Pedagógiai Program 2013.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Nyíregyházi Tankerület Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42)447-545 E-mail: sipkay@chello.hu www.sipkay.hu Pedagógiai Program 2013. 1

Tartalom Bevezetés...3 1. Az iskola nevelési programja...4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...9 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai...9 1.3.2 Drogstratégiai program...13 1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...16 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...17 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:...18 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:...18 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:...20 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:...20 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai...20 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...23 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...23 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program...26 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése...27 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása...28 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...30 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje...31 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...33 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák...35 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:...36 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...38 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...43 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai...44 2. Az intézmény helyi tanterve...44 2.1 A választott kerettanterv megnevezése...44 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...56 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása57 2.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.60 2.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...61 2.6 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...62 2.7 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...62 2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei...66 2

Bevezetés "Én azok közül, akik a magyar ifjúságnak dolgát a tanulásban elősegítik a legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem nincs aki rajtam kifogjon." (Apáczai Csere János) Iskolánk szakmai fejlődése nagy utat tett meg az 1889-es dátumtól, amikor a Kereskedők és Gazdák köre először indított kereskedelmi tanfolyamot fiútanoncok részére városunkban. 1922-től az elődiskola neve Nyíregyházi Alsófokú Kereskedelmi Iskola, majd 1945-től Kereskedőképző Iskola. 1954-ben Kereskedelmi és Közétkeztetési Tanulóiskola néven találjuk meg a városi iskolák sorában. A középiskola a Közgazdasági Középiskolában működött, attól 1949 nyarán függetlenedett. 1975-ben költözött a 2 jogelőd egy fedél alá, jelenlegi helyünkre, s közös igazgatás alatt vált a középfokú kereskedelmi,- vendéglátóipari,- idegenforgalmi szakemberképzés bázisává. Iskolánk az elmúlt évek során alkalmazkodni akart és tudott a megváltozott gazdasági-társadalmi igényekhez, szerteágazó képzési formáihoz az igényeknek megfelelően biztosította a korszerű elméletigyakorlati oktatás feltételeit. Nem volt olyan korszerűsítési program a hazai szakképzésben, amelynek ne lettünk volna részesei. A pedagógiai feladatokat 72 fős tantestület látja el, pillérei a jól működő munkaközösségek. A tantestület jó hangulatú, igényes, az iskola, a város, a régió érdekében munkáját szívesen és nagy odaadással végzi. Ez a felkészültség, igényesség, a gyermek centrikus magatartás tükröződik vissza évek óta megyei- és országos versenyeredményeinkben, rangos helyezéseinkben, végzős tanulóink szép vizsga sikereiben, s abban, hogy továbbtanuló diákjaink felvételi aránya évről évre emelkedő tendenciát mutat. Dolgoztunk, s dolgozni akarunk! Megteremtettük az iskolánk értékeit, kiépítettük hagyományrendszerét, bel- és külföldi kapcsolatait. Helyet kértünk és kaptunk a város, a megye, az ország szakképző iskolái között. Büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk 1989 óta a SIPKAY. Rangunk van, amit meg kell tartani, eredményeink szépek, ezeket még lehet és kell is tovább fényesíteni. Pedagógusaink, tanulóink lelkesedése adott ehhez! Mindkét fél tudja a feladatát, s akarja is tenni a dolgát a jövőben is az alábbi nemes gondolatok jegyében: "Ha az ember meg tudja mutatni a gyermekeknek, ami valaha őt boldoggá tette, s a gyermek ezt megértve a saját örömével tetézi azt - nos, ez a boldogság! Aki boldog, könnyen boldogít másokat." Pájer Attila igazgató 3

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT ban és a kerettantervben rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre a követelményekre épülő differenciálás. Az iskola pedagógiai hitvallása: Iskolánkban a középpontban az egyes tanulók személyiségfejlesztése, képességeik kibontakoztatása, felkészítésük a társadalomba való beilleszkedésre és szakmai ismereteik megalapozása áll. A képzés során, de különösen az első két pedagógiai szakaszban különös figyelmet fordítunk az - önképzéssel továbbfejleszthető - általános műveltség megalapozására, a szakképzésben pedig modern, azonnal felhasználható ismereteket igyekszünk nyújtani. Közvetlen partnereink: szülők, tanulók, iskolánk dolgozói, a tanulók gyakorlati foglalkozását biztosító cégek, általános és felsőoktatási intézmények, és természetesen a fenntartó. Iskolánk nevelőtestületének hitvallása, üzenete tanulóifjúsága felé, melyet szeretne egy életre beléjük oltani, és amelyet növendékeink magukkal vihetnek az életbe az, hogy: Az iskola olyan kincsesbánya, amelyből minél több ismeretet, jó tanácsot, tudást gyűjtesz, annál gazdagabbá teheted magad az Életben. Olyan értékek birtokába juthatsz, melyeket senki, soha többé el nem vehet Tőled. Iskolánk a képességfejlesztésre és értékközvetítésre helyezi a fő hangsúlyt. Ennek érdekében alkalmassá kívánjuk tenni tanulóinkat arra, hogy ismereteik birtokában helyt tudjanak állni a személyes és a társadalmi életben. El kell sajátítaniuk az új ismeretek befogadásának képességét, azok gyakorlati alkalmazását, ezek megújítását, a változó világ igényeinek megfelelően. Iskolánk, mint szakképző iskola olyan értékeket kíván közvetíteni diákjai felé, mely kialakítja munkaszeretetét, munkakultúráját, mely alkalmassá teszi a korrekt, sikerorientált üzleti kapcsolatok kialakítására. Mindeközben közvetíteni kívánjuk azokat az általános emberi értékeket, mint a becsületesség, a tisztesség, megbízhatóság. Diákjaink olyan emberi értékek birtokába legyenek, amelyek a kulturált viselkedés alapjául szolgálnak. Ismerjék és ápolják szűkebb és tágabb környezetük nemzeti hagyományait, értékeit. Kiemelt és elsődleges célnak tekintjük a gyakorlatorientált tanítást, ezt követi a kreativitás fejlesztése és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Az ismeretek és tudományok tárházából főleg olyat tanítunk, amelyek újak és a gyakorlatban hasznosíthatóak. Elő kívánjuk segíteni a tanulók alkotó kedvének kibontakoztatását, szakmai és egyéb területen úgy, hogy a megszerzett ismeretet és tudást újszerűen, kreatív módon tudják alkalmazni. A gyakorlatorientált tanítás eredményeképpen alkalmassá kell válniuk arra, hogy sikeresen tudjanak beilleszkedni a mindennapi életbe és szükség esetén változtatni is képesek legyenek, elősegítve a társadalmi mobilizációt. 4

Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei - iskolánk nevelő oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, - kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, - alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, - alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének, - pedagógiánkban érvényesül a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk, - a nevelés két alapvető tényezője a pedagógus és a diák egyenrangú félként vesz részt a pedagógiai folyamatokban, közöttük aktív kölcsönhatás van, - a tanár vezető, irányító szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében, - a közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakozásához, - alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munkavégzés érdekében, - a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt a konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, - iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek tanításával, - az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal felkészítjük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, - megfelelő feltételeket teremtünk a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, - megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni pályaépítés és az egészséges életmód kialakításának készségét, - reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve szakmaválasztást, - a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük, - törekszünk a szolgáltató szakmákban dolgozóktól elvárható tulajdonságok kialakítására: kitartás, türelem, munkafegyelem, megbízhatóság, tolerancia, kreativitás, felelősségtudat, stb, Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai céljai - megalapozni a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, - magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejleszteni a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását - tudatosítani a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősíteni a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat - segíteni diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké váljanak - a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, empátiáját - hogy jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság - kialakítani a tanulókban a reális önértékelés képességét, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódást, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát - a tanulóink tehetségének helyes irányú kibontakozása oly módon, hogy tevékenységük során sikerélményhez jussanak, mert minden ember tehetséges valamiben, mindenkiben van mélyen rejlő képesség 5

Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai feladatai - sajátos pedagógiai és szakmai eszközökkel segítjük a tehetség felismerését, kibontakoztatását - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; - hozzájuttatjuk tanítványainkat azokhoz az ismeretekhez, amelyek növelik a munkaerőpiacon a képességeiknek megfelelő elhelyezkedés, illetve a felsőoktatásban való részvétel esélyeit - az önismeret kialakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával hozzájárulunk ahhoz, hogy tanítványaink megtalálják helyüket a társas kapcsolatokban, a családban, a munkahelyen, - tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; - tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; - vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; - erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; - gyarapítjuk a gyakorlatközpontú, az életvitelhez és munkavégzéshez szükséges tudást, fejlesztjük a problémamegoldó gondolkodást, - fontos feladatunknak tekintjük a felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást, - növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, k í- sérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, szerepjáték, esettanulmányok megoldása) Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; - az egészséges életvitel kialakításához a természetismeret modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; - a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; 6

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; - növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, k í- sérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). - heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; - a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai eszközei - minden tanuló számára biztosítjuk a képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat - személyes példamutatással neveljük tanulóinkat a toleranciára, a másság elfogadására, az empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására - az iskolai tanulási folyamatban törekszünk a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére - sajátos szakmai és pedagógiai eszközökkel segítjük a tehetség felismerését, kibontakoztatását, a következő iskolafokozatra és a munkába állásra való felkészülést - törekszünk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai oktatás-nevelés központi kérdése a személyiségfejlesztés. Munkánk legfőbb célja, tanulóink személyiségének szervezett, tervezett kibontakoztatása, a sokoldalúan fejlett, egészséges lelkületű személyiség kialakítása. Célunk, hogy olyan diákok kerüljenek ki intézményünkből, akik helyes önismerettel, önmegvalósítási képességgel rendelkeznek, aminek segítségével a kor kihívásainak megfelelően sikeres életpályát kezdhetnek meg. Legfontosabb feladataink: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelveivel összhangban jelöltük meg: értékközvetítés, a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a konstruktív életvezetés igényének megteremtése és a tanulóinkban rejlő képességek kibontakoztatása. Törekszünk továbbá az erkölcsi, esztétikai, közösségi nevelés hatékonyságának fokozására, az előítéletek felismerésére, a szocializációban mutatkozó hiányok pótlására, a viselkedési kultúra fejlesztésére, a helyes, egészséges életmódot folytató, devianciákat kerülő személyiség kialakítására. Ezért azt várjuk a pedagógusoktól, hogy egy-személyben képviseljék: - a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkciót, - az oktató, ismeretátadó funkciót, - teljesítsék a családi szocializációs mulasztásból rájuk háruló funkciót, - legyenek zavarfelismerő, szűrő diagnoszták, - a zavarhelyrehozó funkciót, megfelelő szakemberek bevonásával. 7

Ezen elvárásoknak csak folyamatos önképzéssel tehetünk eleget. Egy nevelési értekezletet, az osztályfőnöki munkaközösségi értekezleteket pedig igény szerint használjuk fel e témára. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamatból személyiségformáló szerepével kiemelkedik a motiváció, a tanulói aktivitás és a tanulókkal való differenciált foglalkozás. A tanulásra ösztönző motiválás során el kell juttatnunk a tanulókat olyan szintre, hogy az ismeretszerzés, a tanulás belső szükségletté váljon. A tanulói aktivitást biztosító módszerek közül a következőket helyezzük előtérbe: - interaktív úton történő tananya-feldolgozás, - élményszerű módszerek, - független, személyre szabott módszerek. A tanárközpontú módszerek, mint tanulást irányító lehetőségek jelennek meg. A differenciálás, mint módszertani lehetőséggel úgy kell élnünk, hogy igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez. Ezt a célt szolgálják az alábbi tevékenységi formák: - csoportbontásban történő tanítás, - egyéni teljesítményhez igazodó munkaformák. Szakmai gyakorlat személyiségformáló szerepe Tanulók személyiségét a szakképző évfolyamokon hasonló mértékben alakítja az iskolai, és a munkahelyi hatás. Ezért szakközépiskolai tagozaton, 11-12. évfolyamon, szakiskolai tagozaton pedig már 10. évfolyamon tudatosan kell foglalkozni azokkal a témákkal, amelyek a munka világa címmel foglalhatóak össze. Az iskolai személyiségfejlesztés folyamatát a jó gyakorlati munkahely segíti azzal, hogy megerősíti a kialakulóban lévő jellemvonásokat, tulajdonságokat. A folyamatos személyiségformálás akkor lehet csak sikeres, ha az iskola és a munkahely között ilyen irányban is megmarad a kapcsolat (munkahely látogatás, tanulófelelősökkel való személyes kapcsolattartás). Az elméleti ismeretek gyakorlati megvalósítása nem mindig zökkenőmentes. S hogy ne sérüljön a tanuló személyisége, ezért meg kell ismertetni a legfontosabb konfliktuskezelési technikákat osztályfőnöki órákon, kommunikációs órák keretében. A legsikeresebb módszerek (élményszerű és szerepjátékok) alkalmazásával, valósághű helyzetek teremtésével, közösen keressék meg a konfliktus feloldásának lehetséges útjait, módjait. A tanulói személyiségfejlesztés tanórán kívüli lehetőségei: Az iskolai hagyományok rendszere A közösséghez való tartozás tudatát, értékek megbecsülését és közvetítését a hagyományok erősítik. A hagyomány biztosítja a folytonosságot a múlt, a jelen és a jövő között. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és bővíti hagyományait. Ezek a hagyományok teszik lehetővé, hogy az iskolában eltöltött tanulmányi idő történései több év távlatából is meghatározóvá, példaértékűvé váljanak. Az iskolánk életében a 35 év alatt számos olyan hagyomány alakult ki, amely növeli az intézményhez tartozás érzését, segít olyan egyéni arculat formálásában, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Hagyományaink: Jelképek: - iskolazászló - iskolai embléma - formaruha - Sipkay-díj emlékérem 8

- Ifjúsági nívódíj emlékérem - maturandusok szimbólumai - verébjelvény-egységes póló, sapka az iskola nevének monogramjával Hagyományőrző tevékenységek: - A kilencedik évfolyamos tanulók beilleszkedését segíti az augusztus végi Verébtábor. - Az iskola teljes jogú polgárává fogadják be az idősebbek az új sipkaysokat a Verébavatón. - A tanulóifjúság széles körét mozgatja meg a névadó tiszteletére szervezett Sipkay-hét, mely az alábbi rendezvényekből áll: o Hétfő kereskedő nap (kereskedelmi munkaközösség bemutatkozása) o Kedd vendéglátó nap (vendéglátó munkaközösség bemutatkozása) o Szerda sport nap (csapatvetélkedők az iskola osztályainak) o Csütörtök egészségnap (az egészséges életvitel bemutatását szolgáló nap) o Péntek a Verébavató napja - Végzős tanulóink szalagtűzésére október hónapban, közös iskolai ünnepélyen kerül sor, s az Alma Matertől májusban búcsúznak. - A szórakoztatva tanulás legjobb példája a karácsonyi forgatag megrendezése. Az egészséges versenyszellem, az ízlésformálás, az értékesítés öröme ösztönzi a tanulókat e nap megrendezésére. - Az angol, a német, az orosz, az olasz és a magyar karácsony hangulata, hagyománya elevenedik meg a Nemzetek Karácsonya elnevezésű, egész napos rendezvényünkön. - A Diákönkormányzat szervezésében tartjuk meg minden évben a diáknapot. Az iskolaszintű megemlékezések sorában kiemelt helyet kapnak az alábbi ünnepek: - október 6., 23. - február 25. - március 8., 15. - április 11., 16. - június pedagógusnap Kiadványaink - évkönyv - iskolaújság - pályaválasztási információs füzet 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai A XXI. században a társadalom a testi, lelki és szociális jólétet, az emberi méltóságot, valamint az alkotóképességeket kiemelt fontosságúnak tartja. Ennek megvalósítása érdekében alkottuk meg egészségnevelési programunkat, melynek célja az egészséges iskola, egészséges társadalom kialakítása. Az egészségi állapotot elsősorban mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, a lakóhely, az iskola és a munkahely határozzák meg. Az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakul a népesség egészségügyi állapota. Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Az elmúlt 20 évben megduplázódott a fiatalok mozgásszervi megbetegedéseinek a száma. Egyre gyakoribbak a gyermekkori mentális zavarok, a szenvedélybetegségek, a fiatalkori agresszió. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a kedvezőtlen egészségmagatartás erősen összefügg a szocializációs folyamatok zavaraival. A helyzet kialakításáért az egészségtelen életmód: (mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, d ohányzás, alkoholfogyasztás, a rendezetlen életmód és családi helyzet), a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység a felelős. 9

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul az iskola dolgozóinak és tanulóinak egészségügyi ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére irányul. Egészségfejlesztő iskola Iskolánk folyamatosan erősíti azokat a jegyeit, amelyek elősegítik, hogy a tanulóink képessé váljanak egészségük javítására, fejlesztésére, megtanulják egészségük kontrollálását. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést, egészségügyi szolgáltatást biztosítunk. Ennek érdekében együttműködünk az egészégért, a nevelésért felelős intézményekkel, valamint a diák-tanár és szülői szervezettel. Kiemelt feladatként kezeljük az egészséges étkezés, a testedzés, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítását, valamint a lelki egészségfejlesztést, a személyi és környezeti higiéniát. Az egészségfejlesztés célja Egy olyan program kidolgozása, amelynek eredményeként csökkennek az ártó tényezők és erősödnek az egészségfejlesztő hatások. - A tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát, - Ismerjék meg az életkorral járó biológiai és pszichohigiénés életmód tennivalóit, - Ismerjék a tanulók saját szervezetük működését, ismerjék fel a rájuk ható káros tényezőket, - Tudják a betegségre utaló jeleket felismerni, - Alakuljon ki bennük az egészséget megőrző, mozgás gazdag életmód iránti érdeklődés, mely hosszú távon belső igénnyé válhat, - Ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Legyenek képesek az egészséget károsító tényezők elutasítására (legális, illegális drogok, önpusztító életformák), - Tegyenek eleget az előírt és javasolt orvosi vizsgálatoknak, - Testmozgás mindennapi szükségletté váljon, - Tudják a táplálkozási hibákat kiküszöbölni, - Ismerjék a drogfogyasztás veszélyeit, tüneteit, hatásait, Az egészségfejlesztő munkát segítik: - igazgatóhelyettesek - természettudományos munkaközösség vezetője - testnevelési munkaközösség vezetője - diákönkormányzat vezető tanára - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - iskolaorvos, iskolai fogorvos és védőnő - osztályfőnöki munkaközösség vezető - iskolai pszichológus - ÁNTSZ szakemberei Tantestület feladata Az iskola minden tanárának feladata, hogy az egészségnevelés közös szemléletben valósuljon meg és erősödjön a munkaközösségek együttműködése. A különböző tanítási órákon a pedagógus törekedjen az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadására, hangsúlyozza annak fontosságát. Segítő kapcsolatok szinterei Szülők-család Legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkában. Támogatásuk alapja a megfelelő informáltság. 10

Iskolaszék, szülői szervezet Vitafórumokon és javaslatok gyűjtésével közreműködnek a megvalósításban. Forrásteremtő lehetőségük segítheti a program megvalósítását. Gyermekjóléti szolgálatok, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Hivatalos, jogszabályhoz kötött feladatukat különböző dokumentumok rögzítik. Ezen lehetőségeket kell kihasználni. Iskolaorvos- védőnő ÁNTSZ Az ANTSZ Egészségvédelmi Osztálya és Családvédelmi Osztálya szakanyagok összeállításában, prospektusok biztosításában, külső szakemberek bevonásával (egészségnapon) előadások tartásával segítenek. Egyéb kapcsolatok Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) rendvédelmi szervek, kórház, más egészségügyi szervezetek. Végrehajtás szinterei Iskolai programok Tanórai foglalkozások - szaktárgyi órák: elsősorban biológia, testnevelés, áruismeret, árutan, valamint minden olyan tantárgy, mely tananyagával kapcsolódik az egészségfejlesztéshez. - biológia: - az egészséges életvezetés /bioritmus, napirend, a munka, pihenés és szórakozás egyensúlya, a jó alvás és feltételei, személyi higiénia, környezeti higiénia, az öltözködés jelentősége, egészséges szexualitás, családtervezés, nemi betegségek, AIDS, káros élvezeti szerek hatásai és következményei / - áruismeret: - a tápanyagok táplálkozástani, élettani jelentősége, az ember tápanyag- és energiaszükséglete - élelmiszerek tápanyag-összetétele és hatása a szervezetre - élvezeti szerek szervezetre gyakorolt hatása - kozmetikai szerek használata, ápoltság, tisztaság - osztályfőnöki órák: ahol minden évfolyamon feldolgozásra kerül a testi-lelki egészség változó óraszámban. A 9-12évfolyamon 5 óra életvezetés drogprevenció és 5 óra egészségvédő órát tartunk. A 13-14 évfolyamon legalább 5 órát fordítunk egészségnevelésre - rendhagyó órát tartunk ütemezés szerint szakemberek meghívásával. Tanórán kívüli foglalkozások - egészségnap (az iskola egészét átfogó előre megtervezett program, mely lehet diáknapon és sportnapon is) - sportcsoportok működtetése - gyógytestnevelés órák tartása - sportnap, sítábor szervezése - szülői értekezletek - a tanárok felkészítését szolgáló szakmai tanácskozások, tréningek Iskolán kívüli rendezvények - kortársképzés az ÁNTSZ- szervezésében - úszásoktatás kedvezményes belépővel - tanulmányi kirándulások - természetjáró túra - sítábor, vizitábor - városi tömegsport rendezvények 11

Erőforrások: - iskolában dolgozó pedagógusok, szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal - szakmai szervezetek (ÁNTSZ, KEF,) - segédanyagok, kiadványok, szórólapok - pályázati lehetőségek Szakmai program Testmozgás Az egészségnevelési program keretében iskolánk az oktatási törvény előírásai alapján végzi a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot. A helyi tantervébe beépített kötelező tanórai foglalkozások időkeretében végzi: - a kötelező testnevelésórák foglalkozásait heti két alkalommal osztályonként - a könnyített testnevelési foglalkozásokat, ha a tanulók egészségi állapota szükségessé teszi, és iskolaorvosi, szakorvosi vizsgálat alapján indokolt. A foglalkozások száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelésóráinak száma. - a kötelező testnevelésórák keretében elvégezzük a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal. A felmérés az erre kiadott tájékoztatófüzet alapján történik, eredményét számítógépes program alapján dolgozzuk fel, illetve központi adatbank rendelkezésére bocsátjuk. - Az iskola órakeretén felül végezzük: - a mozgásszervi belgyógyászati elváltozás miatt kiszűrt tanulók gyógytestnevelés foglalkozásait heti 3 órában. Ennek keretében orvosi javaslat alapján úszáslehetőséget biztosítunk tanulóink számára, melyen iskolánk tanulói egyéni igény alapján is részt vehetnek. A nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretében szervezzük meg: - az iskolai sportkör működését, mely elősegíti a mindennapos testedzés megvalósítását. Szakosztályait szeptemberben elvégzett felmérés alapján indítja. A tanulók egyéni érdeklődésük, igényük alapján kapcsolódhatnak be a sportcsoportok foglalkozásaiba, melyek bővítik a testnevelés órán kívüli sportolás, testmozgás lehetőségét. A sportcsoportok működése biztosítja az itt résztvevő tanulók diákolimpiai versenyeken való részvételét, versenyeztetését. - tömegsport foglalkozásokat, ahol a sportágak háziversenyeinek osztályok közötti bajnokságainak lebonyolítása történik. - sportnapok keretében oldjuk meg a nagyszabású iskolai versenyeket, és ennek keretében kerül sor iskolák közötti sportprogramok lebonyolítására is. - a tanulmányi kirándulások programjába is kötelező jelleggel beépítjük a testmozgás valamelyik aktív formáját (gyalogtúra, hegymászás, csapatjátékok, labdajátékok, kerékpártúra stb.) A fenti foglalkozások keretében biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testmozgás lehetőségét Táplálkozás - Megismertetjük biológia, élelmiszerismeret, árukezelés szaktárgyi óráin a serdülő- és ifjúkor táplálkozási elvárásait, bemutatva a kalória felvétel, az aktivitás és a testmozgás közötti összefüggést - Megvitatjuk osztályfőnöki órán a divatból, tévhitből eredő téves táplálkozási szokásokat. Számba vesszük a biztonságos fogyás és hízás módjait. - Tudatosítjuk azokat a táplálkozási jellemzőket, amelyek közreműködnek bizonyos betegségek kialakításában. - Évi egy alkalommal megtartott egészségnapon bemutatókat, kóstolókat szervezünk és szórólappal segítjük a szemléletformálást. - A korszerű táplálkozás biztosítása érdekében a Menzabizottság segítséget nyújt az üzemi konyhának a menüsor összeállításához 12

- szorgalmazzuk, hogy bejáró és hátrányos helyzetű tanulóink vegyék igénybe az iskolai étkeztetést - Pályamunkák, szakdolgozatok keretei között, a tanulók felméréseikre alapozott írásos munkákat készítenek, melyek a könyvtárban hozzáférhetők. Személyiségfejlődés lelki egészség védelme - Feladatait az osztályfőnöki munkaterv, tanmenet és az iskolai drogstratégia tartalmazza részletesen, különös tekintettel a dohányzás és alkoholfogyasztás ártalmaira - Nagy figyelmet fordítunk az iskolai környezetre. Tantermek felújításánál, berendezésénél, ergonómiai követelményeket is figyelembe veszünk. - Az iskola tisztaságával az udvar, a sportpálya, az előkert rendezettségével hozzájárulunk a tanulók harmonikus környezetének, jó hangulatának biztosításához. Egészség, érés fejlődés Az egészségnevelés keretén belül megismertetjük - a tanulókat saját szerveztük működésével az életkorral járó biológiai, pszichés változásokkal - különbséget tenni az egészség és a betegség jelei között - szerveztük működésének folyamatos ellenőrzését - és megszervezzük vagy biztosítjuk a kötelező szűrésen való megjelenést (fogászati szűrés évente két alkalommal, orvosi alkalmassági vizsgálat, sportorvosi vizsgálat, továbbtanuláshoz szükséges alkalmassági vizsgálat). - szakorvosok véleményét az adott témáról külön előadás keretében Kudarcnak tekintjük, ha egészségvédő programunkban vállalt feladataink teljesítése ellenére nem változtatnak tanulóink részben sem életmódjukon, kevesebbet tesznek egészségük megőrzése érdekében. - mozgáshiányos életmód miatt növekszik a gyógytestnevelés foglalkozásokon résztvevők száma - ha csökken az iskolai étkezésben rendszeresen résztvevők száma - emelkedik a pszichoszomatikus tünetek alapján nyilvántartásba vett tanulók száma Sikernek tekintjük, ha tanulóink elfogadják az általunk közvetített értékeket, valamint azt, ha korábbi évekhez viszonyítva egy konkrét dologgal napi vagy heti rendszerességgel többet tesznek egészségükért. - növekszik a rendszeres sportfoglalkozáson résztvevők száma - csökken a betegség miatti hiányzások száma - dohányzás és italozás miatti fegyelmi felelősségre vonások száma csökken Ahhoz, hogy egy gyermek egészséges és sikeres felnőtté váljon, az iskolának, mint a szocializáció intézményes színterének kiemelkedő szerepe van, mely a szükséges jártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszik. 1.3.2 Drogstratégiai program Az iskolai stratégia célja Az oktatási drogstratégia célja, hogy tanulóink egészséges életvitel, életmód kialakításához mintát kapjanak úgy, hogy kialakítsa az igényüket a tartalmas önmegvalósító életforma iránt. Tevékenységük hajtóereje belső igényből fakadó késztetés legyen, tudják visszautasítani azon anyagok használatát, melyek sokat ígérnek, és keveset adnak, mindent ígérnek és semmit sem adnak. Drogstratégia felépítése Hosszú távú célok és cselekvési terv 2020-ig Egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. Tiltás, megfélemlítés helyett a pozitív üzenetekre épülő prevenciót építjük fel, melynek eredményeként belső szükségletté formálódhat az egészséges életmód. 13

Középtávú célok és cselekvési terv Növekedjen a drogmentes programokban résztvevő tanulók száma. Fokozódjon tanulóink ismerete a drogokról, alakuljon ki elutasító magatartás az egészségre káros anyagokkal szemben. Rövid távú cél és cselekvési terv Előkészítő szakasz - Életvezetési és drogmegelőzési tevékenységben aktívan részt vevő team működése - Drogkoordinátor előkészítő, szervező munkája - Együttműködés a Szakmai Szervezettel - Akkreditált tanár továbbképzés - Folyamatos képzés - Workshop 4 alkalommal (órák tematikájának megbeszélése, metodika kialakítása, mit tekintünk sikernek, kudarcnak) Állapotfelmérés és területei - Szülők, tanárok esetében SWOT analízis - Diákok esetében teszt és a prevenciós tevékenységet mérő értékelő lap - Szülői felelősség erősítése szülők képzése - A diákok körében korrekt információ átadása - Tanár-diák személyes kapcsolatának erősítése - Legális, illegális drogok veszélyességének tudatosítása - Felnőtt dolgozók mentális egészségfejlesztése - Tájékoztatás a segítségkérés lehetőségeiről - Kortárscsoport tevékenységének erősítése Állapotfelmérés eredménye; feladat-meghatározások Helyzetelemzés Az intézményünkben végzett tájékozódás alapján megállapítható, hogy a drogot kipróbálók száma nem magas, három tendenciára azonban fel kell figyelnünk: - folyamatosan csökken azon tanulók aránya, akik semmilyen kapcsolatba nem kerültek valamelyik droggal, - az első ismerkedés egyre fiatalabb korra tevődik, - a nemek közötti esetleges drogkipróbálások aránya nem mutat szignifikáns különbséget. Tudjuk, hogy a drogprevenciós munka területén legfontosabb a tanulók megfelelő attitűdjének kialakítása. Befolyással kell lennünk azonban a drogfogyasztás okainak mindegyikére: a drogok sajátosságából, a használó jelleméből, a családi háttérből s a tágabb társadalmi, környezeti hatásokból fakadó okokra. Célunk, hogy a prevenció az iskola teljes pedagógiai munkáját áthassa. A drogveszélynek kitett fiatalokat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával kell felruháznunk, amelyek segítségével elhárítják a személyiségüket veszélyeztető jelenségeket. A rövidtávú prevenciós tevékenység rendszere feladatok Elsődleges prevenció színterei: - tanórai foglalkozások - tanórán kívüli foglalkozások - iskolán kívüli foglalkozások Alapelvünk a konstruktív életvitel értékeinek közvetítése, a testi-lelki egészség fogalmának holisztikus megközelítése, a személyesség, az interaktivitás. Feladataink - Felvilágosítás, tájékoztatás nyújtása a tanulóknak, a szülőknek, a kollégáknak. - Megelőzés a tanulók káros szokásainak kialakulásánál. - Segítségnyújtás a tanulók és a szülők számára. - Kapcsolattartás a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal és egyéb segítőkkel. A drogmegelőző munka minden pedagógus feladata és kötelessége. Közreműködnek a tanuló fejlődését veszélyeztető hatások megelőzésében, feltárásában és megszüntetésben. A prevenciós munka középpontjában a tanuló áll, őt segítik a szülők, a pedagógusok és a prevenciós terá- 14

piában feladatot vállaló szakemberek. Elsődleges prevenció célja Legális drogok veszélyének felismerése. Legális droggal élők esetében tudatosítani az eddigi téves nézeteket. Kiemelt feladatként kell kezelni a dohányzással kapcsolatos prevenciót. Legális droggal nem élők esetében a felvilágosítás eredményeként elérni, hogy kipróbálók se váljanak belőlük. Illegális drogok esetében megőrizni az érintetlenséget. A kipróbálók száma ne növekedjen illetve stagnáljon, mindez jelenti számukra a sikert. Mit tekintünk kudarcnak? Ha a dohányzók száma nő, és nem sikerül alkohol és drogmentes iskolai rendezvényeket lebonyolítani. Elsődleges prevenció módszerei tevékenységi formái eszközök - Prevenciós osztályfőnöki, biológiai, valamint testnevelés órák tartása (előadás, vita, ötletbörze, tesztek, szerepjátékok, kérdőívek) - Sulirádió, suli TV, Kvarcz Vekker iskolaújság (cikkek, riportok, felhívások) - Kortársképzés - ISK természetjáró csoport működtetése - Előadások szakemberek bevonásával - Könyvbemutatók, könyvismertetők - Vetélkedők - Kiállítások - Filmvetítés vita - Étel- és italbemutatók, kóstolók az egészséges életmód jegyében - Maradj velünk kiscsoportos foglalkozások beindítása a szabadidő hasznos eltöltésének érdekében A résztvevők köre, belső erőforrások, szervezeti formák A tanulókra ható prevenciós munka megvalósulásának formái: szaktanári órák, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli szabadidős tevékenységek. A pedagógusok prevenciós tevékenységének szervezeti formái: tanítási óra, nevelési értekezlet, továbbképzések, esetmegbeszélések, személyes beszélgetések A szülőkkel való együttműködés lehetőségei: szülői értekezletek, ismeretterjesztő előadások, fogadóórák, személyes beszélgetések. A nevelőtestület szerepe Az igazgatóság támogatja és biztosítja a tanárok drogprevenciós és mentálhigiénés jellegű továbbképzését. A tanárok saját szaktárgyuk keretében élnek tárgyuk tartalmi és módszertani lehetőségeivel, s az iskola pedagógiai programjába beépített tartalmakat feldolgozzák a tanítási órákon. Az iskola egészségnevelési programjában foglaltak szerinti egészségtudatos nevelést sajátjuknak érzik. Az osztályfőnöki munkaközösség kidolgozza az osztályfőnöki órák keretében elsajátítandó készségek, képességek és ismeretek rendszerét a testi-lelki egészségmegóvás területén. Drogstratégiánk tematikája - A droghelyzet Magyarországon - Drogfajták, használatuk és hatásuk - Veszélyeztető tényezők - Hogyan mondjunk nemet? - Személyiségfejlesztés - A drogprevenció lehetőségei - A média hatása - A drogmegelőzés tartalmi elemei - Stressz-megelőzés (módszerei: interaktív szituációs gyakorlatok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása) - Kommunikációfejlesztés (módszerei: beszélgetések, szituációs gyakorlatok, viták) - Személyiségfejlesztés (módszerei: önismereti tesztek, beszélgetések, példaképek) - Életvezetési ismeretek, a drogokkal kapcsolatos ismeretek (módszerei: felvilágosítás, interaktív foglalkozások, az elutasító magatartás kialakítása) - A kábítószer fogyasztás tényének kezelése titoktartási kötelezettséggel, külső segítség igénybevételével. 15

- Pedagógiai eszközeink a drogprevencióban - Helyzetfelmérés a diákok körében alkalmanként, kérdőíves módszerrel. Ezek értékelése, feladatok meghatározása. - Tananyag: osztályfőnöki, biológia órák témái (pl.: önismeret, én és a környezetem, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztető tényezők). - Külső drogprevenciós szakemberek foglalkozásai. Személyiségfejlesztő, önismereti órák. - Tematikus előadás nevelési értekezlet keretében. - Alternatív szülői értekezletek. - Diáknap, egészségnap rendezése (vetélkedők, plakátkészítés, drogkiállítás, sportversenyek, drogbusz). - Kiállítások szervezése Filmvetítések, ismeretterjesztő filmek (a Mielőtt, Budapest végállomás, Egy nap című film feldolgozása osztályfőnöki órákon). Pályázaton nyert interaktív, számítógépes drogprevenciós program alkalmazása. A szabadidős tevékenységek drogprevenciós lehetőségei: színház, koncert, kirándulás, közösségi rendezvények. A témával foglalkozó kiadványok figyelése, felvilágosító szórólapok iskolai terjesztése. Segítő kapcsolatok színterei - Szülők - Védőnő - Iskolaorvos - Iskolapszichológus - Drogambulancia - ÁNTSZ, és az ALTEREGÓ Észak-kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület - Jósa András Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály - Gyermekjóléti Szolgálat - Rendőrség - NYÍRKEF Szerepük a folyamatos konzultációs lehetőségek biztosítása, a drogprevenciós foglalkozások tartása interaktív formában, előadások, rendezvények szervezése, a szülők bevonása és továbbképzések tartása a pedagógusok számára. Eljárás droggal kapcsolatos esetek tekintetében - Indokolt esetben a mentők vagy szakellátás, - Eljárás, esetkezelés során a titoktartási kötelezettség a gyermek és környezete érdekének függvényében alakul. Erőforrások Pályázatok, az iskola anyagi támogatása, szakmai szervezetek, kiadványok, média. 1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A mindennapok során számos alkalommal találkozhatunk potenciális veszélyforrásokkal, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Ameddig nem érkezik meg a szakszerű segítség a helyszínre jelenlevő elsősegélyben jártas tanárok és diákok szerepe kulcsfontosságú. 16

Célunk, hogy megismertessük a tanulókkal az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit és ellátásukat. Továbbá tudatosítsuk a lehetséges veszélyhelyzeteket, megismertessük az emberi szervezet felépítésével, működésével és az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapfogalmakat és az egyes baleseti mechanizmusokat. A tanulók biológia óra keretében ismerkednek meg elsősegély-nyújtás legfontosabb ismereteivel. A tanárok és iskolai dolgozok részére képzett szakemberek tartanak elsősegély-nyújtás ismereteket, amelyek a következő tartalmi egységekből áll: A program tartalmának rövid ismertetése: - a tanulók ismerjék meg a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, - az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai - áttekintését, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az újraélesztés ABC-jének értelmét, - az elsősegélynyújtás általános szabályait. Sajátítsák el: - -az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, - az alapvető életműködések zavarainak felismerését, - az újraélesztés ABC-jéből az A és B betűkkel kapcsolatos teendőket, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját. Legyenek képesek: - a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil - oldalfekvés önálló létesítését, - a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, - a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére, - egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, - ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, - balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola közösségfejlesztő munkájának alapvető célja, hogy a tanulókat megtanítsa a csoportos, hatékony együttműködésre, a közös gondolkodásra és tevékenységre. Célunk, hogy tanulóinkban kialakuljanak a bizalom, megértés, támogatás, együttműködés és konszenzuskészség magatartásformák. A sokoldalú személyiségfejlesztésnek fontos szinterei a tanulói közösségek. A nevelés mikroközösségeken áthat a makroközösségre. A közösségi feladatok szinterei: A tanulók közösségei: - az iskola, évfolyam közösségei, - osztályközösségek, - csoportos órák tanulócsoportjai, - diákönkormányzat. 17

Felnőtt közösségek: - tantestület, - az iskola dolgozóinak közössége, - szakmai munkaközösségek, - szülői szervezet. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Fontos a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével; - a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, segítése; - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése; - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével); - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése; - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre építés; - olyan nevelő kollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja; - különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált csoportmunka, egyéni foglalkoztatás, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A program meghatározása: A köznevelési törvény szerint a közösségi szolgálat ( ) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A program célja: - Sokszínű társadalmunk még befogadóbbá és egyben emberibbé váljon. - A 14-18 éves korosztály melynek kiemelkedő szerepe lehet ebben megfelelő felkészítése. - Fejleszteni a tanulók kompetenciáit: pl. kritikus gondolkodás; érzelmi intelligencia; önbizalom; felelősségvállalás; felelős döntéshozatal; szociális érzékenység; együttműködés; empátia; konfliktuskezelés, stb. - A pályaorientációban is fontos szerepe lehet. A program jogszabályi háttere: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. - A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. Rendelet. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. Az iskola ezzel kapcsolatos feladatai: - Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. - A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, 18

d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. - Az iskola a 9 11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére. - A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. - A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. - A közösségi szolgálat helyszínén alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. Személyre vonatkozó előírások: - A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. - A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. - A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. - A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg - tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát, - tanítási időben a heti 12 órát és - tanítási napon a napi 3 órát (1 nap pihenés). - tanítási napon kívül a napi három órát. - 16-18 életév között közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi 4,5 órát és a heti 18 órát. - A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. Dokumentálás A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként - A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. - A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni, intézményi szinten is nyomon kell követni. Ezek alapján nyomon követhető, hol,mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására. A napló további fontos részét képezi, hogy a tanuló leírja a tapasztalatait, élményeit, magát a tevékenységet. - A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. - Az iskola abban az esetben állít ki igazolást a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített. 19