Qr$z432Siés Hivatala 2007 OKT 2 4. Tisztelt Képviselő Úr!

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Qr$z432Siés Hivatala 2007 OKT 2 4. Tisztelt Képviselő Úr!"

Tibor Illés
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 FÖLDM Ű VELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS! MINISZTE R Qr$z432Siés Hivatala ~SZÁM : k I ko.(/ OKT /2/2007. Kárpáti Tibor úr Bedő Tamás úr Herbály Imre úr országgyűlési képviselő Godó Lajos úr országgyűlési képviselő Vécsi István úr Magyar Szocialista Párt Országgy űlési Képvisel őcsoportja Országgyűlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp Tisztelt Képviselő Úr! A házszabály 91. -a alapján K/4051. számon hozzám, valamint K/4052. számon Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrho z benyújtott, Hogyan tervezhetik a jöv őjüket a Vásárhelyi Tervben megvalósul t tározók területén gazdálkodók és az érintett terület önkormányzatai? című írásbeli kérdésére illetékességb ől a következ ő választ adom miniszter társammal egyeztetve.

Országgyűlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358 Tisztelt Képviselő Úr! A házszabály 91. -a alapján K/4051. számon hozzám, valamint K/4052. számon Dr.

2 Az Országgyűlés a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének megvalósítás a érdekében megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint a z érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-ter v továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósulásáról szóló évi LXVII. törvényt (továbbiakban VTT-törvény), melynek módosítása a évi árvíz tapasztalatai, valamint a finanszírozási feltételek 2007-t ől való megváltozása miatt folyamatban van. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program az árvízi biztonság megteremtésé n túlmenően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, új típus ú tájgazdálkodás meghonosítására és alkalmazására az árapasztó tározók területén, valamint a kapcsolódó Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztésér e is. A VTT tervezése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, a szabályozot t vízkivezetéssel megvalósuló ártér-reaktiválás legfontosabb akadálya ma is a jelenlegi tájhasználat. A tavaszi vízb ő időszak és a Kárpátokból lefutó vizek mind teljesebb elvezetését ugyanis az egykori ártereken folytatott teljesen ésszerútleri és gazdasági szempontokból sem indokolhatótájhasználat követeli meg. A tájhasználat váltást elő segítő támogatási rendszer beindításához ugyanakko r elengedhetetlenül szükséges a tározók megépítése, melynek következtébe n kialakulnak a bels ő vízrendszer megépítése miatt azon, új vízhez köt ődő környezeti körülmények, melyekre az új tájhasználat épül. Hogyan, milyen módon tudnak majd gazdálkodni az esetleges elárasztás utáni időkben? A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tájékoztatása szerint a z eddig mért adatokon nyugvó statisztikára, a tervezett kiépítésre és üzemrendr e alapuló szakmai becslések szerint figyelemmel a klímaváltozásból adód ó időjárási szélsőségekre is csak kb. 15 évente kerül majd sor elárasztásra. A tározók árvízi célú elárasztása esetén a számítások szerint a feltölt ődés, a tartózkodás és a leeresztés együttesen mintegy 2 hónapot vesz igénybe. A vízkárelhárítási érdekb ől történő elárasztásssal okozott zöldkár a gazdálkodók részére minden esetben megtérítésre kerül. A VTT tározók vízbeereszt ő műtárgyai éppen a tározók területei n gazdálkodók érdekében úgy lettek megtervezve, hogy már a folyó középvíz i medréből kilépő árhullámokból is lehessen szabályozott módon bevezetni tározó belső vízhálózatába vizet. Így nem csak elárasztások idején lesz víz a tározóban, hanem a tájgazdálkodási célú tározással az új típusú gazdálkodá s feltételeit megteremtő vízmennyiség is rendelkezésre áll majd.

évi árvíz tapasztalatai, valamint a finanszírozási feltételek 2007-t ől való megváltozása miatt folyamatban van.

3 Milyen támogatási lehetőségek állnak majd rendelkezésre az új típus ú gazdálkodásra való átálláshoz? Ahogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT), úgy az Új Magyarorszá g Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) és azon belül is a II. tengely mentén, kulcsfontosságú jelentőséggel bír a környezetkímél ő gazdálkodási módok támogatása, a tájhasználat váltás ösztönzése, melynek egyik fontos eszköze az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. Kiemelten kezeli az intézkedés a tájhasználat váltás kérdését, biztosítva ezzel olyan gazdálkodási lehetőségekre való áttérést, melyek összhangban vannak az érintett térségek megváltozott jellemzőivel, és összeegyeztethetők a víz jelenlétével, s őt kifejezetten igénylik a víz jelenlétét. Továbbra is lesznek horizontális és zonális célprogramok, melyek közül a korábbi természetvédelmi célú célprogramok kiegészülnek a vízvédelmi é s talajvédelmi célú zonális célprogramokkal is. A célprogramok közöt t szerepelnek a VTT-hez kapcsolható tevékenységek, úgymint vizes él őhelyek fenntartása és kialakítása célprogram, illetve a hagyományos ártéri gyümölcsö s célprogram, valamint a szántó gyep konverzió (gyeptelepítés) és fenntartás a nem termelő beruházások intézkedéssel szoros összhangban. A támogatási összegek szorosan összefüggnek az előírásokkal és várhatóan a szántóterületeken felvehető célprogramoknál euró/ha, a gyepe n felvehet őknél euró/ha, ültetvények esetében euró/ha, vize s élőhelyeken pedig euró/ha mérték űek lesznek a választott célprogramtó l függően. A beérkezett támogatási kérelmek mindegyike részletes pontozáson esi k keresztül, hogy kiválasztásra kerüljenek az els ődlegesen támogatandó területek. A pontozás célprogramonként történik, és egyes célprogramok esetében, melye k szerepet játszanak a VTT területek tájhasználat váltásában, előnyt élveznek a VTT területeken gazdálkodók kérelmei. Az alábbi horizontális célprogramoknál élveznek prioritást a VTT területek : tanyás gazdálkodás, ökológiai szántóföldi gazdálkodás, extenzív vagy ökológiai gyepgazdálkodás, ökológiai gyümölcs é s szőlőtermesztés, vizes él őhelyen történ ő gazdálkodás, valamint az alábbi zonális célprogramoknál: tájgazdálkodási célú gyeptelepítés és hasznosítás célprogram, vizes élőhelyek kialakítása célprogram és hagyományos ültetvény célprogram. Az új konstrukciók megjelenésére és az agrár-környezetgazdálkodási program egyes elemeinek indítására 2008-ban kerülhet sor, amikor is a következő célprogramok kerülhetnek bevezetésre: szántóföldi erózióvédelmi célprogram (szél- és vízerózió), környezet- és természetvédelmi célú földhasználat váltás (gyep), vizes élőhelyek létrehozása és fenntartása (vizes él őhelyek). A többi célprogram 2009-ben kerül megnyitásra, miután a jelenleg futó NVT célprogramok befejeződtek.

tengely mentén, kulcsfontosságú jelentőséggel bír a környezetkímél ő gazdálkodási módok támogatása, a tájhasználat váltás ösztönzése, melynek egyik fontos eszköze az agrár-környezetgazdálkodási

4 A tájgazdálkodás szempontjából is jelent ős veszélyeztetett és őshonos állatok tartása a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében lesz támogathat ó várhatóan 2009-től. A nem termel ő beruházások támogatásának keretében a sövény és mez ővédő fasor telepítése, illetve a gyeptelepítés is megoldható, mely szintén elősegíti a tájhasználat váltást. Ez az intézkedés várhatóan 2008-ba n indul. Segítenek-e a környezetvédelmi és a földm űvelésügyi tárca tanácsadói a felkészülésben? Tárcánk az ÚMVP végrehajtásán keresztül kívánja segíteni a területe n gazdálkodók tájékoztatását, képzését. Tekintve, hogy a tájhasználat váltást elsősorban az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekkel szándékozzuk ösztönözni, a képzések is ehhez az intézkedéshez kapcsolódnak. Az intézkedésben résztvev ő gazdálkodóknak a program teljes id őtartama alatt legalább kétszer részt kell venniük az FVM által szervezett AKG képzésen, ahol kellő tájékoztatást kapnak az adott területre vonatkozóan. Ezek a kötelez ő -jellegű képzések természetesen ingyenesek a-támogatási- határozattal_re_ndelkez ő gazdák részére. További önkéntesen igénybe vehet ő képzések állnak még a kedvezményezettek rendelkezésére a fenntartható gazdálkodás, a megújuló energia és számos egyé b témakörben, a jogosult költségek 10%-ának befizetése ellenében. Ez a támogatási forma várhatóan jövő év elején indul. A gazdálkodók szaktanácsadók szolgáltatásait is igénybe vehetik például vízgazdálkodási témakörben, melyr e vonatkozóan már most igényelhető támogatás az általuk igénybevett szaktanácsadás díjához. További lehet őségként felmerülhet, hogy a nemrég létrehozott helyi vidékfejlesztési irodák közül, az érintett vidékfejlesztési irodá k felvállalnák a VTT által érintett kistérségekben él ők, gazdálkodók tájékoztatását az esetleges pályázati lehetőségekről. Amennyiben a VTT területen él ők nem érzik elegendőnek a fenti keretek között kapható tájékoztatást és képzést, elegend ő igény esetén tárcánk elképzelhet őnek tartja egy speciálisan a VTT területekre vonatkozó, szakmailag kell ően kidolgozott képzés megszervezését. A munkákhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések elérhetőségéről milyen módon tájékoztatják az érintett önkormányzatokat? A KvVM tájékoztatása szerint a tározók által területileg érintet t önkormányzatok körében már a tervezés fázisában megtörtént az infrastrukturális fejlesztési igények felmérése, melyet a beruházó egyeztetett az önkormányzatokkal. Ezt követ ően a Vásárhelyi-terv forrásai terhére elkészültek és az önkormányzatok részére átadásra kerültek az adott infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott engedélyezési tervek.

Ez az intézkedés várhatóan 2008-ba n indul. Segítenek-e a környezetvédelmi és a földm űvelésügyi tárca tanácsadói a felkészülésben?

5 Egyes információk szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek már be i s adták pályázataikat a Regionális Operatív Programok pályázati felhívásaira. Az elbírálásnál a VTT-hez való kapcsolódás el őnyt jelent. Tervezik-e az egyszeri értékcsökkenési díj (6000.-Ft) valorizálását? A beruházás időbeli megvalósítását tekintve a kérdés felvetése, illetve az érintett tulajdonosok igénye jogos. A 6000Ft/AK egyszeri térítési díj 2004-ben került törvényileg meghatározásra. A VTT-törvény módosítási javaslatát jelenleg az Országgyűlés bizottságai tárgyalják. A KvVM tájékoztatása szerint a javaslat nem tartalmazza a 2004-ben meghatározott összeg módosítását. Itt kell megjegyezni, hogy a 2007-től uniós forrásokból megvalósuló VTT ilye n jellegű költségeit az Unió nem fizeti, tehát az ezek után kijelölésre kerül ő tározók esetében e költség forrását a Magyar Köztársaság éve s költségvetéseiben kell biztosítani. Kérem fenti válaszom szíves elfogadását. Budapest, október,,/

A beruházás időbeli megvalósítását tekintve a kérdés felvetése, illetve az érintett tulajdonosok igénye jogos. A 6000Ft/AK egyszeri térítési díj 2004-ben került törvényileg meghatározásra.

Hasonló dokumentumok

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.