A válság hatása az államadósság-kezelésre Szarvas Ferenc Államadósság Kezelı Központ Zrt. vezérigazgató Tartalom I. Nemzetközi folyamatok (Államok finanszírozása a válságban) II. Magyarország helyzete (A válság jelei, okai, következményei) III. Változások az adósságkezelésben (A magyar államadósság-kezelés kilátásai) 2 1
I. Fejezet Nemzetközi folyamatok (Államok finanszírozása a válságban) 3 Globális problémák I. A finanszírozás kereslete és kínálata Pénzügyi szféra Válság Reálgazdaság Banki veszteségleírások Gazdasági növekedés visszaesik Kormányzati segítség a bankoknak Növekedést ösztönzı fiskális csomagok Állami szféra Finanszírozó tıke lecsökken Állami finanszírozási igény megnı Forrás: ÁKK 4 2
Globális problémák II. A korábbi jelentıs tıkeáttétel leépül A piaci likviditás csökken Tıkeáttétel (Adósság/GDP arány) a vizsgált fejlett országokban (GDP-vel súlyozott átlag, százalékban, 1987=100%) Pénzügyi intézmények Háztartások Nem-pénzügyi vállalatok Állam Forrás: Bank of Japan, Bureau of Economic Analysis, Fed, Office of National Statistics, IMF becslés 5 A válság számokban 4100 milliárd dollár lehet 2010 végéig a pénzügyi szektor vesztesége 2 000 milliárd dollár fölött a G-20-ak gazdaság élénkítı fiskális csomagjai Forrás: IMF, 2009.04.21 6 3
A válság hatása a fejlett országok államadósságára A fejlett országok államadóssága 2008-2010 között 10-30 százalékponttal emelkedhet Állam adósság és stabiliz ációs költségek Orszá g (a GDP százalék ában) Bruttó állam adósság A stabilizá ció költsé ge i 2008-2010** 2008 2010 Anglia 52 73 21 9,1 Fra ncia orszá g 67 80 13 1,8 Ja pá n 196 227 30 1,7 Ka na da 64 77 13 4,4 Ném etország 67 87 19 3,1 Ola szorszá g 106 121 15 0,9 USA 71 98 27 12,7 Forrás : IMF, S&P * Február közepéig bejelentett intézkedések nettó költsége (bruttó támogatás minusz f elszámolási érték) ** százalékpontos változás 7 Európai szuverén állampapírkibocsátás 2009-ben A közép- és hosszú papírok kibocsátása 33%-kal emelkedik A korábban leépült rövid papírok volumene a duplájára emelkedik A finanszírozás 1/3-a rövid papírokkal 8 4
Alacsonyabb benchmark szintek magasabb szpredek (flight to quality) A német benchmark csökkent A bund feletti felárak emelkedtek Makrogazdasági feszültségek magasabb szpredek 9 Alacsonyabb benchmark szintek magasabb szpredek (flight to quality) 10 5
Régiós CDS-ek és hitelminısítések 700 600 500 400 Magyar Lengyel Cseh Szlovák 300 200 100 0 07.09 07.10 07.11 07.12 08.01 08.02 08.03 08.04 08.05 08.06 08.07 08.08 08.09 08.10 08.11 08.12 09.01 09.02 09.03 09.04 09.05 09.06 09.07 09.08 11 Régiós CDS-ek és hitelminısítések magyar lengyel cseh szlovák Hitelminısítıi besorolások Moody's S&P Fitch 2007.05.28 A2 BBB+ BBB+ 2009.09.25 Baa1 BBB- BBB 2007.05.28 A2 A- A- 2009.09.25 A2 A- A- 2007.05.28 A1 A- A 2009.09.25 A1 A A+ 2007.05.28 A1 A A 2009.09.25 A1 A+ A+ 12 6
Merre tovább? Globális GDP-növekedés (%, negyedév/negyedév, évesítve) Forrás: IMF 2009 július 13 II. Fejezet Magyarország helyzete (A válság jelei, okai, következményei) 14 7
A válság jelei A forint 2008 közepétıl mintegy 40 %-ot esett. Külföldiek drasztikus tıkekivonásai: Az állampapírpiac feszültségei, külföldiek eladásai: 1200 milliárd Ft A tızsde esése az 50 %-ot is meghaladta. A bankok devizához jutása egyre nehezebben és egyre drágábban történt. A banki hitelezési aktivitás? bp 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1900.01 2007.02 Magyar deviza és forint államkötvények felárai 2007.04 2007.06 eurókötvény felár 10 éves forintfelár 10 éves forintfelár 5 éves 2007.07 2007.09 2007.11 2007.12 2008.02 2008.04 2008.06 2008.07 2008.09 2008.11 2008.12 2009.02 2009.04 2009.05 2009.07 2009.09 15 A válság okai Túlköltekezı állam-növekvı államadósság A rövid adósság és a devizatartalék viszonya Belföldi megtakarítás csökken A lakosság és a KKV-k eladósodása devizában 16 8
Költségvetési deficit Tartósan magas éves hiányok Választási költségvetések 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% Államháztartási deficit alakulása Választási év Államháztartási hiány/gdp Maastrichti kritérium 1996-2008 átlaga 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 17 Növekvı államadósság Az állam finanszírozási igénye és a finanszírozás terhei is nınek A 2008-as év végi 72,8%-os államadósságból 5,6 százalékpontot az MNB betét tesz ki. 85% Államadósság alakulása 80% 75% Államadósság/GDP Maastrichti kritérium MNB betét 70% MNB betét 65% 60% 55% 50% 45% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* Forrás: PM, kivétel 2009 I. negyedév MNB * 2009 becslés ** MNB betét = Lehívott, de adósságfinanszírozásra fel nem használt nemzetközi hitel 18 9
Külsı adósság és a devizatartalék aránya A lakossági deviza-eladósodottság is problémát okozhat, ha a külföldi anyabankok nem finanszírozzák hazai leányaikat Bruttó devizaaadósság és jegybanki tartalék (millió EUR) 90 000 80 000 70 000 60 000 Magánszektor bruttó devizaadóssága Államháztartás és és MNB MNB bruttó bruttó adóssága Jegybanki Jegybanki tartalék tartalékok 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1995. I. 1995. 1996. III. 1997. II. 1998. I. 1998. 1999. III. 2000. II. 2001. I. 2001. 2002. III. 2003. II. 2004. I. 2004. 2005. III. 2006. II. 2007. I. 2007. 2008. III. 19 A deviza megújítási kockázat a következı években alacsony Az államadósság lejárati szerkezet szerinti bontása 20 10
Banki devizahitelezés - külföldi forrásból Külföldi devizaforrásokból finanszírozott belföldi forintköltekezést Az ország külsı eladósodásához járult hozzá Külföldi, rövidlejáratú forrásokra való ráutaltság fokozódott Külföldi forrás szerepe a bankszektor mérlegében 35% 30% Külföldi tartozás/összes forrás 25% 20% 15% 10% 99.01 99.07 00.01 00.07 01.01 01.07 02.01 02.07 03.01 03.07 04.01 04.07 05.01 05.07 06.01 06.07 07.01 07.07 08.01 08.07 09.01 09.07 21 A válság gazdaságpolitikai következményei Nincs lehetıség fiskális élénkítésre Nincs jelentısen emelkedı költségvetési hiány (2008-ban +0,9%-os GDP arányos elsıdleges egyenleg, 2009-ben az elsıdleges egyenleg a GDP +0,5%-át, a költségvetési hiány a 3,9%-át teheti ki.) Az államadósság 2008-as emelkedését az IMF-EU-VB hitelcsomag egyszeri hatása okozta 22 11
Az IMF - Európai Bizottság Világbank hitelcsomag Számos elemzés rosszul számol a hitelcsomaggal, mivel Központi kormányzat adósságrátájának alakulása 2020-ig Adósságállomány a GDP arányában az elemzések nem veszik figyelembe a felvett, de még fel nem használt hitelrész hatását 80% 75% 70% 65% Tartalékokkal csökkentett adósságállomány a GDP arányában 60% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 23 Az ÁKK által valószínősített adósságpályák Pesszimista forgatókönyv esetén sem megy 80% fölé az adósságráta 2020-ig A k ö z p o n ti k ö lts é g v e té s a d ó s s á g a / G D P az U B S által b ec s ült adós s ágráta alak ulás a F o r r á s : UB S 24 12
III. Fejezet III. Változások az adósságkezelésben (A magyar adósságkezelés kilátásai) 25 A válság hatása az adósságkezelésre, a befektetıi bázis csökken Kötvénykibocsátás az IMF csomag után átmenetileg leállt. Az IMF hitel miatt Magyarország az egyik legstabilabb finanszírozású ország, de A belföldi és külföldi befektetıi bázis problémái 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 Külföldiek forint állampapír állománya 3 000 2 900 2 800 2 700 2 600 2 500 2 400 2 300 2 200 Biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapírállománya 2200 05.01 05.05 05.09 06.01 06.05 06.09 07.01 07.05 07.09 08.01 08.05 08.09 09.01 09.05 09.09 2005. I. 2005. III. 2006. I. 2006. III. 2007. I. 2007. III. 2008. I. 2008. III. 2009. I. Forrás: MNB (A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak) 26 13
Lakosság nettó pozíciója csökken Háztartások nettó pozíciója (eszközök-kötelezettségek) mrd Ft 17 000 16 000 15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 27 Belföldi megtakarítások nagy része az MNB-nél csapódik le Kéthetes jegybanki kötvény-állomány millió Ft 4000000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2007.01 2007.03 2007.05 2007.07 2007.09 2007.11 2008.01 2008.03 2008.05 2008.07 2008.09 2008.11 2009.01 2009.03 2009.05 2009.07 28 14
Magánnyugdíj-pénztárak állományának változása A magánnyugdíj-pénztári portfoliók állampapír hányada csökkent Magánnyugdíjpénztárak portfolóösszetétele (2005) Befektetési jegyek 10% Részvények 8% Bankszámla, készpénz 1% Egyéb 6% Kötvények (nem magyar állampapír) 2% Magánnyugdíjpénztárak portfolióösszetétele (2008) Befektetési jegyek 25% Bankszámla, készpénz 3% Egyéb 1% Kötvények (nem magyar állampapír) 5% Magyar állam papír 73% Részvények 14% Magyar állam papír 52% Forrás: PSZÁF 29 Az ÁKK reakciója Az alapvetı benchmarkok egyelıre a válság miatt nem változnak Elsıdleges csapásirány: Rugalmasabb reagálás a piaci igényekre Átmenetileg stratégiai helyett opportunista megközelítés 30 15
Technológiai és termékfejlesztések Inflációhoz kötött változó kamatozású kötvény a lakosságnak A piaci igényekre rugalmasan reagáló visszavásárlási aukciók Kötvényaukciók újraindítása áprilistól A jövıben pedig: Csereaukciók Dematerializált lakossági KTJ 31 Az ÁKK hosszú távú célkitőzése A teljes finanszírozás piaci alapúvá tétele Belföldi megtakarítások nagyobb hányadának állampapír-piacra terelése 32 16
Köszönöm a figyelmet! 33 17