1 Tartalomjegyzék Első kötet: Bevezetés Az iskolaközpont hivatalos adatai A katolikus intézmények küldetése a társadalomban Az iskolaközpontunkról A pedagógiai program törvényi háttere I. Iskolaközpont Nevelési programja I.1. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei I.1.1. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere I.1.2. Kultúra az iskolában I.1.3. Magyarság I.1.4. Testi nevelés I.1.5. Erkölcsi elvárások I.2. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.2.1. Az iskolaközpont nevelési célkitűzései I.2.2. Az iskolaközpont nevelő-oktató munkájának feladatai I.2.3. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai I.2.4. Az iskolaközpontunk vallási élete, ünnepei, hagyományai I.3. A iskolaközpont személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai I.4. Egészségfejlesztés iskolaközpontunkban I.4.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok I.4.2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.4.3. Biztonság megőrzése I.5. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai I.6.1. Általános feladatok I.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I.7.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók I.7.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) I.7.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek (BTM) I.7.1.3. Kiemelten tehetséges tanulók I.7.2. Gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek, tanulók I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I.9. I.10. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartásának formái Tanulmányok alatti vizsgák I.10.1. Vizsgák iskolaközpontunkban
II. III. 2 I.10.2. Az intézmény felvételi szabályzata I.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I.11.1. Iskolai terv az alsó tagozat részére (6-10 éves korosztály ) I.11.2. Iskolai terv a felső tagozat részére (10-14 éves korosztály) I.11.3. Iskolai terv gimnázium részére (14-18 éves korosztály ) Helyi tanterv II.1. Választott kerettanterv II.2. Óratervek II.3. Tankönyv választás elvei II.4. Mindennapos testnevelés II.5. Választható tantárgyak, foglalkozások rendszere II.5.1. Fakultációk II.5.1.1. A pedagógusválasztás szabályai II.5.2. Szakkörök, sportkörök II.5.3. Egyéni foglalkozások II.5.4. Napközi otthonos foglakozás II.5.5. Tanulószobai foglalkozás II.6. Az otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai II.7. Csoportbontások, foglalkozások szervezése II.8. Érettségi vizsga II.8.1. Érettségi vizsgatárgyak II.8.2. Érettségi vizsgatárgyak témakörei II.9. Iskolaközpontunkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere II.9.1. Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei II.9.2. Ismeretek számonkérésének rendje; ellenőrzés, értékelés II.9.3. A tanulók továbbhaladása II.10. Továbbtanulás II.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek II.11.1. Az iskolaközpont egészségnevelési mutatói II.11.2. Humán erőforrások II.11.3. Célok, értékek az egészségnevelésben és a környezet nevelésben II.11.4. Kirándulóhelyek, jeles napok II.12. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Záró rendelkezések III.1. Pedagógia Program érvényessége III.2. Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata III.3. A Pedagógia Program nyilvánosságra hozatala Második kötet: Óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái Harmadik kötet: Alapfokú művészetoktatás megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái Negyedik kötet: A kollégium megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái
3 Bevezetés Az iskolaközpont hivatalos adatai Az iskola neve: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatás, gimnázium és kollégium címe: 9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/514-260 Fax: 96/514-270 A fenntartó neve: Győri Egyházmegye címe: 9021 Győr Káptalandomb 5/b Az alapító neve: Római Katolikus Szentlélek Egyházközség címe: 9024 Győr, Szentlélek tér 1. Az alapító okirat kelte: 1992. december 13. módosítás: 2004. március 30. 2008. augusztus 19. 2009. május 28. 2010. május 15. 2011. szeptember 7. 2012. május 23. Működési engedélyt kiadó szerv neve: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője címe: 9021 Győr, Városház tér 1. A működési engedély kelte: 1993. január 11. módosítás: 2004. szeptember 7. 2008. augusztus 22. 2009. július 2. 2010. június 2. 2011. június 23. 2012. július 23.
4 A katolikus intézmények küldetése a társadalomban Az Egyház Krisztustól kapott feladata az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai, kollégiumi nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja,,saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni.
5 Az iskolaközpontunkról Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia együttműködésének eredményeként született meg az az elhatározás, hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a városrész egyre növekvő számú ifjúságának magas színvonalon történő oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve Benkovich Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az oktatási központ munkálatainak beindítását. A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt, amely magára vállalta - bel - és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés megvalósítását. Az iskolaközpont 1993. szeptember 1-jén nyílt meg és megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat évfolyamán. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére. Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének szentelte. Az iskolaközpont fenntartója a Győri Egyházmegye. Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus fiatalok keresztényszellemű nevelése és oktatása, amely szervesen illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll minden katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az iskola szellemiségét és célkitűzéseit. Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és egyházi rendelkezések szerint. Az Iskolaközpont felépítése: - általános iskola, - hatévfolyamos gimnázium, - négyévfolyamos gimnáziumot, - óvoda, - alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ág, - kollégium. Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi tevékenységét közös igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben végzi a kollégiummal, óvodával és az alapfokú művészetoktatással együtt. Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a 6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be. A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Működési területe - elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az észak-dunántúli régió Az intézmény várható maximális létszáma: 1500 fő Iskolaközpontunkban: - Az alsó tagozaton " kisfelmenő " rendszer van (1-2. évfolyam, illetve 3-4. évfolyam) - Az első idegen nyelv oktatása a szülők kérésére - általános iskola első évfolyamán kezdődik (1. évfolyamtól csoportbontásban történik). - Első idegen nyelvként választható: angol vagy német.
6 - A hat évfolyamos és négy évfolyamos gimnáziumban az első idegen nyelvet emelt óraszámban oktatjuk. - Második idegen nyelvet 9. évfolyamtól oktatjuk a gimnáziumi tagozaton csoportbontásban - Második idegen nyelvként választható: angol, német, spanyol, francia. - Az idegen nyelv mellett iskolánk másik fontos képzési célja az informatika oktatása. - Az informatika tanításának programját az általános iskolában kezdjük csoportbontásban. Tanulóinknak lehetősége van az ECDL bizonyítvány megszerzésére. Az iskolaközpont épülete: - 42 tanterem - csoportbontásra alkalmas kistermek - 2 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem - 10 szaktanterem - 1 könyvtár - kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula - 234 férőhelyes kollégium - konyha, ebédlő - orvosi rendelő - egyéb kiszolgáló helyiségek. Iskolaközpont alkalmazottai: a központi irányítás, oktatás, óvoda, alapfokú művészetoktatás, kollégium, konyha az intézményi vagyon működtetése területén látják el feladatukat.
7 A pedagógiai program törvényi háttere Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXIX. törtvény a közoktatásról érvényben lévő módosításai 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Köznevelési törvény módosításáról Egyházi Törvénykönyv A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról 1990. évi IV. törvény 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
8 I. Iskolaközpont Nevelési programja I.1. I.1.1. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere " A mai társadalomban... az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." ( Kat. Isk. 11-12. ) A katolikus iskola, a keresztény nevelés - a Szentírás tanításaira, - Jézus tanítói és nevelői magatartására, - a zsinati dokumentumokra - és a pápai megnyilatkozásokra alapoz. A nevelést és az oktatást szoros egységben kezeli: " Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." ( Kat. Isk. 29. ) A fentiekből következően a nevelés és oktatás céljainak összegzése: - szilárd erkölcsi nevelés biztosítása, - keresztény szellemi nevelés megvalósítása - a tantárgyak adta lehetőségekkel élve a keresztény hitre való nevelés erősítése. A nevelő munkában a keresztény értékrendnek - mint az Igazságnak, Jóságnak, Szépségnek és Szentnek - kiemelkedő helyet kell biztosítanunk. Középpontban a szeretet, a gyermekszeretet álljon! Ennek a világlátásnak és nevelésnek az alapja és középpontja maga Krisztus. A katolikus iskolák száma jóval alacsonyabb a társadalmi igénynél, de fenntartásuk, működtetésük így is óriási terhet ró az egyházra. A legtöbb iskola épülete szűkös, felújításra, bővítésre szorul. A különféle forrásokból származó normatíván felüli támogatások összege csak a működtetéshez elegendő. Az elmúlt rendszerben, hívő fiatalok csak igen kis számban szerezhettek tanítói, tanári diplomát. Ugyan a kommunista rendszer szigora a '80-as években ez irányban csökken, de a jól képzett katolikus tanárok száma kevés. A tapasztalt középgeneráció sokszor nem mozdul a biztos állásából, a frissen szerveződő, és még kialakulatlan katolikus iskolák felé. A katolikus tanítóképző főiskolák illetve egyetem feladata, hogy a katolikus tanárképzést biztosítsa. A tanárok továbbképzését A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképző Intézet látja el. A katolikus iskolákban tanuló diákok jó része a mai magyar társadalom általános állapotát tükrözik. Főleg az átvett iskolákban sok az ateista, a vallástalan vagy csak formálisan vallásos családból származó gyermek. Feléjük megkülönböztetett figyelemmel kell képviselni a krisztusi örömhírt, nehogy ellenkező hatást érjünk el, mint amit szeretnénk. Csak nagy tapintattal, megértéssel és bölcsességgel érhetünk el komoly eredményt. A vallásgyakorlat minden egyes területére csak kellő felkészültséggel szabad őket bevezetni. A szülők jelentős része nem vagy alig rendelkezik vallási háttérrel. Minden szándékuk ellenére hiányosak és hamisak az információik az Egyházról, a hitről. Emiatt sokszor nem értik teljes mélységben a katolikus iskolában folyó nevelést és az elvárások pedagógiai okait. Ezt csak kellő tájékoztatással lehet megoldani.
9 I.1.2. Kultúra az iskolában Az iskola, mint nevelési-oktatási intézmény a kultúra, a műveltség átadásának fontos helye. A tudományok eredményeinek megismerése, elsajátítása, a világ szépségeinek, benne az ember által létrehozott értékeknek megbecsülése a tanulók életében való eligazodását szolgálják. Ezért minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy a diákok elsajátítsák a keresztény értékeket, tiszteljék az életet, és mindezek forrását, Istent. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúra megismerésében minél jobban mélyedjenek el. (Liturgia ismerete, a nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz fűződő kapcsolata, gondolkodásukra gyakorolt hatása...) A természettudományok feladata, hogy bemutassák a teremtés szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, gyengéit, a technikai haladás kétarcúságát. Isten ránk bízta a teremtett világot, hogy műveljük. Rajtunk múlik, hogyan adjuk át utódainknak. A magyar nyelv művelése, gondozása különösen fontos. A szép beszéd és a világos írás teszi lehetővé az árnyalt önkifejezést. A magyar irodalom és történelem, valamint a népművészet különböző ágainak megismerésével szerezhetik meg a tanulók az igazi magyar kultúrát és vérteződhetnek fel az idegen hatások minden kritika nélküli befogadása ellen. Az idegen nyelvek, a földrajz és a világtörténelem lehetőséget teremt más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra, amellyel diákjainkat a különböző értékek, a magyartól eltérő kultúra tiszteletére és elfogadására neveljük. Mindezek megvalósításának egyik területe a már kialakult diákcserék (Ausztria, Franciaország, Németország, Spanyolország), amelyeket tovább kell ápolni és fejleszteni. A képzőművészet és a zenei kultúra mindig meghatározó szerepet töltött be az egyház kultúrájában. Az iskola feladata, hogy ezeket az értékeket a gyermekek szintjén megismertesse, átadja és beépítse saját helyi kultúrájába. A kultúrának sok manuális és mozgásos eleme is helyet követel az iskolai életben: alapvető kézműves fogások, tánc és mozgáskultúra megismerése technikai, testnevelés vagy tanórán kívüli foglalkozások keretében. A kultúrált életre való neveléshez hozzátartozik a környezetünk védelme is. Ki kell használnunk minden kínálkozó lehetőséget: - az élet tiszteletére, - a teremtő világ megismerésére és megbecsülésére (ebbe beletartoznak az információszerzés különböző lehetőségei, a számítástechnika, az írott és az elektronikus sajtó, a filmművészet...), - a szűkebb környezetünk szépítésére, - a környezetet szennyező hulladékok összegyűjtésére való nevelésben.
10 I.1.3. Magyarság Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszíti vagy akiben ez nem alakul ki az gyökértelen lesz. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. Népünk több mint 1000 éve él a Kárpát-medencében. Számtalan történelmi nehézséget állt ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül, kultúránkat is többféle hatás érte nyugatról és keletről. Mindezek együttes hatásából fejlődtek ki magyarságunk, amelynek gazdagságát, sokrétűségét minden tanítványunknak ismerni kell. Ennek feltárása, átadása iskolaközpontunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Kiemelt feladat kell, hogy legyen iskolánkban: - diákjaink megtanítása a szép magyar beszédre, olvasásra, fogalmazásra, - a népi, paraszti kultúra bemutatása, a hagyományok tisztelete és megőrzése, - irodalmunk nagyjainak, jelentős történelmi személyeknek, tudósoknak, művészeknek, sportolóknak munkásságán át a nemzeti büszkeség érzésének elmélyítése. - a hazai táj szűkebb és tágabb ismeretével, a kulturális és vallási emlékek számbavételével a nemzettudat és a hazaszeretet érzésének erősítése. I.1.4. Testi nevelés A keresztény értékrendben megbecsült helye van az emberi testnek, ezért kötelességünk ennek a nevelési területnek a gondozása. Az egészség megóvása és az egészséges életre törekvés csak úgy érhető el, ha a test a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatában áll az ép testben ép lélek elv alapján. Az iskolai testnevelés elsődleges célja - a fegyelmezett, belső önneveléssel és erőfeszítéssel létrehozott helyes életmód, életvezetés kialakítása. Az ifjúság mozgásigényének kielégítésével küzdeni kell a céltalan életforma, a különböző káros szenvedélyek kialakulása és elterjedése ellen. A testi nevelési tevékenységének színterei: - testnevelési órák - sportkörök, sportegyesületek, - természetjárás területei, - osztályfőnöki és biológiai órák - elméleti megalapozásával: egészséges táplálkozás, öltözködés tudnivalói, a dohányzás, az alkohol, a drogok ártalmai, a betegségek megelőzése, a baleset - és tűzvédelem tennivalói, a betegápolás és tisztálkodás kívánalmai. Iskolánk a kezdetektől sokat tett a testi nevelés feltételeinek megteremtéséért. Jól felszerelt tornacsarnokokkal, kondicionáló teremmel, szabadtéri futó-, két kézilabdapályával, távolugróhellyel, sokféle játékra alkalmas udvarral rendelkezik.
I.1.5. Erkölcsi elvárások 11 Erkölcsi elvárások tanároktól A gyermekek nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a tanulók harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező szépre, jóra fogékony, Istent és embertársait szerető emberekké váljanak a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nevelő nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő - oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki, szellemi töltést adnak a napi munkához. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető, személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. Ezt a munkát csak a gyermek és a családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embereknek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyermekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy el ne riasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyermek számára a hamis tanúságtétel. Az intézményben minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és annak tanítására. Minden új pedagógus először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. A tanítók, tanárok munkájának a lényege, hogy tudásukat átadva neveljék, oktassák tanítványaikat. Nem egyenként, külön-külön, hanem együttesen: a tantestület. Ezért fontos a nevelői közösségen belül az őszinte, bizalmas légkör, az egység kialakítása. Lényeges egymás munkájának megbecsülése, az együttérzés örömben és bánatban egyaránt. A segítő szándékú kritikát igyekezzen mindenki elfogadni és azokat munkájában kamatoztatni. A tantestület legyen egy olyan közösség: - ahol mindenki úgy érzi, hogy megbecsülik és számítanak rá, - ahol mindenki úgy érzi, hogy elismerik és szeretik, - ahol mindenki segítséget és támogatást találhat emberi és lelki életének nehézségeire, - ahol mindnyájan egy szívvel - lélekkel együtt dolgoznak, mint az ősegyházban az apostolok a Szűzanyával. A nevelőt a tanulók elbírálása során mindig a segítő szándék vezérelje. Legyen következetes és igazságos. A tantárgyi érdemjegyek a tárgyi tudást tükrözzék és ne befolyásolhassa azt a tanuló magatartása. Igyekezzen a tanítványaiból is a legjobb eredményt kihozni. A jókat ösztönözze plusz feladatokkal, a gyengéket pedig segítse felzárkózni. A katolikus iskolában tanító pedagógus feleljen meg a szakképzettség, rátermettség és a vallási háttér hármas követelményének. A keresztény nevelő maga is élő hitű, jóra törekvő, elkötelezett legyen.
12 Erkölcsi ajánlások szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen A keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik. (Kat. Isk. 53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyermekeket az iskola után ne sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét. Vele együttműködve neveljenek, tegyenek erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. A szülői értekezleteken és fogadóórákon minél nagyobb számban vegyenek részt. Mondják el gondjaikat, javaslataikat, észrevételeiket. Lényeges, hogy a szülők okosan szeressék gyermekeiket; vegyék észre értékes tulajdonságaikat, fogadják el hiányosságaikat. Hallgassák meg a nevelők javító szándékú tanácsait és próbálják a gyermek érdekében ezeket megszívlelni. Az iskola elvárja, hogy a szülők maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.
13 I.2. I.2.1. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolaközpont nevelési célkitűzései A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, még másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál amit igyekszik minél jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Minden gyermekben más értékeket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értéken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így kialakul egy személyes nevelési ideál amely felé a nevelésnek tartani kell. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont nevelési célkitűzései: a. Jó keresztényeket és erényes polgárokat neveli. " " Megismertetni és megszerettetni Jézus Krisztust. " " Megismertetni és megszerettetni Máriát, mint a Jézushoz vezető utat. " b. Különleges figyelmet szentelni a legszegényebbeknek, a leghátrányosabb helyzetűeknek, a legelhagyatottabbaknak. c. Nyitottság a világra, különösen Európára. d. A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. e. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. f. A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. g. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. h. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki i. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. j. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. k. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. l. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. m. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. n. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) o. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). p. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. q. A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze.
I.2.2. Az iskolaközpont nevelő-oktató munkájának feladatai 14 A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. I.2.3. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítást végezzük el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom ). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés...) A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom,...). A példa és állandó jelenlét a gyermekek körében. " Ahhoz, hogy a gyermekeket jól nevelhessük, szeretnünk kell őket. Ez minden nevelő számára igaz szeretetet jelent: legelőször udvariasságot és kölcsönös tiszteletet, azután őszinteséget, szigorúságot és igazságosságot, majd a jól végzett munka szeretetét és párbeszédet. "
15 A gyermekeket sohasem szabad magukra hagyni, mert ez rendetlenség forrása lehet, általános fegyelmezetlenséghez és a munka elhanyagolásához vezethet. A nevelés fontos elemei a pontosság, a rend, a jó értelemben vett fegyelem, a felelősség megosztása a csoporton belül, valamint a kölcsönös segítségnyújtás. Nevelésünk nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudjuk tenni, és diákjaink személyiségét helyes irányba tudjuk terelni, s ezáltal a személyiségideált megközelíteni. I.2.4. Az iskolaközpontunk vallási élete, ünnepei, hagyományai Az iskolaközpontunk hagyományainak kialakításában is a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek: - a tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum), - napi ima: a tanítás kezdetén és végén, a tanulók az éppen azt az órát tartó pedagógussal imádkoznak, - közös iskolai szentmise (szombat illetve vasárnap) a Szentlélek templomban havonta egy alkalommal, amelyen az iskola diákjai a pedagógusokkal együtt vesznek részt, - reggeli misék az iskolaközpont kápolnájában (7.15-től 7-45-ig), a misén résztvevő gyermekek olvassák fel az olvasmányt és a könyörgést, - étkezés előtt és után a napközis nevelő vezetésével asztali imát mondanak a gyermekek, - iskolai dolgozók, szülők, érdeklődők számára vallásos témájú előadások, programok és egyéb rendezvények szervezése, - az iskola könyvtárának rendszeres, tervezett bővítése egyházi kiadású könyvekkel, kiadványokkal, - a katolikus újságok, folyóiratok előfizetése az iskolának, - az osztályfőnöki órák szervezése, tartása katolikus kerettanterv szerint történik. Katolikus iskolánkban kitüntetett helyet foglal el a katolikus hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. A megtanult hittételek csak megalapozott és megélt Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás: alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye ( Kat. Isk. 50.). Ezt csak személyes példaadással és sok-sok türelemmel lehet elérni, mindenkor tekintettel tanítványaink életkorára és vallásos műveltségére. Ünnepeink A tanév jeles napjai: - Veni Sancte - Te Deum - lelkigyakorlatok, gyónási alkalmak - kézműves alkotó délután - farsang, - hangversenyek - rendhagyó órák - szalagavató, ballagás - az iskola névadójának ünnepe - nyíltnapok, nyíltórák - Szentlélek templom búcsú ünnepe - anyák napja
16 Egyházi ünnepek - szeptember 12. Mária neve napja - szeptember 24. Szt. Gellért- a katolikus iskolák napja - október 8. Magyarok Nagyasszonya - november 1. Mindenszentek - november 2. Halottak napja - november 9. Boldog Apor Vilmos Vértanú - "boldoggá avatás" - december 6. Szt. Miklós - december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása - december Adventi gyertyagyújtások, Karácsony - február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony - február 3. Balázs-áldás - február-március Nagyböjt, Húsvét - március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony - április 2 Boldog Apor Vilmos halálának napja - május 23. Boldog Apor Vilmos - Róma által megállapított emléknapja - diáknap - május-június Pünkösd Állami ünnepek - október 06. Aradi vértanúk ünnepe - október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe - március 15. Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc ünnepe - február 25. Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja - április 16. Holokauszt áldozatainak emléknapja - június 4. Nemzeti összetartozás napja Az ünneplés módja - megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten: iskolarádióban) - iskolai ünnepély (közös szentmiséhez kapcsolódóan) - hangverseny, irodalmi előadások - tanítási szünet (kirándulás, vetélkedők: szellemi, ill. sport) Hagyományteremtés egyéb lehetőségei - tanulmányi versenyek szervezése - kiállítások tanulók munkáiból - sportversenyek - természetjárás, természetvédelem - tánciskola, koszorúcska - iskolánk diákjai és a külföldi tanulók közt kialakult cserekapcsolatok ápolása, bővítése (Kismarton, Furth, Colmar, Kirchberg)
I.3. 17 Az iskolaközpont személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai Feladatok A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emőke/ Iskolaközpontunkban egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel kevés tanulónak kell megküzdenie, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek, lelki programoknak köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: Ti vagytok a világ világossága. (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
18 A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Erkölcsi elvárások diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. A tanulók első és legfontosabb feladata, hogy igyekezzen képességeinek megfelelően tanulni. Figyeljenek jobban egymásra, legyenek segítőkészek. Tudják elfogadni egymás személyiségét, becsüljék meg az emberi értékeket. Lássák be, hogy mindenki tehetséges valamiben. Tiszteljék nevelőiket és a felnőtteket. A tisztelettudó köszönés és udvarias viselkedés legyen mindenkor jellemző rájuk. A római katolikus vallásnak megfelelő egyházi programokon vegyenek részt. A házirendet mindenkor felelősen tartsák be. Diákjaink számára legyen mindig igazi útravaló: Ti vagytok a világ világossága. ( Mt. 5, 14 )
I.4. 19 Egészségfejlesztés iskolaközpontunkban Az iskolaközpont egészségfejlesztésének ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolaközpont pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége I.4.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok a, A tanulók: fedezzék fel és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják az egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagból készüljenek az eszközök és a tornaszerek sajátítsák el a régi magyar mozgást igénylő népi játékokat b, Legfőbb célunk, hogy kialakítsuk növendékeinkben a megfelelő mozgásigényt, s ezt szinten tudjuk tartani. c, A korábbi éveknek megfelelően a szűrővizsgálatok, szakorvosi ellátás fenntartása Tantestület számára a diákság egészségállapotának bemutatása, a közös együttműködési pontok megkeresése. Újabb megelőzés lehetőségeinek keresése.
I.4.2. 20 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Mozgásszervek védelme Allergia megelőzés program- heti 2 alkalommal tízóraira zöldségfogyasztás beillesztése Egészséges táplálkozásra nevelés - az iskolai büfé kínálatának áttekintése, felvilágosító programok, ételbemutató, szakorvosi előadások szervezése. Óvodai fogmegőrző program- szájhygienes szakember vezetésével Pszichoszomatikus betegségek (hasfájás, fejfájás, szorongás ) feltérképezése, megelőzés lehetőségeinek megteremtése. Környezeti veszélyeztető tényezők csökkentése Iskola bejárása, veszélyforrások felfedése Folyamatos darázsirtás Hulladékkezelés, hulladékgyűjtés Baleset megelőzése Kapcsolattartás a szülőkkel: Vizsgálatokról, oltásokról való írásos tájékoztató Szülői nap - szakorvosi előadások Kollégiumi egészségnevelési nap Ételbemutató Szülői értekezleten való részvétel Délutáni tömegsport keretében minden korosztály számára mozgáslehetőség biztosítása, kollégisták számára külön tömegsport szervezése Tehetséges tanulók versenyszerű megmérettetése különböző sportágakban szakedző közreműködésével. Gyógytestnevelés foglalkozások szervezése az arra rászoruló tanulóink számára a délelőtti testnevelési órákkal párhuzamosan, illetve tanítási órák után Kosárlabda és labdarúgó házibajnokság szervezése ősszel és tavasszal. Gyalogtúrák szervezése, továbbá kerékpártúrák, vándortáborok megrendezése. Évente két alakalommal a testnevelési órák keretében a diákok fizikai állóképességének felmérése. Iskolai büfé Növendékeink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy iskolaközpontunk elvárásainak megfelelően működjön. Ezért kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. I.4.3. Biztonság megőrzése A drogprobléma Győrben jelentősen nőtt az elmúlt öt évben. A tendencia további ilyen mértékű romlásának megakadályozásának csak együttműködésen alapuló, átfogó és hosszabb távon átgondolt cselekvési programot igényel. A drogfogyasztás visszaszorításának lehetősége az elsődleges prevenció. Feladata azok felkészítése az elárasztásra", akiket még nem érintett meg a kábítószer. Fontos, hogy tanulóinkat megtanítsuk az érzelmi feszültségek csökkentésére, a stressz elviselésére, a problémák helyes kezelésére. Így segíthetjük a drogok félelmetes terjedésének megakadályozását. Mindez azonban csak a szülők, nevelők, védőnők, egészségügyi és szociális dolgozók együttes munkájával valósulhat meg.
21 Ezen a területen számunkra az iskolaközpontunkban 2002-ben kidolgozott azóta is folyamatosan működő - drogstratégia jelenti az alappillért, mely a következő: Drogstratégiánk Az ifjúság jövője: A mentálhigiénés stratégia mind gyakorlati, mind morális okokból a fiatalokra összpontosít. A gyermekek társadalmunkban ártatlanok, védtelenek, fizikailag és érzelmileg kiszolgáltatottak a környezetüknek. A családban élő fiatalokat is érik traumák, lelki sérülések. Ellenben a fiatalok lesznek a jövő gazdái. Ők nevelik fel gyermekeinket, vezetik a közösségeket, irányítják az oktatást, a politikát és az üzleti életet. Ha sikerül gyermekeinket úgy felnevelni, hogy nem lesznek mentális problémák rabjai, nem alakulnak ki bennük szorongások, depressziók, pszichomatikus betegségek és szenvedélybetegségek, akkor a nemzet számára mérhetetlen erőt képviselhetnek az elkövetkezendő évtizedekben. Nemzeti stratégia: A harmadik évezred küszöbén egy szabad, magabiztos és produktív társadalom képe vezérel bennünket. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi, lelki és szociális jóllétet, illetve az alkotóképességet tartja kiemelt fontosságúnak. E tényezők megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes lesz kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmakat és hátrányokat. A drogprobléma valamennyiünket érint, és cselekvésre késztet. A stratégia négy fő célja közül az iskolában a 2. Megvalósítása a legfontosabb: Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés)." Drogprevenció az iskolaközpontunkban Célja és feladata A korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex hatáskörébe helyezi el. A cél tehát az, hogy a fiatalok mit csináljanak (egészségesen éljenek és ezzel az életminőségük jobb legyen), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (ne drogozzanak). Az előbbi azt feltételezi, hogy ne drogozzon, de fontos, hogy a gyermekek számára pozitív üzenetet küldjünk ( mit igen"). Az egészségfejlesztés programjai foglalkoznak az információk mellett az értékek, viszonyulások kialakításával, valamint készségfejlesztéssel is (problémamegoldás, döntéshozás, stressz-kezelés, nemet mondás a csábításra vagy kínálásra). Magukkal a drogokkal (alkohollal és cigarettával is) csak megfelelő előkészítés után, fokozatosan kell foglalkozni, elkerülve a kíváncsiság felkeltését. Hosszútávú céljaink 1. A droghasználat terjedésének megállítása Minél később találkozik a fiatal a droggal, annál kisebb a visszatérő használat kialakulásának veszélye, illetve rendszeres droghasználat esetén annál jobb a szerhasználat abbahagyásának a prognózisa. 2. A fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat Annak tudatosítása szükséges, hogy a társadalom túlnyomó többsége nem használ drogokat. 3. Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. A pedagógus lehetőségei A pedagógus számára az iskolában sokféle cselekvési lehetőség áll rendelkezésre a drogprevenció megvalósítására, illetve ha felszínre kerülnek a drogproblémák. A különböző cselekvési utaknak törekedniük kell arra, hogy... - beszélgetés alakuljon ki a tanár és a diákok között; legyen lehetőség a helyzetgyakorlatokra, szerepjátékokra, csoportos beszélgetésekre