KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1362/2008. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. október
I. Előzmények VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS ELŐTERJESZTÉS A Víz Keretirányelv előírásai szerint a tagállamoknak 2015-ig fenntartható módon jó állapotba kell hozniuk a felszíni és felszín alatti vizeket. A Víz Keretirányelv rendelkezéseit integrált módon, az érdekeltek széleskörű bevonásával és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel szükséges végrehajtani. Az Európai Unió tagállamainak 2009-re kell az első saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervet elkészíteniük, ami tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként elérhető a víztestek jó állapota. A hazai jogrendben a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát és a tervezés szabályait a Kormányrendelet határozza meg, amelynek a hatálybalépése óta eltelt idő alatt született eredmények, illetve gyakorlati tapasztalatok (minta-projektek, társadalmi konzultáció és a tervezés megkezdése révén) indokolttá teszik annak módosítását. II. Tartalmi összefoglaló A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) módosításának fő céljai az alábbiak: a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelv (továbbiakban: Víz Keretirányelv) implementációja feleljen meg az Európai Bizottság 2007/2249. számú kötelezettségszegési eljárásban megküldött felszólításának, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során eddig szerzett tapasztalatok épüljenek be a jogi szabályozásba, hozzájárulás a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv implementációjához, A felsoroltakon túl a vízgyűjtő gazdálkodási terv megvalósulása hozzájárul a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (továbbiakban: 2008/56 EK irányelv) foglalt célok teljesítéséhez. Az Európai Bizottság 2007/2249. számú kötelezettségszegési eljárásban megküldött felszólításával összefüggésben sor kerül majd: - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), - a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet, továbbá - az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet módosítására is. A kötelezettségszegési eljárás felszólításának megfelelően az előterjesztés mellékleteként szereplő kormányrendelet-tervezet a környezeti célkitűzések kapcsán (Víz Keretirányelv 4. cikk 1. bekezdés) intézkedik az elsőbbségi anyagok általi szennyezések fokozatos csökkentéséről a Korm. rend. 5. (1)
bekezdés d) pontja, 18. (9) bekezdés c) pontja és 2. melléklet 10. 8 pontja módosításával, pontosítja a védett területek fogalmát (Víz Keretirányelv 6. cikk, IV. melléklet) a Korm. rend. 14. (1) bekezdésének kiegészítésével, az intézkedési programok kapcsán (Víz Keretirányelv 11. cikk (3) bekezdés k) pont) rendelkezik az elsőbbségi anyagok listájában meghatározott anyagok által a felszíni vizekben okozott szennyeződések kiküszöbölésére szolgáló intézkedésekről (Korm. rend. 5. (1) bekezdés d) pontja, 18. (9) bekezdés c) pontja és 2. melléklet 10. 8 pontja módosítása) intézkedik a műszaki berendezésekből származó jelentős szennyezőanyag veszteség kibocsátásának megelőzéséről (Víz Keretirányelv 11. cikk (3) bekezdés l) pont) a Korm. rend. 18. (9) bekezdés d) pontja által rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyek akkor szükségesek, ha a megállapítható, hogy a célkitűzések nem valósíthatók meg (Víz Keretirányelv 11. cikk (5) bekezdés) a Korm. rend. 18. -ának (11) bekezdéssel történő kiegészítésével, rendelkezik az intézkedési programok felülvizsgálatáról (Víz Keretirányelv 11. cikk (8) bekezdés) a Korm. rend. 21. (7) bekezdésében. A Korm. rend. hatályba lépése óta jelentős mértékben felgyorsult a Víz Keretirányelv hazai végrehajtása. Elkészültek a Zagyva-Tarna, a Felső-Tisza és a Hernád vízgyűjtőkre vonatkozó mintatervek, és megkezdődött a Víz Keretirányelvnek megfelelő, minden tervezési alegységre kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának összeállítása. Az eddigi feladatok teljesítése, valamint azok során folytatott társadalmi konzultációk folyamán szerzett tapasztalatok segítik a folyamatban lévő tervezést, és ezen keresztül az Európai Unió által előírt kötelezettségeink teljesítését. A Korm. rend. kiegészül további definíciókkal, amelyek megteremtik a magyar vízgyűjtőgazdálkodási tervezés és a Víz Keretirányelv által használt fogalmak között az összhangot. A korábbi ún. részegységek helyett, azok felosztásával 42 tervezési alegység jön létre. A tervezési alegységek közvetlenül integrálódnak a magyarországi négy részvízgyűjtőbe, így a Duna közvetlen részvízgyűjtő 16 alegységre, a Tisza részvízgyűjtő 21 alegységre, a Dráva részvízgyűjtő 3 alegységre és a Balaton részvízgyűjtő 2 alegységre tagozódik. A tervezet kijelöli a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésért felelős környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, hozzárendelve a megfelelő tervezési szinteket (alegység, részvízgyűjtő, ország). Tartalmazza továbbá a tervezet a teljes Duna vízgyűjtőkerületen belüli nemzetközi együttműködés Víz Keretirányelv és az ún. tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv által előírt mechanizmusokat. A felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12- i 2006/118/EK irányelv által támasztott követelmények miatt szükséges a vízgyűjtőgazdálkodási terv tartalmának további részletezése. A módosítás a Víz Keretirányelvvel összhangban nagyobb figyelmet fordít az ivóvíz kivételére kijelölt víztestekre, és pontosításokat tartalmaz a szennyező anyagok vízbe jutásának megelőzésére vonatkozóan. A tervezet hatályon kívül helyezi a felszíni vizek tipológiájával foglalkozó mellékletet, ugyanis azt a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendeletben kívánja megjelentetni az előterjesztő.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv környezetre gyakorolt hatásai vizsgálatának szükségességéről az utóbbi időben egymásnak ellentmondó vélemények hangoznak el szakmai körökben, így a Korm. rend. módosításának kapcsán is. A helyzet tisztázása érdekében szükséges leszögezni, hogy a vita során hivatkozott, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2/2005. Korm. rendelet) a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelvnek (továbbiakban: 2001/42/EK irányelv) való megfelelést szolgálja. A 2001/42/EK irányelv preambulumában, illetve 1. cikkében található, az irányelv szellemiségére vonatkozó útmutatás megegyezik a Víz Keretirányelvben foglaltakkal is, amelynek értelmében a cél a környezet magas szintű védelmének biztosítása. Az irányelv eljárási jellegű, az egyeztetés kötelezettségét írja elő, és a benne foglalt követelményeket be kell illeszteni a tagállamok meglévő eljárásaiba. A preambulum 9. pontja értelmében a vizsgálat felesleges megismétlődésének elkerülése végett a tagállamoknak adott esetben számolniuk kell azzal a ténnyel, hogy a vizsgálatokat a tervek hierarchiájának különböző szintjein fogják elvégezni. Abban az esetben, ha a környezeti hatások vizsgálatát a 2001/42/EK irányelv és egyéb közösségi rendelkezések (pl. a Víz Keretirányelv) egyaránt kötelezővé teszik, a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése végett a tagállamok a vonatkozó közösségi jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő összehangolt vagy együttes eljárásról rendelkezhetnek. Ennek megfelelően a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a környezeti vizsgálat összhangban készül el. A Területi Vízgazdálkodási Tanácsról szóló 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet hatályon kívül helyezése és a vízgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazásának megfelelően új rendelet megalkotása szükséges. (A felhatalmazás megadása érdekében a Vgtv. módosítása folyamatban van.) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység terv a területi vízgazdálkodási tanács, a részvízgyűjtő szintű terv az illetékes részvízgyűjtő vízgazdálkodási tanács, az országos szintű terv az Országos Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával kerül elfogadásra, amely tanácsok a 2/2005. Korm. rendeletben meghatározott, a területileg megfelelő szintű környezet védelméért felelős szervekből állnak majd. Így az irányelvben foglaltak értelmében a különböző tervek vizsgálatát megfelelő szinten végzik el, amely hatékonnyá teszi és meggyorsítja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elfogadását, továbbá a 2/2005. Korm. rendeletben meghatározottnál erősebb jogosítványokat biztosít a környezet védelméért felelős szervek számára. III. A kormányprogramhoz való viszony A szabályozás összhangban áll a kormányprogram Kevesebb, de minőségi jogszabály programpontjában vázolt elképzelésekkel. IV. Várható szakmai hatások Az egységes, egyértelmű jogszabályi rendelkezések elősegítik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladat határidőre történő elvégzését és az EU jogszabályoknak való megfelelést. V. Várható gazdasági hatások A tervezetnek közvetlen költségvetési kihatása nincs.
VI. Várható társadalmi hatások A Víz Keretirányelv céljainak elérése érdekében a legfontosabb eszköz a vízgyűjtőgazdálkodási terv, amelynek végrehajtása biztosítja a vizek jó állapotának elérését 2015-re. Az egyértelmű szabályok megteremtésének eredményeként a terv hatékonyabban szolgálja e célkitűzést. VII. A társadalmi partnerekkel folytatandó egyeztetések menetrendje A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabálytervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi partnerek észrevételeiket eljuttathatják a szaktárca részére. A jogszabálytervezet közvetlenül is megküldésre kerül a következő társadalmi szervezeteknek. WWF Magyarország Duna Környezetvédelmi Fórum HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület GWP Magyarország Alapítvány VIII. Kapcsolódások A tervezet a 3. számú mellékletben felsorolt közösségi joganyagnak való megfelelést szolgálja. IX. Fennmaradt vitás kérdések X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban) A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: XI. Megjegyzések
Melléklet a KvVM/KJKF/1362/2008. számú tervezethez A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. -a (7) bekezdésének o) pontja alapján figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. (1) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint 14. és 15. -ára a következőket rendeli el: 1. (1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: c) részvízgyűjtő: földrajzilag lehatárolt terület, amelyről a felszíni vizek vízfolyások és a felszínen lefolyó egyéb vizek, illetőleg tavak összességén keresztül egy vízfolyás egy pontjához jutnak; a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés vonatkozásában a Duna közvetlen részvízgyűjtő, a Tisza részvízgyűjtő, a Dráva részvízgyűjtő és a Balaton részvízgyűjtő területe; d) vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatok ellátásának az 1. mellékletben meghatározott legkisebb területi egysége; (2) Az R. 2. -ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: f) felszíni víztest: a felszíni vizek lehatárolt, különálló, jelentős eleme (így például a tó, tározó, folyó, patak, csatorna) vagy ezek egy része, szakasza; (3) Az R. 2. -ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: m) jó ökológiai állapot: a felszíni víztest állapota, külön jogszabálynak megfelelő osztályozás szerint. (4) Az R. 2. -a a következő t) ponttal egészül ki: t) Duna közvetlen részvízgyűjtő: Magyarország területén a Dunához tartozó részvízgyűjtő a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének kivételével. Az R. 3. -ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 2. (2) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva, valamint a Balaton részvízgyűjtőre, továbbá ezeken belül összesen
negyvenkét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes módszertannal kell elkészíteni. (3) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A miniszter irányításával a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység tervét a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a külön jogszabály szerinti területi vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával az 1. számú mellékletben meghatározott környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG), b) a részvízgyűjtő szintű tervet a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a külön jogszabály szerinti Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával a miniszter által kijelölt KÖVIZIG, c) az országos szintű tervet az Országos Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) állítja össze. (4) A (3) bekezdés c) pontja szerint elkészített tervet a miniszter - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - rendeletben hirdeti ki. (1) Az R. 3. -ának (5) bekezdése a következő d)-g) ponttal egészül ki: 3. [(5) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza különösen:] d) a külön jogszabály szerint meghatározott (K) szennyezettségi küszöbértékeket és a meghatározásukra vonatkozó információk összefoglalását; e) a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásáról készült, e rendelet 2. számú melléklete szerint összeállított összefoglalót; beleértve a szennyezett területekről származó szennyeződési csóvák hatásának értékelését is; f) a jelentős és tartósan romló tendenciák azonosításának és visszafordítása érdekében a külön jogszabály előírásainak megfelelően hozott intézkedések összefoglalóját; g) a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározását, beleértve annak magyarázatát, hogy a felszín alatti vizek minőségi előírásainak vagy (K) szennyezettségi küszöbértékeinek az egyes mintavételi pontokon mért túllépését a végső meghatározásnál milyen módon vették figyelembe. (2) Az R. 3. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (7) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban kell elvégezni. (8) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalmi elemei kiegészíthetőek az egyes tervezési egységekre (ország, részvízgyűjtő, alegység), ágazatra, víztípusra irányuló részletesebb programokkal vagy gazdálkodási tervekkel a sajátos vízgazdálkodási problémák megoldása érdekében.
4. (1) Az R. 4. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) A tervnek összhangban kell lennie a teljes Duna vízgyűjtőkerületre vonatkozó követelményekkel és feladatokkal, amelyeket a Duna Védelmére és Fenntartható Használatára irányuló Együttműködésről szóló Egyezmény Nemzetközi Bizottsága határoz meg, valamint meg kell felelni a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (továbbiakban: 2008/56 EK irányelv). (2) A környezeti célkitűzéseket meghatározó követelmények, így különösen a külön jogszabály szerinti (K) szennyezettségi küszöbértékekre, és az intézkedési programok előkészítése során a határokkal osztott vizekre vonatkozóan együtt kell működni az EU szomszédos tagállamaival a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kapcsolatokban kötött két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások szabályai szerint. A nem EU tagállamok esetében is törekedni kell a koordinációra, és a víztestek Magyarországra eső részén biztosítani kell e rendelet szabályainak alkalmazását. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően biztosítani kell, hogy a határszelvényekben a vizek állapota hátrányosan ne változzon, továbbá, hogy a kölcsönös intézkedések eredményeként a vizek jó állapotára jellemző adottságok alakuljanak ki. Az R. a következő 4/A. -sal egészül ki: 5. 4/A. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozója a) az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak, b) a részvízgyűjtőre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnak, c) a tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak küldi meg. Az R. 5. -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 6. [(5) A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a vízgyűjtőgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell:] d) a vizekre, vízi környezetre a külön jogszabály szerint kockázatot jelentő anyagok (elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, egyéb veszélyes és kockázatos anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket; Az R. 12. és 13. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 7.
12. (1) A vízgyűjtőre jellemző környezeti, vízgazdálkodási és ezzel összefüggő egyéb, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma szempontjából lényeges adatok megismerése és elemzése körében meg kell határozni a felszíni és felszín alatti víztestek elhelyezkedését, határait, valamint meg kell adni azok jellemzését a (2) és (3) bekezdések alapján: (2) A felszíni víztestekre vonatkozóan a) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint, a mesterséges és erősen módosított felszíni víztesteket külön megjelölve kell a tervben nyilvántartani; b) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint elkülönítve a külön jogszabály szerint meghatározott típusokba kell besorolni; c) a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek esetében a maximális ökológiai potenciált a hozzájuk leginkább hasonló típus kiváló ökológiai állapota jellemzőinek figyelembevételével, hasonló típus hiányában modellezéssel, szakértői becsléssel kell meghatározni; d) nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai és fizikai, valamint kémiai viszonyait, amelyek az adott ökológiai állapotot jellemzik; e) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiváló ökológiai állapothoz, illetve a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekkel jellemezhető referencia-területeket; f) nyilvántartásba kell venni az olyan terhelésekre vonatkozó adatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenként és összességükben érintik, érinthetik; g) az f) pont alkalmazása során különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokat, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátásokat, továbbá a jelentős vízkivételeket, illetőleg ezeknek a vízmérlegre gyakorolt hatását, és az azonosítható morfológiai változásokat kell figyelembe venni. (3) A felszín alatti víztestek első jellemzése során a külön jogszabályban meghatározottak szerint értékelni kell az azok használatából eredő hatásokat, így különösen: a) a bizonyított és valószínűsíthető terheléseket és vízkivételeket; ezen belül aa) a nem pontszerű (diffúz) és a pontszerű szennyezőforrásokat, ab) a vízkitermelést és a mesterséges visszatáplálást, b) a fedőréteg jellegét, figyelemmel a felszín alatti víz utánpótlását biztosító vízgyűjtőre; c) azon felszín alatti víztesteket, amelyektől a felszíni vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák közvetlenül függenek; d) az első jellemzést követően a kockázatos és országhatárral osztott víztestek esetében további jellemzést kell készíteni a környezeti célkitűzések elérésére teendő intézkedések meghatározására. 13. A 12. szerinti elemzéseket és vizsgálatokat legkésőbb 2013. december 22-ig és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint módosítani, illetve kiegészíteni. Készítette: dr. Gayer József, dr. Balásházy László, dr. Hagymásy Márta, dr. Kapitány Gabriella, 8. Az R. 14. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 14. (1) A környezeti elemek, természeti értékek védelme, továbbá a vizek hasznosítását, a vízigények kielégítését szolgáló követelmények érvényesítése szempontjából megkülönböztetett védelmet igénylő területekről a külön jogszabályok figyelembevételével
készült nyilvántartást a miniszter által kijelölt szerv naprakész állapotban tartja. A nyilvántartást az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI) IV. mellékletében a védett területek jegyzékére meghatározott előírások szerint kell vezetni. (1) Az R. 18. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 9. [(18) Az alapintézkedések körében a programnak tartalmaznia kell:] c) az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, illetve szabályozásokat, amelyek figyelembe veszik a szennyezés kombinált megelőzéséről, a települési és ipari szennyvízkezelésről, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit. (2) Az R. 18. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó (beleértve a megelőző, ösztönző, korlátozó vagy tiltó) intézkedéseket. (3) Az R. 18. -a (9) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [(9) A programban egyebek mellett ki kell térni:] c) a jelentős kockázatot jelentő - külön jogszabályban meghatározott - elsőbbségi anyagok által a felszíni vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló intézkedésekre, illetőleg ezek szükség szerinti megalapozására; d) a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák), továbbá a műszaki berendezésekből származó jelentős szennyezőanyag-veszteség hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését. (4) Az R. 18. -ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (12) bekezdéssel egészül ki: (11) Ha a megfigyelések vagy egyéb adatok jelzik, hogy a víztestekre az 5. -ban meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el, a) meg kell vizsgálni a lehetséges sikertelenség okait, b) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a vonatkozó engedélyeket, c) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a monitoring programokat, d) ha szükséges, kiegészítő intézkedéseket kell hozni a célkitűzések elérése érdekében, beleértve esetleges szigorúbb környezetminőségi előírásoknak a VKI V. mellékletében foglalt eljárás szerinti megállapítását is. (12) Az intézkedési program végrehajtásáról az érintett miniszterek gondoskodnak.
10. Az R. 19. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 19. (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre - különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységenként érintett vízhasználók - megismerhessék és véleményezhessék. 11. Az R. 20. -a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott kötelezettségek teljesítése érdekében a miniszter] a) bejelenti az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása szempontjából hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveket, azoknak a VKI 1. mellékletében meghatározott adatait, bejelenti továbbá a 2008/56/EK megvalósításáért felelős közigazgatási szerveket, valamint az ezekben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított három hónapon belül; 12. Az R. 21. -ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (7) A 18. -ban meghatározott intézkedési programot 2009. december 22-ig kell kidolgozni, és legkésőbb 2012. december 22-ig érvényre kell juttatni. Az intézkedési programot 2015. december 22-ig, és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén korszerűsíteni. Minden új, vagy felülvizsgált intézkedést, amely a korszerűsített program része, a programba illesztést követő 3 éven belül érvényre kell juttatni. 13. (1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép. (2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. Záró rendelkezések 14.
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. Megkülönböztetett védelem alatt álló területek alcíme helyébe az Ivóvíz kivételre kijelölt víztestek és megkülönböztetett védelem alatt álló területek alcím, a A védett területek, valamint a felszíni és felszín alatti vizek állapotának monitoringja alcím helyébe A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a védett területek állapotának monitoringja alcím, a 15. - ának (2) bekezdésében az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI) szövegrészének helyébe a VKI szövegrész, a 19. -a (2) bekezdése b) pontjának problémák szövegrésze helyébe kérdések szövegrész lép. (2) Ez a rendelet 2009. április 1-jén hatályát veszti. (3) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelvének, az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118 EK irányelvének, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek 1. számú melléklet a /2008. ( ) Korm.rendelethez [1. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez] Részvízgyűjtő / alegység Tervezet összeállító KÖVÍZIG 1 Duna közvetlen részvízgyűjtő ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-1 Szigetköz ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-2 Rábca és a Fertő ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-3 Rába NYUDU-KÖVÍZIG, Szombathely 1-4 Marcal ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-5 Bakony-ér és Concó ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-6 Általér ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-7 Gerecse ÉDU-KÖVÍZIG, Győr 1-8 Ipoly KDV-KÖVÍZIG, Budapest 1-9 Közép-Duna KDV-KÖVÍZIG, Budapest 1-10 Duna-völgyi-főcsatorna ADU-KÖVÍZIG, Baja 1-11 Sió KÖDU-KÖVÍZIG, Székesfehérvár 1-12 Kapos KÖDU-KÖVÍZIG, Székesfehérvár 1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony KÖDU-KÖVÍZIG, Székesfehérvár 1-14 Velencei-tó KÖDU-KÖVÍZIG, Székesfehérvár 1-15 Alsó-Duna jobb part DÉDU-KÖVÍZIG, Pécs 1-16 Felső-Bácska ADU-KÖVÍZIG, Baja 2 Tisza részvízgyűjtő KÖTI-KÖVÍZIG, Szolnok 2-1 Felső-Tisza FETI-KÖVÍZIG, Nyíregyháza 2-2 Szamos-Kraszna FETI-KÖVÍZIG, Nyíregyháza 2-3 Lónyay-főcsatorna FETI-KÖVÍZIG, Nyíregyháza 2-4 Bodrogköz É-KÖVÍZIG, Miskolc 2-5 Tokaj-hegyalja É-KÖVÍZIG, Miskolc 2-6 Sajó a Bódvával É-KÖVÍZIG, Miskolc 2-7 Hernád, Takta É-KÖVÍZIG, Miskolc 2-8 Bükk és Borsodi-Mezőség É-KÖVÍZIG, Miskolc 2-9 Hevesi-sík KÖTI-KÖVÍZIG, Szolnok 2-10 Zagyva KÖTI-KÖVÍZIG, Szolnok 2-11 Tarna É-KÖVÍZIG, Miskolc 2-12 Nagykőrösi-homokhát KÖTI-KÖVÍZIG, Szolnok 2-13 Kettős-Körös KÖR-KÖVÍZIG, Gyula 2-14 Sebes-Körös KÖR-KÖVÍZIG, Gyula 2-15 Berettyó TI-KÖVÍZIG, Debrecen 2-16 Hármas-Körös KÖR-KÖVÍZIG, Gyula 2-17 Hortobágy-Berettyó TI-KÖVÍZIG, Debrecen 2-18 Nagykunság KÖTI-KÖVÍZIG, Szolnok 2-19 Kurca ATI-KÖVÍZIG, Szeged 2-20 Alsó-Tisza jobb part ATI-KÖVÍZIG, Szeged 2-21 Maros ATI-KÖVÍZIG, Szeged 3 Dráva részvízgyűjtő DÉDU-KÖVÍZIG, Pécs 3-1 Mura NYUDU-KÖVÍZIG, Szombathely 3-2 Rinya-mente DÉDU-KÖVÍZIG, Pécs 3-3 Fekete-víz DÉDU-KÖVÍZIG, Pécs 4 Balaton részvízgyűjtő KÖDU-KÖVÍZIG, Székesfehérvár 4-1 Zala NYUDU-KÖVÍZIG, Szombathely 4-2 Balaton közvetlen KÖDU-KÖVÍZIG, Székesfehérvár
2. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez] I. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma 1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása 1.1. felszíni vizek esetében: a) a víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása, b) az al-ökorégiók és a felszíni víztest-típusok térképi ábrázolása, c) a felszíni víztest típusok referencia viszonyainak azonosítása; 1.2. felszín alatti vizek esetében a felszín alatti víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása. 2. az emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása a következő tartalommal: 2.1 felszíni vizek esetében a) a pontszerű szennyezőforrások számbavétele, b) a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások számbavétele a területhasználat összefoglalásával együtt, c) a víz mennyiségi állapotára ható környezethasználatok számbavétele a vízkivételekkel együtt, d) az emberi tevékenységből származó, a víz állapotára gyakorolt egyéb hatások elemzése; 2.2 felszín alatti vizek esetében a) a pontszerű, a nem pontszerű szennyező források és a szennyezett területek számbavétele a területhasználat összefoglalásával, b) a víz mennyiségi állapotát befolyásoló környezethasználatok számbavétele a közvetlen és közvetett vízkivételekkel együtt, c) a víz hőmérsékleti viszonyait befolyásoló környezethasználatok számbavétele, d) a víz állapotának meghatározásáról szóló összefoglaló, e) a víz mennyiségi, kémiai és hőmérsékleti állapotában mutatkozó romló és javuló tendenciák bemutatása, f) a szennyezőforrásokhoz, szennyezett területekhez kapcsolódó szennyezettségi csóvák jellemzése, hatásának értékelése. 3. az ivóvízkivételre kijelölt területek, és a védett területek e rendelet 14. -a szerinti azonosítása és térképi ábrázolása; 4. a vizek állapotának megfigyelésére a 15. szerint létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása: 4.1. felszíni vizek esetében a megfigyelés kiterjed: a) a meder morfológiai viszonyaira, víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli, b) az ökológiai és kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra; 4.2. felszín alatti vizek esetében a megfigyelés kémiai, mennyiségi és fizikai állapotra terjed ki; 4.3. a védett területek esetében a fenti megfigyeléseket ki kell egészíteni azoknak a jellemzőknek a megfigyelésével, amelyeket az egyes védett területek kijelöléséről szóló jogszabályok előírnak; 5. a külön jogszabály szerint kialakított monitoring programok eredményeinek bemutatása térképi formában a következőkről: 5.1. a felszíni vizek állapota (ökológiai és kémiai); 5.2. a felszín alatti vizek állapota (kémiai és mennyiségi); 5.3. a védett területek állapota; 6. az 1-5. pontokban előírt térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben, digitális térképi adatbázisban, Egységes Országos Vetületi koordinátákkal meghatározva; Készítette: dr. Gayer József, dr. Balásházy László, dr. Hagymásy Márta, dr. Kapitány Gabriella,
7. a felszíni és felszín alatti vizekre és a védett területekre a külön jogszabályokban e rendelet 5. -a szerint megállapított környezeti célkitűzések listája, 8. az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk 7-10. szerinti részletezése; 9. összefoglaló leírás a vízhasználatoknak a 16. és 17. -ok szerinti gazdasági elemzéséről; 10. a 18. szerint kidolgozott intézkedési programok összefoglalása, beleértve - azokat az intézkedéseket, amelyekkel az 5. (1) bekezdésben megállapított célkitűzések teljesíthetők; - azoknak az intézkedéseknek az összefoglalását, amelyeket azokkal a víztestekkel kapcsolatban kell meghozni, amelyeknél az 5. (1) bekezdésében és a külön jogszabályban megfogalmazott célkitűzések nem teljesíthetők; - azon intézkedések összefoglalását, amelyeket az olyan víztestekkel kapcsolatban kell meghatározni, amelyek esetében valószínűtlen, hogy teljesülnek az 5. -ban meghatározott célkitűzések. 10.1. a vizek védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásához szükséges intézkedések összefoglalása; 10.2. a vízhasználatokkal, illetőleg a vizek védelmével kapcsolatos költségmegtérülés elvének érvényesülése és érvényesítése, figyelemmel az ezt célzó és szolgáló intézkedésekre; 10.3. az ivóvízbázisok, és az ivóvízkivételekre kijelölt felszíni víztestek védelmének érdekében tett intézkedések összefoglalása; 10.4. a vízhasználatokhoz, vízkivételekhez és a használt vizek elvezetéséhez, valamint a vízimunkák elvégzéséhez szükséges hatósági (vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi) engedélyezés rendszerére vonatkozó jogszabályok - ideértve a döntés alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezéseket - megjelölése; 10.5. a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel engedélyezett felszín alatti vízbe való közvetlen bevezetések felsorolása; 10.6. a területhasználat megváltoztatását szabályozó jogszabályok megjelölése; 10.7. a külön jogszabályban meghatározott elsőbbségi anyagok által a vizekben okozott szennyezés megszüntetésére tett intézkedések összefoglalása; 10.8. a vizek állapotát befolyásoló környezeti károk megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása; 10.9. a balesetszerű szennyezések hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása; 10.10. a környezeti célkitűzések teljesítése érdekében tett kiegészítő intézkedések összefoglalása; 11. azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg, az alábbi adattartalommal: 11.1. a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok számára, valamint az ilyen osztályozáshoz hozzájáruló szennyező anyagokra és szennyezési indikátorokra vonatkozó információ, beleértve a megfigyelt koncentrációkat/értékeket; 11.2. a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek mindegyikére vonatkozó információk, különös tekintettel a víztestek méretére, a felszín alatti víztestek, valamint az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolatra, és a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestekben lévő természetes háttérkoncentrációkra; 11.3. a (K) szennyezettségi küszöbértékek, meghatározásuk módja, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztest-csoport szintjén kell-e alkalmazni; 11.4. Az emberi tevékenység eredményeként a felszín alatti vízben kialakuló sósvíz-koncentrációk tekintetében annak indokolása, hogy a szulfátra és kloridra, vagy a vezetőképességre vonatkozó küszöbértékek megállapítására került sor. 11.5. a küszöbértékek és az alábbiak közötti viszonyra vonatkozó információk: 11.5.1. a természetben előforduló anyagok esetében a megfigyelt háttérkoncentrációk, 11.5.2. a környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten fennálló vízvédelmi előírások, valamint 11.5.3. a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ. 12. az egyes részvízgyűjtőkre, azok részeire, egyes témakörökre vagy víztípusokra vonatkozó részletes programok és tervek jegyzéke, azok tartalmának összefoglalásával; Készítette: dr. Gayer József, dr. Balásházy László, dr. Hagymásy Márta, dr. Kapitány Gabriella,
13. a közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása azok eredményei és az eredményekből következően a tervben végrehajtott változtatások; 14. a közvélemény tájékoztatásához felhasznált dokumentumok, a 18. (6) és (7) bekezdései szerint elfogadott szabályozások, intézkedések, valamint a 15., illetőleg a külön jogszabály szerinti monitoring hálózat adatainak hozzáférési helyei; 15. a hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai; 16. mindazok a dokumentumokat, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmaként ír elő. II. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során beépítendő további tartalmi elemek 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta végzett változtatások, korszerűsítések összefoglalása, beleértve a 7-10. szerint végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalást is; 2. a környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladás számbavétele, továbbá az előző terv időszakára vonatkozó monitoring eredményeinek térképi bemutatása és részletes indoklás minden olyan környezeti célkitűzéshez, amelyet nem lehetett elérni; 3. előző vízgyűjtő-gazdálkodási tervben előirányzott, nem végrehajtott intézkedések összefoglalása és a végrehajtás elmaradásának indokolása; 4. a vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta elfogadott közbenső intézkedések összefoglalása; 5. a külön jogszabály szerint megállapított küszöbértékeket érintő változásokról szóló jelentés. Készítette: dr. Gayer József, dr. Balásházy László, dr. Hagymásy Márta, dr. Kapitány Gabriella,
3. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez] Az intézkedési program tekintetében kötelezően figyelembe veendő hatályos jogszabályok köre A Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről A Tanács 80/778/EGK irányelve (1980. július 15.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről A Tanács 96/61/EK irányelve (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről A Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról Készítette: dr. Gayer József, dr. Balásházy László, dr. Hagymásy Márta, dr. Kapitány Gabriella,
II. Határozati Javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Készítette: dr. Gayer József, dr. Balásházy László, dr. Hagymásy Márta, dr. Kapitány Gabriella,