VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot vonhat maga után. Másfelől azonban a minimumtételek akár teljes körű ismerete sem elegendő önmagában az elégséges osztályzathoz. I. Bevezetés. A római jog külső története 101. Miért tanulunk ma is római jogot? 102. Az institúció- és a pandekta-rendszer* 103. A római jogtörténet korszakai. Az egyes korszakok általános jellemzői 104. A köztársaság államszervezete 105. Ius, fas, mos 106. A praetor tevékenysége; ius praetorium, ius honorarium* 107. Ius civile, ius gentium, ius naturale 108. A principátus államszervezete 109. A principátus jogrendszere 110. A dominátus államszervezete 111. A dominátus jogrendszere 112. Soroljon fel néhány a jogfejlődés szempontjából különösen jelentős római császárt (indoklással)! 113. Róma államközi kapcsolatai 114. A ius fogalma és felosztásai. A jogi dogmatika további alapfogalmai.* 115. A ius civile kifejezés jelentései a rómaiaktól napjainkig* 116. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei 117. A ius és a lex szó jelentései a római jogban 118. A lex meghozatala, alkatrészei, osztályozása a sanctio szempontjából 119. Milyen, a római jog szempontjából jelentős lexeket ismer? 120. A consuetudo. Az edictumok 121. A senatus consultum. A constitutio és fajai 122. A római jogtudomány 123. A iustinianusi kodifikáció* 124. A római jog továbbélése a korai középkorban (leges Romanae leges Barbarorum, Bizánci Birodalom). 125. A glosszátorok és a kommentátorok. A ius commune 126. A pandektisztika* 127. A római jog továbbélése Franciaországban, a Szent Római Birodalomban. A római jog tudományának fejlődése a XVI XVIII. századokban. 128. A római jog sorsa Magyarországon

II. Eljárásjog 201. A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei* 202. A római kereset fogalma, latin megjelölései (nevei) 203. Az elévülés* 204. A bizonyítás; a praesumptio és a fictio (példákkal!) * 205. A bíráskodás legfontosabb jellemzői és intézményei Rómában. A perbeli képviselet 206. A legis actiós eljárás 207. A formuláris eljárás. A formula rendes és rendkívüli alkatrészei * 208. Actio-fajták a formuláris eljárásban * 209. A császári perrend 210. A litis contestatio eltérő jelentései és hatásai 211. Ítélet. Jogorvoslat az ítélet ellen. Res iudicata 212. A nem peres eljárások 213. A végrehajtás (mindhárom eljárásban!) 214. Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae 215. A római eljárásjog továbbélése III. Személyi és családjog 301. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése* 302. Cives, Latini, peregrini 303. Rabszolgák, félszabadok. A rabszolgák emberi mivoltának elismerése 304. A statusok és a capitis deminutio fajai 305. A statust nem érintő, de a jogképességet korlátozó tényezők 306. A cselekvőképesség* 307. A jogi személyek 308. A család és a rokonság a rómaiaknál 309. A patria potestas tartalma, keletkezése, megszűnése 310. A családtagok vagyoni önállóságának kialakulása 311. A házassági kötelék 312. A házassági vagyonjog 313. A tutela és a cura 314. A római személyi és családjog továbbélése IV. Dologi jog 401. A dolog és a vagyon fogalma, latin megjelölései 402. A dologosztályozások 403. A tulajdon jelentősége. A római tulajdon története, megjelölései 404. A római tulajdon fogalma, tartalma*

405. Az egyes tulajdoni formák* 406. A tulajdon korlátai 407. Condominium, ius adcrescendi 408. A possessio fogalma, elemei* 409. A possessio kialakulása, története. 410. A possessio fajai* 411. A civilis és a naturalis possessio* 412. A possessio megszerzése 413. A possessio és a dominium megszűnésének egybevetése 414. A birtokvédelem fogalma, indokai* 415. A birtokvédelem megvalósításának eszközei 416. A tulajdonszerzési módok általában* 417. A birtok- és tulajdon-traditio egybevetése* 418. Mi az összefüggés a tulajdoni szerzésmód és a szerzéscím között? * 419. A specificatio és a dologegyesülés. 420. Occupatio, thesauri inventio. 421. A fructus fogalma, fajai, megszerzése 422. A mancipatio és az in iure cessio 423. Az usucapio. A praescriptio longi temporis és longissimi temporis. * 424. A bona fides jelentései, előfordulásai, hatása.* 425. Aktív és passzív legitimáció, valamint előzetes eljárások a rei vindicatiónál* 426. Alperesi magatartások a rei vindicatio in iure szakaszában. Impensae* 427. Az alperes felelőssége és a marasztalás módjai a rei vindicatiónál* 428. Az actio Publiciana* 429. A rei vindicatión és az actio Publicianán kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök 430. Az interdictum unde vi, az interdictum quod vi [aut clam] és az interdictum de vi egybevetése 431. A birtokjog fogalma. A birtokjog és a tulajdonjog egybevetése* 432. A posszesszórius és a petitórius védelem szembeállítása (példával)* 433. A szolgalom fogalma, fajai, főbb elvei* 434. A személyes szolgalmak* 435. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme 436. Iustinianus főbb változtatásai a szolgalmak körében 437. Az emphyteusis és az ususfructus egybevetése 438. A superficies és a habitatio egybevetése 439. A cautio fogalma és esetei a római jogban 440. A dologi jog fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a római jog továbbélése során 441. A birtokfogalom és a birtokvédelem fejlődése a közép- és újkorban. A iura in re aliena a római jog továbbélése során

V. Kötelmi jog 501. Az obligatio fogalma és kialakulása* 502. Az obligatio fajai és keletkezési forrásai* 503. A negotium fogalma, fajai és alkatrészei * 504. A negotium érvényessége és hatályossága általában* 505. A obligatióban szereplő személyek. Többalanyú obligatiók 506. Az ügyleti képviselet 507. A szolgáltatás fogalma, és osztályozásai 508. Milyen szolgáltatásra vannak kötelezve a dare, facere, praestare szolgáltatási fajtákra tekintettel az egyes reál- és konszenzuálszerződésekben szereplő felek? 509. Az alternatio, a facultas alternativa és a datio in solutum egybevetése 510. A kártérítés* 511. A pozitív és a negatív interesse* 512. Az adós felelőssége általában* 513. Felelősségi fokozatok a klasszikus és a iustinianusi jogban* 514. A custodia és a vis maior* 515. Az egyes reál- és konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége* 516. A késedelem 517. A kezesség fogalma és formái 518. A fejlett kezesség főbb elvei. Beneficiumok a kezességnél 519. A zálogjog fogalma, formái, keletkezési forrásai, megszűnése 520. A zálogjog tartalma 521. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi 522. A kötbér és a foglaló fogalma, funkciói 523. A novatio és a delegatio 524. A mandatum agendi, a cessio és az expromissio 525. A solutio 526. A liberatio fajai (példákkal) 527. A compensatio 528. A contractus fogalma és története* 529. A pactum és a contractus viszonya* 530. A szerződési típuskényszer oldásának eszközei 531. A contractusok érvényessége és hatályossága általában* 532. Az akarathibák* 533. A joghatáshoz kapcsolódás hibái* 534. A simulatio, a reservatio mentalis és a reticentia egybevetése 535. A dolus malus és a vis ac metus jogkövetkezményeinek egybevetése 536. Az ősi jog szerződései (elsősorban a stipulatio) 537. A császárkor szerződésrendszere általában 538. A mutuum, a commodatum és a precarium összevetése 539. A depositum 540. A zálogszerződés 541. A névtelen reálszerződések 542. Az emptio venditio fogalma, története, lényegi elemei. A laesio enormis*

543. Az emptio venditio különleges esetei. Mellékegyezmények az emptio venditiónál 544. Felelősség és veszélyviselés az emptio venditiónál* 545. A szavatosság az emptio venditiónál* 546. A locatio conductio általában. A locatio conductio operarum és a locatio conductio operis egybevetése* 547. A locatio conductio rei 548. A locatio conductio operarum 549. A locatio conductio operis 550. A mandatum és alkalmazási köre 551. A societas. A societas és a collegium egybevetése 552. A peresíthető pactumok 553. A novatio és a constitutum egybevetése 554. A donatio 555. A bíráskodással kapcsolatos kötelmi jogi intézmények 556. A quasi contractusok 557. Delictumok és crimenek a római jogban* 558. A delictum fogalmi elemei. Az actiones poenales 559. A furtum 560. Az iniuria 561. A damnum iniuria datum* 562. A praetori delictumok, a quasi delictumok és az ún. vegyes kötelmek 563. A köztársasági kor crimenei 564. A császárkor crimenei 565. A dolus szó különböző jelentései és előfordulási helyei 566. A causa (titulus) szó különböző jelentései és előfordulási helyei* 567. A római kötelmi jog továbbélése 568. A jogügyleti tan* VI. Öröklési jog 601. Az öröklés eredete és lényege a római jogban 602. Az öröklési jogképesség 603. Az öröklési viszonyok tárgya 604. A hereditas iacens és a bona vacantia egybevetése 605. A római öröklési jog története 606. Az örökség megszerzésének módjai és jogalapjai* 607. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai 608. A civiljogi törvényes öröklés 609. A praetori jogi törvényes öröklés 610. A iustinianusi törvényes öröklés* 611. Mit jelent az, hogy valaki in stirpes, in capita vagy in lineas örököl? Hol érvényesülnek ezek az előírások? 612. A testamentum fogalma és tartalma* 613. A testamentum formái*

614. A testamantum érvényessége és hatályossága* 615. A testamentum és a contractus érvénytelenségének egybevetése 616. A successio contra tabulas 617. A törvényes rész, a kötelesrész és a quarta Falcidia egybevetése 618. A collatio és a ius adcrescendi az öröklési jogban 619. A substitutio, a transmissio és a ius adcrescendi 620. Helytállás a hagyatéki tartozásokért. Kielégítési sorrend az öröklési jogban* 621. Beneficiumok az öröklési jogban 622. Jogsegélyek az öröklési jogban 623. A legatum 624. A legatum és a fideicommissum egybevetése 625. A donatio inter vivos, a donatio mortis causa és a mortis causa capio egybevetése 626. Öröklési jogi tárgyú senatus consultumok 627. A római öröklési jog továbbélése

TUDNIVALÓK A RÓMAI JOGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN 1. A *-gal jelzett tételek (ún. miminumtételek) lényegét mindenkinek ismernie kell. Egyetlen minimumtétel nemismerete is elégtelen osztályzattal járhat, másfelől azonban a minimumtételek ismerete ö n m a g á b a n még nem garantálja az elégséges érdemjegyet, mert bizonyos ismeretekkel minden tételről rendelkezni kell. 2. A FÖLDI ANDRÁS HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói c. tankönyvből a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apróbetűvel szedett részeket (beleértve természetesen a lábjegyzeteket). E főszabály alól kivételt képeznek az apróbetűs részeken belül vastagbetűvel szedett szavak és szövegkörnyezetük. Minthogy az előadásokon elhangzottak is a vizsga anyagát képezik, az apróbetűs részek előadáson kiemelt részletei értelemszerűen szintén kötelezően megtanulandóak. 3. A római személyneveknél a praenomeneket nem kell feltétlenül ismerni, ill. általában elegendő az azonosítást lehetővé tevő egyik név (többnyire a harmadik név [cognomen]) ismerete. A későbbi jogtudósok keresztneveit sem kell feltétlenül ismerni. 4. A római államszervezetre, a bíráskodás szervezetére, továbbá a latinjogúakra, a peregrinusokra, a félszabadokra és a rabszolgákra vonatkozó személyi jogi szabályok részletei a vizsgán kevésbé súlyozott formában kerülnek értékelésre. 5. Az érvényességre és a hatályosságra, valamint az öröklési jogképességre vonatkozó tankönyvi anyagrészek tanulása során célszerű fokozott mértékben támaszkodni az előadások anyagára. 6. A 9. fejezet anyagában található személynevek közül a vastagbetűvel szedettek ismerete kötelező, de ha egy adott irányzaton belül annak több képviselője is említve van, nem feltétlenül kell mindegyik nevet ismerni. E tekintetben döntően az előadáson elhangzottak irányadók. A részletes adatok ismeretéhez képest az értékelés során nagyobb súlyt helyezünk az idevágó anyag lényeges részének ismeretére. 7. A 113., a 403., a 409. és a 430. tétel a tételsorból törlésre került, de az annak megfelelő tankönyvi anyagot az egyéb anyagrészekkel való összefüggések erejéig ismerni kell. 8. Összefüggő latin szövegek, mondatok ismerete nem szükséges. 9. A normálbetűs részek közül sem kell ismerni a következő margószámokhoz tartozó anyagrészeket: Az I. félévi anyagból: 61 63, 84 89, 99 113, 135 141, 164, 165, 177 180, 192 206, 236, 384, 386, 393 398, 405 435, 451, 452, 468, 473 479, 549 554, 606 621, 697 699, 704 706, 736 738, 867, 1022, 1034, 1035. A II. félévi anyagból: 1246, 1252, 1257, 1258, 1449, 1519 1521, 1533, 1550, 1551, 1904. pont 3. bek., 1908, 1911, 2009 2012, 2039 2041, 2103 2109. DR. FÖLDI ANDRÁS tanszékvezető egyetemi tanár