SZOCIÁLPOLITIKA
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály I. Alapelvek (1 3. előadás, Nyilas) II. A szociális kockázatok kezelése (4 9. előadás, Nyilas) III. Szociálpolitika és közgazdaságtan (10 13. előadás, Gál) 2010. június
A szociális biztonság korszakai II. A jóléti állam kialakulása és fejlődése 6. hét Nyilas Mihály
I. A jóléti állam meghatározása Wilensky kvantitatív definíciója Jogi: teljes állampolgáriságért vívott küzdelem eredménye (T. Marshall) Gazdasági: ipari társadalom szükségleteire adott válasz Politikai: munkásmozgalmi reformizmus igazolása (szoc. dem. stratégia győzelme) A kapitalizmus nyers erőinek civilizálása; továbbfejlesztett kapitalizmus; bölcsőtől a sírig ; létbiztonság A különböző megközelítések közös elemei Igenlés az 1970-es évekig (jóléti konszenzus; állam szociális intervenciója problémamegoldó) Elutasítás az 1970-es évektől (problémageneráló; piacgazdasággal és demokratikus társadalommal összeegyeztethetetlen)
II. Az állam társadalomban játszott szerepe a 18 20. században Merkantilizmus éjjeliőr állam jóléti állam. Állam civil szféra viszonyának alakulása A klasszikus liberalizmus államfelfogása Hatalom korlátozása (hatalom szűkítése) magántulajdon védelme állam civil társadalom emberi jogok hatalommegosztás, parlamentarizmus tendencia: állam térnyerése Népszuverenitás elfogadása (hatalom alárendelése a társ.-i akaratnak) Közvetlen és közvetett demokrácia
III. A jóléti állam kialakulását ösztönző tényezők Modernizáció, ipari társadalom kialakulása kap. városba tömörülés (szegénység feltűnő és zavaró) bérmunka általánossá (szociális kérdés = munkáskérdés) családszerkezet átalakul (bomlékonyabb, kevesebb gyerek) gazdaság igényei megteremtődnek az anyagi források Legitimációs kihívás munkásság megszerveződése munkáskövetelések integrálása (Bismarck: szociális olajcseppek ) két világrendszer versenye Politikai stratégiává válik (szociáldemokrácia) szociáldemokrata dilemma tulajdonviszonyok helyett elosztási viszonyok átalakítása szocializmus = vég nélküli folyamat
IV. A jóléti fejlődés szakaszai Welfare state power state. Beveridge, New Deal. Az állami expanzió előfeltételei és előzményei. Első szakasz: 1880-as évek és 1. világháború vége között A jóléti fejlődés beindulásának kritériumai (A. de Swaan) Társadalombiztosítás bevezetése Állam-állampolgár viszony átalakulása Állami jóléti redisztribúció GDP 3%-a
Második szakasz: a két világháború között Konszolidáció és fejlődés 1. világháború hatása Korábbi jóléti innovációk beérése A nagy válság hatása J. M. Keynes Jóléti konszenzus, korporatív struktúrák Új politikai erők és törekvések. Fordulópont a két alapmodell fejlődésében (USA, Svédország)
A társadalombiztosítás bevezetése Ipari Egészségügy Nyugdíj Munkanélküli Családi baleset Belgium 1903 1894 1900 1920 1930 Hollandia 1901 1929 1913 1916 1940 Franciaország 1898 1898 1895 1905 1932 Olaszország 1898 1886 1898 1919 1936 Németország 1871 1883 1889 1927 1954 Írország 1897 1911 1908 1911 1944 Anglia 1897 1911 1908 1911 1945 Dánia 1898 1892 1891 1907 1952 Norvégia 1894 1909 1936 1906 1946 Svédország 1901 1891 1913 1934 1947 Finnország 1895 1963 1937 1917 1948 Ausztria 1887 1888 1927 1920 1921 Svájc 1881 1911 1946 1924 1952 Ausztrália 1902 1945 1909 1945 1941 Új-Zéland 1900 1938 1898 1938 1926 Kanada 1930 1971 1927 1940 1944 USA 1930 1935 1935
Az állampolgárság kiterjesztése a Jelentős korlátozásokkal; b Csak fehérek/európaiak Általános választójog (férfiak) Belgium 1894 1948 Hollandia 1918 1922 Franciaország 1848 1945 Olaszország 1913 1946 Németország 1871 1919 Írország 1918 1923 Anglia 1918 1928 Dánia 1849 a 1918 Norvégia 1900 1915 Svédország 1909 1921 Finnország 1907 1907 Ausztria 1907 1919 Svájc 1848 1971 Ausztrália 1902 a 1902 a Új-Zéland 1879 b 1893 b Kanada 1920 1920 USA 1860 b 1920 Általános választójog (mindkét nem)
Élenjáró jóléti államok Első Második Harmadik Ipari baleset Németország Svájc Ausztria Egészségügy Németország Olaszország Ausztria Nyugdíj Németország Dánia Franciaország Munkanélküli Franciaország Norvégia Dánia Családi Ausztria Új-Zéland Belgium Férfi választójog Franciaország Svájc Dánia Ált. választójog Új-Zéland Ausztrália Finnország
A szociális kiadások növekedése GDP 3% fölött GDP 5% fölött Belgium 1923 1933 Hollandia 1920 1934 Franciaország 1921 1931 Olaszország 1923 1940 Németország 1900 1915 Írország 1905 1920 Anglia 1905 1920 Dánia 1908 1918 Norvégia 1917 1926 Svédország 1905 1921 Finnország 1926 1947 Ausztria 1926 1932 Svájc 1900 1920 Ausztrália 1922 1932 Új-Zéland 1911 1920 Kanada 1921 1931 USA 1920 1931
Harmadik szakasz A virágkor: a 2. világháborútól az 1970-es évek elejéig Tervek, programok, ideológiák. Nagy jóléti expanzió, jóléti kiadások növekedése gyorsabb a gazdasági növekedésnél. Komplex állami jóléti rendszerek létrejötte. Gazdasági és szociális célok egyszerre. Alacsony infláció, gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, teljes foglalkoztatottság, piaci és szociális jövedelem gyors növekedése. Állami jóléti ellátások fejlődése (új ellátások és új csoportok bevonása, jogosultsági szabályok és ellátási szintek javulása.) Öngondoskodásközgondoskodás, állam-piac viszony. A jóléti fejlődés belső és külső ösztönzői és előfeltételei
GNP éves átlagos növekedése 1950 1981 (%) 1951 1960 1961 1973 1974 1981 Kanada 4.0 5.6 2.8 Franciaország 4.5 5.6 2.6 NSZK 7.8 4.5 2.0 Olaszország 5.8 5.2 2.4 Japán 10.9 10.4 3.6 Anglia 2.3 3.1 0.5 USA 3.3 4.2 2.3 Átlag 4.4 5.5 2.3
Szociális kiadások növekedése 1960 1975 (GDP %) 1960 1975 Kanada 11.2 20.1 Franciaország 14.4 26.3 NSZK 17.1 27.8 Olaszország 13.7 20.6 Japán 7.6 13.7 Anglia 12.4 19.6 USA 9.9 18.7 Átlag 12.3 21.9
Munkanélküliségi ráta,1933 1983 (%) 1933 1959 1967 1975 1983 Franciaország 0.7 4.1 8.0 NSZK 14.8 1.2 3.6 8.0 Olaszország 5.9 6.2 5.8 9.7 Japán 1.4 1.9 2.6 Anglia 13.9 1.8 4.7 13.1 USA 20.5 5.3 8.3 9.5 Átlag 13.0 2.8 4.7 8.5
V. A jóléti állam válsága 1. Változások az 1970-es évektől Támadások Egalitariánus célok ellen Jóléti stratégia megkérdőjelezése Gazdasági növekedés problémái; nagy állami deficitek Külső feltételek változása (világgazdaság) Jóléti konszenzus gyengülése ( adólázadások ) Elvek kérdésessé (pl. mn. segély munkakerülés; nyugdíj takarékoskodás?) Finanszírozási források csökkennek igények nőnek Kormányok: költségvetési restrikció Politikai áttörés 1979: M. Thatcher; 1980: R. Reagan Új prioritások: teljes fogl. nem; antiinflációs politika; nyesegetések ; Jóléti állam ellenes ideológia: Új Jobboldal Neoliberalizmus és neokonzervativizmus Piac jóléti állam (ellenösztönzők); szervezett érdekcsoportok túl erőssé; politikai dem. kiüresedése; szabadság egyenlőség; család rombolása Megoldás: kevesebb állam több piac ; közfelelősség öngondoskodás
2. Válságértelmezések Ellentmondás és válság Jóléti fejlődés ellentmondásai válság Újjobbos és neomarxista nézetek virágzása Nem új nézetek! (vö. A. Hirschman; Keynes; Hayek; munka igazi érdekei kap. piacgazdaság) E nézetek befolyása nő meg. Nem világos fogalomhasználat Jóléti állam válsága: nem új és nem világos tézis a) A véletlen válság elmélet Külső ok; ideiglenes finanszírozási probléma Rendszeren kívüli ok + esetleges Probléma: korábbi status quo visszaállítható; csak gazdasági magyarázat; globalizáció és posztindusztriális gazdaságszerkezet hatásai nem
b) Rendszerválság Inherens okok 1945 utáni keynesi jóléti állam (társ.-i és pol.-i rendszer) válsága Mély, hosszan tartó ellentmondás eredménye (olajár-robbanás csak felszínre hozta) Történelmi fordulópont lehetősége Liberális képviseleti demokrácia válsága ( kiüresedés ) Piac működése ellehetetlenül Növekvő elvárások forradalma Kulturális ellentmondás (D. Bell: kapitalizmus éthosza hedonisztikus, fogyasztásorientált emberek) Probléma: alaptalan várakozások (a rendszer alapintézményei demokrácia és piac szilárdak)
c) A jóléti állam (állam szociális szerepe) válsága A jóléti konszenzus vége A közvélemény megváltozása jóléti állam támogatottsága csökken; munkanélküli- és szegény-ellenesség J. á. támogató politikai pártok (szoc. dem.) hanyatlása Főként: szociális kiadások csökkentése, szerkezeti változásai Konszenzus és közvélemény Függ a kiadások szintjétől (magasabb kiadások nagyobb támogatottság) Differenciált közvélemény: nem általában az állami szociálpolitika ellen Eü., nyugdíj, családi ellátások munkanélküliségi juttatások, segélyek Közvélemény-kutatások nem igazolják Baloldali pártok visszaszorulása Kétséges, hogy j. á. = szociáldemokrácia Ellenmozgás is! A szociális kiadások tovább nőnek!
Összes szociális közkiadás (transzfer és szolgáltatás) Ausztria Franciaország UK Hollandia Dánia Németország 1960 1980 1960 16 13 10 12 * 18 1970 19 17 13 22 19 17 1980 23 23 16 28 27 23 1980 1998 1980 22 24 18 29 28 25 1990 24 26 20 28 28 24 1993 26 29 23 30 31 29 1998 28 31 27 29 30 29
A konvergencia szakasza az első kör országainál, 1980 1998 Szociális közkiadások a GDP %-ban, 1980 1998 35 30 25 20 15 10 1980 1990 1993 1998 5 0 UK Ausztria Franciao. Németo. Hollan. Dánia
Konvergencia a bővülő Európában, 1980 1998 Állami szociális kiadások GDP %-ában 35 30 25 20 15 1980 1998* 10 5 0 Svédország Franciaország Dánia Hollandia Németország Ausztria Egyesült Királyság Görögország Portugália Spanyolország Írország
A válságra kevés bizonyíték Ugyanakkor: status quo tarthatatlan Munkaerőpiac és család átalakulása J. á. az ipari társadalom terméke feladat a posztindusztriális társadalomnak megfelelő szociális szerepek kialakítása ( átstrukturálás ) Válság = elosztási konfliktusok kiéleződése Válság = jóléti állam szociáldemokrata víziójának megkérdőjeleződése ( kapitalizmus átalakítása állami szociálpolitikával és redisztribúcióval ) Közvélemény-formáló elitek elfordulása
VI. Változások a szociálpolitikában Értékek Társadalom javítható, szenvedések csökkenthetők szabadság csorbítása nélkül; szabadság egyenlőség szolidaritás ellentéte feloldható (állam) Legfőbb: szabadság; lejáratott értékek ; egyén önmeghatározása: (negatív) szabadság kiteljesítése; probléma: állami beavatkozás Intézmények Demokrácia, nemzetállam, piac; szociális szerepben állam/piac/civil szféra egyensúlya, egymás hibáit korrigálják Állam: funkcióvesztés (szabályozás, finanszírozás, állami intézmények) Civil szféra: jelentőség nő, jelleg változik (érdekartikuláció szolgáltató) Család/egyén: szerep nő (kollektivizált feladatok visszahárítása) de: családszerkezet más (ellátó-képesség?; nők szerepe? gazdasági és szoc.pol. problémák kezelése?) Piac szerepe nő (gazdasági racionalitás jelentősége nő, szükséglet-kielégítés: fizetőképesség)
Finanszírozás Közfinanszírozás: homályos kapcsolat (fizetés igénybevétel: ki, miért, mennyit fizet) Magánfinanszírozás: átlátható (finanszírozó és igénybevevő ugyanaz) Közvetlen, piaci alapú cserét! TB: ahol biztos a kockázat bekövetkezte (pl. nyugdíj), ott szolidaritás nem! Szociálpolitika eszközei Univerzális ellátások: leépítés TB: piackonformmá (ne korlátozza a piac működését) közelítés a piaci cseréhez (ekvivalencia-elv); magán pénzalapok; színvonal csökkentés ( piaci biztosítás) Segélyek: jelentőség nő ( szükséglet nő, szoc. pol. változásai) rászorultsági elv erősítése; ellenszolgáltatás nélkül nem; workfare
Következmények Látható és láthatatlan jóléti állam határa változik + adóreformok + magánbiztosítás és magán jótékonykodás állami ösztönzése Negatív redisztribúció nő Szociális jogok gyengülése Magánfelelősség közfelelősség választóvonal változik a szociális szükségletkielégítésben Globális környezet Globális szinten piaccal, tőkével szemben gyenge állami és civil ellenhatalmak Politikai döntések centruma egy szinttel feljebb ( demokratikus deficit ; EU)