Jogi alapismeretek bölcsészeknek és társadalomtudósoknak
P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t
Jogi alapismeretek bölcsészeknek és társadalomtudósoknak Szerkesztette: Sztárayné Kézdy Éva P a t r o c i n i u m Budapest, 2013
Tartalomjegyzék oldalszám Bevezető...11 Az állam és a jog kialakulása...15 1. A korai zsákmányoló társadalmak...17 2. Az egalitárius törzsi-nemzetségi társadalmak...17 4. A hierarchikus nemzetségi társadalmak...18 5. Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja...18 6. Az állam és a jog kialakulásának antik útja...20 7. Az állam és jog kialakulásának germán útja...21 8. A feudális állam...22 Bibliográfia...25 A modern állam...26 1. A modern állam ismérvei...27 2. Éjjeli őr vagy beavatkozó?...31 2.1. A liberális állam...33 2.2. A beavatkozó állam...34 2.2.1. Jóléti állam...34 2.2.2. Modernizáló állam...35 2.2.3. Totális állam...36 Ajánlott irodalom...38 A jog fogalma...40 1. Társadalmi normák jogi norma...40 1.1. Társadalmi normák fogalma, típusai...40 1.2. Jogi norma fogalma, jellemzői...41 1.3. Jogi és társadalmi normák viszonya...42 1.4. Jogi és erkölcsi normák elhatárolása...43 1.5. Jogi norma szerkezete...44 2. Jogszabályok...45 2.1. Jogszabályok fogalma, típusai...45 2.2. Jogszabályok szerkezete, jelölése...47 2.3. Jogszabályok érvényessége és hatályossága...48 3. Jogforrások...51
3.1. Jogforrások fogalma...51 3.2. Jogforrások az európai jogrendszerekben...52 3.3. Jogforrások a magyar jogrendszerben...54 3.4. Jogforrási hierarchia...58 3.4.1. Jogrendszer rendező elvei...58 3.4.2. Magyar jogforrások hierarchikus rendje...59 Felhasznált és ajánlott irodalom...60 Jogforrások...61 Jogérvényesülés...62 1. Bevezetés...62 2. A jogalkalmazás...64 2.1. A jogalkalmazás szakaszai...66 3. Az értelmezés - általánosságban...68 3.1. Az értelmezés módszerei...70 3.2. A jogértelmezés eredménye...75 Felhasznált irodalom...76 Államszervezet. Hatalommegosztás. Államtipológia...77 1. A hatalommegosztás...77 1.1. Alapvetés...77 1.2. Elméleti fejlődése...77 2. Államtipológia...78 2.1. Államforma-kormányforma...78 2.1.1. Az államforma és kormányforma fogalmi elhatárolása...78 2.1.2. Az államforma kérdésköre...79 2.1.3. A kormányforma kérdésköre...79 2.2. Államszerkezet...81 3. Hatalommegosztás Magyarországon...81 3.1. A törvényhozás...82 3.1.1. Bevezetés...82 3.1.2. Az Országgyűlés szervezete...82 3.1.3. Az Országgyűlés feladatkörei...83 3.1.4. Az országgyűlési képviselők jogállása...85 3.2. A végrehajtás...87 3.2.1. Bevezetés...87 3.2.2. A Kormány helyzete a hatalommegosztás rendszerében...87
3.2.3. A Kormány szervezete, funkciói...89 3.3. Az igazságszolgáltatás...90 3.3.1. Bevezetés...90 3.3.2. Az igazságszolgáltatás alapelvei...91 3.3.3. A magyar igazságszolgáltatás szervezetrendszere...92 3.4. Az államfő...93 3.4.1. Bevezetés...93 3.4.2. Az államfő megválasztása, megbízatásának megszűnése...93 3.4.3. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre...94 Felhasznált irodalom...95 Jogrendszer, jogágak, jogági tagozódás...98 Alkotmányjog...103 1. Alkotmányjog, alkotmány, alkotmányosság...103 2. A magyar alkotmányjog fejlődése: a történeti alkotmánytól az Alaptörvényig...109 3. Az alkotmányok tartalma; emberi jogok, állampolgári jogok, alkotmányos jogok, alapvető jogok...115 4. Az alapjogokból fakadó állami kötelezettségek; az alkotmányos jogok típusai; az alapjogok korlátozásának mércéi...120 5. Alkotmányos jogok a magyar jogrendszerben...125 6. Az alapjogvédelem intézményrendszere...147 Ajánlott irodalom...154 Választójog...158 1. A választási rendszerek kategóriáiról...164 2. Egyéni rendszerek...166 3. A listás rendszerek...167 4. A választási eljárás...171 5. A népszavazás...173 Felhasznált irodalom...174 Felhasznált jogszabályok...176 Polgári jog...177 1. A polgári jog (magánjog) fogalma és alapelvei...177 2. A polgári jog egyes részeiről...180
2.1. Személyi jog...180 2.2. Dologi jog...182 2.3. Kötelmi jog...182 2.4. Öröklési jog...184 3. A társasági jogról...185 4. A szellemi alkotások jogáról...188 Ajánlott irodalom...190 Büntetőjog...194 1. Büntetőjogi alapvetések és a büntető anyagi jog...194 1.1. A büntetőjog előzményei...194 1.2. A bűnügyi tudományok rendszere...195 1.3. A büntetőjog fogalma, az ún. jogi bűnügyi tudományok...195 1.4. Az ún. nem jogi bűnügyi tudományok...197 1.5. A hatályos Btk. Általános Része...198 1.5.1. A bűncselekmény fogalma...198 1.5.2. A büntetőjogi tényállás három formája...199 1.5.3. A bűnelkövetők a büntetőjogban...201 1.5.4. A bűncselekmény stádiumai...202 1.5.5. A büntetőjogi szankció jellemzői...206 1.6. A hatályos Btk. Különös Része...207 1.7. Magyarország Új Büntető Törvénykönyve...209 2. A büntetőeljárás dióhéjban...211 2.1. A büntetőeljárási törvény hatálya...213 2.2. A büntetőeljárás alapelvei...214 3. A büntetés-végrehajtási jog...222 Forrásjegyzék, javasolt szakirodalom...225 Médiajog...227 1. A médiajog fogalma...227 2. A magyar médiaszabályozás rendszere...228 3. A médiaszabályozás okai...233 4. A médiaszabályozás főbb elvei...234 5. A magyar szabályozás...237 Fontosabb jogszabályok...239 Irodalomjegyzék...239
Az Európai Unió központi intézményei és jogrendje...241 Bevezető...241 1. Az EU alapvető intézményi tartóelemei...242 1.1. Az Európai Unió Tanácsa...242 1.1.1. Összetétel és vezetés...242 1.1.2. Döntéshozatal...243 1.1.3. Tevékenysége és feladatai...243 1.2. Európai Tanács...244 1.2.1. Feladata...245 1.2.2. Döntései...245 1.2.3. Működése...245 1.2.4. Az EiT elnöke...245 1.3. Európai Bizottság...246 1.3.1. Megalakulás...246 1.3.2. Feladatai és tevékenysége...247 1.3.3. Szerkezet és működési rend...247 1.4. Európai Parlament (EP)...247 1.4.1. Összetétel és székhely...248 1.4.2. Főbb feladatok...248 1.4.3. Uniós jogszabályok elfogadása...248 1.4.4. Demokratikus ellenőrzés és intézményi felügyelet...249 1.4.5. Az uniós költségvetés felügyelete...250 1.5. Európai Unió Bírósága...250 1.5.1. Összetétel...250 1.5.2. Alapvető feladatai...251 1.5.3. Ügytípusok...251 1.5.4. Eljárási rend: írásbeli és szóbeli szakaszok...251 2. Az EU jogrendje...252 2.1. Elsődleges uniós jogforrások...252 2.2. Az uniós jogalkotás...253 2.3. Másodlagos uniós jogforrások...253 2.3.1. Rendelet...253 2.3.2. Irányelv...254 2.3.3. Határozat...254 2.3.4. Ajánlás...254 2.4. Az uniós jog közvetlen hatálya...255 2.5. Az uniós jog elsődlegessége...256
Ajánlott irodalom...256 Munkajogi és társadalombiztosítási alapismeretek...257 Ajánlott irodalom...284 Felhasznált jogszabályok...285 A társadalomtudományos kutatások etikai és jogi szabályozása...286 Felhasznált és ajánlott irodalom...302 Felhasznált jogszabályok...302
Bevezető A Jogi alapismeretek bölcsészeknek és társadalomtudósoknak c. jegyzet elsősorban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktatott Jogi alapismeretek c. tantárgy anyagának elsajátítását hivatott elősegíteni, azonban reményeink szerint sikerrel forgatják más felsőfokú intézmények nem jogász szakos hallgatói is hasonló tárgyú tantárgyaik segédanyagaként, valamint minden, a jog iránt érdeklődő olvasó is. A társadalomtudomány és azon belül a jogi gondolkodás kiindulópontja, hogy az ember társas lény. Azaz az embert többek között a társadalommá való szerveződés emelte ki az állatvilágból, csak így lehetett sikeres a természet erőivel való küzdelemben és csak így biztosított az emberiség fennmaradása. Minden társadalom rendelkezik kultúrával, aminek megkülönböztetjük egyrészt az anyagi (tárgyak, művészeti és egyéb alkotások), másrészt a kognitív (nyelv, tudás, hétköznapi és tudományos ismeretek, hiedelmek), harmadrészt pedig a normatív (értékek, normák, szokások, életmódok) tartalmát. Egy társadalom működőképességéhez feltétlenül szükséges, hogy az emberi magatartásokat társadalmi normák irányítsák. Képzeljük csak el például a nagyvárosi közlekedést az azt szabályozó normák nélkül! Minden társadalmat normatív pluralizmus, azaz a normák sokszínűsége jellemez. Beszélhetünk jogi, erkölcsi, valláserkölcsi, nemzeti, helyi normákról, szokásokról, illemszabályokról, divatszabályokról, stb., amelyek mind irányítják egyéni és csoportos magatartásunkat. A normatív pluralizmus egyrészt azt is jelenti, hogy a normák a társadalom változásával párhuzamosan változnak, különböző társadalmakban eltérnek egymástól, továbbá egymással ellentmondásban is lehetnek. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy egy normát egy társadalomban elfogadnak és követnek, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy az előnyös a társadalom fennmaradása szempontjából. Az állam- és jogtudományok a társadalmi normák egy sajátos, kitüntetett fajtájával, a jogi normával (is) foglalkozó tudományág. Az állam- és jogtudományok a tudományok rendszerén belül a deduktív logikát követő absztrakt tudományokkal szemben, mint az elméleti matematika és a logika a tapasztalati tudományok csoportjába, azon belül is a társadalomtudományok közé sorolható. A társadalomtudományok tárgya a társadalmi jelenségek, a 11
Bevezető társadalmi lét összefüggéseinek, sajátosságainak, problémáinak vizsgálata, középpontjában az emberi magatartás áll. A társadalmi élet törvényszerűségeinek vizsgálata során ún. sztochasztikus, azaz valószínűségi ok-okozati viszonyokat tár fel, szemben a természettudományok determinisztikus oksági viszonyaival. Az állam- és jogtudomány az állam és a jog objektív törvényszerűségeit, fogalmait, valamint jelenségeinek más társadalmi jelenségekkel való viszonyát kutató tudományág. A Jogi alapismertek c. tantárgy képzési célja elsősorban a felsőoktatás szerves részeként az értelmiségi léthez szükséges ismeretek és gondolkodás elsajátítása. Ennek keretében mind a tantárgy, mind a Jegyzet a mindannyiunk életfeltételeit is meghatározó állam- és jogtudományi kérdésekkel foglalkozik. Egyrészt bemutatja a jog, ill. a jogrendszer, valamint az állam alapvető fogalmait, intézményeit, másrészt pedig bepillantást nyújt a joganyag azon részébe, amellyel mindennapi és szakmai életünk során a leggyakrabban találkozunk. Ebből a szempontból tehát hiánypótló jegyzetet tart kezében az Olvasó. Az elmúlt években ugyan számos könyv és egyetemi jegyzet jelent meg ebben a témában, azonban jelentős részük joghallgatóknak szolgál tanulmányaik bevezetőjeként, későbbi tanulmányaik megalapozásaként, így a bölcsészkarok hallgatóinak valós igényeihez képest részletesebb, elmélyültebb ismereteket tartalmaz, sokszor bölcsészek számára nehezen értelmezhető jogelméleti szóhasználattal és gondolkodásmóddal. A hatályos joganyagra vonatkozó bölcsészek számára is haszonnal alkalmazható ismeretek viszont hiányoznak ezekből a jegyzetekből, tankönyvekből. A könyvek másik része meg éppen felületessége, vagy elavult jogszemlélete miatt nem használható. A jegyzetek harmadik csoportja pedig egy más tudományterületet művelő hallgatóknak készült, pl. gazdaságtudományi tanulmányokat folytatóknak nyújt szakterületüknek megfelelő, ahhoz kapcsolódó jogi ismereteket. Egy új jegyzet kiadását 2013-ban indokolja továbbá az utóbbi három évben jelentősen megváltozott jogi környezet (l. új Alaptörvény, az igazságszolgáltatás szervezeti változásai, új médiatörvény és választójogi törvények, új polgári és büntető törvénykönyv, stb.). A jegyzet szerzői minden esetben a hatályos joganyag alapján készítették el fejezetüket, esetenként felhívva a figyelmet a várható jogszabályi változásokra is, azonban javasoljuk a hallgatóknak a tananyag elsajátítása során nyomon követni az aktuális jogszabályi változásokat. Ebben segítséget nyújt egyrészt az előadásokat tartó oktató is, valamint a www.magyarorszag.hu honlap is, amelynek https://kereses. 12
Bevezető magyarorszag.hu/jogszabalykereso és http://kozlony.magyarorszag.hu oldalán mindig naprakész információkat találnak a hatályos joganyagról. A jegyzet történeti bevezetővel kezdődik. Az állam és a jog kialakulása c. fejezetben Bleszkán Szilárd történeti kontextusban mutatja be a társadalmi lét állami és jogi kereteinek eredetét és történelmi alakváltozásait a korai civilizációktól kezdődően egészen a feudális abszolutista államig. Tolnai Ágnes fejezetében a XVII-XVIII. században kialakult modern állam jellemzőit ismerteti, bemutatva annak a történelem során megvalósult különböző formáit. Ezt követi Móré Sándor fejezete a jog fogalmáról, melyben a jogi normák tartalmi és szerkezeti jellemzőit tárgyalja, ismertetve a hatályos magyar jogforrási rendszert is. Egy jogi norma azonban csak akkor töltheti be társadalmi rendeltetését, ha előírásai ténylegesen megjelennek a címzettek magatartásában. Erről szól Rixer Ádám Jogérvényesülés c. fejezete. Részben a modern állam témaköréhez tartozik Cservák Csaba Államszervezet c. fejezete, amelyben elsősorban a hatalommegosztás elméletét és hazai gyakorlatát tárgyalja. Ezt követi a további témákhoz egy bevezető fejezet a jogrendszerről, ill. a jogrendszer jogági tagozódásáról (Balázs-Varga Ferenc, Csáki-Hatalovics Gyula és Törő Csaba). A magyar jogrendszer jogágai közül a jegyzet tárgyalja a jogi és állami berendezkedés alapjaival és lényegével foglalkozó alkotmányjogot (Tóth J. Zoltán), ezen belül a választójogot (Cservák Csaba), továbbá a polgári jogra vonatkozó alapvető ismereteket Boóc Ádám, a szerzői jog témakörét pedig Grad-Gyenge Anikó foglalta össze. A büntetőjog alapjairól és a büntető anyagi jog kérdéseiről Deres Petronella, a büntető eljárásjogról Dobrocsi Szilvia, ill. a büntetés-végrehajtásról Lajtár István írtak egy-egy részfejezetet. Külön fejezetben foglalkozik tekintettel a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatókra Nyakas Levente a média jogi szabályozásával. Magyarország 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak, amellyel számos az államot, valamint az állampolgárokat érintő európai jogi norma hatálya alá kerültünk. Az EU intézményrendszeréről és jogrendjéről szól Osztovits András és Törő Csaba fejezete. A felsőoktatási képzés egyik célja a hallgatók munkára való felkészítése, így egy külön fejezetben ír Homicskó Árpád Olivér a munkajogról, valamint ugyanebben a fejezetben szól a társadalombiztosítás alapjairól is. Hallgatóink egy része munkája során akár megrendelőként, akár kutatóként találkozni fog társadalomtudományos kutatásokkal. Ezen kutatások 13
Bevezető etikai és jogi környezetéről szól Homicskó Árpád Olivér és Sztárayné Kézdy Éva fejezete. Az érdeklődő olvasók az egyes fejezetek végén a felhasznált irodalmakon túl további ajánlott irodalmakat is találnak, valamint elsősorban a hatályos joganyagot tárgyaló fejezetek végén a hivatkozott jogszabályok jegyzéke is szerepel. A Jogi alapismeret c. jegyzet tehát egy többszerzős munka. Feltétlenül köszönet illeti egyrészt a Károli Gáspár Református Egyetem vezetőségét, hogy a jegyzet kiadását támogatta, másrészt a kötet megírásában részt vevő kollégákat, akik mivel fontosnak és hasznosnak tartották a kötet megjelenését, napi munkájuk mellett időt szakítottak, hogy az egyes fejezeteket elkészítsék, valamint sok esetben a mások által megírt fejezeteket szakmailag véleményezzék. Sztárayné Kézdy Éva 14
Az állam és a jog kialakulása Az állam és a jog kialakulásának kérdése bár tisztán történeti problémaként is felvethető lenne valójában mindenkor összekapcsolódott az állam legitimitásának kérdésével. Ez lényegében azt jelenti, hogy az adott társadalom államberendezkedése és jogrendszere úgy határozza-e meg az eltartók és eltartottak, vagyis az uralkodó elit és a nép viszonyát, hogy az az állam népessége számára elfogadható, mert azt (többé-kevésbé) törvényesnek, igazságosnak gondolja. A hatalomból részesülő és az államot irányító elit számára ez minden civilizációban kulcskérdés, hiszen amennyiben ez a feltétel nem áll fenn, az állam vezetőinek joggal kell tartaniuk akár saját hatalmuk megdöntésétől is. A történelem során számos, az állam (és a jog) keletkezéséről kifejtett elmélet áldozatául esett ennek a hatalmi logikának, ezért bár a különféle teóriák a történelmi hitelességet magukénak vallották azok rendszerint erőteljes ideológiai, politikai színezetet nyertek. A különféle elméletek rendkívül változatos módokat találtak arra, hogy bebizonyítsák az állam létének indokoltságát, annak feltételezett keletkezésére való hivatkozással. Ilyen volt a teljesség igénye nélkül az állam isteni eredetét hangsúlyozó teokratikus állameszme, vagy azon elgondolások sokasága, amelyek az emberi természet valamely jellemzőjéből vezették le az állam létét. Utóbbi kategóriába sorolható a társulási hajlam, a hódítási vágy, az alávetési ösztön és az értelmes belátás tulajdonsága is. Természetesen a meghatározott időszakokban általánosan elfogadott, vagy a hatalmat éppen gyakorlók által propagált keletkezéselméletek megállapításaitól függetlenül kijelenthetjük, hogy az állam és a jog kialakulása történeti fejlődés eredménye, amelynek során az egyes primitív társadalmak civilizált, állami szervezettséggel bíró társadalmakká szerveződtek. A szerves fejlődés minden esetben hosszú idő alatt ment végbe, s nem állapítható meg olyan kitüntetett pillanat, amikortól egy társadalmi szerveződést egyértelműen államnak, az azt fenntartó, működtető normarendszert pedig egyértelműen jognak lehetne nevezni. Ez történelmi ismereteink hiányából, de abból a tényből is 15