A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának - ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is - korai felismerése; Diagnosztikai vizsgálat: az egészségügyi szolgáltatóhoz forduló beteg panasza okának feltárására irányuló vizsgálat
A SZŰRÉS FORMÁI 1. Célzott vagy szervezett lakossági szűrés az egészségügyi ellátó rendszer, mint szolgáltató által központilag kezdeményezett, közpénzből finanszírozott, a veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportra széleskörűen kiterjedő, szakmailag indokolt gyakorisággal végzett népegészségügyi program
A SZŰRÉS FORMÁI 2. Alkalomszerű (opportunisztikus) szűrés a rejtett célállapot felismerésére alkalmas módszereknek eseti alkalmazása más okból létrejött orvosi tevékenységhez kapcsoltan vagy a szűrővizsgálatot spontán igénylőkön. Jellemzője: a tervezettség és a szervezettség hiánya, ezért orvosi és nem népegészségügyi tevékenység
A HALÁLOZÁS CSÖKKENÉSE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉSI PROGRAMOK HATÁSOSSÁGÁNAK AZ EGYETLEN BIZONYÍTÉKA A szűrési program eredményeképpen jelentősen csökken a célbetegségből eredő halálozás a szűrőtevékenység által lefedett teljes (tehát nemcsak a szűrésben részesült) populációban
Prevenciós paradoxon A populációs szintű intervenció sajátossága, hogy -az érintettek igen nagy száma miattmár kismértékű abszolút kockázatcsökkenés is igen jelentős társadalmi szintű relatív rizikócsökkenéssel jár. Egyéni prevenció esetén jelentős mértékű abszolút kockázatcsökkenés szükséges a megfelelő mértékű relatív rizikócsökkenéshez.
SZERVEZETT LAKOSSÁGI SZŰRŐVIZSGÁLATOT CSAK AKKOR SZABAD KEZDEMÉNYEZNI, HA A SZŰRŐVIZSGÁLATTAL KIEMELT SZEMÉLYEK TOVÁBBI KIVIZSGÁLÁSÁNAK A SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI BIZTOSÍTOTTAK
Milyen betegségek esetén indokolt a célzott lakossági szűrés? Jelentős népegészségügyi problémát jelentenek Ismert a fejlődésmenetük (ez határozza meg a szűrővizsgálatok ismétlésének a gyakoriságát) Kicsi a túldiagnosztizálás és a túlkezelés kockázata (a preklinikai szakban kimutatott elváltozások jelentős része megfelelő kezelés nélkül- klinikai betegségbe megy át) A szűrővizsgálattal kiderített betegség korai kezelése kedvezően befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását Alkalmas módszer álljon rendelkezésre a betegség preklinikai stádiumban történő felismerésére
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője figyelmét. A háziorvos külön felhívja a biztosított figyelmét a felnőttkori alapstátusz rögzítését célzó szűrővizsgálat szükségességére. Amennyiben a biztosított az életkora szerint ajánlott szűrővizsgálat elvégzését kéri, azt az arra jogosult orvos általában nem tagadhatja meg.
Az alapvizsgálatok jelentősége A tervszerű, rendszeres lakossági szűrési eredmények figyelembe vételével egészségtervek, egészségtérképek készülhetnének, amelyek alapján megítélhető lenne a lakosság veszélyeztetettsége Célzott lakossági beavatkozások lennének végezhetők Az egészségtérkép alapján megtervezhetők lennének a szakemberigények Előre gondoskodni lehetne a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok 1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára, 2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia)
Az egyén egészségi állapotát befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezők
A szív és érrendszeri betegségek megelőzése népegészségügyi szinten
A hagyományostól a modern epidemiológiai szemléletig
AZ ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS KONCEPCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSA A JELEN Nem speciális, számos gyógyszerrel történő kezelés Gyerekek, serdülők Fiatal felnőttek Felnőttek Időskorúak A hagyományos kockázati tényezők ellenőrzése A plakk morfológia, az endothel funkció, a coronaria vérellátás vizsgálata. CRP, ICAM, IL1, IL6 A JÖVŐ A nagykockázatú személyek kiválasztása, speciális kezelése, követése Terhes nő Apa Gyerekek, serdülők Fiatal felnőttek Felnőttek Időskorúak A materno-fötális hypercholesterinaemia, az anya és az apa atherogenesisre hajlamosító genetikai profiljának vizsgálata Az atherosclerosisos laesiok és progressziójuk korai kimutatása Doppler ultrahang, coronaria calcificatio hscrp, ICAM, IL1, IL6 sokszeletes CT, MR, izotóp technika és molekuláris képalkotás
Az összefüggésekben (hálózatokban) történő gondolkodás 3.
A SZŰRŐVIZSGÁLAT DEFINICIÓJA A SZŰRÉS KOMPLEX EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG, AMELYNEK A CÉLJA : A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁRA HAJLAMOSÍTÓ GENETIKAI ÉS KÖRNYEZETI (BELEÉRTVE A SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZETET IS) TÉNYEZŐK FELMÉRÉSE, A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK FELKUTATÁSA A BETEGSÉGNEK A PREKLINIKAI, TÜNET- ÉS PANASZMENTES SZAKASZBAN TÖRTÉNŐ FELISMERÉSE
A krónikus betegségek kialakulásának átfogó modellje Genetikai hajlam, környezeti hatások, kockázati tényezők Kockázati tényezők Tünetmentes szakasz (megfelelő módszerek alkalmazásával funkcionális, morfológiai rendellenességek már kimutathatóak) Klinikai szakasz Betegségtünetek jelentkeznek Az egyes betegségek szövődményeiként vagy következményeiként újabb betegség(ek) jelentkezhetnek Védekező mechanizmusok A HOLISZTIKUS SZEMLÉLETNEK MEGFELELŐ SZŰRŐVIZSGÁLATI RENDSZER, SZEMÉLYRE SZABOTT KOCKÁZATMEGHATÁROZÁS, BEAVATKOZÁS PROGRESSZIÓ P R E V E N C I Ó HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VETT SZŰRŐVIZSGÁLAT Progresszió A BETEGSÉG PROGRESSZIÓJÁRA HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK FELKUTATÁSA, BEFOLYÁSOLÁSA REHABILITÁCIÓ
A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA Felmérés A társadalom mozgósítása és folyamatos értékelés Széleskörű, hosszú távú megvalósítás A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!