Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.
A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus munkaviszonyok (ide tartozó a munkaerő-kölcsönzéssel való foglalkoztatás is) 3. Speciális foglalkoztatási formák 4. Fekete munka
A munkavégzés formái a tipikus foglalkoztatási viszonyok (határozatlan idejű, határozott idejű munkaszerződéssel) az atipikus formák (távmunka, munkaerő-kölcsönzés, bedolgozói jogviszony, alkalmi vagy közhasznú munkavégzés, önfoglalkoztatás) vagy időtartama szerint: tartós és ideiglenes munkavégzés Magyarországon a határozatlan idejű munkaszerződés alapján foglalkoztatják az alkalmazottak 80-82%-át határozott időre szóló szerződéssel közel 8, 4 %-ot a munkaerő-kölcsönzésnél mindkettő jelen van
Jogi keretek A távmunka, a bedolgozói jogviszony, az alkalmi munkavégzés, a határozott idejű munkaszerződés és a munkaerő-kölcsönzés szabályait a Munka Törvénykönyve tartalmazza - még ma is (bár csökkenő mértékben) számos tekintetben eltérő a szabályozás a hagyományos munkaviszonyhoz képest, - a korábbi módosítások szigorításokat tartalmaztak, melyek a gyakorlati és ellenőrzési tapasztalatok figyelembevételével, szakszervezeti kezdeményezések alapján születtek, - illetve az Alkotmány Bíróság döntése értelmében szűnt meg néhány diszkriminatív szabályozás (pozitív változás pl. gyermeket várók védettsége, szabadság kiadása)
A kölcsönzött munkaerőre vonatkozó jogi keretek Magyarországon 90-es évek elején jelent meg Magyarországon akkor az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályai adták a jogi hátterét 2001. júliusától a kölcsönzés szabályai az Mt. XI. fejezetében szerepel. Alkalmazása hosszú évekig nem a törvény szellemének megfelelően történt, nem a növekvő rendelések, munkacsúcsok vagy tartósan távol lévő dolgozók kiváltásaként, hanem folyamatosan egy-egy munkahelyen több éves munkavégzéssel
Az Mt. változása 1. 2006. január 1. módosítás, amely a munkavállalók védelmét hivatott szolgálni A kölcsönbeadónak a munkaszerződés bemutatásával bizonyítani kell a dolgozó munkaviszonyát 6 hónap után azonos munkáért azonos bért kell kapnia a kölcsönzött munkavállalónak Ha a próbaidő alatt szünteti meg a munkaviszonyt a kölcsönvevő, működésével összefüggő okra hivatkozva, akkor 6 hónapig nem kölcsönözheti vissza a munkavállalót A kölcsönzésnél is kiköthető próbaidő Az érdekképviseleteket tájékoztatni kell legalább 6 havonta a kölcsönzöttek létszámáról és foglalkoztatási feltételeikről.
Az Mt. változása 2. 2007. január 1. módosítás, amely a feketemunka és a kétes foglalkoztatás visszaszorítására volt hivatott Nem lehet tulajdonosi átfedés a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő cégek között Nem bérelhető olyan munkaerő, aki korábban a kölcsönbevevőnél dolgozott, ha a munkaviszony vége és a kölcsönzés között nem telt el legalább 6 hónap szükséges volt a szigorítás! Ebben az időben gyakran előfordult, hogy létszámleépítéssel vagy munkáltatói rendes felmondással (illetve közös megegyezésre vették rá) elküldték a dolgozókat, majd munkaerő-kölcsönzőn keresztül akár már másnap visszafoglalkoztatták)
Az Mt. változása 3. 2007. április 1. a kölcsönzött munkavállalókat is közel azonos jogokkal ruházzák fel, mint a saját dolgozókat Ugyanolyan díjazásban kell részesíteni, mint a saját munkavállalókat A kölcsönbeadó / kölcsönbevevő megállapodás alapján biztosítja a természetbeni juttatásokat a kölcsönzött dolgozóknak is
Az Mt. változása 4. 2011. december 4. 2008/104/EK irányelv átültetése - részletekről a további előadásokban lesz szó 2012. évi I. törvény: az új Munkatörvénykönyve, hatályba lép július 1-től (XVI. Fejezet)
A munkaviszony egyes típusai a 2012. évi I. tv. alapján Határozatlan idejű Határozott idejű Behívás Munkakör megosztás Több munkáltató által létesített Távmunka Bedolgozói jogviszony Egyszerűsített foglalkoztatás/alkalmi munka Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló Vezető állású munkavállaló Munkaerő-kölcsönzés Iskolaszövetkezet
Végül.. Egy ma is aktuális idézet "A munkaerőpiac előtt álló kihívás a rugalmasság és biztonság közötti megfelelő egyensúly megtalálása. Ennek megtalálása a munkavállaló és munkaadó, valamint a kormány és társadalmi partnerek közös felelőssége...
Az idézet folytatása A feladat a biztonság új formáinak megteremtése, továbblépve az egy életre szóló munkahely korlátozó paradigmájától egy új paradigma felé, amelyben a cél az emberek azon képességének kialakítása, hogy megmaradjanak és előrelépjenek a munkaerőpiacon." (Wim Kok 2004-es jelentésének részlete)
Köszönöm a figyelmet!