ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS Év:2015 Hónap:02 Nap:24 KÜJ: 103318752 KTJ (telephely): 102500023 KTJ (létesítmény): - Iktatószám: 1146-2/2015. Ügyfél: Horváth Sándor egyéni vállalkozó Előadó: dr. Kuller Gábor Telephely: Lövő, Alsó major 161, 163, 162/4 hrsz. Szakértő: Ódor Imre Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság Melléklet: - Hiv. szám: - Ügyintézőjük: - H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) Horváth Sándor egyéni vállalkozót (9461 Lövő, Fő u. 59.) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A Hatóság a jogerőre emelkedést követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. I N D O K O L Á S 2014. április 17-én lakossági panaszbejelentés érkezett a Hatósághoz. A panaszos előadta, hogy Horváth Sándor egyéni vállalkozó (9461 Lövő, Fő u. 59., továbbiakban: Ügyfél) a Lövő, Fő utca végén lévő G:\Hatarozatok\2015\1146-2_rogz.doc 1
ingatlanán kitermelte a föld egy részét és folyamatosan tölti fel építési-bontási hulladékkal becslése szerint 2-2,5 méter magasságig. A Hatóság 2014. május 5-én a helyszíni ellenőrzést tartott a panaszbejelentéssel érintett ingatlanon, mely során ellenőrzési jegyzőkönyv került felvételre. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapításra került, hogy a hulladékfeltöltéssel érintett ingatlanok helyrajzi száma: Lövő, Alsó major 161, 163, 162/4 hrsz. Az ingatlanok az Ügyfél tulajdonát képezik. Az ingatlanon megközelítőleg 30x30 méteres nagyságú területen feltöltés látszódott. A feltöltéssel érintett terület két oldalán hozzávetőlegesen 2,5 méter magasságban látszódik az építési törmelék. A terület másik oldalán kismértékben látszódik törmelékkel való feltöltés. Az Ügyfél nyilatkozata alapján a feltöltött terület fele került építési-bontási hulladékkal feltöltésre, a másik felét helyi földdel töltötte fel terepalakításból. Az ingatlan mély fekvésű részén pangóvíz áll. A területen fellelhető volt továbbá fémhulladék, beton és cseréphulladék. A törmelék átlagos vastagsága körülbelül 1 méterre becsülhető. A feltöltésben lévő hulladékokon túl fellelhető volt még kb. 20 m 3 cseréphulladék, kb. 3 m 3 beton hulladék, illetve kb. 3 m 3 fémhulladék. Az Ügyfél nyilatkozta alapján, amely rögzítésre került a jegyzőkönyvben, az ingatlanokon fellelt hulladékok a Lövő, Fő utca 59. sz. alatti ingatlanról, lakó és gazdasági épület elbontásából származnak, és az Ügyfél 2014. évben helyezte el azokat. A Hatóság nyilvántartása szerint az Ügyfél hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezik. Az ingatlanok feltöltéssel érintett területén felmért (feltöltésre használt, illetve elhelyezett) hulladékok: EWC Megnevezés Becsült mennyiség (m 3 ) Sűrűség (t/m 3 ) Becsült mennyiség (tonna) 170107 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 450 1,01 454,5 170103 cserép és kerámia 20 0,89 17,8 170101 beton 3 1,19 3,57 170405 vas és acél (lemez) 3 0,2 0,6 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 62. (1) bekezdés alapján: Hulladékgazdálkodási tevékenység e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja alapján, aki hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírást megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Ht. 86. (1) bekezdés a-b) pontjai az alábbiak szerint rendelkeznek: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. 2
A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (5) bekezdése alapján: Az alapbírság összege az e (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg az e (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. Az ellenőrzést követően a Hatóság 11203-1/2014. számon hulladékgazdálkodási kötelezést tartalmazó határozatot adott ki a Lövő, Alsó major 161, 163, 162/4 hrsz. alatti ingatlanokra engedély nélkül elhelyezett hulladékok engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére történő, 60 napon belüli átadására vonatkozóan. Az Ügyfél az ingatlanon elhelyezett hulladékok engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére történő átadását az átadás-átvételi dokumentum másolatának megküldésével igazolta, kivéve a kis mennyiségű 170405 azonosító kódú, vas és acél hulladék tekintetében, azonban az vélhetően a bontási hulladékból került kiválogatásra, ezért a hatóság az alapbírság összegét 4500-Ft-ban határozza meg. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva megállapítható hogy a Lövő, Alsó major 161, 163, 162/4 hrsz. alatti ingatlanokon engedély nélkül nagy mennyiségben kerültek elhelyezésre a hulladékok, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ezért a bírság kiszabásától eltekinteni fentiek alapján a Hatóságnak nem áll módjában. A Hbr. 1. (2) bekezdése alapján a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. A bírság összegének megállapításánál a Hatóság figyelembe vette a Hbr. 1. (2) a), b), c) pontjaiban foglaltakat, és megállapította, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége vagy károsító hatása csekély, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére hatást gyakorolt, káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt, azonban a jogsértéssel az Ügyfél vélhetően gazdasági előnyre tett szert a hulladékok kezelésére engedéllyel rendelkező gazdálkodókkal szemben. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező hulladékmennyiség, az egyéni vállalkozó által csatolt kezelői igazoláson szereplő mennyiség alapján összesen 475,870 tonna. B = A x M x S ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (4500) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó 3
Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x M c,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó M c,t = 132,75 + (t 100) x 1,05 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 475,870 tonna Így M c,t = 132,75 + (475,870 100) x 1,05 = 527,4135 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 527,4135 = 527,4135 B = A x M x S = 4500 x 527,4135 x 1= 2 373 360 Ft, kétmillió-háromszázhetvenháromezerháromszázhatvan Forint A Hatóság eljárása során az alábbiak szerint vizsgálta a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgátlatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)- g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A Hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. A Hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az Ügyfél a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a Hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. 4
A Hatóság jelen eljárását 2014. december 5. napján indította meg az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. -a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 16867-1/2014. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az Ügyfelet. A Hatóság 16867-2/2014. sz. végzésében nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet arra vonatkozóan, hogy a Kkvt. Személyi hatálya alá tartozik-e, vagy hozzájárul-e ahhoz, hogy a Hatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. (1) bekezdés c) pontja alapján megismerheti az Ügyfél kis- és középvállalkozásának státuszára vonatkozó adatot. Az Ügyfél 1146-1/2015. számon iktatott beadványában előadta, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Hatóság kisés középvállalkozásának státuszára vonatkozó adatot megismerheti. Fentieknek megfelelően a Hatóság 1146-1/2015. számú iratában, belföldi jogsegély keretében megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóságát (a továbbiakban: Adóigazgatóság). Az Adóigazgatóság 3250725749. hiv. számú, belföldi jogsegélyre adott válaszában előadta, hogy Horváth Sándor egyéni vállalkozó a Kkvt 3. -a szerinti besorolása mikrovállalkozás. Tekintettel az Adóigazgatóság belföldi jogsegély keretében adott válaszára, valamint tekintettel arra, hogy az Ügyfélnek korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn, a Hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Hatóság jelen határozat II. fejezetét a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontjára alapozta. A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. -ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. alapján rendelkeznie kellene. A Hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 -a 98. (1) bekezdése, valamint a 99 (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, 2015. február 04. A határozatot kapják: 1. Horváth Sándor egyéni vállalkozót (9461 Lövő, Fő u. 59.) 2. Lövő Község Önkormányzata (9461 Lövő, Fő u. 181.) 3. NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága (9022 Győr, Liszt Ferenc utca 13.) Jogerőre emelkedés után: 1. Horváth Sándor egyéni vállalkozót (9461 Lövő, Fő u. 59.) 4. GYMS Megyei Főügyészség (9021 Győr, Szent István u. 6.) 5. Nyilvános közzététel: 5.1. Informatika 5.2. Ügyfélszolg. Kérem a figyelés leállítását, és tértivel való megküldését. Hi: 2015. 03. 10. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. igazgatóhelyettes 5