A TISZA-VÖLGY ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSÉT, VALAMINT AZ ÉRINTETT TÉRSÉG TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ PROGRAM I. ÜTEMÉRŐL (2004-2007) (A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL) Budapest, 2003. október ÖSSZEFOGLALÓ 1998-2001. között négy veszélyes árvíz vonult le a Tiszán, amelyek védekezési, kárel-hárítási és újjáépítési költsége mintegy 120 milliárd Ft volt. A lakosságban fokozódott a ve-szélyérzet, és növekedett a biztonság megteremtésének igénye. A Kormány 2003. február 26-i szolnoki kihelyezett ülésén elfogadta a Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepció-tervet és feladatul szabta az érintett tárcáknak, hogy szeptember 30-ig dolgozzák ki a fejlesztési program I. ütemét. Az előírt feladatok elkészültek és határidőre a Kormány elé kerültek. A fejlesztési javaslat egy komplex program: az árvíz biztonság megteremtésén túlme-nően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, az új típusú tájgazdálkodás alkalmazására és meghonosítására az árapasztó tározók területén, valamint a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére is. A 2004-2007 közötti I. ütemben, az árvízvédelmi munkálatok sorában helyreállítjuk a nagyvízi meder vízszállító képességét, elvégezzük a hullámtér természetvédelmi rekonstrukcióját a folyó Tivadar környéki szakaszán, valamint Szolnok és a déli országhatár között. Megkezdjük az árapasztó tározó-rendszer kiépítését: hat helyen építünk árvízszabályozó tározókat. Kidolgoztuk azokat az alapelveket, amelyek szerint meghatározható, hogyan biztosít-ható a tározók területe, mit kapnak a gazdák, ha időlegesen átengedik a földjüket az árvíztá-rozásra, hogyan gazdálkodhatnak ott a továbbiakban. Az első négy év költségei összesen 130 milliárd Ft-ot tesznek ki, amely összegnek mintegy felét az árvízvédelmi beruházások, másik felét pedig vidékfejlesztés, tájgazdálko-dás, infrastruktúra fejlesztése teszik ki. Jövőre ebből 8 milliárd forintot fordítunk az árvízvé-delmi beruházásokra. A teljes megvalósítás költségének mintegy negyedét EU forrásokból tervezzük. A program megvalósítása menetrend szerint halad. Az eddigi előkészítő és tervező munkák során feltérképeztük az érintett területek ökológiai és régészeti értékeit és megálla-pítottuk, hogy a tervezet munkáknak nincsenek kizáró feltételei. Az EU normái szerint elvé-geztük a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot, feltártuk a programhoz kapcsolódó terület- és vidékfejlesztési lehetőségeket, a gazdasági és infrastrukturális fejlesztések iránti igényeket. Az előkészítő munkák során az EU normák szerinti nyílt tervezési eljárást alkalmaztuk, kiterjedt társadalmi vitát folytattunk, minden érintettet meghallgattunk: több mint száz falugyűlésre, nyolcvan különböző egyéb fórumra került sor. A 2004-es év feladatai közül kiemeljük a környezeti hatástanulmányok és az engedé-lyezési tervek elkészítését, a tervezett létesítmények hatósági engedélyeztetését, a terület- és vidékfejlesztési program részletes kidolgozását, a kivitelezők kiválasztását nyílt közbeszerzési eljárással. 2004 őszén megkezdődik az első tározók kialakítása, valamint a nagyvízi meder rendezése. A továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítunk az érintett közösségek részletes tájékoz-
tatására, a program megvalósításának társadalmi elfogadtatására. A program I. ütemének megvalósításával párhuzamosan 2005 közepéig előkészítjük a folytatás, a II. ütem tudományos és szakmai megalapozását. TÁJÉKOZTATÓ a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program I. üteméről (2004-2007) (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről) 1. Előzmények A közel évtizedes száraz, aszályos időszakot követően 1998-2001. között négy rendkí-vül veszélyes árvíz vonult le a Tiszán. E négy év alatt a mintegy 120 milliárd Ft-os védeke-zési, kárelhárítási és újjáépítési költséget okozó árvizeknek igen kedvezőtlen volt a társa-dalmi, politikai hatása. Annak dacára, hogy az utóbbi évek európai eseményeivel szemben a gátszakadásnak nálunk nem voltak halálos áldozatai, erőteljesen fokozódott a veszélyérzet, és növekedett a biztonság megteremtésének igénye. A Kormány az 1022/2003. (III.27.) Korm. határozatában döntött a feladatokról. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepció-terv Kormány által elfogadott alapelvei az alábbiak: a) a Tisza folyó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédel-mi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért - az ökológiai szem-pontokra is figyelemmel- javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a védképességet meghaladó, gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, statisz-tikailag igen ritkán előforduló árhullámokat, a meder vízszállításának mértékéig ha-zai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszave-zetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó-rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy - az árvízvédelmi funkció teljesítésének megtartása mellett - az hasznosítható legyen a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos prog-ramokban előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában; d) az árapasztási célú tározó (így például külterületi mezőgazdasági célú) területek teljes elöntése csak statisztikailag 1 %-nál kisebb valószínűségű árvizek esetén fordulhat elő, ezért változatlan területhasználat esetén, kisajátítással, kártalanítás-sal, illetőleg a kártérítéssel csak kivételesen kell számolni. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó új koncepció a Vásárhelyi Pál által tervezett, a XIX. században megvalósult rendszerre épül, azt fejleszti tovább azzal, hogy a különösen veszélyes árvizek által szállított fölös vizeket az ártér egy részén helyezik el és ennek a víznek a felhasználásával a Tisza mentén új fejlődési perspektívára, új típusú tájgazdálkodásra nyílik lehetőség. A koncepció ezért kapta a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban rövidítve: VTT) elnevezést. A koncepció teljes megvalósítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe. Most e program I. ütemének megvalósítása kezdődik meg. A kormányhatározat szerint a koncepcionális alapelvek érvényre juttatása érdekében el kellett készíteni és 2003. szeptember 30-ig a Kormány elé terjeszteni a feladatok végrehajtá-sára vonatkozó olyan programot, amely az árvízvédelmi fejlesztések prioritás szerinti rész-letes kimunkálása mellett bemutatja az érintett szakterületek fokozatos, folyamatos és szer-ves kapcsolódását az árvízvédelmi célú beavatkozásokhoz. A programban meg kellett hatá-rozni a finanszírozás forrásait, figyelemmel az Európai Unió közösségi társfinanszírozási feltételeire, megvalósítását pedig mind időben, mind pedig forrásigényét tekintve ütemezni kellett. A
VTT-vel érintett területekre a programon alapuló, a térség lakosságának életfeltét-eleit javító, környezet- és természetbarát, az EU követelményrendszerével összhangban levő terület- és földhasználat kialakítását elősegítő terveket, valamint kapcsolódó ágazati gazdasági és infrastrukturális fejlesztési terveket kellett kidolgozni. El kellett készíteni továb-bá az EK irányelvében foglaltaknak megfelelő stratégiai környezeti értékelést. A program és az ágazati fejlesztési tervek kidolgozásának felelősei: a környezetvédel-mi és vízügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a belügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (időközben az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter) valamint a gazdasági és közlekedési miniszter. A Kormány a VTT I. ütemének előkészítésére 2003-ban 400 millió Ft-ot, a megvalósí-tását szolgáló vízügyi munkálatok fedezeteként pedig 2004-ben 8, 2005-ben 15, 2006-ban 15 és 2007-ben 12 milliárd Ft-ot biztosított. A Kormány a VTT-vel összefüggő árvízvédelmi fejlesztések és a kapcsolódó egyéb szakterületi fejlesztési feladatok végrehajtásának koordinálására tárcaközi bizottságot hozott létre. A bizottság eredményesen működött, az előírt feladatok elkészültek és határidőre a Kormány elé kerültek. 2. Az árvízvédelmi fejlesztések javasolt programja a munkák I. ütemében A VTT a hazai árvízvédelmi fejlesztésekbe illeszkedve, két területre koncentrálva ja-vítja a Tisza mentén az árvízvédelmi biztonságot, nevezetesen a nagyvízi meder (a hullám-tér) vízszállító képességének javításával és árapasztó tározók alkalmazásával. A nagyvízi meder vízszállító-képességének javítását vizsgálva megállapítottuk, hogy a megkívánt vízszintsüllyesztés érdekében melyek a lehetséges és szükséges beavat-kozások. A 2004-2007. évekre megvalósítási programot terveztünk az alábbi fontosabb mű-szaki megoldások alkalmazásával: az árvízi lefolyási sáv biztosítása; javaslat a nyárigátak fennmaradására, áthelyezésére, vagy teljes megszüntetésére; az övzátonyokkal kapcsolatos feladatok; folyószabályozási beavatkozások; az árvízvédelmi fővédvonalak nyomvonalának esetleges módosítása (áthelyezése). A nagyvízi meder vízszállító-képességének javítását a teljes hullámtér természetvé-delmi revitalizációjával együtt tervezzük megvalósítani. A beavatkozások alulról felfelé ha-ladva a déli országhatár - Szolnok közötti szakaszon és a tivadari híd fölötti szűkületben végezzük el. A teljes Tiszára végzett hidraulikai hatásvizsgálat szerint a legkritikusabb felső-tiszai és közép-tiszai szakaszokon a hullámtéri beavatkozások elérik a megkívánt célt, azaz a folyó alsó szakaszán az 1970-es mederállapotokhoz történő visszatérést. A Tisza-völgyi árapasztó tározó-rendszert (a szabályozott vízkivezetéssel megvaló-suló ártérreaktiválást) vizsgálva megállapítottuk, hogy a tározók megvalósíthatók a javasolt helyeken, létesítésüknek nincsen kizáró oka, a vizsgált 11 tározó mindegyike - bizonyos megszorításokkal - szóba jöhetne a VTT I. ütemében. A tározók kiválasztására irányuló vizsgálat szakaszonként rangsorolta azokat és kijelölte az első ütemben megvalósításra javasolt tározók körét. A 2004-2007. évekre szóló megvalósítási program tervezésének eredményeként javaslatot teszünk a Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árapasztó tározók, valamint a Nagykörüi tározó I. ütemének megvalósítására. A kiválasztott öt árapasztó tározó hatása 1000 éves visszatérési idejű árvízi esemény bekövetkezésekor a Tisza teljes hazai szakaszán képes kifejteni hatását. A lokális, illetve a vonalmenti összegzett hatása az előirányzott 60 cm-es árapasztást képes létrehozni. A munka során részletes ökológiai térképezést és örökségvédelmi feltárást végez-tünk, amely munkák eredményei a további részletes tervezés alapját képezik. Megállapítot-tuk, hogy a
javasolt árapasztó tározók létesítésével kapcsolatban ökológiai és örökségvé-delmi kizáró feltételek nincsenek. Ugyanakkor a hullámtéren tervezett beavatkozások mű-szaki tartalmának tételes meghatározásakor, a kiviteli tervezés során természetvédelmi és örökségvédelmi szempontból további részletes vizsgálatok és egyeztetések szükségesek. Az egyes tározók igénybevétele 30-40 évenként valószínűsíthető. Annak a valószínű-sége, hogy a tározórendszer minden tagja egyidejűleg feltöltődjön, 1 % alatt marad. Rendkí-vüli mértékadó árvízszintet elérő, közvetlen gátszakadással fenyegető helyzetben haladék-talanul meg kell kezdeni a veszély elhárítását, az árapasztást a tározók feltöltésével. A felső-tiszai tározókba a hatékony árapasztás érdekében 3-10 napig kell az árhullá-mot kivezetni, a tartózkodási idő (a teljes elárasztás időtartama) egy hónapra tehető. A kö-zéptiszai tározók vízelvonása 10-20 napig tart, a tartózkodási idő egy hónap. Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát kiterjesztette a beruházásnál korábbi fázisok, pl. ágazatpolitikák, tervek és programok szintjé-re, hogy a tervezés minél korábbi időszakában segítse a környezeti szempontok érvényesü-lését. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (továbbiakban SKV) együtt készül a tervvel, így a környezeti szempontok figyelembe vételének erősítésére, a különböző érdekviszonyok közötti kompromisszum megtalálására különösen alkalmas. Az SKV elvégzése az EU finanszírozási formák egyik feltétele is, így az elvégzett munka ebből a szempontból is hasznosulhat. A VTT első ütemére készített SKV alapvető célja, hogy környezetvédelmi és az ehhez szorosan kötődő társadalmi-gazdasági szempontból elősegítse megvalósítható tervalternatívák kialakítását. A stratégiai környezeti vizsgálat kibővült azzal a feladattal, hogy a felmerülő alternatívákat rangsorolja a megvalósításra való alkalmasság szempontjából, ehhez környezeti és az ide kapcsolódó társadalmi megközelítést alkalmazva. A stratégiai környezeti vizsgálat keretén belül mind a 11 tervezett tározó vizsgálatát elvégeztük. A vizsgálat eredménye szerint a VTT a kidolgozott célrendszer teljesítésével környezeti szempontból is megfelelő módon valósítható meg. 3. A térség lakosságának életfeltételeit javító, környezet- és természetbarát, az EU követelményrendszerével összhangban levő terület- és földhasználat kialakítása a program I. ütemében A térségfejlesztési feladatok árvízvédelmi fejlesztéshez való fokozatos, folyamatos és szerves kapcsolódása érdekében kidolgozásra kerültek a terület- és vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási koncepció alapelvei, amelyek új típusú táj-, föld- és vízhasználat-váltást készítenek elő. Erre annak érdekében van szükség, hogy a súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetben lévő, leszakadó vidéki térség lakossága esélyt kapjon árvízvédelmi biztonsága mellett életlehetőségeinek továbbfejlesztésére. A szabályozott vízkivezetés és a víz megfelelő továbbvezetésére alkalmas vízrendszer rehabilitáció mind nagyobb területen való megvalósítása által megnyílik a lehetőség a jelenlegi használat mellett gyenge adottságú területek sajátosságainak megfelelő és ezért haté-kony jövedelemtermelő képességű hasznosítására. Az alapelvek igazodnak az európai érték- és célrendszerhez, és így remény van arra, hogy az ezek alapján készülő koncepció és programok megkapják a kellő támogatást és az esélyt arra, hogy ne a természeti, társadalmi, gazdasági degradálódás folytatódjon, hanem helyreállítható legyen a táj népességmegtartó ereje, egészségesen működjön társadalmi és természeti rendszere. Az érintett Tisza-völgyi, nagyobbrészt agrártérség vidékfejlesztésének nincsen valódi esélye táj- és vízhasználat-váltás nélkül. Ezért az alapelvek megfogalmazá-sakor a váltásra és az erre alapozható gazdálkodási rendszerek feltételeinek biztosítására
koncentrálunk, hiszen ez a stratégiai döntést igénylő kérdés. Az alapelveknek a Kormány által történő elfogadását követően kerül kimunkálásra a Tisza térség - egész ártérre vonatkozó - integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója, illetve programja, amely által továbbra is folyamatos együttműködés keretében valósulhat meg az árvízvédelmi és a térségfejlesztési program. A program két egymástól elválaszthatatlan és egyaránt hangsúlyos feladatcsoportra, az infrastrukturális és a tájgazdálkodási feladatokra koncentrál, amelyek megvalósítása feltétele az árvízvédelmi beruházások megvalósításának abban az értelemben, hogy egy-részt az árapasztó tározók által érintett lakosság által közérdekből vállalt terhek ellentétele-zése arányos, korrekt kell legyen, másrészt maga a tájgazdálkodás nemcsak a lakossági megélhetéshez szükséges gazdasági struktúraváltásnak feltétele, hanem az árapasztó táro-zók és a hullámtér folyamatos, szakszerű gondozásának is. E nélkül a tározási és vízleve-zetési funkció sem lehet teljes. A tájgazdálkodás megvalósításának állami támogatása a gazdagítva gazdagodás elve alapján jelentős állami közfeladat megosztást eredményez, elsősorban az árvízvédelem, vízháztartás, vízgazdálkodás, természet- és környezetvédelem, foglalkoztatás, képzés, szociális és egészségügy területén. A VTT keretében megvalósuló fejlesztések szükségessé teszik a térség területhasz-nálatának átalakítását és ennek a területhasználat-váltásnak az elősegítését szolgáló támo-gatási rendszerek beindítását. A VTT keretében bekövetkező változások a jelenleg folyó gazdálkodásra nézve potenciális problémákat jelentenek az elárasztásból származó esetle-ges károk és területi értékcsökkenés miatt, ezzel szemben egy újfajta tájhasználat kialakítá-sának kifejezetten előnyös, sőt előfeltétele is a területre való rendszeres, irányított vízkive-zetés. 4. A finanszírozás forrásai, figyelemmel az Európai Unió közösségi társfinanszírozási feltételeire A VTT vízügyi, természetvédelmi, valamint terület- és vidékfejlesztési fejlesztések öszszehangolásán alapuló komplex beavatkozás. A 2004-2007. között megvalósuló első ütem költsége összesen:130 milliárd Ft: - árapasztó tározó-rendszer 50 milliárd Ft - nagyvízi meder rendezése 15 milliárd Ft - vidékfejlesztés, tájgazdálkodás 30 milliárd Ft - infrastruktúra fejlesztése 35 milliárd Ft 2004-ben ebből az árvízvédelmi beruházásokra 8 milliárd forintot használhatunk fel. A program finanszírozásának forrás lehetőségei közül legfontosabb a Magyar Köztár-saság költségvetése. A hazai források mellett az EU társfinanszírozás fő forrásai a Struktu-rális Alapok. A költségek negyedét EU forrásokból tervezzük fedezni. Az EU forrásokból tör-ténő társfinanszírozásnak két, a feltételekben gyökeresen eltérő időszaka van: 2004. január 1. - 2006. december 31. 2007. január 1.- 2013. december 31. Az első az EU költségvetés már kidolgozott időszaka, melyben ismertek a fő célkitűzé-sek, a rendelkezésre álló pénzforrások, a forráshoz jutás módjai és intézményei. E források döntően a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) kereté-ben érhetők el. A második időszak még tervezés előtt áll. A célok és a hozzá rendelt pénzösszegek nincsenek meghatározva s a pénzforráshoz jutás módszereiben és intézményei-ben is lehetnek változások. A VTT I. ütem utolsó évére (2007), illetve a fejlesztési program II. ütemére, az Európai Unió következő tervezési időszakához (2007-2013) igazodva, az integrált vízgazdálkodást, területés vidékfejlesztést szolgáló, egyedi finanszírozási programot javasolunk kidolgozni, amely
nemzeti forrásokból, valamint a különböző EU-s alapok társfinanszírozásával valósul-na meg. 5. Az árapasztó tározók területének biztosítása Az árapasztó tározók célját szolgáló területek biztosítása a VTT megvalósításának kulcskérdése. Kidolgoztuk az árapasztó tározók céljára szolgáló területek biztosításának alapelveit. Ezen alapelvek mentén meghatározható az érintett tulajdonosok részére ajánlott megoldások rendszere. Ha a földtulajdonosok vállalják, hogy a tározó kialakítását követően, az alkalmazható gazdálkodási rendszert betartva - meghatározott támogatás mellett - művelik a területet, annak hasznosítására elsődlegesen ők jogosultak. Ha a földtulajdonosok nem szándékoznak élni az előzőekben vázolt lehetőséggel, részükre a Nemzeti Földalap (NFA) mindenkori piaci árakon vásárlási, illetve csere-lehetőséget ajánl több helyszín megjelölésével. Amennyiben az érintettek ezzel a lehetőséggel sem kívánnak élni, akkor lehet kisajátítást alkalmazni; az így kisajátított földek hasznosításáról az NFA gondoskodik. A tározó létesítményeinek és műtárgyainak megvalósításához szükséges területeket (amennyiben azok nem az állami tulajdonú földekre épülnének), az NFA vásárlással, vagy cserével szerezze meg és csak végső esetben kerüljön sor a területek építési célú kisajátítására. A földtulajdonosokat egyszeri kompenzáció illesse meg, amelynek ki kell fejeznie a területnek az árvíz visszatartására szolgáló rendelkezésre állása, a hasznosítás részleges korlátozása miatt a földtulajdon értékében előálló értékcsökkenést. A földtulajdonosokat - kárenyhítési kötelezettségük mellett - teljes kártalanítás illesse meg az árapasztó tározónak árvíz-szabályozási célból történő igénybevételével nekik okozott kárért. 6. A VTT-hez kapcsolódó területfejlesztési feladatok, gazdasági- és infrastrukturális fejlesztések A VTT I. ütem programjának kidolgozása során elkészült a kapcsolódó területfejleszté-si feladatok, gazdasági- és infrastrukturális fejlesztések felmérése. E javaslatok a térségi szereplőkkel történt egyeztetés alapján, az árapasztó tározók és öblözeteik által érintett területekre készültek el és illeszkednek az átfogó, egész ártérre vonatkozó integrált területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási folyamatba. A VTT I. ütemének tervező munkája keretében felmértük a javasolt árapasztó tározók körül elhelyezkedő települések vízgazdálkodási és közmű infrastruktúráját, elsősorban a fel-színi vízelvezetés, vízrendezés, befogadók, ivóvízellátás, valamint a csatornázottság, helyi vagy regionális szennyvíztisztítás helyzetét, a települések igényei szerint. Az egyéb infrastrukturális fejlesztések keretében a gazdasági munkamegosztás, a kö-zös gazdasági váltás és a helyi kapcsolatok, kooperációs lehetőségek szempontjából a településközi közlekedési kapcsolatok meglétére és minőségére a térségeknek elemi szüksége van. Ezt az igényt kivétel nélkül minden VTT által érintett településcsoport megfogalmazta. Ugyanilyen fontos a töltéskoronákon a kerékpáros közlekedés lehetőségének biztosítása és a települések bekötő útjainál az azokba való becsatlakozás biztosítása. Ennek jelentősége a településközi személyi megközelítésen túl az idegenforgalmi hasznosításban is érvényesülni fog. Néhány tározó kialakításakor meglévő településközi összekötő utak egyes szakaszai elárasztás esetén víz alá kerülnek. E kapcsolatokat pótolni kell a tározókon kívül. A tározók létesítésével párhuzamosan bizonyos szakaszokon a gátakat kísérő erdősáv, erdőfolt telepítése kívánatos annak érdekében, hogy a legtöbb esetben értékes tájképet megzavaró mű-
szaki létesítmények takarása biztosítva legyen. A Tisza térségére kidolgozandó egységes rendezési elveken nyugvó területrendezési tanulmánytervben konkrét területi kompromisszumok, a földhasználat váltás, a térszerkezet, a területhasználat és infrastrukturális rendszerek műszaki kereteinek és szabályainak kidolgozása szükséges. Figyelemmel az Országos Területrendezési Tervben rögzítettekre, a térségre kidolgozandó átfogó területrendezési terv anyaga alapján kerülhet sor a megyei és ez alapján a települési területrendezési tervek kidolgozására. A VTT területfejlesztési programjában megfogalmazott fejlesztések a települési önkormányzatok által jóváhagyott rendezési terveken keresztül érvényesülhetnek. A fentiek figyelembevételével szükség van a VVT területrendezési program készítésé-nek szükségességét alátámasztó részéhez a Tisza-térség területrendezési tanulmánytervé-nek az integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepcióval összhangban történő elkészítésére. Továbbá fel kell kérni az érintett helyi önkormányzato-kat, hogy a tanulmánytervben foglaltakat a megyei területrendezési tervekben és a településrendezési tervekben érvényesítsék. 7. Szabályozási kérdések A jogi környezetet hozzá kell igazítani az új árvízvédelmi filozófiához, az árhullám egy részének a területen történő szabályozott üzemű visszatartásához, az új védelmi rendszer üzemeltetési igényeinek megfelelően. El kell végezni a föld- és tájhasználat szabályozására vonatkozó jogszabályok árvíz-levezetési érdekek szempontjából történő felülvizsgálatát és szükséges módosítását. 8. A VTT fejlesztési program szakmai és társadalmi előkészítése és megvitatása A Kormány 2003. február 26-án hozott döntését, amely a VTT koncepcionális kérdései-ről döntött, széleskörű társadalmi vita előzte meg, több mint 50 helyszíni ismertetés, az érin-tett megyei közgyűlések egyhangú szavazattal elfogadott határozata alapozta meg. Mind a szakmai, mind pedig a társadalmi fórumokon széles körű volt az egyetértés az árvízvédelmi koncepcióval, és minden esetben igényelték az árapasztó-rendszerhez kapcsolódó területhasználati és tájfejlesztési lehetőségek részletes kidolgozását, valamint a megvalósítási feltételek megfogalmazását. Az 1022/2003 (III. 27.) Korm. határozat alapján megalakult Tárcaközi Bizottság az előterjesztés előkészítése érdekében 9 ülést tartott. A Bizottságban képviselt hat tárca, há-rom regionális fejlesztési tanács és a civil természetvédelmi szervezetek képviselője szoros összhangban és együttműködésben alakította ki a VTT I. ütemének programját. A munka során a Bizottságban nyitott kérdés nem maradt fenn. A tervezési feladatokra kiírt öt nyílt közbeszerzési pályázat július elejére bonyolódott le, akkor kezdődhetett a feszes ütemű tervező munka. A tervezői konzorciumok szeptember 10- re mutatták be azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyeket a hivatkozott kormányhatározat a témával kapcsolatban feladatul szabott. A VTT programját széles társadalmi és szakmai körben ismertettük, illetve a részletes szakmai viták eredményeit felhasználva véglegesítettük. Így többek között véleményt nyilvánított az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia több bizottsága, a MTESZ Környezetvédelmi Bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara, az Országos Környezetvédelmi Tanács, több civil szervezet is. A szakmai-tudományos konferenciák, nagyrendezvények, egyeztető fórumok, szakbizottsági
ülések száma meghaladta a 80-at. A munka során mind a 11 vizsgált tározónál megvitattuk a programot az érintett térsé-gek önkormányzati vezetői részére tartott fórumokon és mintegy 30 település lakossága ré-szére tartott falugyűléseken, összesen több mint 50 helyi fórumon. Az egyes rendezvénye-ken a résztvevők száma 20-200 fő volt. A társadalmi megvitatás eszköze az EU által is ajánlott, ún. nyílt tervezési eljárás volt. Ezeken a fórumokon, falugyűléseken - a nyílt terve-zési eljárásnak megfelelően - nemcsak ismertettük a javasolt megoldásokat, hanem az érintettek és érdekeltek véleményét a tervezési folyamatba visszacsatolva átvezettük a helyi igényeket is. Így alakult ki a javasolt árapasztó tározók köre, helyszínrajzi elrendezése, a megépítendő töltések nyomvonala. A helyi érdekeltek igényeiből alakítottuk ki az infrastruktu-rális fejlesztésekre vonatkozó javaslatokat is. Az I. ütemben javasolt 6 árapasztó tározónál az előirányzott árvízbiztonsági, terület- és vidékfejlesztési, tájhasználat-váltási megoldások társadalmi elfogadottsága kedvező. Egyértelmű tapasztalat ugyanakkor, hogy a helyenként fennálló ellenvélemények nagyobbrészt abból fakadnak, hogy a tervezés, az előkészítés ezen szakaszában kormány-döntés nélkül nem lehetett konkrétan felvázolni az érintettek, elsősorban is a földtulajdono-sok részére az árapasztó tározórendszer megvalósításával összefüggő kompenzációkat, valamint a jövőbeni gazdálkodás támogatási formáit, mértékét és a vidékfejlesztési, valamint infrastrukturális beruházásokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy e nélkül az érintettek támogatása nem nyerhető meg, a VTT pedig nem lehet a vidékfejlesztés programja. 2002. június 10-től a mai napig a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése témakörének min-tegy 560 különböző média-megjelenése volt. A Kormány döntését követően a program társadalmi elfogadottságának biztosítása, az eddigi szándékok elmélyítése érdekében további tájékoztató munkára van szükség. Az I. ütem 6 árapasztó tározójának engedélyes terveinek részleteit a helyi közösségek, a helyi civil szervezetek közreműködésével és egyetértésüket megszerezve alakítjuk ki, illetve az érintett tárcákkal együtt az érintett településeken véglegesítjük az igényelt és a javasolt vidékfejlesztési, valamint infrastrukturális beruházásokat. 9. A VTT II. ütemének előkészítése Az árapasztó tározás és a tájgazdálkodás következő lépései szempontjából igen fontos a II. ütem előkészítése, és egyben az, hogy az ártéri tájgazdálkodás előkészítése iránt ér-deklődést mutató, abban - a jelenleg bekapcsolható leginkább előkészített térségek mellett - már ma is kutatásokat folytató, váltási szándékukat jelzett térségek kezdeményezéseiben partner legyen a Kormány. Ezért a VTT I. ütemének megvalósításával párhuzamosan elő kell készíteni a folytatás tudományos és szakmai megalapozását. A Kormány 2003. október 15-i ülésén várhatóan - dönt az I. ütem területi kiterjedéséről, az árvízi biztonságot szolgáló munkák tar-talmáról; - elfogadja a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését szolgáló programmal érin-tett térség terület- és vidékfejlesztési koncepciójának alapelveit és elrendeli az in-tegrált terület- és vidékfejlesztési koncepció és program kidolgozását; - intézkedik az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító műszaki beavatkozások hazai forrásainak kiegészítéséről és a tájhasználat-váltással ösz-szefüggő vidékfejlesztési programok támogatásáról; - rendelkezik a VTT-hez kapcsolódó területfejlesztési és foglalkoztatási feladatok, gazdaságiés infrastrukturális fejlesztések finanszírozási kérdéseiről; - elfogadja az árapasztó tározókhoz szükséges területek biztosításának alapelveit és elrendeli
az érintett tulajdonosok részére ajánlott megoldások rendszeréről előterjesztés benyújtását; - elrendeli a VTT I. ütemének időarányos végrehajtásáról közbenső jelentés elké-szítését és a program II. ütemére vonatkozó feladat-meghatározásról szóló elő-terjesztés benyújtását. Budapest, 2003. október 14. Dr. Persányi Miklós