A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai és a vízfolyások morfológiai állapota szerint Intézkedés Árvízvédelmi célja lehetséges előnyök lehetséges hátrányok / nem Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Töltés áthelyezés A töltés áthelyezésével a hullámtér kiszélesedik, több helyet biztosítva az árvíz levonulásának. Töltésmagasítás, megerősítés A töltések emelésével, erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását. új töltés építése Értékes árterület árvízi veszélyeztetettségének csökkentése új töltés nő az árhullámok esetén vízzel borított terület nagysága, nagyobb területen terül szét a vízfolyás által szállított hordalék. a töltésmagasítás megakadályozza, hogy víz jusson a folyó felől a mentett oldalra, amire leginkább nem extrém árvíz, hanem kisebb árhullámok esetén van szükség és lehetőség. A lehetőséget viszont fenn kell tartani, mert a mentett oldal vízellátása romlik, egyre kevesebb a csapadék és a szárazodás jegyei szinte mindenhol jelentkeznek. Hol van olyan értékes árterület Magyarországon, amit még nem védenek árvízvédelmi töltések? Milyen szempontból értékesek nem nem Megjegyzés [g1]: Az ÁKKT-ról közzétett intézkedések a tényleges terepi beavatkozások rendkívül leegyszerűsített változatai. Az intézkedések érdemi értékelése emiatt nagyon nehéz. A társadalmasítás során elvárhatónak tartjuk, hogy bemutassák az intézkedéseknek azokat a részletes elemzéseit, mely többek között elemzik az intézkedések hatásait, a VGT intézkedésekkel való kapcsolódást, a beruházás és a fenntartás költségeit, a beavatkozás időigényét. Ezeket a KEOP 2.5.0-B Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése projekt 2014.01.30-ai konferenciáján a szerkezeti intézkedésekről szóló előadás is bemutatta, és elérhető a projekt honlapján. Javasoljuk, hogy az akkor közzétett információkat most is bocsássák nyilvánosságra a véleményalkotás megkönnyítése érdekében. Megjegyzés [g2]: A nem-szerkezeti intézkedések teljes mértékben hiányoznak a közzétett anyagokból. Az ÁKKT-ról közzétett korábbi dokumentumokban ezek még szerepeltek. Kérjük a mostani fázisban is bemutatni ezeket, hiszen hatékonyságuk szerint, és az integrált tervezés szempontjából ezeknek kiemelkedő szerepük van.
építésével. ezek az árterületek? Új töltés építése lecsökkenti a vízfolyás mederfejlődésének lehetőségét, és elzárja a folyót a hullámtértől. A jelenleginél keskenyebb sávba szorítja be a vízfolyást, növeli a lefolyás sebességét, ezért medermélyülés kezdődik, a hordalék pedig a folyómeder és az árvízvédelmi töltés között rakódik le. Ez a hordalék feltölti a mellékágakat és a hullámteret. Árvízszint csökkentéssel kapcsolatos intézkedések Víztározás, vízvisszatartás a mederben (meglévő tározó is) árhullámcsökkentés oldaltározóban, vésztározóban Az árvízi víztömeget medertározóban ideiglenesen be lehet tározni. Csökkenti az alvízi árhullámcsúcsot. Az árhullám egy részének kivezetésével az ávízszint csökkenthető. Lehet árhullámok idején rendszeresen elöntött terület és lehet csak Szabályozott vízkivezetéssel sok folyó mentén lehetőség van a mentett oldalon való víztározásra. A mentett oldali tározás akkor jár a legnagyobb előnyökkel, ha nem mesterséges gátak A mederben való tározás keresztirányú mű építését követeli meg a vízfolyáson. Ez nemcsak árhullámok, hanem kis vízállások esetén is gátat szab a vízfolyásnak. A duzzasztó mű lerontja a folyó morfológiai állapotát, a duzzasztott térben feltöltődést okoz, és állóvízhez hasonló viszonyok jönnek létre. Megakadályozza az élőlények számára az átjárhatóságot, ezért gátat képez az élőlények számára. A tározás mesterségesen kiépített tározókban zajlik, melynek területét vésztározásra használják. A vésztározókat vízhiányos időszakokban nem lehet alkalmazni vízmegtartásra, csak rendkívüli árhullámok nem Megjegyzés [g3]: Ennél az intézkedési típusnál javasoljuk, hogy sokkal inkább kerüljenek előtérbe a természetes vízvisszatartásra alkalmazott módszerek. Az EU Blueprint for safeguard Europe s water resources dokumentuma felismerte ennek jelentőségét, és a módszerek alkalmazására gyakorlati szempontokat szem előtt tartó útmutató (practical guidance) készült, mely a www.nwrm.eu oldalon érhető el. A természetes vízvisszatartás módszereinek kiemelkedő előnye, hogy hozzásegít az integrált megoldásokhoz. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az ÁKKT keretében ezeket alkalmazzák a VGTvel való összhang céljából. Ezen kívül a közös érdekek és intézkedési lehetőségek beazonosítása céljából a vízfolyások mentén területkezeléssel, gazdálkodással foglalkozók bevonása ás tájékoztatása is szükséges.
HIÁNYZÓ intézkedések: természetes vízvisszatartási módszerek, melyeket az EU Bizottság felkérésére zajló projekt keretében számba vettek, értékeltek és alkalmazási lehetőségeiket megvizsgálták: www.nwrm.eu; rendkívüli árhullámok idején elöntött ún. vésztározó. között, hanem természetes mélyfekvésű területeket árasztanak el. Ez a szabályozások előtt vizenyős területek jelenlegi állapotának javulásához vezethet. befogadására alkalmasak. A tározó területén ezért a korábbiakhoz hasonlóan leggyakrabban intenzív szántóföldi művelés zajlik. Megjegyzés [g4]: Magyarázatképp lásd a természetes vízvisszatartás módszereiről szóló gyakorlati útmutatót: http://www.nwrm.eu/guide-hu/#13/z http://www.nwrm.eu/guidehu/#1/z Nagyvízi mederbeni intézkedések Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása ökológiai, és természetvédelmi szempontok figyelembevételével Az árvíz levezetés szempontjából nem megfelelő területhasználatok megszűntetése művelési ág váltással, illetve a területhasználati mód változtatásával. Beletartozik az üdülőterületek szabályozása is. Figyelembe veendő egyéb szempontok: ökológiai állapot, a hullámtérről eltűnnek azok a területhasználatok, melyek az őshonos fajok, kiemelkedően fontos élőhelyek, vagy védett területek állapotát veszélyeztetik. Pl. szántóföldi művelés műtrágya használattal, illegális horgászat illegálisan épített horgászállásokból. Olyan művelési ágat vezetnek be, mely nem akadályozza a levezetési sávokban előírt vízmozgást, de tájidegen fajokból álló társulások betelepítésével jár. Pl. nemes nyár ültetvények. A művelési ág váltásra szóló javaslatok csak a hullámtérre korlátozódnak és a mentett oldalra nem. A vízfolyások és hullámterek ;
természetvédelem, hordalékés tápanyagvisszatartás. kapcsolata ennek az intézkedésnek a hatására nem fog javulni, nagyon sok vízfolyásnál a hullámtér is egyre szárazabb a gyakori kisvizek miatt. HIÁNYZÓ intézkedés: területhasználat módosítása a hullámtéren kívül. A területhasználat módosítását nem csak a hullámtérben érdemes alkalmazni. A mentett oldali területhasználat is jelentősen befolyásolja a lefolyást, a hegy-, domb-, síkvidéki vízgyűjtőkön egyaránt. Ezt a KEOP 2.5.0-B Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése projekt 2014.01.30-ai konferenciáján a szerkezeti intézkedésekről szóló előadás is bemutatta. Szükségesnek látjuk az ott részletesen felsorolt és bevezetésre javasolt tájhasználati típusok részletes bemutatását. A növényzet átalakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével Lefolyási akadályok megszűntetése a túl sűrű aljnövényzet visszaszorítása. invazív növényfajok eltűnnek a hullámtérről; a fenntartás helyi közösségeknek megélhetést nyújtó gazdálkodási módok meghonosodását teszi lehetővé. a lefolyási sávok kijelölése nincs tekintettel a természeti értékekre, védettségi státuszra, és a védett élőhelyek áldozatul esnek a műszaki szempontból kívánatos vízlevezetési feltételek miatt szorgalmazott növényírtásnak. A levezetési sávokban előírt lefolyási paraméterek biztosítása miatt az őshonos növényzet megtelepedésére nincs lehetőség.
Mederkotrás A középvizi mederszelvény rendezése, a mederzátonyok kotrása. Kotrás főágban, mellékágban, árvízvédelmi céllal, ami javítja a levezetési kapacitást. A mellékágak megnyitása, és bekapcsolásuk a vízevezetésbe új élőhelyek megteremtésére ad lehetőséget. A mellékágak medrének kotrását nagyobb folyószakaszokra egységes elvek szerint kell végezni, hogy a hordalékháztartásban megfelelő szerepet töltsenek be, és ne töltődjenek föl nagyon gyorsan. A helyreállítások során a víz és hordalékszállító képesség javítására és minél kisebb mértékű kotrásra kell törekedni. A folyók főágában a zátonyok kotrása kiemelkedő jelentőségű élőhelyek eltűnéséhez vezet. Jelentős folyóinkon, a Dunán és a Dráván a zátonyos élőhelyek európai léptékben is kiemelkedő fontosságúak. A vízfolyások általában leromlott morfológiai állapotát tovább rontják az ilyen beavatkozások. nem, csak akkor, ha mellékágak kotrásáról van szó, de ekkor is sok feltételt kell felállítani; javasoljuk külön intézkedésként említeni a főágak és a mellékágak kotrását, mert a kettő nagyon eltérő hatásokkal jár. Árapasztó csatorna, kialakítása Árapasztó csatorna az árvízi víztömeg, a tetőző vízhozamok megosztására, a középvízi vízszinthez közeli mederfenékkel kerül kialakításra. Ha korábbi mellékág, vagy fok tölti be az árapasztó vápa szerepét, akkor értékes élőhelyek alakulhatnak ki ezek mellett. Ha teljesen új kialakítású és csak vízlevezetésre szolgáló csatornákat alakítanak ki erre az intézkedésre hivatkozva, akkor ez a beavatkozás az építési munkálatok kivitelezése miatt kockázatokat hordoz. nagyon Folyószabályozási művek visszabontása A közép- és kisvízi folyószabályozási művek stabilizálják a folyót és biztosítják a megfelelő vízmélységet kisvizes időszakban, nagyvízi időszakban viszont lefolyási akadályt képeznek. Süllyesztésükkel a lefolyást lehet elősegíteni. természeti állapot szempontjából akkor hoz eredményt, ha a kisvízi szabályozási műveket is felszámolják ott, ahol arra már nincs szükség. Lehetőség ebben az intézkedésben, hogy a lesüllyesztett szabályozási műveket úgy alakítják ki, ami kedvező feltételeket teremt folyóvízi fajok
megjelenéséhez. Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása A nagyvízi vízhozamok levezethetőségét növelni kell a hullámtéri akadályok módosításával, felszámolásával, a hullámtér rendezésével. A mederben lévő, de funkció nélküli műtárgyakat el kell bontani. A funkció nélküli műtárgyak elbontása az élőhelyek változatosságát növelheti. Főleg akkor hoz jó eredményt, ha a hordalékmozgást elősegíti a műtárgyak felszámolása. Kockázatot jelent, ha a jelenlegi, funkció nélküli műtárgyak elbontása után később újakat építenek. Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, mesterséges (ún. vápa) kialakítása A mellékágakat, holtágakat be kell kapcsolni az árvízi hozamok levezetésébe. Az ágakat lezáró műtárgyakat, fenékküszöböket vissza kell bontani, ezzel is segítve a folyamatos víz utánpótlásukat. minden élőhely helyreállítása, és vízpótlásuk javítása nagyon sok előnnyel szolgál. Akkor hozza a legjobb eredményt, ha nem csak az árvizek, de a közép- és kisvizek levezetésébe is bekapcsolódnak. Nem csak az ártéren, hanem a hullámtéren lévő mellékágak helyreállítására is szükség van. Nyárigátak és depóniák elbontása A nyári gátak, depóniák és a kotrásból származó, hullámtéren elhelyezett depóniák elbontása. A hullámtér már kisebb árhullámok esetében is részt tud venni az árvízi vízhozam levezetésében. A vízfolyások és hullámterek morfológiai állapotát javító beavatkozásoknak minden esetben jó hatásai vannak a természeti állapotokra. Minden lehetséges vizet ki kell juttatni a hullámtérre. Övzátonyrendezés Övzátonyok elbontása. A hullámtér már kisebb árhullámok esetében is részt tud venni az árvízi vízhozam levezetésében, a gyakoribb elöntések következtében a a vízfolyások dinamikus állapotának és felszínformáló képességének nyomai a zátonyok és az övzátonyok. A jó állapotú folyóknak mindkettő jellemzője. nem
biodiverzitás növekedése várható. A zátonyok és övzátonyok is jelentős élőhelyek, ezért megőrzésük fontos feladatunk, elbontásuk a folyók természetességi állapotát rontja. Kanyarulatrendezés (korábbi szabályozás, partvédelem) Túlfejlett kanyarulatok rendezése, a parterózió és medermélyülés megakadályozása. A kanyarulatrendezés során terelőművek és partvédelem is létesül. A VKI célkitűzéseivel teljesen ellentétes beavatkozás. A folyók morfológiai állapotát alapjaiban lerontó intézkedés, ami egyenes csatornává alakítja a folyókat. A terelőművek és a partvédelem vízparti élőhelyek állapotának további rontásához vezet. A túlfejlett kanyarulatok esetében a folyó önálló mederfejlődésének kell lehetőséget adni, és a kanyarulatfejlődés során veszélyeztetett területek használatát átalakítani. Ha ez az intézkedés megvalósul, akkor a mederfejlődésre nem lesz több lehetőség. A fizikai beavatkozás helyett itt a területhasználatra hatással lévő szerkezeti intézkedéseknek kell szerepet adni. nem Üdülőterületek rendezése A nagyvízi mederben engedély nélküli vagy engedéllyel lábakra épített üdülők rendezése, kerítések elbontása, árvízi vízhozamok akadálytalan levezetésének biztosítása társadalmi és természeti igényt egyaránt segítő intézkedés. Mederstabilizáció Árvízvédelmi célú part- és Ez a beavatkozás korlátozza a nem
Gruber Tamás, Kerpely Klára WWF Magyarország Budapest, 2015. szeptember 15. mederbiztosítás folyók mederfejlődését, mely éppen az árhullámok levonulása során a legintenzívebb. A hordalékmozgást, a partfalak megbontását, a folyók dinamizmusát minden esetben meg kell őrizni. A mederstabilizáció leszűkíti a folyók mozgásterét rontja a meder és a hullámtér közti kapcsolatot, csatornává alakítja a folyót.