Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának 2011. április 6-i ülésére

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 331-4/2011. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának 2011. április 6-i ülésére Tárgy: A közgyűjteményi intézmények 2010. évi munkabeszámolóinak értékelése és 2011. évi munkaterveinek jóváhagyása Az előterjesztést készítette: Dr. Erdődy Gyula vezető főtanácsos Intézményfenntartó Osztály Dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója Dr. Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója A Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011. (II. 3.) önkormányzati rendelet 4. számú melléklete alapján a Kulturális Bizottság a közgyűlés hatásköréből átruházott hatáskörében jóváhagyja a közgyűjteményi intézmények munkatervét. A Kulturális Bizottság további feladatai között szerepel, hogy értékeli a közgyűjteményi intézmények munkájáról szóló beszámolót. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában két közgyűjteményi intézmény, a Baranya Megyei Levéltár, valamint a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága működik. Mindkét intézmény vezetője benyújtotta 2010. évi munkájáról szóló beszámolót és 2011. évi munkatervét. (A Baranya Megyei Levéltár beszámolója az előterjesztés 1. számú melléklete, munkaterve a 2. számú melléklet, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága beszámolója a 3. számú melléklet, munkaterve a 4. számú melléklet.) Baranya Megyei Levéltár Az intézményben 2010-ben felülvizsgálták a levéltár szakmai nyilvántartásait, folytatták a fond- és állagjegyzékének átstrukturálását, a történeti értékű közigazgatási iratok átvételét, a veszélyeztetett iratok digitalizálását, tudományos tevékenységén belül pedig helytörténeti konferenciákat szerveztek, kiadványokat jelentettek meg. Pályázati munkájuk közel 10 millió forintot eredményezett. Az év során végezték a saját intézményi, valamint a Művészetek és Irodalom Háza, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, valamint a Csorba Győző

2 Megyei-Városi Könyvtár gazdálkodásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, ez a feladat a Baranya Megyei Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények gazdálkodásának központosításával az év végén megszűnt. Nagy figyelmet fordítottak a külső intézmények, szervezetek iratkezelésére és selejtezésére. A levéltári iratok minél teljesebb körű kutathatósága érdekében összesen 20 fondfőcsoporton, illetve fondalcsoporton belül végeztek darabszintű, hely-és névmutatós, valamint középszintű rendezést, amelyekhez levéltári segédletek és számítógépes levéltári segédletek is készültek. Számos irat mikrofilmezésre való előkészítése is megtörtént. Az év során közel 30 folyóméter iratot selejteztek. A levéltári ügyfélszolgálati munka többségében munkaviszonnyal, ingatlantulajdonnal, építési ügyekkel és az ország több nyugdíjbiztosítási igazgatósága által kért munkabér-jövedelem igazolások elkészítésével kapcsolatos. A levéltár kutatótermében 2037 kutatási esetet regisztráltak, a kutatók túlnyomó többségében egyetemi és főiskolai hallgatók, pedagógusok, nyugdíjasok, történészek, építészmérnökök, egyetemi oktatók, jogászok, valamint a PhD-hallgatók voltak. A leggyakrabban kutatott témakörök a következők: családfa-kutatás, község-, város-, helytörténet, társadalomtörténet, szociológia-, szociográfia-, demográfiatörténet, gazdaság-, kereskedelem-, ipartörténet, építészettörténet, politikatörténet, iskola-, oktatás-, neveléstörténet, művelődéstörténet, nemzetiség-, etnikum-történet. Az intézmény végzi és javítja az anyakönyvi másodpéldányokon a beérkezett változásokat, a korábbi hibák korrigálását. Ezek száma több, mint 4 ezer jelzet. Az állományvédelmi munka keretében több száz éves protokollum köteteket, úrbéri térképeket, okleveleket, tervrajzokat konzerváltak és restauráltak. A Tolna Megyei Levéltár részére 17-18. századi jegyzőkönyveket restauráltak. A levéltári szakkönyvtár területén kiemelhető a szakirodalom elektronikus formában való beszerzése és a kutatók számára való gyors hozzáférés lehetőségének megteremtése. A levéltári honlap frissítése folyamatos, fontos előrelépés az adatok elektronikus úton való nyilvánossá tétele területén a szervnyilvántartási adatok feltöltése. Az intézmény tudományos munkáját pályázati forrásból finanszírozták. Egyik szakmai eredménye az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó levéltárnapi konferencia és két tudományos értékű kötet megjelentetése. Többéves munka eredményeként napvilágot látott a Pécs lexikon, amely a Baranya Megyei Levéltár munkatársainak részvétele nélkül nem valósulhatott volna meg. A levéltár munkatársai fő- és szakszerkesztőkként, továbbá számottevő szócikk-kontingens szerzőjeként járultak hozzá Pécs város ismerettárának létrejöttéhez. A munkatársak ezen felül számos országos és helyi tudományos konferencián, szimpóziumon képviselték előadóként, illetve résztvevőként az intézményt, öregbítve Baranya megye és levéltára hírnevét.

3 A Baranya Megyei Levéltár 2011. évre engedélyezett létszáma 25,87 fő. A Baranya Megyei Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények gazdálkodásának központosításával 3,63 fővel, a 2011. évi költségvetési rendelethez kapcsolódó határozattal 0,5 fővel csökkent az intézmény létszáma. Szintén utóbbi határozatban került előírásra, hogy a levéltár igazgatója a Pécs, Apáca utca 8. szám alatti ingatlant is figyelembe véve 2011. március 31-ig készítsen javaslatot az intézmény telephelyei számának csökkentésére. Az intézmény a 2011. évre vonatkozó tudományos tervét csak pályázati úton elnyert támogatásból tudja megvalósítani. Tervezik kiadni a közel két évtizedes kutatás eredményeként elkészült Baranya megye településeinek anyakönyvi beosztása (1895-2010) című munkát. Várhatóan idén is megrendezésre kerül a levéltárnapi konferencia Uradalmak a Dél-Dunántúlon címmel. Az előadók sorában a baranyai és a szomszédos megyék levéltárosai, egyetemi oktatók, a kérdéskör specialistái kapnak helyet. Az intézmény munkatársai részt vesznek a térség fontosabb történeti konferenciáin, rendezvényein, évfordulós eseményein. Ilyen például a Harsány-hegy melletti csata (l687. aug. 12.) emlékművének felállításához, az 1848. március 15. méltó megünnepléséhez, illetve az antantszerb megszállás lezárultához (1921. aug. 22.) köthető évfordulós megemlékezések. Fontos feladat a levéltár illetékességi- és gyűjtőkörének pontosítása. Történeti forrásértékük folytán indokoltnak tűnhet egyéb, társadalmi, politikai és kulturális szervezeteknek a gyűjtőkörbe való felvétele is. Az ezekkel történő kapcsolatfelvételt követően erőfeszítéseket kell tenni ezen történeti értékű iratok számba vételére, majd levéltári átvételük biztosítására, a lehetséges módozatok kidolgozására. Folytatódni fog a közigazgatási, ezen belül a volt tanácsok iratinak átvétele. Ugyancsak folytatni kell a kéziratos fondjegyzék adatainak pontosítását, az iratgyarapodás felmérését, és egy új jegyzék adatainak összeállítását. Az iratrendezés területén darabszintű, ügyiratszintű, középszintű és ellenőrző rendezéseket terveznek, végeredményként a kutatók munkáját segítő segédletek készülnek, köztük számítógépes segédletek is. Az ügyfélszolgálati munka kiegyensúlyozottan folyik, az igények függvényében továbbra is kiadásra kerülnek a munka- és tanulóidő igazolások, bírósági, rendőrségi, anyakönyvi, gyámhatósági, önkormányzati megkeresések alapján vagyoni és tulajdonjogokat igazoló ügyintézéseket végeznek. A csődeljárás és felszámolás következtében az intézmény őrizetébe került irategyüttesekből a nyugdíjbiztosítási igazgatóság munkatársai végzik az adatgyűjtést. A kutatók tájékoztatása és zökkenőmentes kiszolgálása további munkaátszervezést igényel. Várhatóan növekedni fog az anyakönyvi másodpéldányokból és a mikrofilm gyűjteményből a családtörténeti kutatások száma. Az anyakönyvi másodpéldányok tekintetében az utólagos bejegyzés jelzetek számának visszaesése miatt elkezdik az egyes anyakönyvi hivataloktól az elmaradt jegyzékek bekérését és azok átvezetését az anyakönyvekben. A veszélyeztetett állapotú dokumentumok megmentésére kiírt

4 pályázaton nyert támogatásokból anyagok beszerzése és a konzerválási és restaurálási munkák elvégzése képezi a restauráló műhely éves tervezett feladatait. Fotóműhely tovább folytatja a Mormon Egyház számára az anyakönyvek mikrofilmezését. Az iskolák érdeklődése rendszeres a levéltár ismertető foglalkozások és órák tartása iránt. Ez évente 10-20 foglalkozást jelent. A történelem szakos egyetemista hallgatók szakmai gyakorlatát erre a feladatra kijelölt levéltáros irányítja. Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága munkája 2010-ben a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt jegyében telt el, a múzeum munkatársai a napi múzeumi munka elvégzése mellett, mindent a program sikerének elérése érdekében rendeltek alá. Megújult a teljes Múzeum utca, így a közterületek, ezen belül a Pécs, Káptalan utca 5. és a Pécs, Papnövelde utca 5. közötti út, az Eszperantó park, az Aranyos-kút, új külsőt nyertek a múzeumkertek, így a Múzeum Galéria kertje, a Vasarely Múzeum kertje, a Pécs, Káptalan utca 5. déli homlokzata előtti kert, felújították a Pécs, Káptalan utca 5. északi főépületét, keleti épületét, a Pécs, Káptalan utca 4. nyugati főépületét, északi épületét, a Vasarely Múzeum épületét, elkészült a Nagy Kiállítótér, nevezetesen a régi vármegyeháza belső rekonstrukcója és bővítése. A kulturális ágazat jelentős beruházásaként lett tervezve a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program keretében a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Múzeum rekonstrukciója, a történelmi, védett műemlék épület teljes külső és belső felújítása. A pályáztató által támogatott projekt azonban visszamondásra került a megyei önkormányzat nehéz költségvetési helyzete miatt. A Várostörténeti Múzeum is jelentős fejlesztésben részesült. A Regionális Operatív Program keretén belül kiírt pályázat sikeres elnyerése révén megújult a Várostörténeti Múzeum emeleti foglalkoztató tere, valamint az ott tervezett múzeumpedagógiai foglalkozások eszközeinek beszerzésére is támogatást nyert az intézmény. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum új épületének zöldmezős beruházása jelenleg folyamatban van, átadása ez év végére várható, ahol új, korszerű történeti és néprajzi komplex kiállítás várja majd a látogatókat. A beruházások, felújítások a szakmai munkák irányait is meghatározták. Új Vasarely kiállítás nyílt, megnyitotta kapuit a Magyarok a Bauhausban című tárlat. Utóbbi sikerét bizonyítja a közel 16.000 látogató. Az ezzel kapcsolatos kiadványok, kiállítást kísérő rendezvények is népszerűek voltak. A kiállítás 2010 decemberében a berlini Bauhaus-Archivumban is bemutatásra került. A kiállítást kísérő rendezvények is népszerűek voltak. Ezután nyitották meg A Nyolcak Európája - Cézanne és Matisse bűvöletében című, a magyar modern művészet

5 legmeghatározóbb csoportosulásának centenáriumi kiállítását, mely a múzeum szakmai munkájának elismerését vívta ki. Ezt a tárlatot is számos kísérőrendezvény népszerűsíti, így rendszeres tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, rendkívüli múzeumi éjszakák, koncertek. Nyitva tartását a nagy érdeklődésre való tekintettel 2011. májusáig hosszabbították meg. Az EKF projekt támogatásából kívülről került felújításra a Vasarely Múzeum udvarában lévő kis épület. Belső felújítása azonban nem volt tervezve. A Központi Bányászati Múzeum Alapítvány fenntartásában működő soproni székhelyű Központi Bányászati Múzeum kezdeményezésére itt 6 helyiséget, összesen 92 négyzetmétert a Baranya Megyei Önkormányzattól, mint tulajdonostól ingyenes használatba kapott a Bányászati Múzeum földfeletti bányászati kiállítóhely létesítése és működtetése céljából. E lépés szakmailag indokolt és előremutató volt, hiszen az alapítvány Pécsett a Bányakapitányságon, a turisták által látogatott területeken kívül tartott fenn földfeletti kiállítóhelyet. A kiállítóhelynek a Pécs, Káptalan utca 3. szám alatti kialakításával egymás mellé kerül a földfeletti és földalatti bányászati kiállítás. Az ingyenes használat fejében a Központi Bányászati Múzeum Alapítvány a jelzett helyiségek belső felújítására több, mint 8 millió Ft-tot fordított, amelyben a kiállítótermek kialakításán kívül nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítés és belső szigetelés is szerepelt. Az EKF évében a megyei múzeum több, nem közvetlenül az EKF beruházásokhoz kötődő nagy sikerű kiállítást rendezett. A Természettudományi Múzeum Aki nem hiszi, járjon utána című mesekiállítással jelentkezett, amelynek a Néprajzi Múzeum időszaki kiállításokra szolgáló Guzsalyas terme adott otthont. A Várostörténeti Múzeum gondozta a Több mint élettörténetek. Sorsok. A magyarországi németség kollektív büntetése a második világháború után baranyai visszaemlékezések és tárgyak tükrében című kiállítást, amely 8 különböző helyszínen tájoltatva is lett, mégpedig Bonyhádon, Tabon, a Pécsi Tudományegyetemen, Pécsváradon, Mecseknádasdon, Budaörsön, Piliscsabán és Szigetszentmiklóson. A Szertárak titkai című iskolatörténeti kiállítás szintén több településen volt látogatható a múlt év folyamán. A Néprajzi Osztály kiemelkedő feladata volt a sellyei tájház anyagának restaurálása és a felújított tájház berendezése. Szintén a Néprajzi Osztályhoz kötődik a Pécs-Fünfkirchen- Pecuh című vándorkiállítás, amely az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum, valamint a berlini Museum für Mitteleuropäischen Kulturen intézmények közreműködésével valósult meg. Említésre méltó a múzeum által szervezett, a Művészetek és Irodalom Házában rendezett Art in Difference kiállítás, workshop és konferencia, amely 2011-ben Brüsszelben is bemutatásra kerül. A fogyatékosok és pszichés sérültek munkáit bemutató tárlat a pécsi Neurológiai és

6 Pszichiátria Klinika gyűjteményéből válogatott anyag egészen egyedi és kiemelkedő darabjai nemzetközi érdeklődésre tettek szert. A megyei múzeum fontos, a múzeumi közművelődés terén kiemelkedő rendezvényeket bonyolított, így 2 alkalommal a Múzeumok éjszakája -t, emellett a kiállításokat kísérő egyéb rendezvények sikere is nagy volt. Az intézmény minden bevétellel járó lehetőséget igyekezett kihasználni, így bérbeadásokkal (esküvő, koncert, felolvasóest stb.), valamint a jogdíjakra vonatkozó bevételekkel növelte pénzeszközeit. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt Nagy-Kultúra című pályázat keretében közel 5000 diák vett részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon. A megye területén összesen 32 kiállítási helyen, tájházban szakmai felügyeletet gyakoroltak. A kiállításokat megtekintő látogatók száma megközelítette a 200 ezer főt, ez a 2008-as bázishoz viszonyítva több, mint 50 ezer fős növekedést jelent, legfőbb oka a belépő EKF kiállítások iránt mutatkozó érdeklődés. Viszont a kiállításokat 50 ezer látogató ingyen tekintette meg, akiknek körét 2007-ben módosított kormányrendelet határozza meg. A múzeumi munkatársak tudományos tevékenysége 2010-ben is kiemelkedő volt. A múzeum gazdálkodását önállóan végezte, a Baranya Megyei Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények gazdálkodásának központosításával ez az év végén megszűnt. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának 2011-ben a napi múzeumi munka mellett a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt keretében elsősorban a megújult múzeumi épületek fenntarthatósága és ennek érdekében tervezhető múzeumi tevékenységre kell fokozottan odafigyelni. Szakmai munkájában különös tekintettel kell lennie az év közepén történő projektzárásra, a projektben előírt feltételek teljesítésére. Így például a kulturális fejlesztések hatását tekintve, programokon, a kiállításokon a múzeumi fizető látogatók számát nézve el kell érnie a 239 ezer főt. Vizsgálnia kell a kulturális szolgáltatásokkal való elégedettséget, a célérték 75 %, ennek elérése érdekében kell tevékenységét végeznie. A Nagy Kiállítótérben megrendezett időszakos kiállítások és rendezvények számának legalább 14 darabnak kell lennie. Az egy látogatóra eső átlagos bevétel célértéke 312 Ft. A képző- és iparművészeti kiállítások átlagos nyári nyitva tartásának el kell érnie a 48 óra/hét időtartamot. Honlapját interaktiv módon kell megújítania. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2011. évi költségvetési rendeletével összefüggő intézkedései között felkérte a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatóját, hogy mérje fel a lehetőségeket és tegyen javaslatot az intézmény telephelyeinek csökkentésére. Ennek során figyelembe

7 kell venni a Nagy Kiállítótér épületében, a megújuló mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum jelenlegi raktárában és a Pécs, Apáca u. 8. szám alatti ingatlanban kialakítható raktározási lehetőségeket, a néprajzi, a természettudományi és várostörténeti, régészeti gyűjtemények vonatkozásában az állandó kiállítások létrehozásának lehetőségeit a régészeti, természettudományi és néprajzi gyűjteményeket illetően. Nyújtson be az intézmény pályázatot a kiállítások előkészítésére, létrehozására, teljes körű felújítására, illetve korszerűsítésére, a muzeális intézmények szakmai munkájának és infrastrukturális fejlesztésének támogatására megnyíló forrásokra. Erre vonatkozóan a múzeum vezetése felé határidőnek 2011. március 31. napját jelölte meg. A közgyűlés előírta a múzeum igazgatójának, hogy készítsen tervet arra vonatkozóan, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed kulturális kínálatába szakmai szempontból milyen kiállítások elhelyezése indokolt és javasolt. A terv elkészült, amely szerint az intézmény négy kiállítást javasolt a Zsolnay Negyedbe. 1. A Zsolnay család és a gyár története, valamint a gyár államosítása utáni időszaka Helyigénye: 400 négyzetméter 2. Baranya népművészete és a Zsolnay család népművészeti gyűjtőtevékenysége Helyigénye: 200 négyzetméter 3. Hagyományok embere és a természet Helyigénye: 100 négyzetméter 4. Ipartörténet Helyigénye: 300 négyzetméter A 2011. év során nagy feladat a képző- és iparművészeti osztály tárgyainak az átmeneti, Pécs, Dischka Győző utcai raktárból a Nagy Kiállítótérbe való költöztetése, valamint a Cezanne és Matisse bűvöletében a Nyolcak című kiállítás lebontása után az állandó kiállítás felépítése. A felújított Pécs, Káptalan u. 4. számú épületbe is állandó kiállítás kerül kialakításra, a jelenlegi koncepció szerint itt a Martyn Ferenc, Nemes Endre, Zlatko Prica művei, valamint az előző években a Vasarely Múzeumban bemutatott nemzetközi gyűjtemény kerül kiállításra. A szakmai munka fedezetének megteremtésére (kiállítások, kiadványok, gyűjteménygyarapítás, konferenciák stb.) minél több pályázatot kell benyújtani a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a Nemzeti Erőfejlesztési Minisztériumhoz és más pályázatokat kiíró szervezetekhez. Várhatóan kiemelkedő rendezvény lesz az év során a már 6. éve nagy sikerrel megrendezett Múzeumok éjszakája. Folytatódnak a meghirdetett múzeumpedagógiai és egyéb közönségkapcsolati programok is. A halaszhatatlan teendők között szerepel a

8 régészeti osztály szakmai, műtárgyvédelmi szempontból is megfelelő elhelyezése. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum új épületének zöldmezős beruházása folyamatban van. Az építkezés befejezése után Mohácson új állandó kiállítást kell kialakítani. Az előző évben nyertes múzeumpedagógiai pályázat keretein belül 2011-ben számos program várható. Különböző műtárgy és dokumentum digitalizálási munkák járulnak majd hozzá a gyűjtemények közismertté tételéhez. A megyei múzeum kiemelt feladatának tekinti a múzeum szakmai tevékenysége mellett a közönségkapcsolati feladatok teljesítését. Ehhez megfelelő segítséget nyújt az EKF projekt keretén belül, az Új munkahelyek a sikerért című program által támogatott két fő közönségkapcsolatot erősítő munkaerő. Továbbra is folytatják az eddig sikeresnek mondható programokat, pl.: Múzeumok éjszakája, Múzeumok Őszi Fesztiválja, Nagy KulTúra stb. Emellett a kulturális és egyéb társintézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés továbbra is fontos szempontja az intézménynek (Pl.: Dél-Pannon Múzeumokért Kiemelten Közhasznú Egyesület, Baranya Megyei Kulturális Központ, Pécsi Tudományegyetem, stb.) A műtárgyvédelem területén kiemelkedő a Siklós Város Önkormányzatának az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program keretében megvalósuló Megújuló Vár a Tenkes alján című projekthez kapcsolódó reneszánsz bútorkiállítás bútorainak restaurálása. Ebben a feladatban részt vesz a képző-és iparművészeti, a néprajzi osztály valamint az új-és legújabbkori történeti osztály. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Kulturális Bizottsága elfogadja a Baranya Megyei Levéltár 2010. évi munkájáról szóló beszámolót és jóváhagyja a 2011. évi munkatervét. Határidő: a közlésre: azonnal Felelős: Szatyor Győző, a bizottság elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Kulturális Bizottsága elfogadja a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 2010. évi munkájáról szóló beszámolót és jóváhagyja a 2011. évi munkatervét. Határidő: a közlésre: azonnal Felelős: Szatyor Győző, a bizottság elnöke P é c s, 2011. március 28. Szatyor Győző

9 1. számú melléklet A Baranya Megyei Levéltár 2010. évi munkabeszámolója A Baranya Megyei Levéltár 2010-ben teljesítette a jogszabályokban meghatározott feladatait. Ezzel együtt lényegében az év elején munkatervében megfogalmazott céljait is megvalósította. A teljesített feladatok közül a következőket tartjuk a legfontosabbaknak: - A levéltári nyilvántartásainkat felülvizsgáltuk, valamint a Levéltári Kollégium ajánlásában szereplő, új fondfőcsoport-beosztás szerint zajlott a Baranya Megyei Levéltár fond- és állagjegyzékének átszerkesztése. - Szervellenőrző tevékenységünk során a 2010. évi egyik fő feladataként - tervszerűen folytattuk a tanács-korszak közigazgatási iratanyagának beszállítását, illetve az átadás feltételeinek megszervezését a tárolókapacitásunk függvényében. - Kiemelt feladat volt a korábbi eredményes pályázati tevékenység következtében a számítástechnikai fejlesztés és ennek nyomán a veszélyeztetett irategyüttesek digitalizálása első szakaszának megvalósítása, melyet sikeresen végrehajtottunk. - Fontos szerepet töltött be intézményünk életében a szakmai munkával összefüggő megmutatkozás, az intézményben dolgozó munkatársaink tudományos tevékenysége. Ennek formái kiadványaink megjelentetése, konferenciák szervezése volt és 2010-ben mindkettőre volt jelentős visszhangot kiváltó példa. 1. Az intézmény gazdálkodása A Baranya Megyei Levéltár költségvetésének eredeti előirányzata a 2011. évre 99.653 eft, ezen belül a személyi juttatások és járulékainak kiadása 77.068 eft. Ezzel szemben a fenntartói támogatás mindössze 81.653 eft, a különbség 4.585 eft, ami a működésre, üzemeltetésre és szakmai feladatok ellátására fordítható. Az intézmény számára egyre nehezebb a feladat, hogy a kötelezően előírt saját bevételt teljesíteni tudja, előteremtve ezzel a működéshez szükséges fedezetet. A Baranya Megyei Levéltár megragad minden lehetőséget a bevétel növelésére, ezt mutatja a 2010. évben támogatás értékű, működési bevétel címen átvett pénzeszköz nagysága is (9.127 eft), viszont ezen bevételek jelentős része kizárólag szakmai fejlődésre fordítható, működésre, az intézmény fenntartására nem.

10 2. Személyi, szervezeti helyzet alakulása Tevékenységünket az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján szerveztük. Mind a négy helyszínen (Király utcai, Rét utcai, Nyírfa utcai, Dobó I. utcai Részlegben) a már kipróbált és bevált szisztéma szerint dolgoztak munkatársaink. Nem érintette a szervezeti felépítést, hogy az év közben történt változások néhány kollégánk esetében feladat-átcsoportosítást vont maga után. Az elmúlt esztendők fenntartói intézkedései mind a működőképesség, mind a levéltári törvényben előírt szakmai követelmények teljesíthetősége tekintetében rendkívül hátrányos helyzetet teremtettek. A Baranya Megyei Levéltár az őrizetében lévő több mint 17 ezer folyóméternyi iratanyag mennyiségét tekintve az ország egyik legnagyobb vidéki levéltára. Az őrzött iratmennyiséghez viszonyított intézményi létszámkeret mind a levéltári szakalkalmazottak számát, mind az összlétszámot figyelembe véve úgy országos, mind dél-dunántúli regionális tekintetben egyaránt szűkösnek mondható. A jövőben problémát fog jelenteni a raktárkezelői feladatok ellátására megfelelő munkatársak biztosítása, mivel már most látszik, hogy belső átcsoportosítással más, törvény által előírt kötelezettségeink sérülése nélkül nem tudjuk megvalósítani. A Baranya Megyei Önkormányzat 2011.01.01. napjával a fenntartása alá tartozó intézmények gazdasági szervezeteit megszűntette, létrehozott egy központi gazdasági integrációt. Ennek következtében a Baranya Megyei Levéltár 2010 évben kiépített kis integrációja is megszűntetésre került, a gazdasági ügyek és ahhoz tartozó adminisztrációs feladatok végzésére mindösszesen egy fő létszámot engedélyezett. A munkaügyi feladatok ez idáig (egyelőre) nem kerültek összevonásra, ezért intézményünkben maradt a 2010. évben hozzánk csatolt intézmények (Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtár, Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, Művészetek és Irodalom Háza) munkaügyi ügyintézési feladataival együtt. Ehhez a munkakörhöz szintén egy fő létszám társult. Így a megszüntetéssel egyidejűleg 3,63 fő létszám is elvonásra került. További szigorítások eredményeként 0,5 szakmai álláshely is elvonásra került, így az intézmény 2011. évi engedélyezett létszámkerete összesen 25,87 fő. Ez a személyi ellátottság nem kielégítő, a levéltár őrizetében lévő irategyüttes mennyiség feltétlenül indokolná 3-5 levéltári kezelő alkalmazását. Összefoglalva A Baranya Megyei Levéltár bevételi kötelezettségének elérése érdekében szakmai feladatát magas színvonalon folytatja, megragadva minden lehetőséget, amely költségeinek megtérüléséhez hozzájárulhat.

11 Az előirányzatok betartása rendkívül szigorú gazdálkodás eredménye. Szöveges beszámolónkkal hangsúlyozni kívánjuk azt a törekvést, amelyet intézményünk megvalósít a zökkenőmentes működés érdekében. 3. Szervellenőrzések, iratátvétel A Baranya Megyei Levéltár raktári elhelyezési feltételeiben jelentős változás nem történt. Ez részleteiben azt jelenti, hogy a Rét utcai raktáraink teljesen beteltek, a Király utcai raktárrendszer beszállítandó iratanyagot már alig tud fogadni. Így a több év óta folyamatosan jelzett probléma mára teljes súllyal nehezedik a levéltárra! 3.1 Gyűjtőterületi munka. iratselejtezések A szervellenőrzések legnagyobb része a Baranya megyében levő körjegyzőségekre illetve polgármesteri hivatalokra terjedt ki. Egyik fő hangsúly az iratselejtezés elvégzésének illetve asz irattári rend kialakításának sürgetését tartalmazta. Ilyen esetek fordultak elő (időrendi sorrendben) Felsőszentmártonban, Baksán, Magyarhertelenden, Nagynyárádon, Kozármislenyben (a városi polgármesteri hivatalnál illetve a körjegyzőségen egyaránt), Harkányban, Túronyban, Diósviszlóban, a Vajszlói Körjegyzőségen, és Szajkon. Az iratképzőknél végzett szervellenőrzések másik részében a már korábbiakban rögzített követelmények betartásának vizsgálata zajlott, az elvégzett munkák, és az eredmények jegyzőkönyvbe vételével. (Természetesen olyan estek is előfordultak, hogy az év eleji sürgetésünkre az év második felében fejeződtek be az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységek, amelyek iratselejtezési jegyzőkönyvek beküldésében és jóváhagyásában, illetve ismételt szervellenőrzési jegyzőkönyvek felvételében jelentkeztek. Intézményünk a nem selejtezhető köziratok fennmaradása érdekében a már évekkel ezelőtt megkezdett - az 1950 és 1990 között keletkezett - közigazgatási iratok átvételének befejezését hangsúlyozta. Az önkormányzati hivataloknál a múlt esztendőben 31 alkalommal, 72 iratképzőnél folytatott ellenőrzést. Ezek során 60 db. szervellenőrzési jegyzőkönyv került felvételre, 10 db iratkezelési szabályzatot véleményeztünk és 91 db iratselejtezési jegyzőkönyvet vizsgáltunk át. A főként Pécsett működő dekoncentrált állami szervek, illetve a megyében lévő önkormányzati szervek iratselejtezését engedélyeztük. Számszerűleg megemlítendő a megyei illetve a területi rendőrkapitányságok, katasztrófa felügyeletek iratselejtezésének jóváhagyása. Ezeknél az iratképzőknél elkészült a maradandó értékű dokumentumok jegyzéke is. 2010. évben az alábbiakban felsorolt iratképző szervek által megküldött iratselejtezési jegyzőkönyvet ellenőriztünk, hagytunk jóvá.

12 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság: Pécsi Rendőrkapitányság: Komlói Rendőrkapitányság: Mohácsi Rendőrkapitányság: Siklósi Rendőrkapitányság: Szigetvári Rendőrkapitányság. Pécsi Határőr Igazgatóság BM-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécs MJ. Város Tűzoltósága OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Egyéb szervek: 12 db 8 db 15 db 10 db 2 db 2 db 8 db 6 db 5 db 14 db 136 db 3.2 Iratképző szervek ellenőrzései, hiányosságok jellemzői: Az utóbbi években számos helyen akár nyugdíjazás folytán is a (kör)jegyzői karban, illetve az illetékes ügyintézőknél nagymérvű személyi változások történtek. A helyi közigazgatási szerveknél meghatározó jelentőségű ez a kérdés. Ott, ahol nem változik a (kör)jegyző személye, megfelelő felkészültséggel rendelkezik, jó a viszonya a polgármester(ekk)el és a képviselő testület(ek)kel, a belső szakmai munka sem szenved hiányt. Ha ezen feltételek valamelyike is hiányzik, illetve csorbát szenved, a levéltári ellenőrzési tevékenység hatékonysága is megnehezül. Mivel ma már az az általános gyakorlat, hogy az iratkezeléshez kapcsolódó tevékenységet nem önállóan, hanem egy másik szakmai (legtöbbször igazgatási előadói vagy titkárnői) feladat mellett végzi az illetékes ügyintéző, az ő fölkészültségére, ha kell szakmai tanácsokkal való ellátására szükséges nagy gondot fordítanunk. (Ez vonatkozik az elektronikus iratkezelés /számítógépes iktatási rendszer/ gyakorlati működtetésére is.) A szakmai fejlődés és a tárgyi feltételek javítása érdekében jegyzőkönyvben rögzítjük, hogy a (kör)jegyző az ellenőrzésünk eredményeként fe1vett megállapításokat tárja a következő képviselőtestületi ülés(ek) elé. Azokat tárgyalják meg, és ott határozzanak a teendők végrehajtásáról. A számítógépes iktatási rendszer üzemeltetésével, annak gyakorlati tapasztalataival - bevezetésének mielőbbi teljes körű elérésével - kiemelten szükséges foglalkoznunk. A megye legtöbb (kör)jegyzőségénél már bevezették, vagy 2011-ben bevezetni készülnek a valamelyik számítógépes iktatási rendszert. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok (16/2006(IV.6.) BM rendelet, 24/2006 BM- IHM-NKÖM együttes rendelet) betartása sajnos nem tekinthető általánosnak.. Sok esetben előfordul, hogy egyes (kör)jegyzőségek a kiírt pályázatot nem nyerték el, így nincs lehetőségük az erre fordítandó anyagiak előteremtésére. Az irattározással, az irattárral, és az iratmegőrzéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az ellenőrzéseink során az irattárban őrzött dokumentumok

13 állapotára, az ezzel kapcsolatos előírások betartására hívtuk fel a figyelmet. Az iktatott iratoknál az évenként illetve az őrzési időket jelző számok szerinti őrzési szisztémát vezettetjük be. Nagyobb önkormányzatoknál lehetőség nyílik arra, hogy ezen belül ágazati betűjelek szerint irattározzanak. Arra szintén fokozott gondot fordítunk, hogy a betelt irattárak esetén az iratselejtezés mielőbbi elvégezzék. Az utóbbi esztendők tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a közigazgatási szakemberek és az irattárosok számára ez sok esetben megoldhatatlan feladat. A gyakran változó jogszabályi háttér (38/1998. (IX.4.) BM rend., 22/1999. (VII.16.) BM rend., 38/2001. (XII.22.) BM rend., 45/2003.(XII.2.) BM rend., 66/2004. (XI.12.) BM rend., 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend.) követésére és gyakorlatban való alkalmazására csak kevés iratképző képes. 3.3 Iratátvétel Az önkormányzati hivatalok, illetve a területi államigazgatási szervek nem selejtezhető iratainak intézményünk részére történő átadásánál nem tapasztaltunk hiányosságokat. Levéltárunk befogadó raktári kapacitása határán van, így az irattárak állapota, fölszereltsége, az iratok szabályos és szakszerű selejtezése adja az alapját az esetleges iratátadásnak. A 2010. évben többek között a Pécsi Járásbíróság, Homorúd Község Tanácsának, Mindszentgodisai Községi Közös Tanácsának, Drávaszabolcsi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet iratait vettük át. A szervellenőrzési munka eredményes végzéséhez elengedhetetlen a nyilvántartások pontos vezetése. A 10/2002. (IV. 13.) NKÖM számú rendelet az adminisztráció terén is adott feladatot a múlt évben intézményünknek. Ezek közül alapvető volt a szervnyilvántartásunk átalakítása a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Párhuzamosan az adatok új csoportosításával, a szervdossziék számítógépes adaptációjának előkészítése is megtörtént. Részben a fenti munkák elvégzésének, részben pedig a több éve zajló hasonló jellegű előkészítő munka eredménye, hogy az iratképzők 2010-ben 17,27 iratfolyóméternyi maradandó értékű iratanyagot szállítottak be. (1. sz. melléklet) Ebben az esztendőben ( Pécs MJ.Város kivételével) lezárult a tanács korszak közigazgatási iratainak begyűjtése. 4. A levéltári anyagok rendezése, segédletkészítés A levéltár munkatársai évek óta ugyanazon fondfőcsoportok, illetve fondalcsoportok rendezését végzik, amely nagyban hozzájárul az elért eredményekhez.

14 4.1. Befejezett rendezések XI. 605. a. 2. Pécsváradi kerületi irányítás főtiszti irataiból (1808-1852) a templomépítéssel kapcsolatos kútfő darabszintű rendezése, és ezzel párhuzamosan hely-, névmutatós és egyéb speciális adatokat tartalmazó segédletet készítése. XI. 601. Bólyi Batthyány-Montenuovo uradalom levéltára. 1 doboznyi összeíráshoz darabszintű segédlet készítése, amely a kötetekben szereplő községeket is feltünteti (1736-1793, 0,14 fm.). XII. 8. A Pécsi Notre-Dame zárda iratai (1847-1950, 8 doboz, 1,12 fm). A rendre vonatkozó iratok darabszintű rendezése, néhány fontosabb tételről darabszintű segédlet is készült. XIII. 1. Igmándy-Hegyessy család iratai (1712-1966, 8 doboz, 1,12 fm). Darabszintű rendezés és segédletkészítés. A régi jegyzékhez konkordancia jegyzék is készült. XV. 13. d. Képeslapok gyűjteménye, Pécs város állag digitalizálásra került és egy átfogó keresési lehetőségeket rejtő jegyzék készült hozzá. A szkennelés nyomdai minőségű, 600 DPI TIFF formátumú. XV. 13. d. Képeslapok gyűjteménye, Baranya Vármegye állag is digitalizálásra került és egy átfogó keresési lehetőségeket rejtő jegyzék készült hozzá. Szintén 600 DPI TIFF formátumban. XI. 605. a. 2. Pécsváradi közalapítványi főtisztség 1. tétel. Árszabások (1816-1851; 3 d. 0,42 fm) 2. tétel. Bányászat (1809-1851; 10 d. 1,40 fm) 32. tétel Vízszabályozás, csatornázás (1808-1851; 4 d. 0,56 fm) 43. tétel Uradalmi készletek (1829-1851; 6 d. 0,84 fm). IV. 1409. b) Pécs Város Árvaszékének iratai (1872-1930) állagból a hagyatéki leltárak darabszintű feltárása és hozzá Excel táblázat készítése, amely 2314 rekordot tartalmaz. A táblázat rovataiban könnyedén lehet keresni személyek neve, foglalkozása, lakcíme szerint, valamint a hagyatéki leltárak adatai is szerepelnek. A hagyatéki leltárakat tartalmazó állag feltárása nemcsak a családkutatók számára hasznos, hanem építészeti, jogi, néprajzi stb. kutatásokra is alkalmas. V. fondfőcsoport, községi iratok rendezései: Fondszám Fond neve Évkör Mennyiség V. 172. Sombereki körjegyzőség iratai 1848-1949 12, 52 fm b) Somberek község iratai 1848-1949 7, 56 fm c) Cseledoboka község iratai 1859-1949 1, 65 fm

15 d) Görcsönydoboka község iratai 1944-1949 0, 13 fm e) Rácgörcsöny (Cselegörcsöny) 1848-1949 3, 18 fm iratai XV. 3. c. Baranya megye kataszteri térképei (BmK) szkennelésének előkészítése. XV. 3. b. Baranya megye úrbéri térképei (BiU) állagból a kataszteri térképekhez tartozók átsorolása, részletes leírása. (Ezek beszkennelése egy további pályázat keretében remélhető.) Az átsorolt térképekről (13 nagyalakú mappa) darabszintű segédlet készült. Baranya Megyei Beruházási Vállalat 1948-1954 31.68 ifm Baranya Megyei Beruházási Bank 1948-1967 13.60 ifm A dokumentumokról áttekintő jegyzéket készült. XIII.14. Sikabonyi Angyal család és más rokoncsaládok iratai 1645-2004 családtörténeti fond ellenőrző, középszintű rendezése. (Előkészítés az NKA pályázat keretén belül) XXV.23. Pécsváradi Járásbíróság iratainak mintaállványozása 21,2 ifm XXIII.717. Bár Községi Tanács iratai 1950-1963, 0,4 ifm XXIII.887. Okorág Községi Közös Tanács iratai 1950-1968, 0,85 XXIII.977. Sósvertike Községi Tanács iratai 1950-1963, 0,78 XXIII.747. Drávaiványi Községi Tanács iratai 1951-1964, 0,56 ifm XXIII.752. Drávasztára Községi Tanács iratai 1951-1968, 0,46 ifm XXIII.804. Kákics Községi Tanács iratai 1950-1964, 0,66 ifm XXIII.855. Marócsa Községi Tanács iratai 1950-1964, 0,6 ifm 4.2. Folyamatban lévő rendezések: XI. 605. a. 2. Pécsváradi közalapítványi kerület iratai. 16 doboznyi kútfő nélküli reponenda azonosítása, és további 6 doboznyi irat (1823-1838) kútfők szerint besorolása. IV. 1406. h. Pécs Város Tanácsa F Műszaki ügyosztálya iratainak darabszintű jegyzékelése 1926-tól. Eddig feldolgozott az 1926-1927-es év 12 doboznyi iratanyaga, excel táblázatban. XV. 9. Pécs város térképeinek gyűjteménye. Eddig az összetartozó egységek, szelvények azonosítása, a hiányok lehetőség szerint pontos felmérése, a szelvények térképfiókokba helyezése készült el. XV. 9. Pécs város térképeinek gyűjteményéhez a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft-től átvett térképek rendezése. A közműtérképek a CD-n kapott anyaggal való egyeztetése, a rész-szelvények részletes leírása és elhelyezése zajlik. VIII. fondfőcsoport elemi iskolák fondcsoportjából a 110. fondtól (Almáskeresztúr) a 237.fondig (Drávasztára) került középszintű rendezésre

16 4.3. Reponálás: Tarján Gáborné a Yad Vashem által mikrofilmezésre kiemelt, mikrofilmre vett és már ellenőrzött 1938-46-os iratanyag reponálását folytatta. (IV. 1406. b. Pécs város tanácsának közigazgatási iratai 1941-1946). 4.4. Mikrofilmezésre történő előkészítés: A IV. 1406. b. Pécs Város Tanácsának közigazgatási iratai állagból 22 doboz iratanyag oldalszámozásának ellenőrzése (355-398. doboz) történt meg. 5. Selejtezési munkák: A Nyírfa utcai Részlegünkben bértárolt iratokból kiselejtezésre került 24 db. iratképző 25.9 fm iratanyaga. A kiselejtezett iratokról iratképzőnként jegyzéket készítettünk, a fennmaradt üres helyeket, és a gazdasági szervek dokumentumait átcsoportosítással egyesítettük. (2.sz. melléklet) 6. Segédletkészítés A fentiekben jelzett befejezett iratrendezések során számítógépes segédletek készültek, amelyek a szinteknek megfelelően darabszintű illetve áttekintő raktári jegyzék. Elkészült Márfi Attila (XIII. 14.) Sikabonyi Angyal család és más rokoncsaládok iratai 1645-2004 családtörténeti fond középszintű rendezésénél egy áttekintő jegyzék. Vörös Huba folytatta a Baranya Megyei Levéltár új fondjegyzékének szerkesztési munkáit,a referensek adatszolgáltatásának felhasználásával, az eddig elkészült jegyzékek felkerültek A Baranyai Megyei Levéltár ideiglenes fondjegyzéke című elektronikus segédletre. A IV. fondfőcsoport jegyzékeit Nagy Imre Gábor és a Rét utcai részleg munkatársai készítették. 7. Ügyfélforgalom, kutatószolgálat, anyakönyvi utólagos bejegyzések 7.1. Ügyfélszolgálat ügyintézés Az adatszolgáltatás területén enyhe növekedés tapasztalható 2007-hez képest, melyek többségében munkaviszonnyal, ingatlantulajdonnal és építési ügyekkel kapcsolatosak. Az ország számos nyugdíjbiztosítási igazgatóságától érkezett írásos kérelmek alapján 246 db munkabér-jövedelem igazolást készítettünk el.

17 A Nyugdíjbiztosító Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának munkatársai heti rendszerességgel végeznek bérjellegű kutatásokat a Dobó I. utcai és a Nyírfa utcai részlegben. A 2010. évben, a vezetett nyilvántartás szerint 357 db ügyet vizsgáltak intézményünkben. Munkaviszony és béradatok igazolása: Anyakönyvi ügyek Építési ügyek: Tulajdonjoggal kapcsolatos ügyek: Tervdokumentáció felkutatása: Örökbefogadási ügyek: Kárpótlási ügyek: Iratanyag felkutatása egyéb ügyekben: 720 db 304 db 46 db 25 db 13 db 4 db 3 db 8 db 7.2. Kutatószolgálat Beadott kutatási kérelmek száma: 298 - Hazai: 294 - Külföldi: 4 - Elutasított kérelmek száma: - Kérőlapok száma: 471 Kutatási esetek száma: 2037 A kutatási kérelmek száma az előző évihez megközelítően alakult. A kutatók közötti foglalkozási arányok a tavalyi és az azt megelőző évek tendenciáit követték. Ebben az évben az egyetemi és főiskolai hallgatók, pedagógusok, nyugdíjasok, történészek, építészmérnökök, egyetemi oktatók, jogászok, valamint a PhD-hallgatók száma volt a kiemelkedő. Elsősorban a PTE bölcsész, valamint a jogi és a műszaki kar hallgatói jártak kutatni, de voltak kutatók a természettudományi, a művészeti és az egészségtudományi főiskolai és a felnőttképzési karról is. A leggyakrabban kutatott témakörök voltak: - családfa-kutatás - község-, város-, helytörténet - társadalomtörténet - szociológia-, szociográfia demográfia-történet - gazdaság-, kereskedelem-, ipartörténet - építészet-történet - politika- és társadalom- (benne párt- és egyesület) történet - iskola-, oktatás-, neveléstörténet-művelődéstörténet - nemzetiség-, etnikum-történet.

18 Leggyakoribb kutatási korszakok: - 1919-1950 közti korszak (110 kutatási eset) - Dualizmus és az I. világháború kora (108 kutatási eset) - Újkor (65 kutatási eset) - 1950-től terjedő korszak (48 kutatási eset) - Középkor (1 kutatási eset). A leggyakrabban kutatott fondok: - IV.- XII. Baranya vármegye felekezeti anyakönyveinek másodpéldányai - XV. 15. BML Mikrofilmgyűjtemény - XXIII.Tanácsi fondok (Baranya Megye, Pécs város, a járások és községek tanácsának iratai) - VII. 2. c. és i. A Pécsi Törvényszék iratai. Cégbírósági, telekkönyvi iratok - VIII.31-602. Tanintézetek fondjai, - XXXII. 13. Baranya Megyei krónikák gyűjteménye - VI. 501. XXIV. 501. Pécsi Tankerületi Főigazgatóság, - VI. 502. XXIV. 502. Bvm-i Tanfelügyelőség iratai - VIII. 2. A Pécsi Püspöki Líceum iratai - XI. 6. Angster Orgona és Harmóniumgyár iratai, - XXIV. 1. A Népgondozó Hivatal Délmagyarországi Kirendeltségének iratai - XXIV. 2. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság 16. számú Kirendeltségének (Pécs) iratai - XXIV.201. A Baranya Megyei Földhivatal iratai - XXXV. MSZMP Archívum 7.3. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése Több anyakönyvi hivatal esetében késve érkeztek be a levéltárban őrzött anyakönyvi másodpéldányokba átvezetendő változásokról szóló értesítések. 2009. évi hátralék: 8221 jelzet 2010 évben érkezett: 5603 jelzet 2010 évben bevezetve: 4376 jelzet 2010. évi hátralék: 9448 jelzet 2010. évben bejegyzett anyakönyvi másolatok száma: 94 db Az utólagos bejegyzések mellett a korábbi hibák kijavítása, valamint a születési és házassági anyakönyvek hiányosságainak kijavítása továbbra folyamatban van. Az ub jegyzékek és hibajegyzékek beküldésénél a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal intézkedése révén az előző évhez képest az elmaradások

19 jelentősen csökkentek. A visszamaradt hátralék felszámolását a továbbiakban is folyamatosan kérjük. 8. Állományvédelem A restauráló műhely az alábbi állományvédelmi és restaurálási munkák elvégzésében vett részt: 8.1. Baranya Megyei Levéltár részére végzett munkák - Protocollum kötetek : 2 kötet félbőr kötés és 1 füzet restaurálása. 1716 év, 1718-1720 év, 1720 év kéziratos lapok száma: 201 lap. - Térképek restaurálása: 6 térkép konzerválása és restaurálása. Rózsafa község Bmk 690, 691. Korpád község Bmk 711/a, 711/b. Hernádfa község 4 térképe 605-607-ig. - Király utcai tervrajzok rendezése és a tárolóanyagok cseréje: Az Angster Orgonagyár 186 tervrajza került új tárolóborítékba. Oklevelek restaurálása: 2 db. - Pécsi Vármegye házról készült akvarell, 19 sz. - Báró Bésán halotti értesítője, 1819. 8.2. Pályázati támogatásból másutt végeztetett restaurálási munkák: Az úrbéri térképek anyagcsoportból 7 térkép restaurálása készült el, a munkát a Kézművész Bt. végezte. Restaurált térképek: Dunaszekcső, Kisjakabfalva, Karáczodfa, Komló, Málom, Mohács, Pécs térképe. Más levéltár részére végzett restaurálási munka: A Tolna M. Önkormányzat Levéltára részére 1 kötet közgyűlési jegyzőkönyvi mutató (1654-1769 év ) restaurálása készült el. Kéziratos oldalak száma: 1264 oldal, 1 kötet félbőr kötés. 9. Levéltári szakkönyvtár A levéltári szakkönyvtár könyvállománya sajnálatos módon kisebb ütemben gyarapodott, mint az előző esztendőben: Nem mondható szerencsésnek a könyvállomány gyarapodása abból a szempontból sem, hogy 2005-höz képest 43%-kal csökkent a cserébe, illetőleg ajándékba kapott kiadványok száma, míg a tudományos kutatómunkájára oly nagy hangsúlyt fektető levéltár könyvállományának eddigi színvonalát csak úgy tudjuk fenntartani, hogy több könyvet vásárolunk. A szükségszerű kiadások csökkentését a folyóiratmegrendelések visszamondásával igyekeztünk kompenzálni, s ilyen feltételek

20 mellett 2010-ben sem sikerült kigazdálkodnunk a folyóiratok köttetéséhez szükséges anyagiakat. További gondot okozott, a közeljövőben pedig sürgős megoldásért kiált, hogy folyóirat- és könyvtárhelyiségeink hamarosan megtelnek, s a problémát átmenetileg enyhítő különálló gyűjtemények, kézikönyvtárak dolgozószobákban való elhelyezésére sincs már elegendő helyünk. Ugyancsak jelentős előrelépésként könyvelhetjük el, hogy megfelelve a kor követelményeinek 2010-ban több mint duplájára emeltük elektronikus dokumentumaink számát: a legtöbb kutató érdeklődésre számot tartó szakirodalom fontos darabjait szereztük be CD-n, DVD-n. A könyvtárak jövőjét jelentő elektronikus dokumentumok további gyarapítása a tetemes költségvonzatok ellenére különösen praktikusnak tűnik számunkra is, nemcsak egyszerű és gyors használhatóságuk, hanem éppen helykímélő mivoltuk végett. Nyilvántartásuk, tárolásuk egyelőre csak ideiglenesen került megoldásra, a végleges szabályozás és egyben egy új könyvtári szabályzat elkészítése a 2011. év feladatai közé tartozik. 10. Számítógéppark alkalmazása a szakmai feladatok során adminisztráció, digitalizálás, EELNYIR, (Egységes Elektronikus Nyilvántartási Rendszer) honlap karbantartása, számítástechnikai eszközök (hardveres-szoftveres) karbantartása. Az év során előfordult néhány meghibásodás, azonban ezeket sikerült elhárítani részben a raktáron lévő készletek felhasználásával, illetve új eszközök beszerzésével. Az idei jelentősnek mondható új technikai beszerzések miatt, egy ideig lesz elegendő tartalék alkatrész, az esetleges hibák elhárítására. Így előreláthatóan az ideihez mérhető, nagyobb anyagi ráfordításra nem lesz szükség ezen a téren. A kollégák becsatlakoztatása a Skype elnevezésű internetes telefonrendszerbe folyamatos. Jövőre várhatóan az internetes kapcsolattal ellátott kollégák majd mindegyike elérhető lesz. A honlapunk folyamatos frissítése-karbantartása megoldott, a kapcsolat a Webstar csoporttal kifogástalan. A 10/2002. (IV.13.) sz. NKÖM (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) rendelet által a magyarországi levéltárak számára előírt EELNYIR adatokkal való feltöltése idén folytatódott, továbbra is egy gépen folyik a munka. A legnagyobb előrelépés a szervnyilvántartás adatokkal való feltöltésénél valósult meg. Jelenleg 130 db szerv adatai kerültek feldolgozásra, mintegy 6 ifm mennyiségben. Az EELNYIR rendszer adatokkal való feltöltésének szükségszerűsége, sajnálatos módon azzal a következménnyel járt, hogy nem maradt idő az egyházi anyakönyvi mikrofilmek digitalizálásának folytatására. Így ezen a területen nem került sor előrelépésre, csupán eseti - kutatói - megrendelések teljesítésére.

21 Összegezve A mutatószámok tükrözik a költségvetési megszorító intézkedések és változások szakmai tevékenységre ható negatív következményeit: - a rangsorolt feladatok egyike az iratkezelés ellenőrzése, amely számának növelése szakfelügyeleti javaslatra került előtérbe; - némileg csökkent a kutatók és a kutatási esetek száma, ami a létszámcsökkentés miatt bevezetett hétfői szünnapokkal magyarázható; - jelentősen megnőtt az ügyfelek száma ( + 500 ) és a kiadott másolatok száma ( + 6800), ami az átvett MBVH irattára forgalmával, valamint a felszámolás és csődeljárás keretében átvett iratanyagokból történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatással áll összefüggésben; - csökkenő az iratanyag gyarapodás, - mindössze 17,27 iratfolyóméter - a beszűkült raktárkapacitás miatt kevesebb az iratátvétel lehetősége; - iratanyag rendezettsége 120 ifm-rel nőtt a belső feldolgozó munka keretében, azonban a létszámcsökkentések miatt erre a tevékenységre is kevesebb munkaidő fordítható; - kisebb mértékű a levéltári anyagvédelem, amely pályázati támogatástól és a restauráló műhely működési bevételt hozó külső leterheltségétől függ, az iratanyagok mikrofilmeztetése csak pályázati támogatásból volt biztosítható; - kiadványok megjelentetése kizárólag pályázati támogatással valósulhatott meg. A fentiek jól láthatóan igazolják a többször jelzett problémát, miszerint az intézmény törvényben előírt feladatellátására a költségvetés nem biztosít megfelelő feltételeket, pályázati támogatás hiányában több alapfeladat ellátása sérül. A 2010. év tudományos eredményei (vázlatosan) A 2010. évben a sikeres pályázati munka eredményeként két kötetet is meg tudott jelentetni levéltárunk. A Források Pécs város polgárosodásáról (1867-1921) c. hiánypótló forrásokat közzétévő munka a Tanulmányok és források Baranya megye történetéből c. sorozat 15. köteteként látott napvilágot, Nagy Imre Gábor főlevéltáros szerkesztésében, a korszak legfontosabb kortörténeti dokumentumait egybegyűjtve és közzétéve. Két levéltárnapi konferenciánkon (2007, 2008) elhangzott előadások tanulmányokká fejlesztett változatai alkotják a gerincét Az utcák, terek, épületek Pécsett címen megjelenő tanulmánykötetünknek, amely a levéltár 2 évente

22 megjelenő évkönyve, a Baranyai Történelmi Közlemények 4. köteteként hagyta el a nyomdát 2010-ben. Levéltárnapi konferenciánkat 2010. október 5-én rendeztük meg a Művészetek és Irodalom Házában, Pécs évszázadai címen. E konferencia a 2010 végén megjelenő Pécs Lexikon kutatási eredményeiből adott ízelítőt. Az EKF minden bizonnyal egyik legmaradandóbb szellemi alkotása a Baranya Megyei Levéltár munkatársainak részvétele nélkül nem valósulhatott volna meg. A levéltár munkatársai fő- és szakszerkesztőkként, továbbá számottevő szócikk-kontingens szerzőjeként járultak hozzá Pécs város ismerettárának létrejöttéhez. Munkatársaink ezen felül számos országos és helyi tudományos konferencián, szimpóziumon képviselték előadóként illetve résztvevőként intézményünket, öregbítve Baranya megye és levéltára hírnevét. Sorszám A Baranya Megyei Levéltár 2010 évi iratgyarapodása Levéltári jelzet A levéltári anyag megnevezése évköre terjedelme (ifm) 1. VII.13. Pécsi Járásbíróság iratai 1915-1950 0,89 2. XXIII.793. Homorúd Község Tanácsának iratai 1956-1990 0,48 3. XXIII.984. Mindszentgodisa Községi Közös Tanács iratai 1950-1990 12,6 4. XXX.398. Drávaszabolcsi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (későbbiekben részvénytársaság) iratai 1962-2010 3,0 5. XXXIII.3. Községi krónikák 2006-2009 0,3 6. XXXVI.1. Baranya Megyei Önkormányzat közgyűléseinek hangfelvételei 2009 1 db DVD iratgyarapodás összesen: 17,27 ifm, 1 db DVD.