ConseilUE AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.december2. (OR.en) 15715/2/14 REV2 LIMITE PUBLIC JAI902 PESC1201 COSI117 COPS308 ENFOPOL373 COTER82 SIRIS79 FRONT242 EUROJUST213 FELJEGYZÉS Küldi: Címzet: Tárgy: aterorizmuseleniküzdelemunióskoordinátora atanács Külföldiharcosokésahazatérőharcosok:vitaanyag A16002/1/14REV1dokumentumértékeliaBel-ésIgazságügyiTanács2014.október9 10-i ülésénelfogadotintézkedésekvégrehajtásánakszintjét.aminiszterektovábbáfelkéréstkapnak ara,hogyakövetkezőkétkonkrétterületennyújtsanakpolitikaiiránymutatást:akülföldiharcosok jelenségéreadotigazságszolgáltatásiválaszlépésésakülföldiharcosokkalkapcsolatos információcseretovábbijavítása. Igazságszolgáltatásiválaszlépések Nohaakülföldiharcosokjelenségéreadotigazságszolgáltatásiválaszlépésekterénjavulás észlelhető,ahelyzettovábbrasemtükröziaproblémanagyságrendjét(hozzávetőleg10büntetőítélet jut3000,akülföldiharcosokjelenségeáltalérintetunióspolgára/lakosra).háromkülönösen nehézkérdéselkapcsolatbanpolitikaiiránymutatáslennekívánatos: 15715/2/14REV2 ac/kf 1
1. A jogi keret Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. szeptember 24-én elfogadta a 2178(2014) sz. határozatot, amely előírja az ENSZ tagállamok számára, hogy nyilvánítsák bűncselekménynek, ha valaki terrorista tevékenységben való részvétel céljából külföldre utazik, illetve ilyen utazás finanszírozásában és megkönnyítésében részt vesz. Néhány tagállam már az ENSZ BT határozatot megelőzően naprakésszé tette jogi keretét, hogy hatékonyabban szembeszálljon a külföldi harcosok problémájával, más tagállamok jelenleg módosítják jogszabályaikat, illetve ezt tervezik. A Tanács 2014 októberében felkérte a Bizottságot, hogy tekintettel többek között az ENSZ BT 2178(2014) sz. határozatának elfogadására, folytassa a kerethatározatban előírt válaszlépések hatékonyságának nyomon követését, valamint hogy a 2014 szeptemberében elfogadott végrehajtási jelentés, az Eurojust által készített jelentés és minden egyéb releváns információ alapján vizsgálja meg, milyen módon lehetne kiküszöbölni a hiányosságokat. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén működő koordinációs bizottság (CATS) keretén belül a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora által elkészített munkadokumentum 1 alapján megbeszélésre került sor, amely során a tagállamok hangot adtak abbéli kétségüknek, hogy a kerethatározat naprakésszé tétele valóban szükséges-e, tekintettel arra, hogy az ENSZ BT 2178(2014) sz. határozatát haladéktalanul végre kell hajtani, ami pedig nemzeti szinten gyorsabban megvalósítható. Az alábbi indokok alapján célszerű lenne naprakésszé tenni a kerethatározatot, hasonlóképpen ahhoz, amikor 2008-ban naprakésszé tették a 2002. évi kerethatározatot, mert a nemzetközi fejlemények azon túlmutattak: Anélkül a kerethatározat már nem képezhetné a sarokkövét annak az alapkövetelménynek, amely szerint a terrorizmust Unió-szerte bűncselekménynek kell nyilvánítani. Amennyiben a külföldi harcosokkal kapcsolatos bűncselekményeket Unió-szerte egységesen bűncselekménynek nyilvánítanák, az közös jogi keretet biztosítana, amely fontos referenciát jelentene az unós ügynökségek számára, és megkönnyítené a határokon átnyúló együttműködést. A közös minimumkövetelmények hiányában a tevékenységek bűncselekménnyé nyilvánításában jelentkező különbségek révén a büntetőeljárásokban is hiányosságok keletkezhetnek. A kerethatározat korszerűsítése és a harmonizáció erőteljes politikai üzenetet hordozna, és mintául szolgálna a harmadik országok számára. 1 14188/14. 15715/2/14 REV 2 ac/kf 2
A kerethatározat naprakésszé tételének irányában elvégzett előkészítő munka már önmagában is előnyt jelentene, hiszen stratégiai szakpolitikai vitát serkentene a külföldi harcosok kérdésével foglalkozó különböző büntetőpolitikai megközelítésekről. Az Európai Bíróság élhetne a felülvizsgálat lehetőségével. Annak érdekében, hogy az ügyben sürgősséggel lehessen eljárni, az uniós kerethatározat naprakésszé tétele azokon a tagállami intézkedéseken felül és azokkal párhuzamosan történne, amelyek meghozatala a tagállamokban az ENSZ BT 2178(2014) sz. határozata alapján már folyamatban van. Amennyiben nem tesszük naprakésszé a 2008/919/IB kerethatározattal 2 módosított, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározatot 3, úgy az adott esetben mind a globális, mind pedig a tagállami jogi fejleményektől elmaradhat. Az Eurojust jelentésében 4 arra mutat rá, hogy néhány tagállam már saját országa tekintetében felismerte, hogy ahhoz, hogy a külföldi harcosok problémájával megküzdjön, ki kell terjeszteni a terrorista bűncselekményeknek a kerethatározatban foglalt felsorolását, továbbá hogy az uniós szintű, közös büntető igazságszolgáltatási megközelítés, illetve közös minimumkövetelmények hiányában a büntetőeljárásokban is hiányosságok keletkezhetnek. Az Eurojust-jelentésben az is olvasható, hogy azok a külföldi harcosok utazásával kapcsolatos magatartásformák, amelyekkel kapcsolatban az ENSZ BT 2178(2014) sz. határozata előírja a tagállamok számára, hogy nyilvánítsák bűncselekménynek, nem tartoznak a kerethatározat hatálya alá. Az Eurojust a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogi keret felülvizsgálatának fontolóra vételét ajánlja annak érdekében, hogy megoldást találjanak a külföldi harcosok jelentette egyre nagyobb problémára, és hogy a nyomozások és büntetőeljárások számára közös referenciakeret létesüljön. A jelentés azt is állítja, hogy az uniós minimumkövetelmények kiigazítása erős politikai üzenetet képviselne, legkisebb közös nevezőként szolgálna a külföldi harcosok jelenségével való szembeszálláshoz, és lehetővé tenné a tapasztalatok alapos összevetését, továbbá azt, hogy a további intézkedésekkel kapcsolatban körültekintően döntsünk. Az Eurojust üdvözli a büntető igazságszolgáltatási válaszlépések hatékonyságáról uniós szinten folytatott vitát, és készen áll arra, hogy további támogatásként stratégiai találkozót szervezzen. Mindezen elemek figyelembevételével felkérjük a Tanácsot, hogy nyilvánítson véleményt a jövőbeli intézkedésekkel kapcsolatban. 2 3 4 HL L 330., 2008.12.9., 21. o. HL L 164., 2002.6.22., 3. o. Külföldi harcosok: Az Eurojust véleménye a jelenségről és az arra adható büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekről, aktualizált jelentés, 2014. november, Eurojust restricted [ideiglenes fordítás] (Foreign Fighters: Eurojust's Views on the Phenomenon and the Criminal Justice Response, Updated Report, November 2014, Eurojust restricted). 15715/2/14 REV 2 ac/kf 3
2. Nemzetközi jogsegély és a bizonyítékok gyűjtésére vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréje Mint ahogyan az Eurojust arra jelentésében rámutat, a külföldi harcosokkal kapcsolatos bizonyítékok gyűjtése és felhasználása gyakorlati és jogi nehézségekbe ütközik: a szíriai és iraki harcmezőkről nehéz bizonyítékot szerezni, az internetalapú bizonyíték gyűjtése és felhasználása nehézkes, gyakran határokon átnyúló jogsegélyhez kell folyamodni ahhoz, hogy a bizonyítékhoz eljussunk (a külföldi harcosok más országokon keresztül haladnak, az internetszolgáltatók esetlegesen külföldön helyezkednek el). Az Eurojust jelentésében az áll, hogy a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben célszerűbb lenne az uniós szintű koordinációt kiépíteni az elektronikus bizonyítékok gyűjtésének és elfogadhatóságának kérdésével kapcsolatos jogi problémák megoldásához. Az Eurojust az internettel összefüggő bizonyítékok tekintetében azt javasolja, hogy a tagállamok osszák meg egymással az igazságügyi hatóságaik által szerzett tapasztalatokat, továbbá gyűjtsék össze a legjobb gyakorlatokat. Az Eurojust jelentésében hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a külföldi harcosokkal kapcsolatos ügyekben megerősítsük a nemzetközi igazságügyi együttműködést. Az Eurojusttal folytatott együttműködést megerősítették a Nyugat-Balkán, Törökország, az Egyesült Államok és a schengeni partnerországok tekintetében, azonban az észak-afrikai és közel-keleti országokkal nem épült ki rendszeres együttműködés. Az Europolt a közel-keleti és észak-afrikai térségben csak Marokkóval, Törökországgal és az Egyesült Arab Emírségekkel kapcsolatos feladatokkal bízták meg. A CEPOL a Balkán-országok vonatkozásában képzéseket szervez, azonban a közel-keleti és észak-afrikai térség tekintetében még nem. Célszerű-e felkérni a Bizottságot arra, hogy mélyítse el a külföldi harcosokkal összefüggő bizonyítékok tekintetében tapasztalható nehézségekkel kapcsolatos munkáját, és hogy kérje fel az Eurojustot stratégiai/taktikai találkozók szervezésére? Helyénvaló-e megbízni az illetékes munkacsoportokat azzal, hogy vegyék fontolóra, mely módokon lehetne az uniós ügynökségeket stratégiailag fokozottabban bevonni a harmadik, különösen a közel-keleti és az észak-afrikai országokkal folytatott együttműködésbe? 15715/2/14 REV 2 ac/kf 4
3. A szélsőséges körökből való kiszakítást és a rehabilitációt célzó programok a bírósági eljárások keretében A tagállamok igazságügyi rendszerei a külföldi harcosok tekintetében újabb nehézséggel néznek szembe, tudniillik a szélsőséges körökből való kiszakítást és a rehabilitációt célzó programokra van szükség, akár a büntetőeljárás alternatívájaként, akár az előzetes letartóztatás feloldásának feltételeként, akár a szabadságvesztéssel járó büntetés alternatívájaként (például felfüggesztett szabadságvesztés feltételeként, ezáltal elkerülhető lenne, hogy a külföldi harcosokra és egyéb elítéltekre a börtönben a tovább radikalizálódás veszélye leselkedjen, hiszen a hazatérő veteránok a börtönben hozzájárultak a radikalizálódáshoz), miközben az elítélt külföldi harcosok börtönbüntetésüket töltik, vagy a börtönből való korai szabadon engedés esetén. Néhány tagállam már hozzákezdett ilyen bírósági intézkedések kidolgozásához, illetve jelenleg teszi ezt. E tekintetben nagy segítséget jelentenek a transzdiszciplináris és az ügynökségiközi megközelítések. Helyes-e felkérni a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg, mi lenne a legjobb módja a szélsőséges körökből való kiszakítást és a rehabilitációt célzó említett igazságügyi programok kidolgozásának, hogyan lehet elősegíteni a legjobb gyakorlatok megosztását és a programok támogatását, a RAN kiválósági központ és az Eurojust tapasztalataira építve? Információcsere Komoly erőfeszítéseket tettek a külföldi harcosokkal kapcsolatos információcsere javítására és fokozására, amint arról e dokumentum melléklete is tanúskodik, mégpedig a SIS és az Interpol SLTD adatbázisa, valamint az Europol kapcsolattartó pont jobb felhasználása, az uniós utasnyilvántartási adatállományról (EU PNR) folytatott tárgyalások, az előzetes utasinformáció és a tagállami utasnyilvántartók (PIU) használata, az Europol és a Frontex közötti adatmegosztás tekintetében. Ennél azonban többre van szükség. Az alábbi intézkedések vizsgálatára és végrehajtására kerülhetne sor: 15715/2/14 REV 2 ac/kf 5
1. A tagállamok egyre több információt szolgáltatnak az Europol utasokért felelős kapcsolattartójának, azonban az Europolnak bejelentett esetek továbbra is elmaradnak attól a számtól, amelyre a tagállamok a jelentéseik alapján a tudomásukban lévő külföldi harcosok számát becsülik; a tagállamok bűnüldöző hatóságai ennélfogva felkérést kapnak arra, hogy még rendszeresebben közöljék az Europollal a vonatkozó információkat; arra is felkérjük a tagállamokat, hogy fontolják meg a nemzetközi partnerekkel, úgymint az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Szolgálatával és az INTERPOL-lal való együttműködés által képviselt értéktöbbletet. Az Europol felé történő információátadás, valamint a saját terrorizmus elleni egységeik közötti közvetlen operatív kapcsolat javítása érdekében a tagállamokat arra is felkérjük, hogy csatlakozzanak az elnökség kezdeményezése alapján az Europolnál létrehozandó együttműködési struktúrákhoz, hogy megfelelőbben kezeljék a külföldi harcosok kérdését. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy az Europolnál tapasztalható információhiány részben annak tudható be, hogy a biztonsági szolgálatok nem osztják meg rutinszerűen információikat az Europollal, a tagállamoknak a jelenleg megvalósíthatósági tanulmányt készítő Europollal együtt meg kellene vizsgálniuk a FIU.net 5 által jelenleg használt ma3tch technológiák felhasználási lehetőségét a terrorizmus elleni küzdelemben, ezáltal biztosítva egy olyan elosztott és integrált adatelemzést és együttműködést, amely virtuális összeköttetést létesít a helyi minősítettadat-források között egy decentralizált számítógépes rendszer segítségével; ezáltal valós időben azonosítani lehetne a fontos információkat anélkül, hogy adatokat kellene továbbítani az Europolnak; 2. Az Interpol adatbázisokat szolgáltat azoknak a tagországoknak, amelyek lehetővé teszik a keresett személyekkel, köztük a külföldi harcosokkal kapcsolatos információk (célzott) terjesztését; ez egy rendkívül hasznos és valóban egyedi eszköz a külföldi harcosokkel kapcsolatos információk megosztására a tagállamok és a nemzetközi partnerek, úgymint az Egyesült Államok és Törökország között; az említett adatbázisok maximális kihasználtsága érdekében a szakértőknek tanulmányozniuk és szolgáltatniuk kellene olyan módszereket, amelyek segítenék a külföldi harcosokkal kapcsolatos tagállami információk bejegyzésére vonatkozó nemzeti gyakorlatok összehangolását oly módon, hogy azokat az érintett harmadik országok jobban fel tudják használni, azonban terjesztésük kizárólag az érintett partnerekre korlátozódik. 5 A ma3tch technológiával kapcsolatban Udo Kroonhoz lehet fordulni: CIO FIU.Net, Ministry of Security and Justice, The Netherlands, udo.kroon@fiu.net, Ma3tch: Privacy AND Knowledge 'Dynamic Networked Collective Intelligence', 2013 IEEE International Conference on Big Data 15715/2/14 REV 2 ac/kf 6
3. Az Eurojust a külföldi harcosokkal és a hazatérő harcosokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok és tapasztalatok megosztását igyekszik elősegíteni, és ezáltal javítani a nyomozásokat és büntetőeljárásokat. Az Eurojust folytatja a külföldi harcosnak készülőkre és a hazatérő harcosokra vonatkozó ítéletek gyűjtését és elemzését. A joggyakorlat elemzése azt a célt szolgálja, hogy segítségével jobban megérthető legyen a jelenség annak sajátosságaival együtt, néhány gyakran visszatérő kérdésnek, valamint a külföldi harcosok és a jelenségre adott tagállami bűnüldözési válaszok érdekességeinek a tanulmányozásával. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy maximálisan használják ki a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/671/IB tanács határozatban foglalt lehetőségeket a büntetőeljárásokra és büntetőítéletekre vonatkozó, az Eurojusttal folytaott információcserére. Egyetértenek-e a miniszterek azzal, hogy a jövőben a fent vázoltak szerinti intézkedéseket foganatosítsanak? 15715/2/14 REV 2 ac/kf 7