Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június 9.
Miért aktuális a kistérségek helyzetének újabb vizsgálata? A legutóbbi, átfogó helyzetértékelés az 1988-1998. éveket fogta át, a piacgazdaságra való átmenet idszakát. A térszerkezet meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatok hatásai ugyanakkor a 90-es közepétl változtak. 2004 elejétl megváltozott a kistérségi terület-beosztási rendszer. Az Európai Unió küszöbén a kistérség lett a területfejlesztés alapegysége.
Melyek a térszerkezet jellemzi a harmadik évezred küszöbén? Hatnak a hosszú távú determinációk, de a gazdaság és a társadalom mködése és szervezdése a múlt folyamataiból már nem vezethetk le. A f mozgásirányokat a rendszerváltás után kialakult új struktúrák, új gazdasági és társadalmi intézmények és szereplk formálják. Egyre ersebben hatnak a globalizálódás folyamatai, valamint az információs rendszerek kialakításának és a környezet védelmének felértékeldött problémái.
Melyek az átmenet regionális folyamatainak szakaszai? A kilencvenes évtized a regionális folyamatok szempontjából nem tekinthet egységes, homogén idszaknak. Els felét meghatározóan a korábbi rendszer struktúráinak leépülését kísér krízisjelenségek uralták. Az évtized közepétl kezdve, új térszerkezetben, érzékelheten megjelentek a megújulás elssorban gazdasági jegyei. Napjainkra jóval inkább a dinamika, a gazdagodás dimenziójában van jelen a területi-települési tagolódás, amelynek társadalmi feszültséget generáló következményei nem kisebbek a megelz idszaknál.
Az új j térszerkezet t ma is meghatároz rozó elemei: A fváros kiugró fejldése az ország többi részéhez viszonyítva. A nyugati térségek növekv elnye a keleti és az északi régiókkal szemben. A kistérségek fejldésének növekv térbeli tagoltsága és A településhálózat ersöd gazdasági tagoltsága.
Az egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 Budapest Közép-Magyarország Leggyengébb régió Legkedveztlenebb megye Országos átlag 0,0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A kistérségek rendszerének változása A 150 helyett 168 kistérség van 2004. január 1-jétl. A kistérségek száma 18-al ntt. A régi 150 kistérség közül 60-ban volt változás. Kistérséget váltott összesen 294 település, Ebbl: - 217 település új kistérségbe került át, - 77 további település váltott térséget.
A 2002-2003-as felülvizs gálat alapján kis térs éget váltó település ek Kistérséget váltó települések (294) Egyéb települések (2851)
A kistérségek népességnagyság szerint, 2003. január 1. 1719342 100001 300000 50001 100000 20001 50000 7352 20000
A kistérségek helyzete az új évezred küszöbén Míg a nagyrégiós, megyés elemzés a fváros-vidék, illetve a nyugat-kelet markáns különbségeit mutatja be, addig a kistérségeket tekintve sokkal differenciáltabb a kép. A piacgazdaságra való átmenet végére kialakult térszerkezetben az eddig vázoltaknál jóval tagoltabb, és eltér növekedési pályákon haladó térségtípusok különíthetk el.
A kistérségek vizsgálatánál használt változók Külföldi érdekeltség vállalkozások külföldi saját tkéje egy lakosra, 2002 Személyi jövedelemadó alapot képez jövedelem egy lakosra, 2002 Személyi jövedelemadó alapot képez jövedelem egy lakosra, 2002/1992 Mköd gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002 Mköd gazdasági szervezetek száma, 2002/1996 Munkanélküliek aránya, 2002 Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2002 Távbeszél fállomások ezer lakosra jutó száma, 2002 Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002
A kis té rs é g e k he lyze te az Euró pai Unió küs zö bé n Dinamikusan fejlõdõ (22) Fejlõdõ (40) Felzárkózó (45) Stagnáló (37) Lemaradó (24)
A kistérségek típusai régiók szerint, 2004 Megnevezés Dinamikusan fejld Fejld Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Összesen térségek Közép-Magyarország 9 4 3 0 0 16 Közép-Dunántúl 8 8 8 2 0 26 Nyugat-Dunántúl 3 11 8 0 0 22 Dél-Dunántúl 0 7 4 8 5 24 Észak-Magyarország 1 3 9 10 5 28 Észak-Alföld 1 4 0 12 10 27 Dél-Alföld 0 3 13 5 4 25 Összesen 22 40 45 37 24 168
Az urbanizálts ág fo ka, 2003. január 1. (A 120 f/km2 és magas abb népsrs ég település ek lakónépes s égének aránya, %) 70 100 (36) 50 70 (32) 30 50 (37) 1 30 (26) 0 (37)
A mköd vállalkozások ezer lakosra jutó száma kistérségenként, 2002. december 31. 111 142 91 110 71 90 51 70 25 50
A külföldi érdekeltség vállalkozások külföldi saját tkéje egy lakosra, 2002, Ft 1 000-4 600 (11) 500-1 000 (13) 300-500 (13) 100-300 (42) 50-100 (30) 0-50 (59)
A lakónépesség számának változása, 2003/1990, % 110,1 150,3 (15) 105,1 110,0 (7) 101,1 105,0 (43) 99,1 101,0 (13) 96,1 99,0 (49) 94,1 96,0 (22) 85,3 94,0 (19)
A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként, 1990 2002 15.1 34.4 10.1 15.0 5.1 10.0 0.1 5.0-4.9 0.0-7.4-5.0
A fo g lalko ztato ttak s zámának válto zás a, 2001/1990, % (Né ps zámlálás i adato k alapján.) 100,1 120,3 (7) 90,1 100,0 (25) 75,1 90,0 (64) 70,1 75,0 (26) 65,1 70,0 (20) 54,5 65,0 (26)
A hétéves és idsebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám kistérségenként, 2001. február 1. 10.00 10.89 9.51 10.00 9.01 9.50 8.51 9.00 7.94 8.50
A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként, 2002. december 20. % 17.1 22.6 13.1 17.0 9.1 13.0 5.1 9.0 1.3 5.0
Egy állandó lakosra jutó személyi-jövedelemadó-alapot képez jövedelem kistérségenként, 2002 Forint 600 001 704 785 500 001 600 000 400 001 500 000 300 001 400 000 180 000 300 000
ELÉRÉS a hétköznapokon Megyeszékhely=40, kistérség központ=40, saját szerep=20 4,04 5,00 (29) 3,58 4,04 (28) 3,40 3,58 (28) 3,22 3,40 (26) 2,98 3,22 (29) 2,24 2,98 (28)
ELÉRÉS, 2002 Budape s t=40, nyug ati határ (2)=30, régiók megyes zékhelyei=30, perc 38 60 (2) 60 90 (31) 90 120 (28) 120 150 (32) 150 180 (36) 180 210 (24) 210 240 (9) 240 293 (6)
ELÉRÉS, 2015 Budapes t=40, nyug ati határ(2)=30, régiók megyes zékhelyei=30, perc 33 60 (4) 60 90 (35) 90 120 (45) 120 150 (42) 150 180 (29) 180 210 (9) 210 215 (4)
Köszönöm a figyelmüket!