Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö az alkalmazkodáshoz Visszaható hatály: A kihirdetés elöttre is kiterjed a norma idöbeli hatálya. Általában csak akkor elfogadott, ha nem sérti a szerzett jogokat, és esetlegesen elönyt tesz lehetövé. Megszünése ha meg van szabva konkrétan a szabály érvényességének ideje ha hatályon kívül helyezi egy újabb szabály ha hoznak egy újabb szabályt, az automatikusan lerontja Területi hatály megszabja, hogy a norma milyen területen belül érvényesül függ az államszervezettöl Általános hatály: állam egész területére kiterjed Területi szabályok forrása is más: a területi szervek adják ki Itthon: Országos» megyei» járási» helyi önkormányzati Speciális: Adott területen közlekedö vízi és légi jármüveken az adott terület szabályai érvényesülnek. A követségeken nem érvényesül az adott ország szabálya, azok felett az anyaország szabályai hatályosak Parti vizek nemzetközi vizek Államhoz tartozó légtér Kármán vonalig (3,5 km kb.) tart Személyi hatály Azt határozza meg, hogy kire vonatkozik Személyek lehetnek természetes, vagy jogi személyek Az állampolgárok akkor is az állam törvényei alá tartoznak, ha külföldön vannak» kiadatás jogi alapja Az állami felségjog kiterjed a területén tartózkodó más állampolgárokra, állampolgársággal nem rendelkezö személyekre Speciális: a címzettek köre szükített (pl. nyugdíjasok, gépjármütulajdonosok) Tárgyi hatály / szervi hatály azt nézzük, hogy az adott szabályt milyen eljárásban alkalmazzák (polgári, büntetö, stb) Kant Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Kanti ismeretelmélet Jelentös hatást gyakorolt a jogelméletre
18. századi német felvilágosodás nagy gondolkodója A megismerés tárgya jól elválasztható a megismerö szubjektumától Az érzékszervekkel megismert dolgokat az apriori kategóriákkal rendezzük ismeretté Apriori kategóriák 1. Tér 2. Idö 3. Okozatiság tudat számára elöre adottak gondolati képzödmények Az apriori kategóriákat nem tudjuk megismerni, nem léteznek a természetben, ezeket csak az emberi elme ismeri fel a természetben Aposteriori tapasztalati kategóriák Sein: Tények világa Sollen: Értékek világa A tény és az érték logikailag helyes állításban nem kapcsolható össze Hans Kelsen Sein és Sollen elválasztása, tények és értékek elválasztása Sein: Tények azok, amik térben és idöben léteznek, érzékileg megtapasztalhatók és vonatkozik rájuk a kauzalitás törvénye. Fennállásuk módja a létezés Sollen: Az értékek ezek ellentétei, saját törvényszerüséggel bírnak. Például a normák tartalmuktól függöen. Nem az okozatiság törvényei vonatkoznak rájuk. Fennállásuk módja az érvényesség. Módszertisztaság követelménye Minden tudománynak meg kell határoznia vizsgálata tárgyát és ahhoz füzödö viszonyát Meg kell határozni a vizsgálati módszert Egy igazi tudománynak saját vizsgálati módszere van A módszereket nem szabad összekevesni, mert akkor tudománytalanná válik a vizsgálódás. Kelsen úgy vélte, hogy a jog a Sollen kategóriájába tartozik, vizsgálata normavizsgálattal történik, a pozitív jog elemzésével Számára a szociológiai elemek nem jelentettek semmit a jogban A politikai és morális vizsgálódást ki kell zárni A jogtudománynak csak a pozitív joggal kell foglalkoznia
Tiszta jogtan (Kelsen egy müve) Kelsen szerint a jogi norma formálisan nyeri érvényét, tehát ha azt a megfeleló szerv alkotja, akkor lesz érvényes De a felhatalmazott szerv a felhatalmazást is normából nyeri Tehát a norma egy másik normából nyeri érvényét Jogrendszer vertikális tagolódása / joglépcsö elmélete Alacsonyabb szintü normák magasabb szintüekböl nyerik érvényességüket Delegált jogalkotás A szabályok fokozatosan konkretizálódnak egészen az egyedi normáig (ez önellentmondás) Na de az alkotmány honnan nyeri az érvényét? Fel kell tételeznünk egy pozitív jogon kívüli, tartalmilag üres, hipotetikus alapnormát Jogi norma természetének vizsgálata Jogi norma tartalmilag viszonylagosan bizonytalan Tehát egy norma sosem egy konkrét cselekvési alternatívát határoz meg, csak kijelöli a követendö viselkedések körét, melyböl a használó szabadon választhat Körülhatárolja a jogszerü cselekvések alternatíváit Ezen bizonytalanság fakadhat abból, hogy alternatívát akar hagyni a jogalkalmazónak, de abból is, hogy a jogalkotó nem képes elöre látni minden helyzetet A norma tartalmának bizonytalansága magában a jogi nyelvben rejlik, mely sosem változtatható igazi szaknyelvvé, hiszen nem a jogászoknak, hanem mindenkinek szól»»» több értelmezés»» több jelentés Jogi aktusok 1. Megismerési mozzanat: a norma címzettje a normára való tekintettel kijelöli a jogszerü alternatívákat 2. Akarati mozzanat: az alternatívák közül a címzett egyet az aktus tartalmává tesz Jogalkotás és jogalkalmazás különbségének relativizálása Klasszikusan 2 külön dolog Tulajdonképpen nincs a 2 között elméleti különbség Jogrendszer tagozódásának kérdései
Jogrendszer horizontális tagolódása Egymás mellett érvényesülés Közjog és magánjog elválasztása (110-117. o) Közjog: kógens, állampolgárok közületekkel való viszonyainak szabályzása; olyan jogviszonyok, melynek egyik oldalán az állam, mint a közhatalom birtokosa jelenik meg Magánjog: diszpozitív, állampolgárok egymás közötti viszonyainak szabályozása a történelem során változik a kettö közötti határ Alapegységei a jogágak Jogágak a 127. oldaltól Jogágak típusai Elsödleges: polgári (anyagi és eljárás), büntetö (anyagi és eljárás), a forradalmak idejében jönnek létre Másodlagos: 19., 20. században jönnek létre, kevésbé kidolgozott a dogmatikus rendszerük. Munkajog, csalágjog, közigazgatási jog Fontosabb közjogi jogágak 1. Nemzetközi közjog: államok egymás közötti viszonyait rendezi 2. Alkotmányjog: szervezeti szabályok, alapvetö jogok és kötelességek szabályai 3. Közigazgatási anyagi jog: kormányzati szervek alkotják delegált hatáskörben. Gyorsan változik. Konkretizálja az állampolgárok kötelességeit. Döntöen kógens, parancsoló, elöíró szabályok 4. Közigazgatási eljárásjog: Érvényesülését a közigazgatási eljárásjog szabályai szabják meg 5. Büntetöjog (anyagi): megmondja, mit nem szabad csinálniuk az állampolgároknak. Negatív parancsoló elöírásokat tartalmaz 6. Büntetöjog (eljárási): érvényesíti az anyagi büntetöjog szabályait Magánjogi jogákak 1. Polgári jogok Kereskedelmi jogok családjog Polgári anyagi jog a polgári eljárásjog szabályai alapján érvényesül Vegyes jogákak Közjogi és magánjogi elemek keverednek benne 1. Munkajog 2. Biztosítási jog Vertikális tagozódás, jogforrások hierarchiája 126-131. oldal A materiális jogforrások az állam belsö szervezetét mutatják Belsö anyagi jogforrásokhoz belsö alaki jogforrások kapcsolódnak Delegált jogalkotás jellegzetes terméke a rendelet
Utasítás: állami szervek egymás közötti viszonyában» közvetve érintheti az állampolgárokat is Intézmények, melyek biztosítják a jog egységességét 134-136. oldal Horizontális szempontból a legfontosabb a hatáskör és az illetékesség Hatáskör: Ki milyen érvényességgel alkothat szabályt Ha egy szerv megállapítja egy ügyben a hatáskörét, akkor más szervnek már nincs ott hatásköre Általában igazodik a büncselekmény súlyához, ügyek bonyolultságához Illetékesség: Területi hatályhoz kapcsolódik Fontos megelözni a hatáskörök és illetékességek ütközését» pontos meghatározás szükséges Magasabb szintü szabályok lerontják az alacsonyabb szintüeket Késöbbi szabály lerontja a korábbit Lehetséges, hogy néha bizonyos szabályok ellent mondanak egymásnak. Ezeket fel kell oldani. Pl hadkötelezettség vallásszabadság