RÓMAI JOG GYAKORLAT 2. Tansegédlet a gyakorlatokhoz

Átírás

1 RÓMAI JOG GYAKORLAT 2 Tansegédlet a gyakorlatokhoz

2 2 Öröklési jog A törvényes öröklés osztályai a római jogban: CIVILJOGI* PRAETORI** IUSTINIANUSI Sui heredes: = akik a paterfamilias halálával önjogúvá válnak! természetes és adoptív gyerekek postumusok uxor in manu Proximi agnati teljes testvérek és apai féltestvérek ezek hiányában: távolabbi férfi agnát rokonok Gentiles Bonorum possessio unde liberi: sui heredes sui ficti (emancipáltak + ezek emancipáció után fogant [!] gyerekei***) Bp. unde legitimi: sui heredes proximi agnati Bp. unde cognati: lemenők (sui heredes, sui ficti, nem suus lemenők) felmenők (csak önjogú gyermek után; szülők, nagyszülők) oldalágiak (6. fokig) Bp. unde vir et uxor: túlélő házastárs örököl (CSAK a nem manusos túlélő házastárs!) Lemenők: örökbefogadottak is (de: törvénytelenek csak anyjuk után!) Felmenők és teljes testvérek: akár dédszülők is, (kivéve, ha szülők és teljes testvérek is maradtak; ilyenkor szülőkön túli felmenő nem örököl!) Féltestvérek, ill. ezek gyermekei (halál esetén) Cognati collaterales: összes távolabbi oldalrokon, akár 6. fokon túl is! Bp. unde vir et uxor: a túlélő házastárs itt örököl**** *: Soha nem suus a civiljogban: akit emancipáltak / adoptióba adtak, illetőleg a manusos házasságot kötött leány. ** A praetori ún. bonorum possessiós rendszer, ami arra utal, hogy a hagyatéki vagyon birtokát a praetor a missio in possessionem nevű jogsegéllyel adja meg. A bonorum possessiót kérni kellett; feltételeit az edictum tartalmazta: ha valaki ennek megfelelt, vizsgálat nélkül utalták birtokba, egyébként: vizsgálat. Határidők: fel- és lemenők esetén 1 annus utilis; egyéb esetekben 100 dies utiles. Ha a határidő eredménytelenül telt el (= senki sem jelentkezett), a következő osztály került meghívásra. A birtokbautalás hatálya: (1) sine re: amikor a birtokba utalás hatálytalan a civiljogi örökössel szemben; utóbbi hereditatis petitióval sikeresen elperelheti a hagyatékot; (2) cum re: amikor (1) civiljogi örökös kapott bp-t; (2) olyan kapott bp-t, aki a XII tt. alapján NEM részesedhetett volna a hagyatékból (pl. emancipált gyerek), DE a praetor méltányosság alapján védelemben részesítette harmadik személyekkel és a civiljogi örökösökkel szemben is (lényegében bonitártulajdonos lett vö. actio Publiciana!). Ezekben az esetekben végérvényes a hagyaték átadása; a hereditatis petitio hatástalan velük szemben. Az egyéves elbirtoklási idő letelte után mind a sine re, mind a cum re hatályú bp-t kapott örökösök civiljogi örökösökké váltak! ***: Nova clausula Iuliani: mivel itt az öröklés in stirpes történt, így az az emancipált fiú, aki a hatalomalatti gyermekeivel konkurált, velük egy részt örökölt (fele-fele arányban megosztva). ****: A Novellae (117, 5) nem szabályozta kifejezetten a túlélő házastárs öröklését, ekként lényegében a praetori bonorum possessio unde vir et uxor szabályait alkalmazták ebben a körben, azzal a különbséggel azonban, hogy a túlélő házastársat akár a legtávolabbi kognát rokon is megelőzte (a praetori rendszerben ez csak a 6. fokig volt igaz). Kiegyenlítő szabály azonban a túlélő feleség vonatkozásában, hogy rászorultsága esetén törvényes hagyomány címén igényt tarthatott a hagyaték ¼ része feletti haszonélvezeti jogra (özvegyi haszonélvezet). Ennek az özvegyi haszonélvezetnek az

3 3 értéke nem haladhatta meg a 100 aranyat, továbbá csak akkor volt igényelhető, ha a túlélő feleségnek volt az örökhagyóval közös gyermeke. Háromnál több közös gyermek esetén legfeljebb egy gyermekrésznyi hányadot kaphatott haszonélvezetbe. Biztosan nem minősült rászorulónak a túlélő feleség, ha donatio propter nuptiast kapott. A végrendelet értelmezése Cicero, De inventione 2, 122 Paterfamilias cum liberorum haberet nihil, uxorem autem haberet, in testamento ita scripsit: " SI MIHI FILIUS GENITUR UNUS PLURESVE, IS MIHI HERES ESTO ". Deinde quae assolent. Postea: " SI FILIUS ANTE MORITUR, QUAM IN TUTELAM SUAM VENERIT, TUM MIHI ", dicet, " HERES ESTO ". Filius natus non est. Ambigunt adgnati cum eo, qui est heres, si filius ante, quam in tutelam veniat, mortuus sit. A végrendelet érvényessége Eredeti Akarathiba Tévedés ha valaki olyan személyt nevez örökössé, akit egyébként nem tett volna. Megtévesztés Erőszak Nyilatkozati hiba Örökösnevezés nem ünnepélyes szavakkal történt. Mellőzhetetlenség szabályainak megsértése. Joghatásra Öröklési vagy végrendelkezési irányulás hibája képesség hiánya. A jogutódlás tilos vagy erkölcstelen (pl. azzal a feltétellel végrendelkezek valaki javára, hogy később ő is így tegyen). Egy családapa, akinek gyermekei nem voltak, felesége azonban volt így végrendelkezett: Ha fiam születik, egy vagy több, ő legyen örökösöm és a többi szokásos. Majd alább: Ha a fiú serdületlenül halna el [= azelőtt, hogy saját gyámsága alá kerülne], akkor ő [ti. Curius] legyen örökösöm. Nem született fia. Az agnát rokonok pereskednek azzal, aki örökös lenne, ha a fiú serdületlenül halt volna el. Utólagos Visszavont végrendelet. Mellőzővé vált végrendelet (pl. a végrendelet készítése után születik gyermeke az örökhagyónak). Létalapját vesztett végrendelet (pl. örökhagyó capitis deminutio maxima miatt elveszítette végrendelkezési képességét). SC-k az öröklési jogban SC Iuventianum: Részletesen szabályozza a hereditatis petitio pervesztes alperesének kötelezettségeit. JÓHISZEMŰ BIRTOKOS ROSSZHISZEMŰ BIRTOKOS HAGYATÉKBÓL Azt kell kiadnia, ami a litis Megfizeti mindazon contestatiókor megvan, az vagyontárgyak értékét, amik a összes gyümölccsel egyetemben. litis contestatio előtt vétkessége miatt elpusztultak, és felel a litis contestatio előtt beszedni vétkesen elmulasztott gyümölcsökért is. KÁROKÉRT A litis contestatio előtti károkért Felel a litis contestatio előtt

4 4 BERUHÁZÁSOKAT egyáltalán nem felel; a litis contestatio után pedig csak a vétkessége folytán keletkezettekért. A szükséges, a hasznos és a fényűző beruházásokat is megtéríttetheti. vétkesen okozott károkért, illetőleg a litis contestatio után azokért, amik a felperesnél nem következtek volna be ( vis maior károkért is!). Megtéríttetheti a szükséges és a hasznos beruházásokat, a fényűzőek tekintetében azonban csak ius tollendivel bír. SC Libonianum: A végrendelet írójának tett juttatások csak külön e résznek az örökhagyó általi aláírásával válnak hatályossá. SC Neronianum: A rendelési alakszerűségek hibája miatt érvénytelen legatumok kötelmi hagyományként továbbra is érvényesek. SC Orfitianum (Kr.u. 178): Az anya után a gyermekeket mindenki mást megelőzően civiljogi öröklés illeti meg. A nem manusos házasságból származó is igaz ez a szabály, azonban a törvénytelen gyereknek bizonyítania kell, hogy ő attól az anyától származik. SC Pegasianum (Kr.u. 70): A lex Falcidia szabályait kiterjeszti a hitbizományra is, azaz az örökös megtarthatta a hagyaték ¼ részét; ez volt a quarta Pegasiana. Ha még így sem fogadta el a hagyatékot, a praetor rákényszeríthette annak elfogadására. SC Tertullianum: A háromgyerekes ingenua és a négygyerekes libertina anya gyermeke után civiljogi örökös lesz, csupán az elhalt gyermek lemenői, a gyermek apja, valamint az apai ágról származó testvérei előzik. SC Trebellianum (Kr.u. I. sz.): Ha a hagyatékot hitbizomány formájában adták ki, akkor a hagyatéki hitelezők kapják meg az örökössel szembeni keresetek utiliter változatát, ugyanakkor a hagyatéki követeléseket a hitbizományos érvényesíthette; ezzel a hitbizományos heredis loco került. Lexek az öröklési jogban Lex Falcidia (Kr.e. 40): Az örökös kapja meg a hagyaték ¼-t hagyományoktól mentesen (ez a quarta Falcidia). Ha a hagyományok a hagyatéknak több mint ¾ részét kimerítették, az örökösnek joga van a hagyományokat a quarta Falcidia mértékéig csökkenteni. Ezután az örökös köteles volt elfogadni a hagyatékot; erre a praetor akár rá is kényszeríthette (iussum). Lex Fufia Caninia (Kr.e. 2): A rabszolgák száma szerint korlátozza a végrendeleti felszabadítást; e törvény megsértése érvénytelenít (2-10 rabszolga ½; ⅓; ¼; ⅕; 500 felett maximum 100). Lex Furia testamentaria: A lex Voconiával egyetemben a mértéktelen hagyományrendelést igyekezett kiküszöbölni. Lex Iulia de maritandis ordinibus (Kr.e. 18) + lex Papia Poppaea (Kr.u. 9): Minden 25 és 60 év közötti római férfi, valamint minden 20 és 50 év közötti római nő római házasságban köteles élni. Ha nem teszik (ún. caelibes), elveszítik a majdan rájuk szálló hagyatékot; ha pedig gyermektelenek (orbi), csupán a hagyaték felét szerezhetik meg (egymás javára végrendelkező házastársak esetén csak egy tizedét). Kivételt tesz a törvény a háromgyerekes ingenua és a négygyermekes libertina anyákkal: nekik nincs újraházasodási kötelezettségük; ez a ius trium / quattor liberorum. Lex Iunia Vellaea (Kr.u. 28): A törvény első fejezete szerint előzetes örökösnevezéssel vagy kitagadással lehetett védekezni az örökhagyó életében született postumusok tekintetében. A fiúk mellőzése esetén a végrendelet egészében megdőlt; lányok, illetve unokák mellőzése esetén a suusoktól törvényes részt, az egyéb kinevezett örökösöktől az ő örökrészük felét követelhették. A második fejezet ezt kiterjeszti minden egyéb esetre is, amikor az örökhagyó fia megszűnt suus heres lenni. Lex Voconia (Kr.e. 164): A törvény értelmében hagyomány vagy halál esetére szóló egyéb juttatás címén senki sem kaphatott többet a hagyatékból, mint amennyit az örökösök kaptak. Emellett korlátozta a nők öröklési képességét (utóbb ez a korlátozás utóbb megszűnt).

5 5 JOGESETEK A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS KÖRÉBŐL Az örökhagyó után az alábbiak jelentkeznek. Mi a kielégítés sorrendje és aránya a civiljog, a praetori jog és a iustinianusi jog törvényes öröklési szabályai szerint? 1. Az örökhagyó suus fia és annak két gyermeke, emancipált fia, elhalt suus fiának két gyermeke és annak manusos felesége, elhalt leányának gyermeke, az örökhagyó manusos felesége. 2. Az örökhagyó apja, apai nagyapja és apai nagyanyjának apja, anyai nagyapja és nagyanyja, anyai nagyapjának szülei, anyai nagyanyjának apja. 3. Az örökhagyó filius familiasa, emancipált fia, elhalt emancipált fiának két gyereke (ha emancipáció előtt, és ha után fogantak!), elhalt leányának két gyereke, manusos felesége. 4. Az örökhagyó apai nagybácsi, anyai nagynéni, elhunyt emancipált fiának unokája (házon kívüli dédunoka), elhunyt emancipált fiának manusos felesége. JOGESETEK A TOVÁBBI TÉMAKÖRÖKBŐL Testamenti factio 1. A Kr.u. I. században A végrendeletében egy britanniai nőre hagyja minden vagyonát. Mi a sorsa ennek a végrendeletnek? Miért? 2. A keresztény korban egy eretnek A-ra és B-re hagyta minden vagyonát. Mi a sorsa ennek a végrendeletnek? Miért? Incapacitas és indignitas 3. Egy 27 éves római férfi manusos házasságot köt egy római nővel, utóbb azonban kiderült, hogy a férfi magtalan. A fiú apja igen vagyonos, aki a végrendeletében minden vagyonát két suus fiára hagyja, majd nem sokkal később Egyiptomba hajózva egy tengeri viharban meghal. Milyen az öröklési jogi helyzet a két suus fiú között? 4. Gaius egy fedél alatt él apjával, aki Gaiust végrendeletében kizárólagos örökösévé nevezi, másik két testvért Agót és Terentiust, akik az apai háztól távol élnek kitagadja. Az utolsó években Gaius és apja között valamely okból kibékíthetetlen ellentétek támadnak, ennek során többször tettlegességre kerül sor: Gaius bántalmazza idős apját. Milyen öröklési jogi helyzettel állunk szemben az apa halála után? Végrendelet fogalma, caput et fundamentum (Gai. 2, 229), érvényesség és értelmezés 5. Valaki így végrendelkezett: Titius kapja meg hagyományként értékes jogi könyvtáramat. Kaesónak adom és hagyományozom herculaneumi telkeimet. Manlius legyen az örökösöm, aki minden ingó és ingatlan vagyonomat örökli. Mi a helyzet ezzel a végrendelettel? 6. Egy vagyonos római ingatlanát akként végrendelkezik, hogy az ingatlant annak minden járulékával, illetőleg mindazzal együtt hagyja örökül, ami az ingatlanon található. Halálának időpontjában véletlenül éppen ott tartózkodott egy lovász is, aki a

6 6 paterfamilias parancsa szerint valamit el kellett, hogy hozzon onnét. Kérdésként merül fel, hogy vajon a lovász is a hagyaték tárgyát képezi-e. 7. Egy rabszolga-kereskedő végrendeletében minden rabszolgáját egy barátjára hagyja. Vajon ebben az esetben azok a rabszolgák is ide értendők, akik csupán a rabszolgakereskedő raktárkészletét képezték? Végrendelet fajai, ezek jelentősége 8. Himlőjárvány dúl Illíriában, a Kr.u. VI. században. Egy 150 lelkes kis faluban igen sokan meghaltak már. Milyen végrendeletet tehetnek a még élő falusiak? Mi tud erről? 9. Valaki egy lezárt borítékban található iratot helyez letétbe egy közjegyzőnél, arra hivatkozva, hogy a boríték az ő végrendeletét tartalmazza. Évekkel később, az iratot letétbe helyező személy halála után, a hagyatéki eljárásban a boríték felbontásakor derül ki, hogy a boríték csak mindenféle rajzokat tartalmaz. A hagyatéki tárgyaláson résztvevő rokonok jogászhoz fordulnak, azt kérdezve, hogy miként léphetnek fel a szerintük felelőtlenül eljáró közjegyzővel szemben. Mi a jogász válasza? Végrendelet ellenére való öröklés 10. Gaiusnak van három suus fia, ám ő a végrendeletében mindent a szomszéd lányra hagy, akivel semmilyen rokoni kapcsolatban sincs. Mit tehetnek a suusok, milyen alapon? 11. Gaiusnak van három suus fia, akiket ő a végrendeletében kitagad, és mindent a szomszéd lányra hagy, akivel semmilyen rokoni kapcsolatban sincs. Mit tehetnek a suusok, milyen alapon? Beneficii 12. Egy végrendeleti örökös az örökhagyótól csak adósságokat örökölt. Mit tehet az örökös, hogy elkerülje a csődöt? 13. Egy suus örökös az örökhagyótól csak adósságokat örökölt. Mit tehet az örökös, hogy elkerülje a csődöt? 14. Egy végrendeletben örökössé nevezett és felszabadított rabszolga az örökhagyótól csak adósságokat örökölt. Mit tehet az örökös, hogy elkerülje a csődöt? Collatio hereditatis 15. Van egy értékű hagyaték, amelyből A 6000-t, B pedig 3000-t kap. Mi a sorsa a fennmaradó résznek? Milyen alapon? 16. G hagyatékának értéke 9000, amelyet három suus fia (A-B-C) egyenlő arányban örökölnek. C azonban már G életében kapott tőle 3000-t. Hogyan alakul ezek alapján a három fiú öröksége? Miért? Singularis successio 17. Gaius így végrendelkezett: Örökösöm, Manlius Titiusnak legyen köteles kiadni értékes vázámat. Manlius, az örökös azonban elviszi a vázát és eladja Kaesónak, akitől a tolvaj, Darius ellopja azt. Ki ellen fordulhat Titius, milyen keresettel és miért? 18. Gaius így végrendelkezett: Titiusnak adom és hagyományozom értékes vázámat. Manlius, az örökös azonban elviszi a vázát és eladja Kaesónak, akitől a tolvaj, Darius ellopja azt. Ki ellen fordulhat Titius, milyen keresettel és miért?

7 7 EGYÉB ÖRÖKLÉSI JOGI ESETEK Ö1. Mod. D. 28, 7, 27 pr. (8 resp.) Quidam in suo testamento heredem scripsit sub tali condicione si reliquias eius in mare abiciat : Quaerebatur, cum heres institutus condicioni non paruisset, an expellendus est ab hereditate. Modestinus respondit: laudandus est magis quam accusandus heres, qui reliquias testatoris non in mare secundum ipsius voluntatem abiecit, sed memoria humanae condicionis sepulturae tradidit. Sed hoc prius inspiciendum est, ne homo, qui talem condicionem posuit, neque compos mentis esset. Igitur si perspicuis rationibus haec suspicio amoveri potest, nullo modo legitimus heres de hereditate controversiam facit scripto heredi. Egyvalaki azzal a feltétellel nevezte meg örökösét, hogy ha a maradványaimat a tengerbe hajítja. Az a kérdés merült fel, vajon ki kell-e zárni az örököst az öröklésből, mert nem tett eleget az örökhagyó által tűzött feltételnek. Modestinus szerint: Azt az örököst, aki a megemlékezés szabályai szerint temetést rendezett az örökhagyónak ahelyett, hogy a tengerbe vetette volna a maradványait, inkább megdicsérni kell, semmint elmarasztalni. Elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy az az örökhagyó, aki ilyen feltételt támasztott, épelméjűnek tekinthető-e. Ha pedig ez a gyanú kétséget kizáró módon nem oszlatható el, a törvényes örökös semmilyen módon sem vitathatja a végrendeleti örökös öröklési jogát. Ö2. Procul. D. 32, 86 (5 epsit.) Si ita legatum est domum quaeque mea ibi erunt, cum moriar, nummos ad diem exactos a debitoribus, ut aliis nominibus collocarentur, non puto legatos esse et Labeonis distinctionem valde probo, qui scripsit nec quod casu abesset, minus esse legatum nec quod casu ibi sit, magis esse legatum. Ha valaki akként végrendelkezik, hogy, hogy mindent, ami a házamban található, amikor meghalok, akkor úgy vélem, hogy nem képezi a hagyaték részét az a pénzösszeg, amelyet az örökhagyó adósaitól éppen ezen a napon hajtottak be abból a célból, hogy azt más címen kihelyezzék. Teljességgel egyetértek a Labeo által tett megkülönböztetéssel, amely szerint [a hagyatékhoz nem tartozik hozzá] sem az, amivel a véletlen folytán csökken, sem pedig az, amivel a véletlen folytán nő [a hagyaték értéke].

8 8 Kötelmi jog Kötelem SZERZŐDÉSEK SZERZŐDÉSSZERŰ TÉNYÁLLÁSOK DELICTUMOK DELICTUMSZERŰ TÉNYÁLLÁSOK Contractus Quasi contractus Delictum Quasi delictum Ősi szerződések: Jogalap nélküli Civiljogi delictumok Actio de Nexum gazdagodás lopás effusis et Stipulatio / Sponsio Megbízás személysértés deiectis Császárkor nélküli ügyvitel rongálás Actio de posito Reálszerződések Gyámság et suspenso (kölcsön, Kötelmi Praetori delictumok Actio adversus haszonkölcsön, letét, hagyomány megtévesztés nautas, zálog, + névtelen Véletlen megfélemlítés stabularios, szerződések) közösség rablás caupones Konszenzuálszerződések sírrongálás (adásvétel, bérlet, megbízás, társaság) Peregrinusok között συγγραϕή (szüngraphé), χειρόγραϕον (khirographón) A pactumok rendszere a római jogban Pactum peresíthetetlen (nudum pactum) peresíthető (pactum vestitum) praetori császári 1) Receptumok a) R. arbitri b) R. argentarii c) R. nautarum / cauponum / stabulariorum 2) Constitutum 1) Compromissum 2) Hozományígéret 3) Ajándékozás (ajándékígéret)

9 9 Felelősségtan: Felelősségi fok neve: Dolus lata Ki a magatartás mércéje? (Mindenkitől) Az átlagember gondossága Ki felel tehát? Szándékos szerződésszegésért mindenki felel. Aki nem tanúsítja az általában elvárható gondosságot. Culpa levis Jó gazda gondossága Minden érdekelt adós (tehát aki nem ingyenadós). in concreto Saját ügyben elvárható gondosság Bizalmi viszonyokban jelenik meg: gyámság, gondnokság, férji vagyonkezelés, bonorum emptor. Custodia (Casus minor miatt: pl. lopás, véletlen rongálódás, elvesztés) Receptum Felel érte minden érdekelt adós, akinél más dolga van. A hajós, fogadós, béristállós helytállni tartozik az utasok, vendégek náluk elhelyezett vagyontárgyaiért. Eredetileg csak akkor, ha kifejezetten elvállalták az őrzést (receperint), később az egyszerű befogadás tényénél fogva tartozott helytállással. Speciális: vis maior az a nagyobb erő, aminek az emberi gyengeség nem tud ellenállni tipikusan a természeti katasztrófák, háború, rablóbanda támadása minősültek ilyenek; kívül esnek az emberi akarat hatókörén. Éppen ezért a vis maior VESZÉLYVISELÉS, és nem felelősségi kategória! Főszabály: Casum sentit dominus = A tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek megtérítésére mást nem lehet kötelezni. Kivételek: helytállni tartozik a vis maiorból eredő károkért, (1) aki szerződésben kifejezetten vállalja; (2) a késedelmes adós (aki lejáratkor, felszólításra, neki felróhatóan nem teljesít); (3) a tolvaj, mert ő mindig késedelmes adós; (4) a generikus szolgáltatással tartozó adós; (5) az az érdekelt adós, aki veszélyhelyzetben a saját dolgait menti előbb (5) aki becsértékben (aestimatio alapján megállapított pénzérték alapján) veszi át a dolgot (commodatarius, bizományos). EMELLETT (+1) akinek felróható, hogy a dolgot vis maior érte.

10 10 A szerződések általános rendszere: Mindkét típus praetori; MARTON szerint nagyjából azonos időben alakultak ki. A központi kérdés a csoportosításnál: hogyan (mikor) jön létre a szerződés? Reálszerződések Konszenzuálszerződések Benne a res szó dologátadással jönnek létre, tehát a felek kölcsönös ígérete NEM elegendő (ez csak pactum); a felek valamilyen teljesítményére van szükség! (a) mutuum - kölcsön / dologkölcsön (b) commodatum - haszonkölcsön (c) depositum - letét (d) contractus pigneraticius - zálogszerződés Császárkor / későcsászárkor: névtelen szerződések A konszenzus szó rejlik benne a felek megállapodása már létrehozza a szerződést, ehhez képest a dolog átadása másodlagos. A puszta megegyezés már a civiljogi szerződés erejével bír, tehát a civilis causa benne rejlik a megegyezésben! (a) emptio venditio - adásvétel (b) locatio conductio - bérlet (c) mandatum - megbízás (d) societas - társaság Lényege: mindkét fél kölcsönös szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget (szinallagmatikus) ha az egyik fél nem teljesít, perlési lehetőség keletkezik a másik félnél. Azért névtelen, mert nincs ténylegesen kidolgozott jogi tartalom a szerződések mögött, így a keresetük sem bír önálló névvel. Perlésük praescriptis verbis actióval történik: nem volt demonstratio a formulában; praescriptióval kellett leírni, mi is történt valójában (tehát in factum actio volt). Megjegyzések a reál- / konszenzuálszerződésekhez: a szerződések közül egyedül a mutuum stricti iuris, a többi bonae fidei. A szünallagmatikus / aszünallagmatikus felosztás csak a bonae fidei szerződéseknél kérdés: mindkét páros nevű (emptio-venditio, locatio-conductio) szinallagmatikus, valamint szünallagmatikus még a societas, a többi aszünallagmatikus. A praetori szerződések: Megjegyzés: A szerződéseknél használt kritériumok bekezdésenként, sorrendben: a szerződés fogalma kötelem szolgáltatás (ahol releváns) felelősség keresetek CONTRACTUS REALES: Mutuum: Helyettesíthető dolgok tulajdonba adása azzal, hogy az adós lejáratkor ugyanabból a fajtából, ugyanannyit köteles visszaadni. Stricti iuris, egyoldalú kötelem. A kölcsönbe adó tulajdonba ad, tehát szolgáltatása: dare. A hitelező csak követel.

11 11 Az adós generikus szolgáltatással tartozik, így akár a vis maior károkért is helytállni tartozik (Genus perire non censetur). Pénzkölcsön: actio certae creditae pecuniae. Egyéb: condictio triticaria (triticum = búza, gabona). Különös esetei: Fenus nauticum / pecunia traiecticia: Hajózási kölcsön (FÖLDI szerint a biztosítás előképe; ZLINSZKY szerint: csendes társaság, stille Gesellschaft) a szállító részt vállal a kockázatból: baleset esetén akár a pénzétől is eleshet, siker esetén viszont nagyobb a haszon a kamatmaximumot meghaladó kamat miatt. Contractus mohatrae: A hitelező specifikus tárgyat ad át az adósnak értékesítés céljából, aki az árat kölcsönként megtarthatja. Commodatum: Egy (nem elhasználható) dolog ingyenes használatba adása azzal, hogy az adós lejáratkor ugyanazt a dolgot köteles visszaadni; a dolog csak detentióban kerül. A szerződés lényege, hogy a kölcsönbe vevő a dolgot a rendeltetésének, ill. a szerződésben megjelölt konkrét célnak megfelelően használja. A commodatum fogalmi eleme a lejárat: a dolog mindig (a) meghatározott időpontig, (b) meghatározott időtartamra, vagy (c) egy bizonyos alkalomra kerül átadásra. Bonae fidei, egyenlőtlenül kétoldalú (aszünallagmatikus) kötelem. Az adós épségben kell visszaadja a dolgot: specifikus szolgáltatás (vélhetően praestare a szolgáltatás). Dologhasználat csak külön megegyezéssel lehetséges, ellenkező esetben az adós furtum usust követ el (ilyenkor helytáll a vis maior károkért is). A hitelező ingyenadós, így dolusért felel. Az adósnál idegen dolog van, tehát custodia felelős. (Kivétel: ha a commodatum a kölcsönbe adó érdekében jött létre; ilyenkor a felelősség csak a dolusra korlátozódik!) A hitelező a főkötelmet actio commodati directával, az adós kárát és beruházásait actio commodati contrariával perelheti. (Emellett megilleti a retentio az alábbi körben: (1) a dologra fordított rendkívüli, de szükséges költségek megtérítése; (2) a dolog lejárat előtti önkényes visszavonásából eredő károk és költségek megtérítése; (3) a commodatarius csalárdságából eredőkárok, költségek megtérítése) Depositum: Ingó dolog ingyenes őrizetbe adása bármikori visszaadási kötelezettséggel. Bonae fidei, aszünallagmatikus kötelem. Letéteményesnél dolog van ugyan, de ingyenadós dolus. (Gondossági kötelem: mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy a dolgot épségben szolgáltassa vissza, de az eredményért már nem felelős!) Dologhasználat: a letevő érdekében jön létre a szerződés, a letéteményes csak őrzi a dolgot, tehát dologhasználat nincsen; ellenkező esetben furtum usust követ el! Letevő dolgát actio depositi directával perelheti; ha tulajdonos, rei vindicatio; furtum ususra, lopási keresetek. Letétes kárát, beruházásait actio depositi contrariával perelheti.

12 12 Különös esetei: Sequestrum: Vitás dolog letéte; a sequester civilis possessor. Depositum miserabile (kényszerletét): Elemi csapás miatti kényszerű letétbe adás; a letevő nem tudja körültekintően megválasztani a letétest. Ilyenkor a praetor duplumra menő keresetet ad! Depositum irregulare (rendhagyó letét): Helyettesíthető dolog (pénz!) tulajdonba adása generikus teljesítésre (kamat!). Bonae fidei obligatio, a teljesítés bármikor követelhető. Kamat kikötése pactum adiectumban történik, késedelem esetén késedelmi kamatot kell fizetni. A letétes ellen infamáló actio kérhető. Contractus pigneraticius: Az adós átad egy dolgot a hitelezőnek követelése követelésének biztosítására azzal, hogy amennyiben az adós lejáratkor nem teljesít, a hitelező jogosult a dolgot eladni és követelését abból kielégíteni. Ugyanakkor ha az adós időben teljesít, a hitelező köteles a dolgot épségben visszaadni. Bonae fidei, aszünallagmatikus kötelem (emellett pedig obligatio accessoria). Záloghitelező dolgot őriz, felelőssége custodia. Adós dolgát actio pigneraticia in rem-mel követelheti, illetve eladás esetén a vételárfelesleget is. Hitelező kiadásait és a beruházásokat actio pigneraticia contrariával perelheti. Nota bene: A záloghitelezőt megilleti az in rem hatályú lex commissoria, amely alapján nemteljesítés esetén megtarthatja a zálogtárgyat. I. Constantinus ezt semmisnek mondta ha nem sikerült eladni a zálogtárgyat, a császártól lehetett kérni a dolog tulajdonát. A zálogszerződés járulékos kötelem, azaz itt már a puszta megállapodás is kötelemfakasztó tényező, a dologátadás szinte közömbös. CONTRACTUS INNOMINATI REALES: Névtelen szerződések: Nem tartoznak az önálló névvel rendelkező szerződéstípusok közé, a civiljogi és a praetori jogeszközök összefonódásából erednek. Perlésük mindig praescriptis verbis actióval történik. Ha ketten megegyeznek a kölcsönös teljesítésben, majd az egyik teljesít, a másik pedig nem, akkor a teljesítő fél condictiót kapott a gazdagodás perlésére ( a másik felet teljesítésre nem lehetett szorítani!). Fajai: Do ut des (kehely - Stichus) Do ut facias (fizetés ellenében történő rabszolgafelszabadítás) Facio ut des (arcképet festek rabszolgáért) Facio ut facias (kölcsönös követelésbehajtás) Neves-névtelen szerződések: Egy szerződés nevesítettsége azt jelenti, hogy a névhez ténylegesen kidolgozott jogi tartalom is járul!! Fajai: Csere (permutatio) Dolgok tulajdonának kölcsönös átruházása. Szívességi használat (precarium) Egy dolog ingyenes használatba adása bármikori visszaadási kötelezettséggel. Eladási bizomány (aestimatum) Egy dolog átadása eladás céljából azzal, hogy az átvevő a dolgot vagy visszaadja, vagy a kikötött eladási árat fizeti meg.

13 13 Egyezség (transactio) Vitás igények kölcsönös engedéssel való rendezése. CONTRACTUS CONSENSUALES: Emptio venditio: Áru tulajdonjogának megszerzése vételár fizetése ellenében. Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. Eladó árut szolgáltat praestare (ld. szavatosság). Vevő pénzt fizet dare. Eladó culpa, DE! ha az adásvétel után nála marad az áru, akkor custodia. Vevő culpa és kockázat. Eladó actio venditi. Vevő actio empti. Nota bene: 1. Áru, amit valaki bírhat, birtokolhat, perrel megszerezhet, azaz a res corporalis, incorporalis és akár res aliena is lehet. 2. Speciális esetei: Empito rei futurae elkészítendő dolog vétele. Emptio rei speratae majdani szaporulat vétele. Emptio spei reményvétel (ami a halász hálójába akad). 3. Az ár meghatározott pénzösszeg a felek megállapodása szerint. Iustinianusnál jelent meg a iustum rei pretium, illetve a laesio enormis intézménye (feléntúli sérelem ha valaki egy ingatlanért kevesebb mint a fele értéket kapja). 4. Veszélyviselés szabályai: A szerződés létrejötte és átadás közötti időben a dolog az eladóé. A klasszikus jog ismerte a tételt, mely szerint amint kész a vétel, a vevőre száll a veszély. Nem kész a vétel, ha (1) conditio suspensivával kötötték, (2) emptio rei speratae esetén, illetve (3) helyettesíthető dolgok adásvételénél a lemérés, számlálás ideje alatt. Iustinianus viszont újra a periculum est emptoris -elve válik uralkodóvá azzal, hogy a veszély mellett a haszon is a vevőé. 5. A szavatosság szabályai: EVICTIÓS~ (jogszavatosság) REJTETT HIBÁÉRT (kellékszavatosság) ARCHAIKUS PRAETORI POSZTKL./IUST. Az eladót tanúul lehet Ipso iure - actio empti. Vételár kétszeresére. hívni a szerzés Ha az eladó az ügylet tanúsítására. Ha nem során dolosus volt, megy, actio kártérítést is lehet auctoritatist lehet ellene követelni. indítani, amely duplumra menő kereset. Ha az eladó nagyobbnak mondja a telket, mint amekkora valójában, a duplumra menő actio de modo agri indítható meg. Praetori edictumban: Csalárd elhallgatás vagy kifejezett ígéret esetén actio empti. Aedilisi edictumban: Csak rabszolga és igásállat piaci vétele esetén! Actio redhibitoria elállásra Határidő nélkül megindítható az actio empti + bármilyen árura nézve (a két aedilisi kereset megmarad, de az actio empti alkalmazhatósága miatt gyakorlatilag mindkettő használaton kívül

14 14 menő, 6 hónapon belül. Actio quanti minoris vételárcsökkentésre, 1 éven belül. került). Locatio conductio: Locatio conductio rei: Egy dolog használata pénzfizetés ellenében. Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. Locator culpa levis, illetve vis maior folytán bekövetkezett kár esetén nem kap bért. Conductor custodia. Actio locati a bérleménybe bevitt dolgokon és a megtermelt gyümölcsökön egyetemleges zálogjog, emellett a bérlet bármikor felmondható. Actio conducti birtokvédelem a locatortól, illetőleg a rendkívüli kár, beruházás megtérítése. Locatio conductio operarum: Szabad ember munkájának (opera) igénybevétele a munkában eltöltött idő szerinti pénzfizetés ellenében. Tárgya fizikai munka (a szellemi inkább mandatum). Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. Bérmunkás dolgozik eredmény nem számít; gondossági kötelem! Bérmunkás felelőssége culpa levis. Actio locati actio conducti. Veszélyviselés az érdekszféra-elv alapján: ha a munkás ott volt, de rossz idő miatt nem tudott dolgozni, jár neki a bér; ellenben ha betegség miatt nem tudott munkába állni, nem kap bért. Locatio conductio operis: Valaki pénzért egy meghatározott művet (opus) állít elő. Tárgya a műlétrehozása, a készítő részéről eredményfelelősség. Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. Vállalkozó culpa levis, DE! ha anyagot is átvesz, akkor custodia. Actio locati actio conducti Veszélyviselés: régen hacsak nem késett az átvétel, akkor a conductoré; az új jogban az érdekszféraelv érvényesül. Mandatum: Más ügyének felkérésre történő ingyenes ellátása. Tárgyát bármilyen megengedett cél képezheti. Eljárás: megbízó vagy harmadik fél érdekében (saját érdek csak másé mellett részeltetve).

15 15 Bonae fidei, aszünallagmatikus kötelem. Megbízott dolus; Iustinianustól már lehet honoráriuma, ilyenkor culpa in concreto a felelősség. Megbízó culpa levis. Actio mandati directa megbízó a befolyt javakat perelheti vele, infamál. Actio mandati contraria megbízott kárát, beruházásait téríttetheti meg. Societas: Személyek szövetkezése megengedett vagyoni célra. Soha nem jogi személy, csak a tagoknak van vagyona. Együttes eljárás felek között egyenlően vagy a szerződés szerinti arányban való megoszlás. Egyedüli eljárás közvetett képviselet szabályai szerint. Egyetemlegesség soha nincs. Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. Tilos az ún. societas leonina, amikor egyesek csak jogokat, míg mások csak kötelezettségeket szereznek. A szolgáltatás a céltól függ. Egymás között dolus a felelősség, a posztklasszikus kortól kezdve culpa in concreto. A társak a társasági szerződésből folyó jogaikat az actio pro socio elnevezésű, infamáló keresettel érvényesíthetik. Fajai: Societas omnium bonorum a tagok minden jelenlegi és jövőbeni vagyonát, gyarapodását felöleli (pl. családtagok). Societas universi quaestus csak a tagok visszterhes jogügyleteiből származó aktív és passzív vagyontételekre terjed ki. Societas negotiationis a tagok egy bizonyos tevékenység folytatására szövetkeznek (pl. rabszolgakereskedelem). Societas unius rei egyetlen ügylet közös lebonyolítása. Megszűnése: személyi okok (halál, capitis deminutio maxima, ~ media) vagyoni okok (tag vagy saját vagyon csődje) akaratból (közös vagy egyoldalú felmondás) jogi okokból (stipulatio, bírói ítélet, társaság eléri célját vagy a cél meghiúsul, szerződés hatályát veszti).

16 16 Lexek a kötelmi jogi részben Lex Cincia (Kr.e. III. sz. vége): Az ajándékozás egy bizonyos mértéken túl tilos, kivéveha a megajándékozott közeli rokon vagy házastárs. Lex imperfecta volt ( nincs sanctio ); a praetor adott esetben exceptio legis Corneliae-t adott. Lex commissoria (itt lex privata értelemben): A záloghitelező adósa nemteljesítése esetére követelése fejében megtarthatja a zálogtárgyat. Lex Cornelia de falsis: Mindenfajta hamisítást bűncselekménynek minősít, elkövetőit száműzetéssel bünteti. Lex Cornelia de iniuriis: Személysértés fajtái: verbatio (megverés), pulsatio (ütlegelés), domum vi introire (erőszakos magánlaksértés). Lex Cornelia de maiestate (Kr.e. 81): Külön quaestiót állít fel, amely az államellenes bűncselekményekkel foglalkozik. Lex Cornelia de sicariis et veneficiis: Külön quaestiókat rendel az orgyilkosság, a méregkeverés és más veszélyes bűncselekmények nyomozására. Lex Furia de sponsu: Az archaikus korban keletkezett törvény, amely a kezesség intézményét szabályozza, kialakítva a stipulatiós kezesség jellemzőit: csak verbálszerződésekhez járulhat létrejötte után függetlenedik a főkötelemtől a kötelem örököseire nem száll át csak 2 évig áll fenn több kezes esetén köztük fejenként oszlik meg a tartozás Lex Iulia de maiestate: A crimen maiestatis egyre inkább a császár személye ellen irányuló bűncselekményt jelent. Emellett a törvény rendelkezik más államellenes bűncselekményekről is. Lex Iulia de vi privata: Mind stricti iuris, mind bonae fidei szerződéseknél fennáll, hogy ha a megfélemlítést közvetlen fizikai kényszer idézte elő, a szerződést semmisnek kell tekinteni. Lex mercatoria: A kötelmi jog továbbélése körében a kereskedőkre vonatkozó szabályok elnevezése. Lex Pesolania: Kiterjeszti az actio de pauperie hatályát a kutyákra is. Lex Pompeia: A parricidium körébe csak azon rokonok megölése tartozik, akiket a törvény név szerint említ. Lex Rhodia de iactu mercium: Ha tengeri vihar esetén a hajó megkönnyítése céljából árukat dobálnak ki, az ebből adódó kárt meg kell osztani azok között, akiknek a hajó megmentéséhez érdekük fűződött. A lex Aquilia Kr.e. 286-ban lépett hatályba, formailag egy plebiscitum volt; szövegét Gaius és Ulpianus alapján rekonstruálták. A XII tt. kazuisztikus károkozási tényállásaihoz képest jóval átfogóbban szabályozza a damnum iniuria datum körét.

17 1. Első fejezete a res mancipi (= itáliai telek; ősi mezei telki szolgalmak [via, iter, actus, aquae ductus]; rabszolgák; igavonásra és teherhordásra használatos, Itáliában honos négylábúak) mozgó csoportja (= rabszolga és igásállat) megölésének esetét szankcionálja. Fontos, hogy a fizetendő poena nem hagyományos értelemben vett kártérítés, mivel (a) az okozó személyéhez tapad, (b) halmozottan is indítható, és (c) az elpusztítás előtt egy évvel fennálló értéket kell megtéríteni (poenális elem). A megölés corpore corpori dato kell történjen, azaz közvetlen testi beavatkozással. 2. Második fejezete a falsus adstipulator (= aki úgy enged el tartozást, hogy abból felhatalmazójának kára származik; iniuria csak a felhatalmazó és az adstipulator vonatkozásában lehet). Erről igen keveset tudunk; Iustinianus csak annyit említ meg, hogy a második fejezet már nincs használatban. 3. Harmadik fejezete más állatának, rabszolgájának vagy egyéb vagyontárgyának megrongálásával foglalkozik. A rongálás megtörténhet égetés (urere), roncsolás (rumpere) vagy összetörés (frangere) által; ilyenkor a vagyontárgynak a rongálást megelőző 30 napon belüli legmagasabb értékét kellett megfizetni. 4. Vétkesség: culpa levissima a legenyhébb gondatlanság (Ulpianus: in lege Aquilia et levissima culpa venit ) culpa Aquiliana (a.m. tevőleges magatartás; mulasztás nem lehet). DE! Klasszikus jogban is megjelenik a tendencia, hogy a mulasztásos gondatlanság esetén is megállapították a mulasztó felelősségét. 5. Kereset és büntetés: actio legis Aquiliae (idegen rabszolga vagy állat megölése esetén az egy évre visszamenő legmagasabb értéket, sebzése esetén pedig 30 napra visszamenően a legnagyobb értéket kell megtéríteni - ennek alapja az a praktikus szempont, hogy az elpusztítás pillanatában fennálló érték bizonyítása lehetetleníti a pert, hiszen lehet, hogy a felperes nem is volt ott!) 6. Az alperes vitatkozhat a tényleges értékről - ehhez joga van. Azonban ha az elkövetést tagadja, és mégis rábizonyosodik, duplumra megy a kereset (litis crescentia). 17

18 18 JOGESETEK A KÖTELMI JOG KÖRÉBŐL Jogügyleti alkatrészek, többalanyú kötelmek 1. Egy jogügylet az alábbi kikötést tartalmazza: Ha fiad születik, beköltözhetsz a lakásomba, és 50 sesterciust fizetsz havonta. Milyen jogügyleti alkatrész szerepel itt? Milyen hatással van ez a jogügyletre? 2. Egy jogügylet az alábbi kikötést tartalmazza: Beköltözhetsz a lakásomba, amelyért 50 sesterciust fizetsz havonta. Amennyiben a fiam megjön Afrikából, kiköltözöl. Milyen jogügyleti alkatrész szerepel itt? Milyen hatással van ez a jogügyletre? 3. Egy jogügylet az alábbi kikötést tartalmazza: Folyó év május 1-én beköltözhetsz a lakásomba, amelyért 50 sesterciust fizetsz havonta. Milyen jogügyleti alkatrész szerepel itt? Milyen hatással van ez a jogügyletre? 4. Egy jogügylet az alábbi kikötést tartalmazza: Idén Karácsonykor beköltözhetsz a lakásomba, amelyért 50 sesterciust fizetsz havonta. Milyen jogügyleti alkatrész szerepel itt? Milyen hatással van ez a jogügyletre? 5. Egy jogügylet az alábbi kikötést tartalmazza: A harmincadik születésnapodon beköltözhetsz a lakásomba, amelyért 50 sesterciust fizetsz havonta. Milyen jogügyleti alkatrész szerepel itt? Milyen hatással van ez a jogügyletre? 6. Egy jogügylet az alábbi kikötést tartalmazza: Halálom után a lakásom a tulajdonodba kerül, ha eltartasz engem életem végéig. Milyen jogügyleti alkatrész szerepel itt? Milyen hatással van ez a jogügyletre? Engedményezés, tartozásátvállalás 7. Ago 5000-t ad kölcsön Brutusnak. Nem sokkal később Ago kölcsönkér 8000-t Cassiustól. Lejáratkor Ago 3000-t tud teljesíteni Cassiusnak. Hogyan lehet megoldani, hogy Cassius megkapja a fennmaradó összeget? Milyen szabályok szerint valósulhat meg ez? 8. Ago kölcsönkér Brutustól 5000-t, amit azonban lejáratkor nem tud visszafizetni, ezért Cassius segítségét kéri. Milyen jogi formában oldható meg Cassius segítségnyújtása? Milyen szabályok szerint? A szolgáltatás 9. Ago és Brutus egy stipulatióban kötelezte magát, hogy a következő hónap elsején vagy egy tógát, vagy 1000 sesterciust adnak a Cassiusnak. Mind Ago, mind Brutus nagyon jóhiszeműek, ezért a megadott napon mindketten, de egymástól függetlenül és egymás tevékenységéről nem tudva, mindketten teljesítenek: Ago átadja a tógát Cassiusnak, Brutus pedig az 1000 sesterciust Cassius távollétében Cassius fiának. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt? Tehetnek-e valamit az adósok? Felelősség 10. Ago ingyen vállalja, hogy megőrzi Brutus lovát. Ezalatt az idő alatt, Trebatius ellopja a lovat Agótól. Milyen felelősségi viszonnyal találkozunk ebben a jogviszonyban? Miért?

19 Brutus odaadja a lovát Agónak abból a célból, hogy Ago a saját lovával együtt szántásra használja azt. Eme idő alatt, az istálló takarítása során, Ago figyelmetlenségből kiszúrja a ló szemét egy vasvillával. Milyen felelősségi viszonnyal találkozunk ebben a jogviszonyban? Miért? 12. Brutus odaadja a lovát Agónak abból a célból, hogy Ago a saját lovával együtt szántásra használja azt. Ago ezalatt úgy megharagszik Brutusra, hogy egy késsel leszúrja a lovat. Milyen felelősségi viszonnyal találkozunk ebben a jogviszonyban? Miért? 13. Brutus odaadja a lovát Agónak abból a célból, hogy Ago a saját lovával együtt szántásra használja azt. Ago az így szántásra kapott lovat nem szolgáltatja vissza időben. Ezt követően egy viharban kigyullad az istálló, és a ló bennég. Milyen felelősségi viszonnyal találkozunk ebben a jogviszonyban? Miért? 14. Egy hitelező adósa határidőben megjelenik a hitelező házánál, hogy tartozását megfizesse. A hitelező azonban minden iusta causa nélkül megtagadja a pénz átvételét. Miközben az adós hazafelé megy, elveszíti a pénzt. Néhány nappal később a hitelező perli az adóst a teljesítésre. Mi a döntés ebben az esetben? Milyen indokok alapján? Kártérítés, lex Aquilia 15. Minősítse az alábbi eseteket: bekövetkezik-e kár; ha igen, milyen; megállapítható-e valakinek a felelőssége? a. A szomszéd 3 éves kisfia összetépi egyik értékes festményemet. b. A szomszéd egy fogadás alkalmával, itallal teljesen eláztatja egyik értékes festményemet. c. A szomszéd egy fogadás alkalmával, itallal teljesen eláztatja egyik értékes festményemet, amelyet minden nyáron neves galériáknak adok bérbe, hogy kiállítsák azt. d. Valaki csütörtök délután megígéri, hogy szombat délután hosszú lejáratú szerződést köt velem baromfi-takarmány szállítására, és a szerződés megkötésekor átadja az első szállítmányt. Én várom a szállítót szombaton, ő azonban nem érkezik meg. Legkorábban hétfő délelőtt tudok takarmányt rendelni, ami csak kedden reggel érkezik meg. 16. Egy kocsmai verekedésben Brutus megfojtja Cassius Stichus nevű rabszolgáját. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt? Milyen törvényt lehet alkalmazni ebben az esetben? 17. Egy kocsmai verekedésben Brutus megsebesíti Cassius Stichus nevű rabszolgáját. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt? Milyen törvényt lehet alkalmazni ebben az esetben? 18. Brutus évek óta haragban van a szomszédjával, Cassiusszal, ezért Brutus október 1-én agyonveri Cassius tehenét. Ez a tehén a nyáron nagyon jól tejelt, augusztusra azonban csaknem elapadt a teje, ezért vágósorba került. A piacon egy tejelő marha értéke 3000 sestercius, egy vágóállaté 1500 sestercius. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt?

20 20 Milyen törvényt lehet alkalmazni ebben az esetben? Milyen részletszabályok vonatkoznak erre az esetre? Szerződési biztosítékok kezesség 19. Ago szerződött Brutusszal, aki a tartozás biztosítékaként Cassiust készfizető kezesnek állította. Ha Brutus lejáratkor nem tudja kiegyenlíteni tartozását, milyen szabályok szerint juthat Ago a követeléséhez? 20. Ago szerződött Brutusszal, aki a tartozás biztosítékaként Cassiust sortartó kezesnek állította. Brutus lejáratkor nem teljesít. Mit tehet Ago annak érdekében, hogy követelését behajtsa? Mi ennek az indoka? 21. Ago szerződött Brutusszal, aki a tartozás biztosítékaként Cassiust sortartó kezesnek állította. Brutus lejáratkor nem teljesít, ezért Ago Cassiust, a kezest perli a teljesítésre. Milyen jogeszközt vehet igénybe Cassius érdekei védelmében? 22. Az adósom a nekem zálogul lekötött dolgot az én tudtom nélkül eladta, így a vevő záloggal terhelt tulajdont szerzett. Én a vevő ellen fordulok keresettel, aki azonban felajánlja, hogy kiegyenlíti irányomba a tartozást járulékaival együtt, magához váltva a zálogtárgyat. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt? Mi ennek a tartalma? 23. Bérbe adtam a lakásomat, a bérlő azonban három hónap után nem fizette a bérleti díjat. Milyen jogeszközzel biztosíthatom a bérleti díj iránti követelésemet? 24. Férj és feleség között manus nélküli házasság köttetett, amelyet követően feleség a férjre bízta szabadvagyona kezelését. Milyen jogeszköz biztosítja feleség védelmét a vagyon elherdálása ellen? Reálszerződések 25. A haszonkölcsönbe adta értékes népviseletét B-nek két napra. B azonban még egy hét múlva sem adja vissza. B háza neki fel nem róható okból leég, és benne A népviselete is. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt a felelősség szempontjából? 26. A haszonkölcsönbe adta autóját közvetlen szomszédjának, B-nek két napra. B azonban még egy hét múlva sem adja vissza az autót. Vihar kerekedik, amely az utcában kidönti a fákat, amik az ott parkoló autókra zuhannak összetörve azokat. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt a felelősség szempontjából? 27. A haszonkölcsönbe adta értékes népviseletét B-nek két napra. B határidőben visszaviszi a ruhát, A azonban elküldi, mondván, hogy éppen dolga van. B háza másnap neki fel nem róható okból leég, és benne A népviselete is. Milyen jogi szerkezet valósul meg itt a felelősség szempontjából? 28. Egy völgyben és hegyoldalban található falut elönt az árvíz. Gaius a falu völgyben lévő részén lakik, és nem szeretné, ha a család értékes görög festményei károsodnának az árvíz miatt. A falu hegyoldalban található részén azonban nem lakik jó ismerőse, akiben maradéktalanul megbízna, csak Seius, akiről köztudott, hogy folyamatosan anyagi gondokkal küzd, és igen sok az adóssága. Milyen szerződés jön létre, ha Gaius Seiusnál helyezi el a családi festményeket? Mit tud ennek a szerződésnek az

21 21 alapkonstrukciójáról? Ha Seiusnál valamilyen kár érné a festményeket, esetleg azok eltűnnének, milyen jogvédelmi eszköz állna Gaius rendelkezésére? Konszenzuálszerződések 29. Marius elad egy vázát Publiusnak. Nem sokkal ezután jelentkezik Publiusnál Manlius, aki azt állítja, hogy a váza igazából az övé. Milyen szerződés jön itt létre? Mire köteles ennek keretében Marius? Milyen szabályok szerint? 30. Egy férfi a sarki műszaki kiskereskedésben vett egy órát, amelyről az eladó azt állította, hogy zenés ébresztő funkcióval is rendelkezik. Utóbb, amikor a férfi otthon próbálja beállítani az órát, és keresi az ébresztés funkciót, a használati útmutatóból kiderül, hogy ez a modell erre a funkcióra nem képes. Mit tehet a vevő? Hogy hívjuk ezt a jogintézményt? Mi szabályozza ezt az esetet római jog szerint? Mik a tételes szabályok? 31. Egy férfi igen drága porcelán étkészletet vesz a családja számára. Amikor otthon bontogatják a csomagolást, kiderül, hogy az egyik tányéron a festés csúnyán megfolyt. Milyen jogintézmény körébe tartozik ez a probléma? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen igényeket támaszthat a vevő, milyen határidővel? 32. Marcus azzal bízza meg Luciust, hogy számára beszédeket írjon. Lucius teljesíti is a feladatot, Marcus azonban elégedetlen a munkájával, mert a beszédekkel nem érte el a kívánt sikert. Milyen kötelem jön létre a felek között? Ebből eredően miért felel Lucius és miért nem? 33. Mezei munkák végzésére reggel napszámost béreltem, mondván, hogy délben legyen a földemen, ahol majd napnyugtáig kellene megfelelő anyagi ellenszolgáltatásért dolgoznia. A napszámos elfogadja a kínált összeget, és megegyezünk, hogy délben ott lesz a földön. Meg is jelenik délben, ám láthatóan nagyon részeg. Milyen szerződés jön itt létre? Milyen elv érvényesül ennek körében? Mi a helyzet a konkrét esetben?

22 22 K.1 Iul. D. 36, 2, 19 pr. (70 dig.) EXEGÉZISEK A KÖTELMI JOG KÖRÉBŐL Cum sine praefinitione temporis legatum ita datum fuerit: uxori meae penum heres dato: si non dederit, centum dato, unum legatum intellegitur centum et statim peti potest, penoris autem causa eo tantum pertinet, ut ante litem contestatam tradita peno heres liberetur. Valaki időpont megjelölése nélkül a következő hagyományt rendelte: Örökösöm biztosítson feleségem részére élelmezést; ha ezt nem tenné, adjon 100 aranyat. Ilyenkor a hagyományrendelést úgy kell érteni, hogy egy alkalommal száz aranyat, amelyet akár azonnal is lehet követelni. Az élelmezésnek itt csak annyi szerepe van, hogy ha a litis contestatio előtt azt kiadja az örökös, akkor szabadul a kötelemből. K. 2. Iul. D. eod. 19, 1 (70 dig.) Quod si ita scriptum sit si penum intra kalendas non dederit, centum dato, non efficitur, ut duo legata sint, sed ut centum legata sub condicione videantur: idcirco si uxor ante kalendas decesserit, heredi suo neque penum relinquet, quia legata non est, neque centum, quia dies legati cesserit necesse est legataria viva. Ha azonban azt írták, hogy ha a hónap Kalendae-ja előtt nem adná ki az élelmezést, adjon 100 aranyat, akkor nem úgy kell értelmezni, hogy kétféle hagyományt hagytak, hanem akként, hogy a 100 arany hagyományozására feltétel tűzése mellett került sor. Ekként ha a feleség Kalendae előtt meghal, akkor a feleség örököseire nem száll át az élelmezés, mivel azt nem az ő javukra hagoymányozták, valamint nem száll át rájuk a 100 arany sem, mivel a legatum [fizetésének] napján szükséges, hogy a hagyományos életben legyen. K. 3. Paul. D. 19, 1, 21, 6 (33 ad ed.) Qui domum vendebat, excepit sibi habitationem, donec viveret, aut in singulos annos decem: emptor primo anno maluit decem praestare, secundo anno habitationem praestare. Trebatius ait mutandae voluntatis potestatem eum habere singulisque annis alterutrum praestare posse et quamdiu paratus sit alterutrum praestare, petitionem non esse. Valaki eladta a házát akként, hogy élete végéig fenntartotta a maga részére a habitatiót, vagy minden egyes évben 10 aranyat. A vevő az első évben vonakodott megfizetni a 10 aranyat, a második évben vonakodott a habitatiót biztosítani. Trebatius véleménye szerint a vevőnek megvan a joga arra, hogy megváltoztassa az akaratát, és hogy minden évben vagy az egyikkel, vagy a másikkal teljesítsen: ameddig úgy tűnik, hogy akármelyikkel hajlandó teljesíteni, nincs helye actiónak.

23 23 K. 4. Labeo D. 33, 1, 17 pr. (2 post. a Iav. epit.) Legatum ita est: Attiae, donec nubat, quinquaginta damnas esto heres meus dare neque adscriptum est in annos singulos. Labeo Trebatius praesens legatum deberi putat, sed rectius dicetur id legatum in annos singulos deberi. A hagyományrendelés akként szólt: Attiának férjhezmeneteléig örökösöm 50 aranyat legyen köteles adni, nem pedig akként, hogy minden egyes évben. Labeo és Trebatius úgy vélik, hogy az összeg azonnal fizetendő, ám helyesebb azt mondani, hogy minden egyes évben. K. 5. Iul. D. 46, 3, 34, 8 (54 dig.) Quidam filium familias, a quo fideiussorem acceperat, heredem instituerat: quaesitum est, si iussu patris adisset hereditatem, an pater cum fideiussore agere posset. Dixi, quotiens reus satisdandi reo satis accipiendi heres existeret, fideiussores ideo liberari, quia pro eodem apud eundem debere non possententiarum. Egy bizonyos filius familias, aki [tartozása biztosítékaként] fideiussort állított, örökössé lett nevezve. Felmerül a kérdés, hogy ha az apja utasítására elfogadja az örökséget, vajon perelheti-e a kezest. Azt feleltem, hogy amikor a főadós annak lett az örököse, aki felé a fideiussort állította, szabadul a fideiussor, mivel egyazon személyért és személy javára egyszerre nem vállalhat kezességet. K. 6. Ner. D. 19, 5, 6 (1 resp.) Insulam hoc modo, ut aliam insulam reficeres, vendidi. Respondit nullam esse venditionem, sed civili intentione incerti agendum est. Eladom neked a bérházamat azzal, hogy te cserébe újítsd fel egy másik bérházamat. Azt válaszoltam, hogy nincs adásvétel, de civiljogi igényt lehet támasztani határozatlan [összeg / dolog] követelésére.