ha valami X mögött, vagy X takarásában van, akkor arra mondhatjuk, hogy X の 後 vagy azt is, hogy X のうら. うし ろ, えっ あっ Mind a kettő indulatszó, de az első azt fejezi ki, hogy valami hihetetlen, így magyarra talán úgy fordíthatnánk: Igen?, Na ne mondd!. A másodikat akkor mondhatjuk, ha valamit hirtelen észreveszünk, vagy valami eszünkbe jut. Fordítása: Jé, Ja!. A kis つ a kifejezések végén azt fejezi ki, hogy nagyon röviden kell ejtenünk ezeket a magánhangzókat. に じ か ん は ん 二 時 間 半 はん A fél szócska ( 半 ) mindig a megfelelő időegység után jön. Itt mivel az órára értik, az után kerül: két óra és fél. もしもし Ez a magyar Halló -nak felel meg. Használata változó: van aki akkor mondja, amikor felveszi a kagylót, és van, aki akkor, amikor ő kezdeményezi a hívást. 21

22 5. lecke (1) Melléknevek A japán nyelvben két fajta melléknevet különböztetünk meg: az い- és な-mellékneveket. (Azért hívjuk így a két csoportot, mert jelzői alakban ezekre a szótagokra végződnek.) A minőségjelzős szerkezet a japánban hasonló módon néz ki, mint a magyarban, azaz elöl áll a jelző, utána a jelzett szó. い-melléknév: え い が おもしろい 映 画 (érdekes film) え い が きのう おもしろい 映 画 をみました Tegnap láttam egy érdekes filmet. な- - melléknév: おんな ひと ぶすな 女 の 人 (ronda nő) おんな ひと み せんしゅう ぶすな 女 の 人 を 見 ました A múlt héten láttam egy ronda nőt. A japán melléknevek különlegessége, hogy az igékhez hasonlóan ragozni kell őket. A két melléknévtípus más-más ragozási sémát mutat. い-melléknevek ragozása: おもしろい állító tagadó おもしろいです おもしろくありません jelen idő おもしろくないです Érdekes. Nem érdekes. おもしろかったです おもしろくありませんでした múlt idő おもしろくなかったです Érdekes volt. Nem volt érdekes. Vigyázat! Kivétel: A melléknevek esetében csak az いい (jó) tekinthető kivételnek. Attól rendhagyó a ragozása, hogy a jelen idejű állító alakot kivéve minden ragozott alakja a régies szótőt, a よ-t használja: いい állító tagadó jelen idő いいです よくありません よくないです múlt idő よかったです よくありませんでした よくなかったです Ahogy a táblázatokból kitűnik, a tagadó alakok esetében 2-2 alakot is használnak: az egyik esetében a létige ~ません ~ませんでした alakját használjuk a melléknév határozói alakjával (い helyére tesszük a ~く-t), a másik esetben a melléknév határozói formáját a 22

23 létige baráti alakjai követik a ~です állító alakkal. Vigyázzunk, hogy a kettőt ne mossuk össze! な-melléknevek ragozása: げ ん き 元 気 (な) állító tagadó 元 気 です 元 気 じゃありません jelen idő 元 気 ではありません Egészséges. Nem egészséges. 元 気 でした 元 気 じゃありませんでした múlt idő 元 気 ではありませんでした Egészséges volt. Nem volt egészséges. Megállípíthatjuk, hogy a な-melléknevek ragozása sokkal egyszerűbb, mint az előbb látott い- seké, mivel itt a melléknév alakja mindvégig változatlan, és csak a ~です-t kell ragozni a 4. leckében tanultak szerint. Vigyázat! A な végződés csak főnevek előtt, jelzői alakban jelenik meg! ぼん ゆうめいな 本 híres könyv す (2) 好 き(な)/きらい(な) A 好 き(szeret valamit, kedvel valamit)/きらい(nem szeret valamit) melléknevek nyelvtani szempontból különlegesen viselkednek. A következő szerkezetben lehet ezeket használni: ~は ~が す 好 きです/きらいです valaki valamit/valakit szeret/ nem szeret じん なま さかな ハンガリー 人 は 生 の 魚 がきらいです A magyarok nem szeretik a nyers halat. Megjegyzések: a, A szerkezetet használhatjuk emberre vonatkozó tárggyal is, mint pl.: ガ が ーボル ぼ る さんはアニタさんが 好 きです Gábor szereti Anitát. す Ebben az esetben a 好 き kifejezhet szerelmet is, azaz a fenti mondat azt is jelentheti, hogy: Gábor szerelmes Anitába. b, Amikor azt akarjuk mondani, hogy nagyon szeretünk/nem szeretünk valamit, a következő だ い す だい alakokat használjuk: 大 好 き/ 大 きらい. わたし き ゃ べ つ だい 私 はキャベツが 大 きらいです Utálom a káposztát. 23

24 c, Az, hogy Szeretem is meg nem is., vagy nem tudom eldönteni, hogy inkább szeretek-e valamit, vagy utálom-e, akkor a következő kifejezést kell használnunk: 好 きでもきらいでもありません Nem is szeretem, de nem is utálom. d, A 好 きな/きらいな főnevek előtt jelzőként is állhat. (kedvenc/legkevésbé kedvelt értelemben) わたし す くるま これは 私 の 好 きな 車 です Ez a kedvenc kocsim. (3) Mértékhatározó Ha azt akarjuk mondani, hogy nagyon szép, kicsit hideg stb, akkor a melléknév elé mértékhatározót kell kitennünk. Ezek lehetnek: とても (nagyon) ちょっと (kicsit) あまり (nem annyira, nem igazán) ぜんぜん (egyátalán nem) おきなわ うみ 沖 縄 の 海 はとてもきれいでした Az okinavai tenger nagyon szép volt. Néhány melléknév esetében egy külön alak szolgál a mérték kifejezésére. Ezek közé tartozik す a 好 き és a きらい is. だ い す き お 母 さん 大 好 さかな だい なまの 魚 が 大 きらいです Anya, nagyon szeretlek! Utálom a nyers halat. (4) ~ましょう/~ましょうか Ezek a szerkezetek a magyar többes szám első személyű felszólító módnak felelnek meg. (csináljunk valamit!/ne csináljunk valamit?) Ha valami közös programra/cselekvésre szeretnénk elhívni/rávenni a másikat, akkor használjuk ezeket a szerkezeteket: た マクドでハンバーガーを 食 べましょう カレ か れ つく ーを 作 りましょうか Együnk egy hamburgert a Mekiben! Csináljunk currys rizst? Bár ebben a leckében nem kerül elő, de még egy módon ki tudjuk fejezni a fenti tartalmat, a ~ませんか jelen idejű, tagadó alak kérdéssé alakításával. Ez a szerkezet sokkal kevésbé tolakodó, inkább csak egy ötlet felvetését jelenti. の ワインを 飲 みませんか Nem iszunk bort? 24

25 Vigyázat! A ~ましょうか szerkezetet nagyon gyakran egyes szám első személyű felajánlások esetében is használják! Így a második mondat fordítása így is elképzelhető: Csináljak currys rizst? (5) Számolás A dolgok megszámlálásakor két dolgot kell észben tartanunk: a, különböző tárgyakat más-más számlálószóval kell megszámolni (pl. a CD-ket és az embereket máshogy számoljuk) b, a számlálószavak inkább a jelzett szó után állnak, és nem előtte, mint a magyar nyelvben くるま さんだい アル カポネは 車 を 三 台 ぬすみました Al Capone három kocsit lopott. tárgy mennyiség さん だい A mennyiségjelző két részből áll: egy számból és egy számlálószóból. Itt: 三 a szám, és 台 a számlálószó. A だい-t használjuk gépek, járművek megszámlálására. Később, a 14. leckében fogjuk részletesen tanulni a számlálószavakat. Vigyázat! Álatlában a számlálószavak mögött nem állhat partikula! Kiegészítő jegyzetek 5. 忙 しい にぎやか(な) いそが - Az 忙 しい-t emberekre mondhatjuk, de helyekre sosem. (Jelentése: elfoglalt) Ezzel szemben a にぎやか(な)- - t kell helyekre és eseményekre használnunk, nyüzsgő, élénk értelemben. いそが たけしさんは 忙 しいです Takesi elfoglalt. とうきょう 東 京 はにぎやかです Tokió nyüzsgő/élénk (város). Az alábbi eset azt mutatja, hogy néha úgy néz ki, mintha nem csak emberekre いそが - használnánk az 忙 しい-t. Ilyenkor biztosak lehetünk benne, hogy csak kihagyták a mondatból az alanyt. に ち よ う び いそが に ち よ う び わたし いそが 日 曜 日 は 忙 しいです = 日 曜 日 は( 私 は) 忙 しいです Vasárnap elfoglalt vagyok. 25

26 6. lecke (1) Te-forma (kapcsolatos igealak) A 6. lecke legfőbb nyelvtani anyaga a te-forma. Ez az igéknek egy olyan alakja, melynek nagyon sokféle használata lehetséges: - kérések kifejezése ( Legyen szíves! ) - engedélykérés ( -hatok? ) - tiltás ( nem szabad -ni ) - igék összekapcsolása (innen a kapcsolatos alak elnevezés) stb. A te-forma képzése nehéz feladat, mivel mindhárom eddig tanult igecsoport esetében másmás szabályt kell alkalmaznunk. Nézzük először a ru végű igéket: た 食 べる た 食 べて Az u végű igék esetében a szótári alak utolsó szótagjának függvényében lesz más és más a ragozás: Ha a szótári alak う つ る-re végződik: あ 会 う あ 会 って ま 待 つ ま 待 って とる とって Ha む ぶ ぬ- - re: Ha く-re: Kivétel!!! よ む 読 あそ 遊 ぶ し 死 ぬ か 書 く い く 行 よ 読 んで あそ んで 遊 し 死 んで か 書 いて おこな 行 って Ha ぐ- - re: およ 泳 ぐ およ 泳 いで Ha す- - re: はな 話 す 26 はな 話 して

27 Láthatjuk, hogy ezen a csoporton belül is óriási a változatosság 2. A tartós tudás érdekében érdemes minden igét a szótári-masu-te alak hármasával megtanulni. (pl. かく かきます かいて) Végül a két rendhagyó ige esetében a következőképp alakul a ragozás: する く る 来 して き 来 て (2)~てください Jelentése: Kérem/legyen szíves -ni! Ennek baráti formája: ~て (Kérlek, csináld ezt/azt!) Ez utóbbit közeli barátokkal és családtagokkal szemben használhatjuk. ぱ す ぽ と み パスポ ートを 見 せてください Kérem mutassa meg az útlevelét! て あら 手 を 洗 って Mosd meg a kezed! (3)~てもいいです/~てはいけません Jelentése: Szabad/nem szabad ni. vagy ható igével is fordíthatjuk magyarra. キスをしてもいいですか Szabad csókolózni?/megcsókolhatlak? はい キスをしてもいいです Igen, szabad. いいえ キスをしてはいけません Nem, nem szabad. (4) Igék összekapcsolása A ~て-formát akkor is használhatjuk, ha két vagy több igéből álló cselekvéssort szeretnénk elmondani. ( Ezt csináltam, aztán meg azt ) Ilyen esetben a te úgy viselkedik, mint a magyar és kötöszó, és az utolsó ige alakja határozza meg az összes többi idejét és módját is. 2 Ahogy már korábban említettük, a る szótagra végződő igék nem feltétlenül tartoznak a ru csoporthoz. Azt mondhatjuk, hogy ha a る előtti magánhangzó a,o vagy u, akkor az ige biztosan az u végűek közé tartozik. Ha pedig i vagy e előzi meg a る-t, akkor nem tudjuk teljes biztossággal megállapítani hovatartozását. Statisztikailag sokkal több a ru csoportba tartozó ilyen ige, de pár kivétellel is találkozhatunk, pl. はい ; 入 る(bemegy) かえ ; 帰 る (hazamegy). A te formában eltérő ragozást mutat a két csoport, mivel a -ru csoportos igék csak szimplán lecserélik a る -t て-re, azonban az u végűek esetében egy っ is beékelődik a て elé. 27

28 Vigyázat! A と partikula nem alkalmas igék összekötésére! (csak főnevek között használható) あ さ お あさ た 朝 起 きて 朝 ごはんを 食 べます きょうと い げいしゃ み 京 都 に 行 って 芸 者 を 見 ました かえ び る の うちに 帰 って ビールを 飲 みましょう Reggel felkelek, és megreggelizem. Elmentem Kiotóba, és láttam egy gésát. Menjünk haza, és igyunk meg egy sört! Ahogy a következő példákból látni fogjuk, a te forma másfajta tagmondati viszonyt is kifejezhet. Az első esetben a magyarra módhatározóként fordíthatjuk, a második esetben pedig okként funkcionál: ある に ほ ん 歩 いて 日 本 に 行 きます デ で ート と わす を 忘 れて すみません Gyalog megyek Japánba. Bocsánat, hogy elfelejtettem a randit! (5)~から A ~から egy kötő partikula, mely ok-okozati viszonyt kifejező tagmondatokat köt össze. Mindig előtte áll az OK, utána az OKOZAT. カレ か れ す に ほ ん り ょ う り れ す と ら ん い ーが 好 きですから 日 本 料 理 のレストランへ 行 きましょう Japán étterembe menjünk, mert a currys rizst szeretem. Olyan is elképzelhető, hogy állítunk valamit, és csak utólag szeretnénk megindokolni. Ilyen esetben a második mondatot a ~から partikula zárja. とうきょう い たか び る す 東 京 へ 行 きましょう 高 いビルが 好 きですから Menjünk Tokióba(! Azért oda), mert szeretem a magas épületeket. (6)~ましょうか Az 5. leckében már tanultuk a ~ましょうか szerkezet invitáló szerepét, azonban még egy nagyon fontos jelentésére ki kell térnünk. A ~ ま し ょ う か nagyon gyakan a beszélő felajánlását fejezi ki: Megcsináljam azt? Tehát ez a segítségnyújtás kérdése lesz. に も つ も 荷 物 を 持 ちましょうか エアコンをつけましょうか Megfogjam a csomagját? Bekapcsoljam a légkondit? 28

29 Kiegészítő jegyzetek 6. おそ おそ 遅 く 遅 い Az első szó azt jelenti, későn (határozószó), míg a második azt, hogy késő/késői/későn (melléknév). Az első az igék jelentését módosítja, a második pedig a főnevekét, illetve állítmányként is használhatjuk. いちどき A:きのう 一 時 にねました Tegnap egykor feküdtem le. おそ B: 遅 いですね Milyen késő(n)! しゅうまつ じゅうじ お おそ あさ た 週 末 には 十 時 ごろ 起 きて 遅 い 朝 ごはんを 食 べます Hétvégenként tízkor kelek, és késői reggelit eszem. (későn eszem) おそ きのう 遅 くねました Tegnap későn feküdtem le. Ugyanezt a szabályt alkalmazhatjuk a 早 く 早 い (korán, korai) esetében is. どうも Általában az ありがとう-val, vagy a すみません-nel együtt használják, és nagyon köszönömöt/sajnálomot jelent. Ha önmagában áll, akkor e kettő közül jelenti valamelyiket. Ilyen módon mindig lerövidíthetjük hálánkat vagy megbánásunkat. Vannak emberek, akik ezt a szót használják elbúcsúzáskor is. お Ez az előtag főnevek előtt szokott állni, és a beszélő kifinomultságát fejezi ki, nem változtatja meg a szavak jelentését. Általában lehagyható. さけ お 酒 (alkohol) かね お 金 (pénz) ふ ろ お 風 呂 (fürdő) 29

30 7. Lecke (1) ~ている A múltban kezdődő és a jelenben is tartó folyamatos cselekvést vagy állapotot fejez ki. Az igéket három csoportra lehet osztani: (1) folyamatos állapotot kifejező (2) bizonyos ideig tartó cselekvést kifejező (3) többé-kevésbé pillanatnyi változást kifejező Kevés (1)-es csoportba tartozó igével találkozhattunk eddig, pl. ある és いる. Ezek teformája sosem használható az いる-vel, így nem foglalkozunk velük ebben a részben. Sok ige tartozik a (2)-es csoportba. Olyanok, mint a たべる, よむ és a まつ. Mikor egy ige te-formáját a segédige いる követi, akkor egy folyamatban lévő cselekvést kifejező mondatot kapunk. ぼん よ すずきさんはいま 本 を 読 んででいます Szuzuki éppen könyvet olvas. あ ん な はん た アンナ はご 飯 を 食 べています Anna éppen eszik. Továbbá foglalkozás kifejezésére használhatunk ~ています mondatot. Az alábbi példának ezért lehet több értelmezése: ebben a pillanatban tanít valaki angolt, vagy egy angol tanár az illető, de most nem feltétlenül tanít. ひと え い ご おし あの 人 は 英 語 を 教 えています A (3)- - mas csoportba tartozó igék az egyik állapotból a másikba való változást fejezik ki. Ha például megházasodik az ember, akkor az állapota megváltozik: egyedülállóból házas ember lesz. A ている megmutatja a változás végeredményét. せんせい けっこん 先 生 は 結 婚 しています A tanár házas. い く - おこな き Az 行 く és 来 る igék a (3)-mas csoporthoz tartoznak. Tehát az 行 っている és a 来 ている megmutatják a jelen állapotot, melyet korábbi történések okoztak, és ezek az alakok nem a menés vagy a jövés folyamatát jelentik. ちゅうごく い 中 国 に 行 っています Kínában van. (nem pedig éppen Kínába megy!) げいしゃ き 芸 者 はうちに 来 ています A gésa nálunk van. (nem pedig éppen felénk tart!) Az いる-t úgy ragozzuk, mint egy ru-ige. 30

31 (2) Hosszú a haja Amennyiben egy személy fizikai tulajdonságát szeretnénk kifejezni, mint például azt, hogy valakinek hosszú a haja, akkor a szerkezetünk a következőképpen néz ki: (Birtokos は) birtok が melléknév なが たか タマラさんはかみが 長 いです せが 高 いです あたまがいいです Tamarának hosszú haja van. Magas. Okos. (3)A te-forma és az összetett mondat Az igéken kívül az い és a な típusú melléknevek, valamint a főnevek utáni です-ek szintén rendelkeznek te-formával, melyet arra használunk, hogy összetett mondatot hozzunk létre. Egy い típusú melléknév te-formáját úgy képezzük, hogy a szóvégi い helyére くて kerül. な típusú melléknévnél és egy főnév+ で す mondatnál egy で -t adunk a szótőhöz vagy a főnévhez. やすい いい (kivétel) げんきな にほんじんです やすくて よくて げんきで にほんじんで Nézzünk pár példamondatot: このケ け ーキ き やす は 安 くておいしいです Ez a sütemény olcsó és finom. いぬ げ ん き あの 犬 はいつも 元 気 でおもしろいです Az a kutya mindig fitt és jópofa. わたし は ん が り 私 はハンガリー 人 で15さいです Magyar vagyok és 15 éves. (4) Ige főnévi alak + に 行 く Ha egy személy valamely célból megy valahova, mozgását és célját a magyarhoz hasonlóan fejezhetjük ki: ス す ーパ ぱ くだもの ーへ 果 物 をかいにいきました Elmentem a szupermarketbe gyümölcsöt venni がっこう 学 校 にべんきょうしにきます Az iskolába tanulni jövök. v e n. 31

32 ともだち 友 達 とのみにいきます Elmegyek a barátokkal inni. もの A mozgás célja lehet egy főnév (pl. 買 い 物 ) vagy egy igét és tárgyat tartalmazó kifejezés. A mozgás célját leíró igéknek a főnévi alakját (~ます nélküli igető) kell használni. (5) Emberek megszámlálása にん Az emberekre a 人 számlálószó használatos, melynek az egy személy és két személy alakja rendhagyó: ひ と り 一 人 (egy személy) ふ た り 二 人 (két személy) ひとり ふたり さんにん よにん ごにん ろくにん しちにん/ななにん はちにん きゅうにん じゅうにん ひゃくにん なんにんいますか egy ember két ember három ember négy ember öt ember hat ember hét ember nyolc ember kilenc ember tíz ember száz ember Hány ember van? Ha egy teremben meg akarjuk számolni az embereket, a 人 számlálószót a főnév és a が partikula után rakjuk. A helyszínre utaló kifejezéseket gyakran követi に helyett には az ilyen típusú mondatokban. に ほ ん じ ん がくせい クラスに(は) 日 本 人 の 学 生 がふたりいます Az osztályban két japán diák van. 32

33 8. Lecke (1)Rövid alakok Jelen idejű kijelentés rövid alak hosszú alak igék よむ よみます い melléknevek かわいい かわいいです な melléknevek しずかだ しずかです főnév+です がくせいだ がくせいです Jelen idejű tagadás rövid alak hosszú alak igék よまない よみません い melléknevek かわいくない かわいくありません な melléknevek しずかじゃない しずかじゃありません főnév+です がくせいじゃない がくせいじゃありません Rövid alakok képzése: Igék és い melléknevek kijelentő alakja esetén megegyezik a szótári alakjukkal. な melléknevek és főnév+です kijelentő alakja esetén a です-t だ-ra cseréljük. い melléknevek, な melléknevek és főnév+です tagadó alakja esetén az あります-t ない-ra cseréljük. ない-forma: 1) a szótári alak utolsó szótagjának u -ja a -ra változik + ない: かく かか かかない nem ír kivétel: ha az utolsó szótag u, előtte félhangzó w jelenik meg: かう かわ かわない nem vesz あう あわ あわない nem találkozik いう いわ いわない nem mond 2) a ru szótag kiesik a szótári alak végéről + ない: たべる たべない nem eszik みる みない nem néz 3) くる こない nem jön する しない nem csinál 33

34 Múlt idő: Úgy képezzük, akárcsak az い melléknevek múlt idejét. いく いかない いかなかった nem ment みる みない みなかった nem nézett (2)A rövid alakok alkalmazása Idézetek Ha idézzük egy személy szavait vagy gondolatait, akkor rövid alakú állítmányhoz い おも kapcsolódik a と 言 っていました (pl. azt mondta ), vagy a と 思 います (úgy gondolom, szerintem ) stb. と egy idéző partikula, mely magában foglalja mind a magyar hogy szót indirekt idézetnél, mind az idézőjeleket direkt idézetnél. Hétköznapi társalgások Két közeli barát vagy a családtagok beszélgetésében rövid alakok vannak a mondat végén a bizalom jeléül. A hosszú forma használata ezzel ellentétben a beszélő azon szándékát fejezi ki, hogy tisztes távolságot akar tartani a hallgatótól. A rövid alaknál a keresztnév használata, míg a hosszúnál az Uram, Hölgyem fordul elő. Nem könnyű eldönteni, hogy mikor váltsunk rövid alakra. Először is, a japán beszélők gyakran nagyon ragaszkodnak rangjukhoz. Akár egy év korkülönbség is megakadályozhatja egy teljesen egyenlő kapcsolat kialakulását. Az engedély a rövid alak használatara nem megszokott: az idősebb emberek talán teljes biztossággal használják, azonban fiatalabb partnereiktől elvárják a hosszú alakot. Így ha valaki, pl. a japán tanárunk beszél hozzánk rövid alakkal, nagyon meglepődne, ha mi is viszonoznánk. Íme néhány észrevétel a rövid alakok nyelvtanáról a hétköznapi társalgásban. - A kérdő mondatok nem a kérdő partikulára, a か-ra végződnek. Így csupán emelkedő hangsúlyuk különbözteti meg őket az állító mondatoktól. - A な melléknevek és a főnév+です szerkezetek だ végződését rendszerint elhagyjuk. A hétköznapi beszédben a はい és いいえ gyakran cserélődik a kevésbé hivatalos うん(aha) és ううん-re (nem). (3) ~ないでください Ha vissza szeretnénk tartani valakit egy bizonyos dologtól, akkor használhatjuk az ige rövid tagadó alakját (~ない) +でください. さけ ここでお 酒 をのまないでください Kérem, itt ne igyon alkoholt! 34

35 す (4) Ige の/ことが 好 きです A rövid alakokat arra is felhasználhatjuk, hogy az igékből és a melléknevekből főneveket わたし す képezzünk. (Főnév képzése: rövig alak + の/こと) Így a 私 は が 好 きです/きらい です/じょうずです/へたです szerkezetben nem csak főneveket használhatunk (pl. 猫 hanem még utalhatunk néhány általunk kedvelt tevékenységre is, mint pl. úszás, kávézás, japán tanulás. べんきょう ことばを 勉 強 するの/ことがすきです Szeretek nyelveket tanulni. え い ご まみこさんは 英 語 をはなすの/ことがへたです Mamiko gyengén beszél angolul. (ügyetlenül) ねこ ), (5) が Vessünk egy pillantást a következő két mondatra: い (1) アンナはエゲルに 行 きました Anna elment Egerbe. あ ん な え げ る い (2) アンナ がエゲルに 行 きました Anna ment el Egerbe (és nem én vagy Kati). A (2)-es mondat nyomatéka Annán van. A 2. Leckében megtanultuk, hogy ha az alanyra kérdezünk, akkor a kérdőszót csak a が partikula követheti. Most pedig próbáljunk meg rákérdezni a fenti két mondat alanyára! い (1a) *だれはエゲルに 行 きましたか Ki ment el Egerbe? (a japán mondat helytelen!) え げ る い (2a) だれがエゲル に 行 きましたか Ki ment el Egerbe? (a japán mondat helyes!) A fenti példákból jól látható, hogy ha ismeretlen, vagy hangsúlyos az alany, akkor a が partikula használata a helyénvaló. (6) 何 か és 何 も なに なに A 何 か azt jelenti valami, a 何 も pedig a tagadó mondatokban használt semmi. いぬ なに も 犬 が 何 か 持 ってきた A kutya magával hozott valamit. なに た かめは 何 か 食 べましたか Evett valamit a teknős? なに た いいえ かめは 何 も 食 べませんでした Nem, semmit sem evett a teknős. 35

36 9. lecke (1) Múlt idejű rövid alakok Múlt idejű kijelentés rövid alak hasonlítsuk össze ezzel igék よんだ よんで い melléknevek かわいかった かわいい な melléknevek しずかだった しずかだ főnév+です がくせいだった がくせいだ Múlt idejű tagadás rövid alak hasonlítsuk össze ezzel igék よまなかった よまない い melléknevek かわいくなかった かわいくない な melléknevek しずかじゃなかった しずかじゃない főnév+です がくせいじゃなかった がくせいじゃない Az igék múlt idejű rövid kijelentő alakja esetén a te-forma て/で részét た/だ-ra cseréljük. Az い melléknevek rövid kijelentő alakjánál, illetve a fennmaradó szófajok tagadó alakja esetén az い-t lecseréljük かった-ra. な melléknevek és főnév+です kijelentő alakja esetén a jelen idejű rövid alak だ-ját だったra kell cserélni. Vigyázat! A korábban már kiemelt két rendhagyó szó alakjai: い - 行 く- いった いい よかった よくなかった 1 A múlt idejű rövid alakot a rendhagyó jelen idejű alakból képezzük, de képzése nem tér el a többi igétől/melléknévtől. (Lásd a 8. leckét!) (2) Főnevek minősítése igékkel és melléknevekkel Nem csak a mellékneveket, hanem az igék rövid alakjait is használhatjuk főnevek minősítésére. Amikor a magyarban melléknévi igenév van, azt gyakran japánra igével kell 36

37 ほん よ lefordítani. Az alábbi példában az あそこで 本 を 読 んでいる (ott éppen könyvet olvas) がくせい szerkezetet használjuk a 学 生 főnév minősítésére: ほん よ がくせい あそこで 本 を 読 んでいる 学 生 はともこさんです Az ott könyvet olvasó diák Tomoko. Még néhány példa olyan melléknevekre/igékre, melyek emberek leírására szolgálnak: おもしろいひと かみがながいひと めがねをかけているひと いぬがすきなひと érdekes ember hosszú hajú ember szemüveget viselő ember kutyákat kedvelő ember (3) まだ ~ ていません Valamilyen cselekvésre utalva még nem jelentést fejez ki. ゆりこさんはまだしゅくだいをしていません Juriko még nem csinálta meg a leckéjét. かあ お 母 さんはまだおきていません Anyu még nem kelt fel. わたし あさ 私 はまだ 朝 ごはんをたべていません Még nem reggeliztem. (4) ~から A 6. leckében tanultuk, hogy a から azt jelenti mivel. Nem csak önálló mondatban használhatjuk, hanem össze is illeszthetjük az okozatot kifejező tagmondattal. A szerkezet: OK から OKOZAT し け ん こんばんべんきょう あした 試 験 がありますから 今 晩 勉 強 します Mivel holnap vizsga van, ma este tanulok. い あつかったから どこへも 行 かなかった Mivel meleg volt, így sehová sem mentem. 37

38 10. Lecke (1) Összehasonlítás A japán nyelvben nem kell a melléknevet átalakítanunk ahhoz, hogy összehasonlító szerkezetet kapjunk (Ugyanis nem létezik középfokú vagy felsőfokú alak, nincs jó-jobblegjobb hármas.). なが - A のほうが B より 長 いです A hosszabb B-nél. Figyeljük meg mi történik, ha felcseréljük ugyanebben a mondatban a のほうが- - t és a より- - t. なが A より B のほうが 長 いです A-nál hosszabb B. Mindig figyeljünk a のほうが és a より helyzetére a mondatban! Nézzünk meg egy-egy példát mindkét esetre: バスのほうがちかてつよりおそいです じ て ん し ゃ ひ こ う き はや 自 転 車 より 飛 行 機 のほうがは 速 いです A busz lassabb a metrónál. A kerékpárnál gyorsabb a repülőgép. Összehasonlító szerkezettel rákérdezhetünk egy adott személy véleményére két dologgal kapcsolatban: A と B と どっち/どちら のほうが いいですか A és B közül melyik a jobb? / Melyik a jobb, A vagy B? Három vagy több dolog, esetleg egy adott csoport (pl. zöldség, gyümölcs, jármű, színek) összehasonlítása esetén (felsőfok) az いちばん (leg-) fok-mérték határozót kell a melléknév elé tennünk: くだもの 果 物 のなかでりんごがいちばんおいしいです A gyümölcsök közül az alma a legfinomabb. Figyelem! Három vagy több dolog összehasonlításánál sosem használjuk a のほうが-t és a どっち-t! 38

39 (2) Melléknév/főnév+の Amennyiben két egymást követő mondatban ugyanaz a főnév szerepel melléknevek társaságában, úgy a második mondat főneve の -ra cserélhető, és így elkerülhetjük a szóismétlést. わたし あお ぺ ん あか 私 は 青 いペンをもっています 赤 いのももっています (の = ペン Van egy kék tollam. Van egy pirosam is. (piros tollam is) Melléknév + főnév melléknév + の Ugyanez alkalmazható a következő esetben is: ぺ ん ) くるま これはあなたの 車 ですか いいえ チャバさんのです Ez a te autód? Nem, a Csabáé. に ほ ん ハンガリーのグヤーシュスープのほうが 日 本 のよりおいしいです A magyar gulyásleves finomabb a japánnál. Főnév 1 の Főnév 2 Főnév 1 + の (3) ~ つもりだ A beszélő vagy valaki más szándékát fejezi ki, és az ige szótári alakjához kapcsolódik. ら い ね ん に ほ ん 来 年 日 本 へいくつもりです Jövőre Japánba szándékozom menni. Tagadó ない formához is járulhat, ebben az esetben nem szándékozást fejez ki: がっこう あした 学 校 にいかないつもりです Nem szándékozom holnap iskolába menni. (4) Melléknév + なる A なる(I.) ige jelentése válni valamivé, tehát valamilyen változásra utal. Állhat melléknevek és főnevek után is: い típusú melléknevek esetén az い-ből く lesz, és ehhez járul a なる. あかい あかくなる pirossá válik, piros lesz, elpirul 39

40 な típusú melléknevek esetén a な kiesik és így járul hozzá a になる. しずかな しずかになる csendessé válik, elcsendesedik Főnevek esetén a főnév után áll a になる. だいがくせい だいがくせいになる egyetemista lesz, egyetemistává válik (5) どこかに/どこにも A 8. leckében megtanultuk, hogy: なにか valami だれか valaki どこか valahová なにも semmi だれも senki どこ(へ)も sehová Hasonló kifejezések állhatnak más partikulákkal is, mint pl. に へ で い どこかへ 行 きましたか Mentél valahová? い いいえ どこ(へ)も 行 きませんでした N Nem, nem mentem sehová. あ あ だれかに 会 いましたか いいえ だれにも 会 いませんでした Találkoztál valakivel? Nem, nem találkoztam senkivel. なにかしましたか Csináltál valamit? いいえ なにもしませんでした Nem, nem csináltam semmit. (6) で A で partikula az eszközhatározó szerepét is betöltheti: い ふねで 行 きます Hajóval megyek. な い ふ き K ナイフ で 切 ります Késsel vágok. は ん が り ご ハンガリ ー 語 ではなしましょう Beszéljünk magyarul! 40

41 11. Lecke (1) ~ たい Óhaj kifejezésére szolgál. Az ige főnévi alakjához (~ます nélküli igető) たいです-t kötünk. え い が え い が 映 画 をみたいです vagy 映 画 がみたいです Filmet szeretnék nézni. ぶ だ ぺ す と ブダペスト にいきたいです Budapestre szeretnék menni. Óhajunk tárgyának kifejezésére mind az を, mind a が partikula alkalmazható. A たい tagadása たくない, múlt idejű alakja pedig たかった. (い melléknévként működik.) もうたべたくないです Már nem szeretnék (többet) enni. ひる れ す と ら ん い 昼 ごはんをたべたかったからレストランに 行 きました Ebédelni szerettem volna, ezért étterembe mentem. Amennyiben más óhaját szeretnénk kifejezni, úgy vagy függő beszédet használunk (a), vagy a たがっている szerkezetet (b): (a) たいといっていました Azt mondta, hogy szeretne ろ し あ ご い カタリンさんはロシア語 をべんきょうしたいと 言 っていました Katalin azt mondta, hogy oroszul szeretne tanulni. (b) たがっている szeretne valamit csinálni, de csak harmadik személyre アンナさんはコーヒーをのみたがっています Anna kávét szeretne inni. (2) ~ たり~ たりする Két vagy több cselekvés vagy állapot részleges felsorolásánál alkalmazzuk ezt a szerkezetet. Magyar megfelelője az ezt is, azt is csinálni, amivel nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy mást is fogunk esetleg csinálni a felsoroltakon kívül. Az utolsó たり után a mondatot a します ige megfelelő idejű alakjával zárjuk le, tehát ha a múltban történt cselekvésekről teszünk említést, akkor a mondat lezárása しました/した. ショプロン し ょ ぷ ろ ん で 買 か い 物 もの をしたり パラチンタ ぱ ら ち ん た をたべたりしました Sopronban vásároltam is, és palacsintát is ettem. 41

42 (3) ~ ことがある Az ige rövid múlt idejű alakjához járul, és a következőket fejezi ki: valaki csinált már valamit, valakivel történt már valami に ほ ん い 日 本 に 行 ったことがありますか いいえ (いったことが)ありません Voltál már Japánban? Nem, még nem voltam. やす すずきさんはじゅぎょうを 休 んだことがありません Szuzuki még sosem hiányzott a tanóráról. (Még sosem fordult vele elő, hogy hiányzott volna) (4) A や B Főnevek felsorolásnál az és szerepét tölti be. A felsorolt példákon kívül még egyéb, hasonló dolgokat, személyeket is bele kell érteni a felsorolásba, tehát nem kizárólagos felsorolásról van szó. にわ 庭 にはばらやさくらがさいています A kertben rózsa és cseresznyevirág (és egyéb virágok) virágzanak. おおさか な ら 大 阪 や 奈 良 にいきました Ószakában és Narában voltam. (nincs kizárva annak a lehetősége, hogy máshová is mentem) 42