ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült június 14-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó egyes szabályokról Budapest, május 1 -helyettes helyettes

2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint honlapon való közzététel: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: i értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: május 11. ténylegesen 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak KIM BM NGM NEFMI NFM HM KüM intézmény egyetért nem ért egyet nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak - intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt 2.3. Társadalmi és egyéb szervezetek társadalmi szervezet Országos Erdészeti Egyesület Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2 -helyettes helyettes

3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) évi XXII. törvénnyel történő módosítása alapján a vízkárelhárítási célú tározó kijelölésével és ehhez kapcsolódóan a tulajdon korlátozásával kapcsolatos szabályokat az érintettek jogbiztonsága és egyszerűbb ügyintézése érdekében kormányrendelettel kell kihirdetni. A Vgtv-nek a módosítás elötti rendelkezései átfogóan a vízkárelhárítási célú tározókról nem rendelkeztek. Ezért a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény (VTT) Tisza-völgyre vonatkozó speciális előírásait az egész országra általános érvényűvé és a Vgtv. részévé kellett tenni. A Vgtv. módosítása alapján a mellékletben szereplő jelen tervezet az árvízi tározók kijelölésén túl valamennyi vizkárelhárítási célú tározó kijelölésével, igénybevételével, igénybevétele esetén fizetendő kártalanítással kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat. A mellékletben szereplő tervezet röviden, áttekinthetően tartalmazza a vonatkozó szabályokat A kormány-előterjesztés szükségességének okai A tárgyi eljárás csak Tisza-völgyben volt egyszerű és gyors. A Vgtv. módosítása szerinti kormányrendelet kihirdetésével ez az áttekinthető rendszer az egész országra általános érvényűvé válik. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul. Ez érinti a vízügyi hatósági eljárást, az eredményesebb árvízi védekezést és a kapcsolódó kártalanítások rendszerét is azzal, hogy a VTT egyszerű és gyors rendszerét az ország egész területére kiterjeszti az érintettek jogbiztonsága és egyszerűbb ügyintézése érdekében, javítva az érintett hatóságok megítélését is. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A Vgtv. módosítása alapján és felhatalmazása szerint kormányrendeletet kell kihirdetni, a Tiszavölgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény (VTT) Tisza-völgyre vonatkozó speciális előírásait az egész országra ki kell terjeszteni. A törvényi felhatalmazást realizáló kormányrendelet az árvízi tározók kijelölésén túl valamennyi vízkárelhárítási célú tározó kijelölésével, 3igénybevételével, igénybevétele esetén fizetendő -helyettes helyettes

4 kártalanítással kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat. A tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott tényleges kárért az ingatlan használóját kártalanítás illeti meg. A Kormány rendelet tervezetét az előterjesztés 1. melléklete tartalmazza. A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet megalkotásával az egész országra kiterjedő átfogó szabályozás jön létre a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, azok igénybevételére és használatára vonatkozóan hatályon kívül kell helyezni a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében kiadott miniszteri rendeletek így a Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Cigánd-Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.) KvVM-FVM együttes rendelet, a Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Hanyi-Tiszasülyi és Nagykunsági árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 37/2006. (VIII. 18.) KvVM-FVM együttes rendelet, és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló Szamos-Krasznaközi árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 13/2010. (V. 6.) KvVM-FVM együttes rendelet mindazon részeit, amelyek a megalkotandó Kormány rendelet eredményeképpen országos szintű szabályokká válnak. A miniszteri rendelet tervezetét az előterjesztés 2. melléklete tartalmazza egyéb intézkedés Biztosítani szükséges az újonnan megalkotandó Kormány rendelet és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében megalkotandó deregulációs szabályokat megállapító miniszteri rendelet egyidejű hatálybaléptetését alternatíva A szükséges szabályozás jelenlegi tervezetének kialakítását hosszadalmas szakmai egyeztetés előzte meg, melyben részt vettek az érintett szakmai szervezetek is. A jelenlegi változat élvezi a szakma széleskörű támogatását. A tervezet elsősorban, olyan problémákat igyekszik rendezni, amelyek halaszthatatlannak tekinthetők, ezért a szabályozás hatályba lépése szükséges. A tervezetben foglalt szabályozás vonatkozásában alternatíva nem merült fel, ugyanakkor az ágazatot érintő problémák teljes körű rendezése érdekében a mellékelt kormányrendelet kiadása szükséges. 3. Kormányprogramhoz való viszony A szabályozás a Kormányprogramnak megfelelően, a jogállamiság követelményére tekintettel, az árvízi biztonság növelése érdekében, az árvízvédelem speciális rendelkezéseit határozza meg, figyelemmel a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb rendkívüli árvízi helyzetekre. 4. Előzmények, kapcsolódások A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb rendkívüli árvízi helyzetek szükségessé teszik a vízkárelhárítási célú tározókra vonatkozó hatályos rendelkezések pontosítását. A pontosító rendelkezések az egyértelmű hatósági alkalmazást segítik elő. 4 -helyettes helyettes

5 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A tervezetnek közvetlen európai uniós jogi vonatkozása nincsen. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nincs ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a VM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lapon felsorolt szervezeteknek. 8. Vitás kérdések A jogszabálytervezet véglegesítésekor a belső egyeztetés során érkezett érdemi észrevételeket átvezettük. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem igen nem 5 -helyettes helyettes

6 3. Fő üzenet A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvénynek a Víz Világnapján, március 22- én megjelent módosítása alapján a vízkárelhárítási célú tározó kijelölésével, igénybevételével, igénybevétele esetén fizetendő kártalanítással kapcsolatos szabályokat az érintettek jogbiztonsága és egyszerűbb ügyintézése érdekében kormányrendelettel kell kihirdetni. A törvényt azért kellett módosítani, mert a korábban hatályos rendelkezései átfogóan a vízkárelhárítási célú tározókról nem rendelkeztek. Ezért a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény Tisza-völgyre vonatkozó speciális előírásait az egész országra általános érvényűvé és a vízgazdálkodásról szóló törvény részévé kellett tenni. A törvény felhatalmazása alapján született kormányrendelet az árvízi tározók kijelölésén túl valamennyi vizkárelhárítási célú tározó kijelölésével, igénybevételével, igénybevétele esetén fizetendő kártalanítással kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Nem szükséges Dr. Kling István, [vízügyi ]; tel.: [ ], istvan.kling@vm.gov.hu] 6 -helyettes helyettes

7 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a VM részéről többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A hatósági eljárások egyértelműsítésével, a vízilétesítmények elhelyezésének és működtetésének, a vízimunkák elvégzésének a tulajdonjog korlátozásához kapcsolódó szabályozását megadó rendelkezések hatályba lépésével követhetőbbé, ügyfélbarátabbá válik a szabályozás, mely elősegíti egyben a hatékonyabb hatósági munkát is. A szabályozás a jogállamiság követelményére tekintettel, az árvízi biztonság növelése érdekében az árvízvédelemhez kapcsolódó speciális rendelkezéseket határozza meg, figyelemmel a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb rendkívüli árvízi helyzetekre. 2. Másodlagos hatások A kifejezetten szándékolt társadalmi hatásokon kívül az előterjesztésnek nincs más jelentős pozitív vagy negatív hatása valamely társadalmi csoport jövedelmi helyzetére. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A vízkárelhárítási célú tározókkal érintett vállalkozások pénzügyi terhei nem növekednek, a kijelölésért és igénybevételért kártalanításban részesülnek, a vonatkozó eljárás egyszerű és áttekinthető. A tervezett rendelkezések a vállalkozásoknak pénzügyi terhet nem jelentenek. b) A háztartások pénzügyi terhei A háztartások pénzügyi terhei nem növekednek. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés nem terheli meg, sőt javítja az érintett konkrét társadalmi csoport helyzetét. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek 7 -helyettes helyettes

8 Az előterjesztésnek a hatékonysági és versenyképességi költségekre közvetlen kihatása nincs. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A módosítás nem érinti az adminisztratív terheket. A szabályozás következtében nem nő az eljárások száma, a rendelet nem jár többletadminisztrációval. IV. Költségvetési hatások A vízkárelhárítási célú tározók egységes szabályozása, az érintettek (így például: földhasználók) pénzügyi terheit nem növeli, mert a kijelöléséért és az igénybevételért kártalanításban részesülnek, amelynek fedezetét kijelölés esetében a központi költségvetés vagy az igénybe vett uniós források, az igénybevétel esetén a védekezésre biztosított előirányzatok biztosítják. Az éves költségvetést terhelő összeg nagyban függ a megvalósítandó beruházások ütemezésétől, az esetleg előforduló károk nagyságától. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek közvetlenül jelentkező, azonnali környezetre gyakorolt hatása nincs. 8 -helyettes helyettes

9 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó egyes szabályokról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként történő kihirdetését. 9 -helyettes helyettes

10 1. melléklet a /2011. sz. Kormány-előterjesztéshez A Kormány /2011. ( ) Korm. rendelete a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (7) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. E rendelet hatálya kiterjed a vízkárelhárítási célú tározók a) kijelölésére, létesítésére, az érintett ingatlanok tulajdonosainak egyszeri térítésére, b) üzemeltetésére, a tározó területén lévő ingatlanok használatának korlátozására, és c) igénybevételére, valamint az érintett ingatlanok használóinak az igénybevétel esetén történő kártalanítására. 2. (1) A vízkárelhárítási célú tározó létesítése iránti kérelem a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 21. (4) bekezdése szerinti, a földrészletek vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelölésére és tározóba sorolására, valamint a vízilétesítmények létesítésére irányuló kérelmet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemnek a vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelölésre irányuló részéhez az érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatát, a helyszínrajzot, az érintett ingatlanokat ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, valamint termőföld igénybevétele esetén a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó jogerős ingatlanügyi hatósági engedélyt kell mellékelni. A kérelem vízilétesítmények létesítésére irányuló részét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell benyújtani. (3) A meglévő állandó vízborítású tározóknál, amennyiben a terület megvásárlásra vagy kisajátításra került, illetve kerül, az (1) bekezdésben meghatározott kérelem csak az állandó vízborítással nem érintett és a kérelmező rendelkezése alatt nem álló ingatlanokat tartalmazza. (4) A vízügyi hatóságnak a földrészletek vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelöléséről és tározóba sorolásáról, valamint a kapcsolódó vízilétesítmények vízjogi létesítési engedélyéről egy eljárásban kell döntenie. 10 -helyettes helyettes

11 3. (1) A vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során figyelembe kell venni a következő körülményeket: a) a vízfolyás torkolatában lévő szögleteket (deltákat); b) a geomorfológiai adottságokat; c) az elöntéssel okozott kár csökkentése érdekében alacsony fajlagos értékű területeket; d) időszakos vízborítást tűrő művelési ágakat; e) beépítésre nem szánt területeket; f) védett természeti területeket; g) NATURA 2000 területeket. (2) A vízkárelhárítási célú tározót úgy kell kijelölni, hogy a tározó által csökkentett árvíz- és belvízszinttel mentesítő hatást érjen el az árvíz- és belvízvédelmi szakaszokra, vízfolyásokra és csatornákra. 4. (1) A Vgtv. 21/C. (1) bekezdése szerinti egyszeri térítést a beruházási költségek terhére kell biztosítani. A megfizetés érdekében az engedélyes intézkedik az ingatlanügyi hatóság jogi jelleg feljegyzése tárgyában született határozatának jogerőre emelkedését követő 90 napon belül az egyszeri térítésnek egy összegben, a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett pénzintézet számlaszámára történő kifizetéséről. (2) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye vagy székhelye ismeretlen, az egyszeri térítés teljesítése tekintetében a Polgári Törvénykönyv bírósági letétbe helyezésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 5. A vízkárelhárítási célú tározók üzemeltetése a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendelet előírásai szerint készített üzemeltetési szabályzat alapján történik. 6. (1) A vízkárelhárítási célú tározó árvízi és belvízi szabályozási célú igénybevételét a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerint az Országos Műszaki Irányító Törzs rendeli el, az előzetesen elfogadott üzemelési szabályzat alapján, az abban meghatározott feltételek figyelembevételével. (2) Az igénybevétel várható idejéről, valamint az elöntés mértékéről az elrendelést követően a vízkárelhárítási célú tározó kezelője azonnal értesíti az érintett települések polgármestereit a megyei védelmi bizottságokon keresztül. 11 -helyettes helyettes

12 7. (1) A vízkárelhárítási célú tározó területéhez tartozó ingatlan használójának az árvízi és belvízi szabályozási célból történt igénybevétellel okozott kárt a kezelőnél a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell bejelentenie. (2) A bejelentés alapján a kár mértékét a kezelő által felkért, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő állapítja meg. (3) Nem kell figyelembe venni a kárnak azt a részét, amely a károsultnak biztosítási szerződés alapján megtérül. (4) Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni: a) a károsodott növényfajnak, gyepnek, illetőleg ha a terület az elöntés miatt nem volt művelhető a művelési ágának elöntési kártól mentes előző három évi, egy hektárra jutó termelői, ennek hiányában értékesítési, illetve nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét, csökkentve az elöntés miatt elmaradt ráfordítás ugyanazon három év átlagában számított közvetlen költségeivel; b) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak (így például: vízelvezető művek) helyreállítási költségét. (5) A kártalanítás összegét és az igazságügyi szakértő díját a védekezési költségek terhére kell biztosítani. A kártalanításnak a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett pénzintézet számlaszámára egy összegben történő kifizetéséről ha a jogosult a kártalanítás összegét nem vitatja a kezelő a kártalanítás forrásának rendelkezésre állását és az arra vonatkozó határozat végrehajthatóságát követő 30 napon belül gondoskodik. 8. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor vízjogi létesítési engedéllyel már rendelkező vízkárelhárítási célú tározók esetében az érintett ingatlanok tározóba történő kijelölése iránti kérelmet legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. (3) A hatályba lépést megelőzően kijelölt, létesített vízkárelhárítási célú tározók esetén csak a tározó igénybevételével okozott kárért jár kártalanítás. (4) Hatályát vesztia Borsóhalmi és a Jászteleki árvízi tározók igénybevételével kapcsolatos kártalanításról szóló 47/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 3. -a. 12 -helyettes helyettes

13 2. melléklet a /2011. sz. Kormány-előterjesztéshez /2011. ( ) VM. rendelet egyes vízkárelhárítási tárgyú miniszteri rendeletek egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény 24. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. a) és m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: Hatályát veszti 1. a) a Cigánd-Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.) KvVM - FVM együttes rendelet 2-3. és 5. -a, b) a Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Hanyi - Tiszasülyi és Nagykunsági árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 37/2006. (VIII. 18.) KvVM - FVM együttes rendelet 2. -a, c) a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló Szamos-Krasznaközi árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 13/2010. (V. 6.) KvVM - FVM együttes rendelet 2-3. és 5. -a. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 13 -helyettes helyettes