A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:

Hasonló dokumentumok
5. szemináriumi. feladatok. Munkaerő áramlása Pénzügyi eszközök áramlása

1. feladat megoldásokkal

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

Makroökonómia. 3. szeminárium

Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika

Termelési tényezők. Alapmodell

Munkanélküliség és infláció I.

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem

A dokumentum egy feladatgyűjtemény első fejezetének előzetes változata.

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

Makroökonómia. 4. szeminárium

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok

Nemzetközi közgazdaságtan

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

A dokumentum egy feladatgyűjtemény második fejezetének előzetes változata.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

Makroökonómia. 8. szeminárium

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

Makroökonómia. 7. szeminárium

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia 2009 őszi félév

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia. 7. szeminárium

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

gyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Debreceni Egyetem AGTC

Makroökonómia. 6. szeminárium

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK


Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

Makroökonómia. 13. hét

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

5. szeminárium Solowl I.


Makroökonómia. 12. hét

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

Mikroökonómia elıadás

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikróökonómia feladatok

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Alapfogalmak

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Átírás:

1 feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = K X,külföld Q Y,i = K 0,5, ahol i = belföld,külföld Y,i L0,5 i L i = K i = 150, ahol i = belföld,külföld P i = P 0,5, ahol i = belföld,külföld X,i P 0,5 Y,i A gazdaságok a termékekkel nem kereskedhetnek egymással, de a munkaerő szabadon áramolhat a két gazdaság között. 1. Melyik országból melyik országba áramlik a munkaerő? A megoldáshoz az alábbi egyenletekre van szükségünk (a) A fogyasztó maximalizálja a hasznosságát, így a közömbösségi görbe érinti a költségvetési egyenest (helyettesítési határráta megegyezik az áraránnyal). (b) A termelési pontnak rajta kell lennie a termelési lehetőségek határán. (c) A költségvetési korlát érinti a termelési lehetőségek határát is (határtermékek aránya megegyezik az áraránnyal). (d) Termékekkel nem kereskedünk, így a fogyasztás mindkét termékből megegyezik a termeléssel. (e) A reálbérek világszinten kiegyenlítődnek (f) A világ munkapiacán egyensúlynak kell lennie. Az egyenletek formálisan: (a) A fogyasztó maximalizálja a hasznosságát, így a közömbösségi görbe érinti a költségvetési egyenest (helyettesítési határráta megegyezik az áraránnyal). D Y, D X, D Y, D X, (b) A termelési pontnak rajta kell lennie a termelési lehetőségek határán. 150 = K X, + K Y, = Q X, + Q Y, 150 = K X, + K Y, = Q X, + Q Y, (c) A költségvetési korlát érinti a termelési lehetőségek határát is (határtermékek aránya megegyezik az áraránnyal). MP K Y, = 0, 5 MP K X, MP K Y, = 0, 5 MP K X, Q Y K Y, 1 Q Y K Y, = 0, 5 Q Y K Y, = 0, 5 Q Y K Y,

(d) Termékekkel nem kereskedünk, így a fogyasztás mindkét termékből megegyezik a termeléssel. (e) A reálbérek világszinten kiegyenlítődnek D X, = Q X, D Y, = Q Y, v D X, = Q X, D Y, = Q Y, w = MP L Y,P Y, P 0,5 X, P 0,5 Y, w = MP L Y,P Y, P 0,5 X, P 0,5 Y, 0, 5 Q Y, = 0, 5 Q Y, (f) A világ munkapiacán egyensúlynak kell lennie. Az egyenletek tehát 300 = + D Y, D X, D Y, D X, 150 = Q X, + Q Y, 150 = Q X, 0, 5 Q Y K Y, 0, 5 Q Y K Y, = 0, 5 Q Y, = 0, 5 Q Y, + Q Y, 0, 5 Q Y, = 0, 5 Q Y, 300 = + Illetve a fogyasztások megegyeznek a temelésekkel, valamint a termelési függvények az Y termék iparágában kapcsolatot teremtenek a munka, a tőke és a kibocsátás között. Q Y, = K 0,5 Y, L0,5 Q Y, = K 0,5 Y, L0,5 = K Y, = Q Y, = K Y, = Q Y, A fogyasztás = termelés egyenlőséget felhasználva D Y, D X, = Q Y, Q X, D Y, D X, = Q Y, Q X,

Amit az összes többi egyenletbe visszahelyettesítve az alábbi összefüggésekhez jutunk: 150 = Q X, + p Q X, 150 = Q X, 0, 5 p Q X, K Y, 0, 5 p Q X, K Y, + p Q X, 0, 5 p Q X, = 0, 5 p Q X, 300 = + A tőkellományokat visszahelyettesítve K Y, = p Q X, K Y, Q X, 150 = Q X, + p Q X, 150 = Q X, 0, 5 p Q X, p Q X, = 0, 5 + p Q X, p Q X, 0, 5 p Q X, = 0, 5 = p p Q X, p Q X, 0, 5 p Q X, = 0, 5 p Q X, 300 = + A 3. és 4. egyenletből a munkaerőállományt kifejezve és visszahelyettesítve az összes többi egyenletbe: = p Q X, = 4p Q X, 150 = Q X, + p Q X, p Q X, = 150 = Q X, + Q X, = Q X,Belf 150 = Q X, + p Q X, 4p Q X, 0, 5 p Q X, p Q = 0, 5 p Q X, X, 4p Q X, = 150 = Q X, = 0.6996p + Q X, 4 = Q X,K 300 = p Q X, + 4p Q X, = 300 = p 100 + 4 0.6996 p B p i = 0.76140154606564 p i = 0.47965917653363

Amely alapján már az összes többi változó kiszámítható = p Q X, = 115.946468699 = 4p Q X, = 184.053537130707 K Y, = p Q X, = 50 K Y, Q X, = 50 Q Y, = 76.140154606566 Q Y, = 95.930583530676 A munkaerő ről re áramlik, (34.0535).. Jól járnak-e a gazdaságok azzal, hogy engedik a munkaerő szabad áramlását? Akkor járnak jól, ha a munkaerő szabad áramlásának köszönhetően növekszik a társadalmi jólét. A munkaerő szabad áramlása után a jólétek U = D X, D Y, = 7614, 0154606566 U = D X, D Y, = 19186.1167061345 Elötte autark állapot volt, így ön teljesülnie kellett, hogy Mely egyenletekből adódik, hogy D Y, D X, 150 = Q X, + Q Y, 0, 5 Q Y K Y, = 150 D X, = Q X, D Y, = Q Y, K Y, = Q Y, Q Y, Q X, 150 = Q X, + 0, 5Q X, Q X, = 100 K X, = 100 K Y, = 50 Q Y, = 86.605403784439 p = 0.8660

ön teljesülnie kellett, hogy Mely egyenletekből adódik, hogy A hasznosságok autark állapotban D Y, D X, 150 = 0, 5Q X, + Q Y, 0, 5 Q Y K Y, = 150 D X, = Q X, D Y, = Q Y, K Y, = Q Y, Q X, = 150 K X, = 75 K Y, = 75 = 150 Q Y, = 106.0660 p = 0.7071 U = D X, D Y, = 8660, 54 U = D X, D Y, = 15910, rosszul járt (onnan eláramlik a munkaerő), pedig jól járt (oda áramlik a munkaerő). 3. Ki járna jól azzal, ha megtiltanák a munkaerő szabad áramlását? feladat Két országot vizsgálunk, A-t és B-t. Mindkét gazdaságban két terméket állítanak elő, X-et és Y-t, s csak egyetlen termelési tényezőt használnak fel, munkaerőt. A reprezentatív gazdasági szereplők magatartását vezérlő egyenletek a következő formában adhatók meg U i = D X,i D Y,i, ahol i = A, B Q X,i = L 0,5 X,i, ahol i = A, B Q Y,A = L Y,A Q Y,B = 0, 754L Y,B L A = L B = 10 1. Tételezzük fel, hogy a termékkereskedelem teljesen szabad a két gazdaság között. Melyik gazdaság exportálja az X terméket, és mennyit exportál belőle? Mind az A, mind a B gazdaságban igaz, hogy (a) a közömbösségi görbének érintenie kell a költségvetési egyenest

(b) a fogyasztási pont rajta van a költségvetési korláton (c) a termelési pontnak rajta kell lennie a termelési lehetőségek határán (d) a költségvetési egyenesnek a termelési pontban kell érintenie a termelési lehetőségek határát Az A ország egyenletei így A B országra vonatkozó egyenletek D Y,A D X,A = p pq X,A + Q Y,A = pd X,A + D Y,A 10 = 0, 5Q X,A + Q Y,A 0, 5Q X,A = p D Y,B D X,B = p pq X,B + Q Y,B = pd X,B + D Y,B 10 = 0, 5Q X,B + 1 0, 754 Q Y,B 0, 5Q X,B = p Az X (vagy az Y) termék világpiacán egyensúlynak kell lennie, azaz Q X,A + Q Y,A = D X,A + D Y,A A fenti egyenleteket megfelelően rendezve az alábbi összefüggésekhez jutunk p + 10 p = D X,A Q X,A = p 1, 46p + 7, 54 p = D X,B Q X,B = p Amelyeket a világpiaci egyensúlyba visszahelyettesítve 4p = p + 10 p 8p =, 46p + 17, 54 p = 1, 7459 + 1, 46p + 7, 54 p Ekkora a világpiaci árarány, és ilyen árarány mellett a fogyasztás és a termelés a következő Q X,A = 3.4918 Q Y,A = 6.9518 D X,A = 3.7368 D Y,A = 6.541 Q X,B = 3.4918 Q Y,B = 5.417 D X,B = 3.470 D Y,B = 5.6689 Amelyek szerint az A gazdaság importálja az X terméket és 0.45-t importál belőle, és exportálja az Y terméket, és 0.477 darabot exportál belőle.

. Ha a Központi Statisztikai Hivatal mindkét gazdaságban a P = P 0,5 X P 0,5 Y képlet alapján számítja ki az árszínvonal nagyságát, mekkora lesz a két gazdaságban a két iparágban fizetett reálbér nagysága, ha a termékkereskedelem teljesen szabad? MP L Y P Y P 0,5 X P 0,5 Y = MP L Y A gazdaság : 1, 7459 0,5 = 0.0116 B gazdaság : 0, 754 1, 7459 0,5 = 0.0087 3. Tételezzük most fel, hogy a termékkereskedelem ugyan tilos a két gazdaság között, de a munkaerő szabadon áramolhat az egyik országból a másikba. Melyik gazdaság fogad, és melyik küld munkaerőt? A B gazdaságban alacsonyabb a reálbér, onnan áramlik a munkaerő az A gazdaságba. 4. Mekkora lesz az egyes gazdaságokban érvényesülő relatív ár nagysága (az X termék Y termék árához viszonyított aránya)? Mindekét gazdaságban igaz, hogy (a) a közömbösségi görbe értinti a költségvetési egyenest (b) a költségvetési egyenes érinti a termelési lehetőségek határát (c) pont ugyanannyi terméket termelnek, mint amennyit értékesítenek, mert termékkel nem, hanem csak munkaerővel kereskednek. A fentieknek megfelelő egyenletek: azaz D Y,A D X,A = p A 0, 5Q X,A = p A D X,A = Q X,A D Y,A = Q Y,A D Y,B D X,B = p B 0, 5Q X,B = p B D X,B = Q X,B D Y,B = Q Y,B Q Y,A Q X,A = p A 0, 5Q X,A = p A Q Y,B Q X,B = p B 0, 5Q X,B = p B Ezen felül még teljesül az egyensúly a világ munkaerőpiacán 0 = L X,A + L Y,A + L X,B + L Y,B ahová a termelési függvényeket behelyettesítve az alábbi egyenlet adódik 0 = 0, 5Q X,A + Q Y,A + 0, 5Q X,B + 1 0, 754 Q Y,B

Tudjuk továbbá, hogy a reálbéreknek a két gazdaságban meg kell egyeznie egymással Az egyenletek tehát Q Y,A Q X,A = p A 0, 5Q X,A = p A Q Y,B Q X,B = p B 0, 5Q X,B = p B MP L Y,A A = MP L Y,B B A = 0, 754 B p A = 1.7590p B 0 = 0, 5Q X,A + Q Y,A + 0, 5Q X,B + 1 0, 754 Q Y,B p A = 1.7590p B Amely rendszert rendezve az alábbi eredményekhez jutunk: p B = 1.435 p A =.1873 Q X,A = 4.3746 L X,A = 4.7843 Q X,B =.4870 L X,B = 1.5463 Q Y,A = 9.5686 L Y,A = 9.5686 Q Y,B = 3.096 L Y,B = 4.1016 Melyek szerint 4.359 munkaerő áramlott a B gazdaságból az A gazdaságba. 5. Mekkora reálbért fizetnek az egyes gazdaságokban? w A = w B = 0.676 6. Mennyi X, és mennyi Y terméket állítanak elő az egyes gazdaságokban? Lásd fent.